|
 1/96 oldal 
|
Bejegyzések száma: 954
|
|
|
|
|
|
2025-05-22 21:06:54, csütörtök
|
| |
| |
A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás sok kellemetlen tünet okozója lehet
A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás nem más, mint egy autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer meghibásodása a pajzsmirigy gyulladását okozza. A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás vagy más néven Hashimoto-kór akkor fordul elő, amikor az antitestek és az immunsejtek károsítják a pajzsmirigyet, és csökkentik a pajzsmirigy hormontermelő képességét. Amennyiben a pajzsmirigy nem tud elegendő hormont termelni, pajzsmirigy-alulműködés lép fel, illetve a pajzsmirigy megnagyobbodhat.
A Hashimoto-betegség az immunrendszer problémája miatt jön létre. Ha az immunrendszer megfelelően működik, akkor megvédi a szervezetet az idegen betolakodóktól, beleértve a baktériumokat, a vírusokat és más kórokozókat. Hashimoto-pajzsmirigygyulladás esetén azonban az immunrendszer tévesen idegen betolakodónak tekinti a pajzsmirigysejteket, és antitesteket kezd el termelni, hogy elpusztítsa ezeket a sejteket.
Sokféle dolog növelheti a pajzsmirigygyulladás kockázatait, cikkünkben most ezeket a tényezőket és okokat mutatjuk be.
Nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki Hashimoto-kór, mint a férfiak estében. A Hashimoto-családtörténet szintén növeli a kockázatokat. A túlzott jódfogyasztás ugyancsak oka lehet a pajzsmirigygyulladás létrejöttének. Amennyiben valaki sugárzásnak volt kitéve, szintén megnő a kockázata a Hashimoto-kórnak.
A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás első jelei közé tartozik a pajzsmirigy-megnagyobbodás, amelyet gyakran golyvának is neveznek. Ez a megnagyobbodás nyomást gyakorol a környező szövetekre, ezzel pedig nyelési és légzési nehézséget okozva, illetve rekedtség is létrejöhet ennek hatására.
A Hashimoto-pajzsmirigygyulladásnak különféle tünetei lehetnek. A betegség befolyásolja az agyat, és számos agyhoz kapcsolódó tünetet okozhat, beleértve a memóriavesztést és az agyi ködöt. Egyéb neurológiai tünetek közé tartozik a demencia és a zavartság.
Amikor a szervezet nem termel elegendő pajzsmirigyhormont, akkor a test és az agy működése is lelassul. Az emésztőrendszer izmai is, pedig ezek segítik a széklet áthaladását a belekben. Ha ez nem történik meg, annak székrekedés lesz a következménye.
Amikor nem termelődik elegendő pajzsmirigyhormon, akkor a test folyamatai is megváltoznak. A bőr hamarabb ráncosodik, illetve szárazzá és pikkelyessé válik.
A Hashimoto-kórban szenvedő személyek gyakran tapasztalnak túlzott fáradtságot, még abban az esetben is, ha eleget aludtak.
A pajzsmirigy segít a testhőmérséklet szabályozásában, azonban elegendő pajzsmirigyhormon nélkül a test hőmérséklete lecsökken. Ez fázékonyságot okozhat, növeli a hidegérzetet, és csökkenti az izzadást is.
A betegség gyakran okoz puffadást, duzzanatot és folyadékretenciót, amelyet sokan csak ödéma néven ismernek. A duzzanat megjelenhet az arcon, a szemek alatt, a karokban és a lábakban is.
A Hashimoto-kór diffúz hajhullást is eredményezhet, amelyet autoimmun alopeciának is neveznek. A hajhullás visszafordítható, amennyiben a betegség kezelve van.
A rosszul működő pajzsmirigy oka lehet a szisztémás gyulladás kialakulásának, ami pedig az ízületek és az izmok fájdalmát és merevségét eredményezi.
A pajzsmirigyhormonok befolyásolják a pulzusszámot is. Ha a hormonszint csökken, akkor jóval alacsonyabb lesz a pulzusszám is.
A Hashimoto-kór befolyásolhatja a fejbőrt, mégpedig az oxigénáramlás csökkenésével. A véráramlás csökkenése pedig hajhullást és hajtöredezettséget okozhat.
A súlygyarapodás is gyakori a pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegek körében, mivel ilyenkor az anyagcsere is jelentősen lelassul.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-15 21:00:50, csütörtök
|
| |
| |
Napjainkban egyre nagyobb problémának számít az antibiotikum-rezisztencia. Mit is jelent ez? Amikor bakteriális fertőzésünk vagy baktérium okozta betegségünk van, akkor az orvos gyakran ír fel antibiotikumot. Azonban ma már kutatások is igazolják, hogy minél több alkalommal alkalmazunk antibiotikumot, annál hatástalanabb lesz, ugyanis a baktériumok rezisztenssé válnak ezekre a gyógyszerekre és nem hatnak. A legújabb kutatások pedig azt mutatják, hogy az antibiotikumok még kognitív hanyatlást is okozhatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan is történik mindez.
