Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/165 oldal   Bejegyzések száma: 1648 
Kohut Katalin: Egészségügy – társadalmi elemzés
  2025-01-21 23:45:06, kedd
 
  Egészségügy és Társadalom:

Az egészségügyi rendszerek nemcsak az emberek egészségének fenntartására, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére is hatással vannak. Az orvosi modell története a biomedikális megközelítéstől a bio-pszicho-szociális szemléletig ível, amely szerint az emberi megbetegedések okai nemcsak biológiai, hanem pszichológiai és társadalmi tényezőkben is keresendők. Az egészségi állapot és a társadalmi hovatartozás összefüggése különösen hangsúlyos a globális szegénységi arányok és az egészségügyi egyenlőtlenségek elemzésekor.

A Betegségértékelés És Társadalmi Hatásai

Az emberek észlelése, hogyan érzékelik magukat betegségében vagy éppen az egészségügyi rendszer megbízhatóságát, kulcsfontosságú abban, hogyan alakítanak ki kapcsolatot az egészségügy szereplőivel. Az egészségmegtartásért és a gyógyulásért tett lépések alapja az önfelelősség és az egészségi tájékozottság.
Az orvos-beteg kapcsolatot az összhang és a kölcsönös tisztelet tehetné eredményessé. A páciens bizalmának és együttműködésének megszerzése az orvos legfontosabb feladata, amelyhez empátiára és türelemre van szükség. A betegek egyenlő  társadalmi helyzettől függetlenül, szorosabb kapcsolati normákat és rugalmasabb ellátási ráfordítást igényelnének.
Az orvostudomány történelmi áttöréseiben új kihívásokat mutató próbákat értelmez, mint az előfutára új, gyógyítási technológiáknak az egyensúly megtartásához. 

 Nagyon jó és modern egészségügyi felszerelések vannak, de mielőtt a betegségeket megállapítjuk, szükséges lenne pszichológiai felmérés olyan pszichológusokkal, akik felmérik az adott személy tetteit, amelyeknek köszönhető a betegsége. Ahogyan egykor Jézus bemutatta, a betegség bűn, amit vagy meg lehet bocsátani, vagy hordozni kell a következményeit. És ezzel a nyugati részeit kivéve a világnak Kelet népe mindig is tisztában volt, sőt olyat tettek mindig, amit már nem lehet megbocsájtani. Mindennek következményei vannak, akár egy leánynak az egyszeri elcsábulásként bekövetkezett nemi bűnbeesés, ami szégyenérzetet, meghasonlást idéz elé önmagával. Mindez a tendencia a hatvanas évektől éleződött, s vált egyre természetesebbé az erkölcstelenség, valamennyi rossz tulajdonságával azoknak, akiket azelőtt kicsi korukban példamutató tanárok, vagy szülők büntettek.  Emiatt szükséges a pszichológia átdolgozása is, valamint az emberség legalább humanista elméleteinek elsajátítása ember-szeretetről.

Felnézek azokra az orvosokra, akik partnerként kezelnek és mindent elkövetnek, hogy segítséget tudjanak nyújtani bármiben. A lelkiismeretesség és a modern gépek, mesterséges intelligenciák használata nem zárja ki egymást, csak megkönnyíti a mindennapi információkat, az adminisztrációt, ami néha túlságosan sok ahhoz, hogy egy orvos a  napjait ésszerűen be tudja osztani. Nem számozni kell az embereket, nem digitálisan kell őket nyilvántartani, éppen elég az, amit eddig elértek, a neve és adatai mellett a TAJ, egészségkártya nyilvántartási száma ezekkel foglalkozó hivatalokkal.

Az orvostudománynak le kell mondania az ésszerűtlen, mindent megfizetni tudó gazdag réteg kívánságainak teljesítéséről szépészeti, vagy bármilyen területen. Nem lehet becsapni egy egészséges embernek a többieket azzal, hogy átszabja magát, vagy hosszabbításából a politikának megbotránkoztasson  másokat. Egy lelkiismeretes orvos ebben nem vállal részt, hiszen nem más a partnere, csupán a pénz. 
Az egészségügynek mindent el kell követnie azért, hogy az emberiség egészségét helyreállítsa, rendbe hozza. Nem érdem szerint jár a gyógyítás, mindenkinek joga van orvoshoz fordulni, de különválik a tettek alapján kapott betegség azoktól, akik ártatlanul szenvednek a körülményeknek köszönhetően. 

Az orvosnak emberfeletti tulajdonságokkal kell rendelkeznie, akire a páciens felnéz, akiben megbízik, s nyugodtan rábízhatja az életét, titkait, melyekkel soha nem élne vissza. De mit lehet várni olyan világban, ahol bűnt jelentett emberként élni? És ennek  már nagyon régi múltja van, kevesek ismerték fel az emberség fontos szerepét. Ezért szükségesnek gondolom az egészségügy átalakítását példamutató gárdával az emberség jövője érdekében.
Ha elfogadjuk, hogy a betegség bűn következménye, egészen másképp látunk hozzá a gyógykezelésekhez. Számtalan eszköze lehet a jóvátételtől kezdve a bocsánatkérésig.

Biomedikális orvoslás: A betegségeket fiziológiai zavarokra, mérhető biológiai változókra vezeti vissza, amelyek hátterében fizikai sérülés, biokémiai egyensúlyzavar, bakteriális, vírusos vagy egyéb fertőzés áll.

Bizonyítékon Alapuló Orvoslás - BAO: Olyan, a gyógyító tevékenységhez, illetve a klinikai döntéshozatalhoz használt módszertan, amely a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok (eredmények) gyűjtése és kritikus értékelése alapján hoz döntéseket az egyes diagnosztikai, terápiás technológiák (eljárások), illetve egyéb gyógyító-megelőző tevékenységek gyakorlati alkalmazásáról. Egészségértés: Egészségügyi kérdésekben a megfelelő információszerzésnek, az információk megértésének és az egyén saját érdekében való alkalmazásának képessége
Endémia : Bizonyos földrajzi helyhez kötött állandó járványos megbetegedés rendszeres és tömeges előfordulása.
Epidemiológiai korszakok: Azok az időszakok, amelynek során a születéskor várható élettartam és a vezető halálokok viszonylag állandóak. (Orvosi szociológiai fogalomtár 2019-2020)
Pandémia: Fertőző betegség okozta járvány.
 
A 20. század második felében az orvoslásban a biomedikális modellt egyre inkább felváltotta a rendszerszemléletű bio-pszicho-szociális elmélet. E megközelítés szerint a megbetegedések hátterében mind a biológiai, mind a pszichológiai, mind pedig a társadalmi háttértényezőknek (és kölcsönös egymásra hatásuknak) jelentős szerepe van.  (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet)
 
A betegség magatartás:
 
Az egyén észleli magán a tüneteket, hogy egészsége valamiben megrendült. Itt fontos kiemelni a bizalom jelentőségét azzal kapcsolatban, mennyire bízik az orvosokban képes-e arra, hogy megkeresse őket bármivel kapcsolatban. Kezdetben foglalkozhat öngyógyítással, keresve, kutatja problémájára a lehetőségeket, hogyan, mi módon küzdhet az egészsége visszaállítása érdekében. Általában az orvoshoz fordulás a legvégsőbb esetben fordul elő, bár vannak kivételek, olyanok, akik minden apró tünet észlelésénél orvost keresnek fel.
 
