Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
A Szent Pál főzet
  2022-12-17 22:09:18, szombat
 
 



A Szent Pál főzet összetevői
Igazi édesgyökér - Zsenge Fűzfa kéreg - Salix Alba-Orvosi Zsálya- Sárkányvér

 Édesgyökér - Igazi édesgyökér - Glycyrrhiza glabra
A növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom-görcsoldásra is. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorsavtúltengés okozta nyálkahártya-sérülések esetén. Gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt gyomor- és nyombélfekély kezelésében, ezen kívül erősen édes íze miatt ízjavítóként használják.

Zsálya, - orvosi zsálya (Salvia officinalis)
Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak -a rozmaringhoz hasonlóan - tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta.

A római Pilius kígyóharapás, bélféreg, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható. A keresztes hadjáratok után földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent: "Miért halna meg az ember, ki a kertjében zsályát termel?", "Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni".

A középkori franciák a "minden jó" névvel illették, és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek. Az indiai ajurvédikus orvosok menstruációs panaszokra, a szoptató anyák emlőgyulladására, valamint kedélybetegség, álmatlanság, aranyér és szembetegség gyógyítására rendelték el.

Az elmúlt századokban az európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövények borban való főzeteként, például szájápolásra és torokfájásra. Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát, viaszt, különböző savakat és ösztrogénhatású anyagokat tartalmaz.

Az orvosi zsálya gyógyászati felhasználása
A több száz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak. Elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejtik ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Gyomorvédő. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny-, száj- és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.

 
Zsenge Fűzfa kéreg - Salix Alba vagyis a fűzfakéreg egy igazi csodaszer mivel csökkenthető vele a láz és a gyulladások is , méregtelenítő hatású.

Már az ókorban is használták mégpedig akkor is tea formájában. Akkor még nem is sejtette senki, hogy később ez lesz az aszpirin egyik alapanyaga. Amerikában már évszázadokkal ezelőtt nagyon népszerű orvosság volt. Enyhítették vele a gyulladásokat, a lázat és a megfázás tüneteit és képes volt enyhíteni.

A fűzfakéreg tea hatása erős gyulladáscsökkentő és lehet alkalmazni ízületi fájdalomra is, ezt már fentebb említettük azonban ezenkívül még hatásos lehet a láz és a megfázás tüneteinek enyhítésében is, azonban gyerekeknek nem ajánlott a fogyasztása láz esetén. A fűzfakéreg tea gyógyhatása nem merül ki ennyiben, ugyanis a régi időkben sikeresen alkalmazták köszvény, bélhurut és másnaposságra is. Képes méregteleníteni a májat, de alkalmazható még zsírmáj és lépproblémák esetén.

Több aktív hatóanyag is található a fűzfakéregben mint a szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek és oxalát is.

A Sárkány Vére - Sangre de Drago
Ez egyáltalán nem vér, és biztosan nem egy mitikus vadállattól származik! Hanem egy fa nedve, gyantája. Több fa is hoz ,,sárkányvért" mi a Sangre de Drago - A Sárkány Vére fát választottuk.

Ez a Sangre de Drago azaz a Croton lechleri fa élénkvörös gyantája - Feltűnő, lekerekített koronájának köszönhetően úgy néz ki, mint egy túlméretezett gomba. A sárkányvérfa levelei szép szív alakúak, szőlőszerű virágai intenzív borostyán színűek. A fehéres szürke, erősen foltos fakéreg a platánokra emlékeztet, de a fa különlegessége a belsejében rejlik: Ha a kérget megkarcolják vagy lekaparják, borvörös, enyhén habzó nedv folyik ki, mintha a fa vérezne.

A modern kutatások kimutatták, hogy antiszeptikus, antibiotikus, vírusellenes és sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, és a világ egyes részein még használják a vérhas elleni szerként. Erős méregtelenítő hatású.

Az egyik legkiválóbb immunerősítő, erős baktérium-, vírus- és gombaölő hatással bír. Gyógyítja a légúti megbetegedéseket, sebeket, gyulladásokat

Elkészítése:
A Méregtelenítő, Gyomorvédő Szentpál főzet teakeveréket 1 liter vízben főzzünk fel 1 evőkanál mennyiséggel. 15 percig főzzük , és utána állni hagyni, egészen addig, amíg ki nem hűl, majd átszűrni!

Az tea elkészítéséhez szükséges idő alatt egyensúlyba kerülnek az értékes, kiváló minőségű anyagok.
A tea elkészítéséhez ajánlott üveg, porcelán, vagy rozsdamentes edényt használni.
Műanyagszűrőt használjunk.
Hűtve is fogyaszthatjuk. Naponta maximum 2 csésze ( 2x 2,5dl) az ajánlott.

