Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/20 oldal   Bejegyzések száma: 195 
A turai Kastély lett Európa legjobb kastélyhotele
  2021-10-11 20:00:45, hétfő
 
 







A TURAI KASTÉLY LETT EURÓPA LEGJOBB KASTÉLYHOTELE


3000 nevezőt utasított maga mögé - Rangos elismerés

A ,,Legjobb Európai Kastélyhotel 2021" díjban részesült az International Travel Awards 2021 nemzetközi versenyen a BOTANIQ Turai Kastély.


A mesébe illő kastély varázsát nemcsak a neoreneszánsz és neobarokk stíluselemek adják, hanem az a szerelmi történet is, melyet az épület minden szegletében érezni lehet. A kastélxt ugyanis báró Schossberger Zsigmond termény-nagykereskedő mágnás építette feleségének, Mayer von Gunthof Teréz számára. Zsigmondnak 1890-ben Ferenc József király adományozott bárói címet. A báró 1869-ben az Esterházy családtól vásárolta meg a Pest megyei Turán elterülő birtokot, ahol 1883-ra megépítette az általa megálmodott kastélyt, amiben korának minden építészeti bravúrját felfedezhetjük. A korszerű központi fűtés mellett volt étellift, és villanyáram is. Minden szintre került fürdőszoba, melyekbe artézi kútból érkezett a a friss víz. A látványos földszinti előtérben emeleti világítóablakok és mérnöki pontossággal elhelyezett tükrök segítségével elérték, hogy ablakok nélkül is természetes fényt kapjon a helyiség.

Az 1883-ban épült neoreneszánsz stilusú kastély a BDPST Group teljes körű rekonstrukcióját követően 2020 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt.

A Loire-menti kastélyok miliőjét idéző, Budapesttől 50 km-re fekvő BOTANIQ Turai Kastély ma már szállodaként és rendezvényhelyszínként is népszerű a térség turisztikai kínálatában, az International Travel Awards díja pedig azt mutatja, hogy európai mércével is elismerésre méltó

A KSA Tourism Marketing szervezet által megrendezett nemzetközi versenyen több mint száz ország szállodái és vendéglátó egységei indultak. Az International Travel Awards versenye során több mint 3000 nevezés érkezett a világ számos pontjáról, amelyből 500 nevező juthatott tovább a döntőbe, ahol a szakmai zsűri végül 200 indulót jutalmazott díjjal az egyes kategóriákban.

Az International Travel Awards verseny értékelési fázisának keretében egy több nemzetiségű, szakmai zsűri vizsgálja meg az adott díjra pályázókat, meghatározott szempontrendszer alapján. A szállodák esetében többek között olyan kritériumok alapján zajlik az értékelés menete, mint például a személyzet barátságossága vagy szobák minősége, felszereltsége és tisztasága. Az értékelés során továbbá nagy hangsúlyt fektetnek az étterem, valamint a spa és wellness egységek színvonalára is - az étterem hangulatát, illetve az ételek és eszközök minőségét is értékelik.

A spa és wellness részleg értékelésénél a különböző ajánlatok és szolgáltatások mellett a szolgáltatás színvonalát vizsgálták.

Az étterem szezonális étlapján a nemzetközi fogások mellett a jellegzetes magyaros ételek modern variációi is megtalálhatók, míg a hotel közel 400 négyzetméteres spa részlegét a kastélykert virágai és növényei inspirálták, és finn szauna, gőzkabin, sószoba, valamint meleg vizes kül- és beltéri medencék is találhatók benne.

"Nagyon örülünk az elismerésnek, hiszen amellett, hogy egy nemzetközi, elismert szakemberekből álló zsűri döntését is tükrözi a végeredmény, a folyamat során a vendégeink is elmondhatták a véleményüket a szavazáson keresztül, ami közvetlen visszajelzést jelent számunkra"

- mondta Somlyai Zoltán, a BDPST Group hotel divíziójának vezetője.


Link






Régen és most




 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Tudja, hol található a legtöbb vár és kastély a világon?
  2021-10-05 21:30:30, kedd
 
 










TUDJA, HOL TALÁLHATÓ A LEGTÖBB VÁR ÉS KASTÉLY A VILÁGON




A világon sehol másutt nincs annyi vár és kastély, mint Németországban. Nem is tudják pontosan, hány ilyen építmény található az országban, de egyes becslések szerint számuk a 25 ezret is meghaladhatja. Az európai szinten ennek a területnek a kutatásával foglalkozó intézet 2018-ban megkezdte a pontos számbavételüket, de ez a feladat várakozásaik szerint akár tíz évet is igénybe vehet.

Rögtön adódik persze a kérdés, hogy miért épült ennyi vár Németországban? Ennek oka a wonderopolis.org összeállítása szerint elsősorban a német történelemben keresendő. A germán törzsek miután megtelepedtek Európában, nagyon sokáig állandó harcban álltak egymással, de kívülről érkező hódítókkal is meg kellett küzdeniük.

Ekkor kezdtek a kor technikai színvonalának megfelelően egyszerűbb várakat építeni, hogy megvédjék magukat a külső és belső ellenségektől.

Ezek az építmények mai szemmel természetesen még igencsak kezdetlegesek voltak, eleinte jobbára földvárakról volt szó.

Ha visszatekintünk a történelemben, akkor azt látjuk, hogy a földvár már az őskortól használt erődítménytípus volt, és eredete a Kr.e. 6. évezred közepének Közép-Európájára tehető, amikor még egyszerű árkot, a mögé hányt sáncot és a tetejére épült palánkot jelentett.


A wartburgi vár felülnézetbő





Az erődítmények építésével persze a germán törzsek nem voltak egyedül, hiszen Európában mindenhol egyre-másra nőttek ki a földből a várfallal körülvett erődítmények, hogy megoltalmazzák a helybélieket, például a vikingek vagy a rómaiak támadásaitól. Számtalan ilyen építménnyel találkozhatunk Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában is.

Sőt, az egy négyzetméterre jutó várak számát tekintve Wales áll az élen.

De visszatérve Németországhoz: ezen építmények közül a wartburgi vár és a Lichtenstein kastély számít a legnépszerűbbnek, és persze a Neuschwanstein kastély, amely annak idején Walt Disney-t is megihlette, amikor rajzfilmjeinek mesebeli kastélyát megalkotta.


Wartburg vára





Wartburg Németország egyik legősibb vára, amelynek építése még 1067-ben kezdődött meg. Története szorosan összefonódott a német történelemmel. 1221 és 1227 között itt élt Szent Erzsébet.

Később, 1521-1522-ben itt rejtőzött ,,György lovag" álnéven Luther Márton, és fordította németre az Újszövetséget, méghozzá tíz hét alatt.

Johann Wolfgang Goethe többször is megfordult itt, először 1777-ben. De egyébként is rengeteg neves költőt találhatunk az épület egykori lakói között, sőt, egy időben még költőversenyeket is rendeztek itt évről-évre. A XIX. században a vár már nemzeti emlékműnek számított, széles körű vitát követően pedig 1853-ban historizáló stílusban újjáépítették.


Lichtenstein kastély





A Baden-Württembergben található kastély, amelynek építése 1377-ben kezdődött meg, igazi festői helyen áll, hiszen főépülete és fehér bástyája egy szikladarabra épült, ami egy kőhídon keresztül közelíthető meg a hegy másik oldaláról.

Az 1390-ben elkészült vár a középkor egyik legnagyobb erődítményének számított és túlélt minden ellenséges támadást.

1567-ben azonban elvesztette a rangját, mint hercegi székhely, és ettől kezdve folyamatosan romlani kezdett az állapota.


Neuschwanstein kastély





Az előzőeknél jóval fiatalabb a valószínűleg mindannyiunk számára legismertebb bajorországi Neuschwanstein kastély, amely a 19. században épült. A Németország déli részén, Schwangauban található épületet II. Lajos bajor király építtette 1869-1886 között a saját gyerekkori álmainak megvalósítására. Nagy tisztelője volt Richard Wagnernek, ezért a kastély egyes termeit és berendezését a német zeneszerző óriás operáinak szereplőivel díszítette.

Az építés során felhasználták az akkori modern technológiákat: gőzmotorok, elektromosság, fejlett szellőzés és fűtés mind-mind részei az épületnek.

