|
 1/17 oldal 
|
Bejegyzések száma: 168
|
|
|
|
|
|
2024-09-21 22:30:23, szombat
|
| |
| |
Kép: Székely Bertalan: A mohácsi csata
HOGYAN ,,MENETELTÜNK" MOHÁCS FELÉ?
Ady Endre Nekünk Mohács kell (1908) című versét Benedek Marcell ,,fordított Himnusz"-nak nevezte a Kölcsey-vers áldáskérésével szembeni verés, büntetés kérése miatt. Irodalmi fejtegetésekbe nem fogunk belemenni, Adyt meg végképp nem véleményezzük, de hogy éppen Mohács jutott eszébe a költőnek, az közel sem véletlen.
Sokan egyenesen azt mondják, hogy Magyarország a korábbi európai nagyhatalmi státuszát 1526-ban vesztette el, és ekkor kezdődött egy olyan történelmi kor, ami kisebb felívelő szakaszokat ugyan képes volt produkálni, de voltaképpen egyenesen elvezettek bennünket 1920-ig. A magunk részéről nem gondoljuk, hogy Mohácsnál elkezdődött valami eleve elrendelés, ami aztán ismert történelmünket elvezette a 20. századig, de azt tényszerűnek gondoljuk, hogy a magyarság létszáma az ország három részre szakadása, és a török hódoltság idején maradt el végzetesen az akkor rivális, más országok népessége mögött.
Ezek inkább csak meglátások, és igazán csak azért kerültek ide, hogy lássuk; Mohács bizony a magyarság, Magyarország történelmében az egyik legfontosabb esemény!
És ez akkor is igaz, ha akkor ez egy súlyos vereséget jelentett, és következményeiben pedig még súlyosabb veszteségeket idézett elő! Mi most azonban ezzel sem foglalkozunk, hanem sokkal inkább azt próbáljuk megmutatni, hogy mi vezetett a vereséghez? De valóban vereség volt ez?
A legújabb kutatások szerint katonai értelemben a csata mindkét oldal számára inkább egy igen nagy véráldozatot követelő eldöntetlen harc volt.
Igen ám, de ez a csata csak egy volt a sok közül - még ha jelentőségében kiemelkedett is a többi közül -, na meg ott volt a politika, meg az a kérdés, hogy a nagy veszteségeket ki tudja pótolni, és mikor! És ebben minden jel szerint alulmaradtunk... Igen, Mohács után a török ugyan feldúlta Budát, de aztán visszavonult, és Bécs 1629-es sikertelen ostroma után is, és végül ,,csak" 1541-ben kezdődött el a török hódoltság kora Buda elfoglalásával. Az 1526-os visszavonulás pedig azt jelenthette, hogy ugyan a magyar hadat nagy része megsemmisült, de a török haderő sem volt olyan masszív, hogy a lerohant területet képes lett volna megőrizni, megvédeni a maga számára.
De ezek a kérdések a történészek asztalára tartoznak, mi most Mohács előzményeit kutatjuk, azt kívánjuk megmutatni, hogy mi vezetett el oda, hogy a török egyáltalán megindult az ország ellen, és sikerében bízhatott is!
Korábbra is visszamehetnénk, de mi a történetet II. Ulászlónál (nem véletlen ragadványneve volt Dobzse László) Jagelló-házi lengyel királyi hercegnél, aki 1471-től volt a cseh királyi cím birtokosa. Nem mellékes, hogy ugyan Jagelló-házból való volt, IV. Kázmér lengyel király fia volt, anyja viszont Ausztriai (Habsburg) Erzsébet magyar hercegnő volt, de férje által Lengyelország királynéjaként és Litvánia nagyfejedelemnéjeként tisztelték 1454 és 1492 között.
II. Ulászló személyében tehát megvolt a lengyel, magyar, ausztriai (Habsburg) vonal, de tudni kell, hogy apja, IV. Kázmér lengyel király halálakor II. Ulászló lemondott a lengyel trónról, és a Jagellódinasztia két ágra szakadt: egy cseh-magyar és egy lengyel ágra. A lengyel trónt I. János Albert néven Ulászló testvére foglalta el, míg utóbbi cseh király lett.
Cseh királyként uralkodott ugyan 1471-től, de Magyarország és Horvátország királyának csak 1491-ben koronázták meg, hiszen 1490-ig, azaz haláláig Mátyás uralma idején szóba nem jöhetett ilyen! Nagy királyunk halála után a főnemesek egy része Ulászlót kívánt látni a magyar trónon Mátyás fia, Corvin János herceg és a Habsburgok helyett. Talán nem sarkos a megfogalmazás, ha ezt a helyzetet így írjuk le:
A főnemesek egy része egy könnyen irányítható királyt akart, hogy saját érdekeiket érvényesíthessék, míg másik részük inkább a Mátyás királyt jellemző erős királyi hatalmat támogatták volna.
Volna! Mert bizony a főnemesek végül II. Ulászló mellett döntöttek, aki a cseh-lengyel szövetség mellett a tartós békére vonatkozó ígéretével is megtámogatta a főnemesek meglehetősen önzőnek tűnő döntését. Ez utóbbi azonban némi vitára ad okot, mert igenis tényleg reális alternatíva lehetett a Habsburgokkal szemben - akikről azt gondolhatták, hogy Corvin Jánost irányításuk alatt tartották -, csakhogy már ekkor is a török volt a nagyobb veszély.
Talán azért nem szenteltek elég figyelmet a törököknek, mert Mátyás sem fordított rájuk túl sok figyelmet?
Nos, ez egy újabb vitapont, amit azzal zárunk le, hogy az a béke-ígéret, amit II. Ulászló tett, egy olyan ígéret volt, amit valójában egyáltalán nem tartott kezében, a béke egy kicsit sem függött tőle! Már csak azért sem, mert a ,,dobzse" lengyel szó magyar jelentése a 'jól van", és nem véletlen, hogy a lengyel szó végül ragadványneve lett az 1491-ben magyar királlyá lett II. Ulászló esetében. Voltaképpen mindent ráhagyott a főnemesekre...
Ebből pedig egyenesen következett, hogy a kincstár - amit pedig Mátyás igencsak bőségesen feltöltött! - hamarosan kiürült!
Nem véletlen, hogy a Lacikonyha, a Laci konyhája kifejezések éppen II. Ulászlóhoz köthetők:
Legendák mondák: Laci konyhája
Link
De ez csak egy kis kitérő, sokkal fontosabb az a tény, hogy míg korábban a két testvér által vezetett országok - Csehország, Lengyelország és Magyarország - a Habsburg dominancia ellen szövetkeztek, addig éppen a török fenyegetés miatt Magyarországnak éppen a Habsburg szövetség lenne sokkal fontosabb. De vegyük észre:
Az üres magyar kincstár és a Habsburgok szövetségének keresése összefügg: ugyanis abban a helyzetben pontosan látták, hogy önerőből nem feltétlenül tudunk védekezni a török ellen!
És ezen a ponton máris egy olyan történet következik, amit nehéz lenne nem eleve eltervezettnek nevezni... II. Ulászló ugyanis megígérte, hogy feleségül veszi Mátyás özvegyét Aragóniai Beatrixot, és ez meg is történt, ám Bakócz Tamás a házasságot tudatosan szabálytalanul kötötte meg, és a tanúsítani is tudta annak érvénytelenségét, de addig is a királyné jövedelmei biztosították II. Ulászlónak megszerezni a trónt!
Bakócz Tamás szándékosan összejátszott II. Ulászlóval Beatrix ellen? Az is lehet, de nem zárnánk ki azt a lehetőséget sem, hogy Bakócz egyszerűen a trónöröklést akarta biztosítani, ugyanis pontosan tudta, hogy Beatrix sajnos meddő volt. De van itt még valami, amit Bakócz Tamás mentségére fel tudott volna hozni: II. Ulászló még, mint cseh király a glogaui örökség révén figyelt fel a fiatal özvegy Brandenburgi Borbálára, és 1476. augusztus 20-án az Odera menti Frankfurtban megkötötték a házassági szerződést, amelyet II. Ulászló 1476. szeptember 12-én alá is írt!
Bár aztán a tényleges házasságkötésre nem került sor mindenféle hatalmi harcok miatt, a házassági szerződés aláírása okán Brandenburgi Borbála cseh királyné volt!
Bakócz tehát akár arra is hivatkozhatott volna, hogy azért kötötte meg szabálytalanul a házasságot, hogy a leendő magyar király elkerülje a bigámia vádját! Úgy tűnik, hogy a középkor hatalmi harcai, az ezekhez kapcsolódó mindenféle hatalmi technikák által vezérelt történetek bizony a legjobb kalandregények fordulatait is túlszárnyalják!
De ha már II. Ulászló megragadta a hatalmat és ehhez a főnemesek segítették hozzá, akkor valamit az újdonsült királynak is kellett cserébe adnia:
Többek között lemondott az éves hadiadó többszöri beszedéséről, visszahelyezte a nemeseket az ősi jogaikba, és el kellett fogadnia, hogy a fontosabb ügyekben a királyi tanácsnak van fenntartva a döntés joga.
Mi lett ennek az eredménye? Nos, a király erejét - pontosabban annak hiányát! - a következő tény bizonyítja talán a legékesebben:
Bakócz Tamás esztergomi érsek egy kerékgyártó fia volt, de több pénze volt, mint magának a királynak.
Cserna Károly rajzolata Bakócz Tamásról egy korabeli emlékérem nyomán (Nemzeti Múzeum, 1900 körül)
Így lett Mátyás erős központi hatalmából gyenge király, a gazdag kincstárból pedig üres raktárak. Ez utóbbit csak fokozta az a nem elhanyagolható esemény, hogy a földrajzi felfedezések kora köszöntött Európa hajózó népeire, ami addig soha nem látott mértékű gazdagságot hozott számukra. Az egzotikus termékeken túl sokkal fontosabbak voltak a nemesfémek, amelyek szintén nagy mennyiségben áramlottak Európába, ezzel pedig a magyar arany és a cseh ezüst elvesztette addigi gazdasági jelentőségét...
Így álltunk tehát az 1500-as évek elején. Európában gyengülő gazdasági befolyás, üres államkassza, gyenge király.
És erre jött még egy csapás, amit Dózsa-féle parasztfelkelésként ismerünk, és aminek kissé félrevezető nevet adott a marxista és a nemzeti történelmi emlékezet! A parasztfelkelés vezetői nem ,,klasszikus" értelemben vett jobbágyok voltak, hanem fegyverforgatók és papok. Az említetteken kívül részt vettek félszabad, félkatonai elemek is. A felkelésnek két célja volt: a szolgáltatás normalizálása (azaz nem a hivatalos rend elleni harc), illetve a vallási reformmozgalom kiteljesedése.
A felkelést Szapolyai János erdélyi vajda ugyan leverte, de a felkelésnek további hatásai is voltak: 1514. november 19-én, a Dózsa-féle parasztfelkelést megtorló törvényekkel együtt erősítette meg II. Ulászló magyar király a Werbőczi István által összeállított Tripartitumot (Hármaskönyv), mely első ízben kodifikálta Magyarország törvényeit.
A Tripartitum egyrészt egy olyan történelmi dokumentum, amit a világ első hasonló művei közt tartanak számon, ezért pedig kiemelkedő alkotásnak tartják, de kritikusai azt hangoztatják, hogy a Hármaskönyv joggyakorlata miatt a ,,nyugati típusú fejlődés" (idézőjel, mert a maga korában ez a kifejezés nem létezett!) nemcsak, hogy megtorpant, hanem visszafejlődött, s ezek a viszonyok konzerválódtak.
II. Ulászló ábrázolása a prágai Szent Vitus-székesegyházban (1509)
Ennek megvitatásába nem megyünk bele, de tény, hogy a Tripartitum 1514-ben kodifikálásra került. Akkor persze még nem tudták, de a királynak már két év sem volt életéből: II. Ulászló 60. születésnapja után két héttel, 1516. március 13-án halt meg Budán.
II. Ulászlót fia, II. Lajos követte Magyarország és Csehország trónján 1516-tól. Azt már ismertettük, hogy az újdonsült király milyen állapotban vehette át apjától a kormányzást, de azt is tudni kell, hogy ekkor II. Lajos még mindössze 10 éves volt... És ez sem segített a dolgokon!
II. Ulászló fia koraszülött volt, és életét valami egészen furcsa módon sikerült megmenteni. Szintén igen bonyolult hatalmi harcok eredményeképpen II. Ulászló 1502-ben feleségül vette a nála 28 évvel fiatalabb Candale-i Anna candale-i (kendali) és benauges-i grófnőt a Magyaroszág és Franciaország közötti szövetség jegyében. Bár jelentős volt a korkülönbség, a királyra ifjú neje komoly hatást gyakorolt, határozott fellépése következtében pedig voltaképpen egyszerre királya és királynéja lett az országnak!
A későbbi II. Lajos 1506. július 1.-én született, de mint említettük koraszülött volt, és életét úgy mentették meg, hogy frissen leölt disznók felhasított gyomrába helyezték, így tartva stabilan a hőmérsékletét - ez volt Lajos herceg inkubátora!
II. Lajost ábrázoló tallér
Anyját sajnos nem tudták megmenteni, így pedig - a fentiekből következően - egy agilis, igen határozott egyéniséget vesztett el az uralkodói ház, és persze II. Ulászló tovább sodródott az eseményekkel... Halála után azonban más világ jött, de az sem volt feltétlen hasznára az országnak. Az egész egy igen komoly és kiterjedt külföldi hatalmi játszmával kezdődött:
A Habsburg-Jagelló házassági szerződés értelmében 1515 nyarán lengyel kezdeményezésre létrejött a bécsi találkozó II. Ulászló magyar király, Jagelló Zsigmond lengyel király és Habsburg Miksa német-római császár között. Magának a találkozónak a költségeit az augsburgi Fuggerek állták, és Bécsben a bankárház feje, Jakab is személyesen megjelent.
Ennek oka az volt, hogy az 1514-es országgyűlési végzések a Fuggerek érdekeivel ellentétes rendelkezéseket tartalmaztak.
I. Miksa császár félalakos portréja vörös köpenyben 1515 körül, nyakában az Aranygyapjas rend medáljával
A bécsi találkozón a három uralkodó elhatározta a még gyermek Lajos házasságát Habsburg Máriával, Miksa császár unokájával, Ferdinánd kiskorú húgával. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy Ulászló halála esetén Lajos gyámja Miksa és Zsigmond lesz. Miksa emellett fiává fogadta Lajost!
Figyelem! Itt voltaképpen az történt, hogy a Jagellók és a Német-római császár (aki történetesen Habsburg volt, így tehát a Habsburgok!) a Fuggerek támogatásával hatalmi pozícióba kerültek Magyarországon!
Zsigmond
De volt egy óriási probléma! Amikor II. Ulászló meghalt, a magyar nemesség által elfogadott 1505-ös rákosi végzés alapján többé nem választhatott meg királynak mást, mint magyar embert! Hogy, hogy nem... az 1516 áprilisi országgyűlés Lajost nagykorúvá nyilvánította, és megkoronázta! Arra nem találtunk forrást, hogy az országgyűlés miért hagyta figyelmen kívül saját korábbi döntését, de azt tudjuk, hogy - talán érezve a döntés helytelenségét? -:
Egy huszonnyolc tagból álló, évente választott ügyvivő testületet állítottak mellé, amely - mint aztán kiderült... - nagysága miatt működésképtelen volt.