Tárolás: Felbontás után gyermekektől elzárva, száraz, hűvös helyen, az aromazáró dobozba visszazárva tárolandó.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
A templomosok étrendje
  2022-12-14 22:49:34, szerda
 
  A templomos lovagok hosszú életének és erejének titka a diétájukban rejlett.
Erősek voltak, sokáig éltek: ezt a diétát követték a templomos lovagok

Francesco Franceschi, katolikus tudós szerint egykor a templomos lovagok hosszú élettartamát isteni ajándéknak tulajdonították. Azonban a modern tudományos szemlélet szerint egészen más ok állt a háttérben: a rend étrendi szabályai járulhattak hozzá a hosszú életükhöz.

Annak ellenére, hogy a rend tagjai vagyonosok voltak, hála az adományoknak, a harcosok fogadalmat tettek arra, hogy szerény, tiszta és engedelmes életet élnek, hivatalosan még nőkkel sem elegyedhettek szóba. A 13. század végére már 15 ezer körüli létszámuk volt. Még a 12. század elején Bérnard de Clairvaux francia apát segített összeállítani egy hosszú és összetett szabálylistát, amely megszabta a lovagok életvitelét. 

Étkezési szokásaikat tekintve a templomosok kötelesek voltak együtt, csendben elfogyasztani az ételeiket, ha bármire szükségük volt közben, azt alázattal kellett kérniük. A szabályzat szerint még meg is figyelték egymást, hogy biztosan ne jusson senkinek se több, se kevesebb falat, ugyanis a torkosság és a titkos önmegtartóztatás egyaránt tilosnak számított, hiszen szükségük volt az erőre. A megmaradt ételt pedig odaadták a szegényeknek, vagy eltették későbbre. 

A böjtölési követelmények szerint épült fel az étrendjük, de a tervezéskor kalkuláltak a lovagok aktív, katonai életével is. Hetente háromszor ehettek húst annak ellenére, hogy tisztában voltak azzal, hogy a "húsevés megrontja a testet". Kiemelkedő napnak számított a vasárnap, amikor mindenki akár két étkezés során fogyaszthatott húst. Ez lehetett marhahús, sonka, szalonna vagy hal, amit sóval fűszereztek, vagy előtte bepácoltak. 

Bőségesen ettek, ám hétfőn, szerdán és szombaton spártai életet éltek, ekkor főleg zöldségek kerültek a tányérjukra. Két-három étkezés zöldségből, kenyérből állt, de akár tartalmazhatott tejterméket és tojást is. Máskülönben zabból vagy hüvelyesekből készült egytálételt fogyasztottak, például zabkását vagy zöldségpörköltet. 

Saját maguk termesztették a gyümölcsöket, zöldségeket, zarándoklataik során megismert, keletről származó növényeket is neveltek, mint a füge, mandula, gránátalma, olajbogyó, kukorica. Ezek mind-mind az étkezéseik részét képezték. 

Hetente egyszer, pénteken tartottak nagyböjtöt, ekkor szigorúan csak növényi eredetű ételeket ettek. Kivételt képezett az, amikor valamelyikük beteg volt, hogy hamar erőre kapjon, ő továbbra is ehetett állati eredetű táplálékokat.

Mértékkel fogyasztottak bort is, mindenki azonos mennyiséget, amit hígítottak. Úgy tartották, hogy az alkoholt nem szabad túlzásba vinni, csak mértékkel fogyasztható. Állítólag a Szentföldön egy jeruzsálemi elixírként ismert koktélt kevertek maguknak, mely Aloe verából, kenderből és pálmaborból készült, ez is támogathatta az egészségüket, és növelhette harci erejüket. Rendszeresen részt vettek tornákon is, ami szintén építette izmaikat, erősítette őket.

A higiéniára is odafigyeltek. Kötelezően kezet kellett mosniuk az étkezések előtt, ezeket az ismereteiket az arab orvosoktól vehették, emellett számos betegséget tudtak kezelni.

Lényegében étrendjük tehát főleg rostban gazdag zöldségekből állt, időnként húst ettek, alkoholt pedig csak mértékkel fogyasztottak. Nem csoda, hogy szép kort megértek, és a harcokban is derekasan helytálltak.  
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
Ima Szent Ritához
  2022-12-01 21:19:12, csütörtök
 
 



Olaszország egyik legismertebb szentje Casciai Szent Rita, aki csodálatos módon teljesíti a hozzá fordulók kívánságait.
Casciai Szent Rita, a lehetetlennek tűnő kívánságok teljesítője, "Umbria gyöngye", Olaszország egyik legismertebb szentje.

