|
 6/39 oldal 
|
Bejegyzések száma: 383
|
|
|
|
|
|
2022-07-14 16:20:54, csütörtök
|
| |
| |
Majomhimlő kérdések és válaszok: veszélyesség, terjedés, tünetek
Szerző: Dr. Soós Zoltán, MOK Háziorvosi Csoport vezető
A majomhimlő ritka, 3-6 százalékban halálos kimenetelű betegség. Hogyan adható át a vírus, mennyire kell komolyan venni, és mit lehet tudni a védettségről, illetve a kezelésről?
Ismert, vagy új betegségről van szó?
A majomhimlő betegség ritka, de ismert, önálló betegség. Az újdonságnak a vírus európai terjedése számít. A betegség hasonlít a himlőre ("fekete himlő"), egy rokon orthopoxvírus-fertőzésre, amelyről a WHO 1980-ban azt közölte, hogy eltűnt a Föld felszínéről.
Mennyire veszélyes a megbetegedés?
A majomhimlőből való gyógyulás lassú folyamat, tünetei 2-4 hétig tartanak, és súlyos esetek is előfordulhatnak. Az utóbbi időben a halálozási arány 3-6% körül mozgott.
A majomhimlő szövődményei lehetnek másodlagos fertőzések: tüdőgyulladás, szepszis, agyvelőgyulladás, valamint a szaruhártya fertőzése, amely látásvesztést okoz. Nem ismert, hogy milyen mértékben fordulhat elő tünetmentes fertőzés.
Hogyan kapható el a majomhimlő?
A majomhimlő vírus egyik emberről a másikra a sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján terjed. A fertőzés megelőzése érdekében ajánlott az ismert betegek kerülése, és az általános higiéniai szabályok fokozott betartása.
Hogyan zajlik le a betegség, mik a tünetei?
A majomhimlő lappangási ideje általában 6-13 nap, de 5-21 nap is lehet.
A fertőzés lefolyása két szakaszra osztható:
1. Az ún. inváziós időszak 0-5 napig tart, amelyet láz, erős fejfájás, nyirokcsomók duzzanata, hátfájás, izomfájdalmak és erős levertség jellemez. A nyirokcsomó duzzanat a majomhimlő megkülönböztető jellemzője más betegségekhez képest, amelyek kezdetben hasonlónak tűnhetnek (bárányhimlő, kanyaró, himlő).
2. A bőrkiütés általában a láz megjelenését követő 1-3 napon belül kezdődik.
A kiütések inkább az arcon és a végtagokon koncentrálódnak, nem pedig a törzsön. Az arcot (az esetek 95%-ában), valamint a kézfejet és a talpat (az esetek 75%-ában) érinti. Szintén érintett a szájnyálkahártya (az esetek 70%-ában), a nemi szervek (30%) és a kötőhártya (20%), valamint a szaruhártya.
A kiütések egymás után alakulnak ki makuláktól (sík alappal rendelkező elváltozások) papulákig (enyhén megemelkedett szilárd elváltozások), hólyagokig (átlátszó folyadékkal teli elváltozások), pustulákig (sárgás folyadékkal telt elváltozások) és kéreggé, amelyek kiszáradnak és leesnek.
Az elváltozások száma néhánytól több ezerig terjed.
Súlyos esetekben az elváltozások összeolvadhatnak, amíg a bőr nagy részei le nem válnak.
Kiket veszélyeztet a majomhimlő?
A súlyos esetek gyakrabban fordulnak elő gyermekek körében. A betegség lefolyása összefügg a vírusnak való kitettség mértékével, és a beteg általános egészségi állapotával.
Magyarországon a himlő elleni oltás 1979-től nem része a kötelező védőoltási sornak, azaz az ezt megelőzően születettek a vakcináció révén jócskán védettebbek, mint a fiatalabb korosztály. (A majomhimlőt okozó vírus ugyanakkor nem rokon pl. a bárányhimlőt okozó vírussal, így ez az oltás, vagy a betegségen való átesés nem jár magasabb fokú védettséggel.)
Létezik-e terápia a fertőzésre?
A tünetek enyhítése, a szövődmények kezelése és a hosszú távú következmények megelőzése érdekében a majomhimlő mindenképp szakszerű orvosi ellátást igényel.
A tecovirimat néven ismert vírusellenes szert, amelyet a himlő ellen fejlesztettek ki, az európai gyógyszerügyi hatóság engedélyezte a majomhimlő kezelésére 2022-ben állat- és emberkísérletek adatai alapján. A készítmény még nem érhető el széles körben.
A megfelelő tápláltsági állapot fenntartása, és a kiszáradás elkerülése érdekében érdekében a betegeket folyadékkal és étellel kell kínálni.
A megbetegedés során másodlagos bakteriális fertőzések alakulhatnak ki, amelyeket szintén kezelni kell.
Létezik-e védőoltás a majomhimlő ellen?
A himlő elleni védőoltás több megfigyelési vizsgálattal kimutatta, hogy körülbelül 85%-ban hatékony a majomhimlő megelőzésében. Így az előzetes (Magyarországon 1979-ig kötelező) himlőoltás enyhébb betegséget eredményezhet. Jelenleg az eredeti himlőoltás már nem elérhető a nagyközönség számára, az elmúlt 40-45 évben csak egyes laboratóriumi vagy egészségügyi dolgozók kapták meg.
A majomhimlő megelőzésére 2019-ben jóváhagytak egy módosított, legyengített vaccinia víruson (Ankara törzs) alapuló újabb vakcinát. Ez egy kétadagos vakcina, amelynek elérhetősége továbbra is korlátozott.
Jelenleg folynak a tudományos vizsgálatok a majomhimlő megelőzésére és leküzdésére szolgáló vakcinázás megvalósíthatóságának és megfelelőségének felmérésére. Egyes országokban gondolkodnak az esetlegesen veszélyeztetett személyek, például a laboratóriumi személyzet, a gyorsreagálású csoportok és az egészségügyi dolgozók vakcinálását illetően.
Forrás : Link
Néhány kép a netről :
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-07-14 16:10:27, csütörtök
|
| |
| |
Az újraélesztés
Újraélesztés felnőtteknél
1. Óvatosan helyezze a személyt a hátára.
2. Helyezze egyik kezének sarkát a mellkas közepére a mellbimbó vonalánál. Egyik kezét a másikra is tolhatja.
3. Nyomja le legalább 5-6 cm-t. Ügyeljen arra, hogy ne nyomja meg a bordákat.
4. Csak mellkaskompressziót végezzen, percenként legalább 100-120 sebességgel. Hagyja, hogy a mellkas teljesen felemelkedjen a lökések között.