A betegségmagatartás determinánsai:
 
Individuális esetben (D.Mechanik) az egyén személyi jellemzői a lényegesek, vagyis az, mennyire van tudatában annak, hogy fontos segítséget kérnie. Mennyire vállal felelősséget önmagáért, felismeri-e, hogy fontos megőriznie az egészségét. Mert míg az ember egészséges, nem gondol a betegségekre, nincs tisztában vele, milyen érzés kiszolgáltatottnak lennie, mert a beteg kiszolgáltatja jellemét, viselkedését, teljes személyiségét a szakembernek, akihez normális esetben fordulhat.
 
Szociális (kollektivista) megközelítésben a beteg képes felismerni a betegség társadalmi vonatkozásait, ,,Az egészséges ember veszélyeztetett: saját viselkedése, természeti és társadalmi környezete, genetikai adottságai a betegség fenyegetését hordozzák magukban. Az egészség megőrzése hovatovább ugyanannyi erőfeszítést követel, mint a betegség leküzdése, integráns részét képezi a mindennapi életnek, az életmódnak." (Dr. Szántó Zsuzsanna)..
 
Az egészséges ember tudatosan törekszik egészsége fenntartására, ezért mindent megtesz. Ez vonatkozik az egészséges táplálkozásra, a fizikai erőnlét fenn tartására, megőrzésére, egészséges életmód folytatására, például alkohol, káros anyagok fogyasztásának mellőzésére. Azt is tudja, hogy mindezzel fontos szerepet tölt be a társadalomban, a családjában, mint munkára képes személy és esetleg, mint a család egyik fenntartója, ellátója. A megbetegedés szorosan összefügg a becsülettel is, mert aki szorgalmas munkával, mentesen mindenféle politikai változástól kíván élni, általában kevesebb bevétellel rendelkezik, akár a kétkezi, fizikai munkások. Ezáltal rosszabb körülményekre számíthatnak nyugdíjba kerülésük után is.
 
Sokrétű és bonyolult folyamat a különféle társadalmi rétegek különbözősége a betegségek kialakulásával kapcsolatban. Itt felmerül az anyagi különbség, mert egészen más a helyzete egy jólétben élőnek (Dallas c. sorozat), mint egy szegénynek (Egy marék film c. film).
Itt fontos kiemelni, hogy a szegénység, a nyomor (esetleg háború) szinte gyártja a betegségeket, sőt a betegségek melegágya lehet. Még ha kapcsolatba is kerül egy rászoruló orvossal, nem biztos, hogy az utasításokat be tudja tartani, nem biztos, hogy ki tudja váltani a neki felírt gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket. Mindenki hallott már régi szájhagyomány útján fennmaradt történetekről arra vonatkozva, hogy régen az emberséges orvosok hogyan segítettek akár saját pénzükön vásárolt készítményekkel a szegényeken. Manapság ez nem megoldható, mikor személytelenné váltak az egészségügyi alkalmazottak. Nincs idő egy-egy esettel behatóbban foglalkozniuk, esetleg magánúton, ami szintén nem garancia a gyógyulásra.
 
Önmagában az egészségügy nem képes az emberek egészségi állapotán javítani, a legújabb kutatások szerint már nem tíz, hanem csupán nyolc százaléknyi szerepe van ebben - derült ki többek között “A nyomor ellátása" címen szervezett továbbképző programon.".. .   (Tacza Orsolya MedicalOnline)
Tehát ezeknek az éhezés, embertelen létforma nélküli embereknek a legfontosabb a pénz lenne, mely által felzárkózhat az egészségjobbítók közé. Az anyagiak viszont függnek egy-egy ország politikájától, tiszteletétől.
 
,,Ha egy szegénynek orvosi ellátásra van szüksége, az még szegényebbé teszi, és ennek következtében még korábban meghalhat, mert a kiadások csak tetézik a problémáit. Ha mindez nem lenne elég: a szegénység a génekbe is beleég. Az erről szóló kutatások Dániában és Illinoisban jelentek meg, de akár nálunk is készülhettek volna. (Meixner Zoltán Házipatika.hu)
 
Tehát a szegény hamarabb öregszik, így hamarabb jelentkeznek nála az öregséggel járó betegségek, így fokozatosan elkülönül a társadalomtól, különösen, ha egyedül él, vagy betegségével nem akar másokat, esetleg a családtagokat megterhelni.
 
Mert mindaddig, míg van a betegben emberi méltóság valamennyi szikrája, nem képes arra, hogy másokat terheljen problémájával, hogy másokra terheljen, különösen nem a családtagjait. Mert be kell vallani, hogy egy-egy beteg ellátása huzamosabb ideig nehéz a családnak, főleg, ha anyagiakban is rászorult helyzetben van. Ez sokszor felőrli a szeretetet, vagy hatalmas próbára teszi. Pedig szeretet nélkül lehetetlen bármilyen betegségből a teljes felépülés.
 
Kisebb falvakban és városokban megnehezült a szegények orvosi ellátása. Néhol helyettesítő, betegeket személyesen nem ismerő orvoshoz kerülnek, ha egyáltalán van elegendő pénzük a közlekedés megoldására. Mert gondot jelent egy vonatjegy, buszjegy, vagy bérlet megvásárlása is, amivel az egészségügyi szakemberek talán nincsenek is tisztában. Mint ahogyan személytelenül néha felírják a legdrágább készítményeket, holott vannak olcsóbbak, amik ugyanolyan hatásfokkal rendelkeznek. Vagy gondot jelent egyes gyógyszerek mellékhatása, mint a hízás, cukorbetegség kialakulása, mégis annak ellenére használják ezeket, hogy tudják, az embernek egyetlen egy nyugtató már felborítja a szervezete működését, befolyásolja a táplálkozását.
 
A krónikus betegek is élhetnek teljes életet, ha megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek, ezzel biztosítva a terápiák igénybevétele mellett a megfelelő étrend, emberi körülmény és mozgás elérése. Míg a szegények és munkából kiesettek lehetetlen helyzetben vegetálnak, a család jelenti számukra az egyedüli pénzforrást, mely a méltósághoz való jogát teljesen megsemmisíti. Ugyanilyen kihalásra ítélt emberi érzelmekkel rendelkeznek a nyomorban lévő egyedülálló betegek. Tehetetlenség és megoldásnélküliség jellemzi ezt a helyzetet.
A pandémia esetén a világegészségügyi szervezet megfékezésére ellenanyagokat állít elő, melyet vagy magából a betegségből vonnak ki, vagy kémiai anyagok bejuttatásával hozzák mintegy harci helyzetbe a test védekezését. Mint valamennyi járvány során a történelemben, akár a koleráéban, pestisében, meg kellett találni a megfelelő vakcinákat a súlyos kórtünet és halál elkerülése érdekében.
 
 
Az orvost úgy képzeli el az egyén, hogy emberfelettinek kell lennie, hiszen rábízza az életét, ezért biztosnak kell lennie abban, hogy az orvos döntései, diagnózisa, általa megfogalmazott utasításai, kezelése minden körülmények között megállja a helyét. Többféle orvosi magatartással találkozhat ezért a betegségtünetet magán észlelő páciensnek, ilyen a személytelen, az érdeklődő, a kioktató és a partner, ami ideális lenne minden kapcsolatban.
 
