Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 71 
Tisztelet az Éveknek
  2023-04-29 20:15:42, szombat
 
 
















TISZTELET AZ ÉVEKNEK




Az idősek tisztelete minden kultúrában elfogadott, sőt, elvárt feladat. Kínában például törvény írja elő a család egységét és annak öregebb tagjainak tiszteletét. És bár az idők változnak, Japánban és Koreában külön ünnep van az öregek megért koráért.

A nyugati országok a maguk kortárs világával sokkal inkább előrébb helyezik a fiatalabb generációt, mondván bennük van a jövő. Viszont nem szabad elfelejtenünk az idősebb korosztályt sem, akiknek köszönhetően mi magunk is élhetünk. Jöjjön néhány dolog, amit figyelembe kell vennünk az idősebbekkel szemben, akiknek igazán hálásak lehetünk!

Tovább éltek, mint mi

Nos, ezt tudjuk, nyilván. De ha megállunk egy kicsit gondolkodni ezen, és megpróbáljuk az ő útjukat járni, rájövünk, hogy mennyi tiszteletet érdemelnek. Az élet nehéz! Legyünk türelemmel és tekintéllyel az időre, amit már eltöltöttek a földön.

Többet tudnak, mint gondolnánk

Ha még nem éreztetek késztetést arra, hogy leüljetek beszélgetni a nagyszüleitekkel vagy az idős szomszédaitokkal, akkor itt az ideje néhány kérdést feltennetek nekik. Tiszteljük a világot, amit átéltek, a történelmet, amit túléltek. Egy élethossznyi tudás lakozik bennük.

Máshogy látják a világot

A saját élettapasztalataikkal és az időn keresztül, amit eddig megéltek egy teljesen más, saját perspektívából látják a világot. Éppen ezért érdemes sok időt eltölteni velük, szélesíthetik a saját látásmódunkat!

Tapasztalatok, amikről mi csak álmodunk

Soha nem fogjuk tudni, hogy milyenek voltak a dolgok abban az időben, mikor még nem éltünk. Nekünk csak elképzeléseink vannak arról, hogy milyen lehetett modellnek lenni a '80-as években, vagy milyen lehetett átélni a világháborúk időszakát. Ők viszont tudják.

Ők a mi családunk

A nagyszülők döntéseinek eredménye mi magunk vagyunk! Ha ők nincsenek, sem a szüleink, sem mi nem lennénk. Legyünk hát türelemmel és tisztelettel feléjük, az életük és a tapasztalatuk iránt. Az idő előrehaladtával változik a sorrend, most rajtunk a sor, hogy bizonyítsunk és tanítsunk nekik valamit.







Antóni Sándor: TISZTELET AZ ÉVEKNEK


Tisztelet az elszállt hosszú éveknek,
Becsületes, sok-sok dolgos kezeknek.
Hosszú éveken át szorgalmasan éltünk,
Évek múlásával nyugdíjasok lettünk.
Anyák, Apák családot neveltünk,
Szeretetben, békességben együtt éldegélünk.

Egy év ugyan elszállt felettünk,
A jó istennek ezt szívből köszönjük.
Öregség, ez is egy múló állapot,
Út mit fáradt lábunk koptatott.
Idősek lettünk, mi sok évet takar,
Volt sok tél, ősz és tavasz.

Tisztelettel emlékezünk mindazokra,
Kik nem lehetnek közöttünk otthonunkba.
Mi még itt vagyunk, ünnepeltek vagyunk,
Tisztességben megőszült homlokunk.
Kis falunk bölcsőnk ringatója,
Itt neveltük gyermekeinket a becsületes életmódra.

Elrepültek az évek bizony felettünk,
Nem csak a rosszra, a szépre is emlékszünk.
Ami elmúlt vissza soha nem tér,
De a szeretet szívünkben örökké él.
Ünnepelni jöttünk itt ma össze,
Hálánkat és szeretetünket még szorosabbra kösse.

Köszönetet mondunk azoknak mindezért,
Kik megrendezték számunkra ezt a szép estét.
Idősek napján mikor összejárunk,
Benne szinte egy családban találunk.
Adjon isten még sok boldog évet,
Békességet, otthont, erőt, egészséget.







Ady Endre: ISMERETLEN ÁTOK - Részlet


"... Nem adott az élet
Nyugodalmat, békét,
Feldúlta lelkemnek
Végső menedékét;
Nincs már egy reményem,
Szivemből már régen
Eltüntek az álmok...
Megfogott, megölt egy
Ismeretlen átok!"







Bódi Irén: AZ IDŐ VONATÁN


Egy pálya útja véget ér.
A gyorsvonat megáll, s a búcsúzó útitárs más vonatra száll.
Az idő vonatán lassan döcög tovább,
S ha kinéz ablakán, nem fut el úgy a táj,
Ahogy elfut - az ifjúság.
Az ember a múltba ezerszer visszanéz,
S szeretné újraélni mindazt ami szép.
Lassítaná az időt, s megállítaná a legszebb perceket,
De az idő kerekét megállítani nem lehet.
Amilyen hosszú volt az út, annyi szépet rejt a múlt!
Ahogy este a Nap leszáll, úgy válik múlttá a jelen,
Míg pirkad a hajnal, a jövő csak sejtelem.
Az ember a múltba ezerszer visszanéz,
Könnyűnek látszik a búcsúzás, de búcsúzni mindig nehéz.







Deli Enikő: KEZEK


Foltos, ráncos, öreg kezek!
Kérlek szépen, meséljetek!
Gyermekként hogyan éltetek?
Öleltetek? Szerettetek?

Foltos, ráncos, öreg kezek!
Sokat fáradva éltetek.
De hiszem azt is: öleltetek.
Kedves kézben pihentetek.

Foltos, ráncos, öreg kezek!
Unokákat tereltetek,
Nekik oly sokat főztetek,
Kapáltatok, kötöttetek.

Fáradt, kedves, öreg kezek!
Kérlek szépen: pihenjetek!
Annyi mindent megtettetek!
Pihenjetek, s öleljetek!







Egy 90 éves néni mindennapos imája


KI MONDANÁ EL?


Ki mondaná el Isten a Te szépségedet?
Égen, földön hiába keresem képedet.
A harmatcsepp, a hajnal,


a csergő gyöngypatak szépséged árnya csak.
Leborulok előtted Istenem,
szépségedet ki nem beszélhetem.

Ki mondaná el Isten a Te hatalmadat?
Egy szó ronthat, teremthet színes világokat.
Megfékezed a felhők dörgő villámait,
a bőszült tengerek háborgó habjait.
Leborulok előtted Istenem,
hatalmadat ki nem beszélhetem.

Ki mondaná el Isten a Te jóságodat?
Mi vétkezünk, és Te nyújtod békítő jobbodat.
Megöntözöd esőddel a szomjas földeket.
Értünk hímzed virággal a szép természetet.
Leborulok előtted Istenem,


jóságodat ki nem beszélhetem.


Elmondta 2005. október 27-én a 90 éves délbácskai származású Vasék Mária Valéria
Szegeden, az Idősek Otthonában. Még gyermekkorában tanulta.







Erdődy Elek: HA NAGY LESZEK, ANYÁM


Ha nagy leszek anyám... fiad ígéri néked:
Nagyon, nagyon boldoggá foglak tenni téged.
Teérted dolgozom, örökké, szakadatlan,
Hogy visszaadjam azt, amit tetőled kaptam...
Ha nagy leszek anyám : tied lesz napom, éjem,
Hogy régi mosolyod orcádra visszatérjen,
Hogy eltüntessem rólad én a gond-keresztet,
Mely fáradt szép szemed alatt megbújva reszket...
Ha nagy leszek anyám, csak érted fogok élni!
Becézni foglak és a szellőtől is védni,
Hogy megháláljam lelked rám hullott csodáját,
Hiszértem szenveded az élet Golgotáját...
Lábod elé hintek ezer selymes virágot,
Hogy visszaadjam neked boldog ifjúságod,
Hogy visszaadjam azt, amit tőled elvettem:
Te tönkre mentél, s én viruló életet leltem.
Ha nagy leszek, anyám, bíborban fogsz majd járni,
Egész világ tisztelni fog, s csodálni,
Arcodról eltűnik a gond s a néma bánat
Egész világ irigyli majd az én anyámat,
Az édesanyámat.

Ha nagy leszel, fiam, tudom, hogy így kell lenni,
Vágycsillagok után dalolva fogsz majd menni.
Örökre elhagyod fehér hajú anyádat,
Mint virághullatott, elhervadt rózsaágat...
Ha nagy leszel, fiam, majd mindent elfelejtesz,
S ha értem néha tán egy-két könnycseppet ejtesz,
Az élet mégis messze rózsakertbe csábít,
Hol számodra ezer csodás álomvirág nyit...
Ha nagy leszel, fiam, nem fogsz törődni velem,
S míg én remegve várlak árva, bús sötétben,
Egy másik asszonyszív ölel magához téged,
Egy másik asszony hív : a hites feleséged. . .
Ha nagy leszel fiam, emlékezni se fogsz rám,
Fakó lesz vén szemem, és ráncos lesz az orcám,
Mert búsak napjaim keservesek az éjek,
És téged egyre messzebb visznek el az évek...
De szívem boldog lesz ha hírül hozzák mások,
Hogy megtaláltad mégis a földi boldogságot,
Eltűnik minden gondránc és a könnyes bánat,
Ha irigyelni fogják az én fiacskámat.
Édes fiacskámat!...

Erdődi Elek: Ha nagy leszek, anyám... - Videó

Link










HA EGYSZER MEGÖREGSZÜNK


Amint megöregszünk, ideje, hogy reményt és ihletet merítsünk azon "NAGY emberek" teljesítményeiből, akiknek van bátorságuk szembenézni a kor kihívásaival.

Ilyen például Harold Schaumberg.

Gyakran kérdezték tőlem:
"Mit csináltok ti, öreg fiúk egész nap, most, hogy nyugdíjba vonultatok?"

"Nos, nekem az a szerencsém, hogy vegyészmérnöki képzettségem van, és így sok örömet szerezhetek magamnak azzal, hogy sört, bort és egyéb alkoholtartalmú folyadékokat vizeletté változtatok át."

Legyen hát Harold példakép mindannyiunk számára!

Aki még nem nyugdíjas, irigykedhet...


"Nagy baj az öregség de ez az egyetlen esély a túlélésre"







Heltai Jenő: AMIKOR MEGÖREGSZÜNK


Szívem falán a gond sötétlik,
Egy árny a hófehér falon:
Óh, megöregszel te is egyszer,
Én édes, szőke angyalom.

A szőke haj ezüstre válik,
Barázdás lesz a homlokod,
És csókos ajkad pírja elvész
S a szíved halkabban dobog.

És benne mélyen eltemetve
A régi, régi szerelem,
És szenvedélytelen, szeliden
Fogsz társalogni énvelem.

Igérd meg azt, hogy kezed akkor
Kezemből vissza nem veszed,
S szeretni fogsz majd akkor is még,
Mikor már én is vén leszek.

Ígérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy oly nagyon szerettelek,
Hogy rácsókoltam ajakadra
Sok év alatt a zord telet.

Ígérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy elhervadtál keblemen,
Hogy másnak senkije se voltál,
Csak nékem voltál MINDENEM.

Ígérd meg azt, hogy szemrehányást
Szíved magadba nem fogad
S nem kéri tőlem soha vissza
Aranyos ifjúságodat







IDŐSEKNEK


Az öregedés az egyetlen módja annak,hogy hosszú életűek legyünk.

Semmi sem múlik olyan gyorsan, mint az évek.

A fiatalságom bolondságaiból nem az általam elkövetett őrültségek gyötörnek engem a legjobban, hanem az a tény,hogy nem mehetek vissza újra elkövetni azokat.

Sok ember sohasem lesz 80 éves, mert arra vesztegetik az idejüket, hogy megpróbálnak örökre 40 évesek maradni.

Amikor fiatal voltam, azt mondták, majd meglátod, ha 50 éves leszel.Elmúltam 50, de nem látok semmit.

Fiatalabb koromban 4 hajlékony tagom volt és 1 merev. Ma négy merev és egy hajlékony tagom van.

A fiatalok szemében tűz ég. Az öregek szemében fényesség világít.

Mindannyiunkban lakozik egy kisgyermek.

A fiatalemberek csoportosan utaznak,a felnőttek párosával,az öreg emberek egyedül sétálnak.

Mindannyian meg akarunk öregedni, és mindannyian le akarjuk tagadni,hogy oda érkeztünk.

Mindannyiunknak tudni kell, hogyan éljük az életet,ne csak az éveket gyűjtsük.







Juhász Gyula: A TÁVOZÓ


A tűnő ifjúsággal messze mennek
Az örömök és búcsút énekelnek,
Mint ősszel a fecskék, a költözők.

Elszálló évekkel szállnak tova
A vágyak is s nem térnek meg soha,
Mint darvak, melyek a tengerbe vesztek.

De alkonyatkor a nyugati ég
Rózsásabb és szelídebb a vidék,
Az életem rónája is kitárul.

És szeptemberben tarkább lesz a lomb.
Így szépülnek meg hervadt bánatok,
Így nézek vígan őszi csillagokba.







Kun Magdolna: ADJ MÉG URAM IDŐT


Adj még Uram erőt, hogy ne fáradjak el
azon a hosszú-hosszú úton, amin menni kell,
mert úgy szeretném érezni még egy kicsikét
az őszbe szökött napláng langyos melegét.

Adj még Uram időt, hogy vágyott álmaim
túllépjenek fájdalmamnak könnyes kínjain,
s én bátran hihessem, van még annyi évem,
amennyi feledteti velem minden szenvedésem.

Adj még Uram időt, pár reményteli évet,
hogy boldogságban teljen ez az elröppenő élet,
mert oly közelről fúj már az a sarki hideg szél,
mely virágzó tavaszról többé nem mesél.







Kun Magdolna: Ahogy idősödöm


Ahogy idősödöm, egyre jobban érzem,
becsülni kell minden napot, mely adódik még nékem,
becsülni és megköszönni a magasságos égnek,
hogy nem hagyott el erőm, s hogy van még bennem élet.

Mert amíg van erő bennem, tán remélhetem azt,
hogy része lehet életemnek a következő nap,
és az azt követő újabb nap, melyben ismét meglelem,
azon apró csodákat, mikért érdemes élnem.

Sok évtized elszaladt már, s az időm egyre fogy,
mert úgy születtünk, hogy nem lehetünk halhatatlanok,
hiszen mindenkinek ki van szabva másodpercre tán,
hogy mikor fénylik fel előtte egy másik útirány.







L. Gál Mária - ÖREGSZEM, URAM


Sejtem, hogy hamarosan
közéjük tartozom
romlik szemem, s egyre
több a bajom, gondom.
Uram!
Őrizz meg mindentől
melyek miatt
nehéz az öregeket szeretni.
Segíts! - tudjam
rigolyáimat, betegségeimet
méltón elviselni.
Segíts! - belátni,
ha néha-néha
nincs igazam
nem kapcsol már olyan gyorsan,
mint régen
az agyam.
Adj! - türelmet,
hogy mindenkit meghallgassak
saját bajaimmal
másokat, fölöslegesen
ne zaklassak.
Adj! - erőt
a szenvedéshez,
békét, csendességet
ne érezzek
semmiben szükséget.
Ne hagyj! - hiúságot
bennem
deresedő hajam láttán,
s csillapítsd az érzést
mely szerint talán
púp vagyok egyesek
hátán.
Uram!
Rád lesz a legnagyobb
szükségem, érzem.
Ne hagyd! - hogy
magányos legyek
legyen velem
bíztató kegyelmed,
s már el is felejtettem
öregedésemet!







MI AZ ELŐNYE...? MÁRMINT ANNAK, HOGY MEGÖREGEDTÉL!!!


1. Az emberrablókat nem igazán érdekled.
2. Túszhelyzetben valószínűleg téged engednek el elsőként.
3. Senki sem várja el tőled, hogy bárhová is szaladj.
4. Amikor este 9-kor felhívnak, megkérdezik 'Nem ébresztettelek fel?'
5. Az emberek már nem gondolják azt, hogy hipochonder vagy.
6. Már nincs semmi, amit a nehezebb úton kellene megtanulnod.
7. A most vásárolt dolgaid már nem használódnak el.
8. Délután 4-kor is vacsorázhatsz.
9. Szex nélkül élhetsz, de a szemüveged nélkül nem.
10. Heves vitákba bonyolódsz a nyugdíjrendszerről.
11. Már nem kihívásként gondolsz a sebességkorlátozásra.
12. Már nem próbálod meg behúzni a hasad, bárki is jön be a szobába.
13. Együtt énekelsz a liftben a hangszóróval.
14. A szemed már nem lesz sokkal rosszabb.
15. Az egészségbiztosítónak befizetett összeg végre kezd kifizetődni.
16. Ízületeid pontosabb meteorológusok, mint a nemzeti időjárási szolgálat.
17. Titkaid biztonságban vannak a barátaidnál, mert ők sem emlékeznek rájuk.
18. Agysejtjeid száma végre kezelhető méretűvé csökkent.
19. Nem emlékszel, ki küldte neked ezt a listát.
20. És feltűnik, hogy kényelmed érdekében ennek a szövegnek NAGY a betűmérete.







Jolie Taylor:TÁNCOLNI KELL




De jó lenne még égni,
s nem gyertyaként elégni.
Olykor mosolygó gyermekkorról álmodozom,
hol minden oly szép volt.

De hiába minden, szalad az idő,
s vele együtt kopik az erő.
Bár fejem felett elrohantak az évek,
bennem él még a gyermeki lélek.

Futni szeretnék még az élettel tovább,
hisz bennem él még a gyermeki vágy.
Táncolni kell egy életen át,
míg elalszik az utolsó gyertyaláng.

Táncolni, a nappal mámorában!
Táncolni, az élet viharában!
Táncolni, a sötét éjszakában!
Táncolni, ha mögötted árny van!

Táncolni, ha bánat ér!
Táncolni, a boldog könnyekért!
Táncolni, ha senki meg nem ért!
Táncolni, a szebb holnapokért!

Táncolni kell, porban, sárban!
Táncolni kell, a magányban!
Táncolni kell, a fényben!
Táncolni kell, sorsod erdejében!

Mert tánc nélkül nincsen élet.
Őszülő fejjel lassulnak már a lépések.
S dúdolgatjuk: de jó lenne még lépni,
s nem gyertyaként elégni.







MEGÖREGSZEM


(Részlet egy idős ír apáca naplójából)


Igen, Uram, érzem, megöregszem. Kérlek, őrizz meg engem mindentől, ami az öregeket kiállhatatlanná teszi. Védj meg a fecsegés hajlamától, ne engedd azt hinnem, hogy éppen én vagyok az, akinek minduntalan mindenkihez szólnia kell.

Add meg a hallgatás örömét, a belátást, hogy időnként nincsen igazam. Szabadíts meg attól a hiú vágytól, hogy mások ügyeit éppen nekem kell rendbe tennem. Tégy engem segítőkésszé, de ne legyek se zsarnok, se izgága. Adj türelmet, hogy meghallgassam mások szenvedését, és tégy pecsétet az ajkamra, ha egyre növekvő fájdalmaimról ejtenék szót.

Add, Uram, hogy higgadt és békességes legyek, ne furcsa, ideges, túl pedáns. Add, hogy belenyugodjam lassú testi-lelki fogyatkozásomba, hogy az embereket és a dolgokat elnézően ítéljem meg, ne pedig megkövesedett előítélettel. Add, hogy ne legyek szenvedélyes bírálója azoknak, akik engem nem szívlelnek. Add Uram, hogy ne őrködjem aggodalmasan jogaimon, hiszen tudom, hogy mindez semmiség a végtelen árnyékában. Add, hogy ne legyek mohó maradék örömeimben, hanem alázatosan engedékeny.

Végül ne engedj elmagányosodnom, hiszen tudod, nekem is szükségem van egy-két jó barátra







MILYEN ÉRZÉS ÖREGNEK LENNI?


A minap egy fiatal megkérdezte tőlem:

"Milyen érzés öregnek lenni?"

Nagyon meglepett a kérdés, mivel nem tartottam magam öregnek. Amikor meglátta a reakciómat, azonnal zavarba jött, de elmagyaráztam neki, hogy ez egy érdekes kérdés. És némi gondolkodás után arra a következtetésre jutottam, hogy az öregedés ajándék.