5. Ellenőrizze, hogy a személy elkezdett-e lélegezni. Ismételje meg, ha még mindig nem lélegzik. Ha egyedül van, tartson egy kis szünetet, és 2 perc újraélesztés után hívja ismét a 112-t , ha éppen nincs a vonalban.
Újraélesztés gyermekeknél
1. Óvatosan helyezze a gyermeket a hátára.
2. Döntse hátra a fejét, és emelje fel az állát. Kisbaba esetében ügyeljen arra, hogy ne döntse túlságosan hátra a fejét.
3. Nagyobb gyermek esetén szorítsa be az orrát, és húzza a száját a gyermek szája elé. Csecsemő esetén helyezze a száját a baba orra és szája fölé egyszerre.
Fújjon be a gyermek szájába 1 másodpercig. Látnia kell, ahogy a mellkasuk megemelkedik. Ismételje meg a befújást másodszor is.
4. Ezután kezdje el a mellkasi kompressziót: Gyermekeknél az egyik kezének sarkát helyezze a mellkas közepére a mellbimbó vonalánál, csecsemőknél helyezze két ujját a szegycsontjára. Nyomja le legalább 5-6 cm-re gyermeknél, körülbelül 2-3 cm-re csecsemőknél. Ügyeljen arra, hogy ne nyomja meg a bordákat, vagy a szegycsont végét.
5. Végezzen 30 mellkasi kompressziót, kb. percenként 100-as sebességgel (a Staying alive c. szám ritmusára). Hagyja, hogy a mellkas teljesen felemelkedjen a lökések között.
6. Ellenőrizze, hogy a gyermek elkezdett-e lélegezni. Ismételje meg, ha a személy még mindig nem lélegzik.
Hasznos oldalak:
Videós formában - Alapszintű újraélesztésLink
Defibrillátorhasználat - Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?Link
Defibrillátor eszközök településenként, térképen - DefibrillátorkeresőLink
Forrás :Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-07-14 16:04:22, csütörtök
|
| |
| |
A vízbe fulladás gyorsan és csendesen megtörténhet, és évente ijesztően sok halálesetet okoz. Alábbi cikkünkben azokat a tudnivalókat és elsősegélynyújtási tanácsokat vesszük sorra, amiket mindenkinek érdemes elolvasnia, mielőtt a családdal vagy a barátokkal a vízpartra, strandra vagy élményfürdőbe indulna kikapcsolódni.
Ha valaki vízbe fullad, az még akkor is észrevétlen maradhat, ha barátok vagy családtagok vannak a közelben. A gyermekeket a víz közelében mindig felügyelni kell, pár centiméteren belül is megfulladhatnak. Gyermeke biztonsága érdekében ne hagyatkozzon kizárólag a felhajtóerőt segítő eszközökre, például úszógumikra, matracokra, vagy karúszókra, mindig tartózkodjon a gyermekekkel.
A legtöbb fulladásos haláleset másodlagos fulladásból, vagy a torokban fellépő izomgörcsből ered, amely a légutak elzáródását okozza, és sokszor már a mentés után, a parton következik be.
Milyen panaszokat tapasztalunk a vízből kimentett betegen?
A fuldokló betegen a mentés után az alábbi tünetek figyelhetőek meg:
pánik, félelem, izgatottság, vagy eszméletvesztés;
erőltetett, szabálytalan légzés, apnoe (légzéskimaradás);
cianózis (a bőr, nyálkahártyák, körömök kékes elszíneződése a vér szén-dioxid tartalmának emelkedése miatt);
tüdőödéma jelei;
görcsroham, végül keringésleállás és hipotermia (kihűlés).
Felnőtteknél az életveszélyt elsődlegesen a heveny hypoxémia (alacsony véroxigénszint) és nem a folyadék légutakba kerülése (aspiráció) okozza. Rendszerint még jelentős mennyiségű víz sem haladja meg azt a mértéket, ami a léghólyagocskákból képes nehézség nélkül felszívódni.
Vízi baleset lehetséges aspiráció nélkül is, ilyenkor úgynevezett reflexes légzésmegállás történik a fej víz alá kerülésének, illetve reflexes gégegörcs a gégét érő víznek a hatására.
Amikor víz áramlik a tüdőbe, légutakba, a biológiai kórállapot a folyadéktól függően kétféle lehet:
több mint két liter édesvíz annak alacsony ozmotikus nyomása révén hypovolémiához (vérmennyiség kóros csökkenése) és hemolízishez (a vörösvérsejtek károsodása, szétesése),
ugyanennyi sós víz (pl. tengervíz) annak magas nyomása révén tüdővizenyőhöz, hypovolémiához és hemokoncentrációhoz (a vér folyadéktartalmának csökkenése, a vér "besűrűsödése") vezet.
A fulladásos sérültek általában nagy mennyiségű vizet nyelnek le, és ezért nagy valószínűséggel hánynak. Előfordulhat, hogy időnként az oldalára kell fordítania őket, hogy ne lélegezzenek be hányást a tüdejükbe.
Felnőttek vízi balesete esetén a kihűlés előtt többnyire már megáll a keringés. Akár percek-órák alatt súlyos tüdővizenyő fejlődhet ki, másodlagos légzészavart okozva. A lehűlés ugyanakkor növeli a hipoxiatűrést, azaz a szervezet egy bizonyos pontig - különböző élettani folyamatokon keresztül - képes alkalmazkodni az oxigénhiányos állapothoz.
Fontos, hogy más súlyos kórképek (például szívinfarktus, epilepsziás roham) is vezethet vízi balesethez, ezáltal vízbefulladáshoz. Ilyen esetben ezen rohamok ellátása is szükséges lehet.
Milyen lépéseket tegyünk meg a mentés kezdetén?
Ne veszélyeztesse magát, amikor egy sérültet próbál kimenteni! Ha eszméletlen ember van a vízben, távolítsa el őt a vízből, amilyen gyorsan csak tudja, de ne menjen be a vízbe, hogy megmentse a fuldoklót, ha nem tud úszni. Ilyenkor kérjen segítséget mástól.
Amikor a sérültet kimentették a vízből, először el kell végezni egy elsődleges állapotfelmérést:
Ellenőrizze a légzést! Helyezze a fülét a személy szája és orra mellé - érzi a levegőt az arcán? Nézze meg, mozog-e a személy mellkasa.
Ha a személy nem lélegzik, ellenőrizze a pulzust! 10 másodpercig ellenőrizze a személy pulzusát.
Ha nincs pulzus, indítsa el az újraélesztést.
Ha azt állapítja meg, hogy a sérült nem reagál, és nem lélegzik, kérjen meg egy segítőt, hogy hívja a mentőket a 112-őn sürgősségi segélyért az újraélesztés megkezdésekor, egy másik személy (ha tartózkodik a közelben ilyen) értesítse a vízi mentőket.