Ezzel az imával kérheted Szent Rita segítségét:
Szent Rita Istentől csodákkal kitüntetett!
Te ritka kegyelemben részesültél, hogy kétségbeejtő helyzetekben különös szószóló légy. Erős bizalommal térdelek előtted, könyörülő szeretetedre hivatkozva, hogy segítségedet kérjem jelen nagy szükségemben. ( Itt mondd el, miben kéred a segítségét).
Légy részvéttel irántam. Gyarló imámat vidd Isten trónusa elé és buzgó közbenjárásod által nyerj meghallgatást kérésemben. Tekints Jézus kiontott drága szent vérére szentséges, irgalmas szívére és gyarló hitemre.
Oh Szent Rita! Segíts, hogy buzgó imám meghallgatást nyerjen. Megígérem, hogy egész életemben hirdetni fogom jóságodat! Ámen
Forrás: http://www.azemberisegfaklyavivoi.hu/eletrajz-casciai-szent-rita

 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
Ősi gyógymódok ITT ÁLL ŐS FA IM ERŐD
  2020-12-04 13:48:18, péntek
 
  A magyarság ősi hitvilága talán nem is tudatosan, de hatékonyan használta azokat a gyógyító technikákat, amellyel például elűzték a fáradtságot, megtisztították csakrájukat. Most megmutatjuk, hogyan!
A magyar néptánccal nagyszüleink, dédszüleink elűzték az aratás, hihetetlenül nehéz munkájával járó fáradtságot. Ilyenkor tartották az aratóbálokat, és a hajnaltól napnyugtáig tartó aratás után, egész éjjel mulattak. Megmutatta, hogy a népitáncnak, főleg a legényeseknek, szinte minden mozdulata egy-egy zodiákus jegynek felel meg, ezzel hozva harmóniába az energiákat, és a csettintésekkel, tapsolással, a lábak csapkodásával, kurjongatásokkal pedig kitűnően megtisztították a csakráikat, meridiánjaikat, bár valószínűleg, ezeknek nem voltak tudatában, de így óriási energiákat nyertek.

Gondoltátok volna, hogy csakráink mindegyike, szépen sorban behangolható a szolmizációs hangokkal. Ha betegek, vagy csak nagyon fáradtak vagyunk, feküdjünk bele egy kád meleg vízbe úgy, hogy a fejünket is belerakjuk. Öntsünk bele pár csepp, bármilyen illóolajat, és próbáljuk meg megkeresni azt a dó hangot, (énekeljünk) amely a gyökércsakránkra el kezd rezonálni. Ha megtaláltuk, ezt erősen lehet érezni, akkor utána énekeljük végig a ré, mi, fá, szo, lá, ti hangokat is. Ezzel az összes csakránkat képesek vagyunk kitisztítani, harmóniába hozni, és aktiválni. A gyógyulásunk pedig megtörténik. Tulajdonképpen a magyar népdalok hangkészlete, és ezek éneklése is felér egy ilyen csakra harmonizálással.

Ha felrajzoljuk egy táblára, a hosszanti tengelyünket (gerincünket), amelyre bejelöljük a csakrákat, és a hozzá tartozó szolmizációs hangokat, majd ezeket felülről lefelé haladva, és visszafelé olvasva, (a szívcsakrához tartozó "fá" hang kivételével, az ó hangokat ő-vel helyettesítve, a következő értelmes mondat állt össze: ITT ÁLL ŐS FA, ÍM ERŐD.

- 7-es, korona csakra TI IT

- 6-os, harmadik szem csakra LÁ ÁL

- 5-ös, torok csakra SO OS

- 4-es, szív csakra FA FA

- 3-as, napfonat csakra MI IM

- 2-es, nemi csakra RE ER

- 1-es, gyökér csakra DO OD

Döbbenetes, nem? Egyszerűen hihetetlen. Az Ős fa, a gerincünk, mely alul a gyökér, fenn a korona, melyből úgy kapjuk erőnket, hogy lent a Földbe, fenn az Égbe vagyunk bekötve. Vajon Kodály Zoltán tudta azt, hogy az általa elnevezett hangok ezt a bölcsességet adják ki? Bizonyára fogalma sem volt róla, ezt minden valószínűség szerint, odaátról súgták neki.

Még néhány népi gyógymódot megosztunk veletek:
Ízületi fájdalmakra, gyulladásokra: napközben mézes káposztalevelet kell rátenni a gyulladt, duzzadt testrészre és átkötni, éjszakára vízben főtt kukoricadarát , azaz puliszkát kell melegen rákenni, és fóliával majd kendővel bekötni. Erre jó még a fekete nadálytő pakolás is.

Hólyaghurut, felfázás: nagyon jó a kamillatea meginni, de a fájó és égető vizelési inger megszüntetésére hatásos, ha a gőze fölé ülünk, vagy beleülünk egy lavór kamillás vízbe.