Napjainkban ez Németország legtöbbet fényképezett nevezetessége, valamint egyike az ország leglátogatottabb turistacélpontjainak. Az Alpsee felett emelkedik, a Pöllat-szurdok magányos szikláján: aki járt ott, az megerősítheti, hogy büszke, kecses tornyaival valóban egy igazi kőből épült álom.


Link









 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Hátborzongató igazság: Nem emberi kéz emelte a Stonehenge ha
  2021-09-11 19:45:31, szombat
 
 







HÁTBORZONGATÓ IGAZSÁG:

NEM EMBERI KÉZ EMELTE A STONEHENGE HATALMAS KŐKÖRÉT?



A mai emberek számára is bőven maradtak még megfejthetetlennek tűnő, rejtélyes építmények a Földön, amelyek köré legendákat szőttek. Ilyen például a Stonehenge, a kőtömbök sokasága.


A kíváncsi tu­risták tömegeit Angliába csábító Stonehenge nem más, mint egy körkörösen elrendezett, kőtömbökből és földsáncokból álló mo­numentális építmény Wiltshire-ben, Salisburytől 13 kilométernyire északra. A tudósok véleménye szerint építése Kr. e. 2500 körül kezdődött, és 2100 körül fejeződött be. A titokzatos látványosság nevezetes kövei: az ún. oltárkő, az áldozókő, a két stációkő és a sarokkő, amely a bejárat közelében, a Sugárút közepén áll.

Az ősi építményről építtetői nem hagytak írásos feljegyzéseket, és nem maradt fenn semmilyen egyéb, egyértelmű nyom, amiből kiderülne, hogy miért hordtak össze több száz tonna követ egy helyre. A 20. században a területen több kutatás is zajlott, amelyek célja az volt, hogy kiderítsék a megépítésének célját. Bár sok magyarázat született, és közülük több elmélet népszerűvé vált, a mai napig folynak a találgatások arról, mi célt szolgáltak a hatalmas kövek.


1986 óta a régészeti hely a világ kulturális örökségének a része - Shutterstock





Merlin legendája

A 12. században több legenda született, az egyik szerint Stonehenge-et óriások emelték Írország hegyeiben, ám Merlin, a varázsló Angliába helyezte az építményt. Egyébként Merlin, a kelta legendák és az Arthur-mondakör nagy varázslója valódi személy volt. Nem mágus, hanem egy harcias törzs királya, aki Anglia északi részén élt, és a 6. században fontos győzelmet aratott a földjére betörő ír hódítók felett - innen eredhet a köveket megmozgató varázserejéről szóló mítosz.


A kőtömbök körkörös elhelyezése feladta a leckét a tudósoknak: vajon mire szolgáltak valójában? - Shutterstock





A Nap útját követi

Azt is gondolták, hogy a Stonehenge csillagvizsgálóként működött, mivel a tervezői figyelembe vették a Nap égi útját: a legmagasabb kövei ugyanis pontosan kijelölik az év leghosszabb napjának, vagyis a nyári napfordulónak a napkeltéjét, valamint az év legrövidebb napjának, azaz a téli napfordulónak a naplementéjét. A régészeti bizonyítékok pedig azt mutatják, hogy december és január környékén a kövek között sertéseket vágtak le, amely esemény a napforduló körüli szertartásos rituálékhoz köthető. A kőkörök a nyári napforduló idején a napkelte felé tekintenek, és érdekesség, hogy a jeles ünnepeket napjainkig megtartják a helyszínre érkezők.


A druidák szertartásaira emlékeznek a helyszínen - AFP




A gyógyulás helye

Egy másik teória szerint a sziget­országban élők Stonehenge-et gyógyító tulajdonságokkal rendelkező helynek tekintették. Egy 2008-as kutatás arról számolt be, hogy az építmény körül megtalált csontvázakon nagy számban bukkantak különböző be­tegségre vagy sérülésre utaló jelekre. A szakértők úgy vélik, hogy a köveknek és a közeli vizeknek egykor mágikus erőt tulajdonítottak, és gyógyítottak a területen.


Temetkezési hely

Az biztos, hogy temetkezési helyként is szolgált a Stonehenge, mert a kutatások során több száz sírt találtak a közelében. Egy brit tanulmány azt állítja, egykor köztemető, majd az elit temetője is volt. A területről származó elhamvasztott emberi maradványok legújabb vizsgálata szerint nagyjából ötszáz évvel a ma ismert Stonehenge létrejötte előtt a területen egy nagyobb, szintén kő­tömbök alkotta kör magasodhatott, amelyet köztemetőként használtak: férfiak, nők és gyerekek, vagyis valószínűleg egész családok maradványait tárták fel. A régészek szerint a másféle, lazurittal jelölt sírokban fellelt eszközök és a tálakban megtalált égetett tömjén pedig arra utalnak, hogy az ott lévők egykor a vallá­si vagy politikai elit tagjai le­hettek.


AFP





Szabadtéri zeneszalon

Steven Waller archeoakusztikus kutató elmélete szerint a Stonehenge helyén ötezer éve egy akusztikus jelenségnek állítottak hatalmas emlékművet az ott élők. A szakember szerint ha két dudás a kőkörök közepén játszik, igen különös hanghatást tudnak elérni, a helyszín bizonyos pontjain pedig a két hangszerből jövő hanghullámok kioltják egymást. A helyszín hangokat blokkoló vagy torzító köveit hagyományosan ,,dudás köveknek" is hívták. Egy legenda szerint a csodás hangok szüzeket csábítottak a mezőre, akik táncuk közben kővé dermedtek.


Törzsi emlékmű

Öt brit egyetem összefogásával ké­szült kutatás eredménye alapján kialakult legfrissebb álláspont szerint Stonehenge egy olyan emlékmű, amely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi. Mike Parker Pearson professzor szerint Stonehenge-et egy olyan létesítménynek szánták, amelynek célja a Britanniában élő népek egyesítése lehetett. A monumentális ősi építmény melletti település maradványainak elemzése azt mutatta, akár több ezer ember is a helyszínre utazott - például Skóciából -, magukkal hozva jószágaikat, hogy nagy lakomákkal ünnepeljék a téli és a nyári napfordulókat. Az viszont tény, hogy a megépítése hatalmas vállalkozás volt, több ezer munkásra lehetett szükség a több tonna - olyan távolságokról is származó, mint Nyugat-Wales - kőtömbök mozgatására, így már maga a munka is megkövetelte a különböző ősi népek egyesítését.

A régészeti helyet és környékét az UNESCO 1986-ban felvette a világ kulturális örökségének jegyzékébe.


Link



Most már bizonyítottan tudjuk, honnan származtak a Stonehenge-t alkotó hatalmas kövek

Link












 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
848 éve kezdték meg Pisában a székesegyház ferde tornyának é
  2021-08-09 22:30:06, hétfő
 
 







848 ÉVE KEZDTÉK MEG PISÁBAN A SZÉKESEGYHÁZ FERDE TORNYÁNAK ÉPÍTÉSÉT


848 éve, 1173. augusztus 9-én kezdték meg Pisában a világ egyik legismertebb építménye, a székesegyház ferde tornyának építését. A kezdeti hibákat már az építkezés alatt igyekeztek korrigálni, így a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az egyes szinteket.


Az akkor dicsősége és gazdagsága tetőfokán álló olasz város polgárai természetesen egyenes harangtornyot szerettek volna a dóm mellé, de alig jutottak el a második emeletig, amikor már látszott, hogy a torony nem teljesen függőleges. Az ok igen egyszerű: a mocsaras talaj nem bírta el a hatalmas súlyt és megsüppedt. (Pisa neve egyes feltevések szerint a görög ,,ingoványos föld" jelentésű kifejezésből ered, és a városban nemcsak a torony ferde, hanem - ha nem is ennyire feltűnően - a San Michele dei Scalzi templom és a San Nicola templom harangtornya is, és süllyed maga a katedrális is.)

Az építkezést megszakították, és csak majdnem egy évszázaddal később folytatták. Az ma sem tisztázott teljesen, hogy az eredeti terveket Bonanno és Giovanni Pisano, avagy Diotisalvi készítette-e, az viszont biztos, hogy amikor 1272-ben Giovanni di Simone irányításával ismét munkához láttak, az eredeti magasságot a felére, 60 méterre csökkentették. A tornyot végül Tomasso d'Andrea fejezte be 1360 és 1370 között, aki sikerrel harmonizálta a harangszoba gótikus stílusát a román stílusú toronnyal.