Kérjen meg egy segítőt, hogy keressen és hozzon magával egy defibrillátort, ha elérhető ilyen a közelben. Ne hagyja magára a sérültet, hogy maga keressen defibrillátort, a mentő hozni fog egyet.
Fordítsa a sérültet a hátára, döntse meg a fejét, és emelje fel az állát, hogy megnyissa a légutakat. Ha továbbra sem lélegzik, kezdje el az újraélesztést. Azonnal használjon defibrillátort, amint rendelkezésre áll.
Ha egyedül van, és hívta a mentőket (112), használja a kihangosító hangszórót a telefonján, hogy elindíthassa az újraélesztést, miközben a mentők irányítójával beszél.
Fontos a hipotermia (kihűlés) megelőzése, amit laikusként is könnyen megtehetünk: a vizes ruházat eltávolítása, és minden felesleges mozgatás kerülése. Ezzel megakadályozhatjuk a hideg perifériás vér centrális irányú (a létfontosságú szervek irányába történő) áramlását, ami csak tovább rontaná a sérült állapotát.
Ha meleg van, és nem sokáig volt a vízben a sérült, akkor azt tapasztalhatja, hogy a fuldokló gyorsan kezdi visszanyerni az eszméletét. Ha ez megtörténik, gyorsan helyezze őt nyugalmi helyzetbe, hogy segítsen neki a víz elvezetésében és a hányásban. Folyamatosan ellenőrizze, hogy lélegzik-e a sérült, és továbbra is szabadok-e a légutak. Ha hideg van, addig nem kezdik visszanyerni az eszméletüket, amíg a testük nem elég meleg.
Az alapvető beavatkozások vízbe fulladásban az eszméleti állapottól függően, a mentők kiérkezéséig: lapos fektetés 15-30 fokban megemelt felsőtesttel (ha a vérnyomás megengedi koponyaűri nyomás fokozódás gyanújában), vagy stabil oldalfektetés, a légzés folyamatos ellenőrzése mellett. A kiérkező mentőszolgálat orrszondán vagy maszkon át szükség szerint oxigén adását, és infúziós vénabiztosítást kezdhet, állapottól függően szükség lehet intubálásra, megítélés szerint gyomorszondára is.
A gyermekkorban előforduló vízbefulladás eseteire ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint felnőttkorban. A következőkre kell különösen figyelni: a gyermekek a nagyobb testfelület folytán gyorsabban kihűlnek, emellett az oxigénhiányos állapothoz való alkalmazkodás részeként a perifériás szövetek oxigénfelhasználása csökken a szív és az agy javára. Különbség, hogy gyermekek esetében az újraélesztés a befújással kezdődik.
A másodlagos fulladás
Aki fulladás közeli helyzetben volt, azt orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A túlélt betegek még nincsenek véglegesen túl az életveszélyen, mert megfelelő ellátás nélkül perceken, órákon belül súlyos tüdőödéma alakulhat ki, és ez úgynevezett ,,másodlagos fulladáshoz" vezethet.
Másodlagos fulladás akkor is előfordulhat, ha kis mennyiségű víz került a tüdőbe. A tüdő ilyenkor irritálódik és begyullad, és elkezd folyadékot szívni a tüdőt ellátó vérből az alveolusokba (a tüdő légzsákjaiba). Ez a reakció akár 72 órával azután is előfordulhat, hogy a sérült felgyógyult. A sérült állapota ilyenkor hirtelen súlyosbodhat, és súlyos légzési nehézségek léphetnek fel. Ha ez megtörténik, azonnal hívjon mentőt!
A cikkben ismertetett lépések nem helyettesítik az elsősegélynyújtási tanfolyamot, sem a mentők mihamarabbi értesítését, de jó támpontul szolgálhatnak baleset esetén, vagy előzetes tájékoztatásul.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-07-14 13:25:01, csütörtök
|
| |
| |
Az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része. Szükséges a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához. Az ébrenlét alatti érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a helyükre. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában fáradtak, álmosak leszünk.
Az alvás fázisai
Alvásunk mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Ezeket a fázisokat két nagy csoportba lehet osztani, az agy EEG-vel történő vizsgálat közbeni működése alapján: beszélhetünk non-REM és REM alvásról.
Az alvás fázisai
Koncentrációs készségünk romlik, reakcióidőnk, amellyel pl. vezetés közben a veszélyes helyzeteket elhárítjuk, szintén romlik, nehezebben jutnak eszünkbe dolgok, és nehezebben is tanulunk új ismereteket.
Súlyos alváshiány a test leromlásához, az immunrendszer legyengüléséhez vezet. Állatkísérletek kimutatták, hogy az alvás megakadályozása egy idő után halált okoz.
Az alvás-ébrenlét ciklus illeszkedik a Föld forgásához kapcsolódó nappalok és éjszakák váltakozásához, ami az emberen kívül az állat- és növényvilágban is megfigyelhető valamilyen formában. Alvás alatt a külvilág ingereire csak korlátozottan reagálunk. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az alvás egy visszafordítható és kívülről megszakítható eszméletvesztéses állapot.
Hogyan alszunk?
Bár kívülről azt figyelhetjük meg, hogy egy jó alvó este lefekszik, és reggel felkel, akár anélkül, hogy ezalatt egyáltalán megmozdulna, valójában sok minden történik a szervezetben az éjszakai alvás közben. Az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át. Egy cikluson belül megfigyelhetünk mély és felületes alvást, illetve álomalvást.
Az alvás első részében inkább a mély alvás a meghatározó, míg az éjszaka második részében a felületes és az álomalvás (REM-alvás: rapid eye movement = gyors szemmozgás) a jellemzőbb.
Mély alvás alatt a szervezet lelassul. Ilyenkor csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet. Az emésztés is lassul, valamint lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. Az izomtónus csökken, vagyis az izmok ellazulnak.
Az alvás kóros állapotai
A disszomnia alvászavarok gyakori formája, mikor a beteg idejében elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Sokszor azonban ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ilyen esetben a beteg nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont normális időben következik be. Az alvás mennyisége így mindkét esetben lecsökken, ami teljesítményzavarokhoz, nappali álmossághoz vezet. A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat. Az alvás kóros állapotai
A hormonális rendszerben is változások figyelhetők meg. Alvás alatt megemelkedik többek között a növekedési hormon szintje, és egészséges emberben sokszorosára nő a melatonin hormon szintje is. Az álom fázisra, azaz a REM-alvásra a változékonyság jellemző. Ekkor rosszabb a hőszabályozás, és légzésünk is valamivel szabálytalanabbá válhat. Ilyenkor észlelhetjük hálótársunk alvása közben, hogy időnként hangosabban és jobban ,,szuszog", míg máskor halkabban, kisebb légvételekkel lélegzik.