Az antibiotikumok káros hatással vannak a bél egészségére. Egy tanulmány azt jegyezte le, hogy a középkorú nők rendszeres antibiotikum-fogyasztása akár még kognitív hanyatlást is okozhat. Az antibiotikumokat ezért nagyon óvatosan szabad csak alkalmazni, különösen a középkorú és az idősebb nők körében, ugyanis jelentősen felgyorsítja az agy öregedését.
Tehát a gyakori antibiotikum-használat mind a bél, mind az agy egészségére káros hatást gyakorol. Az antibiotikumok azért is veszélyesek, mivel felborítják a bélflóra egyensúlyát. Ennek az egyensúlynak a megőrzése viszont kulcsfontosságú az emberi egészség számos aspektusa szempontjából, beleértve az immunrendszert és a kognitív funkciókat.
Az antibiotikumok gyakori használata nemcsak kognitív hanyatlást okozhat, hanem sok mást is. Kialakulhatnak antibiotikum-rezisztens bakteriális fertőzések. Létrejöhet allergia és asztma, különösen a gyerekek körében. Kialakulhat még olyan emésztési probléma, mint a hasmenés és gyomorfájdalom. Megjelenhet az úgynevezett fekete nyelv, amelynek tünetei lehetnek a hányinger, a hányás, a duzzadt nyelv és a fejfájás. További tünete lehet még a fáradtság, a kimerültség. Megjelenhetnek még különféle allergiák, hangulatváltozások, agyi köd és hallucinációk.
A kognitív egészség támogatása nagyon fontos az életkor előrehaladtával. Nagyon sok tényező befolyásolhatja az agy működését, beleértve a gyógyszereket, a környezeti szennyezőanyagokat és az élelmiszer-adalékanyagokat.
Fontos, hogy olyan táplálékokat is fogyasszunk, amelyek támogatják az agyi egészséget. A tápanyagokban gazdag, egészséges zsírokat és antioxidánsokat tartalmazó táplálékok fogyasztása támogatja a kognitív egészséget. Ilyen táplálék például az avokádó, a bogyós gyümölcsök, a brokkoli és más keresztesvirágú zöldségek, az extraszűz olívaolaj, a lazac, az étcsokoládé.
Fontos, hogy elkerüljük a gyulladást kiváltó ételeket. Csökkentsük a cukor és a finomított szénhidrát bevitelét. Az is előnyös, ha elkerüljük a feldolgozott élelmiszereket, valamint az olyan táplálékokat, amelyek mesterséges adalékanyagokat, illetve édesítőszereket tartalmaznak.
A napi testmozgás segít csökkenteni a stresszt, kiegyensúlyozza a hormonokat, javítja a memóriát, különösen az idősebb személyek esetében.
A szabadban való tartózkodás nemcsak kiváló hangulatjavító, hanem a napfény segít a D-vitamin-koncentráció növelésében, de a tanulási képességeket és a memóriát is fokozza.
Az elegendő alvás az egyik legjobb módja a kognitív funkciók fokozásának. Agyserkentő kiegészítőket is kipróbálhatunk: az omega-3 halolaj, a ginszeng, a Gingko biloba, az ashwagandha, az L-teanin és az aranygyökér nagyon jó agyi kiegészítő lehet.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-14 22:35:53, szerda
|
| |
| |
Az elhízás és a túlsúly számtalan negatív hatást gyakorol mind a fizikai, mind a lelki egészségre. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az elhízás összefügg a tápanyagbevitelre adott csökkent agyi válasszal, és ez a negatív hatás még akkor sem áll helyre, ha sikerül lefogynunk, azaz ez az állapot véglegesnek tekinthető.
Az agy és a bélrendszer szoros kapcsolatban állnak egymással. Amikor táplálkozunk, akkor a bél jeleket küld az agyba, amelyek a tápanyagok jelenlétét közvetítik. Ez pedig az étkezési viselkedés szabályozásában, azaz abban segít, hogy például ne együk túl magunkat. A normális súlyú embereknél amikor a gyomorba kerül a táplálék, akkor ez agyi aktivitást idéz elő, azonban ez az aktivitás jelentősen csökken vagy megszűnik az elhízott és a túlsúlyos embereknél. Ez is lehet a magyarázata annak, hogy az elhízott és a túlsúlyos személyek miért is képtelenek lefogyni, vagy miért is megy ez nekik nehezen.
A normál testalkatú embereknél mind a zsír, mind pedig a glükóz felhasználása normális mederben zajlik, ellentétben a súlytöbblettel rendelkező emberekkel, akik esetében ezzel kapcsolatban is csökkent agyi aktivitást mutattak.