II. Lajos - Tiziano festménye
II. Lajos a koronázási esküt 1521. december 11-én tette le. Nevelőjét Báthori Istvánt, a későbbi nádort, Brandenburgi György német őrgróf váltotta fel, aki erkölcsileg kifogásolható példát mutatott az uralkodónak.
Az ország urai a kamasz Lajos trónra lépése után is viszálykodtak, pedig erős központi hatalomra lett volna nagy szükség.
Lajos mindennek ellenére tehetségesnek mutatkozott, a tanács és a törvényszék ülésein elnökölt, remekül vezette a tárgyalásokat. Az olasz humanista Girolamo Balbinak köszönhetően tanulni vágyó és tettrekész ifjúvá serdült!
És akkor következzen a középkori hatalmi logikát mutató hirtelen fordulat ismét: 1519. január 12-én meghalt Miksa császár, akinek Lajos fogadott fia volt. Erre alapozva Werbőczy István nádor megpróbált közbenjárni a német birodalmi rendeknél, hogy Lajos legyen a német-római császár, de senki sem vette őt komolyan. Hihetetlen ,,kavarás" után - melybe a Fuggerek több, mint félmillió forinttal szálltak be, János Frigyes alulmaradt V. Károllyal szemben, így utóbbi lett a császár.
Werbőczy István arcképe (1520 körül)
A törökök 1521-ben bevették a legfontosabb magyar végvárat, Nándorfehérvárt, amelynek parancsnoka Enyingi Török Bálint gyakorlatilag megszökött. Nándorfehérvár eleste után 1523-ban Szávaszentdemeternél Tomori Pál még győzelmet aratott a törökök felett, de mivel nem volt pénz a hadi kiadásokra, a határok tartós védelmét nem lehetett hatékonyan biztosítani.
És itt következett egy fontos esemény, ami ugyan sajnos sokat nem jelentett a végkifejlet szempontjából, de jól mutatja, hogy milyen rossza helyzetben volt már csak az elvek szintjén is az ország:
Közben Székesfehérváron Mária megkoronázására készültek, ahol felvetődött a kérdés, hogy Lajos most tegye le az ország szabadságának megtartásáról szóló esküt, mert gyermekként azt nem tehette koronázása alkalmával. Egy rövid vita után Lajos belement ebbe és felesége megkoronázásával egy időben (december 8.) megtörtént eskütétele is.
II. Lajos - igaz, hogy nem feltétlen önállóan... -, de egy évig úgy uralkodott a török fenyegette Magyarországon, hogy nem volt felesketve az ország szabadságának megőrzésére!
Lehet, hogy azonban ez is közrejátszott - na meg a nándorfehérvári események! -, hogy 1522 februárjáról 1523 májusáig II. Lajos Csehországban tartózkodott, hogy rendezze ottani ügyeit, és elsősorban azért, hogy a törökök elleni harchoz segítséget szerezzen. Azt nem tudni, hogy a segítség ügyében mit ért el, de az annál érdekesebb, hogy hazaérkezte után, 1523 május 4.-én országgyűlést hívott össze Budára, ahol leváltotta Báthorit nádori méltóságáról, és Szapolyaitól visszakövetelte a királyi zálogbirtokokat.
A német, főleg lutheránus befolyás erősödött az udvarban.
Hogy ez mennyire így lehetett, arról mi sem árulkodik jobban, mint hogy a pápai követ egyenesen azt jelentette Rómába, hogy Magyarországot a németek kormányozzák! Ez már önmagában is elég lesújtó helyzetet fest le, de amikor 1523. október-decemberben csúcstalálkozóra került sor Bécsújhelyen II. Lajos király, Ferdinánd főherceg, Krzysztof Szydłowiecki lengyel kancellár, a cseh főurak, és a pápai, valamint a moldvai követek között, egyebekre is fény derült...
K. Szydłowiecki képe egy sírkövön
Megtárgyalták azokat az erkölcsi kifogásokat is, amelyek II. Lajos király magatartására vonatkoztak. Felrótták neki például, hogy kamarásai előtt meztelenül mutatkozik, emellett tékozlóan és könnyelműen költekezik, és súlyos felelősség terheli személyes tekintélyének csökkenéséért.
Nem tudjuk pontosan, hogy mi történhetett, és ezek a vádak mennyire állták meg a helyüket, de az, hogy ezek az események így sorban követték egymást, nem mutattak mást, mint hogy a hatalom teljesen kicsúszott a király kezéből! De ezzel sajnos még nem volt vége a lejtmenetnek...
Az 1525. május 7-ei országgyűlésen a rendek követelték Lajostól a Fuggerek kiűzését, mert azok az ,,ország kincseit kimerítik és kiviszik", de Szerencsés Imre alkincstárnok leváltását is. Ezek a követelések - a királyné közbelépése miatt is! - végül nem valósultak meg, sőt az 1525. július 3.-i hatvani országgyűlés - amelynek végzéseit a király később nem volt hajlandó szentesíteni! - már rehabilitálta Szerencsés Imrét.
A Fugger család - válaszul arra, hogy a király az általuk bérelt rézbányákat visszavette saját kezelésébe (mintegy államosította) - drasztikus eszközhöz folyamodott: pénzügyi blokádot vezetett be Magyarország ellen.
A Fuggerek hírnevét és vagyonát az 1459-ben született Jakob Fugger alapozta meg
Az általuk pénzelt Habsburg-uralkodó V. Károly - aki el volt adósodva a Fuggereknek! - nem tudott megfelelő segítséget nyújtani sógorának, a magyar királynak. A Fugger család éppen akkor, a ,,mohácsi csata előestéjén" tagadta meg az országtól a (pénzügyi-katonai) segítséget, amikor arra a legnagyobb szükség mutatkozott.
Az országban olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy Szalkai bíboros, Mária királyné, Szapolyai János vajda és Werbőczy nádor megegyeztek, hogy ,,Lajost a másvilágra küldik uralkodni, János vajdát királlyá kiáltják ki, és Máriát nőül adják hozzá", de történészek szerint e híresztelések alaptalanok voltak. Arra azonban jók voltak, hogy csak növeljék az egyébként is hatalmas zűrzavart...
Tomori Pál már 1525 őszén értesült arról, hogy a következő évben a szultán seregeivel hadjáratot készít elő az ország ellen. Mégsem történt semmi a védelem megerősítésére. Így 1526 tavaszán, amikor a törökök csakugyan megindultak, sebtében kellett a magyar hadat összeszednie. Tomori javasolta, hogy a Száva, majd ennek átlépése után a Dráva mocsarainál állítsák meg az ellenséget, de ezzel elkéstek.
A többit tudjuk. Jött Mohács, ami - bármi is volt magának a csatának a tényleges kimenetele - egy újabb vészkorszakot indított el... És jött ez:
Magyarország 1572-ben
Link
Mohácsi csata 1526. augusztus 29
Link
Videó - YouTube
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-09-18 22:00:30, szerda
|
| |
| |
AZ EURÓPAI UNIÓ LÉTREJÖTTE, BŐVÍTÉSÉNEK ÁLLOMÁSAI
Az Európai Unió és integráció
Európai nemzetállamok önkéntes politikai és gazdasági összefogása
Nemzetközi szervezet - 1992-ben jött létre
Hat állam alapította:
Németország,
Franciaország,
Olaszország,
Belgium,
Hollandia,
Luxemburg
Előzmények
1949 Európa Tanács alapítása a Nyugat-európai nemzetek által
A hat ország azonban többet szeretne
Schuman-nyilatkozat május 9.
"Javaslatot tett egy nemzetek feletti európai intézmény létrehozására, amely a közös szén- és acéltermelést irányítaná. A szerveződést létrehozó szerződést egy évvel később írták alá. A szerződés 1952 júliusában lépett hatályba."
Ezzel kizárták egy újabb háború lehetőségét Európán belül. Május 9. Európa napja lett.
Európa napi plakátok
Az EU létrejötte
Több évszázados gondolat
A felismerés: ,,Egységben az erő"
Fő cél: Tartós stabilitás és jólét
1951: Montánunió (Európai Szén- és Acélközösség)
1957: EGK, Euroatom (Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia Közösség)
1992. február 7. maastrichti szerződés: EU
Az integráció lépcsőfokai
Preferenciális övezet
Szabadkereskedelmi övezet
Vámunió Közös piac
Egységes piac
Gazdasági unió
Politikai unió
Az EU bővítése
A NATO-hoz hasonlóan, több ország később lépett be:
1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország
1981: Görögország
1986: Portugália, Spanyolország
1995: Ausztria, Finnország, Svédország
2004: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta
2007: Bulgária, Románia
Az EU ma Ma 27 ország
A 27 tagállam összesített lakossága fő 499 723 520 fő
Számos új jelölt
Eddig 16 országban vezették be az Eurót
Az EU területe 4 422 773km²
Legmagasabb pontja a 4807 m magas Mont Blanc az Alpokban
A jelenlegi tagállamok
A közös fizetöeszköz
A közös fizetöeszköz
Lesz-e nálunk Euro?
Legyen-e nálunk Euro?
Szükséges-e a készpénz egyáltalán?
Megszűnik-e valamikor?
SlidePlayer
Link
Az Európai Unió
Link
Az Európai Unió Általános áttekintés
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-08-18 22:00:22, vasárnap
|
| |
| |
A NYUGAT ALKONYA - VIDEÓ - BOGÁR LÁSZLÓ
TÉMA: A Nyugat hanyatlása és a hanyatlást követő megújulás.
Mondanom sem kell, mennyire fontos összefüggéseket szokott megfogalmazni Bogár László, ami miatt, mindig érdemes odafigyelni szavaira!
Videó: 27:57 perctől:
"Van a 200 nemzetállam, van a mindenkori világbirodalom, amiből Amerika a hatodik, nem tudjuk, hogy lesz-e egyáltalán hetedik birodalom, vagy mi lesz helyette, miféle szerveződés, mert egymásba ér a két ciklusvég.
Tehát megbukóban van, szétesőben van az amerikai birodalom, legalábbis az a formája, ami az elmúlt évszázadban volt, de szétesőben van a modern Nyugat is, és a két ciklusvég iszonyú erejű, a szó szoros értelmében tektonikai változásokat provokál a világhatalmi rendszerben.
És ha feltételezzük azt - és fel kell tételeznünk -, hogy van egy harmadik, láthatatlan szintje is a világhatalomnak, ezt én jobb híján birodalomkiválasztó főhatalomként szoktam nevezni, mert nyilván valaki dönt arról is, hogy ki lesz a következő világbirodalom."
(Bogár László)
Link
A NYUGAT ALKONYA - Így menthető meg a nyugati civilizáció - Dr. Bogár László -Videó
Link
Oswald Spengler: A NYUGAT ALKONYA I-II.
Ismertető
Oswald Spengler közvetlenül az első világháború után adta ki monumentális történetfilozófiai művét, melynek jelentősége Herder, Burckhardt és Lamprecht munkáihoz mérhető, s mely döntően befolyásolta a század derekának gondolkodástörténetét. Spengler, aki az említetteken kívül Goethe és Nietzsche eszmei örökösének is tekinthető, a magyar szellemi életre is megkülönböztetett hatást gyakorolt; ékes bizonyítéka ennek például Szerb Antal világirodalom-története, melyben lépten-nyomon találkozunk a nevével.
A filozófus a világtörténelmet a szellemtörténet jegyében fogja fel, s a keletkező és elhaló kultúrkörök egymásutánjának tekinti. Úgy véli, hogy a történelmet az ,,átélő" intuíció segítségével ismerhetjük meg. A haladás fogalmát kiiktatja a históriai vizsgálódás területéről, s - akárcsak Bergson vagy Teilhard de Chardin - a tömegkultúrát, az uniformizálódást ostorozza. Hogy Spengler történetfilozófiája ma mennyire elfogadható, ,,ezen vitatkozzanak a történettudósok" - szögezhetjük le Szerb Antallal, aki így folytatja: ,,Az irodalomtörténet számára Spengler nagyságához nem fér kétség. Nemcsak stílusának gyönyörű világosságáért (őt igazán nem lehet »ködös« németnek mondani!), nemcsak történetmegvilágító nagyszerű ötleteiért, hanem elsősorban azért is művészi érték, mert a történelem egészét műalkotássá formálta, tökéletes szerkezetű épületté alakította az emberiség múltját, azt tette, ami csak a legnagyobb művészeknek adatik meg: értelmet vitt az értelmetlenségbe."
További ajánlatunk ehhez a kiadványhoz
A NYUGAT ALKONYA MÉG MINDIG NEM IDŐSZERŰ
Pásztor Péter 2023. március 27.
Párhuzamos interjú Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterrel és Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével geopolitikai helyzetünkről az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében.
Az Orbán-kormány ,,pragmatikusan egyensúlyoz" szövetségeseink és Oroszország, illetve Kína között, nem ,,blokkosodik". Milyen realista nemzeti érdek alapozza meg ezt?
NZs: Magyarország Nyugaton hangosan követeli, Keleten pedig csendesen próbálja előmozdítani a békét. A kettőnek csak együtt van némi esélye eredményre - ha egyáltalán van. Nyugati politikánk Keleten növeli az esélyeinket. Ezért pontatlan kifejezés, hogy egyensúlyozunk. Nem egyensúlyozunk, hanem békepolitikát folytatunk. Minden irányban. Legitim kérdés, hogy mekkora árat szabad fizetnünk ezért nemzetközi imázsban, szövetségesi megbízhatóságban vagy akár anyagilag. Viszont legitim az a válasz is erre, hogy az emberi élet a legdrágább kincs: nagyon magas árat megér. A magyar kormány abból indul ki, hogy amíg a legparányibb esélye is van akár csak egy nappal is előbbre hozni a fegyvernyugvást, addig nemzeti érdek és erkölcsi kötelesség mindent alárendelni ennek. Ez magyar érdek, ez - szerintünk - ukrán érdek, ez nyugati érdek: ez az egész emberiség érdeke. Ha vannak belső vitáink a kormánypártokon belül, azok arra irányulnak, miként lehet ezért a politikáért minél kisebb árat fizetni más területeken, például szövetségi és regionális kapcsolatainkban.
JG: Németh Zsolttal fönnálló egyetértésem és politikai barátságom édesapjával Erdély ügyében folytatott beszélgetéseimre, Zsolt egyetemi tanulmányaira és az 1988-as szárszói konferenciára megy vissza. Alábbi válaszaim a kívánatos külpolitikai konszenzus reményében születtek.
Minden jóérzésű ember csak egyetérthet abban, hogy az Oroszország által a nemzetközi jog, az ENSZ-alapokmány megsértésével és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1994 decemberében Budapesten az Ukrajna szuverenitását és területi épségét garantáló, Oroszország, illetve az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által is aláírt memorandum semmibevételével indított brutális, a polgári lakosságot nem kímélő, sőt háborús bűntettekkel súlyosbított öldöklés mielőbb érjen véget. Csak olyan megállapodás hozhat tartós békét, amely méltányos, mindkét fél számára elfogadható, és nem hordozza magában újabb háborúk csíráit. (Az első világháborút lezáró békeszerződések sajnos nem ilyenek voltak.)