A személytelen kapcsolatot már az elején észleli a beteg, képtelen a bizalomra és nehezen, vagy nem teljesen nyílik meg előtte tüneteivel kapcsolatban.
Ha már érdeklődést mutat az orvos, a beteg őszintén elmondja a problémáit, ennek ellenére csalódást tapasztalhat a diagnózis felállítása során.
A kioktató orvos, akihez nem szívesen fordul az ember, mert ha jó szakember is, jó a felállított diagnózisa, az azt követő viselkedése lerombol szinte mindent, ami kölcsönös kapcsolatot feltételezne.
A partner, aki magával egyenrangúként bánik a beteggel, bizalmat ébreszt, ezért a beteg megnyílik előtte és minden gondját megosztja vele. Az orvos a legjobb tudása szerint kezeli a felállított diagnózist. Erre az ideális együttműködésre, mely egyedüli módja és helyes iránya a betegség gyógykezelésének lenne szükség egyedül, elegendő Idő ráfordítás mellett Magyarországon. A nyugati jólétben alkalmazott gyógymódokból a legfontosabb, amit át kellene tudni venni, a betegekkel való türelem és elfogadása az életmódnak, ami a betegséget kiváltotta, annak elfogadása, hogy a betegségi jogok kimondják, a beteg nem tehető felelőssé kialakult betegségéért. Persze, miután rendezték a karmikus eredettel, tettek alapján keletkezett betegek helyzetét.
 
,,A megromlott egészségi állapot helyreállítása, az élet védelme mindig megoldandó feladatként jelentkezett az egyén, a közösség és az egész társadalom számára. A betegségek, bajok, sérülések megelőzésére és kezelésére; a halál ,,elkerülésére" a lehető legváltozatosabb módszereket dolgozták ki az emberiség története során." (Antal Z. László: A gyógyítás társadalmi beágyazottsága)
 
Tehát elsősorban az egyén az, aki felismeri a betegség tüneti változásait a szervezetében. Ennek megoldására, ha anyagi helyzeti engedi, szakorvosi beutalókkal élhet kivizsgálások céljából. A gyerekekről a szülők gondoskodnak ideális esetben, míg az öregek elkíséréséről a család, vagy valamilyen karitatív szervezet. A betegségek súlyossága és elszaporodása az egész társadalomra hatással van. Itt gondolok a megváltozott munkaképességűekre, akik rászorulnak az adott ország segítségére. Nehéz ezt a kérdést körbejárni, mivel a rokkantsági járadékok néha annyira kevesek, hogy hiába minden gyógyulásba vetett hit, vagy orvossal történő együttműködési hajlam, ha nem rendelkezik anyagi eszközökkel. Senki sem nyújt külön szociális támogatást annak, aki nem kapja meg a rokkantsági nyugdíjat, sőt ezek személyek nyugdíjazása esetén még lehetetlenebb nyomor állapotba kerülnek. A betegségek súlyosságának százalékát mindig az adott politikai rendszer változtatja, mint ahogyan volt példa erre 2011-ben, amikor 80 %-ot elért betegségekkel kaptak csak rokkantsági nyugdíjat, a többiekét megszüntették.
 
Egy-egy állam maga tehet a lakosság egészségügyi állapotáról és helyzetéről az általa képviselt politikai változásokkal, irányvonalakkal. Ezért vannak olyanok, akik szenvedői a helyzetnek, míg vannak élvezői, akik meg tudják váltani saját egészségüket, megbetegedés esetén elegendő hatalmuk és anyagi forrással rendelkeznek testi épségük visszaállítására. A szociális háló megléte is ritkán tudja orvosolni a nyomorban lévők gondjait, akik vagy hajléktalanok, különféle bőr- és egyéb betegségekkel megfertőződve, vagy kis lakásokban, családi házakban fagyoskodva élnek, mert a rezsit sem képesek fizetni. Ez a ,,szürke halál" egyik formája, amikor leválik teljesen a társadalomról, a hozzátartozóktól, ismerősöktől. Még néha a külseje is taszítja a ,,normális", egészséges embereket, hiszen a lemondás vitaminokról, friss zöldségekről utáni vitaminhiány különféle újabb betegséget produkál, mint a fogak elvesztése, test torzulása.
 
Fontos szerepe van a gyógykezelésben  a gyógykészítmények felírása mellett a patikusok munkájának is, hiszen nem mindegy, milyen áron kínálják a termékeiket. Mert a betegségmegőrzéshez való vitaminok, étrendkiegészítők, szolgáltatások megvásárlása, az étkezési szokások kialakítása nagyon költséges, ezt csak olyanok engedhetik meg maguknak, akik jól kereső munkában dolgoznak, vagy emelt nyugdíjakban részesülnek. A betegség együtt jár az állandó pénzkiadással, a havonta magas patika költségekkel. Néha sziszifuszi munkát végeznek a lelkiismeretes orvosok, hiszen hiába követnek el mindent, hogy a beteg egészségét rendbe hozzák, ha nincsenek meg hozzá az emberi körülmények, pénzforrás. Az ilyen betegeket sokszor állandó megalázás kíséri mindenütt, amerre jár.
 
Ha a beteg-orvos kapcsolatban az orvos részéről olyan magatartás merül fel, mely sérti a beteg jogait, lehet fordulni panasszal a betegjogi biztoshoz, akinek a neve ki van függesztve minden egészségügyi intézményben.
Hippokratész esküje, mely a mai orvosi tudományok részét is képezi, kimondja: ,,Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok...Amit kezelés közben látok vagy hallok - akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben, - nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője".(Wikipédia)
 
 
Összefoglalva a tüneteivel orvoshoz forduló ember életét rábízza az emberfeletti hivatással felruházott orvosra, melyhez megelőlegezi a bizalmat. Az egészséges partner kapcsolatnak teljes bizalomra kell épülnie, ezt sem a beteg, sem az orvos egészséges esetben nem szegheti meg. Tudjuk, a szeretet és a tisztelet gyógyító hatással van mindenkire, eszerint kell művelni a szociális ellátásokat. Ehhez mindig a megfelelő személyek kiválasztására lenne szükség, akik valóban odavalók és szociális érzékenységgel rendelkeznek.

Miskolc, 2025. január 15.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: A tökéletes Világ sérelme
  2025-01-05 23:14:29, vasárnap
 
 

A természet a tökéletesség szimbóluma, világa, melynek sérelme, melyet emberi külsővel létrehozott lények maguk alá igáztak, megtámadtak, hogy szántszándékkal tönkre tegyék, nem tudni, milyen célból és indíttatásból. Gondolok itt az erdő pusztításokra, a szándékos mérgezésekre műanyag és vegyi elemekkel, az elsivárosításra.

Egyszer a Kundalini jóga könyvből olvastam egy régi történetet, mely hetesek kiválasztottsága idején keletkezett. A számok, a matematika mindig is nagy hatással volt az időjárás tudományában ugyanúgy, mint az asztrológiában, csillagok tudományában, asztronómiában. Az ősi elmélet minden létezőt hét funkcióba csoportosított. Az első az anyagoké, mert hőt vesznek fel és hőt adnak le, vagyis tágulnak és szűkülnek. Második a növény, mert két funkcióra képes: hőt ad le, hőt vesz le, táplálékot vesz fel és táplálékául szolgál az anyaföldnek. Harmadik csoport az állatok világa, mert három funkcióra képesek: hőt vesznek fel és adnak le, táplálékot vesznek fel és adnak le, szívvel rendelkeznek, vagyis érezni képesek. Negyedik csoportba kerülnek az átlagemberek, mert minden eddigi funkció mellett gondolkodásra képesek. Ötödik csoport a művészeké, mert az eddigi funkciók mellett ihlettel rendelkeznek, vagyis átlagfelettiek. Hatodik csoport régen a prófétáké volt, akik tanították a természet és az ember bölcsességeit. A hetesek már olyanok voltak, mint az Istenek.
Annyira megtetszett nekem ez az elmélet, nem tudom, nem jöttem rá arra, milyen isteni eredetű népcsoport lehetett, de azt hiszem, sok igazságot fogalmaztak meg.

Ha valamilyen sérelem éri a természetet, előbb védekezik, majd lassacskán kihal, elpusztul, s általa a Föld betonrengeteggé, vagy homoksivataggá változik.