A hibákat már az építkezés alatt igyekeztek korrigálni, így a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az egyes szinteket, ezért ha a tornyot ma vízszintesbe állítanák, a másik oldalon lenne ferde. A torony elkészültekor 1,4 méterrel tért el a függőlegestől, ez ma 3,9 méter, dőlésszöge jelenleg 3,99 fok. Magassága az egyik oldalon 56,70 méter, a másikon 55,86 méter, súlya mintegy 14 400 tonna, a hetedik emeletre 294, illetve a másik oldalon 296 lépcső visz fel. Állítólag Galilei - kihasználva a torony eltérését a függőlegestől - itt kísérletezett a szabadeséssel a 17. században, de ez vélhetőleg csak legenda.







A torony dőlésének megállítására számtalan ötlet merült fel. Akadtak, akik óriási léggömbökkel akarták ,,lábra állítani", mások azt javasolták, hogy ,,szedjék szét" több ezer darabra és azután építsék fel újra. Az első, katasztrofális eredménnyel járó beavatkozást 1839-ben végezték el, a puha földet a talajvíz elszivattyúzásával akarták megszilárdítani. Az ,,eredmény" azonnali és szemmel látható volt: a torony, amely a 16. század óta csak 5 centiméterrel ferdült, azonnal 20 centiméterrel dőlt meg. Egy évszázaddal később, 1934-35-ben a fasiszta diktátor, Benito Mussolini elrendelte a torony kiegyenesítését, ezért betont fecskendeztek a lágy talajba, majd 1959-ben újra ezzel a módszerrel kísérleteztek - a torony azonban ettől csak gyorsabban dőlt, mert a nagytömegű beton horgonyhoz hasonlóan ránehezedett az építmény alapjaira és lefelé húzta azt.

Az 1980-as években a dőlés értéke már több mint 4 métert tett ki, a torony 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőlegestől, és biztonsági okokból 1990-ben bezárták. Az épület megmentésén két évtizeden át dolgoztak a szakemberek, akiknek feladata a dőlés megállítása volt, a kiegyenesítés szóba sem jött, mivel a torony ferdén lett nevezetesség. A dőlés ellensúlyaként először 670 tonna ólomöntvényt helyeztek el a talapzatnál, majd hozzáláttak a földfelszín alatti betonozáshoz, de ekkor a torony váratlanul megmozdult. Az építményt egy ideig acélkábelekkel, afféle ,,nadrágtartókkal" húzták visszafelé, az iszapos talajból leszívták a vizet és szilárd anyaggal helyettesítették azt, a talajcsúszást mesterséges földalatti mikroomlásokkal tartóztatták fel.

A beavatkozások eredményeként a torony lassan csaknem 44 centimétert egyenesedett, és legkevesebb további háromszáz éven át stabil lesz az állapota. A restaurálás 2011-ben fejeződött be, amikorra a tornyot megtisztították az évszázadok során ráragadt szennyeződésektől és a látogatók falfirkáitól, és ma ismét eredeti fehérségében csillog márványfala.









 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Árva vára
  2021-06-17 22:00:22, csütörtök
 
  https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/13/%C3%81rva_-_Castle.jpg








ÁRVA VÁRA


A mai Szlovákiában lévő Árva vára (szlovákul Oravský hrad) a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.

A vár Árvaváralja község területén, az Árva folyó melletti, egy a tájba 112 méterre magasodó meredek sziklaszirten található.

Az Oravai tájegység része. Az észak-szlovákiai régióban a Nyugati-Tátra hegység délnyugati részén, délről a Beskyda és a Chočský dombok, keletről felől a Kis-Fátra pajzsként védi. A festői környezete önmagáért beszél. A látnivalók a legismertebb és legkeresettebb hellyé tették a régiót.







Története

A vár alapításáról nincs fellelhető forrás, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Mikszáth Kálmán szóhagyományokra alapozva állítja, hogy a templomos lovagok építették. Első ismert birtokosai a Balassák voltak. Oklevélben először 1267-ben történik említés a várról, amikor is IV. Béla kiváltotta Balassa Mikótól, és ettől kezdve egy ideig királyi várként funkcionált. Ekkor már létezett a fellegvár és valószínűleg a középső vár is. Az alsóvár helyén fából ácsolt épületek álltak. A királyi megbízottja a várispán volt.

1298-ban a király a trencséni Csák Máténak adományozta, majd annak halála után Dancs-mesterre bízta a vár ispánságot, aki húsz éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget, és árvai grófnak nevezte magát. 1331-ben Károly Róbert a körmöci Lipót grófot nevezte ki árvai grófnak, majd 1335-ben várispánná is tette. Lipót ezt a tisztséget 1349-ig töltötte be. A vár történetének legfontosabb időszaka 1370, amikor Árva központi székhely.

15. század

1420-ban Zsigmond király Stíbor vajdának elzálogosította Árva várát.

1439-ben Albert halála után özvegye, Luxemburgi Erzsébet, hogy bebiztosítsa a koronát fiának, (a későbbi V.) Lászlónak, segítségül hívta a cseh Giskrát. Giskra elfoglalta egész Árva megyét, de a várat nem tudta bevenni.

1441-től a várat a lengyel Komorowski Péter liptói és árvai gróf kaparintotta meg, és 25 éven keresztül innen fenyegette az egész felvidéket. Garázdálkodásának csak Mátyás király vetett véget, aki egymás után foglalta vissza Liptóújvárat, Rózsahegyet és Likavka várát, végül Komorowski 8000 forintért eladta a királynak Árva várát. A jól képzett várőrséget Mátyás zsoldjába fogadta, részben ők képezték az alakuló fekete sereg magját.

Komorowskinak Jagelló Kázmér lengyel király az árvai grófság kárpótlásául a közeli (kb. 100 km-re északra fekvő) żywieci földeket adományozta, míg Mátyás király az árvai erősséget fontosságának teljes tudatában saját embereinek adta át: árvai gróf Kamienicai Tamás lett, várispán pedig a lomnici Horvát Kiszevics.

Mátyás ide záratta ismeretlen okból Várday Péter kalocsai érseket és kancellárt 1484-ben ezekkel a szavakkal: "Arva fuisti, arva eris et in Arva morieris". (Árva voltál, árva leszel és Árva várában fogsz meghalni). Az érsek csak Mátyás halála után szabadult. (Erről a fenti legenda kissé mást beszél)

1482-ben Mátyás Árvát és Liptót Corvin Jánosnak adományozta és egyúttal gróffá nevezte ki. 1484-ben Szapolyai Imre lett az árvai várispán.

16. század

A mohácsi csata után az árvai birtok visszakerült a király, (Szapolyai János) birtokába, aki Corvin János birtokait elfoglalta. A vár parancsnoka a Szapolyai-párti Kosztka Péter és Miklós lett. Ők védték Katzianer császári generális támadásaival szemben.

1527-ben I. Ferdinánd Árvát Thurzó Eleknek adományozta, azonban ez csak gesztusértékű volt, mivel a vidék és a vár nem volt a király birtokában. Ekkor merült fel a várral kapcsolatban először a Thurzó család neve. Rövidesen azonban Szapolyai bizonytalan politikája miatt Kosztka Miklós átállt a Habsburg király oldalára, és jutalmul megkapta a közeli Sztrecsnó várát a nemességgel együtt.

1534-ben I. Ferdinánd Árvát dębowieci (Dubovec) János lengyel úrnak adományozta, aki Sziléziából több rokonát és barátját magával hozta, többek között Wacław Siedlnickit, aki 1545-ben bekövetkezett halála után örököse is lett. A várat a török veszedelem idején megerősítik, biztonságosabbá teszik. 1543-ban új kaput kap felvonóhíddal, ami alá védelmi árkot építenek. Dubovec Jánosnak köszönhetően kastély körülbelül öt emeletnyi magas objektummá épült, amelyet 1539-1543 között folyamatosan tovább alakítottak. Sajnos, halála után komoly vita támadt az örökség körül, ami magát a kastélyt is pénzügyi nehézségekbe sodorta.