A vérnyomás ebben a stádiumban inkább nőhet, a pulzus a légzéshez hasonlóan kissé szabálytalanná válhat. Az izmok ilyenkor a legernyedtebbek, leglazábbak. Emiatt a horkolás és az esetleges légzéskimaradás is gyakran ekkor a legrosszabb az éjszaka alatt. (Ennek részletes leírása a későbbi fejezetekben található.) A REM-alvás alatt időnként, csukott szem mellett is, szemeink jobbra-balra gyorsan mozognak, mintha olvasnánk, vagy ide-oda tekintgetnénk.
Mik azok az alvásstádiumok?
Mennyi alvás szükséges?
Az éjszakánként átlagosan hat-nyolc óráig tartó alvás jobb életminőséget eredményez. A megközelítőleg ennyit alvó emberek életminősége jobb, és kisebb valószínűséggel süllyednek depresszióba, mint azok, akik kevesebbet alszanak - olvasható egy aktuális tanulmányban. A kutatók ugyanakkor a kilenc óránál hosszabb alvást sem javasolják. Mennyi alvás szükséges?
Az alvás folyamata az agy által kibocsátott elektromos hullámok alapján követhető. EEG, azaz elektorenkefalográf segítségével a koponya bőrére ragasztott, kisméretű elektródák által mérhetők az agyhullámok. Ez alapján elkülöníthető az ébrenlét, illetve az alvás mélységének megfelelően az alvásstádiumok:
szendergés (1. stádium)
felszínes alvás (2. stádium)
mély alvás (3. és 4. stádium), valamint
álomalvás, azaz a REM-alvás.
Ébrenlétre a nagyobb frekvenciájú hullámok (alfa- és béta-hullámok), felszínes alvásra a lassabb hullámtevékenység (théta-hullámok), míg mély alvásra az egészen lassú hullámtevékenység (delta-hullámok) jellemzőek.
Az alvászavar és típusai
Az alvás alapvető létszükséges a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódásához, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igen meghatározó. Elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez. Az alvászavar és típusai
Már nem igaz az a korábbi nézet, miszerint 8 óra alvás az ideális. Felnőttek esetében nagyszámú felmérés szerint egy európai átlagosan 6 és fél órát alszik éjszakánként, míg egy észak-amerikai 5 és fél órát. Ebből nyilvánvalóan az is kitűnik, hogy a társadalmi berendezkedés, a kultúra is meghatározza az alvási szokásokat.
Egyénileg eltérő az alvásigényünk. Az alvásigény széles keretek között mozoghat: van, akinek elég akár 4-5 óra is, míg másnak 8-9 óra alvás szükséges. Általánosságban igaz, hogy elegendő az alvás, ha az ember másnap kipihenten ébred, és jól bírja a nappali aktivitást. Az alvásigény nem állandó ugyanazon személy esetén sem. Betegség esetén például, amikor a szervezet gyulladásban van, vagy intenzívebb fizikai, érzelmi igénybevétel alkalmával (vizsgaidőszak, nagyobb projekt, új élethelyzetek) több alvásra van szükségünk.
Forrás : Link
Megjegyzésem : a linkre kattintva jól értelmezhető ábrák találhatóak (CzI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-06-06 11:29:24, hétfő
|
| |
| |
20 irányelv a Montessori módszer követéséhez - Így nevelj boldog gyermeket!
Minden szülő arra törekszik, hogy boldog gyermekkort tudjon biztosítani gyermekei számára, és hogy egy sikeres élet alapjait tegye le az első években. Ez persze nem könnyű, hiszen annyiféle jó tanácsot lehet hallani, ha az embernek gyermeke születik - győzze kiválasztani közülők, ő melyik irányt követi. A Montessori módszerről is egyre többet lehet hallani, és sokan esküsznek rá: éppen ezért összeszedtük, mit érdemes tudni róla.
Hogyan is született a módszer?
Maria Montessori, a róla elnevezett, nagy hatású pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója 1870 augusztusában született Olaszországban, és több szempontból is úttörőnek számított. Műszaki, majd orvosi tanulmányokat folytatott, ő volt az első nő Olaszországban, aki orvosi diplomát szerzett (azok közül, akik nőként Olaszországban diplomát szereztek pedig ő volt a negyedik). Ezt követően egy kórház gyermekosztályán dolgozott, ahol azt tapasztalta, hogy egy értelmileg sérült gyermeket megfelelő pedagógiával sokkal jobban lehet fejleszteni, mint gyógyszerekkel. Ezt követően egy olyan pedagógiai rendszert dolgozott ki, ami a kor nézeteivel minden szempontból szembement. 1907-ben lehetősége nyílt arra, hogy módszereit egészséges óvodás korú gyermekek körében alkalmazza, megnyitotta Róma egyik külvárosában a Gyermekek Házát (Casa dei Bambini). Pedagógiai módszerei hamarosan a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek. 1909-ben megjelent fő műve, amelyben az óvodások körében alkalmazott nevelési módszereit foglalta össze. Pedagógiai-pszichológiai nevelési módszereiről 1913-ban szervezett először Rómában nemzetközi tanfolyamot, s hamarosan számos kurzuson és előadáson ismertette nevelési módszereit Olaszország és más európai országok városaiban. A Montessori módszer ma is nagy reneszánszát éli.
Maria Montessori szerint a gyermek a fejlődés valamennyi szakaszában egy-egy területre különösen fogékony, vagyis van egy intenzív érdeklődési területe. Ha a pedagógus vagy szülő felismeri ezt, a gyermek spontán aktivitására építheti az egész pedagógiai, nevelési folyamatot, így pedig sokkal eredményesebb lehet. Ennek hogyanja a Montessori-pedagógia lényege. Az aktivitáson alapuló tanuláshoz biztosítani kell azokat a fejlesztő eszközöket, melyek illeszkednek az adott érzékeny periódushoz, emellett a gyermekek környezetét is úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen az aktuális fejlődési szakaszhoz. Fontos, hogy mindez segítse lelki és fizikai fejlődésüket, s lehetőséget adjon arra, hogy szabadságukkal élhessenek. A gyermek szabadsága a választás szabadságát jelenti - tehát a felkínált tevékenységeket és eszközöket, amelyek közül ő választ. A pedagógus és szülő feladata segíteni, hogy a gyermek ezt a jogát megőrizhesse, és élhessen vele. Az így szervezett tanulás során a gyermek megtapasztalja és megtanulja, hogy mire képes és hogy miért mennyit kell tennie - ráadásul mindezt anélkül, hogy azt az érzést keltenénk benne, hogy olyat kell csinálnia, amit nem szeretne. Ez fejleszti önismeretét, erősíti önbizalmát.
