Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 117 
2004. december 5-e a nemzetáruló baloldal szégyenfoltja
  2021-12-05 20:00:33, vasárnap
 
 







2004. DECEMBER 5-E A NEMZETÁRULÓ BALOLDAL SZÉGYENFOLTJA


Tizenhét évvel ezelőtt ,,a baloldal aljas módon elárulta a határon túli magyarokat", amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a külhoni magyarság ellen kampányolt; 2004. december 5-e a ,,nemzetáruló" baloldal szégyenfoltja - közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.


Potápi Árpád János közleményében úgy fogalmazott: az akkori események gyógyíthatatlan lelki sebeket ejtettek, és hosszú időre rányomták a bélyeget a magyar-magyar kapcsolatokra.

,,Hosszú évekbe telt, míg rendbe tettük, amit a baloldal lerombolt" - emelte ki, emlékeztetve: 2004. december 5-re válaszul a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legelső intézkedései között, elsöprő többséggel szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarság végre közjogi értelemben is a nemzet részéve váljon.

Azt írta: a nemzetegyesítést a nemzetépítés évei követték. A kormány a nemzeti összetartozást megerősítő törvények elfogadásával, a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítésével, programok és támogatások sorával dolgozik immár tizenkét éve azért, hogy a külhoni magyarságot segítse a szülőföldjén megmaradásban és boldogulásban. Hosszú évek kemény munkájával elérték, hogy a külhoni magyarság mára a valóságban is a nemzet elválaszthatatlan része - tette hozzá.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: ,,2022-ben ugyanaz a baloldal akar visszatérni, amely egyszer már tönkretette az országot és gyógyíthatatlan sebeket ejtett a nemzet testén, az a baloldal, amely a mai napig minden lehetőséget megragad, hogy magyart magyar ellen uszítson és gyűlöletet keltsen anyaországi és külhoni magyarok között."

,,Nincs két baloldal, aki pedig a baloldal kottájából játszik, az maga is baloldali" - írta az államtitkár, aki szerint ,,közös felelősségünk, hogy 2022-ben ne engedjük, hogy visszatérjen a múlt.







2004. DECEMBER 5-ÉN IGAZÁBÓL A LUMPEN MENTALITÁS NYERT


Határozott, komoly emlékeim vannak 2004 decemberéről. A népszavazási kampányban már komolyan részt vettem, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy csináltam a talpas melót. Plakátolást, főleg és alapvetően. Még most is felrémlik előttem, hogy mennyire komoly dolognak tűnt a kettős állampolgárság kérdése. Értsük jól, nyilvánvalóan most is komoly dolog. Arra célzok, hogy 2004 nemzetpolitikai tekintetben és a magyarság ügyeiben a hosszúra nyúlt ‘90-es évek terméke volt még.

Az az időszak, amikor Orbán Viktort nemzetközi sajtókampány kíséretében lehetett szidalmazni, mert az élettér szót használta. És ilyen közegben a kettős állampolgárság ötlete, ügye forradalminak számított. Mára, hála Istennek, ez a szintű, kiugró komolysága szűnt meg a kérdésnek. Mert mostanság ez nem tétel, hanem természetes, a mindennapokhoz tartozó téma. Szükséglet és alapvetés. 2004-ben egyáltalán nem így volt.

Magyarán akkoriban, gimnazistaként ez non plus ultra volt. Vagy “deus ex machina", ahogy jobban tetszik. Azt ugyan nem tudom felidézni, milyen elképzeléseim voltak a végeredmény ismerete előtt arról, hogy milyen befutó lesz az igenek és a nemek között, de a meglepetésre, kiábrándultságra és dühre világosan emlékszem. Ahogy hitetlenkedve, mérgesen latolgatom magamban, hogy van ebben az országban másfél millió ember, aki elmegy nemmel szavazni a nemzettestvéreire? Mi van? És ezt önmagában nem magyarázza a gyurcsányi gyűlöletkampány. Mert aki fogta magát és behúzta a nemet, az nehezen jellemezhető nem szaremberséggel. Akkoriban szinte minden évben jártam Erdélybe, Székelyföldre. Nem tudom elmondani, milyen hangulata volt 2005 nyarán az ottaniaknak, ha szóba került az ügy. Mert ezt sokan - teljesen érthető módon - úgy fogták fel, mintha az anyaországiak lemondtak volna róluk.

Tudják, mindig röhejesnek tartom, ahogy egyes balosok azért kárhoztatják a határon túliak szavazójogát, mert ezen emberek elsöprő többsége kormánypárti. B.szki, na vajon miért? Milyen meggyőződésű lenne az az ember, aki a magyarországi baloldaltól folyamatosan megvetést kapott, a jobboldaltól pedig segítséget és szimbolikus, sőt, annál is több nemzetegyesítést? Teljes mértékben a baloldal hibája, hogy ez így alakult, akkor meg mit siránkoznak? És igen, tudjuk, mennyi balos tótumfaktum itt van még a mai napig a politikában, azok közül, akik a gyűlöletkampányt levezényelték. Korózs Lajos, Bangóné, illetve természetesen és főleg Gyurcsány, aki most ugyanúgy a baloldal vezetője, mint 2004-ben. Magyarázhatatlan árulás, amit akkoriban csináltak. Tették mindezt ócska hazugságokkal. Ez tiszta sor. De ez nem ment fel milliókat. Ahogy az előbb is mondtam, nem kell szaremberkedni azért, mert hazaáruló politikusok irányítják az országot. Tetszik vagy sem, 2004-ben a magyar társadalom egy jelentősebb része megmérettetett és könnyűnek találtatott. Rút, szibarita váznak.

Nagyon remélem, hogy közülük sokan ma már mélységesen sajnálják mindezt és legalább saját maguknak azt hazudják, csak a gyűlöletkampány miatt tettek így. Mindegy, ezen már nem tudunk segíteni. Én ugyan, még egyszer mondom, ezért senkit sem tudok felmenteni, de ahogy a csúfságnak, úgy a józanságnak is van nevelő szerepe. Tizenegy év nemzeti kormányzása után talán nagyon kevesen lehetnek már azok, akik újfent elmennének és nemmel voksolnának. Talán. Mert rögzítsük, iktassuk, őrizzük meg: 2004. december ötödike a rendszerváltoztatás utáni magyar történelem egyik legnegatívabb, legszégyenteljesebb dátuma. A nap, amikor kiderült, hogy még a legalapvetőbb minimum sincs meg sokak lelkében. Igen, megvan ebben a szerepe a balos politikai elitnek, de még inkább a lumpenmentalitásnak. Ez az a mentalitás, ami még mindig rengeteg emberben munkálkodik, feszül, ténykedik, dacára annak, hogy 30 éve magunk mögött tudtuk a szocializmust. Örüljünk annak, hogy egyre kevésbé meghatározó, de mindig legyen eszünkben, ha túlságosan idealizálnánk az embereket. A plebset, választópolgárokat, etc. Csak a csalódások elkerülése miatt.

/Trombitás Kristóf/


2004. december 5-én igazából a lumpen mentalitás nyert

Link



A miniszterelnök kéréssel fordult a határon túl élő magyarokhoz

Link



Gyurcsány Ferenc vezetésével 17 éve rontott a külhoni magyarokra a baloldal

Link



MSZP, Bangóné a gyermekeivel és persze Gyurcsány



Nem-re buzdító MSZP-s szórólap a népszavazási kampány hajrájában




 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
1938.november 2.Az első bécsi döntés:Dél Felvidék hazatért!
  2021-11-02 21:01:29, kedd
 
 







1938.NOVEMBER 2. AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS


1938.november 2-án az első bécsi döntés értelmében kihirdették Dél-Felvidék visszacsatolását a Magyar Királysághoz. 1938. november 5-én a magyar hovédek megkezdték a bevonulást.

FELVIDÉK HAZATÉRT!


1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit.


A bécsi döntések nemzetközi választott bírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit. Míg Ciano főleg a magyar érdekeket képviselte, addig Ribbentrop a szlovák és román érdekek mellé állt, Hitler utasítására. A bécsi döntések révén, 1938-ban és 1940-ben Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától illetve Romániától. A második világháborút lezáró párizsi békeszerződések aztán e döntéseket 1947-ben semmisnek nyilvánították, a visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiához és Romániához kerültek.







Előzmények


A I. világháborús vereség után aláírt trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát.

A magyar politika nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a két világháború között a magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az elszakított területek visszaszerzése volt.

A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat.

A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, hogy a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát - a Saar-vidék népszavazás általi (több mint 90% szavazott a Németországhoz való visszatérésre) visszaszerzése (1935. január 13.), 1936-ban a Rajna-vidék remilitarizálása -, majd agresszív terjeszkedésbe fogott, kezdetben a többi nagyhatalom háborút kerülő vagy halogató politikája miatt ellenállás nélkül - Ausztria bekebelezése (Anschluss, 1938. március 12.) és a müncheni egyezmény (1938. szeptember 29.) alapján a Szudéta-vidék megszállása (1938. október 10.). Az így átalakult helyzet lényegében azt jelentett, hogy Franciaország és Nagy-Britannia feladta kelet-európai ambícióit.


Az első bécsi döntés

A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak juttató, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe olasz javaslatra bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. Ha három hónapon belül nem tudnak megegyezni, ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.

A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de 13-án megszakadtak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, ami alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést.

Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. törvény szentesítette.


Horthy Miklós bevonul Kassára





Kárpátalja visszafoglalása

A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját. Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar.


A második bécsi döntés

Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2185546 ember 51,4 százaléka volt magyar.

Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt.

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint - de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben - a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor. Fontos megjegyezni, hogy a Szovjetunió 1940 júniusában megszállta az akkor Romániához tartozó Besszarábiát, a mai Moldova Köztársaság területét, és a második bécsi döntés kihirdetésekor javában folytak a krajovai tárgyalások, amelyek lezárultával szeptember 7-én Bulgária visszakapott Romániától 2 dél-dobrudzsai megyét, az ún. Kvadrilátert.


További magyar területi revíziók

Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, az 1,030 milliós lakosság mintegy harmada volt magyar. Ekkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

Így a magyar revizionizmus céljai lényegében teljesültek, Csonka-Magyarország ha nem is lett akkora, mint Trianon előtt, de magába foglalta a magyar etnikum többségét.


Mindkét bécsi döntést Németország és Olaszország (tengelyhatalmak) képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában. A békeidőben született első bécsi döntést az európai nagyhatalmak (beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot) ekkor még nemzetközi jogi érvényűnek ismerték el, a II. világháború folyamán azonban megváltoztatták álláspontjukat.

A bécsi döntésekért súlyos árat kellett fizetni: Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a vereséggel végződő második világháborúba. Az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti (lényegében trianoni) határait, semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben még három falut át kellett engedni Csehszlovákiának.







,,Virágot tűzzetek szuronyotokra, csákótok mellé dáliát, akad a kertbe kései rózsa, előre magyar katonák! Nem a háború gyilkos tüzébe, nem a halálba küldelek, szent vigalomba, boldog örömbe, a Felvidékre menjetek!"

FELVIDÉK TISZTELETE

Tegnapelőtt a kiváló székelyekkel vallottunk közösséget a székely autonómia napján, ma a gyönyörű felvidékkel kötelességünk ez!
Mert a haza, egy!
A magyarságnak mindig akkor voltak sikerei, ha összekapaszkodott, ha egésszé összeállt. Ma is erre van szükség: a kritikákat elfogadni, a hibákat kijavítani és összefogni! Amennyiben erre képesek leszünk, úgy eljön a sikerünk.
Hiszek bennünk!
Az első világháborúban győztes antanthatalmak egy alávaló és igazságtalan "trianoni békeszerződésnek" nevezett diktátummal szétdarabolták Magyarországot és az elcsatolt területeket a többmilliós magyar lakossággal a szomszéd országoknak juttatták.
Az akarat és a hit volt az egyetlen, hogy erősek legyünk kitartani s vallani azt, hogy igazságtalanság nem tarthat örökké és egyszer "visszatérnek" az elcsatolt területek, a magyar lakosság visszatér az anyaországhoz.
S az álom valósággá vált, 1938. november 2-án...
Meg nem fogalmazható, le nem írható eufórikus öröm, zokogó emberek, piros-fehér-zöldbe öltözött falvak és városok. Virágeső a magyar bakákra s milliók ajkán szólalt meg újvást és újvást a magyar hitvallás:
,,Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Ámen."
Így volt, így legyen!

( Zetényi-Csukás Ferenc: "Visszatért" - Trianon és revízió c. könyv - HK. Hermanos Kiadó gondozásában, két nyelven jelent meg, még 2017-ben )







1938 november (1. rész) I. Bécsi döntés, Felvidék visszacsatolása.

Link



Trianon utóélete - Az első bécsi döntés 1938

Link



Erdély és Magyarország a bécsi döntés

Link



Bécsi döntés - Felvidék és Erdély visszatér

Link



FELVIDÉK VISSZATÉRT! 1938 november 5
Felvételeken a Magyar Honvédség bevonulása: MEDVE község, PÁRKÁNY, KIRÁLYHELMEC, KOMÁROM, ÉRSEKÚJVÁR, KŐHÍDGYARMAT, ROZSNYÓ, FÜLEK, LÉVA és KASSA városába.

Link

























 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Mik vogymuk: isá, por ës homou…
  2021-08-30 20:30:31, hétfő
 
 







MIK VOGYMUK: ISÁ, POR ÉS HOMOU...


A magyar nép komoly identitási problémákkal küzd. Keveredik bennünk a múlt és a jelen, régi nagy uralkodóink szeretete és kritikája, elismerése és bírálata, a sumer történelem, az "állami" finnugor eredet, stb.


1. Ebédkor jó külön-külön az előétel, finom a leves, a második, a desszert, de ez mind összekeverve, maga a moslék.


Mai tudatunkban minden ott van összekeverve, egyszerre, és ez komoly gond a gondolkodásban.Viselkedésünk maga is ellentmondó. Európa legjobb helyén élünk, ugyanakkor teljesen mások vagyunk, mint bármelyik szomszédunk. Nem is ért meg minket Európa, valójában félnek. Félnek valamitől, amit ők tudnak, mi pedig nem tudunk, vagy csak nem akarunk tudni. Féltek a múltban és félnek most is. Még a világ nagy államai is.

Elismerjük ugyan, hogy főleg keleti származású nép vagyunk, de mégis a nyugat után futunk. Ennek oka talán az is lehet, hogy igazából genetikailag kb. 7.000 magyar van, őket nyilván is tartják. Többször a kihalás szélén voltunk, így Szent István idejében, tatárjáráskor, a török harcok idején, stb. Ilyenkor mindig külső forrásból biztosították a lakosság létszámát, betelepítésekkel.

Keleten élő néprokonaink büszkék ránk, felnéznek ránk. Mi viszont nem szeretünk keletre nézni, pedig a Nap mégiscsak ott kel fel. A mongol tipikusan egy ilyen nép, mely nagyon közelinek érzi magát hozzánk. Nem véletlen, hogy a mongóliai magyar nagykövetség épülete volt a legszebb, a legnagyobb. 2006-ban az új kormány egyik radikális döntése volt, mikor bezárta a mongóliai magyar nagykövetséget, és eladta az épületet a franciáknak. Ezek után minden mongol állampolgár a pekingi nagykövetségre utazhat, ha magyar vízumot szeretne. Azt is tudjuk, hogy a mongol-kínai viszony nem felhőtlen.

Tovább kavarog bennünk a sumer történelemhez való hasonlítás. Az elmúlt 100 évben sokan fogalmazták meg, hogy valamilyen rokonságban állhatunk a sumer néppel. Ezt nem csak magyar kutatók, történészek, egyetemi tanárok állították, hanem külföldi szakemberek, akik sumer kutatók és semmi közük a magyarsághoz. Sok nyelvész állítja, hogy ha az ősi sumer nyelven megszólalna valaki, az olyan lenne, mintha magyarul beszélne, bár mi sem értenénk.
Az iskolákban teljes feledésbe merül a Szent István előtti történelem, csak úgy futólag kerül említésre, mintha nem sok közünk lenne hozzá. Mintha szándékosan butítanának le minket, saját vezetőink. Más nép büszke a múltjára, nekünk azt sugallják, merjünk kicsik lenni.

Az egész világ hemzseg a magyar helység-, és folyónevektől, amelyeket ugyanúgy írnak és ejtenek ki, akár mi. Vámos Tóth gyűjteményében: Afrikában található Arad, Ada, Avas, Bakosi, Bányai, Béga, Bikai, Baka, Dráva, Gyula, Moldvai, Rábai. Ázsiában található Apuka, Arató, Barai, Dobó, Daru, Gebe, Hab, Hun, Tokaj, Kapa, Kanna, Tiszta (folyó a Himalája déli oldalán), Seres, Suba, Tata, Bihar, Tomori, Tabán, Zaránd.

A Tatárlakán talált korong 7-8.000 éves, Etiópiában 10-14.000 éves kőbe vésett székely-magyar rovásírást találtak, a Boszniában feltárt piramisban szintén székely-magyar rovásírást találtak, mely több tízezer éves, stb. ...