Néha meglepődöm azon a személyen, aki a tükrömben lakik. De nem aggódom sokáig ezek miatt a dolgok miatt. Nem cserélnék el mindent, amim van, néhány ősz hajszálért és egy lapos hasért. Nem szidom magam, ha nem vetem be az ágyamat, vagy ha túl sok "apróságot" eszem. Jogom van egy kicsit rendetlenkedni, extravagánsnak lenni, és órákig elmélkedni a virágaimon.

Láttam néhány kedves barátomat elmenni ebből a világból, mielőtt még élvezhették volna az öregedéssel járó szabadságot.

- Kit érdekel, ha úgy döntök, hogy hajnali 4-ig olvasok vagy számítógépes játékokkal játszom, és utána ki tudja, meddig alszom?

Táncolok magammal az 50-es és 60-as évek ritmusára. És ha utána sírni akarok egy elvesztett szerelem miatt... sírni fogok!

Végigsétálok a strandon egy olyan fürdőruhában, amely a pufók testemre feszül, és a bikinisek szánakozó pillantásai ellenére belevetem magam a hullámokba, és elengedem magam. Ők is megöregszenek, ha szerencsések...
..
Igaz, hogy az évek során a szívemet megviselte egy szerettem elvesztése, egy gyermek fájdalma vagy egy háziállat halálának végignézése. De a szenvedés az, ami erőt ad nekünk, és ami növekedésre késztet minket. A meg nem tört szív steril, és soha nem fogja megismerni a tökéletlenség örömét. Büszke vagyok arra, hogy elég sokáig éltem ahhoz, hogy a hajam megőszüljön, és hogy megőriztem ifjúságom mosolyát, mielőtt a mély barázdák megjelentek az arcomon.

Most, hogy őszintén válaszoljak a kérdésre, azt mondhatom:

- Szeretek öreg lenni, mert az öregség bölcsebbé, szabadabbá tesz!

Tudom, hogy nem fogok örökké élni, de amíg itt vagyok, a saját törvényeim, a szívem törvényei szerint fogok élni. Nem fogok gyászolni amiatt, ami nem volt, és nem aggódom amiatt, ami lesz.
A hátralévő időben egyszerűen csak szeretni fogom az életet, ahogyan eddig is tettem, a többit Istenre bízom.










Móra Magda: AZ ÚT FELÉN TÚL


Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.

Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.

Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.

A tieidnek maradtál a béke:
a nyitott ajtó biztos menedéke.

Ha elkerülted majd a negyven évet,
már nem hiszed, hogy adósod az élet,
csak azt érzed, hogy tiéd az adósság,
mert kevés volt a salakmentes jóság:
a mindent adó, semmit visszaváró,
a minden próbát derekasan álló,
mely sosem számol, szüntelen csak árad,
örök fölény és örökös alázat.

Ha elkerülted már a negyven évet,
s mindezt beláttad, és mindezt megélted,
és be tudsz állni a legszürkébb helyre,
már te lehetsz a sorsod fejedelme!
Ha elkerülted a 40 évet...







NAGYAPA, HÁNY ÉVES IS VAGY?




Egy este egy amerikai otthonban az unoka a nagyapjával beszélgetett aktuális eseményekről. Egyszer csak hirtelen megkérdezte:

- Nagyapa, hány éves is vagy?

A nagyapa így válaszolt:

- Hadd gondolkozzam egy kicsit... A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem. Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya. Még nem találták fel a légkondicionálót, a mosogatógépet, a szárítógépet (a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).

Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek. Nagyanyád és én összeházasodtunk, és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka. A "gay" tisztességes angol szó volt, amely elégedett, vidám és jókedvű embert jelentett, nem pedig homoszexuálist. Leszbikusokról sosem hallottunk, a fiúknak pedig nem volt fülbevalójuk. Én a számítógép, a kétszakos egyetemi képzés és a csoportterápia előtt születtem. Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket. 25 éves koromig minden rendőrt és férfit "uram"-nak szólítottam, minden nőt pedig " asszonyom" -nak vagy "kisasszony"-nak.

Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek. Az én időmben, ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha áldott állapotban volt, a helyükre kísérték, és "ha kellett" megváltották a jegyet és odavitték neki. A férfiak a járdaszegély, a nők a házfal mentén mentek, a lépcsőn a nőé volt a korlát melletti oldal, elsőként lépett be a liftbe és onnan ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, amit akkor is megtett, ha a nő állt fel - hacsak egy pillanatra is - az asztaltól, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.

Az én időmben a szüzesség nem okozott rákot, és a családi erény bizonyítéka volt a lány és a tisztaságé a férj számára. Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért. A fast food-ról azt hittük, azt akkor eszik az emberek, amikor sietnek. A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.

A time sharing azt jelentette, hogy a család másokkal együtt nyaralt, nem pedig idegenekkel közös nyaralót. Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve. Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH-s rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról). A "notebook" jegyzetfüzet volt. Az órákat naponta felhúzták. Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken. Gépeknél tartva, nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók. Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk. Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek. Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott. Színes képek nem léteztek. Ha valamin a Made in Japan szöveg volt, az rossz minőséget jelentett, és nem létezett Made in Korea, se Made in Taiwan, se Made in Thailand, még kevésbé Made in China.

Sosem hallottunk Pizza Hut-ról vagy McDonald's-ról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről. Olyan üzletek voltak, ahol 5-10 centért lehetett vásárolni. Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak. A chip szilánkot, szálkát jelentett, a hardware vasárut, software pedig nem létezett. Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.

És most mondd, szerinted hány éves vagyok?

- Hát, nagyapa, több mint 200! - felelt az unoka.

- Nem, kedvesem, csak 70!







NYUGDÍJAS DAL


Elszaladtak az évek felettünk,
Csendes szívvel nyugdíjasok lettünk.
Felneveltünk gyermeket, családot,
Nyugdíjasként éljük a világot.

Nyugdíjasnak nincsen semmi vágya,
Csak, hogy boldog legyen a családja.
Szeretetben, békességben éljen,
Gyerekeik és unokák körében.

Nyugdíjasklub, hová összejárunk,
Benne szintén otthonra találunk.
Legyen minden együtt töltött óra,
Békesség és öröm hordozója.

Közöttünk már soknak nincsen párja,
Sajnos nincsen, aki hazavárja.
Ránk borul az éjszaka magánya,
Csendben ajkunk nyílik, csak imára.

Anyák, apák családot neveltünk,
Jóban, rosszban együtt éldegéltünk.
Imádkozzunk, kérjük Istenünket,
Özvegyen is segítsen bennünket!

Mi lehet a nyugdíjas dal vége,
Legyen köztünk a világon béke.
Adjon Isten még sok boldog évet,
Békességet, erőt, egészséget!










Óbecsey István: SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET


Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ne tegyétek Őket szűk odúkba
Ne rakjátok Őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ők is sokat küzdöttek értetek ,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ha majd az örök szeretet
Elhívja Őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.


Óbecsey István : Szeressétek az öregeket - Videó

Link

Link







ÖREGAPÓ VALLOMÁSA


Leborulok most is eléd, hajlott háttal öregen,
megcsókolom lábad nyomát, mert még ma is szeretem.
Arcom ráncos, hajam fehér, szemem mégis rád ragyog,
szeretlek, te drága lélek, egyedül tiéd vagyok.

Egymás mellett kéz a kézben leéltünk egy életet,
akadt gond is, ám én mégsem bánom a sok éveket.
Szép volt minden perc és óra, amit szívem sose bán,
ma is áldott minden nap, mit Isten kegyesen mér rám.

Ifjúságom kiskertjének legszebb virága voltál,
szomorú, sötét napokra mindig fényt varázsoltál.
Meglátni és megszeretni téged csodálatos volt,
a két szemed ragyogása mindig új erőt adott.

Minden édes pillanatot megvilágít az a tűz,
amit hajdan megszerettem, ma is karjaidba űz.
Fiatalság heves lángja mindig a szemedben ég,
tekinteted mindent elmond, elolvad tőle jég.

Boldogságom szép virága, maradj mindig meg nekem,
légy az élet és a halál fénysugara lelkemen.
Hogyha eljön az én időm, te legyél majd ott velem,
ahol visszatalál hozzád ifjú, régi szerelmem.







AZ ÖREGEDÉS JELEI


1. Külön alszol a fogaidtól.
2. Megpróbálod kihúzni a redőket a zoknidból, amikor rájössz, hogy nincs is rajtad zokni.
3. Ha reggel felébredsz, pont úgy nézel ki, mint a fényképed a jogsidban.
4. Csak a második próbálkozásra tudsz kikelni az ágyból.
5. A "kimaradok éjszakára" számodra azt jelenti, hogy a kertben alszol.
6. A "boldog órák" szunyókálással telnek.
7. Nyaralni mész, de előbb fáradsz el, mint ahogy a pénzed elfogy.
8. A gyerekednek olyat mondasz, amit az anyád mondott neked, és amit mindig utáltál.
9. A súlyemelésről alkotott elképzelésed a "felállás a székből".
10. Jóval hosszabb idő alatt pihened ki magad, mint amennyi idő alatt elfáradtál.
11. Emlékezeted rövidül, panaszaid hosszabbodnak.
12. A noteszodban a legtöbb név úgy kezdődik, hogy "Dr".
13. Csak ülsz a hintaszékben, de nem tudod beindítani.
14. A gyógyszerész a legújabb barátod.
15. Akkor nevezed magad szerencsésnek, ha megtalálod a kocsit a parkolóban.
16. Kétszer annyi ideig tart, hogy feleannyit láss.
17. Minden fáj. Ami meg nem, az nem működik.
18. Két órán át keresed a szemüveged, ami a fejeden van.
19. Belemélyíted a fogaidat a húsba, és azok ott maradnak.
20. Már feladtad az összes rossz szokásodat, de semmi sem lett jobb.
21. Türelmesebb lettél, de ez tulajdonképpen csak fásultság.
22. Végre összeszeded a gondolataidat, de akkor meg a tested esik szét







A pályaudvaron egy idős bácsi a feleségét várja. Mikor a nénike megérkezik, megölelik egymást.
- De jó, hogy végre megjöttél, úgy hiányoztál! - szól a bácsi.
- De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap - válaszol a néni.
A közelben álldogáló fiú, aki a barátnőjét várja, meghatódik a jelenet láttán, és odalép hozzájuk.
- Ne tessék haragudni, önök mióta házasok?
- Éppen 50 éve - hangzik a válasz.
- Remélem mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel - mosolyog a fiú.
A bácsi odalép hozzá, megfogja a vállát, és azt mondja:
- Fiatalember, maga ezt ne remélje, hanem döntse el!







Szabó Éva: INDULÁS ELŐTT


Csomagoljunk legyünk útra készen
mielőtt minden eltörik egészen,
hisz oly kevés mit vinni kell
egy ,,megérte" egy ,,hinni kell"
egy szerelemtől fényes pillanat
a sárba süppedt kő alatt
a sötétben egy résnyi fény
Élétől megsebzett remény
mert valami végérvényes rend kell
ha nagy útra készül már az ember
tudván, hogy akkor sem néz hátra
ha nevét valaki még egyszer elkiáltja.










Szádeczky - Kardoss György: NINCS IDŐD


Szoktál-e néha meg-megállni,
És néhány percre megcsodálni
A zöld mezőt, a sok virágot,
Az ezerszínű, szép világot,
A dús erdőt, a zúgó fákat,
A csillagfényes éjszakákat,
A völgy ölét, a hegytetőt?
Nem, neked erre nincs időd!

Szoktál-e néha simogatni,
Sajgó sebekre enyhet adni,
A hulló könnyeket letörülni,
Más boldogságán is örülni,
Meghallgatni, akinek ajka
Bánatra nyílik és panaszra,
Vigasztalni a szenvedőt?
Nem, neked erre nincs időd!

S ha est borul a késő mára,
Készülni kell a számadásra,
Mérlegre tenni egész élted,
Tettél-e jót, láttál-e szépet,
És nincs más vágyad csupán ennyi:
Nem rohanni, csak ember lenni,
Hiszen már látod a temetőt!
De most már késő!... Nincs időd!







Török Stenczer Enikő: NYUGDÍJAS NAPRA


- ISTENEM! Csak egy érintő kezet kérek!
Rohan az élet, s én nagyon félek.
Félek, hogy mit hoz majd a holnap,
Megmaradok-e tisztának, jónak?
Félek, hogy marad-e még könnyem,
S hitem, hogy mindezt szavakba öntsem?
Kulcsolhatom-e kezeim imára,
Lesz-e még erőm a napi munkára?
Könyörgök hozzád Istenem,
Segíts át a nehéz éveken!

És így szól az én Uram hozzám:
- Látod a fényt, ott a hegyek ormán?
Amott már kiderült az ég,
Szivárványszínekben káprázik és kék.
Ne félj, hisz melletted vannak, kik szeretnek,
Van hát értelme az életednek.
Unokák szeme tele csillogással,
Ha téged látnak!
Gyerekeid is szeretettel várnak,
Gondolatban ők a bajban is melletted állnak.
Akkor is, ha látszólag nincs idejük rátok,
Szeretetük talán így is láthatjátok.
Elszóltja őket a munka és az élet,
De ugye milyen jó érzés, mikor hazatérnek?!
Ha jó szóval, mosolyogva közelednek hozzád,
Én is látom olykor elégedett orcád.

- Nyisd ki hát szívedet, nyisd ki a világra,
Éld a napjaidat szelíd-boldogságba,
Járja át a lelked az igaz szeretet,
Legyen Áldott egész további életed!

Nyugdíjas induló

Link







Trojan, Johannes: AZ ÖREGKOR


Egy öreg arc tárul elém,
(Csak) búról, szenvedésről regél,
Barátságossága elapadt,
Csak a keserűség(e) maradt.
Ha reá nézel, elnémulsz,
A többiekkel elfordulsz,
Megváltoztatta az idő,
Mindene tűnt, mi volt dicső.
Betemette bú s (a) szenvedés,
Hiába éri napsütés.
Tavaszi fényt nem tükröz rég,
Csúnyává tette (az) öregség!
Egy öreg arc tárul elém,
Ragyog, mint az őszi napfény.
Derűs, tiszta, csendes és jó,
Vigaszt s bátorságot adó.
Búja békévé változott,
Reménye sose távozott,
Csodát tett (az) őszi napsugár,
Kinyílt újra tavasz immár
Arcán is, mely felragyogott,
Kedves hang felszította most
Az ifjúsága parazsát,
S tette széppé öreg korát!







Jolie Taylor: GYERMEKEIM, HA MÁR NEM LESZEK


Gyermekeim, ha már nem leszek,
fekete földbe engem ne temessetek!
Hamvaimat szórjátok majd szét,
ott ahol, lelketek békében él.

Ha lehunyom két szemem,
ott leszek, majd jó helyen.
Hamvamból nyíló virág leszek,
nyíljon rám majd szép szemetek!

Beszéljetek hozzám, ha nem láttok már,
hisz köztünk sosem lesz távolság.
Ha szerettetek fogadjatok szót,
ez a könnycsepp legyen az utolsó!

Gyermekeim, ha már nem leszek,
rám mosolyogva emlékezzetek.
Könnyet értem ne ejtsetek,
a lelkem mindig itt lesz veletek.

Utolsó utamon csak egyet kérek,
legyen köztetek mindig béke!
Az élet nélkülem megy majd tovább,
nekem már az út másik oldalán.

Szívetekben élek majd tovább,
ott nem fog fájni a magány.
De amíg lélegzem,
amíg még lát két szemem,
addig öleljetek s kacagjatok velem!







Túróczy Zoltán: TANÁCS


Ma még Tied körülötted minden,
Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára
S kihull kezedből minden földi kincs.

És nem lesz tied többé semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár,
Mit maga köré épített egy élet,
Nem lesz több mint összeomló kártyavár.

Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú,
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.

Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz,
Harmatként hulljon szerető szavad,
Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad
És soha többé szóra nem fakad.

Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget,
Ma törölhetsz verejtéket, könnyet:
Óh, most segíts, ha teheted!

Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy koranyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg többé soha már.

De ma még Tied körülötted minden,
És adhatsz... Adj hát annak, kinek nincs!
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.

Csak az lesz Tied, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér:
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Veled marad, s örökre elkísér...










Várnai Zseni: SZOLGÁLJ, SZÍVEM


Csak kis kitartás!- biztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj, szívem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen,
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem bírom nagyon,
és este, ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon, nagyon fáradt vagyok.

Kicsit nehéz volt, jól tudod, szívem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen,
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok,
estére már milyen fáradt vagyok.

Szemem árkos és ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sírtam; eső után a föld
ilyen barázdált, csapzott, elgyötört...
de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,
arcom hegy-völgye lágyan kisimul,
csak este, ha ágyamba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.

Csak kis kitartás, - kip-kop... pontosan,
holnap sikerül minden biztosan,
a félúton, szívem, jaj meg ne állj,
kip-kop... tovább is híven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
szív kell hozzá, de aki odajut,
a csillagok közt csillagként ragyog...
csak este, este oly fáradt vagyok.

Sose pihentem, nem volt rá jogom...
Most meg-megállok s felfohászkodom:
- Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szívem, te meg szaladj, szaladj...
Csak kis kitartás, még egy hős iram,
fussunk dalolva bátran és vígan...
de este már a dal is csak dadog;







Áprily Lajos - IDÉZETEK


"Próbálgatom, tanulgatom,
hogy ne szeresselek nagyon.
Félelmetesek a viharok
s én romló törzsű fa vagyok."
/Védekezés/

"vádol a múlt és rémít a jelen,"
/Opitz Mártonhoz/

"Ó, hányszor hittem, szárnyamat kibontom,
ha hívó szél jön, messze tengeré,
és átrepülök túl a horizonton
távol derengő tengerek felé."
/Vadludak/

"Szédülni nem szabad,
zuhannod nem lehet:
szirten is rózsaág
vigyázza lelkedet."
/Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek/

"Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis - ne remegj:
lélek van teveled,
nem maradsz egyedül."
/Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek/

"Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?
Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó meleg simogatást."
/Karácsony-est (Budapest,1960. december)/

"Az íróasztalnál egy ember állt,
mozgott, keresgélt, furcsán, lázasan -
s nem tudta, hogy már rég halottra vált."
/Ödön/

"S a szél reáhord szemfedőül
sötét földet, sötét mohát -
s a szépség ismeretlen arca
vég nélkül álmodik tovább."
/A márványunk meséje/

"Élünk Golgota-fellegek tövében,
vádol a múlt és rémít a jelen,
s halunk erdélyi szent Thermopylaeben
némán, büszkén, örökre névtelen."
/Opitz Mártonhoz/

"Késő. Meddő csatán a szárny kifáradt,
tél jön, fojtó, didergető homály.
S a pince torkán édes illat árad:
sötét mámort kínáló muskotály."
/Vadludak/

"Egy nap - megint egy nap, mely elveszett."
/Napló/

"Valamikor így mértem: évek, évek,
egy idő óta így: napok, napok.
S tán nemsokára napokkal sem mérek,
azt mondom: percek és pillanatok."
/Fogyó idő (1966. március 7./


"Öreg leszek, vénebb a téli napnál,
kedvem sötét lesz és hajam fehér.
S mint a csitult patak a torkolatnál,
lankadt szívemben meglassul a vér."
/A finálé/

"Minél idősebb egy fa, annál jobb a gyümölcse."







AHOGY IDŐSÖDŐM - AVAGY ÚJABB TAVASZ SZÜLETÉSE...


"Ahogy idősödöm, a tavasz eljövetele annál inkább elvarázsol
Ahogy idősödöm, annál több dolog varázsol el
Ahogy idősödöm, annál több tavasz van mögöttem, mint előttem
Ahogy idősödöm, annál több időt fordítok arra, hogy jobban értékeljek minden pillanatot és másodpercet
Ahogy idősödöm, annál inkább felfedezem a teremtmények szépségének csodáját, ami körülöttünk van minden tavasszal
Ahogy idősödöm, annál többet gondozom a növényeimet, virágaimat és azon kapom magam, hogy beszélek hozzájuk
Ahogy idősödöm, annál inkább hallgatom a madarak énekét, és hogy mennyire különböznek egymástól
Ahogy idősödöm, egyre több tavaszt kívánok
Ahogy idősödöm, belátom, hogy amikor fiatal voltam, nem így gondolkodtam
Ahogy idősödöm, hálát adok az Istennek, hogy megengedte, hogy egy újabb tavasz születését meglássam
Ahogy idősödöm, egyre többet jelentesz nekem Kedves Barátom azzal, hogy elfogadod szeretetemet!"