Az elhízás világszerte óriási problémát okoz. A gyorséttermek elterjedésével és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával ma már nemcsak a felnőtteket sújtja ez az egészségi probléma, hanem egyre több gyereket is. Míg régebben szinte csak a középkorú és idősebb emberek voltak krónikus betegek, addig napjainkban egyre több gyermek szenved valamilyen krónikus betegségben, legyen az cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegség.
Az elhízás sokféleképpen befolyásolja a szervezetet, például extra terhet ró az ízületekre, azonban a vérben is létrejöhetnek kémiai változások, amelyek növelik a cukorbetegség, a szívbetegség és a stroke kockázatait.
Az anyagcsere az a folyamat, amikor a bevitt kalóriákat energiává alakítja a szervezet. Amennyiben több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire szükségünk van, akkor a testünk a fölösleges kalóriákat lipidekké alakítja, illetve zsírszövetben, testzsírban tárolja. Amennyiben a szövet már nem elég a lipidek számára, akkor a zsírsejtek egyre nagyobbak lesznek, például zsigeri zsír alakul ki. Ezek a zsírsejtek olyan hormonokat bocsájtanak ki, amelyek gyulladásos választ generálnak.
A gyulladásból lesz a krónikus gyulladás, amelynek számos egészségügyi hatása van, szerepe van például az inzulinrezisztencia kialakulásában. Kialakulhat még magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas trigliceridszint és magas koleszterinszint. Ezt együttesen nevezzük metabolikus szindrómának. A metabolikus szindróma az elhízás gyakori tényezője, és olyan betegségek kialakulásához járul hozzá, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, zsírmájbetegség, vesebetegség és epekő.
Ha túl sok zsír rakódik le a testünkben, akkor számolnunk kell úgynevezett közvetlen hatásokkal is. A felesleges zsírlerakódás negatívan hat a légzőrendszerre. Olyan betegségek kialakulásában játszik szerepet, mint az asztma, az alvási apnoe, a csontritkulás, a hátfájás vagy éppen a köszvény.
Az elhízás közvetetten okozhat megismerés- és memóriaproblémákat, demenciát, depressziót, meddőséget, hangulati rendellenességeket és különféle rákos megbetegedéseket. Kalóriafogyasztást növelő tényezők lehetnek: gyorséttermi ételek, magas szénhidrát- és cukorfogyasztás, hormonok, pszichés tényezők, bizonyos gyógyszerek.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-09 21:25:35, péntek
|
| |
| |
Ezek mind felelősek a hasi zsír kialakulásáért
A hasi zsír kialakulásában szerepe van az alacsony rosttartalmú étrendnek, a rossz bélbaktériumok elszaporodásának, illetve az életkor előrehaladtával is fokozódik a hasi zsír kialakulásának a kockázata. A májat és a has más szerveit körülvevő zsírt zsigeri zsírnak is nevezik. A hasi zsír nemcsak esztétikai problémákat okozhat, hanem különféle betegségeket is, mint például cukorbetegség, rákos megbetegedések és szívbetegségek. Ez hatással van az erekre és még az alvás minőségére is. Nézzük, hogy milyen ételek és italok játszanak szerepet a hasi zsír létrejöttében!
Nagyon sok táplálék tartalmaz hozzáadott cukrot, amely legfőképpen fruktózt jelent. A fruktózzal kapcsolatban bebizonyosodott, hogy lassítja az anyagcserét és a zsírégetést. Minél több olyan ételt fogyasztunk, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, annál több hasi zsírra számíthatunk.
A feldolgozott élelmiszerekben nincsenek rostok, vitaminok és tápanyagok. Ugyan gyorsan emészthetők, azonban a vércukorszint hirtelen emelkedését idézik elő, illetve ezek a táplálékok azért is egészségtelenek, mivel sok tartósítószert és hozzáadott sót tartalmaznak.
Az ülő életmód szintén oka lehet a hasi zsír kialakulásának. Azoknál az embereknél, akik egyfolytában több mint 3 óra hosszát ülő pozícióban töltenek, fokozott a hasi elhízás kockázata.
Az 5 óránál kevesebb alvás is súlygyarapodást eredményez, mint ahogyan a napi 8 óránál hosszabb alvás is. Tehát akik alvászavarban szenvednek, tartaniuk kell a hasi zsír kialakulásától is.
Stressz hatására kortizol szabadul fel a szervezetben, amely szintén fokozza a hasi zsír kockázatait. A stressz az alvás minőségét is rontja.
A dohányzás is nagyobb derékbőséget eredményez, ugyanis a dohányzás a hasba lokalizálja a zsírsejteket. A dohányzás oka lehet a cukorbetegség, a rákos betegségek és a szívbetegségek kialakulásának is.