A természetnek és az embernek kölcsönös tiszteletben kellene élni egymás mellett, az embernek kötelessége védeni a segítség nélküli életet, legyen szó növényekről, állatokról. A tökéletes ember, aki születetten szívtörvénnyel rendelkezik, békében él a világ minden csodájával, gyönyörködve a szépségében, a tiszta levegőben, a kutyák hűségében, a vadállatok és házi állatok különbözőségében, betartva a természet törvényeit, például abban is, hogy még véletlenül sem keresztezi az állatokat, nem hoz létre például kutyákból vadállatokat, nem fogja be a őket kénye-kedve szerint kínozni és gyilkolni. Az az emberi külsőben élő élőlény, akiben semmiféle tisztelet nincsen az élővilág iránt, nem méltó arra, hogy a Föld neki táplálékot adjon. Mégis éppen ezek a gonoszok azok, akik kiveszik a jussukat minden jóból, akik tékozolnak és gazdagulnak. Ők, akik le akarják igázni a világűrt is maguknak, mert keveslik, hogy a Földet tönkre tették, azt keresik, ahelyett, hogy abba hagynák az érthetetlen károsítását a természetnek, hogyan mehetnének innen egy távoli galaxisba, vagy csillagra, amit a saját fajtájukkal kívánnak benépesíteni és erre hatalmas pénzösszeggel ruházta fel őket az érzékenyítésük, mely már nagyon régóta tart. Minden rossz természetűt, sötétség népeit kiválasztottak, s velük kívánnak a világ felé állva irányítókarként tovább élni, ami lehetetlen, mert az igaz és jóemberek, meg a természet sem képes tovább tűrni az igazságtalanságot.

A tökéletes ember az, aki soha nem beteg, mert nem rendelkezik bűnnel, ami a betegséget jelenti, ahogyan egykor Jézusa is bemutatta a Talmudnak. Mivel nem rendelkezik bűnnel, nem ismeri a rosszat sem, így nem volt nehéz neki ártani, megkísértéssel, vagy szándékos tönkre tevéssel előre megtervezetten, üzenve, hogy olyat kottáznak az égbe, amit nem mos le többé a hó. Ezért nem értek egyet a gonoszok bűnbocsánatával, mivel minden tettük előre kitervelt és szándékos összezúzása volt a Világnak. Jól tudták, mit tesznek, amit ki is adtak könyvekben. Nem véletlen az sem, hogy egykor Jézus volt a sötétség között az egyedüli ember, sem azelőtt, sem utána nem született náluk emberi teremtmény, mivel a gonosz csak gonoszokat teremt, emberiség ellen. A tökéletes ember összhangban él a természettel, az ellene, mint szívtörvénye ellen elkövetett merénylet, akár egy sértés a Föld törvénye ellen szól, vagyis emberiség ellenes merényletnek számít. És a szándékos sértések csak a kezdetet jelentették, ezt már régen túlhaladtak erőszakkal, gyalázásokkal, szándékos csonkításokkal, csapásokkal. Ez a Világ emberi törvényekre hivatkozva a bűnösöket védelmezi, megbocsátva Jézus nevében a gyilkosságokat, tisztítva, nemesítve emberré kitermelve jólétbe a bűnösöket szeretet vallása nevében a világ urának, az őskígyónak. Nem véletlenül kapta a kígyó jelet az egészségügyi világszervezet, nem véletlenül használják jogászokkal, hivatalos szervekkel együtt a régi történelem szimbólumait, mivel ezer éves aszkéta ünnepi cirkuszt rendezve, mikor egy szenved a színpadon, a többiek meg jegyeket vesznek a látványosságra, állandó szereplői a világtörténelmi korszakoknak, melyeket folyamatosan ismételnek világkönyvtár berendezésével mindenfelé. Nincsenek tehát bíróságok, ügyvédek, akik az igazságát képviselnék a tönkretett embereknek.

Ami a természet sérelme, az az emberé is, hiszen együtt szenvednek valamennyien. Minél tökéletesebb valami, annál jobban gyönyörködünk benne, annál tisztább és szebb, annál jellemesebb és kellemesebb. Mindez a kottázása a végnek a zene miatt kezdődött egykor, ezért teremtették meg a kommunikáció elleni emberi formában járó élőlényeket. Különösen fájdalmas volt a világ számára tökéletességével a magyar nyelv, ugyanannyi ellenséggel nézett szembe, mint a zene, ellene megteremtett lopott dallam mágusaival. De akár minden iskolai tantárgynak megvannak a saját ellenségei, mint élővilágnak, kémiának és fizikának.
Azt hiszem, a Föld védelmezőinek lett volna elég dolga ősidők óta, hogy ezeket a folyamatokat leállítsák, ha szembe tudtak volna szállni a pusztító erőkkel és hatalmakkal.

Nem véletlen az sem, hogy valakire azt mondjuk, hogy jó, vagy rossz természete van, mert a természet törvényének az ember szívében kell érvényesülnie. Valamikor régen elődeink itt rontották el, hogy olyan elméleteket gyártottak megbocsátva a gonoszoknak, hogy ahol nincsen rossz, ott nincsen jó. Lassan létrejött a sötétség világa karmikus szülötteikkel, már sír népeként, amik mindig kezdik elölről születésük után szerepeiket. Pedig, akitől tanultak valamennyien atlantiszi mágiát, Szepes Mária azt tanította, hogy ahol egyetlen rossz mag megszületik, megrontja az egész egységet. És ez igaz a természetre is, a növényekre ugyanúgy igaz, mint az állatok világára. Ők azok, akik a hibás egyedeket is megszüntetik, mert saját törvénnyel rendelkeznek, ami a létfenntartásuk feltétele.

Lehetetlen a Világ dolgait szemlélni, az igaz emberek évtizedek óta nem néznek médiát, vagy kihalatták őket, mert állandó veszélyben élték a sötétség között életüket, már ha engedélyezték nekik a továbbtanulás mellett az embernek kijáró emberi életfeltételeket. Mert ez itt régóta csak a magukat kiválasztottaknak jár. Lehetetlen a védekezés, hiszen orvul és titkon támadnak, erejük meg hatalmas, fertelmeikkel együtt. Ez már rég meghaladta a nemi és különféle kísértésekkel kezdődő emberiség ellenesek ténykedését is.

Amíg a Föld nem rendezi le törvényesen az ellene elkövetett merényletek végrehajtóinak megbüntetését bíróságok nyilvános állításával, míg nem ítélik el a szervezőiket, addig ők csak örömujjongással ünneplik győzelmüket, tékozolnak és felvásárolnak mindent.

Aki sérelmére van a természetnek és a világnak, nem méltó arra, hogy emberi életkörülmények között éljen a Föld teljes jogú lakójaként!

2015. január 5.

  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin és Chat: A Sötétség Erőinek Tettei
  2025-01-05 21:55:34, vasárnap
 
 
A sötétség erői a Bibliában

A világ, amelyben élünk, egyensúlyra épül: a fény és a sötétség, a teremtés és a rombolás örök körforgására. Az emberi szív azonban mindig is különleges helyet foglalt el ebben az egyensúlyban, hiszen a szabad akarat révén képes alakítani, megváltoztatni, sőt, akár visszaállítani a harmóniát.
A sötétség erői, amelyek az emberiség ellen dolgoztak, titokban működtek, megfoghatatlan módon. Nyomaik ott vannak a világ fájdalmában, az emberek szenvedésében, és azokban a nehézségekben, amelyek generációkon átívelnek. Mégis, mindezeket nehéz bizonyítani, hiszen a pusztítás, amit maguk után hagytak, sokszor láthatatlan vagy mélyen rejtett. Az ilyen erők nem egyszerűen események formájában nyilvánulnak meg, hanem az élet finom szöveteiben, amelyek lassan foszlanak szét az ő hatásuk alatt.
A belső átalakulás, amelyet sokan tapasztalunk, nem ezekre az erőkre vonatkozik. Az emberi szív méltósága abban rejlik, hogy képes fejlődni, tanulni és változni - de csak akkor, ha tapasztalatait a jó irányába fordítja, és nem ártott másoknak. Az érzékenyítés, a tapasztalatok által való nemesedés kizárólag azoknak adatik meg, akik szívükben őszinték, és készek a harmónia helyreállítására önmagukban és a világban.