2. Közös tudat a Földön

Az ausztrál bennszülöttek, akiket mi primitív népeknek nevezünk, már rég óta arról beszélnek, hogy van egy ismeretlen erő, mely összeköti gondolataikat, tudásukat.







1952 és 1958 között két kutató megalkotta a századik majom elméletet. Ez írott formában Lyall Watson: Életfolyam a tudattalan biológiája címmel, majd Ken Keyes “A századik majom" címmel jelent meg. A két tudós a japán Macaca fuscata majmokkal kísérletezett. Ezek a majmok nagyon szerették az édesburgonyát. A tudósok a vizes burgonyákat mindig bedobták a homokba. A majmok nagyon utálták, ahogy a homok csikorog a fogaik között. Egy Imo névre hallgató nőstény jött rá először, hogy ha megmossa a burgonyát, akkor nem kell a homokszemeket is megenni. A majmok egymástól ezt megtanulták, és a technológia elterjedt Koshima szigetén. Mikor már kb. 100 majom tudta, robbanásszerűen terjedt tovább, ez volt a kritikus szám. Olyan majmok is tudtak a technikáról, akik nem is találkoztak. Közben észrevették, hogy a szomszédos szigeteken is el kezdték a majmok teljesen hasonló módon mosni a burgonyát, pedig a szigetek között semmilyen fizikai kapcsolat nem volt.

Néhány évvel később egy brit és egy ausztrál kutatócsoport embereken tesztelte a közös tudat elméletét. Készítettek egy kép montázst, mely több mint száz emberi arcból állt, de ezek trükkösen elrendezve, az arcok többsége első pillantásra nem volt felismerhető.

Első pillantásra 6-8 arcot lehetett felismerni. Ausztráliában mutatták meg a kiválasztott embercsoportnak, és általában 6-8 arcot tudtak felismerni, maximum 10-et. Amikor több száz embernek hasonló tapasztalása volt, a kísérlet második fázisában, Angliában a BBC egyik kábeltelevíziós állomásán, mely szigorúan csak Angliában fogható, bemutatták a képet és megmutatták, megmagyarázták az összes arcot. Néhány perccel a BBC adás után, Ausztráliában újra több száz embernek megmutatták a képet, természetesen olyanoknak, akik még nem látták. Az új embercsoport szinte minden egyes tagja felismerte az arcok legalább felét, azaz egy nagyságrenddel többet, mint korábban. Azáltal, hogy Angliában sokan látták a képet, Ausztráliában is jobban tudták érzékelni. Az angol tudatot ausztrál emberek használták.

Ehhez hasonló a 100 cinke esete, amelyet a zenében járatosak ismerhetnek.

Megállapítható, hogy létezik egy közös tudat a Földön. Ezt nevezik morfogenetikus térnek, mezőnek, struktúrának. Ez biztosítja az egységes gondolkodást, fejlődést a bolygónkon. Ezért van, hogy távol egymástól hasonló dolgokat fedeznek fel az emberek, aztán kezdenek vitázni, hogy ki, kitől lopta el a találmányt.


3. Rúnák jelentése és szerepe, egységes eredetű rovásírás

A rúnák még messze a rovásírás előtt jelentek meg, bár ezt a tudomány nem érti és éppen ezért nem is akarja elfogadni. Tény, hogy spirituális tanok taglalják egyedül a rúnák igazi jelentését. Főleg különféle páholyokban tanítják az igazságot, ez pedig sokszor nem írható le.

A rúnák nem mások, mint a földi életet irányító istenségek, erők, elemek jelei, azokat megtestesítő szimbólumok. Ezekből összesen 25 darab van. Messze az ember megjelenése előtt léteztek Az istenségek, erők, elemek mind rezgések, ahogy maga az egész anyagi világ is. A rúnák az istenségek, erők, elemek tulajdonságainak megidézésére szolgálnak.

Napjainkban úgy nevezik, hogy az ógermán rúnák, hiszen az északi népeknél fedezték fel ezeket a jeleket. A vikingek úgy tartják, hogy Odin isten ajándékozta az emberiségnek ezeket a jeleket.

A rúnák nem írásjelek voltak, nem egy adott információt akartak rögzíteni kőre, fára, homokba, hanem egy-egy eseményt, élethelyzetet befolyásoló erőket megmozdító, megjelenítő jelek, szimbólumok. Ilyen tulajdonságok a siker, védelem, szerencse, stb. Tudatos alkalmazásuk segített a hozzáértőnek. Mivel nincs jó és nincs rossz, a rúnák a fizika törvényei szerint nem rendelkeznek érzelmekkel, nem bírálnak felül. Éppúgy, ahogy nincs se fehér, se fekete mágia, hanem fehér vagy fekete mágus. Nincs jó és rossz kés, az, aki a kezében fogja a kést, dönti el, hogy kenyeret vág, vagy embert öl.

Mátyás király híres Fekete Serege is spirituális erővel bírt. Úgy tarják számon, hogy egy lovas katona elbánt 30-35 ellenséggel. Mátyás királynak volt egy küldetése, melyben segítette őt zsoldos serege. Mikor Mátyás Bécsben megtorpant, a Létezés kikapta őt (megmérgezték), és az addig egy célt szolgáló sereg szétszéledt és fosztogatásba kezdett, más cél szolgált.

A Hitler által használt horogkereszt sem új keletű. Négyezer éves szobrokon is látható. A horogkereszt Siva isten jele. Ő a romboló. Hitler az első fázisban a rombolást végezte Siva jelképe által támogatva. Nem véletlen, hogy egy egész népet tudott hipnotizálni és maga mellé állítani egy gyilkos háborúban. Ez a különleges hatás a mai német fiatalok körében is hat. A rombolás után következett volna a fordított horogkereszt alkalmazása, mint a teremtés jelképe, mikor építi az új birodalmat. Ez a jelkép Brahma isten szimbóluma. Mikor ezzel a fázissal is végzett, következett volna a fenntartás, az egyenlő szárú kereszt, Visnu isten jelképe alatt.

Az alap rúnák a következők (25 db):





Az emberiség fejlődésével kezdett kialakulni az írás, ennek első formája a rovásírás vagy ékírás. Mivel a rúnák mindenhol ott voltak az emberek életében, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén éltek, az első rovásírás jelek félelmetesen hasonlítottak a rúnákra, hiszen abból indultak ki. Így egyáltalán nem véletlen, hogy a sumer rovásírás nagyban hasonlít a magyar rovásírásra, sőt az egyiptomi hieroglifákra. Így történhetett meg, hogy magyar kutatók a hatvanas években jobban olvasták az egyiptomi piramisok belsejében található hieroglifákat, mint maguk az egyiptomiak.

A magyar rovásírás igazi formája a Magyar Adorján féle rovásírás.





Mint minden szakrális írás, ez is jobbról balra íródott, a múltból a jövőbe.

Szent István, államalapítás után betiltotta a rovásírást, helyette bevezette a latin ábécét. A világon két népre volt jellemző, hogy szinte mindenki tudott írni az emberek széles tömegéből, ez volt a sumer és a magyar. Az új latin abc-t viszont csak a papok és íródeákok tanulták meg, ily módon a nép egyik pillanatról a másikra írástudatlan lett. Azonban a nép magában hordta a tudást, hiszen az 1848-as forradalom idején a magyarok rovásírással üzentek egymásnak, a ház falára felfestve jól látható módon, azonban nem volt senki a labancok közül, aki ezt értelmezni tudta volna. A szocializmus idején egyenesen tilos volt arról beszélni, hogy ilyesmi létezik. Napjainkban szerencsére újra reneszánszát éli ez az írásmód. A spirituális iskolákban gyakran tanítják, hogy a magyar a teremtés nyelve. Ha az ember a rovásírást alkalmazza, jobbról-balra, pillanatok alatt megtanulja használni és egy magasztos érzése támad, mintha meditálna, mintha a Teremtővel levelezne. Ehhez hasonló a magyar női meditáció, a szakrális ősi motívumok hímzése.

Székelyföldön paraszti körökben napjainkban is sokszor használják a mezőgazdasággal kapcsolatos információk rögzítésére az ősi rovásírást. Mikor megkérdik az idős embereket, hogy miért teszik ezt, a válasz szinte mindig ugyanaz, ez olyan magasztos érzés és mintha megáldanák saját munkájukat.

A világ minden részén a rúnákból alakultak ki az első rovásírásos betűk, majd a kereszténység térhódításával a latin ábécé jelent meg, mindenhol gyökeresen eltörölve a rovásírást. Ha megnézzük az első rovásírások mennyire hasonlítanak, helyenként pedig teljesen megegyeznek az ősi rúnákkal. Az északi népeknél egyenesen rúnaírásról beszélnek, ez valójában ott is csak a rúnákból kialakuló első rovásírás. Addig amíg egy ősi rúna egy tulajdonságot, egy adott típusú láthatatlan, de létező Erő megnyilvánulását jelentette, addig a rovásírás egy-egy jele, egy-egy betűt jelentett.


4. Magyar az ősi nyelv?

Az 1900-as években több olyan fehér indián törzset fedeztek fel az Amazonas őserdeiben, akik eddig elszigetelten, a világtól elzárva éltek. Az első világháború után több újság is írt arról a tényről, hogy az emigrált magyar mérnökök egy része az általuk vezetett építkezéseken bizonyos indián munkásokkal magyarul beszélnek a munkavégzés során. A második világháború után még több emigráns telepedett itt le, ezek egyike volt Móricz János. Ő szándékosan kutatta az ősi törzseket. Az 1960-as években Ecuadorban talált három, magyarul beszélő törzset, ezek a Cahari, a Mochica, és a Puruha. Kutató munkájának eredményeként magyar nevű földrajzi helyek, településnevek és magyar családnevek sorára bukkant. A törzsek mindent tudtak az őstörténelemből, és szkíta rokonságukról beszéltek.

Móricznak az őslakók megmutattak egy barlangot, melynek a Táltosok Barlangja nevet adta, itt ősi ereklyéket, ősi magyar rovásírásos emlékeket talált és az egész magyar őstörténelmet. Természetesen a felfedezését Móricz, lévén büszke magyar, bemutatta a világnak, azonban nem kapott igazi nyilvánosságot. Ebben a spanyol leigázók döntő szerepet játszottak.





Az 1970-es években Móricz nyomán francia kutatók indultak el, hogy keressék a még megmaradt magyar nyomokat. Ők az ősi európai civilizációt és annak szerteágazó nyomait keresték. Sosem tértek vissza. Az egyik hír szerint meghaltak. A másik szerint olyan végtelen spirituális felemelkedésben volt részük, hogy nem óhajtottak visszatérni a fejlett nyugati világba.

Másik érdekesség II. András uralkodása idején (1205-1235) történt. A pápa kérésére a magyar király elindult 20.000 fős sereggel a Szentföld felszabadítására, az idegen vallású népek kiűzésére. A keresztes háborúk fő ideológiája az volt, hogy minél több embert ölnek meg a harcok során, annál nagyobb dicsőség vár rájuk a túlvilágon. Mivel II. András és serege nem öltek meg egy embert sem a Szentföldön, ezért a pápa kiátkozza őt és sikertelennek minősíti a hadjáratot.

II. András leírásai szerint mikor a Szentföldre ér, saját nyelvén köszönti őt és seregét az ott élő nép. Napokon át ünnepelnek a találkozás örömére, majd két hónap alatt Jeruzsálem királyává koronázzák, úgy, hogy egy csepp vér sem folyt. Természetesen a pápa számára ez nem nevezhető sikernek, de a magyarság számára igen.


5. Kőrösi Csoma Sándor

Székely kisnemesi családban született, 1784-ben. Gyerekkora óta feltett szándéka, hogy megkeresi a magyarok őseit, felkeresi a honfoglalás útvonalát, mérföldköveit és megkeresi az Ázsiában maradt testvéreket.

Kevesen tudják, hogy szabadkőműves lett, és az itt szerzett tudás még jobban megerősítette elhatározásában. Szabadkőművesként hallott a világ, az emberiség eredetéről, a magyarság szerepéről és származásáról (spirituális körökben meghatározó szerepet tulajdonítanak a magyarságnak úgy a múltat, mint a jelent illetően). Sokat edzette testét és akaratát, szándékosan sokat nélkülözött, éhezett, így készült a nagy útra.

1820 és 1842 között nagy utat tett meg, hol a pestisjárvány állta útját, hol a perzsa háború, de útja során bejárta egész Belső-Ázsiát, megtanulta a tibeti nyelvet, elkészítette Tibet történelmét, földrajzát, és elkészítette a tibeti-angol szótárt, mindezért később szentté avatták.
A tibeti nyelvet azért kezdte tanulmányozni, mert remélte, hogy talál utalásokat a magyarság eredetére.
Utazásai során találkozott kisebb népcsoportokkal, melyekkel meg tudta értetni magát magyar nyelven, számára ez mindennél többet jelentett.

Utazásai vége felé több mint 17 nyelven tudott írni vagy beszélni. Ahogy egyre több nyelvet ismert, több ezer könyvet olvasott, egyre jobban átlátta a valós történelmet, a népek vándorlásait, megértette, hogy a magyarság egy a Kárpát-medencében kialakult nép, mely azonban főleg Ázsia irányából érkező keleti népek kultúráját és tudását hordozza. Azt is megértette, hogy saját kora magyarsága lemondott saját tudatáról, és néha az idegen törzsek sokkal többet tudnak az ősi történelemből, mint a “modern magyarság".


6. A Kárpát-medence népe

Európában az élet a Kárpát-medencében alakult ki, itt volt a legélhetőbb a klíma, itt a legalkalmasabb a mezőgazdaság számára az éghajlat, a talaj illetve itt a legbőségesebb a víztartalék, itt a legkevesebb az éghajlati kilengés, ritkák a kiszáradásos, sivatagosodási időszakok. A négy évszak jelenléte kiegyensúlyozottságot eredményez. Földrajzilag a Kárpát-medencét védik a környező hegyek, ide értve az Alpokat is.





Mindezek tudatában megértjük, hogy sokan pályáznak erre a helyre a nagy nemzetek közül, illetve az önjelölt módon, a világvégét túlélni hivatott nemzetek.

A Kárpát-medence szinte az ősidőktől fogva lakott volt, és a fejlődés párhuzamosan zajlott a sumer fejlődéssel. Például, amikor a sumer területeken a rézbányák és a rézfeldolgozás a csúcskorát élte, akkor a Kárpát-medencében szintén ez a fejlettségi fok volt tapasztalható, mindez i.e. 4.000 körül.

A mai Magyarország területén százezres lélekszámú települések romjaira bukkantak, ezeket mai szóhasználattal megapoliszoknak nevezhetjük, tekintetbe véve az akkori városok lakosságának számát.

A Kárpát-medence népére jellemző, hogy befogadóak voltak, azaz akik messziről jöttek, azok itt letelepedhettek, beolvadtak és gyarapították az itt élő kultúrát. Amolyan össznépi olvasztótégely alakult ki az idők során. Több kutató arról beszél, hogy matriarchális társadalmi rendszer volt a jellemző, azonban itt ez azt jelenti, hogy befogadó, mint az anya, mint a nő. A jangos társadalom expanzív, nem elég a saját területe, hanem terjeszkedik, gyarmatosít. A nemzetek közül ilyenek az angolok, spanyolok, portugálok, az angolok utódaiként az amerikaiak, stb. Ők mindig is abból életek, hogy más területeket leigáztak és hazavitték az ott elvett javakat. Ezzel ellentétben a jines társadalom befogad, asszimilál és ő maga is tanul, fejlődik.

Mitől más a Kárpát-medence népe?

I.e. 1.000 körül Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és a Kárpát-medence népének. Az Ómagyar Mária-siralom szövege a mai napig érthető, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk. Shakespeare drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 450 év során. A magyar megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Mindez azzal magyarázható, hogy a magyarhoz képest az angol egy fiatal nyelv, ugyanis fiatal korában sokat változik, fejlődik, alakul egy nyelv, majd egy idő után megállapodik, bár kisebb változásokon még akkor is átmehet, ezek viszont nem alapvető változások.

A Magyar Zenetudományi Intézet regisztrált 200.000 magyar népdalt, amelyből 100.000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6.000 népdalt tudtak összegyűjteni.

A magyar mesevilág páratlan az egész világon. Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá. A legtöbb európai országban, a gyerekek számára írott mesekönyvek írói a magyar népmesékből indulnak ki.







Európa nem ismerte a hús megfőzésének módját. Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Keletről érkezett a sajátos fűszerezési technikák sora, a darabolás, a fűszerekkel való összefőzés. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé keletről érkezett az erős íz alkalmazása az ételekben.

Szintén keltről származik a nadrág, a zakó (kazak), a hosszú kabát (kaftán).

Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt addig keleti népek behozták a háromnegyedes sarkos cipőt, az alsó fehérnemű is így került a világnak erre a részére.

A hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, a Kárpát-medencében 3.000 éve. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.

Az öntözéses gazdálkodás és a vetésforgó is keletről érkezett, addig főleg a sumerok ismerték, leírásaik szerint ezt a tudást az istenektől kapták ajándékba. Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak.

Ludas Matyi története teljesen hasonló egy régi sumer népmesével. Abban egy szegénylegény Nippur városában hasonló helyzetbe kerül, mikor egyetlen vagyonát a kecskéjét elveszi egy gazdag ember. Ekkor megfogadja, hogy háromszor veri vissza. Meg is tette furfangos módon. A nippuri mese kb. 6.000 éves. Nincs a világon több, ehhez hasonló mese.