Azonnal létrejöhetne fegyverszünet, ha Oroszország beszüntetné a harci cselekményeket, és visszavonná az Ukrajnától fegyveres erővel elfoglalt területek annektálását. Ezt követően lehetne tárgyalásokat kezdeni a 2014. március, illetve 2022. február 24-e után Oroszország által elfoglalt területek státusáról, nemzetközi felügyelet mellett tartott népszavazásról, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogairól, a nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez szükséges eszközökről. Egyévi hősies és sikeres önvédelmi harc után elképzelhetetlen, hogy Ukrajna lemondjon területe mintegy húsz százalékáról. Mi, magyarok, szabadságunkért és függetlenségünkért történelmünkben annyi áldozatot vállaló nemzetként, Ukrajna szomszédjaként, az 1990-es években vele számos területen szorosan együttműködő barátként, az Ukrajna védelmi harcát támogató NATO tagjaként nem szorgalmazhatunk olyan fegyverszünetet és békemegállapodást, amely az agresszort jutalmazza.
Ha blokknak nevezzük Ukrajna önvédelmi harcának támogatóit, katonai és politikai szövetségeseinket, akkor jogilag és erkölcsileg mi is csak ahhoz a blokkhoz tartozhatunk. Nem tudok elképzelni nemzeti érdekeinkkel ellentétesebb lépést, politikát, mint az EU és a NATO ,,blokkjából" kilépni. És hová lépjünk? A védtelen senki földjére? Vagy egyenesen egy orosz-kínai blokkba?
NZs: Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs vitánk Jeszenszky Gézával az ukrán határokról. Magyarország deklaráltan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, nemzetközileg elismert határai között. Ez nemcsak ukrán érdek, hanem összefügg a nemzetközi stabilitáshoz fűződő elemi magyar érdekkel is. Ha ugyanis az agresszor bármit is elér az erőszak alkalmazásával, akkor máskor is kedve lesz hozzá: ahogy Oszétia és a Krím esetében is történt. A kérdés csak az, hogy még hány tíz- és százezer emberéletbe kerül a területi integritás helyreállítása. Magyarország - és sokan mások, köztük például Kína - szerint a leginkább ,,életmentő" út ehhez egy azonnali fegyverszünetet követő intenzív béketárgyalás. Jó lenne, ha lehetőség nyílna ennek a magyar és nemcsak magyar feltételezésnek az igazolására.
Ha szövetségeseink visszatekintve úgy látják, hogy Oroszország 2007 óta nem hajlandó a két világháború nyomán kialakított világrend (ENSZ-alapokmány) szerint együttműködni, akkor a magyar külpolitika milyen hatásfokkal tudja azt képviselni, hogy Oroszországgal együtt kell működniük a szövetségeseinknek is, nekünk is? Milyen következményekkel jár ez a 2014 óta tartó háború okán? Illetve idevág: ha az Egyesült Államok úgy határoz, hogy a szétcsatolás felé halad Kínával szemben, a magyar kormány milyen nemzeti érdekből, milyen stratégiai elgondolásból próbálhat összecsatlakozni Kínával?
NZs: A nyugati világ intézményei azzal a küldetéssel teremtettek, hogy demokratikusak legyenek. Ezért csatlakoztunk hozzájuk. Ez azzal jár, hogy helye van bennük alternatív vízióknak. Szovjet logika, hogy amennyiben a mi oldalunk vezető hatalma valahogy határoz, akkor nem lehet attól eltérő, vagy akár azzal ellentétes álláspontunk. A demokratikus működési rendben, ha úgy látjuk, hogy a többiek tévednek, akkor nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is kiállni az igazunk mellett. A Nyugat alkonyát jelezné, ha erről lemondani kényszerülnénk. A Nyugat alkonya pedig még mindig nem időszerű...
Ami Oroszországot, illetve a szankciókat illeti: vitatjuk, hogy célravezető olyan lépéseket tenni, amelyekkel magunkat gyengítjük az agresszor helyett. Ez nemcsak célszerűtlen, hanem egyenesen kontraproduktív. Arra vezet ugyanis, hogy az erőviszonyok mérlege az agresszor javára billen, és ráadásul velünk fizettetik meg az agresszor sikerének az árát.
Kína más eset, mert egyelőre nem írta ki magát a nemzetközi rendből, mint Oroszország. Ezt veszélyeztetheti, ha bebizonyosodik, hogy Kína gyilkos fegyvereket szállít Oroszországnak, de még nem tartunk itt. Az meg pusztán hipotézis, hogy Amerika szétkapcsolódást akar. Éppen ellenkezőleg: összekapcsolódni akar Kínával, mint ahogy Kína is Amerikával. A vita - értve ezen nemcsak intellektuális csevejt, hanem a kölcsönös nyomásgyakorlások sorozatát, amelyből rossz esetben akár világháború is lehet - arról zajlik inkább, hogy milyen feltételekkel kapcsolódjanak össze. Mindkét fél a saját érdekei szerinti összekapcsolódáshoz ragaszkodik. Mint ahogy - bocsájtassék meg nekünk - mi is.
Tegyük hozzá: mi nemcsak Kínával akarunk még jobban összekapcsolódni, hanem legalább annyira, sőt sokkal inkább - elvégre szövetségesünk - Amerikával is. Ezt akadályozza, sőt rombolja többek között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondásának szándéka amerikai részről, amit nyugodtan tekinthetünk az Észak-atlanti Szerződés második cikke megsértésének. Sürgető tehát a magyar-amerikai párbeszéd erősítése!
JG: Számos elemző és szakember megállapítása szerint az agresszor ellen hozott - Magyarország által is megszavazott - szankciók egyre jobban sújtják a támadót. De mi lett volna a szankciók alternatívája? Elfogadni a nemzetközi rend fölrúgását, a fegyveres erővel történő területfoglalást? Vagy ellenkezőleg, közös háborút indítani a béke megbontója ellen?
Nemcsak az Egyesült Államok, de Délkelet-Ázsia
valamennyi országa és Ausztrália is, ha úgy tetszik, az egész Nyugat, aggodalommal figyeli Kína intenzív fegyverkezését, világhatalmi befolyása növelését szolgáló politikáját. Én sem hiszek a Nyugat alkonyát már több mint száz éve hirdető jóslatoknak. De ha ez valaha bekövetkezne, vajon nem ragadna-e magával bennünket is? Hogyan is tudnánk kivonni magunkat alóla, ha részei vagyunk?
Milyen esélye van Magyarországnak a meghirdetett ,,regionális középhatalmi" státusra a mostani lengyel-ukrán együttműködés fényében?
NZs: Ha egyértelművé tesszük partnereink számára, hogy mit értünk ezen a fogalmon, akkor lehet rá esély. Célkitűzésünk, hogy Magyarország a közös érdekek alapján születő együttműködések előmozdítója, motorja kíván lenni a közép-európai régióban. Ennek világossá tétele nélkül azonban a regionális középhatalmi státus célként való megjelölése könnyen saját megvalósulásának akadályává válhat. Ha ugyanis partnereink úgy értelmezik ezt, hogy uralkodni akarunk felettük, akkor nem fognak belőle kérni, ahogy ilyen esetben mi sem kérnénk.
Jogos a kérdésfelvetésben Ukrajna említése. Igen: jó magyar-ukrán kapcsolatok nélkül a magyar regionális szerepvállalás víziója délibábnak bizonyulhat. Szem előtt kell tartani, hogy a háború napjaiban formálódnak ki a majdani béke idején érvényesülő viszonyok. Mi érdekeltek vagyunk a Kijevvel folytatott intenzív és őszinte párbeszédben, de ebben a kárpátaljai magyarok helyzetének központi kérdésnek kell lennie.
JG: Egy időben az Antall-kormányt az ellenzéke vádolta regionális középhatalmi törekvésekkel. Területünk, népességünk, gazdasági súlyunk és múltunk alapján ilyen ábrándjaink nem lehettek. Viszont a Visegrádi Együttműködés létrehozásával már komoly politikai tényező lett ez a négyesfogat. Önmagában egyedül Lengyelország tarthatna igényt ilyen szerepre. Saját nemzeti érdekeinket Visegrád mellett kizárólag szövetségeseinkkel lojálisan együttműködve tudjuk érvényre juttatni. Ez vonatkozik a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek támogatását szolgáló politikánkra is.
Régi, jogos sérelmünk, hogy szövetségeseink nem hajlandók a nemzeti kisebbségek kollektív jogait egyezményben elismerni. Teszünk-e jelenleg eleget ezért az elismertetésért? A nemzeti szuverenitás hangsúlyozása nem mond-e ellent ennek a régi igényünknek? Szövetségeseinken kívül várható-e ezen a téren máshonnan támogatás, indokolja-e az értetlenség a más irányú külpolitikai tapogatózást?
NZs: A kisebbségi jogok nem gyengítik, hanem erősítik a szuverenitást, mert az állam jobban működik általuk. Saját tapasztalatunk szerint a kollektív jogokra ez különösen is érvényes. Nem azt várjuk a szomszédos országoktól, hogy áldozzák fel szuverenitásukat, hanem azt, hogy a magyarok jogainak biztosítása által erősítsék meg a szuverenitásukat. Ezt azonban csak ők tudják megtenni, senki más helyettük. A nemzetközi intézmények és a nyugati hatalmak csak segíteni tudnak. És segítenek is. Bár a kollektív jogok nem, de az egyéni kisebbségi jogok a nyugati világ kötelező standardjai. Szövetségeseink például már most figyelmeztetik az európai integrációra készülő Ukrajnát a kisebbségi jogok fontosságára. A Velencei Bizottság is kiváló munkát végez. Vannak tehát eredményeink. Fontos azonban, hogy ez csak kiegészítő segítség. Nem helyettesítheti a kisebbségi kérdést is magába foglaló, sokrétű, kétoldalú párbeszédet és együttműködést a szomszédos országokkal. A jogokat ugyanis nekik kell biztosítaniuk.
JG: Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke találóan mondja, hogy ,,a nemzetállam rémálom", hiszen egyet jelent a Romániában, Szlovákiában, sőt valamennyi európai országban élő nemzeti kisebbségek eltűnésével, beolvadásával. A kisebbségek kívánatosnak tekintett integrációja könnyen asszimilációjukkal végződik. De a világ legtöbb országa többnemzetiségű, az ebből fakadó feszültségek megelőzésének, illetve orvoslásának a legjobb eszköze a több európai országban bevált és jól működő önkormányzatiság, a helyi demokrácia.
A nemzeti vagy vallási diszkrimináció mindig csoportokat érint, ezért a kisebbségekhez tartozó személyek csupán egyéni jogai nem elegendők, ezeket - ahogy A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 27. cikkelye kimondja - ,,csoportjuk más tagjaival együtt" kell gyakorolniuk. Partnereinkkel ezt megértetni a magyar külpolitika egyik legfőbb feladata. Erre a legtöbb esélyt az emberi jogoknak elkötelezett demokratikus országokkal folytatott állandó párbeszéd kínálja.
Link
Íme a "Legjobb geopolitikai elemzők" TOP10 győztes listája az olvasók szavazatai alapján!
/Földi László, Dr. Bogár László, Dr. Somkuti Bálint, Nógrádi György, Vukics Ferenc, Robert C. Castel/
Link
Váratlan fordulat: Németország beszáll az izraeli háborúba? - Nógrádi György
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-06-03 23:00:02, hétfő
|
| |
| |
"TRIANON NEM ÖRÖK, NINCS KŐBE VÉSVE!"
Civil kezdeményezésre demonstrációt tartanak a nemzeti gyásznapon, június 4-én, kedden, 11 órától (16 óráig). A felvonulók az V. kerületi Batthyányi örökmécsesnél gyülekeznek, majd onnan a Szabadság térre, végül pedig az Országházhoz vonulnak, kezükben 72 vármegyénk címertábláival - így emlékeznek meg az 1000 éves határainkról, az elszakított testvéreinkről, és megcsonkított nemzetünkről.
Az esemény leírásában a szervezők deklarálják, céljuk az, hogy minden évben emlékezzen meg az ország február 10-ről, az 1947-es párizsi diktátumról, amely további három falut is elcsatolt Magyarországtól. Június 4-e szerintük egyértelműen a legnagyobb magyar gyásznap.
Ezen felül arra kérik a kormányt, a rendelkezésére álló békés, jogi eszközökkel támadja a trianoni békediktátumot.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-08 21:45:26, péntek
|
| |
| |
ATTILA HUN BIRODALMA
Attila Hun Birodalma!
"Csak" ekkora volt!
És mégsem tanítják a magyar iskolákban!
Hogy csinálta? Hogy tudta megszerezni, és fenntartani?
Büszkék lehetnénk a HUN származásunkra, ha ilyen elődeink voltak!
De ezt nem akarják!
Azt akarják, hogy te kisebbségtudattal nőj fel, hogy örülj neki, hogy a szomszédos országok köszönnek nekünk!
Ennek kellene véget vetni!
A gyerekek igenis tudják meg, hogy honnan, kitől származunk, és legyenek büszkék az őseinkre!
Nem véletlenül akarnak minket a betonba döngölni, tudják nagyon jól, hogy kik vagyunk, és mire vagyunk képesek!
Atilla leszármazottait nem lehet eltaposni!
Emberi jogunk és kötelességünk tudni az őstörténelmünket.
Őseink történelme a mi történelmünk.
Mi éltük azt meg korábbi életeinkben.
Badiny Jós Ferenc: "Őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében"
- Sok kutató állapította már meg azt a tényt, többek között, Badiny Jós Ferenc is, hogy: "Őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében". Badiny Jós Ferenc professzor, aki mielőtt betöltötte a 95. életévét, a nemzet érdekében végzett munkája elismeréséül vette át a vitézi rend Nagykeresztjét. Véleménye szerint a magyar múlt ismerete, a magyar őstörténet feltárása és megismerése nélkül nincs magyar jövő sem.
- A sumer-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója, a Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja. Sumerológiával 1946-ban, Argentínában kezdett foglalkozni, a Római Institutum Pontificum Biblicumban. Az intézet jóváhagyta tananyagát és terveit a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológiai Tanszék létesítéséhez, amellyel az egyetem rektora 1966-ban bízta meg végül. Az egyetem tanáraként ment nyugdíjba. A Miskolci Bölcsész Egyesület keretében 1997-ben megalakult Ókori Közel-keleti és Sumerológiai Tanszék vezető tanára lett. Az egyesült ugyanebben az évben az egyetem díszdoktorává avatta.
- A professzor úr 16. könyvet írt, de életművének talán legjelentősebb darabja Jézus király, a pártus herceg című könyve. Ebben Jézus származásával kapcsolatban az adaiabani, magyarul törvényadó szó is felmerül. Badiny Jós Ferenc:. "Nekem nagyon-nagy megtiszteltetés az, hogy a nevemben is közel jutok az én drága Jézusomhoz, mint Badini, mert ő törvényhozó. Tudniillik ebben a Jézus király, a pártus herceg könyvben bizonyítom azt, hogy ő az adiabani családból származik. És az adiabani az annyit jelent, mint törvényadó és ebből az adiabani badini pedig törvénytisztelőt jelent. Tehát én nagyon örülök, hogy amit mondok, az a törvénytisztelő és a törvényadásban a segítséget tudom megadni.
- Ugye a finnugorizmus, az azt kutatja, amit még ma is tanítanak a Magyar Tudományos Akadémián, hogy százalékokban nekünk nincs is magyar nyelvünk, mert mindent összeszedtünk. De itt azt kell venni, hogy a Kárpát-medencéből nem jöttünk mi sehonnét. A mi őshazánk a Kárpát-medence. Egy példát tudok hozni, a kínaiakat. A kínaiak találtak egy kis darab koponyacsontot és arról megállapították, hogy 200 ezer éves, erre azt mondják, hogy mi kínaiak 200 ezer évesek vagyunk. És akkor mi magyarok, nálunk itt van a "Vértesszőlősi" ember, ami 350 ezer éves és nem egy koponyacsontot találtak, hanem a fél koponyáját, lábszárcsontja is megvan.. Még a lábnyomát is megtalálták..
