Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 145 
Aki megelőzte korát -250 éve született Csokonai Vitéz Mihály
  2023-11-18 20:45:25, szombat
 
 




AKI MEGELŐZTE KORÁT - 250 ÉVE SZÜLETETT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY


Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debrecenben. Tanárai a jövő tudósaként tekintettek rá és poetadoctusnak - tudós költőnek és poetanatusnak - született költőnek, őstehetségnek nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt.

Apja Csokonai Vitéz József (1747-1786) borbély és seborvos, anyja Diószegi Sára (1755-1810), egy szűcsmester lánya, aki a magyar irodalom iránt aktívan érdeklődött.Szülei lelkésznek szánták. Az apa korai halála után, édesanyja, gyermekeinek ellátására kosztos diákokat vállalt.

Csokonai 1780-ban került a debreceni kollégiumba. 1788-tól a főiskola hallgatója, majd a teológiai fakultás diákja, papnövendék. Hamar kitűnt tehetségével, társai és tanárai egyaránt elismerték kiváló képességeit. 1790-ben tanárai megbízásából diáktársaival önképzőkört szervezett. Az olvasókör tagjai felosztották egymás között a nyugati nyelveket és irodalmakat. Csokonai az olasz nyelvet választotta. Művelt, több nyelven beszélő fiatalemberré vált: a kötelező latin és az olasz mellett megtanult németül, franciául, angolul, görögül, és foglalkozott a héber és a perzsa nyelvvel is. 1792-től az irodalmi élettel is kapcsolatot keresett, így levelet írt a kor irodalmi és szellemi vezéregyéniségének, Kazinczy Ferencnek. Hamarosan meg is jelent első verse nyomtatásban.

1794-ben tanárai a gimnáziumi poétai osztály tanítását bízták rá. Szépen induló tanári karrierje azonban hamar véget ért. 1795-ben legációra küldték, Halason és Kecskeméten tartott szentbeszédeket, majd adományokat gyűjtött a kollégium számára. Útjáról azonban nem haza indult, hanem Pestre ment, Dugonics Andrásnál és Virág Benedeknél tett tisztelgő látogatást.

Hazatérve nem tudott elszámolni a rábízott pénz egészével, de egyéb panaszok is felmerültek ellene: nem látogatja rendszeresen az istentiszteleteket, gúnydalokat ír a kollégium professzorairól, ezért kollégiumi pert indítottak ellene. Csokonai azonban meg sem várva az ítéletet, 1795. június 15-én az esti istentiszteleten egy gúnyos hangú és tanárait sértő beszédben bejelentette kilépését a kollégiumból. Az iskolaszék június 20-án - azzal az indokkal, hogy magatartásával már korábban is bajok voltak - örökre kizárta a kollégiumból, és diáktársait is eltiltotta a vele való érintkezéstől.

Feltételezések szerint a dolgok hátterében ott rejtőzhet az is, hogy Csokonai jelen volt a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzésekor. A diákokkal közvetlen, szinte baráti kapcsolatban álló, köztársasági érzelmű költő nem titkolhatta együttérzését tanítványai előtt sem, s a lázadó, rebellis szellem terjedése bajt hozhatott volna a kollégiumra.

Az iskolaszék június 20-án - azzal az indokkal, hogy magatartásával már korábban is bajok voltak - örökre kizárta a kollégiumból, és diáktársait is eltiltotta a vele való érintkezéstől.

Az iskolából való kitiltás egzisztenciális gondot jelentett az ifjú költő számára, és elszakadt attól a szellemi környezettől is, amely elismerte és méltányolta képességeit.

Tanulmányait rövid ideig (1795-96) Sárospatakon folytatta, jogot hallgatott, de nem szerzett főiskolai oklevelet. 1796 őszén Pozsonyba ment, hogy az ülésező országgyűlésen versei kiadásához támogatókat szerezzen. Itt adta ki Diétai Magyar Múzsa című verses hetilapját, amelyet maga írt és szerkesztett, az anyagi nehézségek miatt azonban csak tizenegy száma jelent meg.

Támogatók hiányában küzdelmes vándorévek következtek. 1797-ben Komáromba ment a francia háborúba készülő nemesi bandériumok zászlóavatására. Új lapot is akart indítani Nyájas Múzsa címmel, de anyagi háttér hiányában ez sem valósult meg.

Komáromi tartózkodása mégis a boldogság reményét öntötte szívébe, mert itt ismerkedett meg és szeretett bele Vajda Juliannába, egy gazdag kereskedő leányába, Lillába. Érzelmei hiába nyertek viszonzást, biztos megélhetés nélkül Lilla apja nem egyezett bele a házasságba.

Csokonai a keszthelyi Georgikonban, majd a csurgói gimnáziumban pályázott tanári állásra, de míg ez ügyben utazgatott, a leányt szülei egy kereskedőhöz adták feleségül. Szerelmének elvesztése Csokonait mély lelki válságba sodorta.

Anyagi gondjai miatt ismét megélhetési forrást keresett. Néhány hónapig a csurgói gimnáziumban helyettes tanár volt, ahol diákjaival saját drámáit is előadta. Közben elkészült a Dorottya című vígeposza.Debrecenbe visszatérve versei kiadását tervezte. 1803-ban Bécsben ugyan kinyomtatták az Anakreoni dalok című gyűjteményét, de a kötet csak a költő halála után jutott el az olvasókhoz.

Gróf Rédey Lajosné temetésére készült, nagy gondolati versét vitte, A lélek halhatatlansága címen. Az úton Csokonai megfázott, és tüdőgyulladásából már nem épült fel. 1805. január 28-án halt meg Debrecenben, harminckét éves korában.

Síremlékét 1836-ban állították fel az egykori a debreceni Hatvan utcai temetőben. 1929-ben, a temető felszámolásakor el akarták mozdítani a helyéről, de a debreceni polgárok megvétózták a tervet. 1938-ban átfestették a sírt és parkosították a környéket a Dorottya utcában.

Arcképét Csokonai élete utolsó felében barátja, Erőss Gábor metszette rézbe, testvére, Erőss János rajza alapján. Erőss Gábor rézmetszete után készült az acélmetszet Friedrich Arnold Brockhausnál Lipcsében, amely a Toldy által kiadott Válogatott munkái mellett jelent meg 1864-ben. Erőss János rajza alapján Friedrich John is készített rézmetszetet 1816-ban, melynek alapján Ferenczy István Rómában carrarai fehér márványból készítette el Csokonai mellszobrát, melyet 1822 végén küldött el a nádornak, aki Debrecenbe szállíttatta, ahol 1823. március 11-én a könyvtár termében üveggúla alatt helyeztek el.

A debreceni temetőben 1836. augusztus elején a költő tisztelői négyszögletű kőalapon nyolcvan mázsa vasból öntött gúla alakú emléket állítottak hamvai fölé.

Csokonai közel negyven évet töltött el ,,irodalmi száműzetésben". Petőfi és Arany ,,rehabilitálta", de csak a népies verselés, a rímes epika egyik előfutáraként. ,,Legbujdosóbb magyarnak" Ady Endre nevezte Vitéz Mihály ébresztése című költeményében 1912-ben.

A debreceni Csokonai Nemzeti Színház viseli nevét.

2005-ben a Csemadok komáromi szervezete és a Pro Patria 2000 Alap szobrot állíttatott a felvilágosodás legnagyobb magyar költőjének, annak az emlékére, hogy Csokonai komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.

(Forrás: Magyar irodalomtörténet, felvidek.ma)


250 éve született Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője

Link







Csokonai Vitéz Mihály: A REMÉNYHEZ


Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez - Képregény

Link







  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Márton nap - ma minden a libákról fog szólni
  2023-11-11 20:30:37, szombat
 
 







MÁRTON NAP - MA MINDEN A LIBÁKRÓL FOG SZÓLNI


November 11-én, az az ma ünnepeljük a Márton-napot. Hagyományosan ezen a napon értek véget a mezőgazdasági munkálatok, a munkások megkapták bérüket és hozzá egy hízott libát is, amit általában azonnal elfogyasztottak, hiszen másnap kezdődött a 40 napos böjt és az adventi időszak. A jeles dátumhoz és a következő napokhoz számos népszokás és időjárási megfigyelés is kötődik. A Márton-naphoz kapcsolódóan számos programmal készülnek Budapesten és környékén.

Rengeteg babona és hagyomány kapcsolódik ehhez a jeles naphoz, amit már a honfoglalás előtt is megtartottak. Mire emlékezünk Márton napon és miért pont libát eszünk ilyenkor?


A Márton-nap története

Márton napját már a rómaiak is november 11-én 11-én ünnepelték. Ez a nap volt ugyanis a tél első napja. Ilyenkor az új termésből és új borból lakomát tartottak. hogy jövőre is jó termés legyen. A lakoma része volt a lúd is, vagyis Mars isten madara, ami latinul avis Martis. Ebből később pogány állatvágási ünnep lett, így kerülhetett be a keresztény naptárba Márton madarának ünnepeként.







Ki az a Szent Márton?

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.

MI köze Mártonnak a libához?

Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett.

A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.