Az alkohol csak üres kalória, amely a has körül halmozódik fel zsírsejtek formájában. A mértékkel fogyasztott alkohol még jót is tehet az egészségnek, azonban a mértéktelen alkoholfogyasztás fokozza a gyulladást, a májbetegségek és más betegségek kockázatait. Az alkoholfogyasztás meggátolja a test zsírégető folyamatait is.
Néha a stressz miatt hajlamosak vagyunk többet enni, a túlevés azonban felesleges kalóriák beviteléhez vezethet, ami pedig hasi elhízást eredményezhet. A hasi zsír megelőzésének kulcsa nem más, mint a tudatos étkezés.
A genetika is problémát jelenthet a hasi elhízás szempontjából, mivel a zsírok tárolására való hajlam a genetikára vezethető vissza. A hasi zsír kialakulásában ugyanis a kalóriabevitelt és a súlyt szabályozó specifikus gének a bűnösök.
A fehérje segít az izomtömeg építésében. Ez fokozza az anyagcserét, illetve a magas fehérjetartalmú étrend megakadályozza a súlygyarapodást és a hasi elhízást.
A menopauza az ösztrogénszint csökkenéséhez vezet, ami zsírlerakódást eredményez a hasi részen.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-09 21:16:44, péntek
|
| |
| |
Vannak olyan reggelek, amikor még szinte ki sem keltünk az ágyból, de már érezzük, hogy semmi energiánk sincs, azaz fáradtak vagyunk. Pedig tudjuk, hogy jól aludtunk éjszaka, előző nap sem volt annyi és olyan munkánk, ami ennyire kifárasztott volna, mégis úgy érezzük, mintha egész éjjel csak dolgoztunk volna, és még a szemünket is alig tudjuk nyitva tartani.
De mi is lehet az oka az örökös fáradtságnak? Mi állhat a háttérben?
Az állandó fáradtság hátterében a vérszegénység is meghúzódhat. A vérszegénység egy gyakori hiánybetegség, egy olyan állapot, amikor a vérben nincs elegendő mennyiségű vörösvértest és hemoglobin. A vörösvértestek nagyon fontosak, hiszen felelősek az oxigén szállításáért a tüdőből a test különböző sejtjeibe és szöveteibe. Vérszegénység esetén nagyon sokféle tünet megjelenhet, például ilyen a légszomj, az egyre hevesebb szívverés, koncentrálási nehézség és állandó fáradtság. A vérszegénység első jele lehet például a tartós kimerültség. Az olyan meglévő állapotok, mint a vesebetegség, az ízületi gyulladás és a vérveszteség is oka lehet a vérszegénység kialakulásának. A vérszegénységhez vezető vas- és B12-vitamin-hiány éppúgy kialakulhat gyermekeknél, mint felnőtteknél. A vashiány kezelésében segíthetnek a zöld leveles zöldségek, a sárgabarack, a bab és a mazsola.
Az általános tápanyaghiány is oka lehet a fáradtság kialakulásának. A vizsgálatok szerint például a B12-vitamin, a D-vitamin, a magnézium, a C-vitamin, a folát, a niacin, a vas, a riboflavin és a piridoxin hiánya is kapcsolódik a fáradtsághoz. Ha mi is azt gondoljuk, hogy esetünkben tápanyaghiány okozza a fáradtságot, akkor mindenképpen érdemes a háziorvossal konzultálni ezzel kapcsolatban.
A pajzsmirigy egyensúlyhiánya akkor alakul ki, amikor ez a szerv túl sok vagy túl kevés pajzsmirigyhormont termel. Mindkét esetben kialakulhat fáradtság és gyengeség. A pajzsmirigy diszfunkciója számos egyéb más betegséget és kellemetlenséget okozhat, ilyen lehet a gyengeség, fáradtság mellett a súlygyarapodás vagy a súlycsökkenés, a szabálytalan menstruáció, a hajhullás, a hangulatingadozások, a gyors szívverés, a székrekedés vagy a hasmenés.
Ha a szervezet nem tudja megfelelően felhasználni a cukrot, az a vérben tárolódik, és annak felhalmozódásához vezethet. Ilyenkor a szervezet nem tudja felhasználni energiatermelésre a glükózt, ami pedig olyan tüneteket okozhat, mint szomjúság, fáradtság, fogyás, hirtelen éhségérzet, homályos látás és állandó vizelési inger.
A vesék segítenek a toxinokat eltávolítani a szervezetből. Amennyiben ez nem vagy nem jól történik meg, akkor kialakulhat állandó vizelési inger, fájdalmas vizelés, magas vérnyomás és fáradtság is.
A májbetegségben szenvedő betegek egyik általános tünete nem más, mint a krónikus fáradtság. Ez összefügg a neurotranszmisszió megváltozásával, ami az agy és a beteg máj között kicserélt jelek eltérésének köszönhető.