20 irányelv a Montessori módszer követéséhez
1. Átlátható gyerekszoba
A módszer szerint fontos, hogy a gyerekek játékának, valamint tanulásának helyszíne könnyen átlátható, szellős, megfelelően rendezett és rendszerezett tér legyen. A nyitott polcok ne legyenek zsúfolásig teli, a játékok könnyen elérhetőek legyenek, a bútorokat akár mozgatni is lehessen, ha a tevékenység úgy kívánja.
2. Önálló cselekvés
Hagyjuk gyermekünknek, hogy minden, amire képes, azt végezze el saját maga, ehhez pedig teremtsük meg a megfelelő környezetet, és biztosítsuk a szükséges eszközöket.
3. Ne siettessük gyermekünket
A gyerekek általában alapjáraton lassabbak, mint a felnőttek, ez pedig sokszor szül olyan helyzeteket, amikor a szülők bizonyos cselekedetekben (például: Öltözz már fel gyorsabban, miért nem végeztél még a rendrakással, és így tovább) siettetik gyermeküket. Ez azonban nem jó megoldás a módszer követői szerint, mert frusztráltságot okoz a kicsikben, hiszen nem a felnőttek bosszantására végzik lassabban többnyire a dolgaikat. Éppen ezért mindig hagyjunk elegendő időt számukra.
4. A túlzott féltés is gátló lehet
Természetes, hogy minden szülő igyekszik még a széltől is megóvni a gyermekét. Azonban próbáljuk odafigyelni arra, hogy ne vigyük túlzásba az óvó, féltő gondoskodást, mert ez gátja lehet a gyermek egészséges szellemi fejlődésének.
5. Hagyjuk meg a saját időbeosztását játék közben
Amikor gyermekünk szabadon játszik hagyjuk neki, hogy a saját időbeosztása szerint játsszon a játékokkal, ne szabjunk neki korlátokat. Az a kedvező, ha saját maga döntheti el, hogy melyik játékkal mennyi időt szeretne foglalkozni.
6. Hagyjuk, had érvényesüljön a saját személyisége
Ne erőltessünk valamit mindenáron a gyerekre, ha az őt egyáltalán nem érdekli. A gyerekünknek nem a mi vágyainkat, álmainkat kell valóra váltania, hanem önálló személyiség, akinek nekünk kell segítenünk, hogy kibontakozhasson, és megtalálhassa, mit szeretne.
7. Inkább motiváljuk ahelyett, hogy parancsolgatnánk
Nem feltétlen azt a célt érjük el, amit szeretnénk azzal, ha gyermekünknek hangosan parancsolgatunk, illetve szigorú utasításokat adunk. Többre mehetünk azzal, ha inkább segítünk, motiváljuk őt abban, amilyen tevékenységben éppen benne van, vagy amilyen tevékenységbe belekezdünk közösen.
8. Fontos a következetesség
Ha a gyerekkel közösen megállapodunk valamiben, akkor azt be is kell tartatni. Ha a gyerekünk nem tartja be az ígéretét, akkor nem az a jó megoldás, ha öncélúan megbüntetjük, mert nem biztos, hogy megérti, mit kell ebből megtanulnia. Helyette inkább teremtsünk lehetőséget a hibái korrigálására. A következetesség persze részünkről is legyen meg: ha mi megígértünk valamit gyermekünknek, azt is tartsuk be.
9. Valódi eszközök
Ha tehetjük, a gyereket valós környezetben, valódi tárgyakkal oktassuk.
10. Hagyjuk, hogy gyermekünk magától jöjjön rá a problémára
Lassítsuk le a mozdulatainkat, amikor a gyereket tanítjuk (lásd: 3. pont). Tanítás közben kerüljük a határozott utasításokat, és engedjük, hogy a gyerek jöjjön rá a probléma megoldására. Hagyjunk számára időt a próbálkozásra.
11. Szabad döntés
Játék, valamint tanulás közben is - amikor csak lehet - engedjük meg, hogy a gyerek válassza ki a számára rendelkezésre bocsájtott választékból a játéklehetőségeket, megoldandó feladatokat. Biztassuk arra, hogy bátran kérdezzen tőlünk, mondja ki gondolatait, ötleteljen szabadon.
12. A gyermek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele
Legyen szó akár tanulásról, akár játékról fontos, hogy ne hasonlítgassuk a gyereket másokhoz. Mindig a saját fejlődési üteméhez, a saját képességeihez mérjük, ne erőltessük rá a kötelező haladási tempót. Vegyük figyelembe a korát és az érettségét is.
13. Vegyük figyelembe a gyermekünk érdeklődési körét
A gyermekünkkel való játék, valamint tanulás és fejlesztés során vegyük figyelembe, mi az ő érdeklődési köre, mi köti le igazán a figyelmét. Az új ismereteket próbáljunk meg az érdeklődéséből merített példákkal elmagyarázni - figyeljük meg, így sokkal könnyebben meg fogja érteni.
14. A hibák kijavíthatóak
Jó, ha a gyermeknek lehetősége van a saját hibáinak önálló észlelésére és korrigálására. Adjunk hát számára erre minden alkalommal lehetőséget, és kerüljünk a megszégyenítést, ha valamit nem úgy tesz, mint szerettük volna.
15. A választás szabadsága
A gyermek számára átengedett szabadság nem azt jelenti, hogy mindent mindig megengedünk a gyerekeknek. Azt takarja, hogy a gyerek a saját korának, saját fejlődési szintjének megfelelő eszközökkel szabadon tevékenykedhet - vagyis nem abszolút szabadságot engedünk meg számára, hanem a választás szabadságát. Például óvodás korú gyereknek kínáljunk fel érettségének megfelelő különböző játszási lehetőségeket, amik közül ő maga választhat.
16. Felelősségvállalás a mindennapokban
Óvodában, iskolában, táborban, gyerekközösségben minden gyereknek legyen saját feladata, ami a napi rutin fontos része. Ezzel hozzászoktathatjuk a gyerekeket, hogy a cselekedeteikért megtanuljanak felelősséget vállalni.
17. Önállóságra nevelés
A Montessori gyermeknevelés célja, hogy a gyerek képessé váljon az önálló döntések meghozatalára, hogy felnőttként könnyebben megállja a helyét az állandóan változó világban.
18. Minden fontos valamiért
Minden dolog fontos valami miatt, és törekedjünk arra, hogy minden új ismeretnél megértessük gyermekünkkel, hogyan válhat a későbbiekben a hasznára. Például a matematika tudás elengedhetetlen lesz a megalapozott pénzügyi döntések meghozatalához is, a vásárlások során, és így tovább.
19. A gyermekünk tanításának lépései
Új ismeretek átadását, tanítását gyermekünknek a következő lépésekben érdemes megtenni: közös tanulás - kötelezően elvégzendő feladat egyedül - ajánlott feladat egyedül - szabadon választott feladat egyedül.