Torokfájás, köhögés: gőzölés a jó öreg kamillatea fölött, törülközővel a fejen, és nagyon jó a következő teakeveréket meginni: kamilla, útifű, kakukfű, zsálya mézzel, citrommal, lehet még a teavízbe tenni egy kis fahéjat és szegfűszeget. Ez ajánlott forralt borba is. A lenmag teája is nagyszerűen oldja a légúti váladékokat, enyhíti a köhögést.

Fülfájás, övsömör: nagyon hatásos a kövirózsa nedve, fülbe csöpögtetni, vagy az övsömörös részt bedörzsölni, kitűnően csillapítja a fájdalmat. Fülfájásnál még nagyon jó a meleg só is, amit egy kis vászonzacskóba kell belevarrni, és jól átmelegítve a fülre tenni.

Herpesz, kiszáradt, vagy gyulladt bőr: nagyon jó a körömvirág kenőcs, amelyet érdemes házilag elkészíteni, egy marék, lehetőleg napos időben leszedett körömvirágot, ennek szárát, levelét és virágát összevágni, és beletenni kb 20-25 dkg disznózsírba, majd ezt pár percig sütni benne. Ezután 1 napig hagyjuk állni, majd szitán vagy egy gézen átszűrni, és kis üvegbe beleönteni. Hűtőben sokáig eláll, és bármikor felhasználható.

Nagyanyáink szinte mindenre használták az ecetet is, pl. a haj öblítésére, az öblítővízbe kevertek egy evőkanál ecetet, ettől a hajuk szép fényes lett. Korpásodása ellen is hatásos szer volt, ha ecettel bekenték a fejbőrt, és azt egy kicsit bedunsztolták. De az ecetes borogatást használták duzzadt ízületre is, vagy csípések okozta viszketés vagy fájdalom enyhítésére.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
Bingeni Szent Hildegárd
  2020-07-27 19:44:29, hétfő
 
 



Bingeni Szent Hildegárd életműve igazán csodálatra méltó. Még felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindennel foglalkozott a polihisztor középkori apáca, aki bármibe is kezdett, mindenben sikereket ért el, és maradandót alkotott.
Írásai, zeneművei ma is komoly ihlető források, kifejlesztett egy saját nyelvet, zeneműveket komponált, merészen kritizálta a pápaságot, és még a szexualitás tárgyalásától sem riadt vissza. Mindez persze úgy volt lehetséges, hogy 81 évet élt, ami már önmagában is nagy teljesítmény volt a korban.Saját betegsége is inspiráltaHildegárd 1098 nyarán, nemesi család tizedik gyermekeként látta meg a napvilágot a Rajna-vidéken.

Szülei istennek ajánlották a kislányt, akit nyolcéves korától bencés apácák neveltek. Az első intézmény, amit otthonának mondhatott, a Disibodenberg-kolostor volt, amit Boldog Jutta, Hildegárd édesanyja egyik rokona, más elképzelések szerint barátnője alapított. Hildegárd gyenge fizikumú, beteges fiatal volt, még a járással is problémái akadtak. Saját bevallása szerint már hároméves korától látomásai voltak. Jutta megtanította őt írni és olvasni, és a kolostorban ismerkedett meg a zene csodálatos világával, ami roppant nagy hatással volt rá, egy cimbalomhoz hasonló hangszeren kezdett gyakorolni.

Életének nem minden részlete ismert, 1136-ban apátnővé választották, bár fizikai állapota miatt vissza akarta utasítani a tisztséget. 1147 és 1152 között monostort építtetett Rupertsbergben, majd pár évvel később egy ebingenbeni zárdában is vezető lett. Saját betegsége is késztethette a különböző gyógymódok kikísérletezésére és a betegségek felderítésére. Kolostorának gyógynövénykertje messze földön híres volt, távoli vidékekről keresték fel a gyógyulni vágyók. Az egész univerzum érdekelteHildegárd jártas volt a természettudományokban, botanikusként is megállta a helyét.

Műveiben a legkülönfélébb betegségekkel foglalkozott, sőt még arról is értekezett, hogy a vizet felforralva elkerülhetők bizonyos fertőzések. Többkötetes természettudományi enciklopédiában összegezte ilyen irányú ismereteit. Az univerzum és az ember kapcsolatában látta a gyógyítás kulcsát, a négy elem, a négy égtáj, a négy évszak és az emberek négy testnedve (vér, nyál, fekete epe, sárga epe) közötti kölcsönhatásokat vizsgálva. Ez a megközelítés egyébként már korábban is foglalkoztatta a gondolkodókat.

Bölcsessége annyira ismertté tette őt, hogy olyan személyek fordultak hozzá segítségért, mint például az uralkodó III. Konrád, aki úgy érezte, már rég nem úgy él, ahogy élnie kéne. Az apátnő válaszul nemes egyszerűséggel azt tanácsolta, hogy javuljon meg. Nem rettent vissza attól sem, hogy bírálja a császárságot, valamint az elvilágiasodott egyházat. Míg a legtöbb középkori apáca számára még az is ritkaságszámba ment, ha elhagyták a kolostor falait, Hildegárd annak ellenére, hogy sokat betegeskedett, rengeteget utazott, főleg a mai Németország területén. Látomásait három kötetben foglalta össze.