Gyakori problémát okozhat az elektrolithiány. Egyes embereknél nemcsak nyáron, hanem az év bármely napján létrejöhet ez a probléma, ez pedig fáradtságot és kimerültséget is okozhat. Az elektrolitok segítik az izmok és az idegek működését, ha ez nem történik meg megfelelően, az is okozhat fáradtságot.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-09 21:05:02, péntek
|
| |
| |
Bizonyára sokan megtapasztalták már, ha nem éppen egészséges ételt fogyasztottak ebédre, például egy pacalpörköltet vagy sült csülköt, akkor ebéd után szinte nem is maradt energiájuk, és azon nyomban el tudtak volna aludni. Ellenben az olyan ebédek után, mint például a párolt hús barna rizzsel és salátával - szinte kirobbantak az energiától. Nos, ezt tudják az ételek. Míg egyes táplálékok energiát vonnak el a szervezettől, más táplálékok energiával ajándékoznak meg bennünket. Mutatjuk is, hogy mely ételek azok, amelyek után álmosak, fáradtak és enerváltak leszünk.
Az olyan egyszerű szénhidrátok, mint a sütemények, a fehér kenyér vagy a fehér lisztből készült tészták, egyáltalán nem tartalmaznak rostot, amelyre az emberi szervezetnek nagy szüksége van. Cukrot viszont tartalmaznak, amely viszont bekerül a véráramba. Ez vércukorszint-ingadozást eredményez, ami energiát von el a szervezettől.
Az olyan teljes kiőrlésű gabona, mint a zab vagy a barna rizs, rostot és ezzel sok-sok energiát biztosít a szervezet számára. A fehér rizs például nemhogy rostot nem tartalmaz, de még tápanyagokat sem, ellentétben a teljes kiőrlésű gabonákkal.
A cukros italokkal ugyanez a helyzet. Folyamatos vércukorszint-ingadozást idéznek elő, ami viszont csökkenti az energiánkat, és még az egészségre is károsan hatnak.
Az alkoholos italok - mint a sör, a bor és a pálinka - álmosságot okoznak. Ellazítják a torok izmait is, ami alvási apnoét idéz elő. Nem mellesleg az alkohol vizet von el a szervezettől, így éjszaka is gyakran megszakad az alvási ciklus, amikor felkelünk, hogy igyunk egy-egy pohár vizet. A nem megfelelő éjszakai alvás miatt pedig másnap fáradtak és álmosak leszünk, és nem lesz elegendő energiánk sem.
A víz nem tartalmaz kalóriát, így azt gondolnánk, hogy energiát sem biztosít a szervezetünk számára. Azonban tudnunk kell, hogy ha nem iszunk elegendő vizet a nap folyamán, akkor fáradtnak és álmosnak érezhetjük magunkat. Ha unjuk a vizet, aprítsunk bele gyümölcsöt, vagy adjunk hozzá olyan gyógynövényt, mint a menta vagy a citromfű.
A koffeines ital elfogyasztását követően úgy érezhetjük magunkat, hogy tele vagyunk energiával és frissnek, kipihentnek is érezhetjük magunkat. Azonban minél több kávét iszunk, annál nagyobb a valószínűsége a függőség kialakulásának. Minél több kávét iszunk, annál fáradtabbak leszünk, és a sok koffein még a stressz-szintet is megnöveli.
A vashiány a fáradtság egyik vezető oka. A vasbevitel növelését sokan a vörös hús mértéktelen fogyasztásával oldják meg. Vörös húst ugyan fogyaszthatunk, de csakis mértékkel, hiszen ha nem figyelünk a mennyiségre, olyan tünetekkel kell számolnunk, mint elhízás, álmosság és fáradtság. A vasat pótolhatjuk zöld leveles zöldséggel, tökmaggal és lencsével.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-04-27 22:56:43, vasárnap
|
| |
| |
El sem hinnénk, mi minden okozhatja az autoimmun betegségek tüneteinek fellángolását
Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak valamilyen autoimmun betegséget. Az autoimmun betegség egy olyan gyulladásos állapot, amely negatívan hat az immunrendszerre is, aminek következtében az immunrendszer megtámadja a saját szöveteit. Általában a nőket érintik jobban ezek a betegségek, hiszen az autoimmun betegek közel 80%-a a nők köréből kerül ki. Az autoimmun betegségek előfordulása évről évre növekszik, és ebben kulcsszerepet játszanak a hormonális változások, a környezeti toxinok, a stressz, az egészségtelen ételek, a testmozgás hiánya vagy éppen a fertőzések.
Az autoimmun betegségek okai még napjainkban sem teljesen ismertek, de egyes kutatási eredmények szerint összefüggés lehet az immunitásért és a gyulladásért felelős gének változásaival. Nemcsak a genetikai, hanem a környezeti tényezők is okai lehetnek a betegség kialakulásának.