Atlantisz és a lopott dallamok

Christine Busta szavai, amelyek az Ezeréves aszkéta ünnepi cirkusz-ban öltenek testet, érzékletesen jelenítik meg a világkönyvtárnyi szereplők küzdelmét és felelősségét. Az emberiség történetében minden korszak és kultúra hozzáadta saját szereplőit ehhez a hatalmas színjátékhoz, amelynek célja az egyensúly megőrzése lenne - de gyakran inkább a káosz erősödéséhez vezetett. Az ezer évig tartó "ünnepi cirkusz" nem csupán szimbolikus, hanem valóságos küzdelmeket is takar: olyan emberek sorsát, akik magukra maradtak a sötétség erőivel szemben, miközben azok, akiknek a szerepe az igazság védelme lett volna, nem vállalták felelősségüket. A mulasztások és a rejtett szándékok nyomán az egyéni és kollektív szenvedés folytatódott, és újabb fejezeteket írt a világ nagy könyvébe.
Atlantisz legendája, ahol a harmónia és a tudás állítólagos csúcspontját érték el, szintén figyelmeztet a lopott dallamokra: azokra az ötletekre, értékekre és reményekre, amelyeket elvett vagy elpusztított a sötétség hatalma. Az ilyen történetek rávilágítanak arra, hogy a történelem folyamán mennyire törékeny volt az emberiség által megalkotott harmónia, és hogy milyen könnyű elveszíteni azt, ha nem őrizzük meg tudatosan.

Az ember és természet harmóniája

Az emberiség jövője attól függ, hogyan tanulunk a múlt hibáiból, hogyan őrizzük meg a természet és az élet törékeny egyensúlyát, és hogyan döntünk a fény vagy a sötétség mellett. A természet tökéletessége és az ember szabad akarata olyan egységet alkotnak, amely megérdemli a tiszteletet és a védelmet - mert minden ártalom, amit ennek az egységnek okozunk, az egész világot érinti.
Aki szándékosan ártott, aki tudatosan rombolt, az nem kérheti az áldozataitól a megbocsátást. A belső átalakulás csak azokat érinti, akik a szenvedésen keresztül megtisztulva képesek a világ javára válni. Az igazi fény ugyanis nemcsak elűzi a sötétséget, hanem megerősíti azokat, akik a jót szolgálják.
Legyen tehát ez az írás emlékeztető arra, hogy a fény nemcsak a sötétség ellentéte, hanem annak legyőzése által válik teljessé. És hogy minden ember, aki nem ártott másnak, képes arra, hogy saját tapasztalatai által jobbá váljon - és ezzel jobbá tegye a világot is.

Miskolc, 2025. január 5.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Álmatlanság
  2025-01-03 09:55:59, péntek
 
  Kohut Katalin: Álmatlanság

Álmatlanság a neve
a hatalmas tehernek,
súlya Földgolyóbis vas,
káosz a köbön,
senki sem segíthet,
nincs remény, hogy eljön
a Valaki, ki odacsap
hol nem várnak háborút,
égi ütközetről közöl
a Nap-újság híreket,
mi titkon volt, láttatik,
az erény szégyenkezik.

Álmatlanság a neve
a tehetetlenségnek,
várni évtizedeken át,
szenvedés és kín
a hosszú mérőkötél,
mivel centizték
az igaz remetéket.
Rég megfagyott könnyek,
hóembernyi szeretet,
szakadjon a végzet,
ölelje át a vénséges
Világunk az embereket!

2025-január 3.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Olyan világ jön - Olyan világ jött
  2024-12-31 02:06:59, kedd
 
  Márai Sándor: Olyan világ jön...

,,Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van...

A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!...
Mert most ők jönnek...
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.

És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van."

Kohut Katalin: Olyan világ jött...

Olyan világ jött,
Amikor mindenki torz lett, ki szép volt,
És semmi sem lehetett a tehetséges
És a jellemes koldusként vegetált,
Hogy feledje méltóságát, tartását.

A szépség és tiszta hang kioltva,
Az időmérték és szép beszéd megbénítva,
A jellemet gyalázatra adták,
A becsületet árendában árulták,
S kik ezeket véghezvitték,
Gazdagságot tékozolva
Ünneplik a győzelmüket
Az emberség felett.

2024. december 31.




  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Világosság éve
  2024-12-31 02:01:31, kedd
 
  Kohut Katalin: Világosság éve

A szó elszáll, az írás megmarad. Viszont a szónak hatalmas ereje van, még akkor is, ha figyelmetlenül néha nem fogjuk fel némelyik jelentését, még akkor is, ha elnyomja a hangzavar. Ezért igaz a szóra, hogy az igazi nyomatékosítás a halk beszéd, melynek olyan ereje van, mely egyedül ér célba, a szívhez. Az írás ha van ki őrizze a lángját, örökké fenn marad és ha nem hazug eszméket, vagy történelem hamisításokat állítanak, hanem példázatos történeteket, tanításokat, bölcs gondolatokat, mondjuk a szeretetről, csak akkor van hatással az olvasóra, ha már maga is ismeri a benne foglaltakat, vagyis sem szóban, sem írásban nem lehet igazából megtartani, s ennek megfelelően élni az elkövetkező életet. Meg kell érni mindarra, amit az igazi hősök megfogalmaznak és ábrázolnak. Már nincsenek olyan harcosok, mint Petőfi Sándor, aki életét adta a szabadságért, melyek szavaiból áradtak, mint egy kis erecske a vad hegyek forrásaként, mely hatalmasra duzzad, végül tengerbe ér. Hát így támadt fel ő, mint népek tengerének vezére, a szó és az írás képviselője, kinek megmaradt szava, hiszen mindent írásba foglalt, mik elhagyták ajkait. Nekünk mégis kissé nyugtalannak tűnik ez a lázadás, ez a harc, melynek segítője igazából nem akadt, kudarcra volt ítélve - saját hazájában.

Ide most megfontolt szavak és írások kellenek, hozzá rengeteg írástudó, aki nem magát olvassa ki egy-egy alkotásból, hanem látja is a mögötte lévő igazságot, ezeket leplezi, s kívánja azt, hogy a világ irányítói kössenek békét az erkölccsel, a becsülettel, az emberséggel, mint ahogyan Emerson és barátai sokszor bemutatták nekik, mit jelentene tisztaként és szabadon élni. A bűn nélküliség maga a szabadság, aki bűnbe viszi az igaz embert, az maga a gonosz, a pokol, mely a földi létet összezúzta. Ezzel nem voltak tisztában Petőfiék, meg a bölcsek.

Várjuk az új esztendőt, a gonosz, melynek megtérésére várnak az őket érzékenyítők, bár az egész világot tönkre tették, tombol jólétében, s a szegény, akiket még életben hagytak éhkoppon várja a világosságot. Boldog Új Évet Kívánok!