7. A Nap mindig keleten kel, és nyugaton nyugszik

A sztyeppén élő népek, ahogy ma nevezzük őket a nomádok, igen értékes tudást és életvitelt képviseltek. A sztyeppei életet meghatározza a hely, a terület, annak az ellátó képessége. Egy-egy törzs tartott bizonyos mennyiségű lovat, illetve haszonállatot, mindehhez adott nagyságú területre volt szükség. A keleti népekre mindig is jellemző volt a szaporodás, mely túlnépesedéshez vezet. Ilyenkor, mivel a földterület mérete korlátozott, a törzs egy része elmegy, hogy a megmaradóknak elég életteret biztosítson.

A sztyeppei népek mozgékonyak, a megélhetésük miatt különböző harcművészetek mesterei voltak, keresztül-kasul járták a távoli régiókat is, és ahol tehették, letelepedtek. Út közben sokat tanultak más kultúráktól is, mondhatni az információ és a tudás hordozói lettek.

Ez, a keletről induló népvándorlás mindig is jellemző volt az emberiség történelmére. Ugyanez zajlik napjainkban is. A keleti népek túlnépesednek és elindulnak nyugat felé, magukkal hozzák tudásukat. Ha megnézzük a történelem során a nyugati kultúrákat, amikor kezdenek belefulladni saját mocsarukba, mindig kelet felé fordítják tekintetüket, és onnan várják a segítséget, a megoldást. A Nap mindig keleten kel.

Az ősi harcos népeknél megfigyelhető egy kettősség. A fennmaradás érdekében gyakran egy törzs két részre oszlik, az egyik fele harcol és megvédi a másikat, nincs családja, mert ha meghal, nem marad árva család. A másik fele a törzsnek nem hord fegyvert, ő földművelő, állattartó, családja van, sok gyereket szül, nevel, ő biztosítja az élelmet és a szaporodást mindkét csoport részére. A törzs két fele vagy akár két külön törzs, aki így összekötötte sorsát, mai szóval élve szimbiózisban élt.

Ilyen feladat megosztást találunk Hunor és Magor esetében. Hunor volt a harcos, család nélküli törzs, hódítottak, harcoltak és vigyáztak Magorra. Magor volt a törzs, mely hordozta a népcsoport igazi küldetését. A Magor törzs tagjai teljesen egyformán öltöztek, egyformán hordták a frizurájukat, és hordozták az ősi tudást, a küldetésüket, mely spirituális jellegű volt. Ez a népcsoport magas tudatszinttel bírt, ahogy ma mondanánk megvilágosodott emberekből állt, akik megértették a teremtést, tudták helyüket és szerepüket a világban, volt egy ősi kapcsolatuk olyan erőkkel melyeket szabad szemmel ma sem látunk, és letagadjuk ezeknek az erőknek a létét a tudomány nevében. Nekik köszönhető az, hogy a magyar ember feltaláló, alkotó, ötletei vannak, igazából csak leszed dolgokat a világmindenségből.

A fentiekkel teljesen hasonló feladatmegosztás volt tapasztalható például zsidó törzsek esetében is. Jézus sosem hordott fegyvert, mert az ő törzse a tudást hordozta. Krisztus egy magas tudatszinttel rendelkező, spirituális ember volt, akinek eszébe sem jutott harcolni, ő a szeretetről beszélt és spirituális erejével gyógyított. Az apostolok viszont harcosok voltak, állandóan kardot hordtak és néha meg is markolták, mikor úgy tűnt, hogy meg kell védeniük Jézust. Számukra ez természetes volt, hiszen így nevelték őket, minden körülmények között meg kell védeniük a fegyver nélküli törzset.

A világ minden részén megtalálható a sámánizmus, azonban a Kárpát-medencébe a keleti népek hozták el. A sámán egy olyan, magas tudatszinttel rendelkező ember, aki különböző technikák segítségével más, a szabad szemmel nem látható világokat is elért, ott neki szava volt, és az ottani döntései kihatással voltak a háromdimenziós világra és annak eseményeire. Olyan ez, mint ma az internet. Ha valamit nem tudunk, rácsatlakozunk és letöltjük. Az is előfordul, hogy feltöltünk információt és mindezzel befolyásoljuk, alakítjuk napi életünket. A sámán mindig ott volt a törzs vezetője mellett és segítette a vezető munkáját, tanácsadója volt. Sámán nélkül a vezető nem tett egy lépést sem. Viszont a sámán sosem volt vezető, csak bölcs tanácsadó. Ő sosem döntött. Sámánnak születni kellett (és kell). Az emberek mindig keresik a párjukat, mintha fél-emberek lennének. Erről szól egész életünk. A sámán olyan kivételes egyensúlyban van, hogy egymaga az egész. A sámán nem keresi párját, mert nincs hiányérzete. Tud ő párkapcsolatban is élni, de egyedül jobban érzi magát. Ma divatos sámán és táltos képzésekre járni. Sámán csak az lehet, aki annak születet, ennek megfelelően karmája is ez. A keleti népek még napjainkban is ismerik és alkalmazzák a sámánizmust.





A magyar őstörténelem is tele van sámánokkal, legismertebbek a hunok sámánjai. Az egyik legnagyobb sámán, a hun idők kezdetéből Csalogány volt. A csalogány az az énekesmadár, mely a legnagyobb frekvenciatartományt tudja kiénekelni. A nevezett sámánt azért nevezték Csalogánynak, mert a létezés minden síkját meg tudta szólítani. Tőle sámán dinasztiák származtak. A Csalogány, egy ősi magyar családnév, nagy múlttal.

Szent István, mikor a kereszténységet meghonosította, megölette a sámánokat, így a sámánizmusnak vége lett. Ugyanakkor a sámán fogalma tovább élt táltos néven, igaz itt már kibővült a fogalom. A sámánizmus a spirituális világ peremterülete. A sámán bölcs ember, a láthatatlan erőkkel dolgozik, adott cél érdekében. A táltos az szélesebb területet ölel fel, mert ő amolyan pap is, nevelő is, orvos is. Míg a sámán szellemekkel gyógyított, addig a táltos a szellemeken túl, akár masszázzsal is. Táltos lehetett vezető is. Sok magyar királyra és vezetőre mondták, hogy táltos volt. Még a magyar népmese is táltosoktól hangos.

Egy ilyen híres vezér Koppány volt (mai szóhasználattal, utólag nevezhetjük táltosnak). Mint vezér, harcban a magyarok ősi taktikáját alkalmazta, mely szerint ékszerűen behatoltak az ellenség közé, majd visszavonulást színlelve, a megüresedett helyre beáramló ellenséget oldalról körbevették és felmorzsolták. Szent István a taktikát ismerve, a német seregek élén, bekerítette a magyarokat. Koppány, akit nem fogott a kard (ezért tekintették táltosnak), úgy döntött, inkább ő haljon meg, mint a magyar nép. Mikor ezt a döntését meghozta, azonnal megsérült, majd később meghalt.


8. Honfoglalás

A II.-IV. században a Földön élő emberiség életmódjához képest megjelent az első túlnépesedés. Azt jelenti, hogy a lovas pásztornépek élettere csökkent a túlnépesedés miatt és ekkor elindultak új területeket keresni. Másfelől a III.-IV. században egy kisebb globális lehűlés volt tapasztalható, mely tovább csökkentette a használható legeltetési területeket. A következő hat évszázad a vándorlásokról. A honfoglalásokról szól. A Kárpát-medence területén több száz honfoglalás történt, csak az általunk Honfoglalásnak nevezett esemény körül 62, ennek több mint fele a mai Erdély terültére történt, a többi a mai Magyarország területére. Teljesen természetes, hogy egy népcsoport miután egy ideig itt élt, elment majd leszármazottai akár három évszázad múlva visszatértek. A IX.-X. századra már nem igazán volt szabad terület, hont foglalni csak mások rovására lehetett, akár annak engedélyével, akár harcok árán.

A hun nép volt a kor egyik domináns lovas, katona, vándor nemzete. Eredetükről a Hunor és Magor legenda szól, materiális szinten eredetük bizonytalan. Mivel Európát és Ázsiát keresztül-kasul járták, ezért kevert génállomány jött létre. Annyi biztos, hogy a genetikájukban dominánsan ott van a mongoloid és az europid (turanid, pamirid). Származtatásuk származik a mongol sztyeppékről, mások a sumerokhoz kötik őket, ismét mások az alánokhoz, vagy a törökökhöz. Azonban a valóságban lehetnének ők akár szkíták is, vagy szarmaták. Egy biztos, tudásukkal, harcmodorukkal, megújították Európát és sok olyan tudást hoztak magukkal, ami csak a sumer területekre volt jellemző. I. sz. 405-ben a hunok egy része megtelepszik a Kárpát-medencében, ez kb. 20-30 ezer főt jelent.

A hun csapatok másik része végigverte Európát, Attila vezetésével véget vetett egy korszaknak. Attila sámánjai révén tudta, hogy küldetése van, le kell zárnia egy korszakot. Ezért mondták, hogy ,,Attila: Isten ostora". A Római Birodalom legyőzése végén Róma lerombolását és a pápaság megszüntetését tekintette küldetésének. Róma mellett a pápa pénzt ajánlott fel és rendszeres adófizetést (ilyet azóta sem tett egy pápa sem). Ekkora vagyon láttán Attila szíve megenyhült. A Létezés azt, aki nem teljesíti a feladatát, kikapja az életből, így Attilát megmérgezték, a hun csapatok szétesnek, gazdátlanul és céltalanul portyáznak. Ehhez hasonló volt Mátyás király esete, aki Bécsnél járt hasonlóan, és a spirituális képességekkel bíró Fekete Sereg rablóbandává változott Mátyás király megmérgezése után.





Attila szerepe a történelemben vitatott. A megalázott Nyugat vérengző barbárnak nevezte, azonban Priszkosz bizánci történetíró járt Attila táborában. Tőle maradt fenn sok információ. Elmondása szerint nem volt sem barbár, sem primitív, hanem ellenkezőleg jól képzett volt, nagy tudással (20 évig tanult Rómában), határozott, céltudatos, de szava törvény volt, nem tűrt ellentmondást. Tudta, hogy mit akar, az “égiekkel kommunikált" (ma úgy mondanánk, hogy spirituális), sámánjaira hallgatott (kivéve, amikor elcsábult a pápa ajánlatától).

Európában meghatározó szereppel bírtak még az avarok. Vannak, akik a pártusokat tekintik avaroknak, és a hunok utódainak is tekintik őket. Harcmodoruk hasonló a hunokéval. A VI. században hatalmuk alá kerítik a hunokat, majd megjelennek a Kárpát-medencében. Az avar nép nem volt sem homogén nép, és a beszélt nyelv sem volt egységes. A VII. században az avarok a Kárpát-medencéből támadták Bizáncot és ekkor már közöttük megtalálhatók a szláv népek is.

A kor jellemzője, hogy emberöltőnként új népek jöttek, mások távoztak, hatalmas volt a forrongás, mindenki mindenkivel társult, hogy harcoljon új területekért, azonban már minden hely foglalt volt. A Kárpát-medencére jellemző azonban a nagy össznépi eggyé válás, mind genetikai, mind nyelvi, mind kulturális szinten.

Nem lehet meghatározni egy adott időpontot, amikor azt mondhatjuk, hogy ez vagy az a népcsoport bejött a Kárpát-medencébe és innentől kezdődött valami teljesen más lett. Ez, egy több évszázadon át tartó folyamat.


9. Szent István szerepe

Az életben nincs jó és rossz, egyszerűen csak EZ VAN.

Szent István szerepe nem jó és nem rossz, nem célunk azt megítélni, egyszerűen csak alakította a történelmet. Döntéseit természetesen saját érdekei befolyásolták, de ez igaz minden ma élő vezetőre is. Ilyen az ember. Nem jó és nem rossz, egyszerűen csak ez van.

Szent István egy korszakot zárt le a Kárpát-medence történelmében. Az össznépi olvasztótégelyben keveredtek össze a már évszázadok (évezredek) óta itt élő népek azok kultúrája, genetikája, a keletről érkező népekkel azok kultúrájával és genetikájával. Az itt élő ősi nép, befogadva a sok újat, amit a keleti népek hoztak, maga is átalakult. Egyfelől hozott egy ősiséget, mely még a sumerokra volt jellemző, másfelől sok újat tanult és ily módon alakult a magyarság, a maga természet szeretetével, a maga befogadó mivoltával.





Szent István elvágta az eddigi fejlődési irányt. Ez nem jó és nem rossz, de új utat jelölt ki. Megszüntette a sámánizmust, elvette az emberek hitét. Elvette a néptől az írást (a sumerokon kívül a Földön egyedül a magyar nép rendelkezett azzal a tudással, hogy a nép minden tagja írni tudott). A harcok miatt a népet a létszámbeli kihalás fenyegette, ezért is engedett bölcsen Koppány. Szent István cserébe hozott egy új vallást, mely a kereszténység volt, és a latin ábécén alapuló írást, mely csak a papok és íródeákok kiváltsága volt, és ettől a ponttól a magyar nép függetlensége megszűnt, ettől a ponttól kezdve, mindig más érdekeket szolgált ki. A változás olyan mértékű, mintha holnaptól a kínai ábécé betűivel írnánk, ezt csak néhány kiváltságos tehetné, hitünkben egy pillanat alatt át kellene térni valamilyen, tőlünk nagyon messze álló hitre, és az ország lakossága annyira megfogyatkozna, hogy a kihalás fenyegetné.

1001-ben Géza fejedelem fiát, Vajkot pápai koronával királlyá koronázták, ekkor jött létre a Magyar Királyság. István keményen levert minden ellene lázadót, megöletett mindenkit, akinek más volt a véleménye, tűzzel-vassal irtotta a régi hitet, erőszakkal terjesztette a katolikus hitet, templomok sorát építtette. Viselkedését nagymértékben befolyásolta német felesége, gyerekkori neveltetése és hite a katolicizmus mindent elsöprő erejében, egyedüli igazságában.

A kezdeti nagy fellángolást követte a felébredés pillanata. Mikor saját és fiai bőrén megélte és megértette, hogy mit jelent királynak lenni, akkor kezdett eltávolodni a pápától. Ennek egyik formája az volt, hogy nem engedte, hogy a pápa egyenes módon beleszóljon az ország irányításába, a másik lépése az volt, hogy az országot Szűz Mária védelmébe ajánlotta. A római központú katolikus egyház jellemzője, hogy hímnemű minden szent. István elindította a Mária kultuszt az egyházon belül. A katolikus egyház tanaiban szerepelt ugyan a Fekete Madonna, főleg francia területeken, de ez egy elszigetelt jelenség. A genetikai vizsgálatok alapján több tudós is állítja, hogy Jézus, feleségével, és gyermekeivel francia területeken élt kb. 128-132 éves koráig, és az akkori francia királyi vérvonalat indította el.

Istvánnak maga a pápa küldött koronát, miután a keresztény hitért cserébe a magyarok kikövetelték a koronát. István halála után a korona visszakerült Rómába, ez ma is megtekinthető a Vatikánban.


10. Szent Korona

Ki lehet egy törzs/nép/ország vezetője? Nyilván az, aki a leghasznosabb ennek a közösségnek. A vándor népek, akik napi szinten küzdöttek az életben maradásért, nyilván olyan vezért választottak, aki erre a szerepre a legalkalmasabb volt, és ki is álltak mellette utolsó csepp vérükig. A vezért támogatták a sámánok, vagy az Öregek Tanácsa, akiknek a jóváhagyása nélkül a vezető nem cselekedett.





Nyilván az lehet jó vezető, akinek a legmagasabb a tudatszintje, aki a legspirituálisabb, a legfelemelkedettebb. A vezető szava maga a törvény.

Napjainkban is szokás, hogy a vezető egy esküt tesz le. A nagyobb népeknél az eskü egy-egy beavatási szertartás. Ha ezt rosszul mondják, nem ér semmit. Példa erre Obama, akinek elírták az eskü szövegét, így újra le kellett tegye. Eskü után megváltozik az ember, lehet hogy pont az ellenkezőjét teszi annak, amit előző nap mondott. Az eskü olyan mint az áldás vagy az átok, átprogramozza az illető auráját, lelkét.

A kristályok, a vízhez hasonlóan a környezet rezgéseit adják-veszik. A kristályok programozhatóak, nincs tudatuk, tehát éppúgy jóra, mint rosszra. Már az ókortól hasznosítják a kristályok rezgéseit a gyógyításban. Napjainkban újra kezdjük felfedezni a hasznosságukat. Nincs olyan elektronikai eszköz, amelynek lelke ne kristály lenne.

A korona, egy olyan eszköz, mely beavatási szertartást végez azon a személyen, aki azt hordja. A korona több kristályt tartalmaz és szakrális jeleket (például rúnákat). Az egyik kristály egy típusú rezgést bocsát ki, egy másik, másik típusú rezgést, az egyik szimbólum például védelmező erőket mozgósít, a másik a tisztánlátást, a megérzést segíti, stb. Olyan ez mint egy koncert, az egyik hangszer ezt játssza, a másik azt, majd mind az összes egy hangzatos zeneszámot eredményez, mely ellazítja, megnyugtatja, vagy ellenkezőleg feltüzeli a hallgatót. A koronát nagy tudású sámánok vagy táltosok készítették, amolyan mestermű volt, melyben minden tudásuk benne volt.