1549-ben Ferdinánd Árvát saját birtokaihoz csatolta, és bérbe adta Siedlnickinek 18 337 aranyforintért, de 1556-ban Ferdinánd rendeletére át kellett adnia Thurzó Ferencnek, Elek testvérének.

Az árvai birtokhoz akkor 6 mezőváros és 75 falu tartozott, 74 000 holdnyi erdőgazdaság. Ezt a hatalmas területet a Thurzók birtokolták egészen a második világháborút követő államosításig.

Thurzó Ferenc Árva várát ifjú feleségével, Kosztka Borbálával kellemes kastéllyá építette át, de a védelmi szerepét is megerősítette. Thurzó György a birtok öröklését végrendeletében a leányágra is kiterjesztette, de előírta, hogy a birtok nem darabolható fel. Ezt a végrendeletet a király is jóváhagyta. Thurzó Imre halála után a család férfiága kihalt.

1574-ben a várat Ferenc 8 éves fia, György örökölte. Távolléte alatt a vár és a hozzá tartozó birtokok ügyeit Abaffy György intézte. Ebben az időben Magyarországon több Habsburg-ellenes felkelés tört ki. Thurzó György nem csatlakozott a felkelőkhöz, hű maradt Rudolfhoz. Ezért jutalmul 1606-ban neki adományozta Árvát a várral és a főispánsággal. Ettől kezdve a birtok az államosításig a Thurzó család birtokában maradt.

17. század

1616-ban György özvegye, Czobor Erzsébet igazgatta a birtokot, majd nagykorúságát elérve fia, Imre vette át tőle. Apjával ellentétben Thurzó Imre részt vett a Habsburg ellenes összeesküvésben. 1621-ben halt meg, vele kihalt a Thurzó család férfi ága.

1626-ban Czobor Erzsébet is meghalt. A birtokot György és Erzsébet hét lánya örökölte: Zsuzsanna, Judit, Borbála és Illésházi Ilona, Vízkelethy Mária, Thököly Katalin és Szunyogh Anna. Az örökösök és férjeik 1626. július 5-én találkoztak Zsolnalitván, és itt közbirtokosságot alapítottak a birtokra. Az árvai közbirtokosság felölelte csaknem egész Árva megyét és a nyugati Tátra egy részét is.

A közbirtokosság első igazgatója 1626-1648 között Ilona férje, Illésházy Gáspár lett. Utóda Thököly Istvánvolt (1653-tól), akit az I. Lipót elleni összeesküvésben való részvételért elítéltek. Annak ellenére, hogy tagadta bűnösségét és hűségesküt tett a királynak, elkobozták vagyonát. A dolgok ilyetén alakulására Thököly ellenállásra kényszerült, és a Habsburg ellenes Wesselényi-felkelés szimbolikus alakjává lett. 1670. november 28-án a várat Heister generális ostrom alá vette, de az erősség csak Thököly öngyilkosságát követően jutott a császáriak kezére. Az őrség december 10-én megnyitotta a kapukat a császári had előtt.

Ezek fényében meglepő, hogy 1672-ben a Pika Gáspár vezette parasztfelkelők viszont sikeresen bevették.

1678-ban Thököly Imre szerezte meg a várat. 1703-ban a Rákóczi-felkelők Károly Sándor vezetésével elfoglalják, majd néhány hónapig tartják magukat a császári hadsereggel szemben, de a helyőrség még az 1709-es évben megadta magát.

18. század

1711-ben a vár és a közbirtokosság visszatért a Thurzó örökösök tulajdonába, Thurzó György folytatta az apja által megkezdett átalakításokat. Az ő érdeme az ovális alakzat. Az időszak legfontosabb emléke az 1751-es barokk oltár.

A birtok jövedelme a háborús károk és a lakosság elmenekülése és a csökkenő népesség miatt egyre kisebb lett. A 18. század második felében egy időre az igazgatói tisztségre senkit sem neveztek ki, 1764-től mintegy 20 évig pedig állami fennhatóság alá vonták.

1782-ben a közbirtokosság igazgatója Esterházy Miklós lett, majd 1792-től Zichy Ferenc. Az ő igazgatásuk alatt bizonyos részeket újjáépítettek, de a vár teljesen elveszítette védelmi jellegét.

19. század

1800-ban hatalmas tűzvész pusztított, néhány nap alatt a vár minden fából épült része leégett. Zichy Ferenc a teljes pusztulás ellen csak a fellegvár egy részét biztosította, és a vár így is maradt 60 éven át.

1868-ban az új igazgató, Zichy Ödön (Edmund) a mai Szlovákia területén az egyik első múzeumot alapította meg. A múzeum gyűjteményeit a nyilvánosság előtt is megnyitotta, a gyűjtemény első katalógusait pedig a `90-es években adta ki.

A Zichyk után 1894-1896 között Esterházy Pál igazgatta Árva várát.

Utóda, Pálffy József (1896-1919) között felújította és restaurálta az épületegyüttest, önzetlenül renováltatta az összes épületet. Nagy munkálatok során a vár jelentősen megváltozott, különösen a belseje. Teljesen újjászületett az Árva folyó fölé ,,sasfészekként" magasodó Árva vára. A községet a neves magyar Pálffy család által felépíttetett gyönyörű Pálffy-kastély még híresebbé tette.

20. század és napjainkban

Az első világháború megakasztotta a múzeum működését és a párhuzamosan folyó rekonstrukciós munkákat, a trianoni békeszerződéssel pedig Csehszlovákiához került a vár. Csak a két világháború között folytatódott a helyreállítás, amikor a vár felett már a csehszlovák állam rendelkezett, miután megvásárolta a közbirtokosságnak több mint a felét.

A második világháború után a korábbi német és magyar birtokokat államosították. A vár is állami tulajdon lett. Jelenleg nemzeti emlékhely és múzeum szerepét tölti be. Bemutatják a vár történetét, legrészletesebben a Thurzó-korszakot és a közbirtokosság idejét. Természettudományi és néprajzi kiállítás is van a múzeumban. Meg kell említeni a gazdag ornitológiai gyűjteményt, mely Antoni Kocjan lengyel erdész munkája.

A várban karbantartási és felújítási munkák folynak.







Turizmus

Árva vára mára már teljes pompájában látható újra, és népszerű nemzetközi turistahellyé vált. A látogatók megcsodálhatják a barokk kápolna oltárát, a lovagtermet, képgalériát, fegyvertárat, a korabeli szobák bútorait és értékes régészeti és néprajzi leleteket, a gyűjteményes kiállítást a belsejében. A kastélyba történő feljutás fáradságáért bőven kárpótol a nagyszerű kilátás. Különösen igaz ez a fellegvárra.

Szerelmeseknek és a romantikát kedvelőknek rendkívüli élményt ad az 5 km-nyi tutajozás a folyón. A navigáció során a Felső-Árva-vidék lélegzetelállító tájai, a vár és a folyó egységes képpé áll össze. Árva régió festői tája és jó állapotban megőrzött történelmi emlékei, többek között például az Alsókubini járás házai, a barokk templom, Bölényfalu nagyon szép fatemploma és sok más népi építészeti emlék vonzza ide az embereket.







Legendája

Élve eltemetve - 1484-ben ide bezáratott Váradi Péter kalocsai érsek és kancellár történetét meséli el:

Dicső emlékű Mátyás királynak többször is meggyűlt a baja saját főembereivel, kivált azokkal, akik neki és apjának, Hunyadi Jánosnak köszönhették állásaikat és temérdek vagyonukat.

A legveszedelmesebb lázadások egyikét Vitéz János és unokaöccse, Janus Pannonius pécsi püspök szította. Ország Mihály nádor hiába figyelmeztette őket, hogy “a megkoronázott fejedelmet minden körülmények között tisztelni kell, s a hűséget iránta megszegni nem szabad." Ők mégis azon voltak, hogy Mátyást megfosszák a koronájától. Tervük kudarcot vallott, Vitéz János elvesztette a király bizalmát, szabadságát korlátozták, a pécsi püspök pedig állásának inthetett búcsút vakmerőségéért.