- Mi itt voltunk és a Kárpát-medencében meg kell nézni, ezt a sok hőforrást, ami van. Hát Budapesten hány hőforrás van. Az ősember csak a Kárpát-medencében tudta átélni a jégkorszakokat, megmaradt nekünk leírva, hogyha mi megnézzük a Tihanyi Apátság alapítólevelét, a magyar szórványokat, ami ott van, akkor az az ősi nyelvünk és ez a Tihanyi Apátság alapítólevele az sumérul olvasható. Tehát ahogy azóta, a pápai bibliakutató intézetben a Deimer páterék megfejtették a sumér nyelvet és megcsinálták a sumér szótárt, nem kell mást csinálni, mint elővenni a sumér szótárnak a szavait, a Tihanyi Apátság alapítóleveléből gyönyörűen le lehet venni, hogy mit jelent és mit beszéltünk.
- És így most megfordítom az egészet, hogy az a bizonyos mezopotámiai nyelv, az is innen jött a Kárpát-medencéből, mert hiszen a Kárpát-medencéből kellett levinni mindent oda különféle tudósok, különféle népcsoportot állapítottak meg. Van egy népcsoport, amelyik körülbelül Krisztus előtt. 3-4 ezer évvel kezdi meg a működését, az úgynevezett gyemetnaser periódus, ahol még a halottakat is ugyanúgy helyezik nyugalomra, mint ahogy a Kárpát-medencében. Nagyon érdekes eset történt velem, mikor a Sorbonnen volt az orientalista kelet nyelveknek a világkongresszusa, akkor én falitáblákra írtam a Tihanyi Apátság alapítólevelét. Azt mondtam, hogy kérem, engedjék meg, hogy mielőtt elkezdem az előadásomat, bemutatok maguknak néhány mondatot. Hát ott volt a világ összes sumerológusa!
- Amikor bemutattuk, akkor én láttam, hogy az előttem ülő sumerológus német, az nézi, leírja és mindjárt utána írja, hogy mit jelent az nála németül. A francia ugyanaz. És mikor az ötödik táblánál voltam, én úgy mutattam be ezeket, például ott voltak a zsidó sumerológusok. Az egyik odakiabál nekem, mit akar maga ezekkel a sumér szövegekkel.?. Erre azt mondtam neki, hát én nagyon köszönöm, hogy ezt maga sumérnak ismeri fel, mert idáig azt hittem, hogy ez magyar.!. És evvel bizonyítom azt is, hogy nem jöttünk mi sehonnét, a mi őshazánk a Kárpát-medence..... Mert csak hazajöttünk...
- Mert a vége az volt mindig, hogy a Kárpát-medence ontotta ki az embereket. Ideáig Magyarországon úgy tanították, hogy a magyarok az Urali vidékről jöttek be Magyarországra. Én pont fordítva látom az egészet, mert az egyetlen hely, ahol a nép szaporodni tudott, ez a Kárpát-medence. Tehát én úgy látom, hogy az összes urali népek, azok a Kárpát-medencéből erednek, tehát pontosan meg van fordítva az egész finn-ugor elmélet.
- Megtalálták már azokat a szövegeket is, amivel a mi őseink imádkoztak. De nem úgy, mint ma, hogy az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, hanem keresztet vetettek, megtalálták a fakereszteket összekötve, és ők úgy imádkoztak, hogy az Atyának és Anyának és Fiúnak a Szentlelke nevében. Mert a mi ősi hitünk, az Jézushoz és az Édesanyjához kötődött teljesen. Talán ezt érzi ma a mai pápa, aki engedményeket tesz és megengedi azt, hogy imádkozzanak Máriához, Jézus édesanyjához.
- A mi magyar kereszténységünk nem olyan volt, mint ez a mai, hanem benne volt az édesanya és a keresztet úgy vetették, hogy az égi édesanyát is imádták. A néphagyományunkban és a magyar nép világában a legnagyobb tiszteletet mindig az édesanya kapja meg, és a legnagyobbat az édesanyák, édesanyja a Nagyboldogasszony. Igen csodálatos az, hogy a Boldogasszony elnevezés megtalálható az 5 ezer éves sumér ékiratokon, mint baudug, asán.
- Itt a baudug azonosítható az ősi bódog kifejezéssel. Baudug bódog és asán nem más, mint asszony. Azt kérem a fiataloktól, ismerjék meg saját családjuk múltját, de ismerjék meg a magyarság ősmúltját is. A tudás népe vagyunk. A mi fiataljaink legyenek büszkék arra, hogy a tudás népének a gyerekei és a múltjukat ismerjék meg, az ő múltjukra legyenek büszkék és hirdessék azt, hogy egy népnél sem vagyunk különbözők, de egy népnél se vagyunk alábbvalóak.
A Magyar őshonosság Kárpát-medencei bizonyítékai
- Minden szumír és szkíta nép őshazája a Kárpát-medence, ahonnan népeink a jégkorszak miatt levándoroltak a "Mezopotámiának" nevezett Ókori Keletre, ahol azátn létrejön Nimród ősapánk birodalma, a Szumer- Hungar- Mahgar Birodalom. Ugyanezen területen jön létre Krisztus előt 250-ben a szintén szkíta Pártos Birodalmunk is, Arszák vezetésével. Régészeti leletek is bizonyítják, hogy az Ókori Kelet "csak" másod őshazánk, vagy ha úgy tetszik, szállásterületünk, mert az első őshaza, pontosabban az őshaza a Kárpát-medence. Innen régebbi rovásírásos leletek kerülnek elő, mint az Ókori Keleten...
- Valójában a hunok lovas népe Mezopotámiából származik. A Tigris és Eufrátesz közén élő, sumér nyelvet beszélő és sumér kultúrával átitatott népek egy része a semita nyomás elöl, Kr.e. 3. évezred közepe táján három mediterrán régióba: - Földközi-tenger, - Fekete-tenger, - Káspi-tenger áthúzodva, fokozatosan kiürítette a folyórendszer területét. A harmadik nagyobb sumérfajú elvándorlási hullámot az a kategória adja, amelyet később majd egy időn a görögök szkítáknak, a kínaiak pedig Hiung-nuk-nak fognak nevezni.
- Mint az első két hullám, ezek is először a Káspi-vidék délnyugati részében helyezkednek el, míg az utánuk következő hullám két csoportra nem vágta őket. Egyik részük az egyre inkább szétterjedő Turáni-fensík népeinek világában helyezkedett el, másik részük pedig Belső-Ázsia felé fel nyomul és így kerülnek a már nagy és virágzó Kínai Birodalom nyugati és északnyugati szomszédságába.
- Minden szumír- szkíta nép őshazája a Kárpát-medence, ahonnan népeink a jégkorszak miatt levándoroltak a "Mezopotámiának" nevezett Ókori Keletre, ahol aztán létrejön Nimród ősapánk birodalma, a Szumer- Hungar- Mahgar Birodalom. Ugyanezen területen jön létre Kr.e 250-ben a szintén szkíta Pártos Birodalmunk is, Arszák vezetésével. Régészeti leletek is bizonyítják, hogy az Ókori Kelet "csak" másod őshazánk, vagy ha úgy tetszik, szállásterületünk, mert az első őshaza, vagy pontosabban fogalmazva azt, a Kárpát-medence.
- Az őshaza a Kárpát-medence. Innen régebbi rovásírásos leletek kerülnek elő, mint az Ókori Keleten. A sémi- akkád- betörések miatt népeink kénytelenek elhagyni az Ókori Keletet. Egy részük, a fekete hunok, ahová mi szkíta-hun-magyarok is tartozunk, a Kaukázuson keresztül hazatérnek a Kárpát-medencébe. A fehér hunok Belső-Ázsia és Távol-Kelet irányába haladnak, ide tartoznak például az ujgurok, nipponiok is, a szkíta türkök pedig Turán-fennsíkra mentek.
- Persze, hogy már éltek a Kárpát-medencében a mieink Atilla és Árpád érkezései előtt, hiszen a Kárpát-medence az őshazánk, ahonnan kiindultunk az Ókori Keletre, s népeink egy része, a fekete hunok, köztük a szkíta-hun-magyarok "csak" hazatértek a Kárpát-medencébe. "Nimród halála után fia, Hunor népét Adzsem tartományában támadás érte. Hunor ezt nyilván égi figyelmeztetésnek fogta föl, így hát Hunor a Pannonija tartományban költözött. Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak a tartománynak, és az ő nyelvükön beszélnek az ottani népek.
A Kárpát-Medence területi egysége
- A Kárpát-medence a történelem során eredendően a magot, a középpontot, a kiindulópontot, az emberiség bölcsőjét jelentette és jelenti ma is. A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése pontosan Európa közepe. Az égtájakat figyelembe véve teljesen mindegy, hogy egy átutazó milyen irányból jön és milyen irányba folytatja útját. Ezt a területet központi helyzetéből adódóan mindenképpen érintenie kell.
- A Kárpát-medence a Földnek az a helye, mely emberi számítások szerint a legnagyobb katasztrófák bekövetkezése esetén is védelmet nyújt az itt lakóknak: szélsőségektől mentes éghajlat, jéghegyek olvadása, viszonylagos földrengésmentesség, hurrikánok, tornádók, ciklonoktól való védettség. A jégkorszak ideje alatt a Kárpát-medence biztosította a fajok számára a fennmaradást, a túlélést. A Kárpátokon túli területeket vastag jégtakaró borította. Vonulata több ezer évvel ezelőtt is megvédte a belső területeket.
- A Kárpát-medencei klíma itt elegendően enyhe volt ahhoz, hogy a populáció életben maradjon és a jég felolvadását követően az élet újból elindulhasson. Olyan, mint Noé bárkája. A Pilis hegységben található Noé hegye. A Pilis egyben energiaközpont. A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szívcsakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben, a Pólus található, a Föld szívcsakrája.
- A Kárpát-medencei területre a kozmoszból ide érkezik az az energia, melyet a szívcsakra, amely valóban szív formájú továbbít és pumpál szét a Föld egész területére. Így tudja ezt minden ősi, magas kultúrával rendelkező nép is. Központja Dobogókő, mely a szakrális beavatás központja. A középkorban a Pilis olyan védett és zárt területi rendszert alkotott, melybe idegen be nem hatolhatott, a bejárás tiltott volt. A Kárpát-medence rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Egy teljes és egész területi és földrajzi egység.
- A Kárpát-medence élőn és szervesen összekapcsolódó egysége, zártsága és védettsége mindig felhívja magára a figyelmet. Kitüntetett a Kárpátoknak az anyaölszerű, biztonságot nyújtó, óvó, védő szerepe. Minden itt élő ember számára menedéket nyújt. A Kárpátok ölelése évszázadokon keresztül védettséget biztosított egy kívülről jövő esetleges támadás ellen. Az ellenségnek nincs lehetősége könnyűszerrel lerohanni az országot.
- A Kárpát-medence vízrendszerei és termőföldjei a világ más, egyéb tájaihoz viszonyítva egyedülállóan képesek a megtisztulásra, a megújulásra. Lásd a Tisza ciánszennyezését. A csodával határos módon a vízből a méreg különösebb átfogó tisztítás nélkül 1-2 év alatt eltűnt.!. Mára a halállomány újra bőséges. Sem a hazai, sem a külföldi kutató tudós csoportok nem tudnak a jelenségre elfogadható magyarázattal szolgálni. A Kárpát-medencében folyóink szabályozásával, az árterek lecsapolásával elindult az elsivatagosodás. Ez a helytelen bánásmód figyelmeztet a gyors váltásra, a mielőbbi intézkedések megtételére.
Magyarázat az elsivatagosodásra:
A medencében lehulló csapadéknak a múltban elég ideje volt a párolgásra. Folyóink széles medre, az elterülő víztömeg párolgása során a nedvesség még itt, a medencében visszahullt, vagy a Kárpátok vonulatának ütközve az erdőségeket locsolta megfelelő mennyiségű tiszta vízzel. A lecsapolások, az árterek megszüntetésével, a folyók szabályozásával, a gátak építésével és megemelésével a víz átrohan a Kárpát-medencén és nincs ideje a párolgásra, így a természetes folyamat felgyorsul, melynek eredménye a kevesebb mennyiségű természetes csapadék visszahullása.
- Gondoljunk gyerekkorunkra, a Mezopotámiai gazdálkodásra tanultakra. Az ottani ártéri gazdálkodás bőséges termést biztosított. Így volt ez a Duna-Tisza folyamközének területén is, hiszen Mezopotámia folyamközt jelent. És ez a folyamköz, azaz Mezopotámia és annak összes gazdagsága megegyezik a két nagy folyónk által közrefogott területtel. Akkor hol is van-volt Mezopotámia? A helyzetet súlyosbítja a Kárpátokban egyre növekvő fakitermelés, fa- erdőkivágások.
- Esőzések után a vizet nem fogja meg az erdők, a fák gyökérzete. A víz lezúdul, az Alföldön ezáltal hatalmas áradásokat, belvizet okozva. És mindezt a globalizáció fenntartása érdekében tudatosan irányítják és teszik a földi kisebbségben lévő irányító réteg kedvéért. Állítsuk szembe ezt azzal, hogy néhány milliárdos miatt milliárdok éheznek és szenvednek. A Föld ennek a maréknyi kisebbségnek a hatalmon maradása érdekében van kitéve a tudatos pusztításnak, veszélyeztetve ezzel mindannyiunk életét, létét és jövőjét.
- A Kárpát-medence geológiai, vízrajzi egység. A Földön az összetételében ismert összes gyógyvíz itt egy helyen, együtt, nagy mennyiségben megtalálható. Gyógyvizeink gyógyító hatása világszerte ismert és elismert. Többek között ez is jelzi a magyarság gyógyítási feladatát. Hő vizeink nagy mennyisége kivételes lehetőséget teremt a hőenergia hasznosítására. A privatizálás eredményeként forrásvizeink külföldi tulajdonban vannak. Egyetlen gondolat eredményeként elzárhatják előlünk saját ivóvízkészletünk összes vízcsapját. Folyóink egységesen a medence belseje felé folynak, édesvíz készletük hatalmas. Európában hazánk rendelkezik a legnagyobb föld alatti tiszta ivóvíz készlettel. Édesvíz készletünk becslések szerint 200 millió ember ellátására alkalmas.
- Nyugat-Európában az elmúlt években több olyan nyár volt, mikor a fejlettnek mondott országoknak heteken keresztül problémát jelentett az ivóvíz ellátás. Az elmúlt években a nyugaton “hiányzó" esővíz (2007-et megelőzően) a Kárpát-medencében hullott le. Közvetlen negatív hatásként az áradások sok települést pusztítottak, vagy problémát okoztak különösen Erdélyben, a Mátrában. A belvíz szinte az egész ország területét elborította. Hosszú távon viszont előny, hogy a nagy mennyiségű tiszta esővíz megtisztította, kimosta a földekből a korábbi években felhalmozódott műtrágyát és nem utolsó sorban feltöltötte a medence föld alatti vízkészleteit, így számunkra hosszú időre biztosított a vízellátás. Ha a térképen keletre nézünk, a vízhiány nagy probléma.