A Magyar Szent Korona nem származik sem Rómából, sem Bizáncból, hanem az avar időkre vezetik vissza, ismeretlen sámánok munkája. Ez tipikusan beavató korona. A világon egyedülállóan, ez a Korona nem csak egy korona, hanem a mai szóhasználattal élve egy jogi személyiség. Az egész népet jelenti a földekkel, vizekkel, egyszerű néppel, nemesekkel, mindennel együtt, és a király nem a végtelen hatalommal bíró főnök. A királynak is van főnöke, a Korona, azaz az ország, a nép. A Korona, a fényt, a tudatot vezeti a király fejébe, hogy felül tudjon emelkedni saját problémáin. A király nem birtokolja az országot, hanem a legjobb tudása szerint vezeti, mellérendelő szerepű. A Kárpát-medencében az emberek faluközösségekben éltek, ahol közösen birtokolták a földeket, közösen dolgozták meg és közösen osztoztak belőle. Mária Terézia szüntette ezt meg, bevezette a hűbérúri rendszert, így az emberek már nem egymás mellett dolgoztak, hanem egymást kizsákmányolva.

A Korona programja tartalmazza az ország függetlenségét, az ahhoz való mindenkori ragaszkodást. Szintén Mária Terézia volt az, aki a Szent Koronát átprogramoztatta, hogy az azt viselő király és azáltal az ország, szolgáljon. A kalapos királyként ismertté vált II. József tudatosan lemondott a Korona használatáról, nem kívánta, hogy az ő gondolkodását, viselkedését programozzák.

A Szent Korona igazából egy alkotmány, mely Szent István előtti időkben született, azonban Mária Terézia idején megszűnt létezni. Ez volt az első alkotmány az emberiség történelmében, és a maga nemében az egyetlen mind a mai napig.

A koronák sorsa mindig érdekes, időnként eltűnnek, időnként előkerülnek. Elterjed a hír, hogy kicserélnek rajtuk ezt-azt. Tudni kell, hogy az arany nem spirituális anyag, az csak az egónak érték. Viszont a kristályok alapján egyértelműen ki lehet mérni az eredetiséget.


11. Sumer rokonság

Nagyon sok sumer kutató úgy látja, hogy a sumerhez legközelebb a magyarok, törökök és baszkok állnak. Mivel ők nem azzal foglalkoznak, hogy bizonyítsák a magyarság eredetét, ezért ez inkább csak az ő személyes, a sumer társadalom és kultúra ismeretére alapuló véleményük.





Hasonlóságok tömkelege jellemző a sumer és a magyar népre. Ami a legszembetűnőbb már az ősi időkből, a rovásírás, mely nagyon sok hasonlóságot mutat nemcsak egymással, hanem az egyiptomi hieroglifákkal is. Ez egy közös ősi múltat, közelséget jelent. Sok a hasonlóság nyelvészeti szempontból, bár vannak különbségek is. A nyelvészek szerint viszont a hasonlóságok sokkal markánsabbak, mint a különbségek. A sumer nyelv ma már nem létezik, de a sumer kutatók szerint, ha ma valaki megszólalna az ősi nyelven (i.e. 4.000 körül), és egy magyar hallaná, azt hinné hogy valamilyen magyar tájszólás, bár nem sokat értene belőle.

Sok a közös még a mezőgazdaságban (pl öntözéses rendszer, vetésforgó), állattartásban (pl. a puli ősi sumer kutya, és a magyaron kívül más társadalmakban nem elterjedt), a tanító jellegű mesék alkalmazása (a sumer istenek így tanították az embereket az életre, ehhez hasonló a magyar népmese, mely a világon a legnagyobb volumenű, sőt hazánkban kezd terjedni a felnőttek számára működő meseterápia).

A különbségek száma is nagyon sok. A sumer történelem az istenekről szól, és alárendelő jellegű. A hitvilág is teljesen más, mert a sumer emberek tudatában ott volt, hogy az istenektől függnek. Először egy-egy városállamnak egy-egy istene volt, később már több is, ahogy az istenek keveredtek a földi emberekkel. A sumer történelem és hitvilág teremtésről beszél, égi kapcsolatokról, ismerik még a Neptunuszt is, sőt a képi ábrázolásokon két nap látható az égen, egyik kör alakú, míg a másik egyenlő szárú kereszt, stb. Még az amerikai kultúrában is megtalálható a teremtés eposz egy zöld smaragd oszlopra vésve. Mindezzel ellentétben a magyarságnak nincs teremtés eposza, viszont van spiritualitása. A magyarság tudja, hogy egy a Teremtővel, nincsenek papok, hiszen mindenki maga szólítja meg a Teremtőt, angyalokkal gyógyított az átlagember, és fő érdeklődési körük a lélek, a lélek születése és főleg a távozása. Még a mesevilág is dimenziók közötti átjárásról beszél. Magas tudatszint a jellemző.

A magyar területeken a mellérendeltség a jellemző, azaz a földet közösen művelték, hisz az közös tulajdonban volt, senki nem volt a másik ember főnöke.

Felületes szemlélőként néha több a különbség, mint a hasonlóság, azonban, ha a sumer történelemben az ember mélyre megy, még a képírásos, majd rovásírásos időszakba, illetve hasonló időszakban megnézi a Kárpát-medence népét, akkor valamilyen félelmetes párhuzamot, hasonlóságot talál, mind írásbeliségben, mind technikai fejlődésben. Olyan ez, mint amikor két egypetéjű ikergyerek más-más környezetben szocializálódik. Van valami nagyon mély közös vonás, ugyanakkor fejlődésüknél fogva sok a különbség is. Valahol az emberiség eredeténél, az első társadalmak megjelenésénél van a közös pont, a rokonság, ide kell visszamenni. Sajnos a sumer társadalom hamar megszűnt létezni (i.e. 2.024), a magyarság is megszűnt Szent István korában, majd a tatár, később a török pusztítás után, a Kárpát-medencében és Székelyföldön élő jogutódok, akik a magyar nyelvet vitték és viszik tovább tekinthetők valamilyen módon rokonnak.


12. Finnugor rokonság

A tizennyolcadik században, Sajnovics János csillagász, Lappföldön járt és megdöbbent, hogy milyen sok szó hasonló hangzású az északi népeknél, sőt még hasonló jelentésű kifejezéseket is talált. 1770-ben megjelentette Demonstratio, Idioma Ungarorum et Lapponum Idem Esse c. latin nyelvű munkáját, mely a magyar-lapp közös eredetet taglalja (ez az alapja napjainkban is a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos elméletének). Az ő gondolatait alapul véve Gyarmathy Sámuel Göttingenben adott ki egy továbbfejlesztett, átdolgozott munkát, mely még mélyebbre megy a közös eredetet illetően.

1848 után az osztrák hatalom mindent megtett, hogy a magyar népet megalázza, hiszen a történelmet a győztesek írják. Ennek egyik oldala, hogy magával a néppel el kell hitetni, hogy egy primitív, egyszerű, semmirekellő nép. Ha az embernek sokat mondják, hogy buta, előbb-utóbb el is hiszi. Ez a tudatformálás annyira sikeres volt, hogy napjaink hivatalos álláspontja is ez. A győztesek másik cselekedete, el kell hitetni a külvilággal, hogy a legyőzött nép jelentéktelen, át kell írni a történelmét a szomszéd népek tudatában is. Ez is sikerült mind a mai napig.

A kiegyezést követő időkben Trefort Ágost előveszi a korábbi magyar-lapp rokonságot, és mint hivatalos, tudományos tényt kezdi ezt képviselni, népszerűsíteni belföldön és külföldön egyaránt.

Az elmélet csak bizonyos nyelvi hasonlóságokra épít, ez azonban nem több annál, mint, hogy elődeink érintkezésbe kerültek lapp embertársainkkal, és kölcsönösen tanultak egymástól, hatottak egymásra. A magyar nyelvet kb. 15 millióan beszélik, a finn nyelvet bő 5 millióan, az észt nyelvet majd 1 millióan, és még néhány nyelvet összesen 4-500.000-en. Ez azt jelenti, hogy egy olyan nyelvcsaládhoz kapcsoltuk magunkat, melynek mi vagyunk a legnagyobb tagja, kb. 70%-a, és a nyelvcsalád elnevezésében még a nevünk sem szerepel (pl. magyar-finn-ugor nyelvcsalád).


13. Ami a történelemkönyvekből kimaradt - ki a magyar?





Az emberiség történelmét egységesen tekintve, látható egy közös eredet. A rúnák, az abból kialakuló rovásírásos jelek azt bizonyítják, a sumer, az egyiptomi, az észak európai kultúrák, mind ugyanonnan származnak és magukban hordozzák az ősi tudást. A fejlődésük iránya és módja azonban eltér.

Mindezek mellett jellemző még egy közös emberi tudat a Földön. Ez sok hasonlóságot eredményezett az emberi életben, fejlődésben, gondolkodásban.

Úgy tűnik az ősi, egységes nép (sumer előtti és sumer idők), mely a Föld több területén szétszórtan élt, de mégis a vándorlások során keveredett, és a közös tudatuk révén egy egységes egészet alkotott. Aztán az evolúció révén (ez tekinthető evolúciónak és nem azt, hogy az egysejtűből ember lesz), végtelen sokszínű emberiség jött létre. A múlt emlékeit és tudását csak kevesen őrzik. Tipikusan ilyen a magyarok, a törökök és a baszkok, ebben a fontossági sorrendben. A magyar gondolkodás, rovásírás, spiritualitás (felfedező nemzet), mind egy-egy szál a múlthoz. A törökök tekintenek még minket rokonoknak, török iskolákban ezt tanítják is, és több török történész is azt állítja, hogy ők igazából mint Bizánc, Bécs ellen indultak, a kereszténység egyik markáns központja ellen, velünk azért kellett háborúzni, mert egyszerűen útjukat álltuk. Igazából a nyugat védőfala voltunk, ebbe majdnem kipusztult a magyar nép, ugyanakkor nyugatról minimális segítséget kaptunk. Ez nem jó és nem rossz, nem kell megítélni, csak egyszerűen így volt.

A baszkok már inkább a sumerok rokonai, velünk a rokonsági kapcsolat sokkal lazább.

A Kárpát-medencei nép (szupercivilizáció) kialakulása során meghatározó szerepet játszottak a keletről induló honfoglalások, melyek száma végtelen. Ahogy a nap is keleten kel fel, a tudás is mindig keletről jött Európába, onnan hozták a vándorló népek, akik sok helyen sok tudást szereztek. Csak az ipari forradalom fordította meg kicsit a világ rendjét, de ma már visszaállt a régi rend, megint keletről várjuk a megváltást, mert világunkban sok a megválaszolatlan kérdés.

A valamikori keleti vándor népek maroknyi utódai büszkék arra, hogy az ő őseik meg tudtak telepedni egy olyan környezetben, mely alapvetően más mint ők. Mi viszont cseppet sem vagyunk büszkék rájuk, érintőlegesen beszélünk róluk, hátat fordítunk nekik, pedig ők sincsenek már sokáig, lassan beolvadnak a valamikori szovjet közösségbe.

Ki tekinthető magyarnak? Aki annak vallja magát. Genetikailag kb. 7.000 ember létezik, akinek köze van az ősi néphez. Viszont nem mindenki magyar, aki magyarul beszél. Az magyar, aki felvállalja a magyarság múltját, jelenét, jövőjét, nem ítéli azt meg, hanem legjobb tudása szerint részt vesz benne.

MAGYARNAK LENNI EGY TUDATÁLLAPOT.


14. Magyar történelem az iskolákban

A történelemóra kimerül egyes történelmi események aprólékos ámde hiányos ismertetésében, és a komolyabb összefüggések elhanyagolásában, de ennek oka lehet maga a pedagógusképzés hiányossága is. A fától nem látjuk az erdőt. Elveszünk a részletekben. De ez igaz napi életünkre is. Ki nem kapott már olyan számlát a szolgáltatótól, hogy semmit nem ért rajta, vagy csak gondolkozzunk az EU túlszabályozott bürokráciájára, az átláthatatlan törvény dzsungelekre, melyeket sokszor a szakértők sem értenek.

Szerencsére a mai fiatalok spirituálisan nyílnak, a közös tudatuk már messze a szülök felett jár (ez nem baj, mert ez az evolúció), érdeklődőek, nem lehet őket becsapni, visszakérdeznek, egyszerűen tudni akarnak mindent. Ebben segít az internet, a gyors információáramlás.

Véleményem szerint az iskolai oktatás a történelem terén globális gondolkodást továbbra sem fog adni, de ez nem is szükséges, mert a fiatalok közös, morfogenetikus tudatában ez már benne is van. Az iskola csak az apró finomításokat adja. Változás akkor lehet, mikor a fiatalok alkotó fázisukba érnek és például oktatási miniszterként megkérdőjelezi az eddig oktatási anyagot.


15. A magyarság jelene, küldetése, jövőképe

A Kárpát-medencei nép egy befogadó, nyitott, spirituális, nép volt az ősidőkben, kiegyensúlyozott akár egy sámán. A probléma mindig akkor kezdődött, ha letértünk az útról. Amikor nem a saját életünket éltük, semmi sem sikerült. Olyan ez, mint amikor valaki nem a saját karmáját éli, ilyenkor ,,minden szembejön" pedig csak mi megyünk rossz irányba.





Valami ősi tudást, kultúrát hordozunk magunkban.

Aki alaposan (orvosi szinten) ismeri a hagyományos kínai orvoslást és az ősi magyar gyógyítást, annak egyértelmű, hogy a kettő nagyon közel áll egymáshoz, ugyanarról szól, csak a kínai kicsit mesésebb, furfangosabb.

Idegen spirituális mesterek egybehangzóan állítják, hogy a Teremtés nyelve a magyar, azaz valami nagyon ősi. Ez az ősi nyelv lassan átalakult, első körben Szent István után, hiszen a latin lett a hivatalos nyelv, és ezzel még az ezernyolcszázas években is szembesülni lehetett, de akár napjainkban is az orvoslás hivatalos nyelve. A második komoly tudatos átalakítás maga nyelvújítás volt. Ez a korszak 1770-1872-es időszakot öleli fel, mikor főleg Kazinczy, a német nyelv mintájára modernizálta a magyar nyelvet, átalakította, átszótagolta. Ezzel mint olyan megszűnt az ősi nyelv. Ez nem jó és nem rossz, csak egyszerűen alkalmazkodni kellett a modern világhoz. Ehhez hasonló történik ma is, mikor a globalizáció eredményeként idegen szavak tömege jelent meg nyelvünkben, és úgy használjuk. mintha magyar lenne. Ez van! Ez a fejődés.

A magyar közmondások nagyon jól tükrözik a valóságot. Például, ha valaki egy élethelyzetet nem tud feldolgozni, ahogy a közmondás mondja, nem tud megemészteni, annak biztos, hogy emésztési problémái lesznek, majd szervi elváltozások az emésztőrendszerben.

A magyar mesevilág, mely egyedülálló a világban, szintén rengeteg spirituális elemet tartalmaz.

Az ősi spirituális tudat szerint a női nemi szerv egy dimenziókapu, mely a közösülés csúcspontján megnyílik. Ha megvalósul ez a fogantatás, akkor egy lélek átjön a másik dimenzióból és anyaggá alakul, azaz megszületik. Csak a nő képes dimenziókaput nyitni. Csak a nő tud teremteni. Egy férfitársadalom magában életképtelen. A nők legnagyobb beavatása maga az áldott állapot, majd a szülés. A nők gondolatvilága, érzései teljesen megváltoznak szülés után. Más lesz fontos mint azelőtt. Az ősi népek a kilenc hónapot három részre bontották. Az első a szer-elem, a második, a tür-elem, harmadik a kegy-elem. Az első magát a fogantatást jelenti, a második az áldott állapotot, a harmadik a szülést.

Mindez a tudás napjainkra háttérbe szorult.

Éppen így van ez az emberi DNS szinten. A DNS magában hordozza az életet, ez az alap programja. Aztán mi ezt felülírjuk másodlagos programokkal, úgy mint stressz, félelem, aggódás, létbizonytalanság, vegyszerek amiket megeszünk, megiszunk, belélegzünk, elektroszmog, stb. Ha sikerül kisöpörni a másodlagos, szennyező információkat, akkor az élet programja újra érvényre jut és csodálatos gyógyulásokról beszélnek, melyek valójában nem csodálatosak, hanem életszerűek, természetesek, mindenki számára elérhetőek.

Nemzetünkben genetikailag az élet információja benn van, de felülírjuk a fogyasztói társadalom birtoklási, a pénz istenítési, mások feletti uralkodási információival. Értékrendünkből kiveszett a másik ember tisztelete, szeretete, az alázat, ehelyett a mértéktelen agresszió van jelen. De ezért nem hibás senki más, mert nem a marslakók teszik ezt velünk, hanem mi magunkkal.