A bél egészsége - vagy inkább betegsége - különösen nagy szerepet tölt be az autoimmun betegségek kialakulásában. Ha valamilyen bélműködési zavarunk van, akkor tünetként megjelenhet a haspuffadás, a fájdalom, a gyomorégés és a székrekedés. Egy-egy tünet is jelentkezhet, de egyszerre több szimptóma is kialakulhat. A bélrendszeri problémák mellett felbukkanhat ízületi fájdalom, agyi köd, szorongás és depresszió is.
Nagyon sokféle környezeti toxin létezik, amely negatívan hat az egészségre, és felborítja az emberi test működését, akár autoimmun betegséget generálva. Ilyenek például a kozmetikumokban vagy a tisztítószerekben található vegyi anyagok, a légszennyező anyagok, az otthonunkban fellelhető bútorokban, szőnyegekben, kárpitokban előforduló anyagok. Ezekben a termékekben úgynevezett xenoösztrogének vannak, amelyek utánozzák a szervezetben lévő hormonokat, és ezzel felborítják a hormonális egyensúlyt.
A mai modern világban sokan dolgoznak, nincs idő főzni, és ezért sokan teszik le a voksukat a feldolgozott, félkész termékek mellett. Jól tudjuk, hogy az egészséges táplálékok gyulladáscsökkentő hatással bírnak, például a halak, amelyek omega-3 zsírsavakban bővelkednek, vagy a hüvelyesek, a zöldségek, a gyümölcsök, és sokáig lehetne a sort folytatni.
Azonban vannak olyan táplálékok, amelyek nem tesznek jót az egészségnek. Sok embernél a glutén és a laktóz is lehet oka az autoimmun betegség kialakulásának. De a feldolgozott élelmiszerek, a hozzáadott sót és cukrot tartalmazó ételek, a mesterséges édesítőszerek mind-mind okai lehetnek az immunrendszeri zavaroknak, azaz az autoimmun betegségek kialakulásának.
Minden, ami stresszt okoz az immunrendszernek, az autoimmun betegség fellángolását idézheti elő. Amikor stresszről beszélünk, nem olyan stresszre kell gondolni feltétlenül, ami negatív. Egy autoimmun beteg számára akár egy utazás is járhat stresszel. Egy-egy utazás során megváltoznak a napi rutinok és az étkezési szokások, amelyek jelentős hatással vannak egy autoimmun beteg állapotára. Ezen kívül sok olyan változás is bekövetkezhet az utazás és nyaralás során, amely mind-mind negatívan hathat az autoimmun beteg állapotára.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-04-22 21:11:00, kedd
|
| |
| |
Napjainkban kényelmesebb életmódot folytatunk, mint régebben, így nem is csoda, ha az anyagcserénk is jelentősen lelassul. Most pedig nézzük is meg, hogy milyen életmódbeli tényezők tehetnek arról, ha lelassul az anyagcserénk, mi pedig csak hízunk, és képtelenek vagyunk lefogyni.
A reggeli a nap legfontosabb étkezése. Soha ne hagyjuk ki, hiszen a rendszeres reggeli segít beindítani az anyagcserénket.
A nem átgondolt diéták és az önmagunk éheztetése lassítják az anyagcserét, hiszen így csökken a kalóriák felhasználásának a sebessége, és a szervezet extra kalóriákat kezd el tartalékolni. Ennek következtében pedig a hason és a csípőn zsírlerakódások jelennek meg. A fogyókúra, az éhezés és a böjtölés arra ösztönzi a szervezetet, hogy lassítsa az anyagcserét az energiatakarékosság érdekében.
Az ülőmunka miatt sokan nem vagy csak nagyon keveset mozognak, pedig a mozgáshiány is kulcsszerepet tölt be az anyagcsere lassulásában. Akármilyen elfoglaltak is vagyunk, nagyon lényeges, hogy mindennap mozogjunk legalább 30 percet.
Ha nem alszunk eleget éjszaka, nemcsak fáradtak leszünk másnap, de mintegy 8 százalékkal lassul a nyugalmi anyagcserénk. Emellett fokozódik a súlygyarapodás kockázata is, illetve a kognitív feldolgozásra is káros hatást gyakorol a kevés alvás.
A magas cukortartalmú ételek és italok rendszeres fogyasztása is csökkenti az anyagcserénket. A magas fruktóztartalmú ételek és italok is negatívan hatnak az anyagcserére, illetve megnövelik a zsír felhalmozódását a hasban.
Éjszaka a testünk dehidratált állapotba kerül. A szervezet anyagcseréje lelassul, hiszen alszunk, illetve ilyenkor a szervezet kijavítja a napközbeni hibákat és sejtkárosodásokat. Ha reggel nem vízzel, hanem kávéval vagy teával indítjuk a napot, akkor tovább dehidratálódik a testünk. Az anyagcsere fokozása érdekében minden reggelt egy pohár vízzel indítsunk!