BÖLCSELETEK AZ ÖREGEDÉSRŐL







Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.

Albert Schweitzer aláírása







Ha már nem tudunk gyerekesen viselkedni, akkor megöregedtünk.

Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában






Ne dühöngj, hogy megöregedtél, van, akinek ez sem sikerül.

George Bernard Shaw







Az öregedés a szülők szükségszerű és elkerülhetetlen veresége gyermekeikkel szemben.
Jean Sasson







Keresd mindenben a középszerűséget, még a szépségben is. A kellem nem kopik el úgy, mint a szépség; annak belső élete van, s mindig megifjodik. Egy kellemes és jó asszony harminc év múlva is úgy fog tetszeni férjének, mint az első napon.

Jean-Jacques Rousseau






Olyan erőszakosak vagyunk, nem? Úgy félünk az öregedéstől, hogy megteszünk ellene mindent. Nem vesszük észre, hogy az a legfontosabb, hogy legyen kivel megöregedni.

P.S. I Love You c. film







Te sosem fogsz megöregedni. Az élet lassan elvonul majd az arcod fölött, ennyi lesz, semmi több, és te attól még szebb leszel. Öreg csak az, aki már nem érez semmit.

Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában







A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, hogy az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést.

Gabriel García Márquez







Olyan nincs, hogy életkor. Az öregedéshez a naptárnak nem sok köze van.

Vavyan Fable - születési nevén Molnár Éva: Sárkánykönny







Az esztendők összeráncolhatják a bőrt, de az életbe vetett hitről való lemondás a lelket ráncolja össze.

(Samuel Ullmann)







Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.

Jókai Mór: Ötven év visszhangja







A ráncok csak azt jelzik, hol a mosoly helye.
Angol nyelven: "Wrinkles should merely indicate where smiles have been."

Mark Twain: Following the Equator







Szeretet, méltóság, tisztelet: ezzel tartozunk az idősebb generációnak. Ferenc pápa katekézise

Link

Tisztelet az Éveknek, Biztonságot az Időseknek

Link





















  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Térden állva jövök Hozzád
  2023-03-25 21:30:05, szombat
 
 










TÉRDEN ÁLLVA JÖVÖK HOZZÁD




Térden állva jövök hozzád Gianni Morandi - Videó

Link


Térden állva jövök hozzád (Film - 1964)

Link


SlidePlayer

Link







Igazán bölcs, aki egyetlen szót ismer: SZERETNI!

(Svéd Szent Brigitta)







Ámor mondja:
Boldogok az összekulcsolódó szeretők: úgy kapnak, hogy adnak, s úgy adnak, hogy kapnak; adott és kapott ajándékot itt nem lehet megkülönböztetni, sem adományt és zsákmányt. Sebezve sebesülnek és sebesülve sebeznek. Egymás iránti féktelen szomjukban tulajdonképpen vágytalanok, hiszen karjukban tartják a kielégülést, aki éppúgy szomjazik. Dulakodnak, sírnak, haragusznak, de dulakodásuk ölelés, könnyük ékesség, haragjuk szerelem.

(Weöres Sándor: Fairy Spring III.)







Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek halandók,
amíg meg nem halnak.

(József Attila: Óda)







Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.

Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.

Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.

Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!

(Goethe: A kedves közelléte)

Szabó Lőrinc fordítása







Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Juhász Gyula: Szerelem?







Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.

Shakespeare: AZ VAGY NEKEM /LXXV. szonett/







Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.



Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.

(Szabó Lőrinc: Szeretlek)







Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.

(Radnóti Miklós: Tétova óda)







Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

(Radnóti Miklós: Két karodban)







A csönd csendjével susogja a szám,
az esővel esengem szaporán,
a hóval, mely szűk szobád ablakán
bedereng, -- álmomban s álmom után;

tavaszi éjszakán gondolj reám,
és nyári éjszakán gondolj reám,
és őszi éjszakán gondolj reám,
és téli éjszakán gondolj reám.

(Jevgenyij Jevtusenko: Bűvölő)







Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság -
Minek nevezzelek?

(Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?)







Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek --
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

(Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú)











T. TVN!

Az utolsó 2 kép miért lett törölve máris - már a felvitel másnapján??? A képek a Képtáram képei! a Korlátozás indokolatlan. Egyetlen WEB oldalon nincs ennyi törlés. Sőt - van olyan, ahol 2x is felteszik!

23.03.26. eMGé

  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Élni tudni kell!
  2023-01-18 20:00:46, szerda
 
 










ÉLNI TUDNI KELL!


A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben és fejlődésben segít Király Eszter írónő az írásaival. Cikkei a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerep egyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.

Király Eszter írónő írásait biztos már sokan ismerik és talán sokan még nem hallottak róla. Ezt a bejegyzést ajánlom azoknak is, akik már ismerik és azoknak is, akik még nem. Az alábbiakban ajánlom néhány írását az irónőnek mindazoknak, akik az írónő bevezető gondolatai megértésre találnak. /Klikk a Link-re/


Mitől ragyog a nő

Link


Mitől szexi a nő

Link


Hogyan szeretsz

Link


Mire vágyik a nő

Link


Amitől egy nő örökre a tied

Link


































  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Boldogság idézetek, amelyek bearanyozzák napjainkat
  2023-01-14 18:30:48, szombat
 
 





A BOLDOGSÁGRÓL - IDÉZETEK

/BOLDOGSÁG IDÉZETEK, AMELYEK BEARANYOZZÁK NAPJAINKAT/


Minden emberben valószínűleg felvetődött már a kérdés, hogy mi az a boldogság és, hogy lehet azt megteremteni...ha meg lehet egyáltalán teremteni


Mi a boldogság?




"Csak egy érzés vagy több annál,
csak egy mosoly vagy több annál,
csak egy csók vagy több annál,
csak egy ölelés vagy több annál,
csak egy cél vagy csak egy álom?"


A boldogság mindenkinek mást és mást jelenthet,de a lényege az ugyanaz.
Akkor vagyunk boldogok, akkor érezzük magunkat boldognak amikor nem folytatunk harcot önmagunkkal, amikor békében élünk önmagunkkal, amikor érezzük, hogy lelkünkben nyugalom van, amikor érezzük, hogy bennünk van a világ minden szépe és azt szeretnénk, hogy mindenkinek odaadhassuk, hogy mindenkivel megoszthassuk a bennünk eluralkodott érzést.
Tehát egy érzés az amikor boldogok vagyunk.
Nem lehet célként kitűzni, nem lehet megvenni!
Az amikor elhatározzuk, hogy boldogok leszünk az kissé groteszk, mert egy lelkiállapot nem elhatározható...
Nem ésszel fogjuk megvalósítani, nem az agyunkkal fogjuk elérni.
A boldogság nem elérhető, hanem megélhető.
Nem keresni kell, mert nem is lehet megtalálni...
Nem a jövőbe szóló terveink közé kell betenni...hanem benne kell élni.
Nem a célban leszünk boldogok, hanem az odavezető útnak kell szépnek lennie.
Nem lehet időponthoz kötni, hogy mikortól leszek boldog.
Amikor elengedi az ember a felesleges dolgokat a lelkéből akkor érzi a könnyedséget, a szabadságot, a boldogságot.
Amikor már nem ítélkezünk sem mások, sem magunk felett, amikor nem támasztunk felesleges elvárásokat másokkal szemben, amikor elengedünk mindent ami nem jó érzést vált ki belőlünk, akkor és csakis akkor érezzük meg.
Akkor vagyunk boldogok amikor a szürke hétköznapok nem ólomsúlyként nehezednek ránk, akkor vagyunk boldogok amikor mosolyogva ébredünk, amikor mosolyogva, könnyedén telik a napunk.
El lehet érni a boldogság állapotát ha szeretjük azt amit csinálunk, ha szeretjük és eltudjuk fogadni az élet minden történését.
Sokan azért nem boldogok, mert elszaladnak előle, illetve azért mert nem látják, nem érzik meg a nagy sietségben...
A boldogság nem tud utánunk rohanni, de még csak nem is szól, hogy "itt vagyok, élvezz"!
Ha te nem látod, nem érzed meg, akkor kimaradsz belőle...
Nem sikerélmény az amikor valamit szépnek látunk, vagy valamit kellemesnek érzünk...
A siker az elért, megvalósított cél...sokan összekeverik a boldogsággal.
Sokan még a kapcsolataikat is sikerorientálttá teszik...csak azzal valósítják meg akivel különféle célokat el lehet érni...
Sok ember azt hiszi, hogy a párkapcsolatoknak arról kell szólniuk, hogy sikert-sikerre halmozzanak és a külvilág felé az legyen sugallva, hogy
"boldogok vagyunk, mert van nagy házunk, van új kocsink, minden évben a Karib-tengeren nyaralunk"...
De amíg a vágyak elérése a cél, elszaladnak a boldogság elől...nem élik meg könnyeden a mindennapokat...minden csak arról szól, hogy hova, miből és mekkorát és mennyiért...
De amíg az ember csak tárgyi javakba fekteti, öli az energiáit, addig nem marad ideje, ereje a gyerekeire, a társára, a szerelemre...
Csak hajt, csak dolgozik...nyaral, saját autója van...de mégsem boldog.
A boldogságot akkor tudjuk érezni, amikor önfeledtek vagyunk...
Nem folytatunk folyamatos önkontrollt, nem terheljük magunkat különböző megfelelési kényszerekkel, nem mérjük, de nem is hasonlítjuk magunkat senki máshoz...
Minden olyan tennivaló, amit saját kedvünkből csinálunk, vagy ha alkotunk valamit, boldogságot okozhat.
Nem a cél az amikor boldogok vagyunk...miközben tesszük a kedves dolgainkat, akkor érezzük kitűnően magunkat, akkor vagyunk boldogok.
Szerelmünkkel sem akkor leszünk boldogok ha összeházasodunk vagy felépül a közös házunk...ha szeretjük egymást, akkor mindennap érezzük, mindennap átéljük...pedig csak úton vagyunk...de közös úton.
A boldogságot nem érezhetjük a célban, mert addigra még a nyelvünk is kilóghat a feladattól, amit végrehajtottunk...
Útközben ragad magával az érzés, akkor kerülünk eufórikus állapotba, akkor érezzük magunkat boldognak.
A boldogság, az maga a nyugalom.
Közben se stressz, se idegesség, se elvárás, se teher.
A boldogság az egyben elégedettség is...hiszen nem elégedetlenkedünk semmi miatt, nem keveselljük, de nem is sokalljuk mindazt amiben részünk van...mindenből pont annyi van, amennyi pont kellemes.
Ha elégedetlenek vagyunk egy párkapcsolatban, akkor valamiből vagy kevés, vagy sok van...
Ha keveselljük a ránk fordított időt, figyelmet, akkor nem vagyunk boldogok...javítani kell amit és amíg lehet...ha nincs rá mód, akkor pedig ki kell lépni belőle, mert ami nem boldogít az csak kihasznál vagy megaláz...
Akkor vagyunk boldogok, amikor használjuk magunkat...használjuk a tehetségünket, használjuk a kezeinket és a tudásunknak épp megfelelő feladatokat oldunk meg.
Nem csak azok boldogok akik lelki szegények...ők inkább csak alázatosak, csak irányíthatóak és csak befolyásolhatóak...mert annyira egyszerűek, hogy nincs is saját akaratuk vagy erős jellemük és hitük.
Széles látókörrel is lehetünk boldogok, még akkor is ha látjuk a világ hibáit és azoknak a forrását...
Csak annyit és csak azt kell befogadni, ami nem terhes, nem vészjósló...
Ahol elégedetlenséget tapasztalunk az életünkben, ott ha tudunk változtassunk rajta...ha pedig a körülmény nem kiküszöbölhető, akkor a hozzáállásunkon kell változtatni!
H nem tetszik valami, akkor vagy változtasd meg vagy fogadd el!
A boldogság az elfogadást is jelent...elfogadjuk mindazt amink van és örülünk mindannak ami körülvesz.
Boldogok csak akkor vagyunk, ha nem ítélkezünk se más, se magunk felett...ha nem csak tárgyi javak elérése az életünk célja...ha nem csak sikeres párkapcsolataink vannak...
Egymás szeretete is boldogság...mert ha úgy szeretlek, ahogy vagy, akkor elfogadlak úgy, ahogy megismertelek...azt szeretem benned ami és aki vagy...elfogadom és szeretem minden hibádat, úgy ahogy te is az enyéimet.
Mi az, hogy boldogság?
Egy érzés...egy állapot...egy szarkaláb a szemed sarkában...egy mosoly az ajkaidon...egy szeretetteljes ölelés...egy hajnali rigófütty...egy becsapódó hógolyó...egy csokor virág...egy sereg focizó gyerek...
Minden helyen, minden időben átélhető, évszaktól, út és látás viszonyoktól függetlenül megtapasztalható...
Boldog vagyok.







"Addig vagy boldog míg van, aki szeret,
Aki a bajban is megfogja a kezed.
És hogy milyen fontos is volt neked,
Csak akkor tudod, ha már nincs veled..."

Mészáros Lajos: Addig vagy boldog! - Poet,hu

/A Forrás vitatott: BradleyCarnell Poet.hu 2019. szeptember 30. bejegyzése miatt:
Kedves Lajos, a vers első versszaka egy 2002-ben írt saját versem, amit rengeteg közösségi oldal átvett és mivel ezek a versek kimondottan arra készültek hogy akkoriban egy rövid szöveges üzenet (sms) formájában is elküldhetőek legyenek ezért semmiféle jogvédelem alatt nem állnak. Viszont ha már más forrásból építkezel, csúnya dolog azt sajátodként megjelölni./







,,Az sem fontos, hogy hol lehetsz
Gyere most kell élni az életet
Ne félj, csak szeretni kell és kész...
A boldogság nekem Te vagy"

Nikolas Takács - A boldogság Te vagy - Dalszöveg







"Boldog vagyok, hogy te vagy nekem,
tőled szebb lett az én életem!
Karodba zársz, mégis szabad vagyok,
melletted mindig szárnyalhatok!
Egymásra talált a két lélek,
ettől gyönyörűbb most az élet!"

Pusztai Zsanett: BOLDOG VAGYOK







"Bár merre nézek, mindenütt
Az emberek oly boldogok;
Bizony, bizony még meglehet,
Hogy én magam is az vagyok.

Hogyis ne volnék! hisz soha
Éhséget még nem szenvedék,
És e földön, hol annyian
Éhen halnak, ez már elég..."

Szendrey Júlia: BÁR MERRE NÉZEK...







A boldogság csupán néhány perc, esetleg pár pillanat, amely örök emlékké válik a szívedben. Falra nem akaszthatod, el nem adhatod, de többet ér a világ minden kincsénél!







"A boldogság egyetlen pillanat, egy érintés, egy szó, egy mosoly, egy szempillantás. A boldogságot nem megtalálni kell, hanem felismerni, hogy képesek vagyunk boldogok lenni, bármilyen nehézségek közt is vezet az utunk."

Robert Lawson /születési nevén Kováts Róbert, álnéven publikáló magyar író/ - Az Anya







"A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk."

Angol nyelven: "Happiness is as a butterfly, which, when pursued, is always just beyond your grasp, but which, if you will sit down quietly, may alight upon you."

Nathaniel Hawthorne: idézi: Ben Whitley - Tender Moments







"A boldogság fertőző, ezért légy boldog, és lásd, hogy boldogságod szerteszórásával, növeled saját boldogságodat."

Sri Chinmoy.







"A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van."

Lev Tolsztoj: Háboru és béke







"Boldogság: Mindenki fájdalom nélkül akarja... de szivárvány sincs eső nélkül..."

Rokko - Szivárvány sincs eső nélkül







"A boldog munkához három dologra van szükségünk: hogy alkalmasak legyünk rá, hogy ne csináljuk túl sokat, és hogy legyen benne sikerélményünk."

(John Ruskin)







"A boldogsághoz kérem nem kell
ugye csak egy kis napsugár.
Egy édes angyal, kit az ember
a szívébe zár..."

Vámosi János: MERCI BIEN - Dalszöveg







"A boldogság nagyon ritka,
s ha valamit elszúrunk nem szólhatunk, hogy "VISSZA!!!".
Ki kell használni az öröm minden percét,
s ki kell élvezni ezt a csodás mesét.
De ha mégsem jönne ez az áldás,
akkor legyen mindenkivel a tisztánlátás.
A legrosszabb dolgokban megtalálni a szépet,
S a széttört szivek közt megtalálni az épet.
Ez minden történetnek titka,
Senkit nem fog le valami kalitka.
Mindig csináld úgy, ahogy szeretnéd,
S őrizd a tudatot hogyan keresnéd.
Ha már azt hiszed, az egész életed happy,
majd a gonosz és az irigy ezt a gondolatot megszegi.
Nincs olyan, hogy valakinek tökéletes az élete,
mert mindenkinek a szomorúság lételeme..."

Bódi Guszti - Ritka a boldogság







"A boldogság nem a dolgokban, hanem hajlamunkban rejlik; s attól vagyunk boldogok, hogy azt mondhatjuk magunkénak, amit mi szeretünk, nem pedig azt, amit mások vélnek szeretetre méltónak."

Francois de La Rochefoucauld







"A boldogság nem attól függ hány barátod van, hanem hogy milyenek!"







"A boldogság nem azt jelenti, hogy nincsenek gondjaid, csak azt, hogy próbálod megoldani."

Angol nyelven: "Being happy doesn`t mean you don`t have issues. It just means that you`re working on them."

A zöld íjász c. film







"A boldogság nem egy időpillanat, amelyet magunk mögött hagyunk.
Hanem az, ami előttünk van. Minden áldott nap."

Sarah Addison Allen: Az első fagy







"A boldogság nem hullik az égből.
A boldogságért küzdeni kell!
A boldogságnak sokszor nagy az ára,
S az ember nagyon lassan éri el.
Csak az lehet az életben boldog,
Akiben a szeretet benne él,
Aki megtalálja élete célját,
Aki szüntelenül hisz, és remél!"







"Boldogságod nem csak a külső körülményeid függvénye, hanem megteremtője is!
Minden külső ok nélkül is lehetsz derűs, szomorú, sötét időben is, és meglátod:
kisüt a napod!"

Müller Péter: Heti útravaló rovata a Life magazinban










"A boldogságot nem lehet, ajándékba kapni
Egyetlen titka van: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.
Megfogom kezedet, s megígérem neked
Hogy az élet útján végig elkísérlek,
Boldogok leszünk majd
Mert hisz én is szeretlek


Amíg szívem dobogni fog
Hozzád mindig hű leszek.
Oly sok szépet ígértünk egymásnak
Forrón lángol szerelmünk tüze
Ha mindig ily szép lenne az élet
Nem is lenne, szükség esküre
Legyen bármily hosszú is az élet
Sírig tartó boldogságot ad,
S bátran nézhetsz az emberek szemébe
Mindaddig, míg betartod szavad!"

/Citátum: A magyar weben az idézet Johann Wolfgang von Goethe nevével híresült el, a bölcsesség eredeti német vagy angol nyelvű verzióját azonban nem sikerült felkutatnunk. A fentiek alapján úgy gondoljuk, a mára közismertté vált gondolat írója egy ismeretlen magyar szerző./







"A boldogság olyan, mint egy csók. Meg kell osztanod valakivel, hogy élvezd."

Angol nyelven: "Happiness is like a kiss. You must share it to enjoy it."

Bernard C. Meltzer







"A boldogság ott van, ahol megtaláljuk, nem pedig ott, ahol keressük."

John Kay







"...A boldogságról meséltél, messze szállt a gondolat,
megszületett a szerelmünk, itt az árnyas fák alatt.
Hozzám simultál lágyan szépen, Én fogtam a két kezed,
mámor járta át a lelkem, megigézett szép szemed.

Most is téged várlak kedves, a neved az ajkamon,
hozzám simul drága tested, átölel majd két karom.
Nem érdekel az életbe soha senki, semmi más,
nem lehet ez csak egy álom, ez maga a boldogság."