Ezért kell libát enni ilyenkor a hiedelmek szerint

A hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: ilyenkor van a 40 napos adventi böjt előtti utolsó nap, amikor még lehetett libát is levágni. Ennek fényében Márton-napon országszerte lakomákat tartottak és tartanak a mai napig azért, hogy jó termésű legyen az egész év. Megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol. régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. A hiedelem szerint szerint azért illik Márton-napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem eszik, az egész évben éhezni fog. A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.)





A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis" (Mars isten madara); régi szófejtéssel ,,Márton madara"-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.


Milyen Márton-napi néphagyományaink vannak még?

Márton-napi népszokások

A népi hiedelem szerint a Márton napján sült liba mellcsontjából megjósolható az időjárás. Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, azonban ha vörös vagy vörösesbarna, akkor hideg tél várható. Márton napjához kapcsolódóan nemcsak a libaételből, de az aznapi időjárásból is meg szokták jósolni a telet, eszerint:

Régen úgy vélték, hogy ha hó esik ezen a napon, Szent Márton fehér lovon érkezik, vagyis enyhe lesz a tél, ha barna lovon jön, vagyis eső esik aznap, akkor kemény, havas télre kell számítani. Egy másik mondás szerint, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Vagyis, ha Márton napon fagy, karácsonykor enyhe lesz az idő.


Márton Nap más országokban

A német nyelvterületeken (Hollandia egyes részei, Németország, és Ausztria) fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak.

A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton napi dalokat énekelnek.

A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. A helyszín településenként változó: többnyire a piactér, a templomtér vagy esetleg maga a templom ad helyet a rendezvénynek. Általában műsorral is készülnek, mely leggyakrabban a köpönyegét megosztó Márton történetét mutatja be. Lezárásként meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket valamiféle finomsággal, például pereccel, márton-kiflivel, fánkkal, liba alakú kaláccsal, cukorkával, teával, gyerekpunccsal, márton-musttal. Az egyik legjellegzetesebb Márton napi ajándék a “Weckmann", ami egy édes tésztából készült ember alakú figura.







Az utóbbi években a lámpás felvonulások széles körben elterjedtek, még Hollandia és Németország protestáns területein is. Annak ellenére, hogy a protestáns egyházak nem ismerik el a szenteket.

Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran kapnak diót, mogyorót, narancsot és mandarint.

Belgium keleti részén valamint Flandria nyugati tartományaiban november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy más kultúrákban a Mikulástól.

Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. A családok és barátok gyűlnek ilyenkor össze, sültgeszetnyét esznek és bort, “jeropiga"-t (must és pálinka keveréke) és “aguapé"-t(gyenge,vizezett bor) isznak. Itt úgy tartják, hogy Szent Márton miután a köpönyege felét odaadta egy koldusnak, folytatta útját és a másik felét is elajándékozta egy szegény embernek. A hideg időben hosszú útnak nézett elébe, de csodák csodájára a nap olyan erősen kezdett sütni, hogy a fagy felengedett. Mivel ez novemberben igen furcsa, isteni közbenjárásnak vették. Azóta is Szent Márton nyaraként emlegetik, ha ezen a napon a hideg időjárást megtöri egy-egy napsugár.

Lengyelországban, Poznan városában felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről. Poznan városában egyébként a fő utca is róla kapta nevét. Ilyenkor egy különleges vajas kiflit sütnek, ez a “rogal ¶więtomarciński".


Amit a Márton-napról tudni kell: az eredetétől a libasütésig

Link


Márton-napi hagyományok: amikor a libasült és az újbor nem hiányozhat az asztalról
Szent Márton napja az adventi böjtöt megelőző utolsó nap, ekkor még szabad jókat falatozni, illetve mulatságokat tartani.
Link













  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
A Magyar Tudomány Napja
  2023-11-03 19:15:56, péntek
 
 







A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA


Mottó:

A tudós hazája széles e világ, szoktuk mondani; de ne feledjük soha,
hogy Magyarország is ehhez a világhoz tartozik.


1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.

November 3. - A Magyar Tudomány Napja
A kormány 1997-ben hozott rendelete 55/1997. (IV. 3.) november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására.







MAJDNEM MINDEN, AMI MAGYAR...


A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit MAGYAR feltalálóknak köszönhet az emberiség.

Kezdetnek fogott egy golyóstollat (*Bíró László, 1931*), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (*Szilárd Leó 1929*), utána zajtalanul gyúló foszforos gyufával (*Irinyi János 1836*) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (*Gábor Dénes, 1947*), majd beszedett egy C-vitamint (*Szentgyörgyi 1931*). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (*Puskás Tivadar 1878*).

Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a komputerén (*Neumann János 1944*), elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (*Kemény János 1964*), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (*Simonyi Károly 1974*). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (*Rátai Dániel 2010*) sem tudta megoldani.

A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (*Goldmark Károly 1948*), és bekapcsolta a tv-t is (*Mihály Dénes, 1919*). Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be, megörült, hogy színes tv-je van (*Goldmark Károly, 1948*). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (*Asbóth Sándor* ö készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a hold autón (*PávlicsFerenc kb. 1960*), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik kockát (*Rubik Ernő 1976).*

Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához vette automata fényképezőgépét (*Mihályi József 1938*), dilemmázott kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (*Dallos József 1928*) vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (*Gyorffy István 1959*) használja-e?

Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (*Galamb József 1908*,) aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (*Ansits Ferenc 1983*), és megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebességváltója volt (*Bíró László 1932*). Még felmerült egy VW bogár is a speciális dizájnja miatt (*Barényi Béla, 1925*). Ez annyira tetszett neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (*Csonka János 1893*).

De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (*Jedlik Ányos 1861*), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (*Asbóth Oszkár1928*).

Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer díjas (*Pulitzer József 1917*) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait (*Losonczi Áron, 2001*) - magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem sikerült befejezni.

Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén, még kriptontöltésű lámpáját (*Bródy Imre 1930*), megivott egy pohár szódát (*Jedlik Ányos 1940*), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrint (*Richter Gedeon 1912*).

Az egész nap fáradozásait kipihenendő visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait világszerte elterjesztő (*Kodály Zoltán 1929*) Psalmus Hungaricust.



Link











  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Idősek világnapja
  2023-10-01 08:30:53, vasárnap
 
 







IDŐSEK VILÁGNAPJA


Az ENSZ közgyűlés határozata alapján a mai napot az idősek világnapjaként tartják számon.


"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.
Jókai Mór/

"Ősi és érett kultúrákban az öregeket nem azért tisztelték, mert "fáradságos életükkel kiérdemelték", nem is abból a józan előrelátásból, hogy "egyszer én is öreg leszek, s milyen jó lesz, ha nem hajítanak majd a szemétre!", hanem azért, mert a lélek még érzékenyebb volt, a szellem nyitottabb, s az öregember, óriási élettapasztalatával, olyan értékeket jelenített meg, amely a fiatalabbak számára vonzó és kívánatos volt! (...) Az öregember akkoriban nem teher volt, hanem felbecsülhetetlen érték: nem azt nézték, milyen mulandó teste, hanem hogy ki lakik benne!"
Müller Péter/

Látod, így jön majd az öregség, udvariasan. (...) Nem dráma az öregség, ne félj. Egy napon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel a munkából és az életből, szórakozottan, s aztán készségesen mondod: "Igen, igen. Meg kell öregedni. Egy pillanat még, valamit akartam... Mit is? Igen, élni. Tudom, most már késő. Mehetünk."
/Márai Sándor/

"Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta. "
/Móra Ferenc /

Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon. A gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek a különböző társadalmakban. Az öregedő magyar társadalomban az idős emberek többsége egyedül vagy másik idős emberrel él együtt. Komoly kihívást jelent, hogy öregkorukra az esélyeik életútjukhoz méltóan alakuljon.

Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján először 1991-ben rendezték meg az idősek világnapját, azóta minden év október első hétfőjén emlékezünk meg a környezetünkben élő szépkorúakról. A megemlékezés célja, hogy figyeljünk az idősek problémáira, középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort,

Az idősek világnapján sem feledkezett meg a nyugdíjasokról a magyar kormányfő. Orbán Viktor a közösségi oldalán egy fontos bejelentéssel köszöntötte fel őket.

Ahogy a mai sajtó egy része is beszámolt, e hét csütörtökön, a szokásos Kormányinfó előtt a Facebook-oldalára feltöltött videón jelentette be a kormányfő, hogy a gazdasági helyzet miatt átlagosan félhavi nyugdíj-kiegészítést kapnak az idősek novemberben.

- A nyugdíjak értékét minden évben megőriztük, ha jól ment az ország szekere, még nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni - fogalmazott akkor Orbán Viktor.

A magyar kormányfő az idősek világnapján is emlékeztette erre a nyugdíjasokat egy rövid poszttal, amelyhez azt írta:

,,Az idősek számíthatnak ránk!"

Az a Magyarország, ahol most élünk, tanulunk, dolgozunk és gyermeket nevelünk, az idősek munkája nélkül nem lenne - mondta a kormányszóvivő az idősek világnapja alkalmából a közösségi oldalán vasárnap közzétett videóban.