Állítólag 43 éves korában megszólította az Isten, és azt kérte tőle, hogy írja le, amiket látott és hallott. Sokan minden tudományos munkája ellenére inkább művészként tekintenek a zseniális prófétanőre, ez nem is csoda. Versei közül néhányat Babits Mihály fordított magyarra, és zeneművei is nagy tehetséget mutatnak.

Egyik leghíresebb munkája az Ordo virtutum (Erények hierarchiája) című egyházi színjáték, az egyetlen ilyen alkotás a középkorból, aminek a zenéje és a szövege is fennmaradt. Ebben a műben az Erények és a Gonosz küzdelmével foglalkozott. Saját ábécét dolgozott ki, ami egy titkos, intellektuális kódrendszerhez hasonlított. Az általa kitalált nyelv a Lingua Ignota, azaz az ,,ismeretlen nyelv". Ezen teljesítményei miatt a nyelvészek és az eszperantisták védőszentje.

Napjainkban nemcsak azért került a feminista gondolkodók látóterébe, mert nőként fantasztikusan tudott érvényesülni egy olyan korban, amikor nem épp ez volt a jellemző, hanem amiatt is, hogy szokatlan nyíltsággal és határozottsággal írt a női gyönyörről is, ráadásul a nő nézőpontjából. A szexuális vágyat szélhez hasonlította, ami a nő nyitott méhébe lép be, majd szétárad a hasában. Úgy írt az aktusról, mint ami során az agyban keletkező hőérzet érzéki gyönyört okoz. Ez a hő az, ami az agyból leereszkedve megragadja a férfi magját, majd megtartja. Ugyanakkor a női orgazmust kevésbé intenzív élményként aposztrofálta.

Egyesek szerint Hildegárd univerzumábrázolása is a női nemi szerv felépítését mutatja. Bingeni Szent Hildegárd életének, műveinek ma is számos csodálója akad, sokaknak jelent inspirációforrást. Már a 13. században szentként tartják számon, IX. Gergely pápa kezdeményezte boldoggá avatását, azonban a folyamat nem zárult le. Az biztos, hogy ezt a páratlan életművet és életutat vétek lenne elfelejteni.
Forrás : Link

KIEGÉSZÍTÉS :
Hildegard von Bingent (1089-1179) nem a megszokott formában avatta szentté XVI. Benedek - olvasható a L'Osservatore Romano május 12-i cikkében. A szent eddig a német nyelvű területekre és a bencés rendre korlátozódó tiszteletét terjesztette ki a pápa az egész Egyházra. E hivatalos lépésnek köszönhetően emléknapja bekerül a liturgikus naptárba, mely formálisan a szenttéavatásnak felel meg - emeli ki a vatikáni napilap.

XVI. Benedek május 10-én délelőtt kihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusát, melynek során Bingeni Szent Hildegard tiszteletét kiterjesztette az egész Egyházra. A XII. században élt bencés apácát halála után a renden belül szentként tisztelték, ám hivatalosan soha nem történt meg kanonizációja.

Hildegard 1098-ban született Bermersheimben, és 90 éves korában halt meg Rupertsbergben. E nagy szent az egyháztörténelem viharos korszakában élt - fogalmazott XVI. Benedek pápa. 2010-ben, az egyik általános kihallgatáson tartott katekézisében is kifejezte Hildegard von Bingen személye iránti tisztelét.

A bencés rend 1916-ban vette fel Bingeni Szent Hildegard ünnepét a naptárába, szeptember 17-ére. A Szentatya döntése alapján Bingeni Szent Hildegard tisztelete ezentúl az egész Egyházra vonatkozik. ( Forrás: Kurir )
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
Csíksomlyói búcsú 2016 és linkek
  2016-05-15 10:38:31, vasárnap
 
  Kedves levél érkezett még tegnap a filantropikum.com -tól :

"Százezrek énekelték Csíksomlyón a magyar és székely himnuszt, és mivel a Duna TV nem közvetítette a két megható pillanatot, ezért elhoztuk neked."


Így szólt százezrek ajkáról a székely himnusz Csíksomlyón! - VIDEÓ : Link

Több százezren énekelték a magyar himnuszt Csíksomlyón! - VIDEÓ : Link

A cikk megjegyzi :"Nézd meg a videót és oszd meg minden magyar emberrel a Facebookon, hogy más is részesüljön a búcsú kegyelméből."