Szabados István: BOLDOGSÁG







"A boldogság semmi egyéb, csak a jó érzés. A jó közérzés.
Az az érzés, hogy érdemes az embernek élni."

Móricz Zsigmond: Életem regénye







"A boldogság útja belül van, a lélekben. Aki ezt nem tudja, boldogtalanságra itéli életét."

Eszkimó bölcsesség










"Egyetlen boldogság van az életben: szeretni és szeretve lenni."

George Sand







"Eljön a napja meglásd,
tán észre sem veszed
csak sokkal szebben süt rád,
csak mindenki szeret.

Nem tudod, mitől van,
egyszer csak énekelsz,
s nevetsz mert a dallam
arról szól, hogy szeretsz.

Sétafikálsz az utcán
s mindig jön egy barát,
és ha a kedved fogytán,
ő énekel tovább.

Szomorú vagy, magad vagy,
úgy érzed, ég a ház,
egyszer csak kopogtatnak,
s ott áll, akire vársz.

A boldogság egy hajszál
egy szó, egy mozdulat,
csak mozdulj meg, csak szólj már,
csak el ne hagyd magad.

Eljön a napja, meglásd, tán észre sem veszed,
csak sokkal szebben süt rád, csak mindenki szeret.
Nem tudod, mitől van, egyszer csak énekelsz,
s nevetsz, mert a dallam arról szól, hogy szeretsz.
Sétafikálsz az utcán, s mindig jön egy barát,
és ha a kedved fogytán, ő énekel tovább.
Szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.
A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat,
Csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!"

Bertók László: BOLDOGSÁG-DAL







"Az első szó, amit Jézus kimond, amikor tanítani kezdi az embereket: a boldogság. Ez életünk főszava. Mindennél mélyebb vágyunk, hogy boldogok akarunk lenni - mégis boldogtalanok vagyunk manapság."
"Boldogság az, ami életem minden percéből hiányzik!"

Müller Péter: Boldogság







"Az életben az egyik legnagyobb ajándék,amikor találsz egy társat,
akire ha csak rá gondolsz boldog vagy!"







,,A földön annyi a jó dolog,
hát mért ne lennénk boldogok?"

József Attila: A boldogság nyitott könyv







"Ha belül boldog vagy, az kívül is látszik
könnyű lesz a lényed, szemed is sugárzik,
A boldogság hegyeket mozgat meg ha kell
ha értékelve nincs, bánatban merül el.

Belső harmónia kell, lelki béke,
ám magától nem jön, tenni kell érte
megbocsátás a boldogság forrása,
és a szíved, lelked, szabad lesz utána.

Pillanatnyi állapot, apró villanás,
ha érzed fontos vagy, az egész oly csodás!
Testvérek, a boldogság, és a szeretet
felváltva uralják az egész lényedet.

Boldogság kertjéből szednél még virágot,
...át tudnád ölelni az egész világot,
mi hát a boldogság? nincs egységes recept,
alapanyag: vidámság, nagy adag szeretet."

(LIne verse)







"Ha az életben igazán boldog akarsz lenni,
Tanuld meg e két szót: tűrni és szenvedni!"

Népi bölcsesség







"Ha boldog a szív,
Veled ébred a Nap.
Aranylik az égbolt,
ha jő pirkadat.

A szárnyait rebbentve
víg pille száll,
És boldogan nyújtózik
minden virág..."

Vámosi Nóra: HA BOLDOG A SZÍV...







"Hiszem, hogy egymást szeretve,
egymást megértve, könnyebb lesz élni,
s bármi sors állna is elénkbe,
a boldogságot el fogjuk érni."

Ady Endre

/Az idézet Ady Endre nevével híresült el a magyar weben, elsősorban esküvői idézeteket gyűjtő oldalakon, egy kis utánajárás során azonban kiderült, hogy sem a költő verseiben, sem az Interneten rendelkezésre álló levelezésében nem található meg ez a sor. Mivel nagy valószínűséggel tévesen lett neki tulajdonítva az idézet, ezért a Citátum törölte az oldaláról. Felmerült bennük, hogy a bölcsesség esetleg egy külföldi szerző gondolatának magyar változata, de angol nyelven sem találtak ehhez hasonlót.







"Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére, boldogság?!
Karjaidban kik pihennek?
Ajkaid kik csókdossák?
Fényes orczád néha, néha,
Szemünk előtt megjelen;
Vagy csak a szív álma képzel
Kétes ködben, fellegen?

Széles ország-út az élet,
És mi rajta vándorok;
Elfáradunk, elepedünk,
Vérző lábunk tántorog;
S boldogságért esdekelvén,
Míg előre jár szemünk:
Csendes kunyhó vagy keresztfa
Közelébe érkezünk...
...S míg az élet, mint az égbolt,
Hol borongós hol derűlt;
És megkóstol a halandó
Édeset és keserűt:
A végóra elközelget,
És szemét, hogy béfogják,
Életén átnézve kérdi:
Mi volt hát a boldogság?!"

Tompa Mihály: BOLDOGSÁG







"Kell a föld, hogy legyen élet, kell a nap, hogy legyenek fények, kell a határ, hogy ne legyen végtelen, s kellesz te, hogy boldog legyen az életem!"

Ismeretlen







"...ki szívét fallal védi, az életét boldogtalanul éli.
Jó, s boldog élete, csak annak lehet,
ki burkát szétrepeszti, falait leereszti.
Mert aki kitárja szívét, s beengedi a fényt,
talán baj, s bánat éri, de életét boldogan éli."

Szalai Alexandra: A BOLDOGSÁG ÚTJA







"Ma rám talál a boldogság,
Szebb lesz tőle az egész világ,
Ma rám talál a boldogság,
Szelek szárnyán száll hozzám.
Ma rám talál a boldogság,
Itt van bennem, érzem már,
Ma rám talál a boldogság,
Szebb lesz tőle az egész világ."

Bagdi Bella: MA RÁM TALÁL A BOLDOGSÁG - Dalszöveg







"Mikor a másik boldogsága a Te boldogságod, az a szerelem."

Lana Del Rey







"Minden ember boldogságra vágyik,
ne hidd, hogy a király boldogabb,
mint a gyermek, aki porban játszik,
s ott szövöget könnyű álmokat.

A boldogság lakhat kis szobában,
aki tudós, lehet önfeledt.
Míg dolgozik, elmerülten kutat,
nem érzi a múló perceket.

Ki a drága műkincseket gyűjti,
örül neki, mint egy kisgyerek,
Ám ha kapsz egy szál virágot néha,
boldogabb te nálad nem lehet!

A természet lágy ölén pihenhetsz,
vagy hajózol tágas tengeren,
Már tiéd a boldogság érzése,
olyan lesz az, mint egy szerelem.

Önfeledt légy, s minden bánat elhagy!
A baj, a gond nem nyomja válladat.
Te benned a boldogság örök lesz,
nem ural sok fájó gondolat!

Minden ember boldogságra vágyik,
nem látja, hogy itt van, benne él.
Szabad legyél, boldog, önfeledt,
s a boldogság tehozzád elér!"

Szuhanics Albert: MINDEN EMBER BOLDOGSÁGRA VÁGYIK







"Nem könnyű boldogságra találnunk önmagunkban, csakhogy sehol másutt nem lelünk rá"

Agnes Repplier







"Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor egy másik embernek felcsillan a szeme
és rád mosolyog, mert boldog, hogy láthat téged."







"A szerelem nem egy, hanem az egyetlen lehetőség, hogy boldogok legyünk."

Francoise Sagan







"Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!"

Őri István: SZERETNÉK A BOLDOGSÁGRÓL ÍRNI







"Szeretnék hinni, és hittel élni.
Szeretnék mindig remélni.
Szeretném, ha a boldogság venne körül,
S látni azt, hogy minden ember örül."

Fuchs Éva: Szeretnék...







,,Szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon."

Német nyelven:
"Das Schönste aber hier auf Erden
Ist, lieben und geliebt zu werden."

Wilhelm Busch: Frühlingslied c. vers 2. versszak
/Az idézet magyar nyelven tévesen Goethe neve alatt terjedt el/







"Szeretni nem azt jelenti,
Hogy két ember egy igát von,
Hanem a másikat biztatni (...),
repülni át egy világon."

Kowalsky meg a Vega - Dalszöveg: Egy világon át







"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."

/A magyar weben az idézet Ernest Hemingway nevével híresült el, a bölcsesség eredeti angol nyelvű verzióját azonban nem sikerült felkutatnunk.

A fentiek alapján úgy gondoljuk, az aforizma írója egy ismeretlen magyar szerző. Mivel a Citatum csak híres emberektől származó idézeteket gyűjt, ismeretlen forrású szerzeményeket szerzői jogi okokból nem áll módunkban megjeleníteni, ezért a fenti idézetet töröltük az oldalról./







"Újra gyereknek lenni, hegyeket mászni,
Esőben szaladni, s bőrig ázni,
Lepkével játszani, szivárványt figyelni,
Gondtalanul élni, igazit nevetni.
Mindenkit szeretni, s szeretve lenni,
Valakit ölelve boldognak lenni."

Szarka Krisztina: BOLDOGNAK LENNI...







"Veled boldog vagyok,
Veled szelíd vagyok,
Veled erős vagyok,
Veled nyugodt vagyok,
Veled mindig mosolygok,
Veled én, énmagam vagyok,
Nincs többé olyan, hogy nélküled,
Tervem és jövőm van veled."

Honoré De Balzac







"Boldogasszony Anyánk, tekints le az égből,
Őrizőn figyelj ránk, a mennyei székből!
Miként egy jó anya, úgy nézzél e népre,
Add, hogy fogyásunknak, végre legyen vége!.."

Szuhanics Albert: BOLDOGASSZONY ANYÁNK







EGYÉB ISMERTEBB BOLDOGSÁG IDÉZETEK


"Aki még nem volt boldogtalan, az a boldogságról sem tud sokat mondani.
Nem tudnék reménytelenül futni senki után, azt se viselném el, ha utánam koslatna valaki. Valahogy úgy lenne jó, ha éppúgy szeretne, mint én, mindegy, hogy hosszú vagy rövid ideig... Szóval szeretnék boldog lenni, valamikor, legalább egyszer igazán!"
/Lugossy Gyula/

"Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bűne miatt nem kínoz a fájdalom.
Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem sűlyed reménytelenségbe."
/Biblia/

"Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is."
/Gyökössy Endre/

"Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak."
/Gyökössy Endre/

"Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak."
/Gyökössy Endre/

"Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább."
/Müller Péter/

"A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte."
/Hioszi Tatiosz/

"A boldogság nem erkölcstelen, tehát csak jó. Na: ha a boldogság hizlal, akkor én most percről percre kövérebb vagyok. Ez a szó, hogy boldogság, ki van irtva egy normális teenager szótárából... Igenis, miért ne lehetne olyan, hogy én boldog vagyok? Boldog ezen az unalmas világon. Miért ne lehetne nekem boldogságom és épp pont ilyen boldogságom, amilyen van? Amilyennel sohasem voltam túlterhelve."
/Szilvási Lajos/

"A boldogság nem olyan, mint egy totemoszlop, amit felállítanak valahol, és azután az már mindig ott áll. A boldogság hajlékony, illékony, finom dolog, ennélfogva nem is mindig ordibál, hogy: Hé, megjöttem, itt vagyok! Más szóval: jó szem kell hozzá, anélkül talán észre sem veszed, hogy a közeledben jár. Légy rá nyitott!"
/Vavyan Fable/

"A boldogság olyan madár, amit bezárni, megkötni nem lehet. Nekünk kell úgy élni, hogy velünk maradjon és elkísérjen egy életen át."
/Esztergályos Cecília/

"A boldogság soha nem cselekmény. Boldog ember nem cselekszik, hanem van; ezért boldog."
/Márai Sándor/

"Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!"
/Márai Sándor/

"Boldog?! Valamikor az őskorban egy agyalágyult ősember kitalálta ezt a süket szót, aztán a sok utód elkezdte szajkózni. Kergetik. Rosszabb, mint amikor - a moziban láttam - a kocsis az ostor végére kötve szénát lógat a lovak elé, hogy a pacik azt higgyék, csíphetnek belőle. Futnak a lovak, a széna meg mindig előttük lóg, hiába kergetik."
/Szilvási Lajos/

"Csak azért lehetünk néha boldogok, mert nem általában vagyunk azok."
/Popper Péter/

Csak nyugodt lelkű ember lehet boldog. Akinek a homlokán nincsenek soha fellegek. Akinek a lelkében nincs soha iszap, se ő nem sároz, se őt nem sározhatják be. Minden gondolata egyenes, becsületes.
/Gárdonyi Géza/

" Az ember ott a legboldogabb, ahol a legközelebb él a boldogsághoz."
Müller Péter: Örömkönyv

"Az emberi szívnek nincs nagyobb boldogsága, mint boldogságot látni,
melynek alkotói mi vagyunk."
/Eötvös József/

"Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme."
/Móricz Zsigmond/

"Az életről tudom, hogy véges, de akadnak pillanatai, melyek felérnek az örökkévalósággal."
/Vavyan Fable/

"Figyeld meg, ha boldog vagy, hogy repül az idő. "Jé, már este van!" Ha pedig nagyon boldog vagy, akkor az idő nemcsak "repül", de meg is szűnik. Nincs. Egy olyan dimenzióban vagy, ahol nincsenek órák. Nincs holnap. Tegnap sincs. "Most" sincs - mert ha már tudod, hogy "most" van, nyomban félni kezdesz, hogy elmúlik az egész."
/Müller Péter/

"Gyanítom, hogy ahány ember él a földön, annyi színárnyalata van a boldogságnak is."
/Müller Péter/

"A gyógyító öröm egyenletes napsütés belül. Ez az élet kiolthatatlan lángja, amely kezdet nélküli s végtelenbe rezgő derűvel világítja meg a körülötte hullámzó erők szimbólumokban kifejeződő jelbeszédét."
/Szepes Mária/

"Ha meg akarod ismerni az embert, ne azt nézd, mit mond, mit szeretne, mi után sóvárog - hanem mi az a konkrét lépés, amit megtesz, mert ez mindig az az irány, ahol boldogságát sejti. Ez adja lelki dinamikájának legnagyobb erejét. Hinni, mondani, remélni sok mindent lehet, de amikor válaszút elé kerül, és döntenie kell, kivétel nélkül mindenki abba az irányba indul el, ahol a legnagyobb boldogságát véli!"
/Müller Péter/

"Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel: "Mennyit örültem az elmúlt héten?"- sokszor riasztó eredményhez juthatna."
/Popper Péter/

A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást.
/Mark Twain/

"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."
/Márai Sándor/

"Legyél derűs! Programozd át magad a nap minden percében: töltődj fel olyan gondolatokkal, amik többé tesznek! Ha ideges vagy, vagy zavart, próbálj nevetni magadon. Nevess hangosan, nevesd ki azt a nőt, aki aggódik, gyötrődik, és azt hiszi, hogy az ő problémáinál nincs fontosabb a világon."
/Paulo Coelho/

"Lehet, hogy a boldogságot nem fölfedezni és megtalálni kell, hanem egyszerűen csak emlékezni rá, mert elfelejtettük? Ha így van, akkor nagyon elfelejtettük."
/Müller Péter/

"Másoktól várni a boldogságunkat éppoly ostobaság, mintha másoktól várnánk, hogy helyettünk nőjenek fel, helyettünk tanuljanak, helyettünk szenvedjenek, örüljenek és éljenek."
/Müller Péter/

"Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik."
/Wass Albert/

"Mert mi fontos? Az élet. Más semmi, csak az az egy. Az élet: a nyugodt és megelégedett élet, melyben az ember békét köt önmagával és a világgal, és nem vágyik sehova és semmire, még arra sem, hogy teljék az idő. Ezt talán boldogságnak lehetne nevezni, pedig nem az. A boldogság már nyugtalanító és aggodalmat ébreszt. Félelmet, hogy egyszer véget ér. A nyugalom az maga a végtelenség, bölcs, szelíd, emberséges élet: úgy folyik, hogyha közben véget érne, nem is venné talán észre az ember."
/Wass Albert/

"Még mindig örülsz és lelkendezel, mert egy pillanatra kisütött életed fölött a nap, meleg áram járja át idegeidet, mosolyok szállanak feléd, emberi szavak vigasztalnak?... Még mindig nem tudod, hogy holnapra mindez törmelék lesz és kacat, mert az élet pontos mozdulatokkal vissza is veszi mindazt, amit ad, összetöri, amit felépít, eltapossa, amit odalök ajándéknak?"
/Márai Sándor/

"Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen."
/Wass Albert

Mi nem csak egymást öleltük, magunkhoz vontuk az éjszakát, a fényes villámokat, s az általuk szabdalt eget, a sárkányüvöltő mennydörgést, a rongyosodó felhőket, a fellélegző növényeket és a búvókövet keresgélő békát, s részévé lettünk a végtelennek, a teljességnek. Mi voltunk minden: fű, fa, ég és eső, fény és meleg. Ránk talált a harmónia, elszenderedtünk hullámain.
/Vavyan Fable/

"Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya."
/Kosztolányi Dezső/

"Nem félt semmitől. Nem kötődött semmihez. A változás mögött a szüntelen megújulás örökkévalóságában élt. Mindig azt tette, amit tennie kellett. Azt hiszem, ez a szabadulás formulája!"
/Szepes Mária/

"Nem szól, mert nem mer. Mert attól tart, ha kinyilvánítaná elégedettségét, íziben történne valami pocsékság, pusztán csak azért, hogy felrobbantsa ezt a nehezen fellelt, alig hihető boldogságot."
/Vavyan Fable/

"Nincs az az orvosság, amely meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani."
/Gabriel García Márquez/

"Ó, mily boldog az a szív, mely még alszik, melynek a szerelem még föl nem zavarta nyugalmát."
/Eötvös Károly: A balatoni utazás vége/

"Senkinek sem volna szabad föltennie ezt a kérdést: miért vagyok boldogtalan? Ez a kérdés magában hordja azt a vírust, amely mindent elpusztít. Ha feltesszük ezt a kérdést, akkor hamarosan azt is megkérdezzük, mi tesz minket boldoggá. És ha az, ami boldoggá tesz minket, különbözik attól, amiben élünk, akkor vagy változtatunk a dolgokon, vagy még boldogtalanabbak leszünk."
/Paulo Coelho/

"A sok kicsi szorongás képes összeállni egyetlen nagy depresszióba. Ez pedig kiolthatja azt a magas érzelmi hőfokú lángolást, amit Prométheusz lopott az emberek számára: az istenek tüzét. Szomorú, de sokan a közönséges szalonnapirító parazsat értik Prométheusz tüze alatt. Akinek valóban adatott belőle, az belehal, ha a láng kialszik. Ő azt is tudja, hogy nem mindenki kap belőle, ez ugyanis ajándék. Más felfogás Erósznak nevezi az érzést, még inkább varázst, amitől elevennek, az élet szerelmesének érezzük magunkat, amely által érzéki kapcsolatba kerülünk a világgal."
/Vavyan Fable/

"Szerencsés az, aki kevés pénzzel boldog, szerencsétlen az, aki sok pénzzel boldogtalan."
/Démokritosz/







VIDEÓK


Milyen szép a világ
/Jakab György előadásában Louis Armstrong: What a Wonderful World c. csodaszép dala, magyarul./

Link


Lui Amstrong, Csodálatos Világ

Link


Dobos Attila - A boldogságtól ordítani tudnék

Link


Apostol - Nehéz A Boldogságtól Búcsút Venni

Link


A boldogság nyomában /2006/ - Teljes Film

Link


A boldogság titka az adni tudás

Link


Nagyon sok boldogságot kívánok minden kedves látogatómnak ezen a békés szép téli hétvégi napon ezzel a gyönyörű, szívszaggató, szívfacsaró dallal!


Nikolas Takács - A boldogság Te vagy

Link



























  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Kustra Ferenc: Ha megöregszünk
  2022-03-22 21:30:36, kedd
 
 










Kustra Ferenc:
HA MEGÖREGSZÜNK...




Fiatalon még nem számít semmi,
Akkor még érzed... tán` vagy valaki.

Hatvan felett Ajándék minden év.



Most mentél nyugdíjba, még élvezed az életet,
Pénzed kevés, a nyaralás már elveszett.
Boltba még jársz bevásárolni, de válogatsz,
Kellene minőség, de az ár... mit nem támogatsz.