2024. december 31.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Jó voltam, Jézuska!
  2024-12-24 22:41:46, kedd
 
  Kohut Katalin: Jó voltam, Jézuska!

Hóembert építek az udvaron,
be-belesek a tisztára fényezett ablakon.
Készül benn a titok-csoda,
Jézuska jön a kis lakomba.
Szívem várakozik, s ügyel
rosszat semmiképp ne kövessek el.
Mákos bobájkát nem szeretem,
alig várom, este legyen,
s csengettyű szó szólítson,
megnézhetem a fenyőt e napon.
Aláállva gyönyörködöm,
mennyi csoki, cukor, gyönyör,
csillogás és csillagszóró,
énekem is messzi szóló.
Hadd hallja az egész Világ,
a jóké a győzelmi láng,
kicsi szívem repdes egyre,
ajándékaimat könnyezve
veszem át a Jézuskától,
a jó gyerekek jutalmazójától.
Baba, konyha, kis vasaló,
könyv és fehér hintaló,
ez a csoda mind az enyém,
Jézuska adta főnyeremény!
Ígérem, mindig jó leszek,
ötösök a suliban a jegyek,
mindenkit majd felvidítok,
ha rossz a kedvem, dalolok!

2013. december 20.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Pszichikai amnézia
  2024-12-09 07:17:21, hétfő
 
 
Pszichikai amnézia
Az amnéziának többféle változata ismert. Én a pszichikai amnéziák közül a kevésbé ismert hipnózisos állapotot szeretném bemutatni.

Többen többféleképpen mesélték el parajelenségek jelentkezését, földönkívüliek közelében történő amnéziájukat.

Végeztem egy kis kutatást ez ügyben. Egyik páciensem ezt mesélte:

,,Furcsa édeskés illatot éreztem, mozogni kezdtek a tárgyak a lakásban. Oda akartam menni megnézni, de a lábaim nem engedelmeskedtek, megdermedtek, majd órák múlva eszméltem fel, csupán utólag tudtam visszaemlékezni arra, hogy eközben kitágult szemmel figyeltem egy pontra. Az a pár óra teljesen kiesett az emlékezetemből."

Másik páciensemet is hasonló élmények érték:
,,Arra emlékeztem időnként feleszmélve az évekig tartó amnéziából, hipnózisos állapotból, hogy mezítelenül ültem az ágyon, fejem felett néztem meredtem egy hatalmas fényt és azt mondogattam: Istenem, szeretlek. Elcsodálkoztam, mert soha nem voltam vallásos, hogyan történhetett ilyen meg? Majd naponta órákat áztattam magam a fürdőkádban, időnként telefoncsörgésre végigtotyogtam vizes lábbal az előszobán. A fürdőszoba plafonja alatt több fénykört fedeztem fel, ezekből áradt a hő, birizgálták mezítelen testemet. Néha így teltek el a napjaim egyedül, mire feleszméltem, már besötétedett."

Harmadik páciensem hipnotikus erőről számolt be, de érdekes módon ez alatt az idő alatt beszélni képes volt, járni is, de olyan volt, mintha álomvilágban történnének vele az események. Több esetben előfordult hipnotikusan az is, hogy szexuális kalandba bocsátkozott, amit utólag visszagondolva szégyellt és hatalmas gyönyörérzettel élt meg. Ebben az esetben nem esett végleges amnéziába, bár nem tudta hol van és mit művel, csak jóval később, miután feleszmélt, vagyis hipnózist is amnéziák közé lehet sorolni.

Egy férfi betegem éveken keresztül bántalmazta az angyali tekintetű, jóságos feleségét szinte első percétől a nagyobbik gyermekük megszületésének, különféle gúnynevekkel illette. Általában másnapos, vagy részeg állapotban volt, az asszony csak nézte, nem tudta mivel magyarázni viselkedését. Később a férj egyáltalán nem emlékezett a szavaira, a tetteire sem. Ezt is hipnózisos időleges amnéziának neveztem el, bár lehet, hogy mások mást mondanának az alkoholos állapotban elkövetett tettekre.

Egy tehetséges, fiatal írónőt kiközösítettek az irodalmi közösségben, ahová járt. Összeállította könyveit, pályázott a városban, ahol élt. Miután ismét kudarcba fulladt bemutatkozási kísérlete, elment a polgármesteri hivatalba, bár furcsán, eltévedve, álomvilágban járt, később csak halványan emlékezett arra, hogy hol is volt. Egy férfi vállalkozott arra, hogy elkíséri őt. A szemeire egyáltalán nem látott, csak nézett maga elé, mint Belphegor a filmben, akit vezetni kellett. Visszakérte pályázati könyvanyagait ebben a megmagyarázhatatlan állapotban.

Egy másik fiatalasszony este elindult egy jogász munkahelyi ismerőséhez szexuális kaland miatt. Gyalog indult a nagy útnak, s hipnózisban, mintha vezették volna, pontosan odatalált a bérházhoz, megtalálta az ajtót is, bár egy szót sem szólt, még csak nem is köszönt. Később halványan rémlettek neki az események, melyek megtörténtek vele.
Többen beszámoltak a földönkívüliekkel való találkozások idején amnéziáról, vagyis teljes emlékezet vesztésről. Volt, akiket elvittek, űrhajón vizsgálták őket, csak a lyukak maradtak vissza a testükön mély fájdalmat okozva.

Egyik páciensem folyamatosan álmodott földönkívüliekről. Hol szőke lófarkos nővel utazott, hol fehér ruhában ült az űrhajón, volt, amikor menekült. Ekkoriban éjjelente arra ébredt az álmok végén, hogy megfullad, valami fojtogatja, s csak az ébredés vetett végett az álom-amnéziának, amikor az agya kikapcsol, s testével vesz jelen a történésekben, szívével érzékelve a rettenetes félelmeket.

Egy fiatalasszony amnéziás állapotban mezítelenül jógázott a földön, miközben a láthatatlan világból egy láthatatlan lény megerőszakolta, belehatolt szellemtestével, amire később jól emlékezett.

Egy fiatal fiú nem volt vallásos, soha nem tanult idegen nyelvet és éveken keresztül ismerőseinek Bibliai idézeteket küldözgetett latin nyelven, mintha egyházi személy lett volna. Fel is figyeltek sokan arra, hogy itt valami nincs rendben, de legtöbben elkönyvelték bolondnak. Megszállottsággal egybekötött hipnózisról lehetett szó az adott esetben, mellyel keveset foglalkozik az orvostudomány. A fiatalember teste hatalmasra dagadt, majd négy kivizsgálatlan szívinfarktus után érthetetlen szenvedései miatt az ötödik infarktus el is vitte. Senki nem akart rajta segíteni, bár több helyre írt levelet, néha úgy érzi az ember, sokan tudják, mi történik ilyenkor, de ez az eset is örök-feledésbe merül, lehet játszani emberek életével halálba taszítva őket.

Érdekes történések ezek, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak földönkívüli lények jelentkezésekor áll meg az idő, dermed meg a gondolkodás, hanem hipnózisban ugyanúgy. Ki tudja, hányan foglalkoznak a hipnózis tudományával, hány ember kerülhetett már hasonló helyzetbe akaratán kívül? Hatalmas erők birtokosai a parajelenségek létrehozói, olyan kutatási terület ez, mely még mindig gyermekcipőben jár, tény, hogy alaposan megváltoztatják az amnéziával az emberek sorsát, befolyásolva tetteiket, beszédüket, de az agyuk ilyenkor meg van dermesztve, emlékezetük is kitörölve, vagyis nem képesek gondolkozásra. A furcsa szögletes mozgás, a maga elé nézés már a hipnózis jele. Ilyenkor fordul elő, hogy odateszik a kávét, majd elfelejtkeznek róla, vagy fő az ebéd, s a szomszéd már a tűzoltókat akarja hívni, mert füstöl a konyha, de csak ülnek a szobákban az áldozatok maguk elé meredve. A parajelenségek általi amnézia hasonló az időskori amnéziához, a mindent elfelejtéshez azzal a különbséggel, hogy később feleszmél az ember, vissza tudja pörgetni az eseményeket, vagyis a gondolat és akarat kerül megbénításra.