Így imádkozott több százezer magyar ember a Csíksomlyói búcsún! - VIDEÓ: Link

Megható pillanatok :
Nagy szeretettel és a Székely Himnusszal köszöntötték a marosvásárhelyiek a Csíksomlyói Zarándokvonatot! Link
A 9 éves marosvásárhelyi kislány meghódította az internetet : Link
Forrás: filantropikum.com és marosvasarhelyi.info

Megjegyzés :
Érhetetlen számomra, hogy az eddig általam is tisztelt Duna tv miért nem közvetítette a Magyar és a Székely himnuszt.(1 perc 33 másodperc és 2 perc 12 másodperc.)Talán nem érdemes leírnom miket gondoltam-gondoltunk és hogyan pogányoztam a Duna tv-t. Ráadásul az áldásról is lemaradtunk.
KÖSZÖNÖM a levelet és a linkeket a marosvásárhelyi filantropikum.com-nak: CzI

Szivárvány Csíksomlyó felett :


 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
Fallóskút régi templom
  2015-10-20 23:12:03, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
Kolostori gyógymódok
  2015-09-25 19:44:56, péntek
 
 



Szerzetesek és apácák nyomában: kolostori gyógymódok :

A korszerű antibiotikumok és más gyógyszerek korszaka előtt az ember saját, közvetlen környezetében: fűben-fában-virágban kereste meg a gyógyító erőt.

A középkori szerzetesek és apácák tökélyre fejlesztették a gyógynövények alkalmazását. Mai utódaik is előszeretettel alkalmazzák ezt a gyógymódot.
Manapság a gyógynövények felhasználása főleg Németországban éli virágkorát. Se szeri-se száma az üzleti (patikai) forgalomban kapható természetes készítményeknek, amelyeknek csupán egyik, de fontos forrása: a kolostorkertek, s az atyák szorgalma. Többszáz éves feljegyzések és rajzok nyomán állították össze a kolostori orvoslás kézikönyvét.
Segíteni a szenvedőkön:
A szerzetesek és apácák mindig is feladatuknak tekintették, hogy segítsenek a szenvedőkön. Megtanulták az emberi test felépítését és működését, a betegségek okait és a bajok orvoslását. Akkoriban csak nekik volt idejük és megfelelő képzettségük arra, hogy más népek gyógyítási módszereit is megismerjék: elolvassák, lefordítsák és magukon kipróbálják. De maguk is kísérleteztek különféle növényekkel, tudásukat és tapasztalataikat pedig átadták a következő nemzedékeknek.

A főleg Nyugat-Európában dívó kolostori orvoslás során a beteggel ma ugyanúgy foglalkoznak, mint évszázadokkal ezelőtt. A diagnózisra a tradicionális kínai orvosláshoz hasonló módon kerül sor: alapos megfigyelés után. A páciens minden mozdulatát, viselkedését, beszédét megfigyelik, megvizsgálják a külső jeleket.
Az arc színe, a bőr, a haj, a köröm, a szem és a nyelv állapota sokat elárul a szervezetben zajló káros folyamatokról. A kezelés is követi a kínai szemléletet: nem a tünetet, hanem az egész szervezetet gyógyítják.

Kifeküdni a gyomorbajt
E felfogás szerint a gyomorrontást csupán a rossz közérzetről és hányásról nem lehet felismerni. Csak ha egyéb, meghatározott külső tünetek is megállapíthatók (ezek egyike a jellegzetes, savanykás testszag), akkor lehet kimondani a szentenciát: egyértelműen gyomorbetegségről van szó.
A kolostormedicina ebben az esetben articsókalevelek kipréselt levét, valamint gyömbérből, angelikagyökérből, galangagyökérből, citromfűből főzött teát ír elő. Akut gyomorgörcsök esetén jótékony hatású a túrópakolás, de ennek kiegészítéseképpen a betegnek kímélő életmódot is javasolnak, és néhány nap teljes nyugalmat: sok alvást. Valamint tévé, hangos zene, napilap és telefon nélkül eltöltött 3-4 napot. A gyomorproblémák ugyanis azt mutatják, hogy a beteg túlfűtött, túlhajszolt állapotba került, túl sok gond nyomasztja.

Étkezni rendszeresen, nyugodtan
Minden terápia, így a természetgyógyászati módszerek esetében is fontos szerepet játszik a beteg táplálkozása, nem véletlenül tartják úgy az ötezer éves indiai tanok, hogy az vagy, amit megeszel. Ezért sem fogyasztottak húst, mert hitük szerint minden állat egy korábban élt állat vagy ember újjászületése. Indiában ma is 750 millió ember vegetáriánus, leginkább a muzulmán lakosság húsevő.