20. A gyermekünk tanulásának lépései
Mikor gyermekünk új dolgot tanul meg, annak a következő lépései vannak: próbálkozás - megtapasztalás - gyakorlás - ismerkedés - képesség kialakulása - tudás.
Hogy követjük-e ezeket a pontokat gyermekünk nevelése során, csak rajtunk múlik, azt viszont mindenképp érdemes megszívlelnünk: fontos, hogy teret hagyjunk - természetesen egészséges keretek között - gyermekünk törekvéseinek, érdeklődésének, annak, mit ő szeretne. Fontos továbbá a közösen eltöltött, minőségi idő, és hogy ezeknél a játékoknál, programoknál igyekezzünk figyelembe venni azt, gyermekünk hol tart a fejlődésben.
Forrás : Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-03-10 22:56:20, csütörtök
|
| |
| |
A vizeletünk nagyon sokat elárulhat az egészségi állapotunkról. Nemcsak a színe, hanem az illata is utalhat arra, hogy éppen egészségesek vagyunk, vagy szenvedünk-e valamilyen betegségben. Lássuk is, hogy mi mindent árul el számunkra a saját vizeletünk.
Mindenképpen azonnali kivizsgálás szükséges, ha vért találunk, látunk a vizeletünkben. Ennek oka egész ártalmatlan is lehet, hiszen ezt a problémát okozhatja egy erőteljesebb testmozgás, illetve gyógyszeres kezelés is. Súlyosabb betegségek is állhatnak a háttérben, mint például vesebetegség, megnagyobbodott prosztata, húgyhólyagrák vagy éppen húgyúti fertőzés.
Egyes táplálékok is megváltoztathatják a vizelet színét. A cékla vörösre vagy sötétbarnára színezi a vizeletet, a sárgarépa pedig narancsszínűre festi a vizelet színét. Egyes gyógyszerek, mint például a savlekötők pedig kék színűre színezik a vizeletet.
A vizeletnek a szaga is változhat élelmiszerek, gyógyszerek és vitaminok hatására. A spárgától kissé ammóniaszaga lesz a vizeletnek.
Ha nem iszunk elég vizet, akkor is erősebb szaga lesz a vizeletnek, de a B6-vitaminnak is hasonló a hatása. A vizelet szagát sokféle betegség is megváltoztathatja. Ilyen például a cukorbetegség, a húgyhólyagfertőzések, a vesefertőzések és a májelégtelenség.
A húgyúti fertőzések következményeként is megváltozhat a vizelet szaga. Ilyenkor baktériumok szaporodnak el a húgyhólyagban, ami azonnali orvosi kezelést igényel.
A hiperglikémia azt jelenti, hogy túl sok glükóz, cukor szabadul fel a véráramban, és ilyenkor a vizeletben is magas lehet a glükózszint. Ez a cukorbetegség egyik vezető tünete is lehet. A cukorbetegség egy olyan krónikus betegség, amely szívbetegséget, stroke-ot, vesebetegséget, vakságot és más egészségügyi gondokat okozhat.
Amennyiben a vizelet nagyon sötétsárga és nagyon kellemetlen az illata, illetve csak nagyon nehezen tud valaki vizelni, ez a kiszáradás egyértelmű jele is lehet. A kiszáradás hányingert, dekoncentráltságot és fáradtságot is okozhat.
Amennyiben a vizeletben nemcsak vér, hanem kalcium és savak is megjelennek, akkor ez utalhat vesekőre is.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-15 21:49:29, szombat
|
| |
| |
Adalékanyagok.
Kell ez nekünk? - interjú Dr Németh Alíz gasztroenterológussal
A mai kor emberének táplálkozására jellemző, hogy a boltokban kapható élelmiszerek sok cukrot, tartósítószert, adalékanyagot és színezéket tartalmaznak. Dr Németh Alíz gasztroenterológust, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük arról, hogy ezek a feldolgozott élelmiszerek mennyit rontanak az emésztésünkön. Van-e szerepe ezeknek, és ha igen, mennyiben, hogy ennyire általánossá váltak az emésztőrendszeri problémák?
Vannak olyan számítások, melyek szerint akár egy kilónyi adalékanyagot is megeszünk egy év alatt az elfogyasztott élelmiszerekkel együtt. Némelyek kiürülnek, mások azonban soha sem távoznak el a szervezetünkből. De vajon honnan tudhatjuk, hogy ezek között vannak-e az egészségünkre káros anyagok vagy sem?
Nehéz meghatározni, hogy melyek is az egészségre ártalmas ételek, de abban minden táplálkozástudománnyal foglalkozó szakember egyetért, hogy a sok cukor, szénhidrát, só, transzzsírok fogyasztása árt a szervezetnek.
Nagyon sok adalékanyagot olvashatunk a termékek címkéin, de az átlag embernek nem igazán van fogalma arról, hogy mik is ezek valójában, és azt sem, hogy tényleg ártalmatlanok-e.
Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezési folyamaton mennek keresztül, ami biztosítja a vásárlókat, hogy egészségre nem ártalmasok. Persze ez mind függ a mennyiségtől, kis adagban veszélytelenek.
Vannak azonban olyan fogyasztók, akiknél allergiás vagy allergiaszerű reakciókat okoz a fogyasztásuk, másoknál puffadást, szelesedést váltanak ki. Az élelmiszerek sűrítőanyagai cukoralkoholok, amelyek többeknél hasmenést okoznak, ilyenek például a szorbit, a mannit, az aga-agar, a maltit vagy a xilit.
Ellentmondó véleményeket lehet hallani arról, hogy kiürülnek-e ezek a vegyi anyagok a szervezetünkből. A szakma részéről sincs egyértelmű válasz erre a fontos kérdésre. Ön hogy látja ezt?
A húgysavtartalmú élelmiszerek egyes embereknél nem bomlanak le. Felhalmozódva a szervezetben kristályok formájában kiválnak a végtagokban, esetleg a lágy szövetekben köszvényes rohamot okozva.
Az édesítőszerek közül az aszpartámot például a phenilketonuriában szenvedő betegeknek kerülnie kell, mert az anyagcserezavar miatt olyan káros hatású aminosavak keletkeznek, amelyek rontják az állapotukat.
Az alumínium-tartalmú adalékanyagok különösen veszélyesek lehetnek a vesebetegekre, nem utolsó sorban csont- és idegrendszeri károsodást okozhatnak.
Mennyiben járulhatnak hozzá az adalékanyagok a különféle allergiák kialakulásához?
Adalékanyag-allergiát ezek engedélyeztetési folyamatában nem vizsgálják, hiszen ezt előre megbecsülni nem lehet. Erre alkalmasak a bőrtesztek, illetve az emberekkel kapcsolatos megfigyelések, adatgyűjtések. Ilyen adalékanyag lehet a kurkumin, a kármin, a szorbinsav vagy a citromsav. Egyébként a valódi allergiák szerencsére nem gyakoriak.