Jársz még volt barátokkal kirándulni,
Szeretsz még havonta színházba járni,
De bizony lassan már nem lesz kivel,
Régiek hullanak, nagy számszerivel.

Ráérsz, még gusztálod a másik nemet,
De sajnálatos, hogy épp` az élet nemet
Mond olyan vágyakra, miket fiatalos tettek
Éltettek, s téged férfivé vagy nővé tettek.

Itt már gyorsan elmúlnak a hónapok,
Itt már az ifjúkori vágyaid mulandók!
Teletömnek gyógyszerrel és a nyugdíjadat
Majdnem csak arra költöd, rongálod májadat.

Van benne jó is, mert elmúltál hatvan éves,
És így már kezdesz bölcs lenni, mint éltes.
Már jól látod a dolgokat, helyesen ítélsz,
De mit érsz vele, ha már nem lehetsz ítész...

Hetven felett Ajándék minden hónap.



Eddig legalább két sarokig, messzire láttál,
Már mostanra szemüveg kell, hogy kétháznyit lássál.
Még egyszer van, ki szervez osztálytalálkozót,
Gyereked elvisz, hogy ne add elő csoszogót.

Orvosnál találkozol, beszélgetsz korodbelikkel,
Így a legnagyobb téma, hogy hogyan állsz a gyógyszerekkel.
Láttok ám valakit, de ti őt nem ismeritek meg...
Majd odajön, köszön, ki... csodálkozva tudjátok meg.

Még te teszed ki a kukát az utcára és látod,
Érzed, megint eltelt egy hét... már szinte ezt várod...
Testedzésként néha még mész, sétálsz egyet,
De már csak ritkán, és nem nyersz versenyeket.

Valamit emeltek a nyugdíjadon,
De ez alig több mint vastag vérdíjon
Élni az életed, és nélkülözni otthon
A meleget, mert fűtésed... hideg az otthon.
Még főzöl néha, de az ételt már el-elsózod,
Hogy a kutya egyen, neki mindet odadobod.
Újságot még járatsz párat, néha hátra nézel,
De mára már nincs értelme... tán` közömbösséggel.

Még tartod magad, foglalkoztatnak a nagy dolgok.
Filozofálsz magadban, otthon... évek vonszoltok!
Kicsit még nosztalgiázol, hogy voltak a szerelmek,
De már nagyon nehezen jutnak eszedbe... részletek.

Nyolcvan felett Ajándék minden hét



Bizony már nem vágyódsz színházba,
Sőt, pénzhiány kiölte vágyadba
Kezdesz általában rosszul emlékezni,
És mindazt, amit a boltba akarsz venni
Jobb, ha nyomtatod és elteszed,
Mert idő... úton elfelejted,
S ha állsz a pult előtt és nézel,
Vennél... itt kiderül, nem emlékszel.

Újságok már nagyon nem érdekelnek,
S benne a mocskos politikai vetületek.
Még gondolsz a Balatoni nyaralásokra,
De oda már el nem jutsz, hagyod másokra.

Iskolatársakat, barátokat már nem ismered meg,
Tönkrementek, úgy néznek ki, mint sok beteges öreg.
Már nem is nézel hátra, emlékeid elhamvadnak,
Erőlködsz, hogy emlékezz, de agysejtjeid lankadnak.

Eszedbe jutna, milyen fiatalkori nagy tetteid voltak,
Szerelmek, csínytevések, de agyad szerint ezek már holtak,
És hiába erőlködsz, nevek már csak nem jutnak eszedbe,
A szerelmek, barátok arca elvész: múlt évtizedekbe.

Kilencven felett Ajándék minden nap.



Itt összes, minden bajod előjön,
Már csak szárazság van a bőrödön.
Nincs már hamud se, de azt mamunak
Mondod, már nem tudod, kik a nagyurak.
Már csak örülsz, hogy lyuk van a fenekeden...
Elmélkedsz eszedbe nem jutó emlékeken...

Alig látsz már, erős a szemüveged,
De még a regényolvasást erőlteted.
Már bizony lassan nem érdekel semmi.
Nem vagy unott, de a legjobb jót aludni.

Már nem emlékszel a fiatalkori osztálytársakra
És a szerelmeidre, a barátokra, munkatársakra.
Indián táborban úgy hívnának: "öreg trotty"...
Nevedet koroddal megszolgáltad, mint öreg ponty.

Vigyáznod kell, el ne ess, mert felállni
Bizony nagy dolog, már nem akármi.
Orvoshoz sem mész már, ki kell hívni,
Persze ha van lehetőség finanszírozni.

Már azt sem veszed észre, ha kihűl a vacsorád,
Rád már bizony nem várnak gyertyafényes nagy zabák.
Mondják, mindent rágjál meg ötvenszer.
Fogad nincs, ínyed fáj, csak nyelsz tízszer.

Van már dédunokád is, de ő más kor, gyermek,
Ő nem látogat, ő már más... egymástól messze estek.
Elfutottak éveid, érvénybe lép a régmúlt,
Igazságok, hazugságok, remények... mind elmúlt.

Száz év felett Ajándék minden óra



Már nem teszel semmit,
Már nem keresel fel senkit,
Már nem mész sehová,
Már nem mész, nincs hová.

Már nem olvasol, már nem látsz rendesen,
Család ad enni, ha van neked. Kedvesen
Rád mosolyognak, nézed... süketülsz, hangosan
Szólnak, de már nem hallod, rád hagyják pajkosan.

Ülsz, a szakadt huzatú fotelben, nézed a TV-t,
De már nem látod, nem érted a lényegét.
Fogad nincs, ínyed rágod, már csak mammoghatsz...
Elmúlt, nincs partner, kit nagyon megmammogtatsz...

Szép vagy csúnya életed volt, mit számít,
Már nem is emlékszel, sors már nem ámít.
Harminc év múlva már senki nem fog emlékezni rád,
Még akkor se, ha nagy dolgot műveltél, ha volt csodád...

Sudár fa, bír mindent, napsütést és vihart,
De öregszik és lassan levelet sem hajt.
Később már ágai letörnek, odvas lesz belseje,
Rászáll egy fekete varjú és ledől a semmibe...

Szerencsés vagy, ha nem is tudod meg, hogy
Eljött a vég, hogy nincs tovább, élet elfogy...


















 
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
A fura öreg legendája
  2021-07-16 22:30:14, péntek
 
 







A fura öreg legendája




Magyar nyelven is gyorsan terjed a "fura öreg" verse, amelyet állítólag egy ausztrál vidéki kórház idős lakója írt, és amelyet csak a szerző halála után találtak meg. A történet több mint negyven éve ismert.


“Egy ausztrál vidéki város kórházának idősotthonában elhunyt egy idős férfi. Mindenki azt gondolta, semmi értékeset nem hagyott maga után. Később, amikor az ápolók csekélyke hagyatékát átnézték, az alábbi verset találták. Olyan erőteljes hatással volt rájuk a szépsége, a tartalma, hogy lemásolták, és a kórház minden nővérének odaadták. Az egyik nővér Melbourne-be is magával vitte. Az öregembernek az utókor számára hagyott egyetlen öröksége az óta számos magazin karácsonyi számában megjelent országszerte, többek között mentális egészség témájú magazinokban.

Egyszerű, de ékesszóló verse mellé diaporáma is készült. És ez az öregember, akinek nem volt mit hagynia a világra, most ,,névtelen" versével az interneten bejárja az egész világot.








A FURA ÖREG


Kinek gondoltok, amikor rám néztek?
Mit láttok? Kit láttok, nővérek?
Egy fura öreget, nem annyira bölcset,
Mit lát, mit csinál - ő nem is tudja már.
Elejti a falatot. Ha hangosan szóltok,
Hogy ,,Próbálja meg!" - választ sem kaptok.
Hogy ti ott vagytok, mintha neki fel se tűnne,
Eltűnik mindig a zoknija, cipője...
Kénytekre-kedvtekre átadja önmagát,
Fürdetés, etetés tölti ki a napját.
Ezt gondoljátok? És ezt látjátok?
Szemetek nyissátok: hisz' ez nem én vagyok!
Megmondom, ki vagyok: ki csendben meghúzódva
Megteszem, eszem is, mint a nővér mondja...
Apámnak, anyámnak kicsi fiacskája,
Szerető fészkében egyik fiókája.
Szárnyra kelő kamasz, jövő álmodója,
Szerelmes társának boldog bevárója.
Húszéves vőlegény: szívem nagyot ugrik
Esküm emlékére, mit tartanom illik.


Huszonöt évemmel, magam is apaként
Őrzöm kicsinyeim boldog otthon keblén.
Harmincéves férfi: ó de gyorsan nőnek!
Téphetetlen szálak minket összefűznek.
Negyven lettem: kirepültek, üres már a fészek,
De marad a párom, így nem hullanak könnyek.
Ötven éves lábaimnál kisbabák játszódnak,
Nagyszülők lettünk már, unokáink vannak.
Majd sötétség jő rám: feleségem meghalt.
Jövőm eddig fény volt, mit most a rém felfalt.
Gyermekeim most már nélkülem megállnak.
Múlt szeretet jár át, évek, mik elszálltak.
Most már öreg vagyok. Kemény a természet.
Az idős ember vicces. Vicc csak az enyészet.
A test, a kellem, erő széthullik, elillan,
Kő maradt, ahol rég mondták: a szívem van.
Ám az éltes testben ott belül fiatal
Vagyok még. Tépett szívem duzzad:
A múlt sok örömet és fájdalmat visszaad.
Újraélem szerelmünket, hosszú életünket,
Túlságosan gyorsan elszállt éveinket.
Elfogadom szépen, hogy minden elmúlik.
Nyisd hát ki a szemed, láss túl azon, mi vén:
Nézz csak meg közelről: hát EZ vagyok én!!
(Ford. Barsi Boglárka)


Jusson eszedbe ez a vers, amikor legközelebb idős emberrel találkozol, akit anélkül söpörnél félre, hogy észrevennéd rejtőző, fiatal lelkét. Egy nap valamennyien ilyenek leszünk!

(Szerzője Phyllis McCormack, szerkesztette Dave Griffith.)







A legjobb, legszebb dolgokat a világon se nem láthatjuk, se nem érinthetjük meg... a szívünkben kell éreznünk őket!"

A Hoax-Slayer elemzése szerint a fenti vershez csatolt szöveg kitaláció. Nemcsak ausztrál kórházban nem történt ilyesmi, hanem valószínűleg azokban az amerikai városokban sem, amelyeket korábban összekapcsoltak a verssel.

A költemény eredeti verziójának főszereplője még csak nem is egy idős férfi, hanem egy nő:

Crabbit Old Woman

What do you see nurses
What do you see?
Are you thinking
when you are looking at me
A crabbit old woman
not very wise,
Uncertain of habit
with far-away eyes,
Who dribbles her food
and makes no reply,
When you say in a loud voice
‘I do wish you'd try'.
Who seems not to notice
the things that you do,
And forever is losing
a stocking or shoe,
Who unresisting or not
lets you do as you will
with bathing and feeding
the long day to fill,
Is this what you're thinking,
is this what you see? ... (folytatás e tanulmány végén)







A különböző életciklusokat meglehetősen sztereotip módon bemutató vers szerzője egyes állítások szerint egy Phyllis McCormack nevű ápolónő volt, aki a 60-as években egy helyi lapban jelentette meg művét, névtelenül. McCormak fia szerint ezt az újságot kaphatta meg, majd másolta le és tartotta magánál egy idősotthon lakója. Az ő halála után találták meg ápolók a verset, és ezután e formában terjedt tovább a történet.

Függetlenül attól, hogy a McCormack-utód által terjesztett verzió igaz-e, egy valamit megállapíthatunk: annak az esélye, hogy különböző kontinensek különböző városainak kórházaiban a fent leírt sztori ugyanazon a módon megtörténjen, igen csekély.

A férfiasított verzió egyébként - mint az a szövegben is megjelenik - a texasi David L. Griffith szellemi terméke. A szöveghez csatolt fotót pedig a Reuters fotósa készítette tavaly januárban, az akkor 111. születésnapját ünneplő Ignacio Cubilla Banosról. (utóbbiért köszönet Dupsky Lászlónak)

További részletekért olvassátok el Joanna Bornat kutatását a vers különböző változatai után.

Fotó: Reuters


Link


















  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
A boldogságról - versekben
  2021-02-18 22:00:24, csütörtök
 
 













A BOLDOGSÁGRÓL - VERSEK









A boldogság semmi egyéb, csak a jó érzés. A jó közérzés.
Az az érzés, hogy érdemes az embernek élni.

Móricz Zsigmond: Életem regénye










A BOLDOGSÁG NAGYON RITKA


A boldogság nagyon ritka,
s ha valamit elszúrunk nem szólhatunk, hogy "VISSZA!!!".
Ki kell használni az öröm minden percét,
s ki kell élvezni ezt a csodás mesét.
De ha mégsem jönne ez az áldás,
akkor legyen mindenkivel a tisztánlátás.
A legrosszabb dolgokban megtalálni a szépet,
S a széttört szivek közt megtalálni az épet.
Ez minden történetnek titka,
Senkit nem fog le valami kalitka.
Mindig csináld úgy, ahogy szeretnéd,
S őrizd a tudatot hogyan keresnéd.
Ha már azt hiszed, az egész életed happy,
majd a gonosz és az irigy ezt a gondolatot megszegi.
Nincs olyan, hogy valakinek tökéletes az élete,
mert mindenkinek a szomorúság lételeme...







Ady Endre: DAL A BOLDOGSÁGRÓL


Üzen a szomorúság,
Valómnak ez az ódon haditársa:
Gondoljatok mindig másra,
Ti, gyanitók,
Boldogság-gyanitók.

Másokra lesett
Éhes, irigy órák
Vetették ki a boldogság adóját
Szegény ártatlanokra,
Boldogtalan ártatlanokra.

Jó, mert süt a Nap,
Felhőzik a felhő
S tán kicsi, furcsa szerencsével eljő
A Holnap.
A Mánál mindig különb Holnap.

Jó, hogy jó a Jó
S van íze a szomorúságnak.
Ám a boldogság mindig másnak
Rettenetese, gyanú-vád,
Gyanú, vád.







Alföldy Géza: AMÍG ÁLMODUNK




Ne keltsétek fel az álmodókat,
amíg álmodnak, addig boldogok.
Foltozott
gúnyájuk királyi palást,
aranykalászt
ringat meg-sincs földjük.
Fölgyűlt
könnyük gyémánttá válik.
Az égig szikrázik
a földöntúli fény,
s az arany nagyot játszik
a kék ég ívén.
Robotos testünk
a szépség szobra,
ellopott lelkünk
a jóság csokra.
Füsttől mart hangjuk
orgonabúgás,
s márvány palotájukban
a rabszolgatartó
rongyos koldusként
száraz kenyérért kopog -
Ne keltsétek fel az álmodókat -
amíg álmodnak, addig boldogok!







Aranyosi Ervin: ELBÚJNI AZ ÖLELÉSBEN


Elbújnék most egy ölelésben,
a karjaidban béke van!
Áldott a perc, áldott az óra,
s a lelkem, érzem, védve van!

Kizárhatom a külvilágot,
és csak mi ketten létezünk!
Azt kapjuk, mire szívünk vágyott,
amire folyton éhezünk!

Az összebújós, meleg csendben
megszépül az is, ami fáj!
Nem számít semmi! Minden rendben,
tűnik a külső, zord muszáj!

A lelkünk mézként egybeolvad,
nem bántanak a tegnapok.
Feltöltődünk energiával,
lelkemből adok és kapok!

A fájdalmakat csillapítjuk,
elillan minden félelem,
elbújunk ketten a világtól,
s a végtelenbe lépsz velem!

No lám, hogy nő szeretet-burkunk,
elérünk kézzel csillagot.
Nincs kezdőpontunk és nincs végünk,
nincsen "te vagy", nincs "én vagyok"!

Az érzés eggyé forraszt minket,
s a lelkünk boldogan lebeg,
rácsodálkozunk önvalónkra,
ahogy egy révedő gyerek.

De jó, hogy benned megtaláltam,
lelkemnek hiányzó felét,
s mit én őriztem, felkínáltam,
legyen hát teljesebb a lét!

Talán mindig így kéne lennünk,
kizárva mindazt, ami bánt,
megélnénk együtt - mosolyogva -
az élet szebbik oldalát.

Elveszhetnénk a végtelenben,
de mindig fognám két kezed,
elbújhatnánk egy ölelésben,
s a boldogság megérkezett!







Aranyosi Ervin: SZERESD A GYERMEKED!


Szeresd a gyermeked, öleld a szívedre!
Ez az, mire vágyhat, fényre, szeretetre.
Legyél vele többet, várja közös játék!
Az együtt töltött perc, neki mind ajándék.

Ne a pénzedet költsd, többet ér egy álom!
Segíts álmodozni, hogy alkotóvá váljon.
Ne rút szabályokkal mérgezd meg életét!
Inkább tedd szabaddá két alkotó kezét!

A tudást úgy add át neki, ahogy kéri!
A bölcs a tudását kérdésekre méri.
Ne erőltess olyat, amit mások várnak,
nem kell megfelelni a gyarló világnak.

Szeresd a gyermeket szívvel, szeretettel,
lelke hadd szárnyaljon, legyen boldog ember!
Adj neki örömöt, békét, boldogságot,
hagyd neki örökül a csodaszép világot.







Bagdi Bella: MA RÁM TALÁL A BOLDOGSÁG

Dalszöveg


Ma rám talál a boldogság,
Szebb lesz tőle az egész világ,
Ma rám talál a boldogság,
Szelek szárnyán száll hozzám.
Ma rám talál a boldogság,
Itt van bennem, érzem már,
Ma rám talál a boldogság,
Szebb lesz tőle az egész világ.

Élj úgy, mintha a Föld lenne a mennyország,
Álmodj úgy, mintha nem lenne korlát,
Táncolj úgy, mintha azt senki se látná,
Énekelj, mintha senki se hallaná, óóó

Ma rám talál a boldogság,
Szebb lesz tőle az egész világ,
Ma rám talál a boldogság,
Szelek szárnyán száll hozzám.
Ma rám talál a boldogság,
Itt van bennem, érzem már,
Ma rám talál a boldogság,
Szebb lesz tőle az egész világ."

Bagdi Bella: Ma rám talál a boldogság (official lyrics video)

Link







Bazsó Éva Andrea: HAJNAL


Szeretem a hajnalokat
A csend körbe ölel.
Egyedül vagyok, és mégsem.
A képzeletem repít el.
Messzi tájakon járok.
Oly messze, és mégis kézzel fogható.
Meseország határán?
A valósága mégis megkapó.
Hisz otthonom az egész univerzum,
S bár létem benne oly apró, rövid.
Mégis milliónyi csoda vár rám.
A lelkem szabad, s a magasba röpít.
Látom az emberek mosolyát,
Hallom a kacagásukat.
De bánat, és nyomor is részesünk.
Túl sok még a könnyes arc.
Ha tehetném, letörölnék minden könnyet
Hisz az időnk oly rövid, elszalad.
Angyalszárnyon repülve, simogatnám az arcokat.
A szeretet mindenkié, hisz csak így létezhetünk.
Elég egy mosoly, egy érintés.
S boldogságot adva, boldogok lehetünk.







Bertók László: BOLDOGSÁG-DAL


Eljön a napja meglásd,
tán észre sem veszed
csak sokkal szebben süt rád,
csak mindenki szeret.

Nem tudod, mitől van,
egyszer csak énekelsz,
s nevetsz mert a dallam
arról szól, hogy szeretsz.

Sétafikálsz az utcán
s mindig jön egy barát,
és ha a kedved fogytán,
ő énekel tovább.

Szomorú vagy, magad vagy,
úgy érzed, ég a ház,
egyszer csak kopogtatnak,
s ott áll, akire vársz.

A boldogság egy hajszál
egy szó, egy mozdulat,
csak mozdulj meg, csak szólj már,
csak el ne hagyd magad.

Fenyvesi Béla & Bertók László - Boldogság dal

Link







Czóbel Minka: FÉNYES MELEG


Nyár van! langy szellő hordja széjjel
A mámorító illatot,
Fehér jázmin virága hull rám, -
A nyár varázsa megkapott.

Lángszínben égő szegfűszálak,
Nap csillog bíbor szirmokon,
Piros láng mellett fény-ezüstben
A büszke halvány liliom.