Szentkirályi Alexandra elmondta, az ünnepen minden magyar nyugdíjasnak megköszönjük, hogy az ország legnehezebb időszakaiban, a világháború után, a kommunista diktatúra alatt, a szocializmus szűk évtizedeiben és a rendszerváltás után is kitartottak, dolgoztak és gondoskodtak a családról.

,,Tudjuk, hogy ez nem volt könnyű, sok dolog, ami nekünk természetes, az nekik egyáltalán nem volt az, sokuktól az akkori hatalom mindent elvett, akár szerettüket is elveszítették a háború, a bebörtönzések, az üldözések miatt, sokuktól elvették a tanulás, a munka, az utazás lehetőségét is" - fogalmazott.

A kormányszóvivő hangsúlyozta, 2010 óta az idősek megbecsülése a kormányzati értékrendszer része, ugyanúgy, ahogy a gyermekes családok támogatása. Kifejtette, szeretnék az idősek életét, megélhetését és biztonságát segíteni, ezért foglalta a kormány törvénybe, hogy a nyugdíjak értékét minden körülmények között megőrzi, így minden évben garantált az inflációkövető nyugdíjemelés.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére utalva Szentkirályi Alexandra elmondta, a nyugdíjasok januárig visszamenőleg nyugdíj-kiegészítést kapnak, jövő januárban pedig újabb nyugdíjemelés következik.

Emlékeztetett arra, a kabinet több alkalommal nyugdíjprémiumot fizetett az időseknek, a tervek szerint újra kapnak majd ilyen juttatást, ,,ahogy a mostani háborús helyzet után újra pályára áll a gazdaság" . Emellett a kormány visszaadta az időseknek a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, amelyet a mostani háborús időkben is megtartanak - tette hozzá.

Szentkirályi Alexandra a videóban kiemelten fontosnak nevezte az idősek szempontjából az élelmiszerárak és a rezsidíjak féken tartását, illetve ezek megvédését, szavai szerint még akkor is, ha ,,ez Brüsszelnek és a baloldalnak egyáltalán nem tetszik" .







Aranyosi Ervin: AMIKOR MEGÖREGEDNEK...


Amikor még kicsi voltál,
Ők voltak már a nagyok.
Tanítgattak, így teltek el
egymás után hónapok.
Megmutatták, - mit, hogyan kell,
- felöltözni, rendesen.
Cipőt fűzni, begombolni,
nevelgettek kedvesen.

Megmosdattak, rendbe tettek,
mutatták, hogyan csináld.
Jó példából megláthattad,
hogy működik egy család.
Foglalkoztak lelkeddel is,
irányítva hitedet,
minden jóra tanítottak,
amire csak lehetett.

Erkölcsre és etikettre,
emberségre, ahogy kell,
hogy a zajos nagy világban,
egyedül se tévedj el.
Lassan te is nagyra nőttél,
világképed összeállt,
saját lábra tudtál állni,
ma már tudod, hogy csináld!

Mára Ők megöregedtek,
s felejtenek dolgokat.
Emlékezz majd: foglalkoztak,
egykor veled oly sokat.
Nem mozog már úgy a testük,
fájhat minden mozdulat.
Elromlik a memória,
ami mindent megmutat:

El-eltűnik egy-egy zokni,
cipőt kötni is nehéz,
begombolni a gombokat,
reszketve nem bír a kéz.
Rakoncátlan minden eszköz,
fésű, kanál, mind remeg.
Szerencsés, ha cipők, zoknik
párban összeillenek.

Az étel a kanalukról,
lecsöppenve menekül.
Zsémbesek, és morgolódnak,
nincsenek már remekül.
Most már rád vár a feladat,
nyisd hát meg a szívedet!
Jusson nekik gondoskodás,
melegítő szeretet.

Ne azért, mert elvárható,
ne azért tedd Ővelük.
Csak emlékezz, te rólad szólt
sokáig az életük.
Légy mellettük, ha teheted,
- kis világuk oly rideg.
Öleld Őket szeretettel,
melegítsen a szíved...














  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
125 éve hunyt el Sisi
  2023-09-09 21:45:28, szombat
 
 







125 ÉVE HUNYT EL SISI


Erzsébet magyar királyné ( München, Bajor Királyság, 1837. december 24. - Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és magyar királyné, akit inkább Sisi (Sissi) néven ismer az utókor. Korának legszebb királynéja volt, tragédiákkal teli élete már a kortársak képzeletét megragadta, halála után pedig legenda lett.







125 éve a Genfi-tó partján lett merénylet áldozata Sisi.


Úri hölgy, napernyővel a kezében, és kísérője sétált a Genfi-tó partján egy szeptemberi délutánon, amikor feltűnt előttük egy fiatalember. Kevesen tudták, hogy az inkognitóban utazó hölgy Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné. A merénylő, Luigi Lucheni olasz anarchista viszont tudta, és halálra sebezte őt a végzetes sétán. ,,Mit érez Felséged? Nem történt baja?" ,,Nem - felelt mosolyogva -, semmi bajom sem történt!" Ez a párbeszéd zajlott le Sisi és udvarhölgye, Sztáray Irma között. Alig egy órával később a ,,magyarok királynéja" már halott volt.


Egy merénylet története, ami megrendítette a világot.


Egy udvarhölgy visszaemlékezései


"Felség a hajó jelez', szóltam s önkénytelen olvastam utána a csöngetésre következő tompa kondításokat... egy... kettő... E pillanatban jóval előttünk meglátok egy embert, ki mintha kergetőznék, egy útszéli fa mögül kiugrik és a legközelebbi másikhoz rohan; innen átcsap a tó melletti vasrácshoz, majd újra egy fához s ekként közeledik. Hát még ez is tartóztat! Gondoltam, önkénytelen követve őt tekintetemmel, mikor ez újból a vasrácsot éri s onnan elugorva, rézsut felénk iramlik. Önkénytelen tettem egy lépést előre s így fedtem előtte a Királynét, de ez most úgy tesz, mint ki nagyot botlik, előre lódul és ugyanekkor öklével a Királynéhoz súlyt."

,,Mintha villám sujtotta volna, hangtalanul hanyatlott hátra a Királyné; és én lelkemet vesztve, egyetlen kétségbeesett kiáltással hajoltam fölébe."

Így történt, így emlékezett vissza 1898. szeptember 10-ére Sztáray Irma. A grófnő az utolsó években mindenhová elkísérte az uralkodónőt, és fogadalmat tett, egyszer megírja, mi és hogyan történt. 1909-ben megjelent visszaemlékezésében csodálattal és odaadással idézte fel azt az öt éven át tartó szolgálatot, amelyet a boldogtalan, ám sokak által irigyelt asszony mellett töltött.


Inkognitóban utazott

Fia, Rudolf trónörökös 1889-es öngyilkossága teljesen lesújtotta a királynét, ezután mindig fekete ruhát viselt. Korfu szigetén méregdrága kastélyt építtetett Achilleion néven, és élete hátralévő éveit egyre magányosabban, depresszióval küzdve, inkognitóban utazgatva, a bécsi udvartól távol töltötte. Nagyrészt kedvenc rezidenciái - Bad Ischl, Gödöllő, Korfu szigete - között ingázott, vagy külföldön tartózkodott. Így volt ez 1898-ban azon a végzetes szeptemberi napon is.

Férjével, Ferenc Józseffel - akivel addigra már régen elhidegültek egymástól - előtte nyáron találkozott utoljára: két hetet megismerkedésük helyszínén, Bad Ischlben töltöttek, majd Sisi útra kelt. Mielőtt a Genfi-tó partján fekvő alpesi üdülőhely, Caux felé vették volna az irányt, megálltak Frankfurtban.

A városban Sisi udvarhölgye, Sztáray társaságában kíséret nélkül, szabadon sétálgatott, fagylaltot, perecet ettek, és müncheni sört ittak.

Bár akkoriban léteztek már fényképek, kevés esély volt arra, hogy bárki felismerje az álnéven utazó királynét. Frankfurtban különvonatra szálltak, és induláskor úgy kerülték el az összesereglett tömeg kíváncsi tekintetét, hogy miközben mindenki a népes kíséretet figyelte, a császárné és udvarhölgye a vonat másik oldaláról felszállt egy kocsiba.

Szeptember 9-én kerekes gőzhajóval indultak Montreux-ből Genfbe, a tó déli végébe, majd egy családi barát, Julie Rothschild kastélyában töltötték az időt a közeli Pregny városában. Miután hosszan és jóízűen ebédeltek a kastély kertjében - ami az alakjára kínosan ügyelő császérnénál ritkaságszámba ment -, Erzsébet és Irma kocsiba ültek és visszaindultak Genfbe. A Beau-Rivage szállodában várták szobával Sisit, pontosabban Hohenembs grófnőt, ugyanis gyakran ezt az álnevet használta utazásai során. Ám állítólag a szálloda tulajdonosa felismerte, így másnap már a lapok címlapján volt, hogy Erzsébet osztrák császárné Genfben tartózkodik.