- A Közel-keleti országoknak nagy az olajkészletük, tiszta ivóvizük elegendő mennyiségben azonban nincs. Kőolajjal lehet fűteni és hatalmas vagyonokra szert tenni, de ivóvíz hiányában az élet csak néhány napig lehetséges. Ezekben az országokban a vízkészlet nagyon szűkös és szennyezett, a hiányt csak tetemes plusz költség árán tudják pótolni. A víz ára az aranyéval vetekszik... Egyes országokban a vízkorlátozás miatt hetente csak egyszer lehet megnyitni a vízcsapot és még így is csak vékony sugárban csordogál a tiszta víz. A felmelegedés hatására a Földön az elsivatagosodás felgyorsult, a jelenlegi vízkészletek sok helyen kiszáradnak. Vannak olyan területek, ahol néhány év alatt több méterrel csökkent a földalatti készlet szintje. Felszínre hozása egyre nagyobb problémát jelent. A Föld édesvíz készlete a folyamatos szennyeződés miatt is radikálisan lecsökkent. azt.
- Az ENSZ becslései szerint az ipari termelés növekedését és a népesség számának emelkedését figyelembe véve a személyenkénti vízfogyasztás 20 évente megduplázódik. 20 év múlva a Közel-Kelet országaiban fele annyi ivóvíz lesz, mint ma. 2050-re a becslések szerint 60 országban 7 milliárdan nélkülöznek majd vizet. A Föld területén megjelenő vízhiány globális népvándorlásokhoz vezethet a jó, vagy jobb adottságokkal rendelkező területek felé. Százmilliók célállomása majd a " fejlett világ" lesz..
- A Földön ma 2 milliárd ember él vízhiányos helyeken. A közeljövőben, sőt már ma is, nem az olaj és a gázkészletek kimerülése, hanem az ivóvíz hiánya okozza majd a legnagyobb problémát. Az olaj és a gáz pótlására új energiaforrások már jelenleg is léteznek. A most használatos energiahordozók lecserélése már évek óta megoldható lenne, de az új energiaforrásokra épülő találmányokat üzleti okokból nem hozzák nyilvánosságra.
- Történészek által elismerten olyan stabil, állandó országhatár, mely a Föld más országaira nem jellemző. Trianon szakította meg ezt az állandóságot. Ezt a szót a nyelvújításkor Kazinczy, maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek. Az ismereteink alapján így legalább 4-5 magyar honba hazatérés, honba visszatérés történt. Az idők folyamán őseink különböző okokból időnként elmentek ám mindig hazatértek, visszatértek a bölcsőjükbe, a honukba, a Kárpát-medencébe...
- Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyóirat 2000. novemberben ismertette a genetikai szakterület nemzetközi élvonalának 17 elismert képviselőjének kutatási eredményét. A vizsgálat kiterjedt az USA-tól Ukrajnáig az európai népek származásának és betelepedési idejének felderítésére. Megállapításuk szerint a magyar fajra jellemző EU19 gén 35-40.000 éve jelen van a Kárpát-medencében. Ez a gén a magyarokban 60%, míg a nyugat-európai népekben legfeljebb alacsony gyakorisággal fordul elő. Ez az időtartam megfelel a Homo sapiens első európai betelepedése óta eltelt időnek, melynek kezdetén a neandervölgyi ember által benépesült Európa. A Magyar a legrégebbi Európai génjelző. Áldottak legyetek Magyarok a Kárpát-medencében...
Forrás: http://delikronika.webnode.hu/.../magyar-oshon-a-karpat-mede.../
Igaz Történelmünk
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-02-12 20:30:15, hétfő
|
| |
| |
9 DOLOG, AMIT KEVESEN TUDNAK AZ ŐSMAGYAR NYELVRŐL
A magyarok nélkül semmi sem lenne ez a világ!
"Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged
gyökeréhez, testvér te ne légy hűtlen soha!"
1. Tudtad-e, hogy az (ős) magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkokként a magyarok jelölésére használtak. Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: "Ericson járt e helyen is sok társával".
2. Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik:"Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.
3. Tudtad-e, hogy a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: A mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a héber 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az őstörök, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!"
4. Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében?
Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől, Horváth Istvánon, Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig. Ma Baráth Tibor is "A magyar népek őstörténete" című munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a legősibb eurázsiai nyelv a magyar.
5. Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein?
A Hawaii szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon.
Csak egy példa: "Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán,, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az "Almás", "Káldi", "Kocsis", és "Vajas" települések szomszédságában."
Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.
6. Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses kötetének előszavában:
"A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét: .."?
7. Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy "tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, műveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!
Példa a "néz" ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.
8. Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ:
a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?
9. Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik?
Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondotta, Ludwig August Frankl költőnek: "Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben..."
Valóban nem tudják, vagy csak kevesen!
Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a szlengnek, az új zsargon kifejezéseknek.
(Forrás: Kiss Dénes: "Ős-nyelv nyelv-Ős" 1993; Cúth János: "A magyarságtudat kézikönyve" 1999.)
Lajos István Bányai nyomán
Hány éves a magyar nyelv?
Link
A magyar nyelv történetének főbb korszakai
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-02-10 20:15:18, szombat
|
| |
| |
HOGYAN ÉL EGY MAI KIRÁLY? - ÁRPÁD-HÁZI DAKA JÓZSEF TÖRTÉNETE
Árpád-házi Daka József Magyarország megkoronázott királya él
"Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.
A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.
Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat ki. Az eskü után a kormányzó úr a következőket mondta:
"A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége, és hogy ki lesz a győztes. Ha netán elveszítjük a háborút, akkor az ellenségnek az első dolga lesz, hogy lefoglalják a koronázási felszereléseket.
Ezért, mint kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult vitákat lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét kérem (1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta Magyarországot), hogy a Szent Korona egy Árpád-házi főherceg fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király megkoronázása."
A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze.
Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott."
Hát ez hihetetlen! Nem is tudtuk, hogy van királyunk! Hogy lehet ez? Nézzük meg sorjában, kezdjük a legelejéről.
(Összefoglaló a 2010.március 20.-i előadásról)
TÖRTÉNETI LEÍRÁS 1220-TÓL 1944-IG - AZ UTOLSÓ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLY MEGKORONÁZÁSA ÉS KORMÁNYZÓ HELYETTESSÉ VÁLASZTÁSA 1944. JÚNIUS 25-ÉN
A kezdetek
1242 évben megszállták Magyarországot a tatárok (Batu Kán vezetésével) és a mongolok, akiknek a vezére Kadan Kán volt. Ez időben Ogadej Kán fia Kadan Kán, mint a mongol birodalom trónörököse vezette a győzelmes hadjáratot.
A tatárok Dzsingisz Nagy Kán halálakor visszavonultak abból a célból, hogy Batu Kán elfoglalja a trónt, de mivel nem vérbeli leszármazott volt, nem követhette Dzsingisz Kánt a trónon.
Ogadej volt a Nagy Kán elsőszülött fia, így ő lett a mongol birodalom császára. Ogadej császár fia Kadan Kán maradt, mint megszálló, a mongol hadsereggel Magyarországon.
IV.Béla király szerette volna a harcot egyenlő eséllyel felvenni, majd az országot újjáépíteni. Ezért fordult IV.Sándor pápához segítségért, és kért a beözönlött mongol-tatár hadak visszaszorítására 1000 fő számszeríjászt. A pápa elutasította a kérést, egyúttal ajánlással élt IV.Béla Magyar Király felé, hogy legyen hős a kereszténység védelmében, és temetkezzen népével együtt az ország romjai alá.
Ogadej császár tervei szerint készült egy menetben Nyugat-Európát is meghódítani. Felajánlotta IV.Béla királynak a szövetségét, ami szerint, ha teljesíti felajánlását, hadai kivonulnak Magyarországról. Szándéka komolyságát bizonyítandó házasságkötést ajánlott, amikor felkínálta leányát, hogy IV.Béla király István fia vegye el feleségül, vagy másik lehetőségként IV.Béla adja feleségül legkisebbik leányát, Jolandát (Jolán) Ogadej császár fiához, Kadan Kán trónörököshöz.
IV.Béla tanácsot kért IV.Sándor pápától, aki tiltotta a felajánlott házasságokat azzal az indokkal, hogy később bonyodalmakat okozhat egy idegen vérű házasság a trónutódlásban.
IV.Béla - aki mindenképpen újjá akarta építeni az országot - azonban belement a felkínált házasságba, és titokban leányát feleségül adta Kadan Kánhoz. Még a királyi család tagjai sem tudtak erről a házasságról.
(Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, 1893. II. kötet, 300. oldal)
A mongolok ígéretük szerint kivonták csapataikat Magyarország területéről, majd elvonultak Mongóliába.
Jolanda 14 éves volt, rendkívüli szépség, aki ezáltal olyan erős hatással bírt Kadan Kán felett, hogy rá tudta venni, mondjon le a trónöröklésről, és telepedjenek le Szeged városába. Szegeden Kadan Kán a neve betűit megkeverte, abból az n betűt kihagyta, és így lett a családfő új bújtatott néven DAKA, aki átkeresztelkedett katolikus vallásra.
Az ország újjáépítése idején IV.Béla, fiát, Istvánt kinevezte Erdély fejedelmének, de neki egész Magyarország kellett volna. Emiatt a IV.Béla és István között olyan feszült, ellenséges viszony alakult ki, amely a haderő megosztásához, fegyveres összecsapáshoz vezetett.
IV.Béla attól való félelmében, hogy fia a harcok során elesik, döntésre kényszerült, ami szerint Jolanda ága legyen ez esetben a "trón várományosa".
Közben Jolandának született egy fia, akit a nagyapjuk után Bélának kereszteltek.
Sajnos a létrejött titkos, de mégis nagyon boldog házasság csak rövid ideig tartott, mert a férj, Kadan Kán (DAKA) a frigy után 5 évvel, fiatalon meghalt.
Kadan halála után Jolanda férjhez ment Boleszló Kalinczki herceghez (később Lengyelország Nagyhercege), aki soha tudomást nem szerzett a megtörtént titkos házasságról.
IV.Béla titokban nevelőszülők segítségével neveltette fel unokáját.
A gyermek teljes neve: Árpád-házi Daka Béla volt. A nagyapa a biztonság kedvéért elhagyta a gyereknél az Árpád-házi nevet, és csak Daka Béla maradt, így soha nem derült ki a kiléte.
Ezt a nevet az utódok is 750 éven át viselték.
Amikor nagykorú lett, tudomására hozta apja titokban tartott származását, és kérte, hogy amikor neki is lesz gyermeke, akkor a halálos ágyán eskü mellett mondja el a titkot legidősebb fiának, és azt, hogy a leszármazás titkát majd ő is ugyanúgy adja tovább.
IV.Béla óvatosságát indokolta, hogy ha szükségessé válna, akkor ez az ág biztosítaná a trónöröklés jogfolytonosságát.
A király akkor még nem is sejthette, hogy ez az ág 750 évig fennmarad apáról fiúra, teljes titoktartásban.
A család fennmaradása sok-sok nehézség, harc mellett történt. Üldöztetés, vagyonelkobzás, stb. Történelmi tény, hogy az egyik Daka leszármazott lett Hunyadi János király étekmestere.
Elérkezett 1849 éve, amikor Daka Ferenc, álnéven Kossuth Lajos titkos tanácsosa lett, mint katona- és nemzetőr ezredes.
1849. április 14-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban a Habsburg-ház trónfosztásának nagy történelmi eseményén is részt vett. Később Petőfi Sándor legjobb barátjává lépett elő, mivel ő volt mindig a békebíró, amikor Petőfi és Kossuth vitatkoztak. Köztudott volt, sőt, szóbeszéd tárgya lett, hogy ők ketten soha nem egyeztek.
Petőfi neki ajándékozta a Nemzeti dal első példányát, amit saját kezű dedikációjával igazolt. Ezt a történelmi relikviát ma is családi irattáramban őrzöm.
A szabadságharc bukása után dédnagyapámat a Habsburg pribékek elfogták, és a császár halálra ítélte. A kivégzés előtt a foglár kiengedte Őt, és a fogvatartott 25 hazafit.
Mindannyian megmenekültek, Amerikába emigráltak, és Detroit városában telepedtek le. Dédnagyapám e nagyvárosban élte le életét, ott is halt meg.
Nagyapám, Daka Mihály 1879-ben a szegedi nagy árvíznél csónakkal 300 ember életét mentette meg. Vágó Pál festőművész festményén - ami a Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban látható - az a jelenet van megörökítve, amikor nagyapám a csónakban ül, és a császárnak jelenti, hogy 300 embert mentett meg a biztos halálból. A császár ezért báró előnevet adományozott számára. Nagyapám mesélte apámnak, hogy a bajusza alatt mormogta: "Ha te tudnád, ki vagyok, akkor felakasztatnál, és nem báró előnevet adnál".
Nagyapám, aki érezte, hogy a császár emberei a nyomában vannak, a Bánátban található Óbéba nevű kis eldugott faluba menekült - ma a magyar-román-szerb hármas határ közelében fekszik - hogy a császár utol ne érje. Ott is halt meg.
A szabadságharc bukása után a Habsburg dinasztia uralta Magyarországot, sok szenvedést okozva az országnak.
1918-tól 1945-ig
A magyar nemzet sorsát tragikusra fordító I. világháború után bekövetkezett 1918-ban az őszirózsás forradalom, amely gróf Károlyi Mihály elnökletével megvetette a később Kun Béla vezette tanácshatalom alapjait.
Magyarország felett már új, mindent elpusztítani látszó viharfellegek gyülekeztek, amikor a Tanácsköztársaság idején, Szegeden a nemzet megmentésének szándékával szerveződött az ellenforradalmi kormány, amelyben Horthy Miklóst jelölték hadügyminiszternek. Kemény harcok és diplomáciai csatározások után 1919. szeptember 16-án Horthy Miklós bevonult Budapestre. A nemzetgyűlés miután másképp nem tudta áthidalni a IV.Károly király visszavonulásával keletkezett provizóriumot, így 1920. március 1-jén az kormányzóvá választotta Horthy Miklóst. 1920 októberében, ezúttal a magyar országgyűlésben ismét sor került a Habsburg dinasztia trónfosztásának megszavazására.
Családunk története
Családunk története úgy alakult, hogy mivel szegediek voltunk, ott ismerkedett meg apám Horthy Miklóssal, aki szintén katonai szolgálatot teljesített az I. Világháborúban.
Apám később kilépett a hadseregből, és a vasútnál helyezkedett el.
A szegedi ismertség útján tájékoztatta a hadügyminiszter urat, hogy a DAKA család IV.Béla király egyenes ági leszármazottja. Ezzel Horthy Miklós tudomására jutott, hogy nem halt ki az Árpád-ház, valamint örömmel vette azt is tudomásul, hogy apámnak éppen fia született, amivel sikerült az Árpád-ház jogutódját biztosítani.
Az első szülött fiúgyermek én voltam, aki 1919. június 25-én, Szarvason láttam meg a napvilágot.
A trianoni diktátum alapján román megszállás alá esett Nagyszentmiklós, ahol akkor laktunk, így automatikusan román állampolgárok lettünk.
Groza Péter apám jó barátja volt, és az ő segítségével kapott egy igen komoly beosztást a román vasútnál. Az ottmaradást még az is indokolta, hogy a szomszéd faluban, Ócsanádon laktak anyám nagyszülei. Apám édesapja Szegedről elmenekült a már ismert okok miatt Óbébára, ami közel van Nagyszentmiklóshoz. Tehát ezek az okok bírták rá apámat, hogy Romániában maradjunk.
Ketten vagyunk gyerekek, a nővérem: Daka Mária. Az ő ága viszi tovább az Árpád-házi dinasztiát, mivel nekem nem született gyermekem.