Csodás-mesés hószín virágok
Hajlongó száron inganak.
Szép nyár! midőn bágyadt örömben
A reggel is már álmatag.

Madárdal is a tiszta légben
Csak halkan lágyan tévedez,
Levélzizgés csak, suttogás csak, -
Az élet boldog csöndje ez.

Az élet boldogsága ébred
Szívemben is, megérezem:
Virúló föld nagy életével
Egy-oszthatatlan életem.

Ezer dal ébred, kél szívemben,
A nyár varázsa megkapott, -
Langy álmatag lég hordja széjjel
Az édes jázmin-illatot.







CSAK AZ SZERETNÉK LENNI...


Csak az szeretnék lenni, aki Neked lehetek,
Nincs boldogabb ember annál, akit szeretnek.
Szeress hát, biztass, óvj és védj meg engem,
Cserébe megmutatom, milyen is a szerelem.

Százezer szál virággal kötném át a szívedet,
Neked adnám a lelkemből feltörő rímeket.
Tiéd lenne, csak Tiéd, hozzád szólna versem,
Rólad írnék mindig, minden egyes versben.

S néha-néha, ha jönnének tán rossz napok,
Együtt leszünk Drága, mindig Veled maradok.
Ha lennének netalán szürke, morcos hajnalok,
Ki felvidít, és aki mosolyt csalna arcodra,
az Én vagyok!







Csinger Beatrix: ANYAI BOLDOGSÁG


Amikor egy kicsiny bébi napfényre nyitja szemét,
lelkedben megszületik egy virágos csoda...
a percek rózsaszínben peregnek,
szíved mélyén lepkeszárnyak rebegnek,
rügyet bont gondolataidnak ága-boga.

Ahogy nézed hamvas arcocskáját,
megízleled az élet gyöngéd báját,
ahogy karjaidban elringatod,
s bársony bőrét megsimítod,
úgy tárul eléd nyiladozó palástban,
misztikus fényű, ezüstös varázsban
...az anyai boldogság.







Csokonai Vitéz Mihály: A BOLDOGSÁG


Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös estvén,
Lillámmal űlök együtt:
Lillám velem danolgat
És csókolódva tréfál,
Míg barna szép hajával
Zefir susogva játszik.

Itt egy üveg borocskát
A zőld gyepágyra tettem
És gyenge rózsaszállal
Száját be is csináltam,
Amott Anakreonnak
Kellő danái vannak
Kaskámba friss eperrel.

Egy öszveséggel íly sok
Gyönyörűt, becsest ki látott?
S ki boldogabb Vitéznél?







Dévényi Erika: BOLDOGNAK LENNI...


Boldognak lenni, örülni mit jelent?
Valamit érezni, mely szárnyalni késztet
Szökellve szaladni a tavaszi réten át
Nem taposva el a virágok illatát
Hátunkon feküdni a zöld fű bársonyán
Kezünket széttárva, hogy ölelésre vár
Karunkba zárni az egész eget
A nap sugarával kötözve meg
Testünket érezni, mint levegő buborék
Mely a felhőkön pihenve áradhatna szét
Lebegni egy gyönyörű nagy tó vizén
Tudva, hogy nem ragadhat el a mély
Önfeledten táncolni az utca közepén
Szédülten forogni a hegyek tetején
Ismeretlen embereket a karunkba zárni
Zavart pillantásuk csak nevetve csodálni
Magunkkal hívni, hogy szép a világ
Ha érezni akarja velünk élheti át
Kérés nélkül adni szüntelenül
Kérdéseket nem hagyva válasz nélkül
Boldognak lenni, csak annyi, érezni
Isten szeretetét magunkba zárni

De van egy másik boldogság, mely más utat jár
Nem kifelé mutat, a szívekig meg sem áll
Nincs rohanás, nincs tánc vagy nevetés
Csak apró rezdülések, boldog remegés
Az arc ekkor már nem a mosolytól szép
Hanem a sírás természetessége az ék
A könny az örömöt patakká formálja
Minden cseppjében Isten áldása
S amikor szinte mindez már fáj
Az igaz boldogság rám akkor talál







Dobos Attila: A BOLDOGSÁGTÓL ORDÍTANI TUDNÉK


A boldogságtól ordítani tudnék,
Ha nem lennék ma egy kicsit rekedt,
A boldogságtól ordítani tudnék,
Hisz csendben ünnepelni nem lehet,
A boldogságtól ordítani tudnék,
Az egész világ rögtön tudja meg:

Végképp az enyém lettél,
Végképp az a tiéd lettem,
Másként ez nem történhetett.

Nem rontottam ajtóstól a házba,
Én kiböjtöltem, amíg megszeretsz,
Megvártam, míg magadtól jössz lázba,
És éjjel nappal engem emlegetsz,
A boldogságtól ordítani tudnék,
Ha tegnap még nem fáztam volna meg.

Végképp az enyém lettél,
Végképp az a tiéd lettem,
Másként ez nem történhetett.

Azt mondja egy nagyon régi nóta,
Hogy nincs a földön örök szerelem,
De annyi minden változott azóta,
Majd változtatunk ezen is szívem,
A boldogságtól ordítani tudnék,
Egy klasszikus győzelmi éneket.

Végképp az enyém lettél,
Végképp az a tiéd lettem,
Másként ez nem történhetett.

Dobos Attila: A boldogságtól ordítani tudnék - Videó

Link







Farkas Éva: MI A BOLDOGSÁG?


Hogy mi a boldogság? Most elmesélem,
Ha ideülsz mellém, szótlanul, szépen.
Hunyd be a szemed, ne gondolj semmire,
Figyelj a lelkednek rezdülésire.

A boldogság ott mélyen, tebenned van,
Most szunnyad éppen, némán és hangtalan.
Jelre vár, hogy kinyíljon, mint a virág,
Ébredő fény, melytől más lesz a világ.

Boldogság, amikor másnak adni tudsz,
Ha békét hozol, nem szörnyű háborút.
Nem mérlegelsz, segítsz, ha valaki kér,
Megosztod, ha asztalodon van kenyér.

Mersz szeretni, hagyod, hogy szeressenek,
Letörlöd az érted hullott könnyeket.
Bízol, nyílt szívvel várod az új csodát,
Egy versben, egy dalban, ott a boldogság

A boldogságért néha szenvedni kell,
Egyszer eljön, vedd hát észre, jól figyelj!
Engedned kell, hogy szívedet mossa át,
S kezedet megfogja egy igaz barát.

Ne félj attól, hogy most talán sírni kell,
Szívedből lassan eltűnik a teher.
Hallgasd szívverésed friss, új dallamát,
Kicsiny csoda, de ez már a boldogság.







Gárdonyi Gáza: MI A BOLDOGSÁG?


Mi a boldogság, mondd meg nagy király!
Az élet néked csak rózsát kínál.
A földgolyóból tiéd egy darab.
A koronát viseled egymagad.
A gyönyör szolgád és vágyad lesi.
Füled a nem szót nem ösmeri.
Mi hát a boldogság: a hatalom?
Melyik a jó és melyik az igaz?

- Egyik sem az.
Hanem a szomszéd népek
a koronám alá lépnek,
s hatalmam, mint óriás kart
átnyújthatom a világon,
az lesz az én boldogságom.

- Mi a boldogság, szép leányka,
ki teremtve vagy a boldogságra?
- Ha koszorúsan, hófehérben
oltár elé hajlik a térdem,
semmit többé nem kívánok:
elértem a boldogságot.

- Virágbokor mézeshétben,
boldogságról beszélj nékem.
- Várjon uram még egy évet,
akkor szólhat csak az ének:
virágbokor, ingó-ringó, -
akkor jön a rózsabimbó.

- Mi a boldogság, jó anya?
- Csitt! Felébred a kisbaba!
Ő lesz, ő a boldogságom:
ha majd jönni-menni látom:
ha majd nagy lesz, mint az apja:
ha a sors el nem ragadja.

- Mi a boldogság, török szultán?
- Ha az Anteusz titkát tudnám.
- Mi a boldogság, szent apáca?
- Lelkemnek mennybe feljutása.

- Mi a boldogság, te agg?
- Ha lehetnék fiatalabb.
- Ingetlen koldus, szólj ugyan.
- Ha ingem volna, jó uram.

- Mi hát a boldogság, jóságos Úristen?
- Fiam, mindenkinek az, amije nincsen.







Hock Éva Etelka: AKARJ BOLDOG LENNI


Ha esik, ha fúj,
Akarj boldog lenni.
Ha rossz is a kedved,
Akarj boldog lenni.
Ha bánt valami, ha gyenge vagy,
Akarj boldog lenni.
Ha célod nem éred, tűzz ki másikat,
Akarj boldog lenni.
Ha érzed, magányos, egyedül vagy, mégis
Akarj boldog lenni.
Ha elhagytak, ha bántanak,
Akarj boldog lenni.
A boldogtalanságod ne etesd, helyette
Akarj boldog lenni!







Inczédi László: ELMÉLKEDÉS


A világot összejártam
Gyalogszerrel és határban, -
Ösmerem az életet;
Volt már részem jóban, rosszban,
Búslakodtam, sóhajtoztam,
S vigadtam is eleget.

Egyszer-egyszer hébe korba
A szerencse rám mosolyga
S pazarolta kincséit,
Elárasztott minden jóval,
Szeretettel, szíves szóval,
S csöndes boldog révbe vitt.

Hajh de máskor ázva-fázva
Kutyagoltam utcza-sárba'
Hajléktalan, éhesen,
Nem volt egyéb társaságom,
Csak a szél, mely rongyruhámon
Átsüvöltött élesen.

Lelkemben nagy eszmék forrtak
Hatni és az utókornak
Nagyul hagyni át nevem.
Mécsem már hamvadva égett
S kutatám a bölcseséget
Ócska pergamenteken.

Majd szilajúl, fékeresztve
Mámorító gyönyörökbe
Fullasztottam magamat;
Ha elnyomott a bor álma,
Festett arczu lány csókjára
Ittam ki uj poharat.

Édes borát az örömnek,
Ürmös kelyhét gyötrelemnek
Fenekéig ösmerem,
S ha elmém a múltba téved,
Sürgő-forgó tarka képek
Vonulnak át lelkemen.

S hogy a múlton áttekintek
S latra teszem a jót mindet,
A mit nyújtott életem,
Kérdve: volt-e percz, a melyben
Teljes boldogságra leltem,
Az a válasz: sohasem!

S ha a rosszat fontra vetve
Kérdem: voltam-é egy perczre
Teljesen boldogtalan?
Gyarló ember mit tagadnád,
Boldogság, boldogtalanság,
Nincs tökélyes semmi sem.







József Attila: NYÜZSÖG A BOLDOGSÁG...


Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be tőle,
lecsurog szakállam
fonatán a lábaimra.
Kalapom, repülj a mennybe
a kopasz felhő fejére
ha meg prüsszent lebbenhetsz
a kékorru kaparóra.
Pipacsot szedett a kedves,
belefonta fürtjeimbe -
s ha elalszom köd-ölében
a szirmocskák ringatóznak.







Juhász Magda: JÓ A KEDVEM...


Jó a kedvem, mit is tegyek,
rákezdtem egy dalra.
Csendesen, hogy az énekem
nehogy más is hallja,
de egy rigó rám füttyentett:
- Énekelj csak, rajta!
Hangosan, hogy a barátod,
s az irigyed is hallja.

Ha néked is jó a kedved,
énekelj csak bátran.
A nóta a szívünkben van,
és nem a pohárban.
Nem baj az, ha jó a kedved
énekelj csak, rajta!
Hangosan, hogy a barátod
s az irigyed is hallja.







Kaffka Margit: PEZSGŐ DAL


Fehér galagonya, - beh virágos!
Semmi közöm a szomorúsághoz!
Gyöngy a kedvem, Isten, ember lássa -
Kölcsön is vehet belőle, aki megkívánta.

Tudod-e, hogy letépem a húrod,
Ha még azt a keserveset húzod?
Beteg tán a hegedűszerszámod,
Add, kötök rá orvosságot, sok fehér virágot.

Vén csavargó! Kósza éjfélóra,
Hova sietsz? Ülj le hát egy szóra.
Boros fővel is odajutsz máma,
Úgy lassacskán, minthogyha csak a szeretőd várna.

Töltsetek! Vagy várjatok csak, mégse!
Meg találnak haragunni érte...
Legelőször a színébül porba öntsetek le.
- Köszöntöm az elfelejtett, régi Istenekre!

1901.







Kosztolányi Dezső: BOLDOGSÁG - Próza


...Hogy mikor voltam legboldogabb? Hát elbeszélhetem, ha akarod.

Egy-két évvel ezelőtt, október végén nagy útra kellett mennem. Este csomagoltam, és lefeküdtem. Vonatom reggel indult. Nem tudtam aludni, noha már több álmatlan éjszaka volt mögöttem. Hánykolódtam a párnákon. Egyszerre a hátam közepén nyilallást éreztem. Megmértem magam. A hőmérő lázat mutatott. Sok mindent adtam volna, ha ezt az utazást elhalaszthatom. De nem lehetett. Amikor megvirradt, balsejtelem fogott el, hogy nem térek többé haza. Lucskos, sötét ősz volt. A vonat ázott, síró kocsijaival kedvetlenül várakozott rám. Kongó folyosóin senki se járt, fülkéiben is csak elvétve ült egy-egy fázó, sápadt utas, mintha az egész szerelvényt elátkozták volna. Magányos szakaszomból néztem a füstölgő mezőket. A levegő fekete volt, az országutak sárgák. Valamelyik állomáson egy mezítlábas parasztfiúcska végigszaladt a kocsik mellett kannájával meg a poharával, s a szakadó esőben ezt kiáltotta: "Friss vizet tessék." Életunt kalauz vizsgálgatta körutazási jegyeimet. Köszönés helyett sóhajtott. A lidércnyomás a határon túl is folytatódott. Elhagyott pályaudvarok gurultak elém. Malaclopó köpenyben valami vörös orrú, szemüveges osztrák ifjonc meredt rám hosszan, s én is őrá. Egy macska surrant be az állomásfőnök szobájába, mintha látni se akarna. Sovány asszony állt egy ecetfa mellett, s szoknyáit fújta a szél. Németországban kisdiákok mentek az iskolába, vagy jöttek onnan, könyvekkel, rajztömbbel, fejes vonalzóval. Minthogy semmit sem ettem, időérzékem elveszett. Nem tudtam, reggel van-e vagy délután. Egyébként az utazás szórakoztatni szokott. Az életet látom mint képet és színjátékot, tartalmától megfosztva, leegyszerűsítve. Ezúttal azonban az élet kétségbe ejtett az üres kereteivel. Minden és mindenki céltalannak és kietlennek tetszett, az osztrák ifjonc, a macska, a sovány asszony a szélben, a német iskolás fiúk is, elsősorban pedig én magam. Eszembe jutottak balsikereim és bűneim. Önvád marcangolt. Éjjel a hosszú hálókocsiban csak én váltottam ágyat. Egy gonosz arcú ellenőr, aki valami facér színésznek látszott, gúnyosan kívánt jó éjszakát, mintha már előre elhatározta volna, hogy első álmomban borotvával vágja át a torkom. Mindenesetre dupla adag altatót vettem be. Órákig félébren hallgattam a vonat zakatolását, aztán elaludtam. Ordítva riadtam föl. Tapogatództam a sötétben. Nem tudtam, hová kerültem. Torkom, orrom kiszáradt. A fűtőtestek afrikai hőséget árasztottak. Valamit magamra kaptam. Kitámolyogtam a folyosóra.

Ebben a pillanatban kezdődött az a boldogság, melyről beszéltem, az a boldogságom, melynél eddig sohasem volt teljesebb és különb. A vonat vadregényes, fenyves koszorúzta hegyek közé kanyarodott. Esett a hó. Képzeld, esett a hó, ily kora ősszel, mint valami meglepetés vagy ajándék az égből, s kisütött a nap. Csillogó reggel volt. Egy kis, német ipari város tűnt föl a völgyben. Vettem a bőröndömet, kiszálltam. Behajtattam a városba. Kacagó gyermekek az iskolába menet hógolyókkal dobálództak. A háztetők fehérek voltak. Lámpák égtek az emeleteken. Villamosok csengettyűztek, merőben ismeretlen hangon, mint a karácsonyi angyalok. Öröm dobogtatta a szívem. A legjobb fogadóban szálltam meg. Kedves tisztelettel, nagy megbecsüléssel fogadtak. Erkélyes szobát nyitottak számomra, potom áron. Fehér hajú, bóbitás szobalány lépett szobámba. Halkan beszélt. Két kancsó meleg vizet hozott. Odaálltam az ablakhoz, mely a főtérre nézett, és nem tudom meddig, szájtátva bámultam a vidám, gyermekkori hóesést. Ennyire még sohasem örültem annak, hogy a földön vagyok és élek. Az életnek újra értelme lett. Lenn, a langyos kis étteremben reggeliztem. A villanyok, melyeken színes sapkák voltak, fényt szórtak patyolat terítőmre. A falon egy családi ingaóra járt. Vajat, mézet tettek elém. Lágytojást is ettem, pedig azt különben utálom. Minden nagyszerű volt, minden csodálatos, minden kívánatos, magyarázhatatlanul és kifejezéstelenül szép.

Tehát ekkor voltam legboldogabb életemben. Hogy miért? Annak megfejtését rátok, lélekelemzőkre bízom. Én nem törődöm az elnyomott és fölszabadult okokkal, a tudattalan és tudatelőttes jelképekkel. Nem óhajtom magam fölboncolgatni, amíg élek. Hadd maradjon az, ami vagyok, zárt, egész és titkos. Okozzon nekem ezután is ilyen érthetetlen gyötrelmeket és örömöket. Halálommal pedig teljesen semmisüljön meg, mint valami fölbontatlan levél. Hidd el, ez többet ér minden tudásnál. Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.

1932







Kovács István: BOLDOG AZ...


Boldog az, ki megtanul szeretni,
Boldog az, ki a rosszat eltudja feledni,
Boldog az, ki őszintén él,
Boldog az, mert semmitől sem fél,
Boldog az, ki eléri célját, s álmát,
Boldog az, ki meg kapja élete párját.







Lupsánné Kovács Eta: ...HOGY MI A BOLDOGSÁG?


Ha belül boldog vagy, kívül is látszik
szemed csillog, a lelked sugárzik,
hegyeket mozgat a boldogság, ha kell
amit a másik örömmel visel.

A jóindulat is okozhat zavart,
csak úgy kicsúszott szó, nagy zivatart
összeszorul a lélek ott legbelül,


a tüdőbe levegő se kerül.

Olykor hirtelen elhallgat a zene,
szétterül a csend sötét köpenye
gyanakvó képzelet, ha elszabadul...
mindenki a saját kárán tanul.

...belső harmónia kell, lelki béke,
magától nem jön, tenni kell érte.
Megbocsátás a boldogság forrása,
szíved, lelked, szabad lesz utána.







Meggyesi Éva: A BOLDOGSÁG


A boldogság az egyetlen a földön,
amit irigyel még a gazdag is,
hiába van neki kincse,palotája,
ha egyedül bolyong, s boldogsága nincs.

A boldogság az egyetlen a földön,
amely mindennél fontosabb talán,
s mégis oly kevés ezen a földön,
kinek a boldogság örökké kijár.

Lehet kincsed és hatalmad,
megvehetsz mindent mit kívánsz,
s bár a pénzedért szeretni fognak.
boldog attól még nem leszel talán.

Sokszor a szegény a gazdag,
hisz mindenkinél gazdagabb talán,
kit kedves szavakkal,forró öleléssel
szerető párja karjaiba zár.

A kedves szót nem pótolja semmi!
Kinek kell az,ki dölyfös és puhány
,csak aki szívből tud szeretni,
az lehet boldog igazán.







Müller Péter: A BOLDOGSÁG TITKA AZ ADNI TUDÁS


Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni. Heti útravaló - 113. rész.

A fösvény, szűkmarkú embert onnan lehet megismerni, hogy gyakran beszél a bőkezűségéről és a nagylelkűségéről.

Hogy ő milyen jószívű! Hogy kinek mennyit adott! Hogy számolatlanul szórja másokra a pénzét... Akik rendszerint hálátlanok hozzá.