Szeptember 10-én reggel Sisi és Sztáray Irma úgy döntöttek, hogy a személyzetet vonattal előreküldik, ők pedig csak később, az óvárosban tett séta után, délután gőzhajóval mennek vissza Caux-ba. Sisi a városnéző sétán kisebbik lányának, Mária Valériának egy orchestriont vásárolt, ami egy gramofonhoz hasonló korabeli zenelejátszó készülék volt.

Ebéd után a szállodából indultak a gőzhajóhoz - Sisi nem sejthette, hogy ez lesz élete utolsó sétája.

Kép: Sisi festmény - Erzsébet királyné Xaver Winterhalter festményén - Forrás: Wikipedia





,,Orvost! orvost! vizet!"

Hét ágra sütött a nap, ezért Sisi napernyővel a kezében gyalogolt, oldalán Sztárayval. Váratlanul egy férfi tűnt fel velük szemben, aki szó szerint beleszaladt a királynéba. Ő elesett, a férfi továbbrohant, ám a járókelők feltartóztatták, majd átadták a csendőröknek. Sisi fel tudott állni, így továbbsiettek.

,,Csodának tetszett, amint most kiegyenesedve ott állt előttem. Szemei fénylettek, arca kipirult, gyönyörű hajfonatai az eséstől megbomladozva, lazán font koszorúként körítették fejét. Kimondhatatlan szép és fenséges volt.

Az örömre vált ijedtség elfulladt hangján kérdeztem tőle: »Mit érez Felséged? Nem történt baja? Nem, felelt mosolyogva, semmi bajom sem történt!« Hogy abban a pillanatban a megátkozott kezében tőr is volt, e pillanatban sem Ő, sem én nem sejtettük."

Elértek egészen a gőzhajóig, felszálltak, a hajó elindult, majd a császárné hirtelen rosszul lett, később eszméletét vesztette. Sztáray először azt hitte, az ájulást az alig fél órával azelőtt történtek okozta ijedtség váltotta ki.

,,Átkaroltam, de nem birtam fönntartani; fejét a mellemhez szorítva, rogytam térdre a padlón. Orvost! orvost! vizet! kiáltottam a segítségemre siető lakáj felé. A Királyné halotthalványan, csukott szemekkel feküdt karjaim között. A lakáj és mások rohanva jöttek a vízzel."

,,Mikor meglocsoltam arcát és halántékát, szemhéjai fölnyiltak és én mögöttük ott láttam a halált."


,,,,A legtöbbet szenvedett lélek hagyta el a földet",,

Amint Irma kiengedte Erzsébet szorosra húzott fűzőjét, látta, hogy sokkal nagyobb a baj: úrnője mellkasán, a szív környékén vér szivárgott. ,,Egy pillanat mulva világosan állt előttem a megdermesztő valóság. Az inget félrehúzva a szív táján egy kis háromszögletű sebet fedeztem föl, melyhez egy csepp aludt vér tapadt."

Luigi Lucheni olasz anarchista halálosan megsebesítette a királynét.

,,Hát most mi történt velem?" - Ezek voltak utolsó szavai; ekkor eszméletlenül lehanyatlott. Tudtam, hogy haldoklik. - Levágtam Mária-congregáció érmemet nyakamról s a szive fölé tettem és kértem a Szent Szüzet, hogy készítse el lelkét a nagy utra. - Consolatrix affictorum!"

A hajó az udvarhölgy kérésére visszafordult, hogy orvosi segítséget kaphasson a királyné, és visszavitték a szállodába.

,,Szívfacsarón szomorú volt ez a bevonulás, oda, honnét alig egy órája vidáman indult útnak a Királyné. Szobájába érve lefektettük az ágyra. Dr. Golay már helyben volt, kevés időre reá jött a másik orvos. Kivülök én, Madame Mayer, a fogadós neje és egy az hôtelben tartózkodó angol ápolónő voltunk jelen. Két óra negyven perckor mondta ki az orvos a rettenetes szót."

,,A legszebb, legnemesebb, legtöbbet szenvedett lélek hagyta el a földet s elröppentét csak egy komor szóval jelzik: Meghalt."


,,Kultusz épült alakja köré,,

Hogyan tudott a királyné egy szívszúrást követően a saját lábán eljutni a kikötőbe? Erre a boncolás hamar választ adott: a gyilkos fegyver - amely nem kés, hanem egy házilag hegyezett, éles reszelő volt - csak egy nagyon kis sebet ejtett a szíven, a vér így csak kis cseppekben szivárgott ki a szívburokba. Miközben Luchenit vallatták, megérkezett a hír: Erzsébet királyné halott. Erre a merénylő nagy örömmel felkiáltott: ,,Éljen az anarchia!"

Az olasz származású Luigi Lucheni nyomorúságos körülmények között nőtt fel, és egész életét a létminimumon töltötte, egyre nőtt benne a gyűlölet az uralkodó osztály iránt: az anarchizmus felé fordult. Eredetileg a francia Fülöp orléans-i herceget akarta meggyilkolni, de mivel ő elhalasztotta genfi látogatását, Erzsébet királynét szemelte ki helyette áldozatul. Bár miután elítélték, ő maga kérvényezte, hogy végezzék ki, ezt elutasították, és életfogytiglani börtönre ítélték. Több mint tíz év raboskodás után, 1910-ben a nadrágszíjával felakasztotta magát a cellájában.


Kép: Luigi Lucheni elfogatása - Forrás: Wikimedia




A 61 éves korában meggyilkolt császárné holttestét teljes kíséretével udvari különvonat szállította Bécsbe, szeptember 17-én a kapucinusok templomának császári kriptájában (németül Kaisergruft) helyezték végső nyugalomra fia, Rudolf koporsója mellé. Budapesten és az ország számos pontján hamarosan utakat és településeket neveztek el a királynőről - például Pesterzsébetet. A 20. század első éveire itthon kultusz épült Sisi alakja köré.

Mark Twain amerikai író a temetés idején Ausztriában járt, ahonnan így írt egyik barátjának: ,,Még Julius Caesar megölése sem rendíthette meg olyan nagyon a világot, mint Erzsébeté".


Link


Sisiből Erzsébet - A valódi Erzsébet

Link







GYEREKSZOBÁBÓL A TRÓNRA


"Vasárnap-gyermek vagyok, Nap szülötte;
Trónom arany sugarából kötötte,
Koronám tündökletből fonta össze,
S van fénye száz-szám, laknám mind közötte."

/Erzsébet írta saját magáról/


Link







MADÁR A KALITKÁBAN


"Az ifjú tavasz újra árad,
Friss zölddel díszíti a fát,
Új dalt tanít minden madárnak,
Szebb szirmot bont minden virág.

De mind e szépség mire nékem;
Messzi, idegen földön itt?
Honi napfényt áhít a szívem,
Az Isar-partról álmodik.

Fák sötétjéért suttog ajkam,
Kívánom zöld folyó vizét,
Mely esti ábrándomba halkan
Zúgja búcsúüdvözletét."

/Erzsébet: Az ifjú tavasz/


Link







Erzsébet - Titánia versei és az utókornak szánt üzenete


"Járja a földet életem magánya,
Melyhez rég elvesztettem kedvemet;
Lelkem mélyének nem volt soha társa,
Ki megértsen, oly hívem sose lett.

(...)

Ti drága lelkek a messzi időkön,
Kikhez ma lelkem így, bízón beszél,
Titeket kísérlek majd így örökkön,
Rég tűnt szívem így, e versekkel él!"

/Titánia - A jövő lelkeihez/

Link







A JÖVŐ LELKEIHEZ


"Járja a földet életem magánya,
Melyhez rég elvesztettem kedvemet;
Lelkem mélyének nem volt soha társa,
Ki megértsen, oly hívem sose lett.

Lelkesülő fiatal éveimben
Fontam, persze, szép főkre koszorút;
De jaj! szellemsivárság él ma mindben,
Látom én már, hogy lomb-díszük lehullt.

Rokonok is élnek itt szanaszéjjel,
De csak testem s vérem közös velük;
Bensőbb életem: zárva tíz pecséttel,
Lelkem parazsa mélyen rejtve süt.

Beszáguldoztam egykor én világom,
Szűk lett a puszta, a sívó homok,
Így repültem lóháton tengeráron,
Erin zöldfényű partja fogadott.

S csaknem odaveszett közben a lelkem,
Mert e vágta nem ismert pihenőt;
De jött egy másik lélek: átöleljen,
Adjon védett-örök földi időt.

A ló, lelkemnek evilági kincse,
Égi erők által átváltozott:
Paripa lett, csudás szárnya repítse;
Lelkem véle megbűvölten lobog.

Menekülök az örömös világtól,
Ma már lakói is idegenek;
Tőlem már boldogsága s kínja távol;
Mint egy más csillagon, magam megyek.

Mi egykor fájt, becses lett mára nékem,
S az elhagyatottság: paradicsom!
Szellemem szabadabban szárnyal, érzem,
Neki egy földi lélek se rokon.

És szétpattanásig teli a lekem,
Néma tűnődés, néki nem elég,
Minden arra ösztönzi: énekeljen!
És gyűjtsem könyvbe szívem énekét!