Nagyon sokan dolgoznak irodában, ahol csak mesterséges fény van, viszont a testciklusunk vagy cirkadián ritmusunk a napfénytől függ. A legtöbb ember azonban nem jut elegendő napfényhez a nap folyamán, még a nyári hónapokban sem. A napfény hiánya csökkenti a szervezetünkben a D-vitamin-szintet, ami viszont lelassítja az anyagcserét. A testben a kora reggeli órákban szintetizálódik a legtöbb vitamin.
Ha közvetlenül lefekvés előtt étkezünk, akkor a testünknek nincs elegendő ideje az elfogyasztott étel megemésztésére. Amikor alszunk, az anyagcserénk lelassul, ez pedig hasi zsír felhalmozódásához vezethet.
A jó anyagcsere kevesebb betegséget eredményez a jobb immunműködésnek köszönhetően. Ez nemcsak magas energiaszintet, hanem optimálisan működő testet is jelent, ami viszont abban segít, hogy energikusak és egészségesek maradjunk.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-04-19 19:08:53, szombat
|
| |
| |
Fehérjére szükségünk van, hiszen ez a táplálék szükséges a megfelelő izomépítéshez. De azért sok hátránya is van annak, ha túl sok fehérjét viszünk be a szervezetünkbe.
Bár sok helyen azt lehet olvasni, hogy a nagyobb fehérjebevitel segít a súlycsökkentésben, azonban ez csak akkor igaz, ha rövid ideig fogyasztjuk. Ha ez rendszeressé válik, akkor testsúlynövekedést tapasztalhatunk, ugyanis a szervezet a felesleges fehérjét, zsírként tárolja a szervezetben. Nem mellesleg ha túl sok fehérjét eszünk egyszerre, ezzel fokozzuk a kalóriabevitelt, ami szintén testsúlynövekedést okozhat.
Ha túl sok fehérjét fogyasztunk, akkor egy olyan folyamat indul el a szervezetben, amelyet ketózisnak hívunk. Ez negatívan hat a leheletre, azaz rossz szájszagot eredményez a túl sok fehérjefogyasztás. A másik nagy probléma, hogy a túl sok fehérjefogyasztás szinte kizárja, hogy valaki jobban odafigyel a rostbevitelre, ami viszont emésztési problémákat, például székrekedést okozhat. Ezt azonban elkerülhetjük, ha elegendő rostot fogyasztunk, és mellette ügyelünk a hidratációra is.
A túlzott fehérjefogyasztás akár még vesekárosodást is okozhat. A fehérjék építőkövei ugyanis az aminosavak, amelyek azonban nitrogénben bővelkednek. A veséknek nagy megterhelést jelent, és nagy munkájukba, erőfeszítésükbe is kerül, hogy eltávolítsák a szervezetből a felesleges nitrogént, amely akár vesekárosodással is együtt járhat.
Azok, akik az étkezéseik alkalmával a fehérjebevitelre fókuszálnak, gyakran fogyasztanak vörös húst. Ez azonban még káros is lehet, hiszen számtalan tanulmány számolt be arról, hogy a vörös húsok még a rákos betegségek kockázatait is megnövelik.
Nem mellesleg ezek a táplálékok, azaz a vörös húsok, sok telített zsírt és koleszterint is tartalmaznak, amelyek pedig a szívkoszorúér-betegségek kialakulásában játszanak nagy szerepet.
A túl sok fehérjebevitel akár még emésztési zavarokat is okozhat, illetve még a kiszáradás kialakulásáért is felelőssé tehető. Ennek elkerülése érdekében mindig gondosan ügyeljünk a folyadékbevitelre, amikor fehérjét is fogyasztunk. Hallgassunk mindig a testünk jelzéseire, és mindig annyi vizet igyunk, amennyire a szervezetünknek szüksége van.
Ha sokat járunk a mosdóba, ez is egy jele lehet annak, hogy túl sok fehérjét fogyasztunk. A veséink egyszerre csak kevés fehérjét tudnak feldolgozni. Ha túl sok halmozódik fel a szervezetben, akkor a lebontott fehérjéből származó hulladékanyagok halmozódnak fel. Azonban a növényi alapú fehérje nem okoz ilyen problémákat, és még a vesekő kialakulásának kockázatait is csökkenti.