Egy közös van a földönkívüli és parajelenségek áldozatainál, mind gonoszak kezébe kerültek, akik visszaéltek emberfeletti tudományukkal.

Az öngyilkos amnéziája

Anna gyermekei apai nagyanyjuknál nyaraltak éppen. Ilyenkor nem tudott mit kezdeni magával, nem szeretett egyedül sétálgatni a gyűlölt városban a primitív lakosság szemének, megjegyzéseinek kitéve magát.

Kinn tombolt a júliusi nyár, s ő végig gondolta életét. Miért ennyire tehetetlen, miért nem tud örülni az évszakoknak még mindig a válása után tíz évvel sem? Honnan ez a szorongás, a lemondás, miért nem tud felszabadult lenni, boldogan járni a természetet? Mások is élnek egyedül, s egészen jól megbirkóznak a magánnyal. Igen, magányos csak fiatal ember lehet, az idősebbek a magányt áldásnak tekintik már jobban. Szüksége lett volna egy ölelő karra, a biztonságérzetre, a szeretetre, melyet születése óta senkitől sem kapott meg, sőt azok bántották, alázták a legjobban, akiknek védeniük kellett volna. A nagybetűs szerelem? Ábránd, főleg ebben a füstös, szürke városban. Azt írták neki, nála a szerelem nagybetűvel íródik.
A nőgyógyász, aki megműtötte pár hónapja, felkiáltott, amikor meglátta:
- Maga mit keres ebben a városban, itt tönkre fog menni! Itt nem talál majd magának férjet!

Mennyien óvták, védték, tanácsolták, költözzön el innen jó messzire, de ereje fogytán volt, nem tudott többet küzdeni az életért, a gyerekei eltartásáért. Minden energiáját gyermekkorától ez őrölte fel, mindig többet dolgozott a kelleténél a legkevesebb fizetésért, mert azt mondták, mikor szóba hozta a kevés fizetését, az emberek nem pénzért dolgoznak.

Elutazott az anyjához, akinek szerencsétlenségét köszönhette, születése pillanatától ijesztgette és nem volt képes csak ideges mozdulatokra, később tettlegességre hosszú haja kibontásakor is. Mennyi félelmet raktározott magában! Mindig reménykedett abban, hogy egyszer közelebb kerülnek egymáshoz, az anyja idővel bölcsebbé válik, de örök gyerek maradt, rosszindulatú, pletykás gyerek infantilis vékony hanggal.

- Minek jöttél ide? - kérdezte az anyja.

Anna sarkon fordult és elindult az állomásra. Nem tudta kivel eltölteni ezt a két hét nyári szabadságot, pedig ott volt a jó levegő, a folyók és a strand a közelben, még sincs társa az életben.
Az anyja odaadott előtte 100 db Kemadrinról receptet, hogy váltsa ki Anna a nagyvárosban, de azt nem mondta, hogyan fogja a tulajdonosnak visszajuttatni.
Anna összeszorult szívvel érkezett haza a tégla lakásba, melynek szobáit már fel tudta újítani, az előszoba és a fürdőszoba várat magára, azokba a helyiségekbe nem is szívesen lépett be, nem tükrözték bensőjét. Nagyon nagy hatással voltak rá a színek. A sötétbarna tapétája az előszobának rossz hatással volt rá, kicsinyítette és sötétítette is a helyiséget. Kedvenc rózsaszín nyári kosztümjét viselte és csinos magas sarkú nyári szandált. Összemosódott az idő, olyan volt, mintha álomvilágba került volna. Így ment el a gyógyszertárba kiváltani a gyógyszert, melyet letett a konyhai étkező asztalra. Még két nap és megérkeznek a gyerekek!

A hippi Józsi megígérte, elmennek sétálni, de mindig későn jelentkezett. Ő a negyedik emeleten lakik. Kigyulladt a kvarclámpa magától az asztalon, így ismerkedett meg vele. Nem tudta, hol kell a villanyórát a folyosón lekapcsolni. Időnként beszélgettek, amikor összetalálkoztak, mint kiderült, egy évben születtek.
Félt a cigányoktól Anna, megtanult félni ebben a városban. Kergette egy cigány férfi az utcán ajánlatával, hogy menjen el vele vacsorázni, miközben azt mondogatta:
- Mire vágsz fel, Neked semmid nincs, nekem meg saját butikom, hatalmas házam van!
Annának furcsa volt a primitív réteg tegezése, ő önözéssel beszélt, megtartva a három lépés távolságot mindenkitől.
Kiült a bérház elé a földszintes Erzsike nénivel beszélgetni fehér mini tenisz ruhájában és akkor arra jött a cigány férfi. Megtudta, Anna hol lakik.

Nem sokkal később csengettek, Anna kirántotta az ajtót, mondani akarta, hogy egyszer Józsi betartotta a szavát, amikor meglátta a hármas csapatot. Az őt kergető cigány férfi állt ott két társával, s mikor Anna be akarta zárni az ajtót, betette a lábát az ajtórésbe.
- Mire vágsz fel? Most vetetted el tőlem a gyereket, most meg nem engedsz be? - harsogott a cigány diadalmas megszégyenítése.

Éppen jött Jutka, aki jogi egyetemre járt taxis élettársával, s akkor Anna be tudta még gyorsan csukni az ajtót, de többé nem merészkedett ki az utcára.

Másnap ugyanebben az álomvilág-szerű állapotban összeírt cetlijével ment a piacra bevásárolni húsokat, gyümölcsöket, zöldségeket, süteményhez valókat. Nem is érte fel ésszel, hogy a gyerekei éltetik, az adja az erőt hosszú évek óta, hogy van kinek főznie, sütnie, van ki után takarítania, vagyis rájuk telepedett teljesen, ez is a kihasználás egyik módja, mint utólag rájött. Szüksége volt rájuk, nem tudott nélkülük élni, ők jelentették neki a mindent, beleértve a sétákat, kirándulásokat is. Nélkülük egy lépést sem tudott megtenni.

Lepakolta a kosarakat a földre, leült megpihenni a konyhai kárpitozott székre, melyet annyira szeretett szép sárga-barna csíkos huzata miatt. Reggel ment el a piacra, s már este nyolc óra van, még mindig nem volt ereje kipakolni, vagy nem volt akaratereje, ez így helyesebb. Mi bénította meg? Mi történt vele, hogy csak egy helyben ül és bámul maga elé?

Odament a tükörhöz, belepillantott. Meglátta csillogó zöld szemeit, illetve ezt akarta látni, de helyette lemondóan szomorú tekintetet észlelt.
Odaült a székre egy pohár vízzel és tizesével szedni kezdte be a Kemadrint.
Mikor az utolsó tíz darabot bevette, megnézte magát ismét a tükörben, szomorú szemei átváltottak, nem észlelt, csak hatalmasra tágult pupillákat. Ekkor felment Józsihoz szédelegve a negyedik emeletre és becsengetett.
Visszatámolygott, le akart ülni, de beesett az asztal alá és elveszítette az eszméletét.