E könyv megőrzi sok-sok emberöltőn,
Mit mai lelkek meg nem értenek;
Évek változtán, múltán végre szökjön
Virágba, érjen való életet...!

Hogy akkor a Mester célját elérjék!
Vigasz-dalok legyenek olyanoknak,
Kik siratják sok hős harcos veszését,
Bús szabadságharcát e mártíroknak.

Ti drága lelkek e messzi időkön,
Kikhez ma lelekem így, bízón beszél,
Titeket kísérlek majd így örökkön,
Rég tűnt szívem így, e versekkel él!"

(Titánia - Tandori Dezső fordítása)

Link







BÚCSÚ POSSENHOFENTŐL


"Csöndes termek, isten áldjon,
Régi kastély, ég veled.
S mind, első szerelmi álom,
Lakd nyugodt tómélyedet.

Kopár fák, áldás tinéktek,
S bokrok, kicsik és nagyok.
Mire ismét kirügyeztek,
Távol vagyok tőletek."

(Titánia versei - Tandori Dezső fordítása)

Link







A RAB MADÁR


"Kék az ég, s szenvedek,
Börtönömön lakat,
A rács durva, rideg,
Csúfolja vágyamat.

Sóhaj feszíti szívem,
Soká nem fogtok itt,
Nagy üdv vár fenn szelíden,
S lelkem szárnya repít."

(Titánia versei)

Link







ÓH, BÁR KIRÁLYT ADHATNÉK NÉKTEK

Ó, Magyarország, szép világ!
Tudom én, élsz gyötrő láncon.
Úgy levenném én rabigád,
Kezem, lásd, nyújtani vágyom.
Haza, s szabadság: sok dalia
Ezekért ért oly bús véget.
Kötelékünk bár fonódna ma,
Királyt adhatnék néktek!
Magyar hadd lenne, hadd e-honbeli hős
Vas a karja, tiszta a híre,
Derék értelmű férfi, erős,
S csak a földért verne a szíve.
Alkotna szabad magyar hazát,
Örökre - legyőzve az átkot!
Itt osztaná örömét-bánatát,
Így lenne hű királytok!

(Titánia versei - Tandori Dezső fordítása)

Link







LIBERTY


"Hajót építek - de szépet!
Szebbet nem láttok, míg éltek,
Sehol a nagy tengeren;

"Szabadság" leng árbocáról,
S ily szót hord az orr, a bátor;
Szabadság száguld velem.

Aranybetűs szó : "Szabadság"!
Büszkén verdes, vad vihart áld,
Száll a karcsú árbocon;

Orrcimpáim megremegnek,
Hullámok ily szót, rebegnek:
Szabadság! Nem álmodom.

Gond leszek sok távírásznak :
Ünnepre hiába várhat
Az udvar-börtön, az unt!

Tiszta vízben, zavarosban,
Sirály jó zsákmányra bukkan;
Hurrá! Szívből vágtatunk!

S csak úgy az ujjam hegyéről
Küldök néktek, kedvtelésből,
Drágák, kik gyötörtetek,

Könnyű csókot áldva lengjen,
S legjobb, ha feledtek engem;
Várnak szabad tengerek! "

(Titánia - Tandori - Mészöly fordítás)

Link







ÉSZAKI-TENGER PARTJÁN


"Igaz, beléd szerettem,
Szilaj, hatalmas ár:
Tajtékos tombolások
Álmomban visszajár.
De addig él a vágy, míg
Kötetlenül lebeg:
Jegygyűrű volna nékem,
Ha kastélyt építek.
Csak hadd szeretlek úgy, mint
Szabad sirályaid,
Cikázva és csapongva:
Ne várjon fészek itt!"

(Titánia - Mészöly Dezső fordítása)

Link










NOSZTALGIA


"Az ifjú tavasz újra árad,
Friss zölddel díszíti a fát,
Új dalt tanít minden madárnak,
Szebb szirmot bont minden virág.

De mind e szépség mire nékem;
Messzi, idegen földön itt?
Honi napfényt áhít a szívem,
Az Isar-partról álmodik.

Fák sötétjéért suttog ajkam,
Kívánom zöld folyó vizét,
Mely esti ábrándomba halkan
Zúgja búcsúüdvözletét."

(Titánia - Tandori Dezső fordítása)

Link


,,Az a bizonyos magyaros lágyság" - a 125 éve meggyilkolt Sisi nem csak a magyarság, a magyar nyelv szerelmese is volt

Link









  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
175 éve született Eötvös Loránd
  2023-07-27 08:15:58, csütörtök
 
 




175 ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS LORÁND


Eötvös Loránd Ágoston (Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1889-től 1905-ig, Magyarország kultuszminisztere 1894-1895-ben, a Matematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke. Legismertebb találmánya a nevét viselő torziós inga.

Az egykori magyar fizikusról, politikusról kevesen tudják, mennyi szállal kötődött a magyar sporthoz. Ő volt például a kultuszminiszter az első újkori, 1896-os athéni olimpia idején.

175 éve született Eötvös Loránd, akinek csak két szerelme volt

1848. július 27-én született báró Eötvös Loránd magyar fizikus, a torziós inga egyik feltalálója és tökéletesítője, aki tehetségét vallás- és közoktatásügyi miniszterként is kamatoztatta. No meg a hegycsúcsokon. Magánélete azonban nem alakult szerencsésen, kihalt vele a bárói család.

A vásárosnaményi nemes és báró Eötvös család Mária Teréziától kapta a kutyabőrt, a nemesség legalacsonyabb rangját, a báró címet, egész pontosan Eötvös Miklós, Eötvös Loránd dédapja. Ezzel szép birtokok, faluk, jobbágyok, zsellérek jártak együtt, vagyonát pedig előnyös házassággal gyarapította. A család aztán adott az országnak udvari kamarást, palotahölgyet, alispánt és főispánt, publicistát, főpohárnokot, tábornokot, koronaőrt, no meg Eötvös Józsefet, a Monarchia vallás- és közoktatásügyi miniszterét. Ő volt az édesapja annak az Eötvös Lorándnak, aki éppen 175 éve született.

Benne volt a család minden reménysége

A kis Loránd három lánygyermek után született 1848. július 27-én Budán, a család svábhegyi villájában. Pár nappal később a krisztinavárosi római katolikus plébánián tartották keresztvíz alá, mégpedig nagynénje és nagybátyja, aki nem más volt, mint Trefort Ágoston, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi elnöke. Valószínűleg a kereszteléskor senki nem tippelt arra, hogy a kis Lóci a keresztpapa elnöki székében ül majd 16 éven át.


Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (Fotó: wikipedia)





Miután elvégezte a piaristáknál a középiskolát, Eötvös Loránd jogi és természettudományi tanulmányokat folytatott a pesti egyetemen. Ügyvédnek szánta a család, esetleg a papa után politikusnak, őt azonban a természettudomány, a csillagászat és a matematika érdekelte. A legjobb akart lenni, emiatt külföldre, Heidelbergbe ment tanulni három évre - a kor három legkiválóbb természettudományi tudósa ugyanis ekkor épp itt, egy helyen tanított. Nem sokat tudni az ottani életéről, valószínűleg látástól vakulásig tanult, ugyanis summa cum laude végzett és doktorált. Apjának, aki akkor miniszter volt, így ír haza:

"[...] E fokozatot nemigen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt [...] König Gyula, győri matematikus."

Hazatérve a tudománynak szentelte magát, laboratóriumban kezdett dolgozni, publikált, 25 évesen az MTA levelező tagja, később rendes tagja, 1889-től pedig elnöke 1905-ig. Megkapta apja miniszteri bársonyszékét is. Tanított, kutatott, elemzett. Minden jelentős kitüntetést megkapott, kivéve a Nobel-díjat, pedig felterjesztették rá. Ars poeticáját így fogalmazta meg: ,,Az igazi természettudós [...] örömöt talál magában a kutatásban, s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít."

Eötvös Loránd nem heverte ki Jolán elvesztését

A húszas évei közepén egy Horvát Gizella nevű szombathelyi, rendkívül művelt polgárlányba lett szerelmes. Ámornak is hálával tartozhatott emiatt, de leginkább a politikának, Gizella apja ugyanis az Andrássy-kormány igazságügy minisztere volt, politikai társaságban találkoztak. Hogy mennyire volt romantikus vagy szenvedélyes a kapcsolatuk, nem tudni, csak azt, hogy 1875. július 28-án, egy nappal a 27. születésnapja után vette feleségül Gizellát a mai Csehországban, a híres fürdővárosban, Marienbadban. Két évvel később jött világra első gyermekük, Jolán, rá egy évre, 1878-ban Rolanda. Pár hónappal később Jolán lányuk elhunyt, ezt a báró sohasem tudta kiheverni, pedig akkor már egy újabb lánnyal volt terhes a felesége, Ilonával. Társaságkerülő, befelé forduló lett, aki jobban szeretett kutatni, tanítani, elemezni, dolgozni és dolgozni, mint társasági életet élni. Eötvös minden idejét családjával töltötte, elsősorban pestlőrinci, mára már lebontott nyaralójukban. És a hegyekben.