Ugye, milyen ismerős? Ne hidd, hogy hazudik. Ő ezt valóban így éli meg. Ötszáz forint elvesztése olyan fájdalmat okoz neki, mint egy érzéstelenítés nélküli foghúzás. Üvölteni tudna kínjában. És sebe lassan gyógyul. Még évek múlva is emlékszik rá, és szívesen felemlegeti, egyrészt azért, hogy szabaduljon a kellemetlen emléktől, és erősítse magát azzal, hogy az emberek milyen hálátlanok. Akinek adott ugyanis, rég elfelejtette.

A pénzhez való kicsinyes ragaszkodás a léleknek abban a rétegében gyökerezik, ahol az önbizalom is van. Az ilyen ember önátélése azt mondja: "Az vagyok, amim van, és annyit érek, amennyim van!" Minden veszteség: önvesztés. Neked ötszáz forint csak pénz, de neki lényének egy darabja. A húsa.
hirdetés

Jézus azt mondja, ha adsz, ne tudja a jobb kezed, mit tesz a bal. Aki igazán ad, nem tudja, hogy ad. Nincs igazán tudatában annak, mit tesz, mert amit ad, azt nem önmagából tépi ki.

És ez minden adással így van. Egy anya nem tudja, hogy ő szüntelenül csak ad. Akkor boldog, ha adhat. Mintha nem is az övéből adna. Ezt még akkor is érzi - boldogan -, ha olyasmit ad, ami aztán valóban csak az övé: a tejét. Milyen csodálatosan találta ki a Teremtő, hogy az anyukák élvezik is a szoptatást. És szenvednek, ha nem adhatnak, s a gyerek nem szopik.







Nyitray Gábor: TÖRÉKENY ÉLETÜNK


Mennyire törékeny piciny életünk,
Ahogy tollpihét tart két kezünk,
A napsütésben boldogan nevetünk,
S ha jön egy kis szellő összerezzenünk.

A boldogság minden cseppjét
szívünkből préseljük,
S ha olykor könnyezni kell, könnyezünk.
Öröm és bánat, mind könnycseppé válnak,
Így mutatjuk, hogy részei vagyunk a világnak.

Kevés az időnk, s csak peregnek az évek,
Nincs már úgy semmi, ha néha visszanézel.
De mi csináljuk tovább, hittel és reménnyel,
S hálát adunk a mosoly minden percének.







Őri István: SZERETNÉK A BOLDOGSÁGRÓL ÍRNI


Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!

Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!

Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordít'ni:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?

Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!

Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
a világ végezetéig!







Pósa Lajos: A KIS GYŰRŰS LEGÉNY




Faluról-falura szanaszét jár szegény,
Vándorol örökké a kis gyűrűs legény.
Batyus zsák, süvöltő, szeges bot, faláda...
S a többi... s a többi...
Elég ebből ennyi...
Ez az ő mindene, ez az ő világa.

Fütyülő sípjával hívogat, csalogat,
Porhajas fiukat, apró kis lányokat.
Viszik a sok kóczot, mindenféle rongyot,
Ad nekik kelepet,
Szent János kenyeret,
Gyűrűt, medveczukrot, pántlikát, dorombot.

S boldogan tovább megy vígan sípolgatva,
Aranyos, virágos minden gondolatja.
S ha ringye, ha rongya a városban elkel:
Nem igen cserélne
Még a püspökkel se...
Vándorol, fütyörész tulipiros kedvvel.







Pusztai Zsanett: BOLDOG VAGYOK!


Boldog vagyok, hogy te vagy nekem,
tőled szebb lett az én életem!
Karodba zársz, mégis szabad vagyok,
melletted mindig szárnyalhatok!
Egymásra talált a két lélek,
ettől gyönyörűbb most az élet!







Sárosi Árpád: KÉT BOLDOG EMBER


Üde harangszó simul az erdőn:
Vig kacagása földnek, a fáknak.
A nyár dalolgat. Csak ketten értjük.
Erdőzúgás az idegen-másnak,
Kik erre járnak.

Kicsendül kőből, harmatvirágyból,
Buggyanó szóból, nagy némaságból:
Kacag az erdő, kacag az élet,
Másoknak nagy csönd, nekünk szent mámor,
Vágyas szemünknek nyitott kapuján
Ige: a máról.

Belép az erdő széles, víg kedvvel...
Pazalja kincsét nyár és az élet:
Szedi szívébe két boldog ember,
Két boldog ember.







Szabados István: BOLDOGSÁG


Sétálok a fák alatt, lágyan susog a szél,
ahogy mozog a lombozat, úgy villódzik a fény.
Téged várlak álmodozva, feléd száll a sóhajom,
mennyi álmot szőttünk ketten, itt egy nyári alkonyon.

A boldogságról meséltél, messze szállt a gondolat,
megszületett a szerelmünk, itt az árnyas fák alatt.
Hozzám simultál lágyan szépen, Én fogtam a két kezed,
mámor járta át a lelkem, megigézett szép szemed.

Most is téged várlak kedves, a neved az ajkamon,
hozzám simul drága tested, átölel majd két karom.
Nem érdekel az életbe soha senki, semmi más,
nem lehet ez csak egy álom, ez maga a boldogság.

2008. július







Szabados István: MESSZE TÚL A KÉK HEGYEN


Fák alatt a zöld gyepen, harmat cseppje hull.
Esthomályban a tó felett, egy felhő átvonul.
A hullámokon lovagol, játszik a holdsugár.
Szomorúan száll a dal, mert elmúlik a nyár.

Messze túl a kék hegyen, a darvak hada száll.
Ott nem lesz tél nincs bánat, örök lesz a nyár.
A hullámzó kék tengeren, sok hófehér hajó.
Elviszlek Én majd oda, hol élni volna jó.

Néked adom az életem, a szivárvány színét.
Ott megérzed majd kedvesem, a szerelem ízét.
Tiéd lesz a sóhajom, minden gondolat.
Ott élünk majd boldogan az árnyas fák alatt.







Szalai Alexandra: A BOLDOGSÁG ÚTJA


Szerethet minden ember, de aki nem mer,
fallal védi szívét, lelkét, s életét.

Védi, s óvja, minden bajtól, bútól,
megóvja életét, s kis burkában bujdokol.

Boldog így viszont sosem lehet,
mert ki szívét fallal védi, az életét boldogtalanul éli.

Jó, s boldog élete, csak annak lehet,
ki burkát szétrepeszti, falait leereszti.

Mert aki kitárja szívét, s beengedi a fényt,
talán baj, s bánat éri, de életét boldogan éli.







Szarka Krisztina: BOLDOGNAK LENNI...


Újra gyereknek lenni, hegyeket mászni,
Esőben szaladni, s bőrig ázni,
Lepkével játszani, szivárványt figyelni,
Gondtalanul élni, igazit nevetni.
Mindenkit szeretni, s szeretve lenni,
Valakit ölelve boldognak lenni.







Szendrey Júlia: BÁR MERRE NÉZEK...


Bár merre nézek, mindenütt
Az emberek oly boldogok;
Bizony, bizony még meglehet,
Hogy én magam is az vagyok.

Hogyis ne volnék! hisz soha
Éhséget még nem szenvedék,
És e földön, hol annyian
Éhen halnak, ez már elég.

Télen van jó fütött szobám,
Nyáron fagylalt a mennyi kell;
Az élet ennyi java közt
Okot panaszra még ki lel?

Néha beteg vagyok, igaz,
Ámde élek, s evvel pedig
Ki e világra született,
Nem mindenki dicsekhetik.

Szeretnek is oly annyira,
Hogy sokszor így töprenkedem:
Gyötör-e úgy száz gyűlölet,
Miként gyötör egy szerelem?

Mi a családot illeti,
Kijutott abból is elég;
Gyümölcstől törjék bár az ág:
Ég áldása az, nem egyéb. -

Igen, igen, boldog vagyok,
Mindenből csak azt látom én,
Csak egy hiányzik: nyugalom,
Ott lenn, lenn a sír fenekén!

Pest, 1856. december 25.










Szuhanics Albert: BOLDOGASSZONY ANYÁNK


Boldogasszony Anyánk, tekints le az égből,
Őrizőn figyelj ránk, a mennyei székből!
Miként egy jó anya, úgy nézzél e népre,
Add, hogy fogyásunknak, végre legyen vége!

Szent István királyunk, egykor szent kezedbe,
Ajánlá országunk, esküdvén nevedre.
Óvó tekinteted járjon minket körül,
Mi boldogok leszünk, az Isten könyörül!

A Kárpátok ölén imád minden magyar,
Új zsoltárok zengnek hegyen, völgyön hamar!
Szent fiad örvendez, mi rossz, fordul jóra,
Ím visszatér Urunk, közeleg az óra!

Légy hát engedelmes, legyél töredelmes,
Legyél szerelmetes, szeretettel teljes!
Lelkedet mossad hát, patyolat tisztára,
Úgy várjál Uradra, Istened szavára!

Üdvözlégy Mária, Istennek szent anyja,
Királynőnk, magyarok Nagy-Boldogasszonya!
Apostol-királyink, országunk szentjei,
Előtted szolgálnak, míg létük mennyei.

Érdemük láthatják, angyalok az égben,
Koronánk üzenet, úgy ahogyan régen.
Szent és sérthetetlen ez az ország, s népe,
Legyen itt boldogság, bőség, örök béke!







Szuhanics Albert: MINDEN EMBER BOLDOGSÁGRA VÁGYIK


Minden ember boldogságra vágyik,
ne hidd, hogy a király boldogabb,
mint a gyermek, aki porban játszik,
s ott szövöget könnyű álmokat.

A boldogság lakhat kis szobában,
aki tudós, lehet önfeledt.
Míg dolgozik, elmerülten kutat,
nem érzi a múló perceket.

Ki a drága műkincseket gyűjti,
örül neki, mint egy kisgyerek,
Ám ha kapsz egy szál virágot néha,
boldogabb te nálad nem lehet!

A természet lágy ölén pihenhetsz,
vagy hajózol tágas tengeren,
Már tiéd a boldogság érzése,
olyan lesz az, mint egy szerelem.

Önfeledt légy, s minden bánat elhagy!
A baj, a gond nem nyomja válladat.
Te benned a boldogság örök lesz,
nem ural sok fájó gondolat!

Minden ember boldogságra vágyik,
nem látja, hogy itt van, benne él.
Szabad legyél, boldog, önfeledt,
s a boldogság tehozzád elér!







T. Fiser Ildikó: ÉRZÉS


Egy tiszta érzés
mi átjárja testem, lelkem,
mit elmondani kevés a szó,
tiszta, boldog világ, mit
megtaláltam, mit megleltem.
Megtartani, megbecsülni,
ez a célom az eljövőben,
olyan ez, mint mikor újabb
patak fakad a hegytetőben.

Olyan ez, mint mikor
kitárja szirmait a virág,
s először ízlelgeti véle
a levegő frissítő illatát.
Először érzi meg
a langy eső melegét,
először simogatja végig
szirmait a szél.

Először ingadozik,
ha zord vihar fakad,
s ha túléli, igazán virág marad.
Levelei zölden nevetnek
a kéklő ég felé,
a csillagok ha felragyognak,
síró boldogsággal fordul
a fénylő hold felé.

Köszönetet mond ő
a tápláló talajnak,
erősödő szára, zöldülő
levelei mind élni akarnak.
Míg szirmai szivárvány
színekben pompáznak,
apró sejtjei életére vigyáznak.

Kinyíltam, s élni akarok!
Élvezni, hogy szép,
törékeny virág vagyok.
Boldogan nevetni a világ felé,
míg el nem hervadok,
álmom véget nem ér.
Szeretni azért, hogy szeressenek, és,
hogy Téged szeresselek
nevetni, hogy mások is
velem nevessenek.










Tompa Mihály: BOLDOGSÁG


Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére, boldogság?!
Karjaidban kik pihennek?
Ajkaid kik csókdossák?
Fényes orczád néha, néha,
Szemünk előtt megjelen;
Vagy csak a szív álma képzel
Kétes ködben, fellegen?

Széles ország-út az élet,
És mi rajta vándorok;
Elfáradunk, elepedünk,
Vérző lábunk tántorog;
S boldogságért esdekelvén,
Míg előre jár szemünk:
Csendes kunyhó vagy keresztfa
Közelébe érkezünk.

De a vándor a kis kunyhót
Elmellőzi botorul;
Öntagadás, türelemnek
Keresztjéhez sem borul;
A csalképet űzve, annyi
Fáradalmat elvisel;
S meglepvén az éj sietve:
Az útfelen alszik el.

Voltam ábránd! völgyeidben,
Hol szellő s lomb enyeleg;
Jártam oh vágy! szirttetődön,
Melly szédítő s meredek.
Hű csók mézét szítta ajkam,
Koszorus volt homlokom...
S ha valék-e boldog akkor?
Ne kérdjétek, nem tudom!

Szív, oh szív! ha boldog vagy már,
Ha több kéj nem fér beléd:
Mi remegtet, mi nyom mint a
Fa harmatos levelét?
Ah, miért kell a boldogságban
Öntudatlan érezni:
Hogy azt egy szempillantásban
El is lehet veszíteni?

Mért van, hogy ha szíved álma
Megvalósul, s a tied:
A szép bálványt összetörni
Maga a szív úgy siet!?
Csábít, vonz a fátyolos kép
Melly távolról int felénk,
Hogy megrontsa a kicsinylés,
Amit küzdve megnyerénk.

Zaklat a vágy, s űzve szívünk
Ösmeretlen tájakig:
Nem boldog ha kéjt nem ízlel,
Nem, ha azzal jól-lakik.
A bánatban örömet kér,
Az örömben bánatot;
Csendességből zajba vágyik,
S csendbe hogy ha zaklatott.

S míg az élet, mint az égbolt,
Hol borongós hol derűlt;
És megkóstol a halandó
Édeset és keserűt:
A végóra elközelget,
És szemét, hogy béfogják,
Életén átnézve kérdi:
Mi volt hát a boldogság?!







Vámosi János: MERCI BIEN


A boldogsághoz kérem nem kell
ugye csak egy kis napsugár.
Egy édes angyal, kit az ember
a szívébe zár.
Feledni oly nehéz a múltat,
A régi seb még mindig ég,
Amit én öntől kaptam épp elég!

Merci bien,
köszönöm azt, hogy még egyszer
fellángolt az én szívem,
Merci bien,
köszönöm azt, hogy oly boldog
voltam,mint még senki sem.
Hogy egy könnycseppet láthattam
égni a szemén,
hogy egy percre még felcsillant
bennem a remény.
Merci bien,
köszönöm még egyszer,hogy
hittem a májusnak én.

Bevallom,volt egy néhány óra,
Amikor gyengéd volt velem.
Úgy éreztem, most fordul jóra
az én életem.
Kedves Öntől, hogy így vigasztal,
Sajnos, ez még nem szerelem,
Legyen a jóbarátom, ez több nekem...






Vámosi Nóra: HA BOLDOG A SZÍV...


Ha boldog a szív,
Veled ébred a Nap.
Aranylik az égbolt,
ha jő pirkadat.

A szárnyait rebbentve
víg pille száll,
És boldogan nyújtózik
minden virág.
















Weöres Sándor: BOLDOGSÁG


'A férfi`

Szeretem ernyős szemedet,
etető puha kezedet,
mellém simuló testedet,
csókolnám minden részedet.

Ha minket földbe letesznek,
Ott is majd téged szeretlek,
őszi záporral mosdatlak,
vadszőlő-lombbal csókollak.

'A nő`

Hidd el, ha egyszer meghalunk,
föl a felhőbe suhanunk.
Vének leszünk és ráncosak,
de szívünkben virágosak.

Nagy felhő-hintánk csupa láng,
alattunk sürög a világ,
gurul a labda, sül a fánk,
mosolyog hetven unokánk.


Weöres Sándor: Boldogság - Elmodja: Temessy Hédi és Mádi Szabó Gábor

Link








Dobos Attila - A boldogságtól ordítani tudnék

Link


Apostol - Nehéz A Boldogságtól Búcsút Venni

Link


A boldogság titka az adni tudás

Link


Nikolas Takács - A boldogság Te vagy

Link































  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Az ölelésről - Versek, idézetek
  2020-12-30 15:45:38, szerda
 
 







AZ ÖLELÉSRŐL



VERSEK, IDÉZETEK


A világon a legjobb dolog szeretni és szeretve lenni. Ezt különféle módokon is ki tudjuk fejezni, egy puszival, egy kedves szóval vagy egy öleléssel. Az ölelés jótékony hatása már bizonyított tény, ugyanis csökkenti a stressz hormont, megnyugtat és a magas koleszterinszintre is hatással lehet.

Mikor öleltél meg valakit utoljára? Ha olyan régen, hogy már nem is emlékszel rá, akkor keress egy olyan embert, akit szeretsz, és azonnal zárd a karjaidba! Az ölelés ugyanis az a csodaszer, ami semmibe sem kerül, mégis szinte mindenre gyógyír.

Most nagyobb szükségünk van rá, mint valaha. /Az is/ Igaz, mindeközben a koronavírus-biztos ölelés egyelőre még nem megoldott.

A mostani időszakban, amikor a másfél méteres távolságtartás javasolt, és maszkkal védjük magunkat, lehet, hogy kissé lázadó dolognak tűnhet az ölelés fontosságáról írni. Ennek ellenére az egyik legfontosabb dolog az ember életében és semmiképp nem szorulhat háttérbe az emberi érintés hatalma, melyet jó adni és jó kapni.

Öleljük meg szeretteinket, férjünket feleségünket, gyermekeinket, szüleinket, nagyszüleinket, barátainkat vagy kollégáinkat.

Öleljük meg egymást /most virtuálisan/, ha elköszönünk vagy búcsúzunk, legyen egy ölelés a boldogság vagy válság pillanataiban. Élvezzük az együtt töltött időt szeretteinkkel.

Mi hiányzik nekünk a legjobban most a koronavírus-járvány idején? Természetes, hogy most legtöbben a tágabb családjukat és a velük való fizikai közelséget, az ölelést, a puszikat hiányolják. Mert azelőtt szinte észre se vettük, milyen fontosak ezek az ölelések, érintések, puszik - de a hiányuk megmutatta, milyen értékesek is számunkra. Hiába a telefon, a skype - az nem ugyanaz. S hiába a kijárási korlátozás eltörlése sok helyen, attól a veszély nem múlt el, továbbra is vigyáznunk kell idős szeretteinkre. Különösen most, karácsonykor, amikor minden évben összeölelkeznek a családok, szülők, nagymamák, nagypapák és gyermekeik, unokáik.

Idén most ezt nem szabad, és értük, miattuk nem öleljük meg őket, mint korábban. Bár sokan mindennap láthatják az unokáikat kellő távolságból, érintés nélkül ez nem ugyanaz.


Ölelés

Link


Az ölelés...

Link


Az ölelés ereje

Link


Ingyen ölelés

Link







Ady Endre: ELFOGYNI AZ ÖLELÉSBEN




Szájon, mellen, karban, kézben,
Csókban tapadva, átkosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

Epében, könnyben és mézben,
Halálosan, tudatosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

Ilyen nagy, halk, lelki vészben
Legyek majd csontváz, víg halott.
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.







Aki szeret, szeresd! S öleld meg naponta!
Mert könnyen meglehet, hogy megöleli más.
És akkor - hidd el! - nem ő a hibás.

Jobbágy Károly: Tanítás c. vers










Aranyosi Ervin: DAL AZ ÖLELÉSRŐL


Ölelj egy másik lelket önmagadhoz!
Hagyd, hogy az érzés boldoggá tegye!
Érezd, hogy lelked közel ér a naphoz,
s így érint meg éltető melege.

Olvadjon össze lelked és a lelke.
Legyen csodás e nagy találkozás!
Legyen az élet így megünnepelve,
közös az érzés, ám tovább adva más!

Add hát tovább a lélek ölelését,
éhes szívekbe küldj szeretetet!
Kezdd el e boldog, érző mag vetését!
A szer-ETET az, mely lelkeket etet!







Aranyosi Ervin: EGY ÖLELÉS


Egy ölelés, az magával ragad,
Az ölelésben jól érzed magad.
Feltöltődsz, mint egy lemerült elem,
s a jó érzés lesz úrrá lelkeden.

Az ölelésben lélektársra lelsz,
és az is boldog, akit átölelsz,
A lelketek álmokkal megtelik,
és így maradnál akár estelig.