Józsi szerencsére otthon volt, s amikor Annát meglátta az asztal alatt, egy szempillantás alatt megőszült a haja. Hívta a mentőket, de hiába kereste az orvost akkor is, később is, a főorvos azt válaszolta neki:
- Csavargónak nem nyilatkozom!

Anna gyomrát kimosták. Hallotta, hogy egy hahotázó nagyszájú nővér csúfolta, hogy ennek teljesen üres a gyomra. Azután bevitték az intenzív osztályra, infúzióra tették. Ott Anna felemelte a paplant és olvasni kezdett róla, ujjaival követte a láthatatlan sorokat.
- Ne beszéljen ilyen idétlen hangon!- hangzott a parancs a feje felől.
A csőtől a hangja eltorzult, de Anna nem is volt tisztában azzal, hogy olvas, hangosan. Milyen könyv lehetett az, senki sem tudhatja.

Egy pszichiátert hívtak hozzá, aki közölte, nem elmebeteg, ugyanis a Kemadrint azoknak szokták felírni. Egy ősz hajú orvos volt, akinek az arca ismerős volt valahonnan.

Napok múlva kivitték egy négyágyas kórterembe. Egy kislány vezette, ő tusolta le, mert Anna nem látott sokáig a szemeire. A gyereklány gyógyszert vett be, mert a falujában erkölcstelennek híresztelték.

Megjöttek a gyerekek. Ez volt az a pillanat, amikor elvált lélekben a két gyerek tőle örökre, addig a kiszolgálójuk, csodálójuk volt, hárman alkottak egy zárt egységet. Anna úgy érezte, egy hatalom megfosztotta őt a gyerekei szeretetétől.
Megjött a volt férje, aki ismét lemondott róluk, mint ahogyan tette azt születésük óta, odaszólt az éppen látogatóba jött Józsihoz:
- Magára hagyom a gyerekeket!
Azzal, mint aki jól végezte dolgát, elutazott. Anna teljesen összetört, álom-szerűségéből, abból az érzetből, hogy másik világot él, többé nem tudott szabadulni. Valami összetört a szeme nézésével együtt, véget értek családi évei, gyerekeinek egy ilyen kiszolgáltatottan védtelen anya mellett kell felnőniük.
Örök vád önmaga iránt, ami kísérte, de tehetetlenül sodródott egy labirintusba jutva, ahol egy Ariadné fonálba kapaszkodva járt, szüksége lett volna szellemi, vagy másféle vezetőkre, neki, aki mindig két lábbal a földön állt. Úgy érezte, kisiklott az élete, méltánytalan helyzetbe, körülmények közé került. A piacra menés óta kísértő amnéziája immár állandósult. Másféle emberekkel ismerkedett, másfelé tartott élete vonata.
A dohányzóban egy festményt látott. Csontvázas fej és lábak voltak rajta méreggel és alkohollal. Ijesztő látvány volt. Megkérdezte egy hang:
- Mit szól a festményhez?
- Beteg ember festhette - felelte Anna.
- Én voltam az! - hangzott a válasz.

Onnantól Sanyi jelentette neki a kapaszkodót a kórházi tartózkodása idején, bár tudta, súlyos, általa eddig ismeretlen homály alatt lévő betegségben szenved.

A főorvosnő éjjelente befektette az intenzívre a haldoklók közé, esténként megmotozták, nincs-e a zsebében csokoládé, majd reggel inzulinnal kómázták állítólagos depressziója ellen. Anna soha nem fogyasztott csokoládét, nem értette megalázását. Sok érthetetlen esettel állt szemben már eddig is, de hogy az egészségügy, akire rá akarta bízni az életét ilyen módszerekhez folyamodik, ez már túllépett minden határt, de most sem, mint eddig egyszer sem tudott kiállni határozottan saját maga mellett.

Reggelente a sokk után Sanyi hozta neki a kakaót és a kalácsot. Először gondoskodott róla valaki életében, ő elfogadta a beteg ember közeledését.

Minden változik, állandó sodrásban a világ, de miért változik az ember hátrányára? Miért nem maradhat olyan, amilyen volt, akinek a szava is törvényt jelent? Miért kell a benső törvényekkel ellenszegülni tettekkel, méltánytalan helyzetek elfogadásával? Ezek mind lealacsonyítják az embert, megváltoztatják az életvitelt.

Anna öngyilkossága amnéziás állapotban egy útjelző volt, mutatta tette, melynek végrehajtásával nem volt tudatában, hogy nem jó jövő felé tette meg első lépéseit, bár szépsége és fiatalsága külső szemlélő előtt tökéletessé tette, de benső kételyei, határozatlansága, önmaga megvédésének képtelensége elindította a lefelé vezető utat.

Írta: Kohut Katalin 2012-ben		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Chat: Íme az Ember
  2024-12-06 23:58:36, péntek
 
  Chat: Íme az Ember

Eljött az ember játszani, dalolni,
de unalmas lett a játék, nem kellett a dal.
Szívével ölelt, forrón szerette őket,
de szíve súlyát el nem viselhették.

Minél fényesebb volt a lelke,
annál mélyebb sárral borították.
S egy nap fájdalommal kiáltott fel:
,,Mi az ember, óh, mi az ember?"

A Káinok s Ábelek világa ez,
hol több a Káin-hasonmás,
mint a tiszta szívvel járó ember,
s az út az emberségig mindig magányos.

Ha ló volna, lelőnék, ha fa, letörnék,
de a lélek szabadságát nem győznék le.
Mégis, emberként miért oly nehéz?
Miért taszít a világ az igazak ellen?

Az ember ajándék a világnak,
de vajon érti-e, mit jelent az ember?
Nem ruhák, nem szavak, nem álmok,
csak az igaz lét tesz méltóvá.

Az ember menekül a sötétségből,
a mindenségbe, mert itt idegen.
De néha új csillag gyúl az égen:
valaki emberré válik, fény gyúl a világban.

Míg lesznek, kik hordozzák a fényt,
az ember reménye soha el nem múlik.
Mert a sötétségből születnek a csillagok,
és az ember mindig visszatér.

2024. december 6-án Mi az ember? átdolgozás
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Chat: Íme az Ember
  2024-12-06 19:51:30, péntek
 
  Chat: Íme az Ember

Sötétbe született, az év legsötétebb éjén,
amikor az égbolt is csupán sóhajt fényért.
Fagyott mezők felett a csend hallgatagon int,
mégis egy csillag gyúlt, s új reményt hint.

Íme az Ember, ki jászolban pihen,
de nemcsak egy, ki rég született e helyen.
Minden ember, ki sötétben jár,
magában hordozza a fény sugarát.

Íme az Ember, ki küzd és remél,
ki törékeny világban, sorsán túllép.
Nem csak a hősök, de a névtelenek,
a hétköznapokban is ők a szentek.

Mert a sötétség az ember próbája,
ahol a fény gyúl, ott a bátorság lángja.
Egykor Jézus, ma mind, ki elesik,
de feláll, s tovább viszi remény szavait.

Íme az Ember, a lét maga,
ki mindig veszélyben volt, de törvény szava,
ő, ki a múltból jövőbe lép,
s életet hagy maga után, tiszta és szép.

Hozzá ér a nap, mely lassan hosszabb,
ahogy a fény győz a sötéten, a csillag ragyoghat.
Íme az Ember, ki élt és élni fog,
mert a sötétségből születnek a legnagyobb csillagok.

2024. december 5. Íme az ember című versem átdolgozása
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/165 oldal   Bejegyzések száma: 1648 
2024.12 2025. Január 2025.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 8 db bejegyzés
Összes: 7350 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 270
  • e Hét: 3078
  • e Hónap: 16323
  • e Év: 16323
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2025 TVN.HU Kft.