Csak akkor lesz olyan életünk, amelyet élvezünk, amikor boldognak érezzük magunkat, ha saját sorunkat járjuk, saját nemzeti karmánkat. A mostani mosoly az arcunkon csak egy kompenzált állapot, lehet, hogy elvárják, hogy mosolyogjunk és mi meg akarunk felelni ennek az elvárásnak is.


16. Mikor leszünk Európa?

Magyarország népe a szocializmus ideje alatt megszerette a fogyasztói társadalom vízióját. Ez olyan mint amikor valaki beleszeret egy képbe a neten. Vajon mi kellünk-e annak a képnek?

Egyre többször felmerül az emberek gondolatvilágában, hogy valaha az éltben tudjuk-e magunkat hasonlítani, ha nem is Németországhoz, de legalább Ausztriához?

Vegyünk egy egyszerű példát, mely mellett az emberek nagy része elsiklik. 2011.08.10-én este, Győrben a vasútállomáson kísérőként a Wiener Walzer (466 sz.) vonatra vártunk. Ez a vonat Budapest és Zürich között közlekedik, Pestről indul, egy óra múlva van Győrben, itt egy percet áll. A vonat kocsibeosztása színes ábrán jól látható módon ki van helyezve a győri állomáson. A vonat első része Bécsig megy, a mögötte levő vagonok Svájca, előre meghatározott módon megszámozva. Ott még nem tartunk, hogy ki lehetne deríteni, hogy melyik vagon pontosan hol fog megállni, de az utasok próbálták ,,megérezni" a helyet. Pesttől Győrig, az egy óra alatt, időben 10% késést, azaz 6 percet összehozott a vonat, ezt már megszoktuk. Azonban Pesten a vonat összeállításakor nem tartották magukat a mindenhol kifüggesztett kocsibeosztáshoz, hanem a vonat második részét fordítva kötötték, így az a vagon, amelyik a vonat közepén kellett volna legyen, az utolsó lett és fordítva. Ez Pesten akár nem is számít, de itt Győrben kialakult egy egyperces össznépi kis futóverseny, egy-két csomaggal a kézben, öregek, fiatalok, ki jobbra, ki balra, közben a vagonszámokat keresve. Stressz levezetőként több nyelven káromkodtak az utasok, és sokan felszálltak az előttük álló vagonba, hogy majd a vonaton végighaladva megkeresik saját vagonjukat, saját helyüket. Egy perc alatt kevés idős ember (akár csak középkorú) fut végig egy fél vonatot, két bőrönddel a kezében, miközben a hangosbemondó egyfolytában mondja, hogy fejezzük be e beszállást, mert indul a vonat.





Spirituálisan tekintve, az aki így állította össze a vonatot, egy életkarmát generált saját magának. Mit jelent ez? Létezik a sorskarma, ami maga az út, az élet, és van az életkarma, mellyel nehezítjük saját életünket a viselkedésünk által. Hogy érthetőbb legyen, életünk arról szól, hogy A pontból (születés) ami például egy hegy lába, el kell jussunk B pontba (halál), ami a hegy csúcsa. Maga az élet nem más mint az út, a megtapasztalás, átélés. A két pont között a távolság légvonalban 10km, mivel mi csak az úton juthatunk fel, ezért így az út már 15km, de mi még ennél is hosszabb utat választunk, mert mindig letérünk az útról, eltévedünk, fölöslegesen megnehezítjük saját életünket, így a megtett távolság 30km. Ily módon lesz egy szép kis sétából, egy kalandos, nehézkes, néha utálatos hegymászás.

Példa életkarmára egy pofon elcsattanása. Ha a folyamatot elemezzük akkor két része van. Én érezni fogom a tenyerem a pofont és valaki más az arcán. De a kettő csak együtt egy folyamat. Az egész az én tudatomban született meg (bármilyen okból kifolyólag, de így döntöttem, hogy lekeverek egy pofont), de fizikailag csak az egyik felét éltem át. A LÉTEZÉS KÖTELESSÉGE, HOGY ÁTÉLJEM A MÁSIK FELÉT IS, mert csak így van egység, azaz csak így élem át az egész folyamatot, amit én magam generáltam. Tehát hamarosan kapok valakitől egy pofont.

Másik példa életkarmára, ha segítek valakin. Az egyik fele, mikor adom a segítséget, azonban a Létezés kötelessége kiegyenlíteni a mérleg két oldalát, így egy teljesen ismeretlen embertől olyankor kapok segítséget, mikor a legnagyobb szükségem van rá. EZ A KARMA TÖRVÉNYE, AZ OK ÉS OKOZAT TÖRVÉNYE.

A vonatos példára vetítve, aki nem végezte precízen a munkáját és emiatt másokat hozott kellemetlen helyzetbe, megélheti, hogy egyik nap az orra előtt csukja be a buszsofőr az ajtót, ezért elkésik, és mivel már többször késett, most kirúgják. Így működik az ok és okozat törvénye.

Mivel a szocializmus éveiben egy látszólagos rend volt fenntartva erővel, kényszerrel, ezért egyéni szinten az emberek rendetlenek lettek. Úgy gondoltuk, hogy az EU csatlakozás egy másfajta rendet kényszerít ránk, egy olyan rendet, amelytől boldogak leszünk. Ez a gondolkodásmód megnyilvánul a törvényeinkben is. Mikor az EU törvényeket hazánkra alkalmazzuk, akkor a megfelelési kényszertől hajtva sokszor szigorúbb szabályokat találunk ki, mint kellene. Ennek nincs több értelme, mint amikor az ezerötszázas években a nem megfelelő harci morál miatt a janicsárok saját hátukat korbácsolva közlekedtek a városok utcáin.

A REND MINDIG BELÜLRŐL FAKAD. Ha bennem rend van, először a gondolataimban, majd ebből fakadóan a viselkedésemben, akkor kezd megjelenni a rend a közvetlen környezetemben, és lassan eléri a szomszédomat, stb. Ha az utcában egyre több emberben és környezetében rend van, akkor kezd összeérni a rend. Akkor lesz az országban rend, mikor a rend egy kritikus embertömeget elér, és megnyilvánul.

Minden nemzetnek más és más a REND fogalma, ezért sosem tud lenni egy egységes EU. Nem lehet összemosni a különböző RENDeket. A görög rend nem a német. Ahogy a magyar rend is végtelen messze áll az osztráktól.

Majd ha mindenki szívvel, szeretettel végzi a munkáját, lehet, hogy kevesebbet dolgozik, de azt pontosan és precízen, akkor rend lesz. Jelen társadalmunk nem abba az irányba halad. Sőt. A nyugati társadalmak létét is csak egyre szigorúbb törvényekkel, egyre több rendőrrel, bírósággal, egyre nagyobb állami apparátussal lehet fenntartani. Még egy ideig, óráig. 2012 jelenti ennek a RENDnek a végét és egy új eljövetelét.


17. Miért depressziós a magyar?

Előadások alkalmával sokszor mondják a résztvevők, hogy nagyon haragszanak az ország vezetőire, orvosokra, előadókra, spirituális mesterekre, mert már lassan 40 éve mindenki azt mondja, hogy a magyar ember, a magyar nép depressziós, pesszimista, magába forduló.





Miért nem mondjuk ennek az ellenkezőjét, még ha nem is így van, legalább hazudjunk.

Az USA-ban 30-40 évvel ezelőtt alakultak ki olyan céges továbbfejlesztő tanfolyamok, majd ez átterjedt az élet minden területére, ahol azt tanítják, hogy mindenre képes az ember, csak be kell beszélnie magának. Például aki kövér álljon minden reggel a tükör elé és mondja azt, hogy sovány. Elvileg a gondolat jó lehet, azonban ettől még senki sem fogyott le. Nem tudom saját magamat becsapni. Az emberek többsége nem tud eladni, hiába akarja ezt magával elhitetni, az emberek többsége hiába megy el spirituális képzésre, nem lesz táltos, ugyanis mindenkinek meg van a saját adottsága, a saját karmája és csak abban lesz jó, ami azzal kompatibilis. Ebben a tekintetben sokkal többet ér az önismeret, mint a saját szembe mondott hazugság.

Bátran mondjuk ki, a magyarság lelki állapota rossz. Nagyon rossz. Ez tény. Hiába mondanánk, hogy nem így van, hazudnánk. Ennek egyszerű az oka, soha nem fordítunk gondot a társadalom lelkületére. Nem érdekel minket. Sem régen, sem ma.

Minden betegség pszichoszomatikus, mondja már a modern orvoslás is. Azaz a lelkünkben levő egyensúlybomlások, megoldatlan problémák, materializálódnak.

Nem véletlenül nem lesz túl hatékony az a gyógyulás, mely nem nyilvánul meg az anyagi szinten túl, a lélekben is. Akinek folyamatosan háborog a lelke, az nem tud egészséges lenni. Teljesen mindegy, hogy a lelki egyensúly helyreállításában egy orvos segít, pszichológus, pap, vagy egy spirituális mester, lényeg, hogy helyreálljon az egyensúly, mind materiális, mind lelki síkon.
Ahogy kicsiben, úgy nagyban is, ez igaz az egész társadalomra nézve.

A magyar nép sok történelmi traumát élt át, de ezeket mind a mai napig nem dolgoztuk fel, nem beszéltük meg saját magunkkal. A legtöbb esemény még ma is tabu, nem hogy kibeszélnénk, megbékélnénk vele, elfogadnánk. A múlttól nem félni kell, hanem tanulni belőle és erre az értékre kell építkezni. A mi modern kori értékeinknek nincs alapja, légvárakat építünk. Mások értékeit nem másolhatjuk le, mert azok csak ővelük kompatibilis, velünk nem. Az nem a miénk, hanem az övék. Ha a mások értékeit éljük, akkor boldogtalanok leszünk. Mindenki csak a saját értékeivel lesz boldog.

A nemzeti pszichológusi szerepbe nem csak a mindenkor kormány, hanem az összes egyház, intézet, tudós, irányzat bele kell férjen, hiszen sok a tennivaló. Ha elindulna egy felvilágosodási folyamat, akkor néhány (2-4) évtized alatt akár túl is lehetnénk jelenlegi lelki állapotunkon. De amíg ez nem történik meg, addig nem leszünk boldogok, sem lelki sem materiális szinten. Amíg lélekben nem vagyunk egységben, addig teljesen kizárt, hogy materiális síkon jól érvényesüljünk.

Ha addig eljutunk, hogy ezt megértsük, akkor egy hatalmas lépést teszünk előre a nemzet gyógyulásának irányába.

tudatosebredes.blogspot/magyarno.com


Link


A MAGYARSÁG eredete

Link













 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Attila népéből kivált testvéreink, a hunzák
  2021-08-29 20:30:50, vasárnap
 
 













ATTILA NÉPÉBŐL KIVÁLT TESTVÉREINK,


A HUNZÁK
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .




Nevük eredete: Tibetiül hun+za = "a hunok szállásterülete". Burusaszkiul (hunzául): "húnts" = visszacsapó nyíl, íj - "Az íjasok hazája"

A HUNZÁK szőkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szeműek is, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a számunkra oly idegennek tűnő belső-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól.










A fehér hunokat, Attila népéből kivált ősmagyar rokonainkat nevezik így hunza. A mindössze 14 ezer fős népesség a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni.

A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik.

Még nem jutott el a civilizáció romboló hatása testvéreinkhez.







A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.

Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések.
A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.







Kik azok a hunzák?

A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.

A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzésen nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset.










Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.

McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívmûködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.







A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.

A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.







Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését".







A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a közeletekbe kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növényekis felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyiszélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.







A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - “a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".
Megmaradtak kemény harcosoknak Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há", de jurtában is sokan laknak.

Még több rokon vonás -Sámánizmus

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a "siri zaman".







Koponyatorzítás
Élő hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek.

Ártó erők elleni küzdelem
A hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.

Világkép
A világ felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik "Insáan", a Lelkek Ura, és az ő "hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.







Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. "Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa" - írja Csáji László Koppány, a hunza expedíció magyar vezetője.

"Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. Az élőlények a "rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek.

A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.A gonosz párák neve (gonosz lélek): "ghuníqish parí". A boszorkányok jövőbe látnak, nevük "síre gús"; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző "jaadugár"-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.







Thámok

A hunza vezetők neve: "thám", aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.Lóisten A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, "tísh-haghúr"-ban való hitük is megemlítendő.Ünnep December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is. Nyelv Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:"... Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak.

Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a "c" és az "a" hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük.

Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!"

Művészet, ornamentika

Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.
Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.
Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.







Tánc

A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal. Dallamvilág: A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra.

Tisztelet ennek a kis számú testvér népcsoportnak ,hogy az idők viharában fennmaradtak. Lehet, hogy ők tudják a civilizációs betegségek ellenszerét, a héber gyógyszer konszernekkel ellentétben. Tanítsuk őket barátsággal, származásuk identitásuk megismerésére és tudatosítsuk egy hatalmas birodalom leszármazottjai, velünk testvéreikkel együtt.

Mi tanuljunk tőlük, mert van mit adjanak nekünk, és ez az egészséges, múlti cégek mérgező áruitól mentes táplálkozás szokását, és étkezésük, életmódjuk módszereit.

Büszkék vagyunk rátok testvérek, áldás népetekre!







Attila népéből kivált testvéreink, a hunzák

Link



Attila népéből kivált ősmagyar rokonaink, a HUNZA nép , akik a legegészségesebbek a világon!

Link


A Hunzák tündérkertje

Link



Hunzák földje - ahol nincsenek rákos betegek

Link


Mi lehet a Hunza-völgy titka? Egy hely, ahol több mint 100 évig élnek az emberek

Link





















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda
  2021-08-28 21:30:28, szombat
 
 











A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FELKELÉS ÉS A RONGYOS GÁRDA


A magyar történelem egyik elhallgatott szabadságküzdelmét, a száz évvel ezelőtt kirobbant nyugat-magyarországi felkelést bemutató kisfilmünk a trianoni országvesztéssel és a társadalmat megnyomorító kommunista hatalomátvétellel kezdődik. A képkockákon megelevenedik, hogy miközben napról napra fogyott az ország, 1919-ben a kecskeméti tanyavilágban megalakult a Rongyos Gárda. A Duna-Tisza köze parasztságából szerveződött szabadcsapat soproni diákokkal és világháborút megjárt katonatisztekkel összefogva, fegyvert ragadott Nyugat-Magyarországért, és 1921. augusztus 28-án Ágfalvánál megfutamították az Őrvidékre bevonuló osztrákokat, így Sopron az utolsó pillanatban mégsem került idegen megszállás alá. A felkelők nemsokára teljes Nyugat-Magyarországról kiszorították az ellenséget, amivel kivívták, hogy Sopron és körzete sorsáról népszavazás döntsön. A dicsőséges nyugat-magyarországi felkelésnek köszönhetően a Trianonban elcsatolt Sopron és nyolc község, valamint 1922-ben a Pinka-völgy újabb tíz települése visszakerült Magyarországhoz. A Trianon utáni nemzeti ellenállás a kommunista megszállás óta elhallgatott történelem, és ma sem szerepel a tananyagban, amin változtatni kell. A korszak legfontosabb üzenete: ha magyar vagy, nem hagyod magad!


A nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda

Link



A RONGYOS GÁRDA


A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt hazafias érzelmű tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból Prónay Pál vezetésével.


A Kismartonba bemasírozó rongyosok hadoszlopa





A Rongyos Gárda szerepe a fehérterrorban


Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás volt, majd annak bukása után tevékenyen vettek részt a fehérterrorban.

A százhatvan fős szabadcsapatot 1919 augusztusának végén állítólag a helyi nagybirtokos, Széchenyi Andor Pál hívta ,,rendteremtés végett" Marcaliba. Prónay a helyi ügyésztől annak tiltakozásával nem törődve, önkénnyel átvette a belügyminiszteri távirat alapján korábban letartóztatott személyeket, akik ,,vezető jellegű politikai tevékenységet fejtettek ki".


Az osztrák csendőrség által Burgenlandban elfogott két rongyos.





LAJTABÁNSÁG


A Lajtabánság (a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) vagy Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal volt.

A Lajtabánság kiterjedése nem kizárólag csak a mai Burgenland területét érintette, hanem azokat a településeket is, amiket eredetileg Ausztriához szántak csatolni, de végül Magyarországon maradtak (ilyenek pl. Szentpéterfa vagy Sopron).


A Tanácsköztársaság után

A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Prónay Pál katonatiszt saját kis hadsereget alakított leszerelt tisztekből és altisztekből. A különítmény vidéken és a fővárosban számos baloldali érzelmű embert kínzott meg, vagy végzett ki (fehérterror), válaszul a Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságokra (vörösterror). Hamarosan Horthy Miklós került hatalomra, ő lett a kormányzó. Az utolsó magyar király, IV. Károly 1921. március 27-én visszatért Magyarországra és Szombathelyen várta, hogy Horthy átadja neki a hatalmat. A kormányzó nem tett eleget a kérésnek, és elűzte a volt királyt az országból. A győztes Antant megtiltotta a Habsburg restaurációt, így nem volt választás. A király visszatérését sokan (az ún. legitimisták) kívánták, főleg Nyugat-Magyarországon.