Az Eötvös-féle torziós inga (Fotó: wikipedia)





Jött még egy nagy szerelem

Eötvös ugyanis egész életében nagy gondot fordított életerejének fenntartására, a sportolásra, gyakorlott és tehetséges hegymászó volt. Akkoriban Eötvös Loránd, Déchy Mór és Jordán Károly volt a három legkiválóbb magyar hegymászó. Érdekes, hogy mindhárman tudósok, akadémikusok és a fiatal generáció barátai és nevelői voltak. Jordán a Tátra, Déchy a Kaukázus, Eötvös pedig a Dolomitok nagy ismerője volt. Egy 1969-ben készült szakdolgozat szerint Eötvös magashegyi túráinak száma legalább 500-ra tehető. Legkevesebb 110 önálló csúcsot mászott meg. Első megmászásainak száma - ha a hágókat is beleszámítjuk - 25-30 lehetett. Ugyanennyi csúcsra másodikként, harmadikként vagy negyedikként jutott fel. A Dolomitokban egy 2837 méteres csúcs az ő nevét viseli ma is.

A hegymászást a lányaival is megszerettette, gyakran indultak neki hármasban. Rolanda és Ilona azonban nem mentek férjhez - hogy miért, ma már nem tudni, talán a túl szoros családi körbe nem akartak senkit befogadni -, Eötvös Lórándnak pedig nem születettek unokái. Vele, miután szervezetét a rák legyőzte hetvenéves korában, 1919. április 8-án férfiágon, lányai halálakor pedig női ágon is kihalt a vásárosnaményi Eötvösök bárói ága.







A pontosság bűvöletében - Eötvös Loránd élete és munkássága

Link


Eötvös Loránd

Link

Link















  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Egy erdélyi magyar édesanya levele
  2023-06-05 20:45:12, hétfő
 
 







EGY ERDÉLYI MAGYAR ÉDESANYA LEVELE


"Kedves Anyaországi Magyarok!

Mi erdélyi magyarok szomorú szívvel szembesülünk nap, mint nap azzal, hogy sokan közületek minket, erőszakkal elszakított magyar embereket gyaláztok, szidalmaztok, úgy hogy fogalmatok sincs arról, hogy a történelem során mennyi mindent letettünk az asztalra és arról sem, hogy a megmaradásunkért, magyarságunkért, mennyit harcolunk a mai napig!

Minden egyes alkalommal megforgatjátok a tört a szívünkben, mikor azt mondjátok nekünk erdélyi, kárpátaljai, Délvidéki, felvidéki magyaroknak, hogy román, ukrán, szerb, szlovák, mert mi tiszta szívből magyarnak valljuk magunkat!!!

Vádaskodtok, ítélkeztek felettünk és folyamatosan támadtok minket.

Mi a hazánkat nem áruljuk el, mindig is tartottuk a hátunkat és foggal körömmel védtük a magyarságot és a magyarságunkat, ami sokszor embert próbáló volt.

Kedves Magyarország mostani határain belül élő, minket ellenségként kezelő emberek! Mit szólnátok, ha most mi vissza kérnénk tőletek azokat a nemes embereket, akik nálunk születtek, és akikkel a nagyvilág előtt büszkélkedtek, dicsekedtek, és akikről tereket, utcákat, színházat, akadémiát, iskolát, egyetemet neveztetek el?

Mi lenne, ha azt mondanánk nektek, ha mi nem kellünk, akkor ne kelljenek azok a híres magyarok sem, akik mindent megtettek minden magyar emberért, de Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken, vagy Felvidéken születtek?

Mikor ti minket, románoztok, szlovákoztok, ukránoztok és szerbeztek, akkor velük is ezt teszitek és akkor mondhatni, amikor őket emlegetitek, akkor más tollával ékeskedtek!

Tudjátok, ha nem lennénk mi, akkor nem énekelnétek Kölcsey Himnuszát, hisz ő is Erdélyi.

Este nem olvashatnátok Benedek Elek apó gyönyörű meséit. Mátyás király igazságához sem lenne sok közötök, hisz ő is Kolozsvár ajándéka minden magyar számára.

A jó öreg Toldi Miklós, ha napjainkban élne, akkor lehet, hogy nehéz kővel dobálna meg benneteket, ha lerománoznátok. Arany János, Ady Endre, Áprily Lajos, ha ma élnének, akkor fájdalmas verseket írnának arról, hogy még a sajátjaik között is számkivetettek lettek.
Tamási Ábele még a székely humor ellenére is szív hasogatóbb lenne, mert nem csak a román hatalom ellen lázadna, hanem szomorúan kellene tudomásul vegye, hogy saját kutyája is megugatja. Wass Albert a mai helyzetet pedig sokkal nehezebben viselné, mint a száműzetést.

Egy szó, mint száz itt a sok kincs, amit mi erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki magyarok adtunk minden magyarnak, gazdagítva vele a magyarságot és a hazát-


Erdély adta:

Kölcsey Ferenc (Himnusz szerzője)
Tamási Áron író
Benedek Elek apót, írót, népmese gyűjtő
Mikes Kelemen író
Wass Albert író
Nyírő József író
Sütő András író
Orbán Balázs Székelyföld író
Kemény János író
Jósika Miklós
Arany János költő
Ady Endre költő
Áprily Lajos költő
Dsida Jenő költő
Kányádi Sándor költő
Szilágy Domokos költő
Páskándi Géza költő
Reményik Sándor költő
Apáczai Csere János pedagógiai író
Kallós Zoltán néprajzkutató
Tinódi Lantos Sebestyén zeneszerző, lantos /Születése vitatott, vagy a Fejér vármegyei Tinód (ma Sárbogárd város része) v. a Baranya megyei Rózsafa mellett mára eltűnt Tinód - M.G./
Bartók Béla zeneszerző, gyűjtő
Székely Bertalan festő
Paál László festő
Jakó Zsigmond tudós
Benkő Samu művelődéstörténész
Márton Áron mártír püspök
Teleki Sámuel felfedező
Körösi Csoma Sándor ős hazakutató
Brassai Sámuel polihisztor
Károli Gáspár biblia fordító, lelkész
Bolyai János matematikus
Bolyai Farkas matematikus
Hunyadi János törökverő
Hunyadi Mátyás Király
Báthori István fejedelem
Bethlen Gábor fejedelem
Bocskai István fejedelem
Rákóczi György fejedelem
Apafi Mihály fejedelem
Thököly Imre fejedelem
Rákóczi Ferenc fejedelem
Székely Mózes fejedelem
Toldi Miklóst vitéz nemes
Dózsa György hadvezér
Wesselényi Miklós politikus
Mikó Imre politikus
Kiss Ernő honvéd altábornagy
Nagysándor József honvéd vezérőrnagy
Jávor Pál színész
Vaszi Levente énekes
Keresztes Ildikó énekesnő
Molnár Levente operaénekes
Tőkés László forradalmár
Erőss Zsolt hegymászó
Miklós Edit síző

Kárpátalja:

Munkácsy Mihály festő
Beca József labdarugó, olimpikon
Edvin Márton művész
Bódi László Cípő, Republic énekese

Felvidék:

Ballasi Bálint költő
Kassák Lajos költő
Reviczky Gyula költő
Sajó Sándor költő
Tompa Mihály költő
Jókai Mór író
Madách Imre író
Márai Sándor író
Mikszáth Kálmán író
Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda
Bercsényi Miklós szabadságharcos
II Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
Vak Bottyán kuruc generális
Andrássy Gyula politikus
Batthyány Lajos mártír miniszterelnök
Lahner György honvéd vezérőrnagy
Klapka György hadügyminiszter
Pázmány Péter esztergomi érsek
Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő
Wick Béla katolikus pap, történész
Eszterházy Károly egri püspök
Csontváry Kosztka Tivadar festő
Szinyei Merse Pál festő
Kodály Zoltán zeneszerző /Kecskemét?/
Kempelen Farkas tudós, feltaláló
Feketeházy János Szabadság híd tervezője
Dohnányi Ernő zeneszerző
Blaha Lujza operaénekesnő
Kaszás Attila színész
Ghymes együttes

Délvidék:

Tamkó Sírató Károly költő
Vidor Gyula író
Balázs Attila író
Molnár Erik történész
Lázár Vilmos honvéd ezredes
Schweidel József honvéd vezérőrnagy
Beda Tibor festő
Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező
Szeles Mónika teniszező
Varga Izabella színésznő
Szőke Zoltán színész
Rúzsa Magdolna énekesnő

Őrvidék:

Liszt Ferenc zeneszerző

Muravidék:

Zrinyi Miklós költő, hadvezér
Damjanich János honvéd vezérőrnagy

Szeretném, ha megértenék, hogy mi nem akarunk semmit elvenni tőletek, sőt, a történelem során csak gazdagítottuk szép anyaországunkat.

Mi nem most váltunk magyar állampolgárrá, mi azok voltunk, csak elvették tőlünk és nem is kérdezték bennünket, hogy akarjuk-e ezt.

Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír.

Megkérlek kedves magyar honfitársaim, hogy egyszer és mindenkorra értsétek meg, hogy nem akarunk mi tőletek elvenni semmit, és ha lehetőségünk van, akkor továbbra is inkább hozzátennénk, mint elvennék.