Ennek az ügynek sok más főúr is áldozatául esett, így Péter kalocsai érsek is, akit árva fiúként Hunyadi János neveltetett, és Mátyás király emelt magas posztra. A megharagított király, akit egyébként igazságosnak ismerünk, kegyetlenül elbánt vele. Maga elé vezettette, és azt mondta: "Árva voltál, Péter, árva leszel és Árvában fogsz meghalni" (Arva fuisti Petre Arva eris et in Arva morieris). Aztán átadta őt a poroszlóknak, és meghagyta, hogy vigyék Árva várába, ott falaztassák be, és tartsák fogva élte fogytáig. Ezt a parancsot írásban is kiadta Árva várnagyának, Meskó Mihálynak. Fővesztéssel fenyegette őt, ha hibájából a rab megszökne.

Kilenc gyötrelmes évig sínylődött a főpap az ablaktalan fülkében, melyet az utókor is borzadva megnézhet. Egyszer feszegetni kezdték az ajtó helyére felhúzott falat, s egy vigyorgó arcú szörny lépett a rabhoz, karon ragadva kivezette az éjszakába. Mi lesz? Vesztőhelyre viszik? Vagy még borzasztóbb börtön nyirkos falai között lészen éhes patkányoknak martaléka? A vár alá érve a szörny felkapta a remegő főpapot, szekérre ültette és elindultak. Hajnalban a rab egy kolostorban találta magát, ahol azt mondták neki, hogy Galíciában van, ne féljen, nem lesz többé baja.

A megmenekült néhai érsek azt hitte, hogy a legfelsőbb hatalom szabadította meg, hosszú levelet írt a királynak, melyben arra kérte, helyezze őt vissza eredeti székébe. Mátyás király ezáltal szerzett tudomást a szökésről, és iszonyú haragra gerjedt. Meskó Mihály várnagyot vallatóra fogta, és elrendelte, hogy keményen megbüntessék a szökésért. Meskó ártatlannak vallotta magát, hisz embereivel Morva határán volt hadban. Vára és a fogoly őrizetét addig hat kipróbált szolgájára bízta. Azok pedig csak annyit tudtak, hogy a börtön celláját már kibontva és üresen találták. Már-már attól lehetett tartani, hogy a király a várnagyot és szolgáit börtönbe csukatja, talán ki is végezteti, amikor a várnagy leánya azzal a kéréssel járult az apja elé, hogy kísérhesse őt Budára a királyhoz.

- Bajban vagyunk, apám, én remélem, hogy ezt a bajt elhárítom, ha a király elé mehetek.

Egy napon, déltájban jelentették a királynak, hogy egy fiatal lány kér bebocsátást.

- Hogy hívják? - kérdezte a király.

- Meskó Katinkának mondja magát - válaszolta az ajtónálló.

- Talán csak nem rokona Árva várnagyának, ki Péter papot szöktette?

- De az, biz'a! A leánya!

- Bocsássátok be! Hadd mondja el az apja bűnét!

Egy sugár növésű, szép barna lány lépett be, s bátran megállt a király előtt.

- Mi a kívánságod, gyermekem? - kérdezte jóságosan Mátyás.

- El szeretném mondani, miként szabadult ki Péter érsek az árvai várból.

- Ne nevezd őt érseknek, mert már nem az, de azért hallgatlak - szólt a király.

Katinka egyszerű, keresetlen szavakkal elbeszélte, hogy amikor apja a morva határon járt, ő maga volt az, aki a szegény rabot kiszabadította, azt gondolván, hogy már úgyis elfelejtették és szenvedett is épp eleget a vétkeiért. Nehogy valaki elárulja, ezért a vár kertjében foglalatoskodó ügyefogyott, siketnéma legénnyel ásatta ki a börtön falát és vezettette el a rabot. Maga pedig parasztlegénynek öltözve elvitte egy galíciai kolostorba. Apja nem tudott a dologról, ő meg nem szólt neki, mert félt a haragjától, és apja tettében gátolta volna.

- Aztán ismerted te azt a rabot? -kérdezte a király.

- Ismertem - felelte Katinka bátran és nyugodtan. - Esténként, amikor szüleim és a strázsák is nyugovóra tértek, fogtam a mécsest és átmentem hozzá. Azon a kis nyíláson át, amit a falon hagytak, megtanított engem írni, olvasni és imádkozni. Évekig tartott ez így, de a pap sohasem panaszkodott szomorú sorsa miatt, hanem mindig azt mondogatta, hogy nálánál jobb emberekre még súlyosabb csapásokat mért az Isten, és a Megváltó sorsán okulva kötelességünk tűrni és megbocsátani. Nem tehettem másként, mint ahogy tettem, én vagyok a vétkes, apám és emberei ártatlanok. Csak ezt kívántam elmondani felségednek. - fejezte be a lány, és a királyra nézett.

Mátyás, az igazságos, mit tehetett mást, mint hogy a derék leány apját nem bántotta, sőt kárpótlásul neki ajándékozta Árva várát. Katinkát pedig, a szép várkisasszonyt, a saját vitézének, Thurzó Istvánnak ajánlotta, aki nemsokára oltárhoz is vezette.

Péter érsek száműzetésben halt meg, még mielőtt a jószívű király visszahívhatta volna.


Képgaléria

Árva vára



A fellegvár












Árva vára. Thomas Ender festménye (1860-as évek)








 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Rejtély, amire máig sincs magyarázat
  2021-05-16 22:00:20, vasárnap
 
 








REJTÉLY, AMIRE MÁIG NINCS MAGYARÁZAT


A világ tele van olyan rejtélyekkel, amelyek megoldása a mai napig várat magára. Ezek a misztikus történetek és felfedezések egy ismeretlen. ősi világba kalauzolnak minket







1. A Nap kapuja

Még romos állapotukban is lenyűgözőek a 400-900 között létezett bolíviai Tiahuanaco városának maradványai.

A város az egyik legvitatottabb leletegyüttes: nincs tudományos magyarázat arra, hogy az írásbeliséget nem ismerő korabeli ajmara-indiánok miért és milyen technológiával emeltek ilyen óriási építményeket, ahogy azt sem sikerült még megfejteni, mit jelentenek a Napkapuba vájt motívumok.










2. Longyou barlangok

Kínában található egy titokzatos földalatti város 36 barlangteremmel, amelyeket kézzel vájtak ki a homokkőből.

Ehhez ezer emberre volt szükség, akik legalább 6 éven keresztül dolgozhattak, hogy megmozgassák az egymillió köbméter követ.

Mégsincs egyetlen említés sem róluk feljegyzésekben, egészen 1992-ig, amikor egy falusi felfedezte a barlangokat. A tudósok ma sem tudják, hogyan és miért készültek.










3. A befejezetlen obeliszk


A valaha épített legmagasabb obeliszk lehetett volna a félbehagyottan álló, repedezett építmény, amit az egyiptomi Asszuán kőbányáinak északi részén találtak. Ha elkészül, 42 méter magas lett volna, a súlya pedig közel 1200 tonna lenne.

Egyes elméletek szerint építésére Hatsepszut fáraónő adott utasítást, és végül azért hagyták félbe, mert a felületén repedéssek keletkeztek.

Az obeliszk még mindig nem vált el a sziklától a híres asszuáni gránitbányában, amelyből elkezdték kifaragni, az ókori egyiptomiak. Máig rejtély hogyan akarták felállítani.







4. Jonaguni városa


A Japánhoz tartozó Jonaguni-szigetnél különös építmények hevernek a víz alatt, amelyek for­má­ja leginkább a piramisokra emlékeztet, vi­szont a szikla, amiből kifaragták őket, több ezer évvel idősebb az egyiptomi piramisoknál.

A primitív korszakban az emberek még barlangokban laktak és gyűjtögettek, és biztosan nem hozhattak létre egy kővárost. De akkor mégis ki és hogyan építette?

A Yonaguni monuments a tengeralatti régészet egyik legnépszerűbb és legvitatottabb lelete.







5. Mohendzsodáro


A pakisztáni város pusztulására évtizedek óta nem ta­lál­nak magyarázatot a tudósok, és még az eredeti nevét sem tudni, csak a vidék lakói nevezik a romokat Mohendzsodárónak. A várost 1922-ben fe­dezte fel egy indiai régész.

Az egykori várost i. e. 2500 és 2100 között az Indus partján élő Ha­rappá-kultúra népe építette, de az ősi metropolisz szervezettsége, építési módszerei és a kb. 40 000 fős lakosságot kiszolgáló közszolgáltatásai csak a kétezer évvel későbbi, császári Róma fejlettségével vethetők össze.