Azok, akik magas fehérjetartalmú étrenden élnek, általában csak kevés olyan táplálékot esznek, amely magas rosttartalommal rendelkezik. Ez pedig nagyon károsan hat az emésztőrendszer egészségére, és még székrekedést is generálhat. A rost segíti a jobb bélperisztaltikát, és megakadályozza a székrekedés kialakulását. Sok rostot tartalmaznak a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, magvak és diófélék.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-04-18 21:36:27, péntek
|
| |
| |
A világon nagyon sokan szenvednek valamilyen vénás megbetegedésben. A varikózus véna nevű betegség is sok embert érint. Kialakulásában sok minden szerepet játszik: a hosszú ideig történő állás, az állómunka, a terhesség és az elhízás is. Azonban tudnunk kell, hogy a genetika is nagyon meghatározó lehet. Ha a szüleinknek és a nagyszüleinknek is problémáik voltak a vénáikkal, azaz vénás betegségük van/volt, akkor nagy az esélye, hogy nálunk is elő fog fordulni hasonló.
A varikózus vénák általában a lábak betegsége, a lábakat érinti. Számos tanulmány igazolta tehát, hogy a genetika jelentősen befolyásolja a varikózus véna kialakulásának esélyét. Ha a családban van olyan személy, akinek ez a betegsége, akkor ez mintegy 50%-kal növeli meg a kockázatokat.
A visszerek kialakulása azonban nemcsak egy specifikus géntől függ, hanem genetikai tényezők kombinációjától. A kutatók ugyanis olyan genetikai markereket azonosítottak, amelyek a vénák nem megfelelő működéséhez és betegségéhez kapcsolódnak. Azonban nemcsak az öröklés játszik szerepet a varikózus vénák kialakulásában, hanem egyes környezeti és életmódbeli tényezők is okai lehetnek a létrejöttének.
Egy tanulmány szerint a vénák falai amiatt is meggyengülhetnek, ha a szervezetben nem megfelelő a kollagén mennyisége, vagy a kötőszövetek meggyengülnek. Vannak olyan gének, amelyek a gyulladásért felelnek. Ha ezek nem működnek megfelelően, akkor szintén kialakulhatnak visszérbetegségek.
A genetika tehát növelheti a varikózus vénákra való hajlamot, azonban bizonyos életmódbeli változtatások jelentősen segítenek csökkenteni a kockázatokat és enyhíteni a tüneteket. A rendszeres testmozgás kulcsfontosságú, hiszen a fizikai aktivitás fokozza a véráramlást, és csökkenti a visszér kialakulásának kockázatait.
A testsúlykontroll is elemi, hiszen az egészséges testsúly fenntartása enyhíti a vénákra nehezedő nyomást, és csökkenti a visszerek kialakulásának kockázatait.
A lábak felemelése pihenés vagy alvás közben javítja, elősegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
Kerülje a hosszan tartó állást és ülést. Tartson kiesebb-nagyobb szüneteket munka közben is, mivel a mozgás és a nyújtás is felpezsdíti a keringést, ami enyhíti a visszerekre nehezedő fájdalmat.
A kompressziós harisnya külső támogatást nyújt a vénáknak, és segít csökkenteni a duzzanatot, illetve a szimptómákat.
Milyen étrendet állítsunk be, ha visszérbetegségünk van?
Kerüljük a sós és feldolgozott ételeket, ugyanis ezek a táplálékok vízvisszatartást okoznak, növelik a nyomást a szervezetben, pontosabban a visszerekre, ami akadályozza a megfelelő vérkeringést. Korlátozzuk a cukor mennyiségét az étrendünkben, mert ez hozzájárul a súlygyarapodáshoz. A rostban szegény táplálkozás székrekedést okoz, ami hozzájárul az aranyér és a varikózus vénák kialakulásához.
Fogyasszunk omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban, tápanyagokban gazdag ételeket, mivel ezek hozzájárulnak a vénák egészséghez. Vénabarát ételnek számítanak a gyümölcsök, hiszen antioxidánsokkal és gyulladáscsökkentő vegyületekkel vannak tele. A citrusfélék C-vitamint is tartalmaznak, amely csökkenti a vénák duzzanatát. A gyümölcsök és a zöldségek ezen kívül magas rosttartalmúak, így segítik a székrekedés megelőzését. Sok rostot tartalmaz a cékla, a kelkáposzta, a brokkoli, a kelbimbó, az alma, a körte, az avokádó.
Amennyiben vénás betegségben szenvedünk, a bioflavonoidokat is illesszük be az étrendünkbe, ugyanis ezek gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, és pozitívan hatnak a vénák egészségére. Segítenek az oszteoartritisz és a gyulladásos állapotok kezelésében, csökkentik a vénák duzzanatát, és segítenek megerősíteni a vénák falait. Sok bioflavonoidot tartalmaz a szőlő és a citrusfélék.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/96 oldal
|
Bejegyzések száma: 954
|
|
|
|
2025. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
178 db bejegyzés |
| e év: |
2128 db bejegyzés |
| Összes: |
53627 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 178
- e Hét: 20587
- e Hónap: 65769
- e Év: 432209
|
|
|
Offline