A trianoni döntés hatása Nyugat Magyarországra

A trianoni döntést Horthynak hatalma megtartása érdekében el kellett fogadnia. Ez azzal is járt, hogy Nyugat-Magyarország egy részét, beleértve Sopront és a környékét is át kell adni az osztrákoknak. Ennek időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-ére tűzte ki. A magyar kormány sohasem tett le arról a reményről, hogy a nyugat-magyarországi területek átadásáról szóló döntést megváltoztassa, és megkísérelte, hogy elfogadtassa az osztrák féllel elképzelését, hogy a kérdést népszavazás útján rendezzék. Ezt Renner osztrák kancellár következetesen visszautasította. 1921 januárjában az osztrák nemzetgyűlés törvényt fogadott el, hogy a Magyarországról átkerült terület Burgenland néven önálló tartomány lesz majd.


Rongyos Gárda

Prónay ekkor újabb különítményt szervezett, melyet Rongyos Gárdának hívtak. A gárda a magyar kormány hallgatólagos beleegyezésével működött, sőt egyes vélemények szerint titkon ő szervezte meg. A felkelők civilek voltak, egykori katonasapkájukat búrkalapra cserélték, melynek karimáját jobb felől nemzeti színű kokárdával a kalap tetejéhez erősítették. Tagjaik alföldi földművesek, egyetemisták, leszerelt katonatisztek és bosnyák-albán muszlim - a volt Monarchiában szolgált - hadfiak voltak (köztük Durics Hilmi Huszein őrnagy közel 300 társával). Prónayn kívül Héjjas Iván számított meghatározó vezetőnek. Hozzájuk tódult a fiatalság az ország egész részéről, nyugat-magyarországi alig volt köztük. A felkelők mellett a legitimista Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy vadászzászlóalja állomásozott Sopronban, de ez az egység nem a felkelőkhöz tartozott, hanem a magyar hadsereghez, sőt, zászlóaljat a Sopronban székelő és a terület kiürítését, és átadását ellenőrző antant bizottság rendelkezésére bocsátották, így nemzetközinek számított. Rajtuk kívül az osztrákoknak ítélt Nyugat-Magyarországon nem volt más magyar sorkatonaság.


NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FELKELÉS

1921. augusztus 28-án kezdődött meg a felkelés a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg, Héjjas 120 embere (az Alföldi-brigád) keveredett tűzharcba az osztrák csendőrökkel. A rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet. Soprontól keletre minden faluban voltak felkelők.

1921. augusztus 28-án Ágfalvánál megfutamították az Őrvidékre bevonuló osztrákokat

Azonban nemcsak Ausztria és Magyarország, valamint a felkelők és a lakosság került szembe egymással, hanem maguk a felkelők egymással is szembefordultak, mert míg Prónay és Héjjas a szabad királyválasztók közé tartoztak, addig Friedrich István egykori miniszterelnök - aki szintén a felkelőkkel tartott és Kismartont felügyelte - valamint Ostenburg legitimisták voltak.

Horthy Gömbös Gyula későbbi miniszterelnököt nevezte ki nyugat-magyarországi kormánybiztosnak, feladata az önállósuló felkelők megrendszabályozása. Mind Héjjas, mind Friedrich megtagadja az utasítását, hogy vonuljanak vissza. Úgy tűnt, Prónay egymaga akarja megvalósítani a Sigray-Lingauer tervet, miszerint, ha a magyar kormány kiegyezne Ausztriával, lemondva ezzel a Nyugat-Magyarországról, a felkelők önálló államot hoznak létre Lajtabánság néven. A báni méltóságot gróf Sigray Antal főkormánybiztos vagy Albrecht főherceg kapta volna. Ám kézzelfogható közelségbe került a népszavazás lehetősége, így a miniszterelnök lebeszélte Sigrayt tervéről.

1921. október 3-án Nyugat-Magyarország az antant fennhatósága alá került. (Az antant adta volna át a területet az osztrák félnek), így 1921. október 4-én Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét. "Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot." írta Prónay visszaemlékezéseiben az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről


Így védte meg Nyugat-Magyarország határait a Rongyos Gárda

Link


A Lajtabánság kikiáltása Felsőőrött, 1921. október 4-én.





Lajtabánság kikiáltása

A Lajtabánság központja Felsőőr lett, mivel a falu magyar többségű volt. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, és, hogy nem hajlandóak alávetni magukat a békeszerződésnek. A bánság vezetője Prónay lett. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak pénzre volt szüksége. Adószedésből nem sokat remélhettek, az önállónak kikiáltott terület kicsi volt, ráadásul a felkelők már ki is fosztották, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők nagy árat fizettek.

Egyébként ebben a térségben nem ez volt az egyetlen kísérlet új államok létrehozására: 1918-ban elszakadást sürgető németek kikiáltották északon az ún. Hiénc Köztársaságot. Délen 1919-ben a Mura Köztársaság létezett, gyakorlatilag konkrét cél nélkül.







Soproni népszavazás

Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a harcoló csapatokat, amely ezt bár nem tette meg, de az önálló Lajtabánságot sem ismerte el. A helyzet megoldására 1921. október 11-12-én a két fél olasz közreműködéssel Velencében tárgyalni kezdett, Magyarország vállalta a felkelők visszavonását.

A velencei konferencián a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A december 14-18. között tartott népszavazáson a lakosság 65,8%-a Magyarország mellett szavazott, így a népszavazás teljes sikerrel zárult. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, melyet a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e.

A szavazásban érintett helységek

Ágfalva
Balf
Fertőboz
Fertőrákos
Harka
Kópháza
Nagycenk
Sopron
Sopronbánfalva

Az eredmények

Az összesen 26 879 jogosultból 24 063 fős (89,52%) részvétel mellett, 23 561 szavazóból 15 334 fő (65,08%) szavazott Magyarországra, 8 227 fő (34,92%) Ausztriára, és 502 (2,09%) szavazat érvénytelen volt.

Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra.

A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben.

Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazással döntöttek, ezzel az új állam meg is szűnt.


Így tért haza Sopron és környéke 1921 decemberében

Link


(Prónay később szélsőjobboldali szervezeteket alakított. 1945. március 20-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.)











 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Létezik a turániátok,vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok
  2021-08-13 19:30:43, péntek
 
 





LÉTEZIK A TURÁNI ÁTOK, VAGY NEM IS OLYAN SZÉTHÚZÓAK A MAGYAROK?
Hahner Péter







LÉTEZIK TURÁNI ÁTOK?



Közismert, hogy a turáni átok miatt a magyar nemzet boldogulását több mint ezer éve széthúzás, belviszály nehezíti. Ma is igaz, akár így is megfogalmazhatjuk: két magyar három párt. A turáni átok története elvileg a IX. századba nyúlik vissza.

Ekkor telt meg az etelközi haza népek sokaságával, és “a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszűkét tovább nem tűrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet" - írja Anonymus.


Vérszerződés

Tudták azt is, e hatalmas vállalkozást csak úgy vihetik véghez, ha “vezért és parancsolót" választ magának. “Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint - saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette." Ez volt a ma vérszerződésként ismert aktus, ahol esküvel fogadták többek között, hogy vezetőjüket mindig Álmos véréből választják.

Ez lett volna ugye a senioratus, azaz a trón mindig az alapító legidősebb egyenesági fiú utódját illeti függetlenül attól, hogy az illető milyen közeli rokoni kapcsolatban állt az épp elhunyt nagyfejedelemmel. Az eskü utolsó szakasza így szólt:

Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.

Ez utóbbi egyértelműen a Névtelen korát, a XII-XIII. századot idéző oklevélformula, amiről itt írtunk részletsebben. De maradjunk a “mesénél". Nem tudjuk, Géza nagyfejedelem milyen körülmények között örökölte apja, Taksony trónját. Az viszont biztos, hogy István utódlása erőszakkal történt, a dinasztia vérrel váltott a primogenitúrára, azaz az egyenesági öröklési rendre.


Esküszegés büntetése

És itt kapcsolódik történetünkbe a turáni átok, eredetére több magyarázat is létezik. Az egyik szerint üldözött táltosok átkozták meg a magyarokat, mert elfordultak az ősi istenektől. A másik úgy tudja, a vérszerződés megszegése, a primogenitúra bevezetése “aktiválta" az átkot. Nyilvánvaló, hogy a keresztény magyar állam születése idején sokaknak volt okuk átkot szórni. De hogy valóban megtették-e, nem tudjuk, mert a turáni átoknak nincs nyoma a forrásokban.

Max Müller, német történeti nyelvész volt az a XIX. század végén, aki az iráni népektől északra fekvő területre, Turánra felhívta a figyelmet, az ottani sztyeppei népeket és nyelvüket pedig turáninak nevezte.

Innen származtatják a szkítákat is, akiket pedig a magyarok mondanak őseiknek. “Müller Miksa" abban az időben Magyarországon is népszerű tudós volt, előadásokat tartott hazánkban és több könyve is megjelent magyarul.

A turáni átok kifejezés sokak szerint ekkor, az ő hatására terjedt el a köztudatban. Magyarul tehát: ha az átok akár már több mint ezer éve létezik is, nevet csak ekkor kapott.


Link







LÉTEZIK A TURÁNI ÁTOK, VAGY NEM IS OLYAN SZÉTHÚZÓAK A MAGYAROK?
Hahner Péter



Egy régi legenda szerint a közép-ázsiai Turáni-alföld mágusai átkozták meg az arra vándorló magyar törzseket azzal, hogy örökösen viszálykodjanak egymással.

A ,,turáni átok" szóösszetételt egyesek szerint Herczeg Ferenc író alkotta meg. Ez lehetséges, de már Vörösmarty Mihály 1832-ben írott, Az átok című verse is ilyesmire utal:

,,Férfiak!" így szólott Pannon vészistene hajdan,
,,Boldog földet adok, víjatok érte, ha kell."
S víttanak elszántan nagy bátor nemzetek érte,
S véresen a diadalt végre kivítta magyar.
Ah de viszály maradott a népek lelkein: a föld
Boldoggá nem tud lenni ez átok alatt.

Vörösmarty költeménye szerint tehát Pannónia istene átkozta meg a magyarokat, s ezért nem tudnak sohasem összefogni, ezért jellemző történelmükre az állandó viszály, széthúzás.

Mások szerint Szent István korából származik az átok, az ősi vallás papjaitól, a táltosoktól, akik a kereszténység felvétele miatt büntették meg honfitársaikat.

A legenda azonban nem a népvándorlás, a honfoglalás vagy az államalapítás idejéből származik, hanem a XIX. századból, a nemzeti mozgalmak, a felerősödő nacionalizmus korából.

Ekkoriban ugyanis a történészek többsége

saját nemzete történelmét vizsgálta, saját népe tragédiáit fájlalta,

s csak ritkán foglalkozott más népek történelmével. Elég azonban egy felületes pillantást vetni a világtörténelemre, hogy tarthatatlanná váljon a turáni átok legendája. Más nemzetek történelmének ismeretében ugyanis aligha állíthatjuk, hogy Magyarországon az átlagosnál gyakoribbak voltak a belső küzdelmek és a polgárháborúk.

A középkorban hazánk területén is sor került lázadásokra, trónviszályokra és hatalmi harcokra, de semmivel sem gyakrabban, mint más országokban. A magyarországi parasztfelkeléseket (1437, 1514, 1569, 1573) össze sem lehet mérni az 1524—25-ös német parasztháborúval, amely jóval nagyobb területre terjedt ki, és sokkal több áldozata volt.


Than Mór: A mohácsi csata





A mohácsi csatát követő másfél évtizedben valóban polgárháborús állapotok uralkodtak az országban, ezt azonban aligha lehet a magyarság civakodó természetének tulajdonítani, hiszen két nagyhatalom küzdött egymással az ország területén, s egyik sem tudta az egészet uralma alá vonni.

Vajon más korabeli társadalmakban nagyobb volt az összetartás? A mohácsi csata előtt hét évvel Franciaország egyik legnagyobb főura, Bourbon herceg átállt V. Károly német-római császár oldalára, s éveken keresztül háborúzott saját királya ellen. A század második felében pedig nem kevesebb mint

nyolc francia vallásháború követte egymást

(1562-98). Ezek leghíresebb epizódja, a Szent Bertalan-éji mészárlás (1572. augusztus 24.) áldozatainak számát a legmértéktartóbb becslések is 5-10 ezerre teszik. Hazánkban ilyesmire nem került sor.

Az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság közti XVII. századi küzdelmeket tekinthetjük polgárháborúnak is. Ezek azonban távolról sem bizonyultak olyan tartósnak és pusztítónak, mint a jórészt német területeken megvívott harmincéves háború, amelyben német fejedelemségek kerültek szembe egymással, és csak Magdeburg ostromának 20 000 halálos áldozata volt. A XVII. század első felében a francia főurak számtalanszor fellázadtak királyuk ellen, se szeri se száma a Richelieu elleni összeesküvéseiknek, több tartományi szintű parasztfelkelésre került sor, a Fronde elnevezésű francia polgárháború (1648-53) pedig

kétmillióval csökkentette az ország népességét.

Valóban tragikus, hogy a magyarság egy része Thököly Imre oldalán éppen abban az időszakban (1682) állt az oszmánok oldalára és választott le egy újabb darabot a három részre szakított országból, amikor a Habsburg-monarchia képessé vált arra, hogy véget vessen az oszmán megszállásnak. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát (1703-11) pedig polgárháborúnak is tekinthetjük, hiszen az ország lakosságának jelentős része nem támogatta. A szabadságharcnak mintegy nyolcvanezer áldozata volt. De ne feledjük, hogy a XVII. században az angolok két polgárháborút vívtak egymással (1642-46, 1648), s ezek áldozatainak száma a civilekkel együtt megközelíthette a kétszázezret. Az elesettek aránya a korabeli népességhez viszonyítva nagyobb volt, mint az első világháborúban.

Lengyelországban a nemesség ragaszkodott a szabad királyválasztás jogához, ami azt jelentette, hogy valamennyi királyuk halála után kisebb-nagyobb polgárháborúval döntötték el, ki ülhet a trónra. Ráadásul a lengyel alkotmánynak szerves része volt a ,,konföderáció joga", vagyis aki úgy érezte, hogy a szabadsága veszélyben forog, fegyveres lázadást kezdeményezhetett. Erre hivatkozva az ország főmarsallja, Jerzy Lubomirski 1665-ben kirobbantott egy felkelést,

amelyet rokosz néven emlegettek a magyar nemesség rákosi gyűléseire utalva.

Az ország ekkor háborúban állt az Orosz Birodalommal, az egymással harcoló lengyelek közül a m±twyi csatában (1666) mégis kétezer nemes pusztult el tökéletesen értelmetlenül, majd a győztes Lubomirski kegyelmet kért a királytól, és száműzetésbe vonult. Ilyesmire azért nincs példa a magyar történelemben.


Veszprémi Endre: Rákóczi találkozása Esze Tamással és gyalogos jobbágykatonáival, a talpasokkal a magyar-lengyel határon





A Rákóczi-szabadságharc után a XVIII. század a magyarság számára meglehetősen békésen telt el. Ezalatt a lengyelek több polgárháborút vívtak egymással, Nagy-Britanniában két skót felkelést vertek le (1715, 1745), Oroszországban pedig a Pugacsov-féle parasztháború áldozatainak száma meghaladta a húszezret. A francia forradalmi polgárháború áldozatainak számát a legszerényebb becslések is 120-200 000-re teszik - s ehhez még hozzá kell számítanunk a forradalmi terror 35-40 000 áldozatát.

A XIX. századi magyar történelemben sor került politikai küzdelmekre, forradalomra és szabadságharcra - polgárháborúról azonban nem beszélhetünk. A nagyvilágban viszont polgárháborúra került sor Argentínában, Chilében, Svájcban (1847), Kínában (1851-64), Kansasben (1854-58), Mexikóban (1854-61) és Japánban (1868-69, 1877).

Az amerikai polgárháborúban (1861-65) a polgári áldozatokkal együtt pedig több mint egymillió ember halt meg.

A XX. században Magyarország története távolról sem tekinthető sikersorozatnak. Olyan véres polgárháborúkra azonban mégsem került sor, mint Oroszországban (1917-21, 15 millió áldozat), Kínában (1928-36, 2 millió áldozat; 1946-49, 1,2 millió áldozat) vagy Spanyolországban (1936-39, félmillió áldozat). Ha pedig figyelembe vesszük a görög polgárháborút (1946-49, több mint 16 000 halott), Észak- és Dél-Korea ellentétét, valamint más államok számtalan nagyobb, belső konfliktusát, akkor el kell ismernünk, hogy a világ országainak jelentős részével összehasonlítva a magyar társadalom az elmúlt századok folyamán inkább békésnek és összetartónak bizonyult.

A hazafiasság érzelmei azt sugallják, hogy egy nemzet állampolgárainak össze kell fogniuk a közös célok érdekében. Könnyű azonban belátni, hogy

a legszélesebb körű összefogás csak rendkívüli helyzetekben, általában külső támadások esetén, akkor is csak rövid időre szokott megvalósulni.

Természetes dolog, hogy a többmilliós társadalmakban számtalan gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális ellentét alakul ki.