Az allergént tartalmazó élelmiszereknél fel kell tüntetni a következő anyagokat: glutén, rák, tojás, hal, szója, tej, laktóz, csonthéjasok, zeller, mustár, szezámmag, kéndioxid (például boroknál), szulfitok.
Kevesen tudják, hogy a karotin és a tokoferol is adalékanyagnak minősül, és egészségre teljesen ártalmatlanok, sőt hozzáadott vitaminok. De a zsírban oldódó vitaminok bevitelével is óvatosnak kell lenni, hiszen fennállhat a túladagolás veszélye, a nagy mennyiségű E-vitamin például pajzsmirigy működési és véralvadási zavarokat is okozhat.
Sokan hívják fel a figyelmet a bolti élelmiszerek, italok rejtett cukortartalmára, melyeket ha rendszeresen fogyasztunk összességében már egészségre is káros lehet. Mi ezzel kapcsolatban a tapasztalata?
Valóban az üdítők, édességek többsége tele van finomított cukrokkal, gyümölcscukorral. De a gyorséttermi ételek is veszélyesek lehetnek a magas cukor- és zsírtartalmuk miatt. Nagyon sok transzzsírt tartalmaz a pizza, a péksütemények, a fagyasztott tészták, a mélyhűtött sütemények. Különösen sok zsír és szénhidrát van a kekszekben, a ropogtatni valókban, a chipsekben. De a salátaöntetek, az előre csomagolt feldolgozott élelmiszerek is bizony magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmaznak.
A cukrot mesterséges édesítőszerrel helyettesítve lesznek a light termékek, amelyek fokozzák a puffadást. A ketchup sok paradicsomból, de még több cukorból készül. A light változata pedig mesterséges édesítőszert tartalmaz.
Az energiaitalok valójában cukor és rengeteg koffein keverékei, amelyek alvászavart, magas vérnyomást, szapora szívműködést, ritmuszavarokat és refluxos tünetet okoznak.
Manapság elég kevés idő jut a házi koszt elkészítésére, sokkal praktikusabb, ha félkész ételeket vásárolunk az üzletekben, de jót teszünk-e magunkkal ezek rendszeres fogyasztásával?
Feldolgozott élelmiszereknek számít minden olyan élelmiszer, ami előfőzött, pasztőrözött, mélyhűtött vagy éppen konzervdobozban palackban vagy zacskóban van. Kevés kivétellel sok cukrot, zsírt, hozzáadott sót, színezéket és adalékanyagot tartalmaznak. Praktikusak, hiszen nem kell bajlódni, időt tölteni az elkészítésükkel, gyorsan és könnyen beszerezhetők.
A reggeli gabonafélék bár magas rosttartalmúak, finomított cukrot tartalmaznak. Az instant levesekben is sok adalékanyag és cukor van.
A gyorséttermi húsok, hamburgerek főző- és sütőolajuk transzzsírt tartalmaznak, ezek megemelik a koleszterin- és triglyceridszintet, nagyon sok kalóriát tartalmaznak, tele vannak zsírral, cukorral, viszont tápanyag alig van bennük. A feldolgozott élelmiszerek előállításához magas hőmérsékleten kezelt olajokat (transz-típusúakat) használnak fel.
Ha rendszeresen fogyasztja valaki ezeket az élelmiszereket, milyen egészségügyi hatással kell számolnia?
Összességében fokozzák a hasi típusú elhízás, a zsírmáj, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, illetve a depresszió, a fejfájás és a szexuális diszfunkciók kockázatát.
Ez nem hangzik túl jól! Ha eddig fogyasztottuk is ezeket az élelmiszereket, esetleg tapasztalunk is egyes negatív folyamatokat az emésztőrendszerünk működésében, de változtatni szeretnénk, mit tehetünk a bélflóránk helyreállítása érdekében?
A mikrobiom össztömege csaknem 2 kg, tartalmaznak jótékony és kártékony törzseket egyaránt. Körülbelül 2 ezer ilyen baktériumfaj található az emberi vastagbélben, amelyek szerepet játszanak a vitaminok előállításáért, részt vesznek a szénhidrátok lebontásában és az immunrendszer működésében.
A mikrobiom összetétele minden ember sajátja. Ennek az ökoszisztémának a megbomlása vezethet különféle betegségek kialakuláshoz. A bélbaktériumok összetétele hatással van az idegrendszer működésére - gondoljunk a bél-agy tengelyre -, de szerepe van a migrén, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, a zsírmáj, a gyulladásos bélbetegségek, az allergiák, az immunbetegségek, illetve az IBS kialakulásában is.
Igaz lehet az a régi mondás, hogy ,,a halál a belekben lakozik"? Ha itt felbomlik valami miatt a bélflóra egyensúlya és elégtelenné válik az emésztés, elindul a leépülés útja, ami megbetegedésekhez és végül korai halálhoz vezet?
Valóban, ezt már évszázadokkal ezelőtt is sejtették, azonban csak néhány évtizede kezdjük látni, hogy ez mennyire igaz.
Tudni kell, hogy az étrendünk szolgál táplálékul a bélmikrobiom számára. A mára jellemző állati eredetű zsírokban gazdag étrend mellett epét toleráló baktériumtörzsek szaporodásának kedvez. A stressz, a kevés rost, az antibiotikum szedése, a gyorsan felszívódó szénhidrátok mind negatívan befolyásolják a bélflóra összetételét. De megbonthatják a bélflóra egyensúlyát a tartósítószerek, a bélrendszer motilitási zavarai, bakteriális és vírusfertőzések egyaránt.
A rostdús táplálkozás hatására viszont olyan anyagokkal etetjük a bélbaktériumokat, amelyek megvédik a bélfal folytonosságát és energiát szolgáltatnak. Ha nem jut a mikrobiom őket tápláló, a bélfalat védő tápanyagokhoz, akkor hasmenés, székrekedés, puffadás, helyi gyulladás, következményes áteresztőbél-szindróma alakulhat ki.
Ha eljutottunk ebbe a fázisba, van lehetőség a helyreállításra?
A cukrok, az édes gyümölcsök kiváló táptalajt jelentenek a káros baktériumoknak, gombáknak, hiszen segítik az elszaporodásukat, azonban a feldolgozott szénhidrátok kerülésével, probiotikumok alkalmazásával, rostfogyasztással a bélflóránk egyensúlya helyreállítható.
Javasolt a rendszeres, nyugodt ütemű kis volumenű étkezések, a megfelelő energia- és rostbevitellel, az alkoholfogyasztás minimalizálása vörös húsok fogyasztásnak kerülésével.