Groza Péter segítségével bekerültem a repülőtiszti iskolába, ahol 1940 évben, mint jó tanuló, főhadnagyként végeztem. Mégsem vezethettem repülőt, mert magyar származású voltam, ezért csak távírász lehettem.
1940-ben Erdély hovatartozása miatt a két ország között igen feszült légkör uralkodott, és akkor minden jel arra mutatott, hogy háború lesz. Ezért én akkor úgy határoztam, hogy átjövök Magyarországra.
1940. december 4-én behívót kaptam a Magyar Hadseregbe. Eltitkoltam a román tisztiiskolán szerzett rendfokozatomat, és így mint újoncot szereltek fel a Légvédelmi Tüzérosztály fényszórós századába. A főiskolán szerzett korábbi katonai tapasztalatokat hasznosítva gyorsan lépkedtem előre a ranglétrán. Műszaki műmester, félszakasz parancsnok, majd később ezred műszaki műmester hadnagy lettem. A műmesterek a fényszórók javításával foglalkoztak.
Ez idő alatt Szolnok város védelmével volt a 105. Légvédelmi Tüzérosztály megbízva. Én a fényszóró századnál teljesítettem szolgálatot, mint műmester. Egy közelgő, Szolnokra irányuló nagy bombázásról értesítettek. Én javasoltam, hogy ne a város körül állítsuk fel a fényszórókat, hanem a tanyák körül, mert így elterelhetjük a repülőket, és megmenthetjük a város lakosságát a pusztulástól. A tervem végeredményben sikerült, Szolnokon csak a vasútállomást bombázták. A szolnoki Tisza-hidat úgy mentettem meg, hogy halászhálókat rakattam a tetejére álcázásul. Ez a híd igen fontos objektumnak számított az utánpótlás biztosítása végett a vasúti szállításban. Kimagasló haditettemért megkaptam a Tűzkereszt kitüntetést, ami révén ismét Horthy Miklós látókörébe kerültem.
Megkoronázásom története
Ebben az időben a Svábhegyen laktam. Itt a Kalóz utca 12. szám alatti villában pihent a kormányzó úr Paula nevű leánya, mivel a tüdejével baj volt. A kormányzó úr két alkalommal is felkeresett a lakásomon, amikor a leányát látogatta. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy figyelemmel kíséri tartózkodási helyemet, életemet.
1942-ben a kormányzó úr súlyos beteg lett, és felvetődött, hogy szükség lenne egy kormányzó helyettesre. Sok jelölt közül nagy csatározások után ifjú Horthy Istvánt választották meg kormányzó helyettessé. (A jelöltek között volt Albert főherceg, mint németbarát, és sok más hazai politikus.) Ifjú Horthy István máig tisztázatlan, tragikus körülmények között, 1942. augusztus 20-án lelte halálát a fronton, a Don melletti Ilovszkoje repülőtér közelében. A temetése után ismét elindult a harc, hogy ki legyen a kormányzó helyettes. Felvetődött Horthy Miklós unokájának jelölése is, aki akkor 2 éves volt. Albert főherceg - más politikusok mellett - ismét megpályázta a címet. A jelölési harc 1944-ig elhúzódott.
1944. május végén őrparancsnok voltam a műszaki tiszti iskolán. A helyőrségről parancsot kaptam, hogy mindenkit vezényeljek le az óvóhelyre, mert szőnyegbombázás lesz. Az iskola parancsnoka Ács vezérőrnagy úr volt, aki a kormányzó úr legjobb barátjaként volt ismert. Ő volt az a tüzér százados 1919-ben, aki a kormányzó úr parancsára Biatorbágyon a vasúti sínekre felállított ágyúkkal várta a királyi vonatot, ami Tihanyból hozta IV.Károlyt, hogy Budapesten elfoglalja a trónt. Az ellenállás eredményes volt. IV.Károly király védőőrizet mellett Tihanyba való visszatérésre kényszerült, ahonnan az Antant száműzetésre ítélte...
A pusztító erejű légitámadás előtti percekben a tiszti iskola nagy előadótermében Ács vezérőrnagy úr éppen előadást tartott, és a táblára írt, amikor én benyitottam, és jelentettem a helyőrség parancsát, hogy mindenki azonnal siessen az óvóhelyre. Ő csak magyarázott tovább, és emiatt a hallgatók is a helyükön maradtak. Ekkor én odamentem, felkaptam, és szaladtam le vele a pincébe, a hallgatók meg utánunk. (Szerencsére vékony kis ember volt.)
Tiszteletlenségnek tűnő, kíméletlen intézkedésemmel megmentettem 400 utánpótlásra jelölt műszaki tisztjelölt, műmester, fegyver-, és lövegmester életét.
Másnap beidéztek kihallgatásra a kormányzó úr elé. Lejelentkezés után megkérdezte a kormányzó úr: "Édes fiam, tudod-e hogy miért vagy itt?" Azt válaszoltam, hogy igen, mivel "felségsértést" követtem el. Erre a kormányzó úr elnevette magát.
(A kormányzó úr június 18-án tartotta a születésnapját, én meg június 25-én. Ez a kihallgatás a két időpont között volt.)
"Édes fiam, a cselekedeteddel egy igen nagy hőstettet követtél el, és ez méltányolja a "büntetésedet". Megkapod a "Horthy Miklós Érdemrend arany fokozatát karddal és zászlóval ékesítve", és "mellékbüntetésül" június 25-e után Ács vezérőrnagy úr Bécsbe kísér a Wehrmacht "Titkos Fegyverek" műszaki törzstiszti továbbképzésére."
25. születésnapomon, 1944. június 25-én történt
Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.
A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.
Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat ki. Az eskü után a kormányzó úr a következőket mondta:
"A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége, és hogy ki lesz a győztes. Ha netán elveszítjük a háborút, akkor az ellenségnek az első dolga lesz, hogy lefoglalják a koronázási felszereléseket.
Ezért, mint kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult vitákat lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét kérem (1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta Magyarországot), hogy a Szent Korona egy Árpád-házi főherceg fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király megkoronázása."
A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze.
Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott.
A ceremónia után a kormányzó úr így szólt:
"Hála Istennek, hogy ez a vágyam teljesült. Ezennel gratulálok, fiam, és soha el ne feledd, hogy magyar vagy!"
A civil ruhás hozzám lépett, és német nyelven azt mondta:
"Felség, sok szerencsét, sok boldogságot, és igazsággal lássa el a magyar népet."
A bíboros úr annyit mondott:
"Isten áldásával vezéreld a magyar népet sok szerencsével."
Mindenki jókívánsággal látott el.
Ezt követően átmentünk a királyi palotába, és ott a trónteremben folytatódott a ceremónia.
Nekem bele kellett ülni az ott elhelyezett trónszékbe, és ezután a bíboros úr is megáldott. A korona egész idő alatt a fejemen volt.
A trónszék ülő része aranyozott sújtású dísszel volt körül fonva. Egy aranyszálat észrevétlenül leszakítottam, még ma is őrzöm. A trónszék a háború alatt eltűnt, ez az aranyszál maradt belőle.
A szertartás végeztével visszavonultunk a kormányzó úr rezidenciájába, ahol Serédi bíboros úr a Szent Koronát a fejemről levette, és a kormányzó úrnak átadta.
Ezek után megtörtént a magas rangú vendégek elbúcsúztatása.
(Előttem világos volt, hogy a koronázás azért lett titoktartás esküjének terhe alatt levezetve, mert Hitler attól tartott, hogy ha az osztrákok hírét veszik a megtörtént koronázásnak, veszélybe kerülhet az út és utánpótlási vonal a már akkor közeli orosz frontra.)
Végül a kormányzó úr elrendelte, hogy másnap útra készen, Ács vezérőrnagy úrral együtt jelenjünk meg.
Másnap az úti papírokat Ács vezérőrnagy úr átvette. A kormányzó úr azzal búcsúzott tőlem:
"Őrnagy úr, soha ne feledd azt, hogy magyar vagy! Fiam, Isten kísérjen szerencsével!"
Megölelt, és kezet nyújtott.
Én mindent megköszöntem, majd tisztelegtünk, és távoztunk. Őrnaggyá azért léptetett elő, mert az iskola törzstiszteknek létesült. (Ács vezérőrnagy úr az átvett papírokat zárt, lepecsételt borítékban az iskola vezetőinek átadta, én sajnos nem kaptam példányt belőle.)
Az iskolában soha nem a nevemen szólítottak, hanem "Der Ungar" volt a megszólításom. Az iskola olyan titkos volt, hogy mellém volt vezényelve egy törzsőrmester. Feladata volt az állandó felügyelet, hogy ne tudjak telefonálni, levelet írni, vagy bárki kívülállóval érintkezni, beszélni. A városba is minden esetben elkísért. Közvetlenül az én szállásom mellett volt az ő szobája is.
Az iskolát kitűnően végeztem, ami után előléptettek Wermacht őrnaggyá.
1944 decemberében jöttem haza. Kaptam egy zárt borítékot, amit december 23-án a honvédelmi miniszter úrnak kellett volna átadnom, de Budán, a Bécsi úton a téglagyárnál az oroszok elfogtak. Mivel német menlevelem volt, és magyar tiszti egyenruhában voltam, átadtak a politikai katonai szervezetnek, a G.P.U. részlegnek. Amikor átkutattak, megtalálták a borítékot. Felbontották, és akkor látták, hogy honnan jöttem. A papíron egy számomra ismeretlen név szerepelt. Kérdezték, hogy ki az, de nem tudtam megmondani. Később rájöttem, hogy az én álnevem volt, amit a hírszerzők megtévesztése végett kaptam.
A háború után
Győrbe vittek, és fogdába vetettek. Hat hónapon át kínoztak, hogy áruljam el az iskolán megismert titkokat, de semmit nem mondtam nekik. A kihallgatáson jelenlévő tolmácsnő, aki besszarábiai származású orosz G.P.U. százados volt, közölte velem, hogy agyonlőnek. Kétségbeesésemben öngyilkosságot akartam elkövetni, és a bal kezemen az eret elvágtam... Orvosi kezelésem idején a tolmácsnő megsajnált (szerelmes lett belém), és megszervezte a menekülésemet a biztos halálból.
Az oroszok hat hónapos fogsága után - ahonnan kalandos körülmények között hála Istennek sikerült megszöknöm - a magyar hatóságoknál jelentkeznem kellett.
A jelentkezéskor hivatásos őrmesterként szerepeltettem magam. 1947-ben leszereltek, mint "idegen személyt", ezért többé nem hívtak be szolgálatba. A háború alatt a koronázási ceremónia levezetésénél szereplő személyek egy része meghalt, másik része disszidált. Így tudtam titkomat a mai napig megtartani.
Mindvégig nagyon féltem, hogy életem féltve őrzött titkára fény derül.
1946-ban Budán, a Szilágyi Erzsébet fasoron, a Körszálló előtt megszólított valaki: "Fenség!" Először majd' frászt kaptam, majd felismertem Ács vezérőrnagy urat, akinek megmentettem az életét. Már teljesen megtört állapotban volt. Beszélgettünk egy keveset, majd elváltunk. Többé nem találkoztam vele.
A hadseregből való leszerelést követően iparengedélyt váltottam villanyszerelésre, majd 7 év működés után államosítottak. Ezután, mint műszaki előadó helyezkedtem el. Nagyon sokáig megfigyelés alatt voltam.
Éppen nyugdíjba mentem, amikor az első feleségem meghalt. Meizner Ilonának hívták, 25 évig éltünk együtt. Született hercegnő volt, mivel Mog tábornok és Napóleon húgának a leszármazottja volt. Pécs mellett telepedtek le az övéi, és a Meizner nevet vették fel. Született 1923. 04. 02-án, elhunyt 1978. 07. 10-én.
Második feleségem Csivincsih Jolán nemzetes asszony 1935. 01. 20-án született Füzesabonyban, aki 27 év házasság után 2006. 12. 23-án hunyt el.
Így 91 évesen egyedül élek, leszármazott nélkül.
Visszapillantok a múltba, az 1944-es évre
1.) 1944 évben udvaroltam Szeleczky Zita színművésznőnek. Én 1944. december 23-án Győrben orosz fogságba estem, a színművésznő pedig politikai rágalmak miatt disszidálni kényszerült, így kapcsolatunk megszakadt. A színművésznő Jimmy Carter elnök úr családjának bennfentes tagja lett. Sokszor említette az elnöknek, hogy nem halt ki az Árpád-ház (rám gondolt). Amikor Carter elnök úr Vácon felavatta az általuk épített 10 humanitárius házat, meghívott egy beszélgetésre (le is vagyok fényképezve a feleségével.)
Amikor elváltunk, azt mondta: "A koronázási jelvényeket visszaadtam magára való tekintettel, és a kormány kérésére. Ön harcoljon, hogy a fejére kapja."
Én azt válaszoltam, hogy királyság már nem lesz Magyarországon.
Szívélyesen elbúcsúztunk egymástól.
Ezeket azért adtam közre, mert mindenkinek tudnia kell, hogy Szeleczky Zitának sok érdeme volt abban, hogy a Szent Korona a többi koronázási jelvénnyel együtt visszakerült hazánkba.
2.) Apám és Horthy Miklós szegedi találkozása döntötte el a később, 1944-ben történő megkoronázásomat. Ezen találkozáson egyikük sem sejtette, hogy az országban IV. Béla végakarata valósul meg azzal, hogy az ő leszármazottja lesz az utolsó Árpád-házi Király, és Kormányzó helyettes.
Kitüntetések a fentiekben már részletesen leírt hőstettek alapján:
1940: Délvidék és Erdély bevonulási emlékérem - Tűzkereszt
1944:: Horthy Miklós Érdemrend arany fokozata karddal és zászlóval ékesítve
1980:: 6500 katona sírhely felkutatásáért kaptam elismeréseket:
Angol: A Szent György Lovagrend egyik magas rangú tagja az angol királynő megbízásából Szent István királyunk kardjával a Lovagrend tagjává avatott.
Magyar: A Honvédelmi Miniszter a Honvédelemért alapított érdemrend ezüst fokozatát adományozta részemre.
Német: Németország legmagasabb kitüntetését, a "Theodor Heuss" kitüntetést Horst Köhler német államfő nyújtotta át, ünnepélyes külsőségek között.
Vatikáni: A Szentszék legmagasabb elismerését II.János Pál Pápa személyesen adta át részemre.
Munkám elismeréséül a Szent György Lovagrend Tiszti Kereszt birtokosa lettem. Saját jogon avattak vitézzé a II. világháborúban tanúsított tevékenységem miatt a Történelmi Vitézi Rendbe:
2006. évben a Történelmi Vitézi Rend Ezüst Érdemkeresztjét vehettem át,
2008.. évben megkaptam a Történelmi Vitézi Rend Arany Érdemkeresztjét is.
Magas szintű elismerések
Az Angol Királynő Őfelségétől
Rainer Monacói Hercegtől
Groza Pétertől
XVI. Gusztáv svéd királytól
II. János Pál pápától
Helmut Kohl német kancellártól
Lech Walesa lengyel elnöktől
Életem legmagasabb megtiszteltetése
II. János Pál pápa elrendelte, hogy ősanyám, Boldog Jolán, Kinga és Hedvig szentek relikviáit a lengyel bíboros hozza el
Lélekemelő és megható jelenet volt (fotó tanúskodik róla), amikor a bíboros úr az ősanyám relikviáit tartalmazó díszdobozt átadta, és én 750 év után azt a kezemben tarthattam.