A nagyon féltett pénzetekre sincs szükségünk, mi eddig is dolgoztunk, ha kellett éjszaka is, és megálltunk a lábunkon.

Szomorú az is, hogy tőlünk sajnáljátok a visszaadott állampolgárságot és minden segítséget, de szívesen engednétek be az országba ezer idegeneket, sőt még támogatnátok is őket!
Nagyon lehangoló, hogy folyamatosan panaszkodtok, hogy milyen nehéz életetek van szép hazánkban. Én azt gondolom, hogy egyszer legalább érdemes lenne megállni és megnézni, hogy más országban hogy élnek .

Elárulom nektek, hogy nagyon sok országban nem igazán vannak autópályák, elfogadható kórházak, tanintézmények, vagy élhető körülmények és mégis tudnak örülni, szeretni az emberek és jókedvvel dolgozni.

Ne csak nézzetek, hanem lássatok is és ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Érezzétek meg, hogy ha valamit akartok, azért tenni kell, dolgozni, békésen párbeszédet folytatni és főképpen szeretettel lenni egymás iránt. A harag, gyűlölet megöli a lelket és senki nem jut előbb.

Azzal az energiával, amit haragra és gyűlöletre pazaroltok csodás dolgokat lehetne, ami hasznára lenne az egész országnak, magyarságnak.

Nem értem, hogy miért mérgezitek meg a lelketeket és az életeteket? Addigi, amíg mindenki csak a saját maga hasznát lesi, csak az érdekli, hogy neki legyen jobb, addig nem lesz szebb és békésebb világ. A gyerekeink jövője a mi kezünkben van, és ők csak akkor lesznek boldogok, ha béke van.
Hátborzongató az is, hogy arról beszéltek, hogy diktatúra van Magyarországon, úgy hogy közben bármit megengedhettek magatoknak. A diktatúráról mi Erdélyi magyarok tudnánk mesélni nektek, mert mi tudjuk, hogy mi az igazi diktatúra, tudjuk, hogy mit jelent félelemben, rettegésben élni, úgy hogy még a falnak is füle van.

Az igazi diktatúrában nem írhatnátok meg a véleményeteket, nem szavazhatnátok szabadon, nem beszélhetnétek, nem szidalmazhatnátok bárkit, nem nyilváníthatnátok szabad véleményt, nem utazhatnátok más országba, nem vásárolhatnátok meg bármit, csak azt, ami van, nem választhatnátok munkahelyet, iskolát, nem tüntetnétek akkor, mikor kedvetek van, és még sorolhatnám, de nem igazán látom az értelmét.

Amit pedig biztos nem tehetnétek meg, most pedig szabadon tesztek, hogy nem szidalmazhatnátok a politikai vezetőket, mert azért halálbüntetés járna bármilyen diktatúrában.
Egy szó, mint száz mielőtt valamiről beszélgetni kezd bárki is, annak nézzen utána, tájékozódjon kellőképpen és utána vádaskodjon.

Végezetül pedig kívánok mindenki életére áldást, lelkébe békét, szeretetet, örömöt és azt, hogy érezzük mindannyian meg, hogy ne valami ellen kell harcolni, hanem egy nemes célért, a szeretetért és békéért.

UI: mondanivalóm nem politikai meggyőződésből született, hanem azért, hogy megértés szülessen minden magyar ember lelkébe.

Tisztelettel és szeretettel, Gyöngyvér Noémi Ferencz Gyöngyössy - egy erdélyi magyar édesanya!"


Az ő születési helyük már nem Magyarország

Link





  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Mátyás király halála
  2023-04-15 20:45:53, szombat
 
 







MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA


A magyar történelem egyik legismertebb alakja, aki az utolsó olyan uralkodó volt, aki nagyhatalommá tette az országot, 1490. április 6-án, a húsvét előtti virágvasárnapon hunyt el, 47 éves korában.

Hunyadi Mátyás nem származott királyi vérből (bár egyes elképzelések szerint apja, Hunyadi János, Zsigmond német-római császár törvénytelen fia volt), mégis képes volt Magyarországot fontos tényezővé tenni Európában.

A hatalmát és jelentőségét legjobban a halála után káosz mutatta a legjobban, s az, hogy néhány évtized múlva a törökök elfoglalták az ország középső részét, s ezzel Budát is, a királyi központot.

Persze az is érdekes, hogy Bécsben halt meg, bár amellett, hogy magyar, horvát és cseh király is volt, 1486-tól Ausztria uralkodó főhercege lett. Igaz, nem ő volt az első magyar származású uralkodó Ausztriában, hiszen bő négyszáz évvel korábban I.(Bátor) Ernő osztrák őrgróf felesége Frozza Orseolo volt, aki nem volt más, mint I. Péter magyar király (a lenti képen jobbra) édestestvére, így Szent István unokahúga, lánytesvére, Ilona révén. Emiatt az ő leszármazottaik ereiben némi Árpád-házi vér is csordogált.







Mátyás 1485-ben foglalta el az egyik legjelentősebb európai várost, miután az osztrák tartományok behódoltak neki, s ezután vette fel a főhercegi címet. Ekkor volt a birodalma a legnagyobb, amelyet nyugodtan lehetett egyszerre említeni a kor nagyhatalmaival, s a hadserege (a Fekete Sereg) messze földön híres volt.

A hiányzó örökös

Negyvenes éveire egyedül a trónörökös kérdést nem sikerült megnyugtatóan rendeznie, hiszen első felesége, Podjebrád Kunigunda (vagy Katalin) szült neki egy fiúgyermeket, aki azonban néhány nap múlva meghalt, s a fiatal anya is belehalt a szülés utáni komplikákciókba.


A gyermekáldás veszélyei - Videó

Link


Mátyás ekkor még nem aggódott, bár sokszor és eredménytelenül kopogtatott a királyi házaknál feleséget keresve.

Ezért is örült, hogy Nápolyban érdeklődése meghallgatásra talált, hiszen a nápolyi király egyik (igaz törvénytelen) lánya hajlandó volt feleségül menni hozzá - ráadásul Aragóniai Beatrix még Árpád-házi leszármazott is volt, hiszen egyik őse, II. András leánya, Jolánta aragóniai királyné volt.


Akiket szentté avathattak volnaI - Videó

Link


Gyermek azonban nem született a házasságban, csak a házasságon kívül, egy gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával való kapcsolatából éppen 550 éve, 1473. április 2-án, Corvin János. A házasságkötéskor azonban Borbálának el kellett hagynia az országot, bár a király gazdagon megjutalmazta a “szolgálataiért". A kisfú a királyi udvarban élt, s amikor kiderült, hogy nem fog törvényes utód születni, akkor Mátyás már János örökösödését kívánta biztosítani, aki hamarosan az ország leghatalmasabb ura lett.

Apja halálakor a fiú többek között, csak Magyarországon már 30 vár, 17 kastély, 49 mezőváros és 1000 falu ura volt, miközben Bianca Maria Sforza milánói hercegnő volt a jegyese majd házastársa (aki egyébként szintén II. András leszármazottja volt).

Mátyás az utolsó hónapjait már betegeskedés közepette töltötte, s a súlyos köszvénye miatt gyakran használt hordszéket is. Maga is érezte, hogy a fia helyzete ingatag, ezért 1489 őszén ajánlatot tett nagy ellenfelének, III. Frigyes német-római császárnak. Amennyiben Corvin János lehet Bosznia és Horvátország királya, akkor visszadja a stájerországi és karintiai területeket, a magyar rendek pedig hűséget esküdnek a császárnak és fiának. Ez az ajánlat azon bukott meg, hogy Alsó-Ausztriát meg akarta tartani, Frigyes pedig ragaszkodott hozzá.







Mátyás halála


1490 januárjában a király látszólag jobban lett, majd Visegrádon keresztül Bécsbe utazott. Eközben Buda és Visedrád várát és kulcsát Corvin Jánosra bízta - a Visegrádon őrzött Szent Korona lakatjának a kulcsával együtt, amelyért oly sokat küzdött.







Április 4-én az állapota leromlott, s két nap múlva a virágvasárnapi misén már nem vett részt. Ő csak az udvari kápolnában imádkozott, majd aznap délután hirtelen elhunyt.

A már várt, de mégis hirtelen halál, számos legenda alapja lett, hiszen Bonfini is mérgezésről írt a visszaemlékezéseiben, sőt vannak olyan legendák, amelyekben a nagyravágyó főurak gyilkolják meg.

A valóságban feltehetően agyvérzést kapott, s halálával az életműve szétesett. A királyi udvarban élő világhírű tudósok és művészek távoztak, hiszen a mecénás már nem élt, a feleségét II. Ulászló átverte és kisemmizte, a fia ugyan fellépett a királyi hatalomért, de még Mátyás kiváló hadvezére, Kinizsi Pál is ellene fordult, így esélye sem volt, hogy trónra kerüljön, az országot pedig szépen lassan bekebelezték a törökök és az osztrákok.