6. Rongorongo


A rongorongo a Húsvét-szigeten megtalált fatáblákra vésett jelek rendszere, nagy valószínűséggel, de nem bizonyítottan írásrendszer. Mindösszesen 26 ilyen szöveg maradt fenn.

A szövegeket olyan fatáblákra jegyezték fel eredetileg, amelyek gyorsan elkorhadtak. Az írás olvasata egyelőre rejtély.

A rongorongo azért is különleges, mert Óceánia népei közül egyik sem rendelkezett írott nyelvvel.







7. Kőgömbök


Costa Ricán találhatóak ezek a tökéletes gömb formájú kövek, amiket 1930-ban munkások fedeztek fel, amikor a banánültetéshez irtották az erdőt. Közel 300-at találtak belőlük azóta, de még mindig nem tudni, ki és miért készítette őket.

Gránitot, amelyből a legtöbb készült, nem találni azon a vidéken, ahol előkerültek, mert itt nincsenek kőfejtők.







8. Saksaywaman


A Saksaywaman egy Citadella Cusco város északi peremén, Peruban. A komplexum többtonnás köveit a várostól 40-300 kilométerre fekvő kőbányákból szállították ide, és kötőanyag nélkül, száraz falazással építették. Az építőelemek bonyolult (többszörös negatív faragások, kivágatok), de rendkívül szabályos méretekkel és kialakítással rendelkező kövekből, mintegy "lego"-szerűen illeszkednek egyes falszakaszokon. Különleges a negatív, belső élek használata mind gyakorlati (illesztés), mind ornamentikus okokból, ami technikailag jelenleg is nehéz faragási feladatnak számít. A kövek megmunkálása nagyon pontosan történt, az élek még ma is tökéletesek a kisebb, hosszú idő alatt letört részletektől eltekintve. Fogalmunk sincs róla, hogyan faragták ilyen pontosra őket...







9. A moafélék vavy moák

A moafélék vagy moák (Dinornithidae) egykor Új-Zéland szigetein élt, hatalmasra nőtt röpképtelen madarak voltak. A moákat Richard Owen fedezte fel az európai tudomány számára 1839-ben. Azóta is csak töredékes csontjaik alapján ismerjük őket: közülük a "legkisebbek" alig 1 méter magasak és 18 kg tömegűek voltak, a legnagyobbak magassága pedig elérte a 3,6 métert, tömegük pedig a 230 kg-ot. A képen az 500 éve kipusztult Moa madár több mint 3000 éves maradványa látható, érthetetlen, hogyan maradhatott ilyen jó állapotban.







10, A Voynich-kézirat

A Voynich-kézirat ismeretlen írásjelekkel és nyelven írt könyv, melynek eredetét és tartalmát mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került. Egy 2009-es radiokarbon kormeghatározás szerint a 15. század elején írták, 1420 körül. A mű 234 darab 15 cm széles és 23 cm magas velumlapból áll, amelyből negyvenkét lap hiányzik az oldalszámozás szerint. A szöveg megírásához és az ábrák körvonalazásához valószínűleg lúdtollat használtak. A rajzok korabeli ásványi és növényi anyagokkal színezettek és gyakran elnagyoltak. A rajzok alapján ez a mű a korabeli tudományok és filozófiák szubjektív összefüggéseinek leképeződésének, illetve más sajátságos tudománytalan elméletek megörökítésének is tűnhet. Dokumentált története alatt senkinek nem sikerült még csak részben sem megfejtenie












 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Emlékezetes elsők - felfedezések
  2021-04-24 22:30:24, szombat
 
 







EMLÉKEZETES ELSŐK









DÉLI SARK ELÉRÉSE


A norvég Roald Amundsen érte el először a társaival. 1911. december 14-én, tíz hónappal antarktiszi partraszállása után érte el Roald Amundsen norvég felfedező a Déli-sarkot. Amundsen történelmi jelentőségű útján a brit Robert Falcon Scott előtt 35 nappal jutott el Földünk legdélebbi pontjára, vetélytársával ellentétben pedig épségben vissza is tért merész expedíciójáról.

De Amundsennek nem ez volt az egyetlen érdeme, ő vezette azt az 1903-ban indult expedíciót is, amely először hajózott át az Észak.nyugati-átjárón, azaz sikeresen átért az Atlanti óceánról a Csendes óceánra.


Link








MOUNT EVEREST MEGMÁSZÁSA


Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és serpája, Tendzing Norgaj ért fel először a Föld legmagasabb hegycsúcsára 1953. május 29-én. Az eredményét Edmund Hillary II. Erzsébet királynő megkoronázásának dedikálta és ez a tökéletes ajándék volt ennek az egyesült királyságbeli eseménynek. Habár Hillary és Norgay csupán 15 percet töltött a hegy tetején, ez a 15 perc napjainkban csupán az első Holdbéli lépésekhez hasonlítható.

Hillary 1956 és 1965 között még tiz másik csúcsot is meghódított a Himalájában, de eljutott a Déli.sarkra, sőt Neil Amstrong társaságában leszállt repülővel az Északi-sarkon. Ezzel ő lett az első ember, aki járt a Föld mindkét pólusán és a Mount Everesten is.

Link








MERÜLÉS A MARIANA-ÁROKBA


A Föld legmélyebb pontja, 11034 méter, amit 1960. január 23.ám ért el Jacques Piccard és Don Walsh a Trieste fedélzetén. Ez a pont a Challenger-mélység /Kihívás-mélység/, amely a nevét Piccard kutatólaboratóriummá alakított halászhajója után kapta.


Link

Link







AMERIKA FELFEDEZÉSE




Kolumbusz Kristóf nagy terve volt, hogy nyugatról érje el Indiát. Végül 1492-ben ennél is nagyobb tettet hajtott végre, hiszen felfedezte az amerikai kontinenst, Igaz, az téves, hogy első európaiként ő lépett volna amerikai földre, hiszen ezt a vikingek már jóval korábban, a 10. században megtették. Viszont Kolumbusz után indult meg az amerikai kontinens feltérképezése és gyarmatosítása.

Link








A HOLDRA LÉPÉS




Neil Amstrong /kép/ amerikai űrhajós volt az első ember, aki egy idegen égitestre tette a lábát. 1969. július 20-án előbb ő, majd társa, Buzz Aldrin szállt ki az Eagle holdkompból és lépett a Hold felszínére. Közel két és fél órát tartott a holdséta, majd szerencsésen visszatértek a Földre.

Link








FÖLDKERÜLÉS


A portugál felfedező, magyarosan Ferdinánd Magellán vezetésével indult 1519-ben az az expedíció, amely végül elsőként hajózta körbe a Földet. Igaz, Magellán nem érte meg a sikert, mert a Fülöp-szigeteken a bennszülöttekkel vívott csatában meghalt. Emberei azonban sikeresen visszatértek Spanyolországba. Ma a Magellán-szoros - a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán közti legfontosabb természetes átjáró - viseli a nevét. Magyar vonatkozású szál, Magellán hajóján fedélzetén egy magyar származású tengerész, Magyar János tüzérparancsnok szolgált.

Néhány napja lesz 500 éve, hogy a bennszülöttek 1521. 04. 27-én megölték Magellán spanyol szolgálatban álló portugál tengerészt.


Link

Link







TUTANHAMON SÍRJÁNAK FELTÁRÁSA


Howard Carter amatőr régész a Királyok völgye 62-es sírjának felfedezője, amely Egyiptom egyik leggazdagabb és leghíresebb lelete. 1922. november 24-én a mecénás Lord Carnarvonnal léptek be a kamrába, amely 3300 éven át megőrizte a titkát. Megtalálták a fáraó múmiáját, színarany, drágakő berakásos halotti maszkját és még több mint 2000 tárgyat.

Link

Link







 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Már csak 3 év és India lesz a legnépesebb állam
  2021-04-12 21:30:14, hétfő
 
 





MÁR CSAK 3 ÉV ÉS INDIA LESZ A LEGNÉPESEBB ÁLLAM


Nigéria jelenleg a világ hetedik legnépesebb országa, de már 2050 előtt megelőzi az Egyesült Államokat, és a világ harmadik legnépesebb országa lesz.