Fontos, hogy antibiotikumot csakis indokolt esetben szedjünk! Egy antibiotikum-kúra okozta bélflóra-károsodás regenerációja közel egy évig is eltarthat.
Heti 2-3 alkalommal érdemes tengeri halat is fogyasztani, amely omega-3 típusú zsírsavat tartalmaz, de javasoljuk az olívaolaj, a repce- és a lenolaj használatát is. A tejtermékek fogyasztása azonban nagy mennyiségben nem ajánlott.
Mennyiben segíthet az emésztőrendszerünk regenerálásában, ha elkezdünk mozogni, sportolni?
A bélflóránknak nagyon jót tesz a rendszeres testmozgás, nemcsak egészségmegőrző hatása van, de a stresszt is oldja, ami kedvezően hat az immunrendszerünk működésére.
Köszönjük a beszélgetést!
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-04 13:11:00, kedd
|
| |
| |
Amikor elérjük azt a bizonyos középkort, a testünk teljesen másként kezd el viselkedni, mint korábban. A hormonális működés is megváltozik és emiatt sok olyan dologra számíthatunk, ami az egészségi állapotunkat érinti.
A középkor és az idősebb kor gyakori betegségei közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és az elhízás miatt kialakuló szövődmények. Az elfogyasztott táplálékok nagyban meghatározzák, hogyan lépünk be az idősebb korba és milyen egészségügyi gondokkal kell majd szembenéznünk.
Idős korunkban kevésbé vagyunk érzékenyek az inzulinra, így lehet, hogy ugyanannyi szénhidrátot eszünk, mint a fiatalabb éveinkben, azonban a megváltozott szervezet képtelen lesz ennyi szénhidrátot ,,kezelni". A sóvárgás megmarad, ugyanannyit eszünk, mint korábban, mégis nagyobb lesz az esélyünk az elhízásra és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására. Az 50-es, 60-as éveinkben az anyagcsere egyre csak lassul, ezért van az, hogy ugyanannyi kalóriafogyasztás mellett is hízunk. Éppen ezért javasolják a szakemberek, hogy idősebb korunkban fele annyi kalóriát fogyasszunk el, mint amennyit 20 vagy 30 évesen magunkhoz vettünk. Ahhoz, hogy ne hízzunk el, jelentősen csökkentenünk szükséges tehát a kalóriabevitelt.
A menopauza szakaszába lépő nők másik nagy problémája a megnövekedett zsírmennyiség a has körül, ami természetesen a férfiak esetében is fennállhat. Ennek egyszerű a magyarázata: csökken a hormontermelés. Nők esetében az ösztrogén szintje esik le drasztikusan.
Igaz, hogy kevesebbet kell ennünk idősebb korunkban, viszont tápanyagokra szükségünk van, ezért van kiemelt szerepe az egészséges, változatos étrendnek.
Az emésztésünk is megváltozik ahogy öregszünk. Csökken a gyomorsavtermelés, ami megakadályozza az ételek megfelelő lebontását. Ráadásul, ha még keveset is mozgunk, az negatív hatással lesz az emésztésünkre és különféle zavarokhoz, például székrekedéshez vezethet.
Az idősebb kor azzal is jár, hogy az agy nehezebben érzékeli a dehidratációt, így előfordulhat az is, hogy elfelejtünk inni. A dehidratáció és a kiszáradás súlyos problémákat okozhat, kialakulhat fáradtság, de csökkenhet a koncentráció is.
Ha nem mozgunk eleget, az izomtömegünkből is veszíthetünk. Ez azonban befolyásolja a csontok állapotát, hiszen nagyobb az esély a csonttörések kialakulására. És ebben a korban az ízületi kopás is jellemző lehet.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-29 21:53:28, szerda
|
| |
| |
25 aranyos találós kérdés gyerekeknek, ami fejleszti a logikai gondolkodást és a szókincset:
1. Éppen olyan, mint egy kefe, mégsem fésülködhetsz vele.
2. Szereted vagy nem szereted, ha megeszed, megkönnyezed.
3. Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács. Fák orvosa, doktora, erdőben az otthona.
4. Szép leányka ül a fán, piros ruha derekán, szíve olyan mint a kő. Tudjátok, ki lehet ő?
5. Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll.
6. Fent lakom az égen, melegít a fényem. Sugárból van bajszom, este van, ha alszom.
7. Tollazatom színes, pompás, megismétlem a mondókád.
8. Két kezemmel füled fogom, ott csücsülök az orrodon.
9. Tavasszal kap levelet, s ősszel küld csak választ, de nem egyet, nem is kettőt, hanem sok-sok százat.
10. A bajusza égnek áll, a borbélyhoz mégse jár. A konyhában üldögél, egeret fog, azzal él.
11. Sünilabda, zöld a színe, ősszel pottyan le a fűbe. Benne barna golyó lapul, nagyot pattan, hogyha gurul.
12. Lassan vánszorogva mászom, a házamat sose látom.
13. Púp a hátán, de nem bánja, sivatagot körbejárja.
14. Éjjel-nappal mindig forog, mégse szédül el.
15. A füledbe zizegek, meg is csíplek, ha lehet.
16. Ismerek két péket, de furcsák, nézzétek! Az egyik nappal süt, a másik éjjel süt, mégsincs kenyerük.
17. Szépnek tart felnőtt és gyerek, pedig csúf hernyóból kelek.
18. Szürke színű a bundája, hosszú, vékony farkincája, finom sajt a vacsorája, ravasz macska les reája.
19. Éjjel, nappal hálót szövök, és azon át föl-le jövök.
20. Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek.
21. Icipici lánynak pettyes a ruhája, kezedre ül, elszáll, s csak bámulsz utána.
22. Két füle van, mégsem hall. Mi az?
23. Nagy hidegben jég leszek, nagy melegben pára. szárazságban rálocsolnak, fűre meg a fára.
24. Esik eső csepereg, sárga levél lepereg. A nap is már rövidebb, melyik évszak lehetek?
25. Varázsbotja nincsen neki, de a tájat eltünteti. Mikor leszáll, azt sem tudod, merre van a pisze orrod.
MEGOLDÁSOK :
1. Süni
2. Hagyma
3. Harkály
4. Cseresznye
5. Óra
6. Nap
7. Papagáj
8. Szemüveg
9. Fa
10. Cica
11. Gesztenye
12. Csiga
13. Teve
14. Föld
15. Szúnyog
16. Nap és Hold
17. Lepke
18. Egér
19. Pók
20. Béka
21. Katica
22. Edény
23. Víz
24. Ősz
25. Köd
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6/39 oldal
|
Bejegyzések száma: 383
|
|
|
|
2016. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
373 db bejegyzés |
| e év: |
4199 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 7100
- e Hét: 15882
- e Hónap: 47368
- e Év: 252069
|
|
|
Offline