A magyar társadalom azonban az elmúlt évszázadok során ezeket általában képes volt véres konfliktusok nélkül megoldani - vagy legalább együtt élni velük. Nyugodtan megfeledkezhetünk tehát a turáni átok legendájáról: történelmünket egyáltalán nem az örökös belső küzdelmek jellemzik. Politikai és kulturális széthúzás ugyan manapság is tapasztalható, akárcsak más országokban, de kizárólag rajtunk áll, hogy csökkentsük és elviselhetővé tegyük.


Link







A TURÁNI ÁTOK ÉS ,,SZENT ISTVÁN BŰNE


Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmibe ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele... ,,

A kereszténység terjesztői persze ostobaságnak minősítette az átkot, mára még is közhellyé vált a magyarok széthúzása. Ha nálunk bárki, bármilyen sikert ér el, honfitársai rögtön rátámadnak, gyalázzák, gáncsot vetnek neki.

Mi ez, ha nem az ősi átok beteljesedése?

Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy a vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy ez új jelenség a hazai politika életébe; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozunk... A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, a Rákóczi-szabadságharc bukásához, az 1849-es kudarchoz, ahhoz hogy vesztesen kerültünk ki az első és a második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Úgy tűnik tehát, hogy az átok nagyon is működik Vagy csupán saját gyengeségünket magyarázzuk vele? Lehet-e hibáinkért valami természetfeletti erőt okolni? És egyáltalán elképzelhető, hogy felelősen gondolkodó nemzetvezetők, amilyenek őseink máguskirályai voltak, holmi vallási nézeteltérés miatt végzetes átkot mondjanak saját véreikre?

A turáni átok a magyarság feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta a nevét. Az akkori idők magyar idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak nem lett volna saját hite.


verszerzodes-1024x577





Éppen ezért kevéssé valószínű, hogy holmi hitbéli vita miatt a táltosok megátkozták volna saját népüket.

A turáni átok kiváltó oka nem az új vallás, az új hit volt, hanem az, hogy ennek az újnak mondott (és feltűnően könnyen elfogadott) vallásnak idegen papjai voltak, s a nép engedte, hogy idegen urak üljenek a magyarság nyakára. Mágusaink úgy tartották, hogy az ős magyar vallás minden más hit alapja, és őse volt, belőle alakultak ki a nagy egyházak, amelyek azonban letértek Isten útjáról. Az pedig, hogy a magyarok egy ilyen egyháznak hódoltak be, azt jelentette, hogy Isten népét többé már nem Isten irányította a máguskirályon keresztül, hanem más emberek. Még tovább sarkítva a dolgot: már nem Isten uralta az embereket, hanem azok akarták uralma alá vonni a Teremtőt! Ez pedig már olyan vétség, amely kiválthatta a súlyos turáni átkot. ,,Ha egy nép elhagyja Istenét, az isten elhagyja népét, a népnek pusztulnia kell..."

Manapság a pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott a nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy a pogány kor szókincsükkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv a honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem álhatot messze a kereszténységtől. A lélek, isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb. mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víztisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.







A táltosok megértették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt sem Jézus halálára utal, mert ez s egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet éjszakról délnek, egy pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez is kereszt; talán a legősibb jelképek egyike, amelyet a keresztény egyház felhasznált és félremagyarázott!

Mindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy hamis hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik minden jobban tudtak, mindent jobban csináltak, leleplezhették őket. Ezért kellet idegeneket a nyakunkra ültetni, amit viszont csak vallás nevébe tehették meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, István király.

Géza Taksony fejedelem fia volt, és csalás nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. (Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellet volna követnie őt a fejedelmek során.) Hogy megerősíts magát a posztján, Géza szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma hűbéresén, I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi rendet és a régi vallást, amely a kereszténység vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.







Géza fiát, Vajkot (Istvánt) német papok nevelték, és feleséget is bajor uralkodóházból választott neki. Megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. István pedig elszakította a magyarságot a keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:

,, ...a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak...Továbbá a templomokban található pogány betűkeli felírások és imakönyvek megsemmisítessenek és latinra cseréltessenek! Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 denárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztítsanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék."

Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nem csak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha turáni átok nem működne!

Forrás: magyarmegmaradasert.hu







A TURÁNI ÁTOK, A HONFOGLALÁS ÉS A KALANDOZÁS SZAVAINK HAMISSÁGA
TANULJUNK MEG ÚJRA HÁTRAFELÉ NYILAZNI!
Zetényi-Csukás Ferenc - 2021. 04. 02.


"Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk."
(Kányádi Sándor)


Annyi minden ostobaság születik meg az internet kavalkádjában, hogy az ember alig győzi kapkodni a fejét. Vajon miért hagyjuk, hogy a butaság teret kapjon és eluralkodjon sokunkon?

Turáni átok lenne rajtunk?

Erre a kérdésre - több minden más mellett - próbál választ adni az alábbi rövid, de jó szívvel írott néhány sorom:

,,Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmibe ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele..."

A turáni-átok! - sóhajtanak fel sokan. Pedig nincs, és nem is volt; úgy találták ki nekünk! A magyar nem átkozódó fajta, a sajátjait soha nem gyalázná, soha nem káromolná.

De ki volt az a ravasz idegen, aki éppen ezzel a hazugsággal akarta a széthúzást, marakodást és ,,elrendeltetést" erősíteni?

Megmondom:

Egy bizonyos Max Müller ültette el a magyar lelkekben, úgy 1861-ben, mert előtte a kutya sem hallott erről az ártó botorságról.

Turáni átok nincs, egészen más okai vannak az egység hiányának:

Az sok-sok éves agymosás és egymással való szembefordítás a mételye a magyar összefogásnak. Míg mi egymás torkának ugorva bizonygatjuk a magunk igazságát, és ellenséget keresünk egymás között a nemzeti oldalon, addig a valódi ellen kaján mosollyal dörzsöli a kezét. Így van ez már századok óta, s mi mindig ebben bukunk el...

És persze, ,,honfoglaltunk" és ,,kalandoztunk" is kicsit?

Nem volt ,,kalandozás", és nem volt ,,honfoglalás" szóösszetétel sem, a nyelvújítás hozta el nekünk a XIX.-században; Kazinczy és társai által.

A ,,honfoglalás"- szavunkat is nekik tudják be a bölcsek - ahogyan mondják; a német ,,landnahme"-szó sekélyes fordításaként (Ezt megelőzően őseink bejövetelét ,,visszatérésnek" mondották a krónikákban és a népi emlékezetben!). A ,,kalandozás" is tőlük fakad, kik azt vallották: ,,A nyelvnek romlania kell, hogy fejlődhessen!"

Édes Istenem...

,,Kalandozás". A felőlük reánk maradt bosszantó kifejezés, amellyel magunk hadi eredményeit rontjuk le. Eleink hadjáratai nem ,,kalandozások" voltak, hanem tudatos és előre felépített hadjáratok, vagy a szövetségeseik melletti határozott kiállásaink. Szívem szerint, én a ,,kalandozásokat" a ,,Kárpát-haza védelme" vagy ,,hazánk újbóli birtokba vétele megerősítésének" nevezném, mert ezek a sokkal méltóbb megnevezések.

No, de Kazinczy mester szabadkőműves volt - az illuminátus lelkes pártolója - ki feladatát elvégezvén jobblétre szenderült, hogy utána jöjjenek újabb, magyarnak ártó nyelvújítók és történelemhamisítók; kik majd finnugorrá teszik Nimród király leszármazottjait!

Nem tudom már szebben és többször elmondani, csak magyarul:

Mielőbb újra kell formálni a történelemtanításunkat és újra meg kell tanulnunk hátrafelé nyilazni!

(Zetényi-Csukás Ferenc)







Gyarmati Gábor: MORBUS HUNGARICUS 2018 (TURÁNI ÁTOK)


Belső féreg eméssze
Életében a magyart,
Szavát senki ne értse,
Sújtsa káosz s zűrzavar!

Üldöz, széthúz, szaggat
Sótalan verejték!
Gyűlöl, hőzöng, jajgat
Sorvasztó betegség!

Félelmet szajkózó,
Fertőző rettegés!
Romba döntött móló,
Földön maró kelés!

Penészes gondolat,
Pont nélküli sorvég!
Hiányos csontozat,
Génekbe oltott fék!

Ősi átok: turáni!
Ezer évre kiosztva,
Rontásban élni, állni
Téveszmék közt kifosztva!







Létezik turáni átok?

Link



Létezik a turáni átok,vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?

Link



A turáni átok és ,,Szent" István bűne

Link



A turáni átok, a honfoglalás és a kalandozás szavaink hamissága

Link


Turáni átok Augusztus 20. margójára

Link













 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Áttörés várható a hun-magyar őstörténet kutatásában
  2021-08-07 21:00:23, szombat
 
 








ÁTTÖRÉS VÁRHATÓ A HUN-MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KUTATÁSÁBAN


Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak - véli Obrusánszky Borbála történész, az ulánbátori magyar nagykövetség vezetője, akivel a hun és a magyar rokonság kérdéséről beszélgettünk.


- Mit tudhatunk ma a hunok és a magyarok kapcsolatáról? Mennyire mese vagy éppen valóság Attila királlyal való kapcsoltunk?


- A középkori magyar krónikák feljegyzései, a Werbőczy Hármaskönyvében összefoglalt jogszokások, a történelmi mondák alapján elmondható, hogy a hunoktól való származás tudata nem kérdés, hanem tény volt a középkorban. A történelmi forrásokon kívül régészeti leletek, antropológiai vizsgálatok is az ázsiai és az európai hunok, illetve a magyarok közti rokonságot mutatták ki.

A legfrissebb tudományág, az archaeogenetika pedig konkrét bizonyítékokkal szolgál erre.

A sokoldalú bizonyítékok ellenére máig sokan tiltakoznak a hun-magyar rokonság ellen, amelynek okai nem igazán érthetők.


Attila hun király ábrázolása a Képes krónikában, 1360 körül (Forrás: Wikipedia.hu)





- Az Habsburg Birodalom el akarta tagadni a magyaroktól az egykor dicső ősöket?


- Talán így történt, annyi bizonyos, hogy a 19. század második felétől - politikai megbízásra - támadás indult a magyar nemzeti krónikák ellen. Német- és Habsburg-hű magyar történészek megpróbálták nevetségessé tenni a magyar krónikákban szereplő adatokat.

Kiváló és neves magyar történészek - Szabó Károly, Thúry József - megírták kritikáikat, de nem tudták megváltoztatni a 19. században kialakult tudományos álláspontot a magyarság őstörténetéről.


- Mára számos új kutatási eredménnyel rendelkezünk.

- Valóban, azóta némi javulás tapasztalható, ami a természettudományos módszerek eredményeinek köszönhetők. Sajnos azonban még mindig nem sikerült áttörést elérni a hunok kutatása terén.


Mongol lovas hagyományőrzők napjainkban. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)





Hazánkban főleg a régészek foglalkoznak Attila hunjainak történetével és kultúrájával, más tudományágak nem. Holott a történészek, néprajzosok számára is rengeteg érdekességet tartogatna egy ázsiai-európai hun összehasonlító vizsgálat.

Számos mondai párhuzamunk egészen az ázsiai hun birodalomba vezet bennünket.

Sok szokásunk, amelyet a néprajzosok germánnak vagy szlávnak állítanak be, megvan az ázsiai hunoknál és utódnépeiknél is.


- Mondana egy példát?

- Természetesen. A frászkarikán való átbújtatást a neve miatt európai, azon belül német szokásnak vélik a kutatók. Holott ez nem más, mint a jelképes újjászületés rítusa, amelyet Mongóliában mai napig gyakorolnak.


Jurta Mongóliában. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)





Attila királyról számos monda szól, amelyet még az 1920-as években Szendrey Zsigmond néprajzkutató gyűjtött össze. Ebből látható, hogy az egész Kárpát-medence területén megvolt Attila király kultusza. A krónikákban szereplő hun uralkodó bölcsessége, majd Szent István királyunk Intelmeiben köszön vissza, amikor is az ország kormányzásában a saját hagyomány fontosságát hangsúlyozták.

Anonymus művében többször is előjön az a szófordulat, hogy Árpád fejedelem Attila király államát akarta feltámasztani, hiszen a nagy hun király fia, Irnek - Csaba királyfi - ezt a feladatot hagyta utódaira.


A hunok megszállják Rómát, a Nyugat-római Birodalom fővárosát. Ulpiano Checa festménye, 1887 (Forrás: Wikipédia.hu)





- Az elmúlt évek forrásai miben változtattak a korábbi álláspontokon?

- Szerencsére a kaukázusi területekről előkerült történelmi források, régészeti leletek igazolták a krónikák leírását és az Ázsiából származó hunok korai (Kr. u. 1-2. század) megjelenését. Ismeretes, hogy Hunor és Magor egy átjárót keresett, amit a szarvas mutatott meg nekik. Ez nem más, mint a grúziai Darial-hágó, amelynek mentén koncentrálódnak a hun leletek.

A hunokról szóló kínai források is óriási segítséget jelentenek a kutatók számára.

Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő, hogy mennyi egyezés található a hun és a magyar hagyomány között.


- Számos kutató hangoztatja, hogy nagyon kevés a hun leletanyag a Kárpát-medencében, mi lehet ennek az oka?

- Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet, tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak.

A német kutatók a régebben megtalált csontleleteket újabb vizsgálatoknak vetették alá, melyekből kiderült, hogy a korábban germánnak tartott emberi maradványok hun lehet.


Mongol jurták. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)





- Kik foglalkoznak ma a hun-magyar kérdés tisztázásával?

- Jelenleg a Magyarságkutató Intézet végez intenzív kutatást a hunok eredetével kapcsolatban. Remélem, hogy az ő tevékenységük révén tisztázható lesz néhány, mai napig vitatott téma, így a hunok eredete, valamint a vándorlásuk és a magyarokkal való rokoni kapcsolat. Összefoglalva elmondhatom, hogy valami pozitív változás elindult, de még hosszú út vezet odáig, hogy a régi, mára megdőlt elméleteket átértelmezze a szakma.

Tóth Gábor


Link



A korai magyar történelem kutatásának legújabb eredményei

Link



Történetek a magyarok eredetéről

Link



A feltételezett magyar őshaza: Dzsungária

Link








 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Első világháború
  2021-07-20 21:46:06, kedd
 
 




AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
1914. július 28. - 1918. november 11.


Az első világháború vagy I. világháború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 10 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak még a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák-magyar hadüzenettel kezdődtek meg. ,,Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam" - mondta I. Ferenc József császár. Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, és fél év alatt (,,Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében" - mondta II. Vilmos) véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.

E világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak (az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, az Oszmán Birodalom és Bulgária) győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló- vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be harci alkalmazásra először a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázt.

A háború alatt meggyengült Oroszországban közben forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére pedig az Osztrák-Magyar Monarchia is szétesett, valamint a német területszerzési illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok egyensúlytalanságai vezettek jórészt az alig két évtizeddel később kitört második világháborúhoz.

Az 1914-1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. 1946-ban Charles de Gaulle például így nyilatkozott: ,,A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában" Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.








AZ I. VILÁGHÁBORÚ 1914 - 1918


Hadüzenetek
Svédország Norvégia Spanyolország 1914. augusztus 4.
Hollandia
1914. augusztus 4.
1914. augusztus 1.
1914. augusztus 3.
Svájc
1916. augusztus 27.
1914. július 28.
1914. június 28.
Szarajevó Spanyolország
1915. szeptember 6.
Albánia 1916. március 9.
1915. május 23.
1914. október 29.
1916. november 26.

A frontvonalak alakulása 1914-ben
Svédország
Norvégia
Helgoland
Hollandia T
Tannenberg
Svájc
Spanyolország
Albánia

A frontvonalak alakulása 1915-ben
Lusitania
Svédország
Norvégia
Mazuri tavak
Hollandia
Ypern Gorlice
Svájc
Isonzó csaták
Doberdo
Spanyolország
Albánia

A frontvonalak alakulása 1916-ban
Svédország
Norvégia
Jütland
Hollandia
Somme folyó
Verdun
Svájc
Spanyolország
Dardanellák
Albánia

A frontvonalak alakulása 1917-ben
Svédország
Norvégia
Szentpétervár
Moszkva
Hollandia
Svájc
Caporetto
Spanyolország
Dardanellák
Albánia

A frontvonalak alakulása 1918-ban
Svédország
Norvégia
Szentpétervár
Moszkva
Hollandia
Amiens
Arras
Svájc
Piave folyó
Padova
Spanyolország
Dardanellák
Albánia

Szövetséges és Társult hatalmak (Antant)
Katonai tömbök a világháború alatt Japán Szövetséges és Társult hatalmak (Antant) Semleges államok Központi hatalmak

Katonai egyenruhák az I. világháborúban
Központi hatalmak Antant francia orosz olasz német osztrák magyar angol portugál román török szerb bolgár amerikai


Link



































AZ I. VILÁGHÁBORÚ BÉKEKÖTÉSEK


Ígéretek

A konferencia valójában öt nagy kérdés köré szervezte tevékenységét:
1918. március 3-án az orosz hatalom különbékét kötött a központi hatalmakkal, ami a Breszt-litovszki béke néven vált ismertté. Ezen béke tette azt lehetővé, hogy Oroszország, bár az Antant oldalán harcolt, mégis az 1. világháború legnagyobb veszteseként fejezte azt be.
1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország november 11-én Németországgal a compiégne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverletételt. Ez a vasúti kocsi ad helyet később a 2.világháború idején a francia kapituláció aláírásának is!
A konferencia valójában öt nagy kérdés köré szervezte tevékenységét:
Németország
az Osztrák-Magyar Monarchia (illetve utódállamai)
Szovjet-Oroszország
az összeomlott Oszmán Birodalom
Németország gyarmatai
Az első világháborút lezáró békesorozatot Párizs környéki békeszerződéseknek nevezzük. Versailles-i békeszerződés
Saint-germain-i békeszerződés (1919)
Trianoni békeszerződés
Neuilly-i béke
Sèvres-i békeszerződés

A Versailles-i békeszerződés
A versailles-i békeszerződés az I. világháború végeztével megkötött béke. Az Antant (a Szövetséges és Társult Hatalmak) írták alá június 28-án franciaországi versailles-i kastély Tükörtermében. A békeszerződés június 28-án lépett életbe, miután ratifikálta Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Japán.