A középkorban, de később is, a kolostorokban is csak növényi táplálékot fogyasztottak, ehhez ritkán társult tej, ünnepnapokon sajt. A sajtkészítés egyébként szerzetesek találmánya. Naponta háromszor ettek, böjti napokon pedig csak délben. Táplálékuk megegyezett azzal, amit ma egészséges táplálkozásnak nevezünk: zöldség, gyümölcs, gabona és tejtermékek.

Volt még egy szerzetesi szokás, amit jó lenne ma is megtartanunk: a gyomor egyharmadát szilárd táplálékkal, másik harmadát vízzel kell megtölteni, a harmadik harmad pedig maradjon üresen. Ami a mai, rohanó világban is megfontolásra érdemes: a szerzetesek mindig meghatározott időben, rendszeres időközönként és nyugodtan, lassan ettek, így sem a táplálkozás, sem az emésztés nem terheli a szervezetet.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
A halimbai füves pap
  2014-10-09 21:41:49, csütörtök
 
  A ,,HALIMBAI FÜVES PAP"




Halimbán, a Veszprémi Főegyházmegye egyik apró településén a falu búcsúja alkalmából megemlékeztek a legendás hírű Szalai Miklós esperesről (1902- 1990), akit ,,halimbai füves papként" vett szárnyára a hír.

A plébános 1946-tól 1990-ig, haláláig szolgált a településen, s lelkipásztori teendői ellátása mellett természetes gyógyító tevékenységével is kiérdemelte az emberek megbecsülését, tiszteletét. A környéken négyszázféle gyógynövényt gyűjtött össze, írt le (könyve is jelent meg) és vizsgálta hatásukat, s a nemzetközileg ismert Halimbárium néven kereskedelmi forgalomban is árusított termékekkel a településnek is hírnevet szerzett. Munkásságát az önzetlen segíteni akarás jellemezte, az ország területén számos templom felújítására adott támogatást a teák árusításából származó bevételből, s hátrányos helyzetű fiatalok tanulását segítette.

Nagyboldogasszony ünnepén méltóképpen idézték Szalai Miklós munkásságát a helyi művelődési házban egy gyógynövényes konferencián, majd az ünnepség egykori lakóházánál folytatódott.
Forrás: TOLDI ÉVA - MAGYAR KURÍR
Az írás a 2010. évi (XI. évfolyam) 9. számban jelent meg.
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
Vilnius: az isteni irgalmasság kegyképének örzője
  2014-04-30 17:59:28, szerda
 
  Idén lesz tíz éve, hogy hosszú zarándoklat végállomásaként, 2004. április 18-án, az isteni irgalmasság vasárnapján a vilniusi óváros Domonkos utcájában található egykori Szentháromság-templom főoltárán végső otthonra lelt az irgalmas Jézus kegyképe.



De hogyan is került a kép a litván fővárosba, és miként vált a város az isteni irgalmasság kegyelmi helyszínévé?

Vilnius (lengyelül Wilno) a XIV. század végétől perszonálunióban kormányzott, majd pedig a közös köztársaságként felálló Lengyelország-Litvánia egyik legjelentősebb városa volt. Itt működött az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregáció egyik rendháza (napjainkban tart a múzeummá alakítása), ahol Szent Fausztina nővér (lengyelül: Faustyna M. Kowalska) élt 1929-ben rövid ideig, majd pedig 1934-1936 között. A városhoz életének és az isteni irgalmasság történetének három jelentős, kegyelemteljes vonatkozása kapcsolódik.

Itt találkozott későbbi lelkivezetőjével, Michal Sopocko atyával, aki meghatározó jelentőségű lett élete folyamán. Sopocko atya - akinek boldoggá avatása napjainkban is zajlik - a Báthory István által alapított Vilniusi Egyetem (mely ekkor a fejedelem nevét viselte) teológiai karának profeszszora és a szeminárium tanára volt. A keresztény közösség az egyetemi campushoz közeli Szentháromság-templomban hallgathatta városszerte híres prédikációit és templomi konferenciabeszédeit (ma emlékét a helyszínen tábla őrzi). Szent Fausztina naplójában így ír lelkiatyjáról: ,,Jézus jósága azonban határtalan, látható segítséget ígért nekem itt a földön, s rövid időn belül meg is kaptam őt Vilniusban. Sopocko atyában ismertem fel Isten e segítségét. Mielőtt Vilniusba jöttem, egy benső látomás által már ismertem őt. Láttam őt egy napon a kápolnánkban az oltár és a gyóntatószék között, s egy hang szólalt meg lelkemben: Íme, a látható segítség számodra a földön. Ő segít majd neked, hogy teljesítsd akaratomat a földön" (Napló 53.).