Ma is megtekinthetők Egerben a Dobó téri Minorita templomban, ez a kép a helyszínen készült:
Életem fent megfogalmazott legfontosabb eseményei korántsem a teljesség igényével készültek. Mégis igyekszem az utókor számára közreadni a sok keménységet és bátorságot igénylő cselekedeteim hosszú sorát, amely harcos életemnek adott és ma is ad értelmet.
Daka József családjában apáról fiúra szállt a titok. Az idős férfi 40 éves korában tudta meg, hogy gyökerei IV. Béla királyig nyúlnak vissza.
A nyolcvanas évei végén járó alacsony, vékony férfi Szarvason született Daka József néven. Kérésére a Magyar Köztársaság belügyminisztere négy éve engedélyezte számára, hogy felvegye az Árpád-házi nevet. - Családfám gyökerei ugyanis IV. Béla királyig nyúlnak vissza - magyarázza a váltást azxxx élő nyugdíjas. - Az uralkodó lányának, Boldog Jolánnak az ágához tartozunk. A szép királylányt annak idején feleségül kérte a mongol Kadam kán. A család magyarországi leszármazottai Daka néven 750 évig Szegeden éltek titokban, bizonyos okok miatt nem volt tanácsos nyilvánosságra hozniuk a rokoni szálakat. Ezekről a mindenkori családfő csak a halálos ágyán beszélt a legidősebb fiának.
Daka József 40 éves volt, amikor apja élete utolsó órájában megosztotta vele a származásukkal kapcsolatos titkot. Akkor kezdett el "kutakodni" a családi örökségben talált régi iratok között. - Olyan kincsekre leltem, amelyek meghatározták a további életemet - meséli a lakásán őrzött értékes relikviák között. - Az egyik legbecsesebb az 1848-ban kiadott Nemzeti dal egyik eredeti nyomdai példánya, amelyet P. S. aláírással maga a költő ajándékozott üknagyapámnak. A szóban forgó férfi Daka Ferenc, aki Kossuth Lajos titkos tanácsosa, s Petőfi Sándor közeli ismerőse volt. Így került hozzá a mára megsárgult lap, amelyen jól olvasható a megfakult pár szó és a névjegy. A másik féltve őrzött irat Leininger grófnak az aradi börtönben papírra vetett búcsúlevele, amit kivégzése előtt írt a feleségéhez és a gyermekeihez.
Ezek a korabeli emlékek késztettek arra, hogy gyűjteni kezdjem a történelmi személyiségekkel és hírességekkel kapcsolatos tárgyakat, illetve az aláírásaikat - idézi fel a hosszú évtizedek óta űzött hobbi kezdetét.
Az időközben lovaggá ütött Daka József gyűjteménye tízezer autogramra rúg. S még nem említettük gazdag könyvtárát, s azokat a régi tárgyakat, amelyek különböző uralkodóktól, neves művészektől, íróktól kerültek a birtokába. A hírességek - számos esetben a fényképükkel együtt dokumentált - aláírását korábban hat éven át közszemlére tette, ám állami támogatás híján be kellett zárnia a magánerőből fenntartott múzeumát. Pedig volt mit látni az érdeklődőknek. A tematikusan rendezett kartonokon ott díszeleg a dalai láma, avagy Gusztáv svéd király eredeti szignója. A gyűjtő külön büszke rá, hogy zömüket személyes találkozáskor sikerült megszereznie. Ott van az a különálló lap, amelyen a fénykép alatt ez áll: "Johanus Paulus II. ''96. IX. 6.".
- Az előző pápával Pannonhalmán találkoztam. Amikor megemlítettem neki Árpád-házi gyökereimet, a szent gyűrűt a homlokomhoz nyomta. Ez a gesztus mint a történelmi ág leszármazottját illetett meg - említi.
Daka József német, francia és román nyelvtudása révén minden hírességet becserkészett.
Honthy Hanna, Kodály Zoltán, Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc, Hofi Géza szignója mellett őrzi Yehudi Menuhin, Kocsis Albert, Ruzicskay György, Ék Sándor, Stróbl Alajos, Csók István, Czóbel Béla, az írók közül Tersánszky Józsi Jenő, Sőtér István, Apor Elemér, Illyés Gyula, Koós Károly, Moldova György eredeti kézjegyét. Hasonlóan értékes lap az is, amit az első szabadon választott kormány megalakulásakor íratott alá a politikusokkal. Így Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és az akkori miniszterekkel. Számos lap külföldi politikusok aláírását őrzi, mint Jimmy Carterét vagy az idősebb George Bush elnökét. De megvan Ronald Reagan, Helmuth Kohl és dr. Habsburg Ottó aláírása is, mint a híres londoni 6:3-as labdarúgó-mérkőzés angol és magyar csapatának a tagjaié, vagy az első szívátültetést végző Bernard professzoré. - Ahogy korosodom, úgy foglalkoztat mind jobban a gyűjtemény sorsa - mutat körbe Daka József. - Miután nincs leszármazottam, arra gondoltam, hogy felajánlom a Dobó István Vármúzeumnak, vagy annak, aki fantáziát lát benne. Még nem kapott megnyugtató választ, pedig érdemes lenne közkinccsé tenni ezeket az értékeket.
Több ezer ismeretlen katona sírját kutatta fel Daka József kegyeleti gyűjtőmunkát is végzett. Az egri borkombinát évtizedekkel ezelőtti bővítésekor 12 ismeretlen német katona maradványaira bukkantak. Akkor készítette, s juttatta el az első listát a németországi Hasselbe, ahol a világháborúban elesettek után kutatnak. Később Szihalmon, Makláron, Poroszlón, Pétervásárán, Hevesen, Gyöngyösön, Karácsondon, Aldebrőn rögzítette a térségben jel nélkül elhantolt több ezer német, orosz, román és szerb katonák nyughelyét. Az azonosított földi maradványokat átadták a családnak, a többi a budaörsi katonai temetőbe került. Tevékenységéért megkapta az első német államelnökről, Theodor Heuss-ról elnevezett kitüntető medált.
Szilvás István
Előadás: Univerzum Klub, Eger, 2008.március 18, kedd, 18 óra.
Link
Képek az előadásról:
Nem elérhetők
Fotók: Egri Univerzum Klub (köszönjük)
Mint előző
Az Egri Univerzum Klubról:
Az egri Univerzum Klub 1995 végén alakult. Kezdetben Heves Megyei Ufó Klub, majd Agria Ufó Klub volt a nevünk, de sohasem csak az ufók voltak terítéken, hiszen nyitott szellemiségű emberek lévén foglalkoztunk minden más megmagyarázatlan jelenséggel is. Ezért 2000-ben felvettük az Univerzum Klub nevet, hogy ezzel is kifejezzük érdeklődésünk sokféleségét. Az egri Heves Megyei Civil Szolgáltató Központban van a székhelyünk bejegyezve a bíróságon. Taglétszámunk általában 40 fő körül van.
E lelkes baráti társaság havonta tart összejöveteleket, melyek mindig jó hangulatban telnek. Itt olyan témák hangzanak el, melyekről az átlagember nem is hallott, vagy ha igen, nem érdekli különösebben, mert kényelmesen elhitte a velük kapcsolatos magyarázatokat, vagy cáfolatokat. Pedig könnyen felfedezhetők ezek belső ellentmondásai, ha egy kicsit tovább gondoljuk a dolgot. Mi nem vagyunk restek alternatív válaszokon gondolkodni világunk megmagyarázatlan kérdéseivel kapcsolatban. A klub szellemisége átformálja tagjait, egy korlátoktól mentes, új világképben való gondolkodásra állított át minket.
Hozzászólások - izelitőül csak egy:
Palotás Gábor üzente 11 éve
Adjon Isten erőt egészséget, sok örömet, boldogságot, kitartást, sok sikert a nemes ügyhöz!
Én speciel nagyon örülnék, ha a sok kis királyság azaz a sok pártocska helyett végre megint a szakrális magyar apostoli királyság érvényesülhetne, de ahogy haladunk, egyre csak fogyunk, hát nem tudom, ennek mi esélye van, de istennél semmi sem lehetetlen! ha lehetünk elég sokan ahhoz, hogy kiimádkozzuk, akkor meglesz! És hát tkp már Erzsébet asszony meg Mária Natália nővér, stb által is ugye megerősítést kaptunk, hogy ha mi magyarok összefogunk, nincs ellenséges erő, amely legyőzhet minket.. hogy legyen, legyen hát erőnk és akaratunk összefogni és fogjunk össze elég sokan hogy szakrális magyar küldetésünk érvényesüljön
Link
Link
Link
Kapcsolódó hírek:
Árpád-házi Daka József bejelentette törvényes igényét a magyar trónra
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-23 15:30:07, kedd
|
| |
| |
A MAGYAR PÖRKÖLTET EVETT, AMIKOR AZ EURÓPAI MÉG KÖLESKÁSÁT
"Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett, rövidített változatát olvashatják."
HunHír
Orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal. Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint mi.
Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak
A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják. Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespearet szoktam idézni.
Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen igaza van.
Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is. Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról.
Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.
Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi
kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó
alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket.
Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.
A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithű monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni!
(Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak. Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.)
Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpát-medencébe, mert más választásuk nem volt.
Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára
Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.
A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni.
Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni.
Gondolják végig! Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és - fogadjuk már el - most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani.
Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami közhelyet mondtam. Azt mondta:
“amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek kovászt.
És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük."
Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?
A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk
Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak-
Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának.
Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki.
Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet.
A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.
Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában?
Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.
A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz
Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.
Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet, s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok.
Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé!
Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.
Széchenyi írta a naplójában: “minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek". Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.
Attila, az első évezred legnagyobb embere
Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona.
Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott.
Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel.
Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: “te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Ne ütközzünk meg!" És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert “te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem."
Az első évezred legnagyobb embere volt.
Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.
Háromezer éves magyar szakácskönyv
A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat! Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt.
Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.
Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódolva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.
A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tűtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem... Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar" "Tudományos" Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.
Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni:Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket.
Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!
Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk
Tolsztoj szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.
Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.
De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horezmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!
Nekem őrült barátaim vannak csak -, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak.
Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!
1860-ban Isfahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Isfahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Erre fel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Isfahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezelőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen.
Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.
Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester...
Kiszely István: a magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását
Link
Magyarság eredete: Dr.Bakay Kornél professzor
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-14 12:15:21, vasárnap
|
| |
| |
ÁRPÁD-HÁZI SOROZATGYILKOSSÁG?
"Oh adj, oh adj nekem
Hűs cseppet, hű csehem!"
"Itt a kehely, igyál,
Uram, László király.
Enyhít... mikép a sír"
E közismert sorokkal sugallta Arany János, hogy az 1457-ben alig 18 esztendősen elhunyt uralkodó, V. László inkább lett mérgezés áldozata, mintsem hogy természetes halált halt volna. Ezt a kortársak és az utókor által is széles körben elfogadott nézetet a történelemtudomány az elhunyt földi maradványainak vizsgálata alapján egyértelműen cáfolni tudta: az ifjú király a leukémiához hasonlatos, rákos betegségben hunyt el.
"Manapság sokan hisznek abban, hogy a magyar királyok, akik 1526-ig uralkodtak, kevés kivételtől eltekintve, valamennyien gyilkosság áldozatai lettek, életüknek egy széles összeesküvés vetett véget. Ezt az elképzelést Grandpierre Kolozsvári Endre vetette papírra, aki az 1991-ben megjelent Magyarok Titkos Története. Királygyilkosságok. Hogyan haltak meg a magyar királyok? című könyvében nem kevesebbet állított, hogy ez az összeesküvés valahonnan kívülről irányítva azon munkálkodott, hogy a Habsburg-ház kerüljön trónra, de rajtuk kívül természetesen a katolikus egyházat is a vádlottak padjára ültette.
Szinte minden egyes magyar királyról szóló Wikipedia oldalon ott találhatjuk a hivatkozást Grandpierre Kolozsvári Endre könyvére, amelyet más helyeken a magyar történelembe való külső beavatkozás kétségbevonhatatlan bizonyítékaként szoktak felhozni. Állításait részben az uralkodói évszámokra alapozza, szerinte ugyanis tény, hogy az Árpád-házi, majd a vegyesházi királyok uralkodása sokkal rövidebb ideig tartott, mint a Habsburg-házé, és az egyes dinasztiák uralkodóinak átlagéletkora között is jelentős eltérés van a Habsburgok javára. Legalábbis a számok alapján, a krónikások tudósításait e tekintetben, legalábbis műve bevezetőjében, nem vette figyelembe. Ő maga a hosszabb és rövidebb uralkodások váltakozását gyorsuló és lassuló ritmusoknak nevezte, és azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy elképzelése csak a számokon alapul, nem befolyásolta semmilyen ideológia.
Grandpierre Kolozsvári Endre könyvének borítója (Forrás: grandpierre.hu)
Vizsgálatának végeredménye nem is lehetett kérdéses, megállapította, hogy a Habsburgok magasabb életkort éltek meg, és tovább is uralkodtak, mint az őket megelőző dinasztiák. Mindez azt is jelenti az ő szemszögéből, hogy az általa felvázolt nemzetközi összeesküvés a magyar királyok ellen nemcsak hagymázas fantázia, hanem a matematika kérlelhetetlen szűrőjén átszivárgó valóság.
Ebben az írásban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az Árpád-házi királyokra csakugyan igaz-e az állítás, hogy rövidebb ideig uralkodtak és korábban is haltak meg, illetve ennek lehet-e más magyarázata, mint egy gigantikus, nemzeteken és történelmi korokon átívelő összeesküvés. Egyúttal pedig megtesszük azt, amit Grandpierre Endre elmulasztott: összehasonlítjuk más dinasztiákkal az így nyert adatokat.
Ha már a számokról van szó, amelyekre annyit hivatkozik, meg kell állapítanunk, hogy Grandpierre Endre sajnos gyakran módosította a magyar uralkodók életkorát úgy, hogy az a számára kedvezőbb végeredményt hozza ki. Az Árpád-házi királyok esetén az alábbiaknál követett el kisebb-nagyobb ,,tévedést": (Az adatokat Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpádok. Fejedelmek és királyok. című munkájából, valamint a Korai Magyar Történeti lexikonból vettük).
I. (Szent) István: Grandpierre 986-ra teszi a születését, ugyanis a táblázatában Istvánt 52 évesnek tünteti fel a halálakor. Ez azonban szinte teljesen kizárt, a Képes Krónika 969-et jelöl meg születési évként, amelyet több történész is túl korainak vél, ám ha figyelembe vesszük, hogy Istvánt 997-ben, Koppány lázadásakor övezték fel karddal, ami 16-18 éves kort feltételez. Vagyis Grandpierre Endre egyszerűen levont legalább hat évet első királyunk életkorából.
I. András: Grandpierre Endre 40 évesnek tünteti fel az 1060-ban elhunyt királyt, öt évet lecsípve a valószínű életkorából.
I. Béla: András öccse sem járt jobban, 41 évet írt a táblázatába az uralkodó neve mellé, apróbb probléma, hogy a történeti adatok szerint 1020-ig legkésőbb meg kellett születnie. A történészek becslései szerint Béla 43 és 48 éves kor között lehetett a halálakor, így Grandpierre Endre legalább három évet itt is megspórolt.
I. Géza: Az 1040 körül született uralkodó járt talán a legrosszabbul, Grandpierre Endre hét évet vont le a lehetséges életkorából, 30 évesnek feltüntetve őt halálakor.