Néhány éven belül India lesz a világ legnépesebb országa, megelőzi Kínát, Nigéria pedig 2050-re a harmadik helyre kapaszkodik fel, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat - áll az ENSZ legfrissebb jelentésében, amely szerint a világ lakossága az évszázad derekára megközelíti a tízmilliárdot.


A világszervezet szerint jelenleg a világon közel 7,9 milliárd ember él, és a számuk 2030-ra 8,6 milliárdra, 2050-re 9,8 milliárdra, a századfordulóra pedig 11,2 milliárdra nő.


Évente körülbelül 80-85 millióval nő a Föld lakossága, és ez a növekedési tendencia várhatóan folytatódni fog, miközben a termékenységi ráta - amely a hatvanas évek óta folyamatosan csökken - a jövőben is visszaesést fog mutatni.

John Wilmoth, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó hivatal népesedési osztályának igazgatója New York-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jelentés 233 országban vagy térségben összegyűjtött adatok elemzésével készült.


Wilmoth szerint figyelemre méltó a lakossággyarapodás Afrikában: mostantól 2050-ig a világlakosság növekedésének felét ez a kontinens adja majd. A másik szélsőséges tendencia pedig Európában várható, ahol a lakosság lélekszáma az elkövetkező évtizedekben valamelyest csökkeni fog.


Az ENSZ-előrejelzés szerint a század derekáig a globális népességnövekedés felét mindössze kilenc ország, India, Nigéria, Kongó, Pakisztán, Etiópia, Tanzánia, az Egyesült Államok, Uganda és Indonézia fogja adni. Ez idő alatt legalább duplájára nő a 26 afrikai ország népessége.

Nigéria jelenleg a világ hetedik legnépesebb országa, és ott a legnagyobb a lakosságnövekedés az első tíz legnépesebb ország közül. A nyugat-afrikai ország már 2050 előtt megelőzi az Egyesült Államokat, és a világ harmadik legnépesebb országa lesz.


Jelenleg a világ legnépesebb országa Kína, 1,41 milliárd lakossal, de India - ahol jelenleg 1,37 milliárd ember él - 2024-re leszorítja az első helyről.


A termékenység szinte mindenütt a világon visszaesést mutatott az elmúlt években. Wilmoth szerint átlagban a nők 2,5 gyereket szülnek, de az arányszám erősen változó képet mutat. Európában a legalacsonyabb, 1,6-os volt a becsült termékenységi mutató az elmúlt időszakban, míg a Afrikában a legmagasabb, ott átlagosan 4,7 gyereket szültek a nők.

A születési ráta a világ 47 fejlett országában viszonylag magas maradt, az éves népességnövekedés pedig ezekben az országokban 2,4 százalékos volt, de az ENSZ szerint az elkövetkező évtizedekben ez a tendencia jelentősen lelassul. A 47 fejlett országban körülbelül egymilliárd ember él most, és 2050-re 1,9 milliárdra gyarapszik a lakosság.

Wilmoth azt mondta, hogy egyre több országban csökken a termékenységi arányszám a 2,1-es szint alá, amely a népesség szinten tartásához szükséges. 2010 és 2015 között 83 országban, ahol a világ lakosságának a 46 százaléka él, ez az arányszám 2,1 alatt volt.

A lakosságnövekedés lassulása mellett az alacsony termékenység az oka a lakosság elöregedésének. Az előrejelzés szerint a hatvan év felettiek száma a világon több mint kétszeresére, a jelenlegi 962 millióról 2,1 milliárdra nő 2050-re, és több mint háromszorosára 2100-ra, amikor eléri a 3,1 milliárdot. Európában már most is a lakosság negyede hatvan év feletti, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re eléri a 35 százalékot, majd körülbelül ugyanilyen marad az évszázad hátralévő részében is.

Tovább csökken Magyarország népessége, miközben a Földön demográfiai robbanás tapasztalható. 2100-ra már a 6,5 millió főt sem éri el Magyarország lakossága az ENSZ frissen publikált tanulmánya szerint.

A jelenlegi 9,7 milliós magyar népesség 2030-ra már csak 9,3 milliósra becsülhető. Tovább csökken egymillió fővel 2050-re, akkorra már csak 8,3 millió főt prognosztizálnak. 2100-ra 6 millió 388 ezer fős lesz Magyarország népessége az ENSZ jelentése alapján.







 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
A mesés India – mesék nélkül
  2021-04-12 20:15:42, hétfő
 
 











A MESÉS INDIA - MESÉK NÉLKÜL


Európánál alig kisebb India. Mindenki rendelkezik valamiféle ismeretekkel, de a többség, ha megpróbálna beszámolni tudásáról, akkor erősen elbizonytalanodna. Gáthy Vera könyve segít, hogy elrendezzük, elhelyezzük az ismeret töredékeket.


Gáthy Vera: India / A múltból a jövő felé


A szent tehenek, a Dzsungel könyve, kasztrendszer, jóga, Gandhi, Tádzs Mahal, Amrita Sher-Gil, gyarmatbirodalom, a Dalai Láma, a kasmíri konfliktusok, Mircea Eliade erotikus regénye, Bollywood...



...és még hosszan lehetne sorolni azokat a dolgokat, amik India említése kapcsán felmerülnek egy átlagosan tájékozott európai ember tudatában. Azzal, hogy a szubkontinens brit gyarmatként szorosan kapcsolódott Európához, együtt járt az is, hogy a matériával együtt az információ és a kulturális javak is áramlásba kezdtek. Vitathatatlan, hogy kultúránkra nagy hatással volt/van minden, ami onnan érkezik.

Ehhez képest tényleg furcsa, hogy szisztematikus, rendezett tudásunk alig van a kontinensnyi országról, mely állítólag rövidesen a világ legnépesebb országa lehet. Magára valamit is adó, gondolkodó ember, ha ilyesfajta hiátust fedez fel a tudásában - és energiái engedik - akkor megpróbálja bepótolni azt, ami elmaradt. És rájön, hogy nincs könnyű dolga!

"...az elmúlt évtizedekben felettébb szerény magyar nyelven megjelent szakirodalmához képest az India-tanulmányok világszerte hatalmas fejlődést mutatnak, és a nálunk is hozzáférhető, jobbára rövid és összefoglaló jellegű írások elnagyoltak, elavultak, ma már tudományosságuk megkérdőjelezhető. Még nehezebb a helyzet a vallástörténet területén, ahol a tömegesen megjelenő forráskiadványok, az etnográfiai terepmunkák és a komplex, multidiszciplináris kutatási eredmények gyakorlatilag zárójelbe tettek még olyan jelentős munkákat is, amelyeket fél évszázada még mindenki forgatott."

Pontosabban: eddig nem volt könnyű dolga, mert a számtalan Indiáról szóló, Indiát megidéző kötet között nem nagyon találhatott olyat, mely naprakész és rendezett tudást tartalmaz ebben a témában. Gáthy Vera utolsó könyve - a szerző a kötet kiadói munkálatai közben hunyt el - hiánypótló munka, és méltó lezárása annak a kutatásnak, mely a hatvanas évek óta izgatta a szerzőt, aki az évtizedek során mély ismereteket szerzett India és a gyarmatbirodalom történetéről, és a történet kulturális társadalomtörténeti és szociális vetületeiről. Meg persze mindarról, ami a britek előtt és után történt.

Az Indiáról szóló történeti munkák számossága és eltérő minősége legalább akkora nehézségekkel állítja szembe a hiteles adatok kutatóját, mint az, hogy a szubkontinens korai története kapcsán nem állnak rendelkezésünkre olyan hagyományos ,,történetírói munkák", amilyeneket a görög-római világ tanulmányozása során megszokhattak a kutatók. Ráadásul az éghajlat sem kedvező a több évszázados írott források fennmaradásához, s ha ez sem lenne elég, a mítosz és a valóság sokkal szétválaszthatatlanabb elegyet alkot, mint Európában. Sőt, ha ez nem lenne elég, akkor még ott a vallási, etnikai és politikai megosztottság, mely egyrészt az indiai-európai relációt átjárja, másrészt viszont az indiai történetírókat is eltérítheti a tudományos módszerek szisztematikus alkalmazásától.