A saint-germain-i békeszerződés
A saint-germain-i békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Ausztria (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés. Saint-Germain-en-Loye-ban írták alá szeptember 10-én.

A Trianoni békeszerződés
A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes Antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a saint germain-i békeszerződés is rendelkezik.)
A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan lemondott.

A neuilly-i béke A neuilly-i béke Bulgária - mint az egyik központi hatalom - helyzetét rendezte az első világháború után november 27-én írták alá Franciaországban Neuilly-sur-Seine-ben.

A Sévres-i békeszerződés
A Sèvres-i békeszerződést augusztus 10-én írták alá az Antant országai és Törökország. Ez a békeszerződés volt a török függetlenségi háború kirobbanásának egyik kiváltó oka.

A békekötésekre meghívták a legyőzött központi hatalmak képviselőit, de nekik érdemi beleszólásuk a szerződésekbe nem volt. A megkötött szerződések a négy nagy államférfi elképzeléseit tükrözték:
Georges Clemenceau (Franciaország)
David Lloyd George (Nagy-Britannia)
Woodrow Wilson (Amerikai Egyesült Államok)
Vittorio Emanuele Orlando (Olaszország)


Link


































AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGE ÉS A HATALMI POLITIKA KIÚJULÁSA


Alapmotívumok Izolacionizmus, kollektív biztonság
L. George (1918. nov. 11.) ,,... bízom benne, hogy elmondhatjuk, ezen a sorsdöntő reggelen örökre véget vetettünk a háborúnak."
Izolacionizmus, kollektív biztonság
Hatalmi egyensúly? Kölcsönös bizalmatlanság
Versailles felülvizsgálata
Leszerelés és jóvátétel
Nagyhatalmiság és gyarmatok

Hatalmi struktúra Eurocentrizmus megkérdőjeleződik, majd visszatér

XIX. századi béke: ,,büntető"
Egyszerre győztesek és vesztesek Nem kompatibilis biztonság percepciók Megbékítés és béke mindenekfelett Közvélemény szerepe

Egyesült Államok
Wilsonizmus vs. Izolacionizmus
Monroe-elv
Gazdasági hatalom
Kölcsönök

Nagy-Britannia Meggyengült Igazi ,,wilsonista" - közvélemény
Adósság
Gyarmatbirodalom
Igazi ,,wilsonista" - közvélemény
Politika vs. hadsereg

Franciaország
Fenyegetettség érzés
No gazdasági lerombolása
- Jóvátétel
- No nem lehet egyenlő katonailag
Foch marsall: ,,... ez nem béke, hanem fegyverszünet 20 évre!"

Olaszország
Kell a ,,zsákmány"
Revizionista
Status quo

Japán
Elfeledettség
Új rendet lehet létrehozni

Németország
Revízió vs.Teljesítés
Erős maradt
Nincs vesztes érzés
Kitaszított

Szovjetunió
Hatalmas veszteségek
Kitaszított
Úgyis világforradalom lesz

Dilemma
NB és Fro meggyengült, pénz kell
No - újra erősödik (Streseman)
- Teljesítés Dawes, Young
- 1922. Rapallo
- 1925. Locarno . Kollektív biztonságnak nincs értelme
Fro reakció:
- Maginot vonal 1928.
- Briand javaslata

Versailles lerombolása
Hitler
- Leszerelés vége
- NSZ-ből kilép
- Közben békét hirdet, Saar vidék
NB
- Munkáspárti kormány - megbékélés
- 1931. westminsteri rendelet
Fro
- Demoralizálódott - szövetséget keres
- KöEU kölcsönös szerződések
- 1935. SZU-al
- 1935. Stresa-i front

A háború a küszöbön
NB - No flottaegyezmény
- Stresai frontot értéktelenítette
- Mussolini ,,szabad kezet kapott" 1935. Abesszínia - szankciók
1936. március 7. Rajna vidék
- De Hitler ,,megbékélési" javaslata
Spanyol polgárháború
1937. NB-Fro
1938. Anschluss

Önrendelkezés vs. kollektív biztonság
Csehszlovákia a mintaterep
- Megkezdődött a felosztás (1936. Berlin-Róma; Antikomintern; háromhatalmi szerződés) München
1939. London Európa felé fordul
SZU: el kell kerülni a 2 frontos háborút
- 1939. aug. 23.
- 1941. Japán-SZU


Link






















































 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Soha nem mondunk le a hazánkról!
  2021-06-04 22:30:34, péntek
 
 







Pilhál Tamás: SOHA NEM MONDUNK LE A HAZÁNKRÓL!


Százegy éve írták alá az országot megcsonkító és feldaraboló diktátumot, a trianoni békeszerződést. Ma nemcsak az ország, de az egész világ magyarsága erre emlékezik.

A trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját jelenti. Ugyanakkor Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918-1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet. Bár a magyar baloldal több, mint száz éve újra és újra rátámad hazánkra, de a százegy éve a Nagy Trianon-palotában halálra itélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára ez idő alatt, ami jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. Hozzátette: a jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban.

Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról szóló, nemzeti emléknap Magyarországon.

Ezen a napon még elevenebb él bennünk a nemzetet sújtó tragikus döntés, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, valamint bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökereket, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

Mindig lesz itt, a Kárpát-medencében elegendő magyar, aki nem felejt.








"Nincs olyan földi hatalom, mely arra kényszeríthetne minket, magyarokat, hogy örökre lemondjunk a hazánkról. Hogy végleg elveszettnek tekintsük azt a földet, ahol magyarok most is magyarul éneklik a Himnuszt. Aki ezt képzeli, ki kell ábrándítsam: mindig lesz itt, a Kárpát-medencében elegendő magyar, aki nem felejt, s alkalmas időben (tíz, ötven, száz év múlva), mikor kedvező lesz a csillagok állása, helyrebillenti a történelem kerekét.

Miért is mondanánk le arról, ami a miénk?

Ha maholnap egy csapat fölfegyverzett terrorista beront a tisztelt olvasó házába, kikergeti onnan, s túszul ejti a gyermekeit, anyját, apját - tudomásul venné? Beletörődne? Magáévá tenné akárcsak egyetlen pillanatig is a terroristák hivatkozását, miszerint a maga lakása és családja voltaképpen az övéké, mindig is az övéké volt? Aligha. Időlegesen tán elfogadná, hogy nincs fegyvere, amivel szembeszálljon a túlerő ellen, s a rendőröket sem hívhatja, mert azok a terroristákkal vannak. Ám soha, de soha nem mondana le véglegesen arról, hogy valamikor, majd egyszer kiszabadítsa a családját, visszavegye a saját házát. Még akkor sem, ha a homlokához fegyvert szorítva aláírattak önnel egy lemondó nyilatkozatot.

A polgári jogban a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, és határidő nélkül benyújtható bírósági kereset a semmisség kikényszerítésére. A nemzetközi jogban ez nincs így, mivel a nemzetközi jog az erősebb kutya kufircol-elv mentén működik. A nemzetközi jog arról szól, hogy ha Németország megtámad egy országot, akkor kitör a világháború - ám ha az Egyesült Államok vagy a Szovjetunió megtámad tíz országot, akkor nem történik semmi. (Legfeljebb ,,demokrácia-exportálás", vagy ,,fölszabadítás".) Az erős győz, és megírja áldozata történelemtankönyveit. A vesztes meg kushad a sarokban.

Ám a kushadás nem jelenthet soha végleges beletörődést. Soha nem fogadható el örökös állapotnak egy ránk kényszerített gazság, egy embertelen rémtett. Egy ország területének egyharmadára zsugorítására nem is jó szó a ,,rémtett" - túl enyhe kifejezés. Megfelelő szó tán nincs is az ilyesmire.

Persze, a pillanatnyi erőviszonyokat tudomásul kell venni. Sok lúd disznőt győz. Két lábbal a földön állva, pragmatikusan kell Magyarország ügyeit intézni - ez a mindenkori magyar kormány dolga, kötelessége. Reálpolitikának nevezik az ilyesmit. Így is kell lennie. De nekünk, akik sem politikusok nem vagyunk, sem a mindenkori kormány nem vagyunk, a szívünkben őriznünk kell az igazságot, a lángot. Mi nem fogadhatjuk el soha, ami elfogadhatatlan. Aki így tesz: megtört, legyőzött ember.

Országunk csodálatos, s megszámolni is nehéz, hány nép akarta elfoglalni a történelem folyamán. Szép hely ez, csak kissé huzatos. Éppen a ,,nagyvadak" vonulási útjába esik. E nagyvadak egy része ránk kényszerítette Trianont. (Ugyanazok, akik világszerte, Afrikától Ázsiáig előszeretettel rajzolgatták mások határait.) Ám az idők változnak. Nagyvadak születnek s múlnak ki. Nem kizárt, mi ott állunk majd, mikor például a francia nagyvadat leeresztik a föld alá. Semmi sem állandó. Nincsenek kőbe vésett határok. Ami egyúttal azt is jelenti: akár rosszabb határaink is lehetnek ha megint egy Károlyi Mihály-szerű nemzetvesztő kerül hatalomra...

Ami igazság volt 1920-ban, igazság ma is. S ami alávaló becstelenség volt, alávaló becstelenség marad örökre. Azért sem mondhatunk le hazánk egyetlen, magyarok lakta rögéről sem, mert nincs rá fölhatalmazásunk. Előttünk magyar géniuszok ezrei éltek, alkottak és építették a Kárpát-hazát. Ugyan, mit szólnának, ha látnák, mivé lett az ország, amelyért vérüket, verejtéküket hullatták? Mit szólnának, ha önfeladó, legyőzött, megtört magyarokat látnának? Legyünk hát hűek hozzájuk! Legyen hitünk, elszántságunk! Gyarapodjunk!

A Kárpát-medence minden egyes talpalatnyi földje, ahol magyar emberek élnek s a Himnuszt éneklik: a miénk. És amíg ott magyarul beszélnek, a miénk is marad. Átnevezhetik, föllobogózhatják rusnya sárgával, parádézhatnak akár hetente is hősi halottaink sírjain: attól még magyar marad. Százegy esztendő nem a világ. Újra el fog jönni a mi időnk, készüljünk!"


Link


















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Embert is áldoztak a kelta varázsló papok, a druidák
  2021-03-18 20:00:09, csütörtök
 
  A Hallstatt-kultúra és a La Téne-kultúra elterjedése.



A kelták varázserővel bíró jós papjai voltak a törvények tudói is





EMBERT IS ÁLDOZTAK A KELTA VARÁZSLÓ PAPOK, A DRUIDÁK




A druidák az ókori kelta társadalom legmagasabb osztályrendjét alkották a nemesekkel együtt, az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élő kelta társadalmakban, amíg a vallást ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druidák egyszerre voltak papok, döntőbírók, gyógyítók és tudósok. A druida szertartások a gallok kultúrájának is részét képezték.


A druidák a kelta nép ősi varázsló papjai voltak, a legtanultabbak és a legjobban tiszteltek a kelták között. Érdekesség, hogy nők és férfiak egyaránt tagjai voltak a druida papságnak és egyenjogúságban tevékenykedtek. A tudományok, a gyógyítás, a vallási rituálék is nekik köszönhetők. Legendák szólnak látnoki képességeikről és ékesszólásukról.


Sokféle szerepben

Az ókori kelte társadalom legmagasabb osztályrendjébe tartoztak a nemesekkel együtt az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élő kelta társadalmakban, amig a vallásukat ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druidák egy személyben voltak papok, döntőbírók, gyógyítók és tudósok. Mivel sok mindenhez értettek, több feladatot is elláttak, azemberek spekulációi és legendák övezték tevékenységüket.

A "druida" egy kelte szó latin átírásából származik, az eredeti kifejezés egy különleges társadalmi osztályt jelölt, melynek tagjai jóslással és szertartásokkal foglalkoztak.

A druidák mentesültek a katonai szolgálat alól és nem kellett adót fizetniük.Mivel ők voltak az ősi, iratlan törvény tudói és őrzői, a köznép fölötti itélkezés is az ő joguk volt.


Természetfeletti erők

Középkori. a 12 századból származó ír kéziratok - amelyek a 8. századig visszanyúló szövegeken alapulnak - számos történetet tartalmaznak, amelyekben a druidág a király fontos tanácsadóiként szerepelnek.Ezekben a történetekben a dridáknak olyan erőket tulajdonítanak, amelyek természetfölöttinek is nevezhetők, meg tudták jósolni a jövőbeni eseményeket, köztül az írek legfőbb királyának a halálát.

Több istenben hittek, és az istenek között tiszteltek bizonyos természeti elemeket, mint a nap, a hold, a csillagok, valamint különböző növényeket, pédául a tölgyfát, fagyöngyöt és a magyalt, továbbá ligeteket, hegycsúcsokat, patakokat, tavakat.

Hittek a lélekvándorlásban, vagyis hogy a halál után a lélek nem pusztul el, hanem egyik emberből a másikba költözik.

Ünnepeiket és vallási szertartásaikat kizárólag szabad téren tartották, gyakran az erőben, szent ligetekben vagy szent kutak mellett.. Valószínüleg sok szertartás során mutattak be állatáldozatot, de számos római író állítja, hogy embereket is áldoztak.


Szájrál szájra terjedt

Mivel az ókori kelták nem ismerték az írást - szent énekeik, imáik és varázsverseik stájhagyomány útján terjedtek és öröklődtek - a druidákkal kapcsolatos minden leírás más, főként római forrásokból származik. Julius Caesar római hadvezér, politikus és diktátor például így írt róluk a Krisztus előtti 50-es években, miután a a római seregek élén lerohanta Galliát, vagyis a mai Franciaországot: a druidáknak ,,a szent dolgokban van szerepük, ők hajtják végre a nyílvános és magánáldozatokat, és ők értelmezik a vallás minden vonatkozását".

A későbbi császár azt is feljegyezte, hogy a druidákat erősen foglalkoztatja a csillagászat, az oktatás és a hősiesség kultusza, továbbá hogy szokásuk emberáldozatokat végrehajtani isteneik tetszésének elnyerésére: az élő emb ereket szalmabábukban helyezték el, amelyeket aztán meggyújtottak.


Vérszomjas szertartások

Minden forrás a druidák más-más tulajdonságát emeli ki, vannak római értekezések, amelyek elsősorban a druidák vérszomját elemezték. Idősebb Olinius /teljen nevén Caius Plinius Secundus Maior/ római író, polihisztor a halálos mérgű fagyöngy és az emberáldozatok szerepének fontosságát emelte ki: ,,Meggyilkolni egy embert egyet jelentett a legájtatosabb cselekedet végrehajtásával, húsának elfogyasztása pedig a legreősebb egészségbeli áldást jelentette.

Tacitus római történetíró egy olyan csatáról írt, melynek sorána a druidák ,,foglyok vérével öntözték oltáraikat, és isteneikkel emberi belsőségeik útján tanácskoztak".
Ezek alapján nem véletlen, hogy a rőmaiak jelentős veszélyt láttak az ilyen embertelen ritusok kitalálóiban és levezénylőiben.

A legújabb bizonyítékok szerinr a druidák rituális emberáldozatokat hajthattak végre, és megették áldozataikat. A régészek szerint mindez arra utal, hogy a rómaiak beszámolói a kelták kegyetlenségérőé nem volt túlzó.

A druidák legfontosabb szimbóluma a kör, amely az emberiség legelsőként használt jele. a végtelen és a tökéletesség kifejezője. Emellett a spirál, ami az örök változásra utal.


A kelta népek és nyelvek elterjedése





Miért tudunk annyira keveset az ókori kelta druidákról?

Link



Csak mások elbeszéléseiből ismerjük az ókori kelta druidákat

Link



A Stonehenge-nél máig megemlékeznek a régi szertartásokról



Az 1781-ben Londonban alakult Druidák Ősi Rendje canterburyi páholya a 19.-20. század fordulóján



A fagyöngy és a magyal fontos növényük volt





 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 117 
2021.11 2021. December 2022.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 3 db bejegyzés
e év: 314 db bejegyzés
Összes: 4292 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 650
  • e Hét: 2109
  • e Hónap: 17655
  • e Év: 571982
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.