I. (Szent) László: Életkora pontosan nem tudható, egyetlen adatunk biztos, hogy már élt, amikor 1048-ban apja Lengyelországba távozott. 1095-ben bekövetkezett halálakor tehát legalább 47 éves volt, és nem kizárt, hogy még ennél is korábban született. Grandpierre Endre mégis 45 esztendőre kurtította életét.
Könyves Kálmán: Az ő születési idejét megbecsülni tudjuk. I. Géza másodszor házasodott meg 1074/75-ben, Kálmán viszont az első feleségétől született. Mivel értesülünk legalább öt testvéréről is, ezért legkorábban 1070 körül születhetett, vagyis halálakor legalább 46 éves volt. Grandpierre Endre ezt a legalacsonyabb számot is négy évvel csökkentette.
Grandpierre Kolozsvári Endre (Forrás: Wikipedia)
A vélhetően nem véletlenül megrövidített életkorú Árpád-házi uralkodók mellett érvelésének másik elemébe is csúszott hiba, művének táblázatából ugyanis egyszerűen kimaradt az 1564-76 között uralkodó Habsburg Miksa. Ennek vélhetően az az oka, hogy a lassuló és gyorsuló ritmusra osztott történelmi tézisébe alaposan belerondított volna egy rövid ideig regnáló Habsburg.
A statisztika feledhetetlen bája
Az efféle számolgatással azonban több probléma van. Önmagában persze nem ördögtől való gondolat összehasonlítani az uralkodóházak elhunytjainak átlagéletkorát, azonban nem árt, ha a végeredményt nem befolyásoljuk azzal, hogy a várakozásainkhoz igazítjuk a puszta számokat. Grandpierre Endre ugyanis ezt tette velük, alkalmazva a tévesen Churchillnek tulajdonított bölcsességet a statisztikáról.
A következő probléma az általa optimálisnak nevezett uralkodási idő és életkor meghatározásával van. Grandpierre Endre 30 évben határozta meg az uralkodók optimális trónra lépési idejét, és 60 évben az optimális életkorát. A modern társadalmakban ez igaz lehet, ám egy tetszőlegesen kiválasztott középkori csoport, jelesül mondjuk az Árpád-házi királyok esetén ilyen elvárást támasztani kissé anakronisztikus. Arról nem is beszélve, hogy ezt az optimális életciklust néhány Habsburgnak sem sikerült teljesítenie.
Kun László meggyilkolása a Képes Krónikában (Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)
Az összehasonlítás is ingatag talajon áll, hiszen az köztudott, hogy az átlagéletkor a történelemben előre haladva növekszik. Mindezt számos tényező befolyásolja, elég csak az orvostudományra és a táplálkozásra utalni, de ha egy bármilyen 10-13. századi dinasztiát összevetünk egy 16-20. századi dinasztiával, nagy valószínűséggel ugyanarra az eredményre jutunk: a később regnáló dinasztia tagjai tovább éltek. Ha a Habsburg-ház uralkodóit összevetjük például az 1848 és 2017 között hatalmon volt magyar miniszterelnökökkel, akkor az átlagéletkoruk 68,06 lesz, ami magasan meghaladja az uralkodóház 55,29-es értékét. Átlagosan egy magyar miniszterelnök tehát több mint tíz évvel élt tovább, mint egy Habsburg-uralkodó, pedig előbbiek közül többeket is kivégeztek, rontva a statisztikát. Mégsem tudunk egyetlen olyan összeesküvés-elméletről, amely azt taglalná, hogy egy titkos világhatalom szándékoltan magyar politikusokra akarta volna lecserélni az osztrák uralkodókat.
Amit a számok tényleg elmondanak
Tegyük meg tehát azt, amit Grandpierre Endre elmulasztott: hasonlítsuk össze az Árpád-házi uralkodóinkat a kortárs európai dinasztiákkal. Ha igaza van, és a magyar uralkodókat szándékoltan tették el sorozatosan láb alól, akkor kétségtelenül azt kell látnunk, hogy uralkodási hossz valamint átlagéletkor terén kirívóan alacsonyan kell teljesítenie az Árpád-háznak.
Alább szedtem össze az Árpádokkal kortárs (10-13. századi) európai uralkodóházakat országok szerint. Egy-egy dinasztiát az első uralkodójától az utolsóig figyelembe vettem.
Ország (Uralkodói dinasztiák,uralkodók száma, átlagos uralkodási hossz, uralkodók elhalálozásának átlagéletkora)
Magyar Királyság (Árpádok, 1000 -
1301): 23 király, 13,09 év uralkodás, 42,39 éves kor
Angol Királyság (dán királyok, Godwin-ház, Normandiai-ház, Plantagenet ház (1016 - 1399): 19 király, 20,16 év uralkodás, 47,58 éves kor
Francia Királyság (Karoling-, Capeting-dinasztia (840-1328): 19 király, 18,07 év uralkodás, 41,81 éves kor
Szicíliai Királyság (Hauteville-ház, Hohenstauf-ház, Anjou-ház (1071 - 1282): 14 király, 15,07 év uralkodás, 40,57 éves kor
Pamplonai, majd Navarrai Királyság (Jimeno-ház, aragóniai uralkodók, champagnei uralkodók (905 - 1305): 18 király, 22,22 év uralkodás, 47,67 éves kor
Aragóniai Királyság (Jimeno-ház, Barcelonai-ház (1035 - 1410): 16 király, 23,43 év uralkodás, 49,63 éves kor
Kasztíliai Királyság (Jimeno-ház, Burgundiai-ház (1037 - 1369): 15 király, 22,13 év uralkodás, 43,87 éves kor
Portugál Királyság (Burgundiai-ház (1139-1385): 9 király, 27,33 év uralkodás, 54,22 éves kor
Cseh Királyság (Přemysl-ház (872 - 1306): 32 király, 14,58 év uralkodás, 44,58 éves kor
Lengyel Királyság (Piast-ház (963 - 1138): 12 király, 18,29 év uralkodás, 43,86 éves kor
Skót Királyság (Dunkeld-ház, Ygling-ház (1034-1290): 14 király, 18,29 év uralkodás, 43,86 éves kor
Dán Királyság (Yelling-ház, Estridsen-ház (940 - 1332): 29 király, 13,52 év uralkodás, 42,97 éves kor
Svéd Királyság (különböző dinasztiák (970 - 1250): 27 király, 10,77 év uralkodás, 35,59 éves kor
Norvég Királyság (különböző dinasztiák (870 - 1319): 40 király, 11,23 év uralkodás, 33,20 éves kor
Kijevi Nagyfejedelemség (Rurik-dinasztia (830 - 1170): 26 király, 13,08 év uralkodás, 54,77 éves kora
A táblázat rövid átfutása után is kiderül, hogy a Magyar Királyság királyai uralkodási hosszukat illetően kétségtelenül a lista hátsó felében találhatóak. Mégis Kijev, a skandináv országok, vagy a Cseh Királyság uralkodói is hasonló, vagy rövidebb uralkodási idővel bírtak. Az életkorra vonatkozó adatok terén az egymást gyakran széjjelcsapkodó viking uralkodók szintén rosszabbul teljesítettek, mint az Árpádok, de emellett Szicília és a Francia Királyság is elmondhatja magáról ugyanezt.
VIII. Károly francia király (Forrás: Wikipedia) A király halálát az okozta, hogy beverte a fejét egy ajtó szemöldökfájába. Vajon ugyanaz a titkos összeesküvés végzett vele is, mint az Árpádokkal?
VIII. Károly francia király (Forrás: Wikipedia) A király halálát az okozta, hogy beverte a fejét egy ajtó szemöldökfájába. Vajon ugyanaz a titkos összeesküvés végzett vele is, mint az Árpádokkal?
Ennek alapján bátran kijelenthetjük, hogy amennyiben Grandpierre Endrének igaza van, úgy az ismeretlen és titokzatos hatalom nemcsak a magyar uralkodókkal végzett, hanem a francia, a cseh, a kijevi, a szicíliai és a skandináv királyok is megszenvedték működését. Vagy ha nem, akkor a magyar királyokon végeztek a névtelen merénylők olyan pocsék munkát, hogy Európa koronás főinek a harmada külső beavatkozás nélkül is átlagosan korábban halt meg. Legkézenfekvőbb azonban az a feltételezés, hogy Grandpierre Endre tévedett: a számok, amelyekre annyiszor hivatkozott a művében, nem őt igazolják."
"A rendszer megtesz mindent, hogy elrejtse valódi arcát, kíméletlen propagandagépezetének működését, a gazdaság megszállt területeiről és az állami erőforrásokból szerzett, hatalom-újratermelésre költött ezermilliárdok útját.
A 444 arra törekszik, hogy megmutassa a rendszer működését, a valódi arcát, a majorságokká, kastélyokká, ingatlanbirodalmakká, szuperjachtokká alakított ezermilliárdok sorsát, az államilag vezérelt karaktergyilkos médiahadjáratok anatómiáját, a társadalomra gyakorolt hatásait.
Szerintünk a független sajtónak ez a dolga
Arra kérjük önöket/titeket, hogy fizessenek/fizesstek elő, hogy dolgozhassunk tovább, és megmutathassuk, amit a hatalom el akar titkolni.
444.hu".
Link
Tényleg sorozatgyilkosság áldozatai voltak a középkori magyar királyok?
Link
Amit a 444. hu-ról azért illik tudnunk és el kell mondanom:
Grandpierre K. Endre fentieket sajnos már tudja megcáfolni, mert 20 éve már nincs közöttünk. Persze ne csodálkozzunk, mert ez az oldal mindenkit, aki nem az ö oldalukon van, azt be kell sározni. Pláne ha a múltjában sem volt kívánatos személy.
Grandpierre K. Endre magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató. A Grandpierre-ek nemesi családja 1572-ben menekült Franciaországból Svájcba a Szent Bertalan éji hugenotta-mészárlás elől. Fiatal korában inkább költőként vált ismertté. A Fogadalom című versét az 1956-os forradalom során beolvasták a rádióban, míg a Magamról című költeménye az angol BBC rádió adásában szerepelt. Ifjúsági és verseskötetei nélkül hivatalosan 24 nagyobb horderejű művet (könyvet) hozott létre. Ezek közül A magyarok eredete című munkája Bakay Kornél szerint egyfajta népkönyvvé vált.
Történészként a magyar történelem azon oldalát kutatta, amivel nem igazán foglalkoztak kortársai. A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE c. könyve megjelenését 1985-ben a pártállam cenzúragépezete megakadályozta és csak a rendszerváltozás után adták ki.
A magyarságkutatás témájában publikált munkáit a fősodorbeli magyar történettudomány képviselői nem fogadt/j/ák el. Annál inkább a történelem meghamisítóéit! A ,,nemzeti ősvallás" alapjainak lerakására irányuló erőfeszítései pedig gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak.
Ki ki döntse hát el, melyik lehet az igazabb?
"Az igazságot még akkor is el kell fogadni, ha az a magyarságnak kedvez."
- Grandpierre K. Endre.
Grandpierre K. Endre: MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE KIRÁLYGYILKOSSÁGOK
HOGYAN HALTAK MEG A MAGYAR KIRÁLYOK?
Link
Grandpierre K. Endre
Link
Királyok gyilkosa, gyilkosok királya. Tényleg meggyilkolták középkori királyainkat?
Link
Mátyás király és a gyilkos füge mitosza
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-10 21:45:29, szerda
|
| |
| |
A KÁRPÁT MEDENCE A RÓMAI KORBAN - Pannónia meghódítása
Link
Pannónia meghódítása
A hódítás előtt Pannónia lakói kelták voltak. Kr.e. IV. században vándoroltak be, hoztak létre államot. A terület fontos Róma számára:
a Duna vonala biztosítja Itáliát
kereskedelmi útvonalak ellenőrzése
Duna, Borostyánút
Pannon törzsek ellenállásának megtörése - A területet Augustus hódította meg Kr.e. 9-ben
Pannónia provincia megszervezése
Pannónia története
Róma itt is a coloniák emelését folytatta a 2 kereskedelmi útvonal mellett Emona (Ljubljana), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron) Vindabona (Bécs), Carnuntum, Brigetio (Szőny), Aquincum
Marcus Aurelius (Kr.u. 161-180) - támadás a limes ellen - győzelem, majd béke - fellendülés időszaka, emelkedett a légiók száma, a Duna bal partján erődök emelése.
A városiasodás egyre jobban terjed, a vezetőréteg romanizálodott.
Jelentős katonai erő - katonai és politikai súlya
Felső-Pannónia helytartója.
Septimus Severus császárrá emelése. Katonaság ittléte, keleti misztérium vallások terjedése
Pannónia tartomány a 106-os kettéosztás után
Diocletianus Pannóniat négy részre osztotta
Aquincum, polgárvárosi ill. katonavárosi amfiteátrum
Aquincumi aquaeductusAquincumi helytartói palota
Contra-Aquincum rekonstrukciója, ill maradványai
A bikaölő Mithrász domborműve
Pécsi IV. századi ókeresztény Mauzóleum, amely a világörökség része
Központi hatalom gyengülése: szomszédos népek támadása, határ menti települések pusztulnak,
központiak jelentősége (Gorsium, Sopianae)
IV. század vége - gót betelepülés majd lázadás, germánok betelepedése. romanizált vezetőréteg ny. felé húzódik
Hunok megjelenése - Pannónia a hun birodalom része, hunok bukása után a keleti-gótoké lesz Római világ a VI. század elején teljesen eltűnik, a betelepülök nem tudtak mit kezdeni a városi civilizációval A hanyatlás
A római terjeszkedést más okok vezették: dák támadások, érc és sóbányák megszerzése Többszöri sikertelen kísérlet Traianus előtt
Dacia provincia létrehozása
Római hatalom megszilárdulása, úthálózat kiépítése, közigazgatás kiépítése, Sarmizegetusa a helytartói székhely, katonai táborok és városok építése (Apulum, Napoca) Ércbányászat fellendülése
Róma gazdaságát gazdagítja, Erdélyi Érchegység, a bányászat központja Ampelum Markomann-Quad támadás - Dacia is szenved (II. század vége)
III. század - gótok megjelenése a provincia nem tud védekezni. Aurelianus még visszaveri a gótokat (270). Daciát kiüríti. romanizált népesség elvándorolt
Dacia provincia
Traianus sikeres hadjáratának diadalkapuja
15 Traianus oszlopa is bemutatja sikeres hadjáratát
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/17 oldal
|
Bejegyzések száma: 168
|
|
|
|
2024. December
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
| 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
4 db bejegyzés |
| e év: |
181 db bejegyzés |
| Összes: |
4941 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (20)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (15)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (29)
- Albert Einstein (1)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika ( (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (33)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A. (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (2)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (146)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Darvas Szilárd (0)
- Darvas Szilárd (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (148)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (100)
- Életmód (92)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (124)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese & János (2)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamvas Béla (1)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (181)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (154)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (2)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Horváth Tóth Éva (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (245)
- Húsvét - Pünkösd (34)
- Idézetek birodalma (149)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (105)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (4)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (76)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (1)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (74)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (432)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (60)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (61)
- Névnap- szülinap (48)
- Nőnapra & Farsang (10)
- Nyakó Zita (1)
- O, Ó (0)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (1)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Romhányi a Rímhányó (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (89)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (85)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (27)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (158)
- Tudod-e? (17)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (168)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (81)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (1)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (19)
- Világirodalom (5)
- Világjárók (219)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (75)
- Weöres Sándor (4)
- Z, Zs (0)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (123)
- Zeneszöveg (21)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 1400
- e Hét: 15550
- e Hónap: 15550
- e Év: 658252
|
|
|
Offline