Fausztina a polocki rendházban történt látomása nyomán, melyben Jézus kérte őt, hogy egy festményt készítsen (Napló 47.), 1934. január 2-án Vilniusban felkereste Eugeniusz Kazimirowski festőt, és megbízta az irgalmas Jézust ábrázoló kép elkészítésével. A munka fél évig tartott, melynek folyamán Fausztina nővér lelkiatyja segítségével és a látomásaiban megjelenő Jézus-kép leírásával irányította a festőt. Szent Fausztina az elkészült képet megpillantva nagyon elszomorodott, mivel nem volt olyan szép, mint a látomásaiban látott Jézus-kép. Imája nyomán látomásban kapott megnyugtató választ, naplójában erről így ír: ,,Midőn a képet festő művésznél voltam, és láttam, hogy Jézus képe nem olyan szép, mint amilyen ő a valóságban, ez nagyon elszomorított, de bánatomat elrejtettem a szívembe. [...] Otthon azonnal bementem a kápolnába, és keserves sírásra fakadtam. Azt mondtam az Úrnak: 'Ki tud téged olyan szépre lefesteni, mint amilyen vagy?' Erre ezeket a szavakat hallottam: 'Nem a színek és az ecsetvonások szépségében van ennek a képnek a nagysága, hanem az én kegyelmemben'" (Napló 313.). Ezt követően élete folyamán többször is a festő által a kegyképen megjelenített Jézust látta megjelenni látomásaiban.

1935. április 28-án nagy öröm érte Fausztinát: az elkészült képet - Jézus kérésének megfelelően - a húsvét ünnepét követő első vasárnapon három napra kihelyezték tiszteletre az Óváros festői szépségű Ostra Brama- (Hajnalkapu-) zarándokkápolnájának ablakába. Az isteni irgalmasság első ünnepét nagy számú hívő közösség ünnepelte meg. Szent Fausztina erről így írt: ,,Különös, de minden úgy következett be, ahogy az Úr kívánta. A hívők seregének első nyilvános tiszteletadása a kép előtt a húsvét utáni első vasárnap történt. Három napig volt a kép a nyilvánosság részére kiállítva. Nyilvános helyen, az Ostra Bramában volt kihelyezve az ablakba, így távolról is lehetett látni. Ez alatt a három nap alatt a világ megváltásának jubileumát, az Úr szenvedésének 1900. évfordulóját, illetve annak lezárását ünnepelték Ostra Bramában. Most látom csak, hogy a megváltás és az Úr által kívánt irgalmasság műve összekapcsolódik" (Napló 89).



Ezek után a kegykép hoszszú zarándokútra indult: először a reneszánsz Szent Mihály-templomhoz tartozó női ferences kolostor folyosóján volt látható, később pedig Romuald Jalbrzykowski érsek jóváhagyásával megszentelték, és áthelyezték a rendházból a templomba. (1942-ben Adolf Hyla a kép mintájára és a látomásokban leírtak alapján, megfestette a krakkói kolostor számára az ún. krakkói irgalmas Jézus képét.) Miután 1945-ben Litvániát a szovjet csapatok elfoglalták, politikai döntés nyomán a templomot kifosztották és bezáratták. A vilniusi keresztények a kegyképet közel negyven évig egy padláson, feltekert állapotban rejtegették. 1986-ben a megrongálódott képet titokban restaurálták, majd azt követően a rokokó Szentlélek-templom egyik mellékoltárára helyezték ki. II. János Pál pápa 1993-as litvániai zarándoklatának fontos mozzanata volt a kegykép előtti hódolat és szentmise bemutatása (emlékét tábla őrzi). A Szentatya csodaként értelmezte a kép megmaradását.

2001-ben Juozas Bakckis vilniusi érsek az egyházmegyébe hívta és letelepítette az isteni irgalmasság nővéreit, és rájuk bízta a 2004-ben elkészült egykori Szentháromság- templomot (ahol Sopocko atya működött, és Fausztina nővér is többször megfordult), valamint a benne végső otthonra lelt kegyképet. A templom a felszentelését követően az isteni irgalmasság szentélye lett, ahol egész napos szentségimádás mellett végzik az isteni irgalmasság liturgikus cselekményeit.

A kegykép ebben a megszentelt térben fogadja a világ számos pontjáról idesereglett zarándokokat, és a jézusi ígéret szerint nyújtja Isten kifogyhatatlan kegyelmét: ,,Megígérem, hogy a lélek, aki ezt a képet tisztelni fogja, nem vész el. Megígérem azt is, hogy már itt a földön győzedelmeskedni fog ellenségei felett, főként pedig halála óráján. Magam fogom védeni, mint saját dicsőségemet"(Napló 48).

Forrás: Kuzmányi István/Magyar Kurír 2014. április 26. szombat 08:05

Link




Szent Fausztina nővér
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek, gyógyítások  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2023.11 2023. December 2024.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 47 db bejegyzés
e év: 1612 db bejegyzés
Összes: 48411 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1403
  • e Hét: 3566
  • e Hónap: 7528
  • e Év: 904461
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.