Gáthy Vera könyve - a fentebb felvillantottnál sokkal összetettebb problémák között - üdítően hat, s végtelenül tisztességesen szálazza szét a tudást és a vélekedést, a mítoszt és a történelmet. Az India című kötet hatalmas információgazdagsága mellett is a tudományos alázat példamunkája, s ennek köszönhetően maradandó munka, mely nem csak az India iránt érdeklődök számára lehet fontos.

A többezer éves történelem nem befejezett/befejezhető sztori, a kézírás lezárásának időpontja nem valamiféle nyugvó- vagy fordulóponthoz köthető, éppen ezért a jövőre nézvést nem bocsátkozik találgatásokba, inkább csak - kíváncsiságot ébren tartó - kérdéseket fogalmaz meg. Olyan kérdéseket, melyek - a különböző háttér ellenére - ma minket is érdekelnek.

"A mai indiai gazdaság és társadalom vázlatos áttekintése azt mutatja, hogy bármekkora utat is tett meg a szubkontinens az elmaradottságból kifelé, súlyos gondok terhelik még ma is. A nyomorban élők nagy száma, a hátrányos helyzetbe szorított alacsony társadalmi státuszúak százmilliói, a gyenge oktatási rendszer, az elavult felsőoktatás, az egészségügyi ellátás súlyos hiányosságai [...] arra utal, hogy Indiában sürgősen komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy ne következzenek be társadalmi robbanások."







Már csak 7 év és India lesz a legnépesebb állam

Link



Az érinthetetlenek és a meztelen nők festője, Amrita Sher-Gil

Link



Lehet-e büntetlenül szeretkezni más kultúrákkal?

Link



Csípős jótanácsok egy 90 éves indiai szexgurutól

Link



A magyar cigányprímás feleségül vette az indiai alkirály unokáját

Link



A boldogság titka - régi indiai mese

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Városi legenda-Hét tündér kedvese építette a Boldogkő várát
  2021-02-04 21:00:04, csütörtök
 
 







VÁROSI LEGENDA
HÉT TÜNDÉR KEDVESE ÉPÍTETTE A BOLDOGKŐ VÁRAT




Dicső múltról regélnek a kövek,
Boldogkő várának emlékére,
És ha vándor erre járnál,
Látogasd meg a hegy álmát!

/Boldogkő vár emlékére/



A boldogkői vár a Zemplén csodás hegyei között őrzi a középkor emlékét. És hogy mitől boldog Boldogkő? A menekülő IV: Béla királlyal és egy bátor aszalómester tettével kezdődik az izgalmas történet.

Boldogkőváralja felé tartva az úton hamar észre lehet venni a magasban "lebegő" várat, amely Miskolctól csupán 54 kilométerre, egy hegy tetejéről néz le a környező településekre. Története a tatárjárás idejéig nyúlik vissza, 1282-ben már említik oklevélben, de pontos építési idejét nem tudni.

Van valami a levegőben... Valami, ami megfoghatatlan és láthatatlan, de mindenki érzi, ahogy átlépi Boldogkőváralja határát. Magyarország legromantikusabb lovagvárában mintha megállna az idő és az ember fia úgy érzi, e pillanatban nem számít semmi más, csupán a barack illatát szállító szellő simogatása, őseink kőfalakba zárt rejtélyes történetei, a romantika megannyi darabkája egy várba zárva, s az este felé lenyugvó nap mediterrán tájakat idéző színei. A Zempléni hegység ékszerdoboza ez, melyet lassan felnyitni, s felfedezni érdemes: minden ékkövét egyenként megcsodálni.


Süketnek tetette magát a király

A legenda szerint hét tündér, hét kérője, kerek hét esztendeig építette Boldogkő várát IV. Béla magyar király uralkodásának idején. A legenda szerint élt a közeli Aszaló nevű településen egy Bodó nevű öreg aszalómester. IV. Béla király éppen a tatárok elől menekült, amikor a Hernád felé vette az irányt és menedéket kért Bodótól. Az öreg jobbágyruhába öltöztette a királyt, elrejtette a pincéjében, majd az érkező tatárok faggatózására süketnek és bolondnak tettette magát. A tatárok egy idő után elunták a hasztalan kihallgatást, és továbbálltak.

Mikor a tatárok elhagyták Magyarországot, s a király visszatért, Bodó hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt fel az éhínséggel küszködő Budára, a szekerek bakjára pedig hét tündérszép lányát ültette. A király nem maradt hálátlan: Bodónak adományozta Aszaló és Bodolló községeket, valamint a környéküket, fel egészen a Zempléni hegyekig. Az uralkodó azonban azt is kikötötte, hogy cserébe egy erős várat kell építenie.

Bodó nem tudta, hogyan építsen fel ekkora várat, ám a hét lánya közül a legkisebb, Mári okos ötlettel áll elő. Azt javasolta, hogy mind a heten nemes urakhoz mennek férjül, és majd ők fogják megépíttetni a várat. Így is lett, lányai hogy segítsenek apjukon, csak olyan kérőkhöz mentek feleségül, akik hajlandók voltak egy-egy évig építeni Bodó erősségét. Hét év alatt fel is épült a vár, amelyet kezdetben Bodókőnek hívtak.


Felrobbantotta a császári haderő

A vár fel is épült hét év alatt, a legenda szerint pedig IV. Béla így szólt az esküvőn:

,,E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!"

A lányok egyébként állítólag annyira szépek voltak, hogy Bodó tündéreinek is nevezték őket.

A boldogkői vár több család tulajdonában állt és szinte állandóan harcok dúltak itt. A pusztulás 1701-1702 között következett be, amikor is a kiküldött császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveket és lakhatatlanná tette. A Csonka-torony a nevét az 1701-ben bekövetkezett robbantások után kapta, eredetileg azonban sokkal nagyobb volt, több lakóhelyiséggel. Mély pincéjében rövid ideig még egy puskaport őrlő szárazmalom is működött, ezért a korabeli forrásokban Malom-bástya néven szerepelt.


Börtön és kínzókamra is van a palotában

A várat utoljára a Zichyek birtokolták 1945-ig. A vár szépen felújított, több helyen is megerősítették az elmúlt években. Az épület alsó és felső várból áll, a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. A Palota-részben címer- és zászlókiállítás, börtön- és kínzókamra, illetve ólomkatona-gyüjtemény látható, sőt egy középkori étterem is helyet kapott a vár falai között. A régészeti feltárása 1963-ban indult meg. A helyreállítás, állagmegóvás után az egykori palotarészben 47 férőhelyes turistaszállót alakítottak ki, amely az 1990-es évek közepéig működött. 2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A Kaputorony és a Déli torony védőtetőt kapott, az Alsó udvar falán körben körülbelül száz méter hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati. illetve az északi irányba.

A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla és annak végén, a 20 méter magasan álló őrbódé, amely egy fapallón át közelíthető meg.

A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van és múzeumként működik.


Boldogkő, a Hét tündér vára

Link



A Zemplén csodái - 2. rész, Boldogkő vára

Link








Mese egy boldog várról


Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg király. Ezt az öreg királyt egyszer úgy megkergették a rusnya Tatárok, hogy el kellett bújnia. Találkozott egy szegény aszalómesterrel, aki befogadta. Adott a királynak egy kopott gúnyát, leküldte a pincébe. Megkérte a hét lányát, hogy üljenek a pince elé kukoricát morzsolni. Napokig bujkált ott a király, míg odaértek a Tatárok, akik mindenhol keresték. Amikor a szegény mesterhez értek, őt is megkérdezték. Ő azt felelte, hogy látott pár napja egy gazdag embert lovon menekülni, de pont az ellenkező irányba ment. Erre a Tatárok megfordultak és indultak is arra, amerről jöttek. Feljött a király a pincéből, és nagyon hálás lett, amiért megmentette az életét a szegény mester. Jutalmul gazdaggá tette a mestert és a hét lányát. A lányok ezután mind férjhez mentek, és együtt felépítettek egy várat. A várba mikor elkészült beköltöztek, és boldogan éltek ott. Ezért a király elnevezte a várat Boldogkő-nek, amire még a szikla is elmosolyogta magát.





Kilátás a várból




 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
     1/20 oldal   Bejegyzések száma: 195 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 294 db bejegyzés
Összes: 4275 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 598
  • e Hét: 4386
  • e Hónap: 25806
  • e Év: 485929
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.