Hisz eggyé válni olyan nagyszerű,
van benne béke, álom és derű.
Egy ölelést oly könnyű adni rád,
megélhetővé válik a világ.

S lám feléledhet tőle a remény,
és ellágyul a szív, mikor kemény.
És hitet ad, hogy élni érdemes,
egy ölelésért szívünk is repes.

Ne legyen hát nap, mikor kihagyod,
hisz boldoggá tesz kicsit és nagyot.
Ölelj bátran, s enged csak hatni rád,
mert öleléstől szebb lesz a világ.







Aranyosi Ervin: GONDOLATOK AZ ÖLELÉSRŐL


Az ölelés körül vesz, biztonságot ad!
ebben a kis körben jól érzed magad.
Többet ér egy szónál, érzést közvetít,
s minden kihűlt lelket jól át melegít!

Az ölelés megnyugtat, szívet karbantart,
ne felejtsd hát ölelésre használni a kart!
Egy boldog ölelésben két szív összeér,
a szeretet vizében, egy szép érzést cserél.

Burokból születtünk, az ölelés burok,
és ígéret, ha mennék, ha útnak indulok,
ígéret: - E körbe visszatérek én,
amíg ölelés vár, mindig van remény.



Az ölelés mélyén ott a szeretet,
egy csodás emléket adok teneked,
elkísér, ha elmész, végig utadon,
azt, hogy visszavárlak, így is tudatom!

Az ölelés elmondja: - Fontos vagy nekem,
amíg átölellek, eggyé válsz velem.
Megszabadít gondtól, bánatból felold,
talpra áll a lélek, amely verve volt.

Az ölelés fontos, szinte lételem,
szeretettel tölti meg az életem.
Nem vagyok magányos, van ki átölel,
szívem a karodban boldog társra lel.







Aranyosi Ervin: GYÓGYÍTÓ ÉRINTÉS


Az ölelés nélkül mind, mind megbetegszünk,
s minden érintéssel gyógyulhat a testünk.
Nem a kórokozók betegítenek meg,
a betegségekről a bántások tehetnek!
Egyetlen gyógy-szerrel élhetsz sok-sok évig,
ha szeretet kísér életeden végig.
Amikor képes vagy naponta ölelni,
amikor meg tudod önmagadat lelni.
Szeretet, ölelés gyógyítja a lelket,
s annak gyógyulását követi a tested.
Ettől a csodától nem szabad elzárni,
isteni valónktól nem szabad elválni!
Naponta szükség van az érintkezésre,
ölelésre, csókra és kedves beszédre!
Akitől megvonják, nélküle elsorvad,
lelked a vezérlő, nem csak anyagból vagy!
Ám a szeretetet nem elég csak adni,
akkor lehetsz élő, ha képes vagy fogadni!
Önzés, nagyravágyás, a szeretet hiánya,
- rossz a hajtóerő és az út iránya!
Mind a hatalmasok pont ettől szenvednek,
nem járják az útját az isteni rendnek.
Nekünk ezért nem kell a nyomukban járni,
tőlük útmutatást, a gyógyulást várni!
A megoldás ott van mindenki kezében,
szeretet vizében, boldog ölelésben,
az érintkezésben, a kapcsolatokban,
csak rá kéne lelnünk, hogy élhetnénk jobban!
Nem attól vagy ember, hogy két lábra álltál,
hanem hogy van lelked, és érzővé váltál!
Hiszem, a gondolat felépít sok falat,
és ameddig köztünk ez a fal megmarad,
amíg nem bontjuk le és szív nélkül élünk,
folyton megbetegszünk, sorvadozik énünk!
S hiszem, szeretnünk kell újra megtanulni,
ebbe a csodába gyakran ellazulni!
Be engedni a fényt, hagyni kiragyogni,
szeretet erejét a felszínre hozni!
Ez képes mozgatni az egész világot,
s csak akkor működik, ha szeretettel áldott!







Aranyosi Ervin: GYÓGYÍTSUNK ÉRZÉSSEL!


Szétszakított lelkek
ölelésre vágynak.
Úgy kell a melegség
a fázós világnak!

Kell, hogy visszakapják
az erőt, a hitet,
elszakított lelkük
csak ez mentheti meg!

Hiszen a félelem
lelkeket betegít,
azon csak szeretet,
és az öröm segít!

Mosoly és nevetés
hová menekültek?
Fények takarásba,
árnyékba kerültek.

A mi teljességünk
fél-elemmé vedlett,
szeretetlen lélek
betegít meg testet.

Az érintés nélkül
fuldoklik a lelkünk,
s nincs, ami segítsen
önmagunkra lelnünk.

Az érintés gyógyít,
az ölelés szintén,
egészséges öröm
van a lélek szintjén.

Össze kell, hogy rakjuk
fél-ő lelkeinket,
s hiszem, hogy az Isten
is megsegít minket!

Öleljünk, szeressünk
ez lenne a lényeg,
legyünk egészséges,
teljes létű lények!

Gyógyítsuk érzéssel
az egész világot,
s legyen teljességünk
Istentől megáldott!







Aranyosi Ervin: MÉG EGY DAL AZ ÖLELÉSRŐL


Tudod, egy ölelésben fény burok vesz körül,
egymáshoz ér két lélek és jólesőn örül.
A külvilág zajától távol kerül a szív,
egymást megünnepelni, egy nagy körtáncba hív.

Tudod, az ölelésben két világ egyesül,
a béke szép galambja a vállatokra ül.
Mindaz, mi fájt a létben, halványul, megkopik.
s érzed a szíved mélyén a szeretet lakik.

Ezért az ölelés egy magasztos pillanat,
ahol a lélekben tüske, véletlenül sem marad.
Mert győz a megbocsájtás, s a hála átitat,
ez ima Istenünkhöz, egy néma áhítat...







Aranyosi Ervin: AZ ÖLELÉS GYÓGY-SZER!


Az ölelés gyógy-szer a szívbetegségre,
s mikor átölelnek, úgy érzed, hogy: - végre!
Mikor társad ölel, körül is határol,
közel húz magához, hogy ne legyél távol.
Ilyenkor a szívek nagyon közel érnek,
mámoros ritmust is adnak át a vérnek.
Az egész testeden szét fut az üzenet:
Legyél nagyon boldog, mert valaki szeret!
csak kérlek, légy szabad velem!







Aranyosi Ervin: ÖLELÉSRE VÁGYOM


Így mutatom neked,
ölelésre vágyom!
Két karodba zárva,
legjobb a világon.
Mikor összebújunk,
szívünk együtt dobban.
A boldogság ott van
ebben a titokban...







Desperado: ÖLELJ ÁT

Dalszöveg


Emlékszem kék volt az ég
Beragyogta szemed tüzét
Karomba bújtál be épp
Lágy hajad úgy hullott rám
Mint partra a végtelen óceán
Nem tudtam még mi vár rám
Jöjj, ölelj át és engedd kérlek
Hogy elvesszek szemed tüzében
Átéljem hogy csókol ajkad
Hadd érezzem te is ezt akartad
Ölelj át és engedd kérlek
Hogy elvesszek szemed tüzében
Ha átéltem ahogy ajkad csókol
Tudnám, hogy neked is ennyire jó volt
Ölelj át, gyere
Ná-ná ná-ná ná-ná
Bújj ide hozzám hát, gyere
Ná-ná ná-ná ná-ná

Desperado: Ölelj át _ Videó

Link







"Egyetlen érintés felér 10 000 szóval...

Harold Bloomfield



"Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent, csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset! Egy forró csók, mely tüzes a vágytól! Érzem örökre hozzád láncol!"







Egy ölelés átmelegít,
nem számít a nagy hideg.
Nem kell hozzá sokat tenni,
csak kitárni a szíved.
A szeretet onnan árad,
s nem számít a jég, s a fagy.
Szíved összes melegével
állandóan védve vagy!

/Téli ölelés/







Egy ölelésnek hatalmas értéke van. Segít abban, hogy szavak nélkül tudasd a másikkal mit érzel iránta. Ha rossz napod van, ha ideges vagy, egy ölelés segít megnyugodni. Érezteti, hogy biztonságban vagy. Egy ölelés segít kibékülni, segít jobban, sokkal jobban szeretni. Egy ölelés lehet fájdalmas, boldog, lehet tiltott, vagy éppen titkos. De felesleges soha.."







"Egy ölelés (...) sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk."

Paulo Coelho: Alef







"Egy őszinte ölelés millió szép szónál többet ér."







"Az érintés - a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása, amely legyőzi a gátlásokat és megerősíti a kapcsolatokat! Az érintés megváltoztatja a fizikai és érzelmi állapotunkat és érzékenyebbé teszi az embereket a szeretetre! Az érintés meggyógyítja a testet és felmelegíti a szívet... Ha ölelésre tárod karjaidat, azzal a szíved is kitárod."

Adam J. Jackson: Az érintés ereje







"Ha barátod vagyok - érints meg. Semmi sem mutatja jobban szeretetedet, mint egy meleg ölelés. Mikor szomorú vagyok, egy gyógyító érintés mondja el, hogy szeretsz. Azt mondja el, hogy nem vagyok egyedül. Lehet, hogy az érintésed minden, amit kapok."







Korda György: GYÖNGÉDEN ÖLELJ ÁT...


Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem,
hadd mondom halkan el, ne hallja senki sem.
A nagyvilág te vagy nekem,
karodba bújva már a célhoz érkezem.

Hószagú szél, fújja hajunk,
szerelmesem, ketten vagyunk.
Nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz,
nem várok választ mástól, hogyha te felelsz.
Hazatalált kóbor szívem,
gyöngéden ölelj át és ringass szerelem.

Hószagú szél, fújja hajunk,
szerelmesem, ketten vagyunk.
Nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz,
nem várok választ mástól, hogyha te felelsz.
Hazatalált kóbor szívem,
gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!







"A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem - csak egy gondolat: "Szeretlek".

Müller Péter: Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről







Mészárosová Melinda: 2021 ÉVE...

Szeretet


Legyen mindig egy kar,
ami ha kell, betakar.
Legyen az a kar
arra is jó, ha fáj,
ha jó szorosan öleljen,
gyógyítson érintése,
legyen egész újévben


e karokban a gyengédség,
a szeretet, mert ha ölelni
tud a bűvös kar, nincs
semmi, ami a szívedbe mar!
Szeretet öleljen körül,
egészség fonjon át,
s újévben szebb lesz a világ







Mészárosová Melinda: ÖLELÉS


Karodban az erő,
nálam nyerő, mert
minden ölelésed
s annak szorítása
az életünknek
bársony borítása!










"Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten maradáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz!"

Virginia Satir amerikai író







"Néha csak egy ölelésre van szükségünk, hogy jobban érezzük magunkat."







Nox: SZÁZSZOR ÖLELJ MÉG!

Dalszöveg


Szívem táján újra nyár van,
Csupa virág hét határban-,
Legszebb szálját hajamba fűztem,
Lássák, van már szerelmem!
Álmomban így kívántam-,
Egyedül én mindig fáztam
Érted égek gyönyörű tűzben,
Minden könnyet feledtem.
Százszor ölelj még!
Csókkal bezárt titok lennék
Százszor szeress még!
Mást hogy szeretnék?!
Százszor ölelj még!
Édes-csodás bűnbe esnék
Százszor szeress még!
Mást hogy szeretnék?!
Szívem táján újra nyár van

NOX: Százszor ölelj még!

Link














"Az ölelés ideális ajándék. Mindenkire illik a mérete, és senki se ellenzi, ha tovább adják."

Hugo Ball német író


"Az ölelés két embert gyógyít meg, azt aki kapja és azt, aki adja!"

M. G.







Oláh Péterné: ÖLELÉS


Ölelnélek két kezemmel,
Nem tehetem, csak a szememmel,
Pedig kezem szabad,
De megölelni most nem szabad.
Ki nem szereti az ölelést,
Nem érzi ezt a fájó érzést,
Kezem remeg, szemem könnyes,
Most könnyeimmel szeretgetlek,
Ereimben a vér lüktet, szívem hideg,
Lelkem sajog, bánatom arcomra csorog,
Hiányzik minden ölelés, mit tehettem
Volna nem is oly rég, a világot ki bünteti,
Az ölelést ki fogja majd visszaadni,
Azt a sokat, mit most el fogunk veszíteni,
S vele halhat a szeretet, mert egy ölelés
Mindent elárul kifejez, én ölelni szeretnék
Fáradt és picinyke kezeket...







"Az ölelés arra jó, hogy tudasd másokkal: szereted őket, anélkül, hogy egyetlen szót is mondanál."







Az ölelés az egyik legcsendesebb, és legszebb módja annak, hogy kifejezzük:
"Fontos vagy nekem"...







"Az ölelés, egy néma vallomás, hogy mennyit jelent számunkra a másik..."







"Az ölelés oldja a stresszt, növeli az összetartozás érzését, csillapítja a fájdalmat."

Gretchen Rubin: Boldogságterv










ÖLELJ, SZERESS KORTALANUL


Az ölelés, tudod,
nem köt a korhoz.
A megfáradt szív is,
örömöt hordoz.

Lenni kell álomnak,
lenni kell oknak,
- legyen céljuk
a fáradt karoknak!

Ölelés, és mosoly?
- Várja a lélek!
Érzi, - még itt vagyok,
- érzi, hogy - élek!

Szeretet parazsát
ne hagyd kihűlni!
A lélek fájdalmát
arcodra ülni.

Tárd ki a szívedet,
élj szeretettel!
- Öleljen, örüljön,
míg él, az ember!







"Semmi más nem kell most, csak egy ölelés. Ez a gesztus, ami egyidős az emberiséggel, ami sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk. Légy szíves, tedd meg ezt most - kérem."

Paulo Coelho







Soha ne becsüld le egyetlen Ölelés értékét sem!







Szilágyi Anita: ÖLELJ, ÖLELJ, TE SZERELEM


Ölelj engem körbe, Te szerelem,
Szoríts, szoríts, el ne engedj engem,
Pezsdítsd fel, melegítsd át vérem,
Kellesz nekem, Te zsivány szerelem,

Ölelj engem körbe, Te szerelem,
Bújj belém, enyém légy egészen,
Mosolyt csak Te csalsz arcomra,
Fénycsillagokat szórhatsz pilláimra,

Ölelj engem körbe, Te szerelem,
Remeteségemből oldozd ki szívem,
Veled édes az összes bűnhődésem,
Kötetlen minden elszenvedett vereségem,

Ölelj engem körbe, Te szerelem,
Jó szorosan szoríts engem,
Ajkaimat harapdáld lángrózsává,
Szenvedélyesen fonj körbe égő glóriával.







Tamás Gábor: GYÖNGÉDEN ÖLELJ ÁT

Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
Hadd mondom halkan el, ne hallja senkisem.
A nagyvilág te vagy nekem,
Karodba bújva már a célhoz érkezem.

Hószagú szél, fújja hajunk,
Szerelmesem, ketten vagyunk.
Nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz.
Nem várok választ mástól, hogyha te felelsz.
Hazatalált kóbor szívem,
Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!

Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
Hadd mondom halkan el, ne hallja senkisem.
A nagyvilág te vagy nekem,
Karodba bújva már a célhoz érkezem.

Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
Hadd mondom halkan el, ne hallja senkisem.
A nagyvilág te vagy nekem,
Karodba bújva már a célhoz érkezem.

Hószagú szél, fújja hajunk,
Szerelmesem, ketten vagyunk.
Nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz.
Nem várok választ mástól, hogyha te felelsz.
Hazatalált kóbor szívem,
Gyöngéden ölelj át, és ringass szerelem!







Tamás Gábor: ÖLELJ, ÖLELJ

DALSZÖVEG


Tegnap még nem ismertelek,
Nem volt öröm, nem volt remény.
Kívántalak, öleltelek,
Álmaimban kigyúlt a fény.
Váratlanul megláttalak,
Szerelemre lobbant szívem.
Nincs irgalom, nincs kegyelem,
Enyém leszel, hiszem.

Ölelj, ölelj, csókold a szám,
Nem kell a csend, sem a magány.
Ölelj, ölelj, szoríts nagyon,
Az éjszakát Neked adom.
Ölelj, ölelj, csókold a szám,
Nem kell a csend sem a magány.

Ölelj, ölelj, szoríts nagyon,
Az éjszakát Neked adom.
Megyek hozzád, nem vársz tudom,
Szívem vérem lüktet vadul.
Hajnali szél tépi arcom,
De én megyek hívatlanul.
Ölelj, ölelj, csókold a szám,
Nem kell a csend, sem a magány.
Ölelj, ölelj, szoríts nagyon,
Az éjszakát Neked adom.

Tamás Gábor: Jőjj, ölelj át ...! - Videó
/Gyönyörű szép dal nagyon kellemes hallgatni ezt a szép számot, ez a dal átölel! A videó gyönyörű!/

Link







Tihanyi Tóth Kinga: ÚGY SZERETNÉM


Úgy szeretném megölelni,
akiket szeretek!
Én mindig megpróbáltam,
amit lehetett.
De néha kicsorbul a hegy,
olykor kiömlik a tinta,
olyan az egész,
mint egy óriás hinta,
kapkodom a fejem,
nem találom helyem,
néha még a naprendszer is
nagyon szűkös nekem.
Adni akartam,
"jó lenni", helytállni,
nem mindig sikerül,
a sorba be kell állni...
Szeretném megölelni,
akiket szeretek,
tudom, hogy nagyon keveset
vagyok veletek.
És szeretném megölelni,
akiket bántottam,
ha máshogy nem lehet,
akkor az álmomban.
Sajnálom, hogyha
ártottam.
Ma már talán én is
más vagyok,
csak az fontos nekem,
hogyha adhatok.







Ma már adtál vagy kaptál Ölelést???

Ölelésben gazdag napokat kívánok!!!








  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Nyugdijas dal
  2020-10-03 20:16:00, szombat
 
 







NYUGDÍJAS DAL




Dalszöveg


Elszálltak az évek felettünk,
Csendes szívvel nyugdíjasok lettünk.

Felnevelve gyermeket, családot,
Nyugdíjasként éljük a világot.

Nyugdíjasnak nincsen semmi vágya,
Csak, hogy boldog legyen a családja.

Szeretetben, békességben éljen,
Gyermekek és unokák körében.

Barátok, kikkel összejárunk,
Bennük szintén otthonra találunk,

Legyen minden együtt töltött óra,
Békesség és öröm hordozója.

Sajnos köztünk soknak nincsen párja,
Nincsen, aki este hazavárja.

Ránk borul az éjszaka magánya,
Csendben nyílik ajkunk imára.

Apák, anyák családot neveltünk,
Jóban - rosszban együtt éldegéltünk.

Imádkozunk, kérjük Istenünket
Továbbra is segítsen bennünket.

Mi lehet a nyugdíjas dal vége,
Legyen köztünk, s a világon béke.

Adjon isten még sok boldog évet,
Békességet, erőt, egészséget.


Nyugdijas dal

Link


SlidePlayer - Zene: Claydeman Klikkelj!

Link



















































  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Nyugdíjasok
  2020-10-01 22:15:39, csütörtök
 
 







NYUGDÍJASOK




Elmúltak a munkaévek,
lezárult egy korszak,
kerüld el a tétlenséget,
mert unalmat hozhat.

Önmagaddal mit kezdhetnél
ezen töröd fejed,
hisz te már nyugdíjas lettél
és senki se keres.

Gyorsan múljon ez a szünet,
mi erőt vesz rajtad,
a nyugdíjas egyesület
örül minden tagnak.

Azzal foglald el magadat,
mit legjobban szeretsz,
a nyugdíjas társaiddal
szorosan fogj kezet.

Életünk még lehet vidám,
ezért tartsunk össze,
tudjuk, milyen zord a világ
együtt sokkal könnyebb.

Találkozzunk, szórakozzunk
oly rövid az élet,
hisz amíg sokat dolgoztunk
elmúltak az évek.

Szakíts időt önmagadra,
mert megérdemelted,
kérlek legyél aktív tagja
az egyesületnek.

Gyermekeink útra keltek,
ez itt egy új család,
mindenkit Isten éltessen
érezze jól magát.


SlidePlayer

Link
































































  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 71 
2023.11 2023. December 2024.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 235 db bejegyzés
Összes: 4745 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1367
  • e Hét: 7244
  • e Hónap: 10014
  • e Év: 934325
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.