Mátyás király halála

Link


Magyar uralkodók 1437-1490

Link


5Mátyás uralkodása

Link


Hunyadi Mátyás uralma alatt álló területek

Link






  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
312 éve végezték ki Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost
  2023-02-07 19:30:35, kedd
 
 




312 ÉVE VÉGEZTÉK KI BÉRI BALOGH ÁDÁM KURUC BRIGADÉROST


A Habsburg udvar parancsára 1711. február 6-án végezték ki Budán Béri Balogh Ádám (Hegyhátkisbér, 1665 körül - Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadérost, akit előző év októberében, Szekszárd mellett fogtak el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök.

Béri Balogh Ádám 1665 körül látta meg a napvilágot a Vas megyében található Hegyhátkisbéren. A brigadéros családja generációk óta fontos szerepet játszott a végvári harcokban, így a legendás katona szintén az oszmánok ellen, a Szent Liga 1684-ben kezdődő felszabadító háborújában kezdte meg pályafutását. A fiatalember hosszú ideig Csobáncon szolgált, majd Sopron és Vas vármegyében tevékenykedett mint főszolgabíró. Béri Balogh Ádám származása ellenére igen előnyös házasságot kötött, ugyanis 1690 körül a később hercegi rangig emelkedő Festeticsek leányát, Juliannát vezethette oltár elé.

A frigy eredményeként a Rákóczi-szabadságharc első időszakában Béri Balogh kétkulacsos politikát folytatott, ugyanis szíve a kuruc táborba vitte volna őt, apósa azonban mindannyiszor visszatérítette őt az udvar hűségére. 1703-05 között a Dunántúl számos alkalommal gazdát cserélt, ezzel összefüggésben pedig a férfi is többször pártot váltott; részben ez vezetett odáig, hogy Bécsben árulóként tartották őt számon, és 1710-es elfogása után kivégzése mellett döntöttek.

Egészen 1705-ig tartott, mire Béri Balogh Ádám végleg határozott jövője felől, ezután azonban Rákóczi egyik legkitartóbb és leghűségesebb katonája lett. Hadszervező kvalitásairól és bátorságáról híven tanúskodik az 1706 novemberében, Győrvár és Egervár között vívott ütközet, ahol a győztes lovasroham élén három fejsérülést szenvedett. A férfi 1707-ben Rabutin felvonuló csapatai felett is diadalmaskodott, sikerei és parancsnoka, Esterházy Antal kérése ellenére azonban a kuruc hadvezetés nem járult hozzá brigadérosi előléptetéséhez. Ennek fő oka valószínűleg Béri Balogh korábbi tétovázása volt, az ezredes azonban újra és újra tanúbizonyságot tett hűségéről, így például az 1708. évi trencséni kudarc után is kitartott Rákóczi mellett.

Miután a vereséget követő hónapokban a kuruc tisztikarból többen átpártoltak I. József (ur. 1705-1711) oldalára, Béri Balogh előléptetése ,,időszerűvé" vált, így 1708 szeptemberében a férfi már brigadérosként aratott győzelmet Kölesdnél az északra törő rácok ellen.

Más hadvezérekhez hasonlóan azonban a későbbiekben Béri Balogh Ádám számára sem termett sok babér a labancokkal szemben: Esterházy Antal főseregeivel együtt ő is kiszorult szűkebb pátriájából, az 1710 őszén indított utolsó kétségbeesett dunántúli hadjárat pedig szintén nem hozott számára szerencsét. Szekszárd környékén a brigadéros egy főként rácokból álló hadoszloppal került szembe, miután pedig híres lova, Murza összerogyott, ő maga is a labancok fogságába esett.

Amikor elterjedt a hír, hogy a híres brigadéros az ellenség kezére került, a kuruc vezérkar minden követ megmozgatott azért, hogy kialkudja a katona szabadságát; maga Rákóczi is kísérletet tett a Pálffy Jánossal folytatott vajai tárgyalások során Béri Balogh Ádám megmentésére, ám ebben az ügyben sem a császári főparancsnok, sem a bécsi udvar nem volt hajlandó kompromisszumra. A brigadérost a budai hadbíróság esküszegés és dezertálás vádjában bűnösnek találta, a fejére kiszabott halálos ítéletet pedig 1711. február 6-án végre is hajtották. Az azóta eltelt 300 évben Béri Balogh Ádám legendává, az egyik leghíresebb kuruc brigadérossá nőtt, akinek emlékét a nép ajkán - és esetleg Thaly Kálmán tollából - született költemények, a róla elnevezett közterek és különféle intézmények mellett A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat is megőrizte.







Rajta Kuruc Rajta ( Dériné filmből)
/Manapság is aktuális kuruc nóta - Az igazság, gazság és a hazafiság.

Rajta kuruc, rajta,
Ne nézd, ki az apja.
Rajta kuruc, rajta,
Ne nézd, ki az anyja.
Mind egy szálig, mindhalálig,
Mint vihar a habnak,
Neki a labancnak,
A kutya labancnak.

A labanc, a labanc
Csak a zsoldért harcol.
De az igaz kuruc
A hazáért harcol.
A labancság gazság,
Velünk az igazság.
Isten a Vezérünk,
Zászlónk a szabadság.







Simándy József - Rajta kuruc, rajta (Czinka Panna dallamára)

Link


Kurucok csatája

Link


BÉRI BALOGH ÁDÁM A VÉRTANÚHALÁLT HALT KURUC BRIGADÉROS

Link


Balogh Ádám nótája

Link










  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Az ő születési helyük már nem Magyarország
  2023-02-06 19:45:45, hétfő
 
 




AZ Ő SZÜLETÉSI HELYÜK MÁR NEM MAGYARORSZÁG


Egy nem kimerítő lista azokról, akik valaha Magyarországon születtek,
de szülőhelyük már nem Magyarországhoz tartozik:


Ady Endre (Érmindszent)

Andrássy Gyula (Oláhpatak)

Apáczai Cseri János (Apáca)

Andrássy Gyula politikus ((Oláhpatak)

Arany János (Nagyszalonta)

Aulich Lajos (Pozsony)

Áprily Lajos (Brassó)

Bakócz Tamás (Erdőd)

Balassi Bálint (Zólyom)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós)

Batthyány Lajos mártír miniszterelnök (Pozsony)

Blaha Lujza (Rimaszombat)

Báthory István fejedelem (Szilágysomlyó)

Beke György (Uzon)

Benedek Elek (Kisbacon)

Benkő Samu művelődéstörténész (Lőrincfalva)

Benyovszky Móric (Verbó)

Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező (Újvidék,)

Bercsényi Miklós (Temetvény)

I. Béla király (Dévény)

II. Béla (Szakolca)

Bethlen Gábor fejedelem (Marosillye)

Bethlen István (Gernyeszeg)

Blaha Lujza operaénekesnő (Rimaszombat)

Bocskai István fejedelem (Kolozsvár)

Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő (Kassa)

Bolyai János (Kolozsvár)

Bolyai Farkas (Bolya Szeben megye)

Bódi László Cípő, Republic énekese ( Ungvár)

Brassai Sámuel polihisztor (Torockószentgyörgy)

Budai Nagy Antal (Bodonkút)

Czuczor Gergely (Andód)

Csanády György (Székelyudvarhely)

Csontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben)

Damjanich János (Sztáza)

Dessewffy Arisztid (Ósvacsákány)

Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda (Szerednye)

Dohnányi Ernő zeneszerző (Pozsony)

Dózsa György hadvezér (Dálnok)

Dsida Jenő (Szatmárnémeti)

Edvin Márton művész ( Nagyszőlős)

Erőss Zsolt hegymászó (Csíkszereda)

Eszterházy Károly egri püspök (Pozsony)

Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo)

Gábor Áron (Bereck)

Görgey Artúr (Toporc)

Herczeg Ferenc (Versec)

Hunyadiak:

Hunyadi János törökverő(Kolozsvár)

Hunyadi Mátyás Király ( Kolozsvár)

Jakó Zsigmond történész (Biharfélegyháza)

Janus Pannonius (Csázma)

Jávor Pál szinész (Arad)

Jedlik Ányos (Szímő)

Jókai Mór (Révkomárom)

Jósika Miklós (Torda)

Jurisics Miklós (Zengg)

Kallós Zoltán (Válaszút)

Kassák Lajos (Érsekújvár)

Kazinczy Ferenc (Érsemjén)

Kádár János (Fiume)

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva)

Károli Gáspár (Nagykároly)

Kemény János (Pittsburgh, USA)

Kemény Zsigmond (Alvinc)

Kempelen Farkas tudós, feltaláló ((Pozsony)

Keresztes Ildikó énekesnő (Marosvásárhely)

Kinizsi Pál (Temeskenéz)

Kiss Ernő honvéd altábornagy (Temesvár)

Kittenberger Kálmán (Léva)

Klapka György (Temesvár)

Knezic Károly (Nagygordonya)

Kosztolányi Dezső (Szabadka)

Kós Károly (Temesvár)

Kölcsey Ferenc (Sződemeter)

Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös)

Kríza János (Nagyajta)

Kubinyi Miklós (Deménfalu)

Lahner György (Necpál)

Lázár Vilmos (Nagybecskerek)

Leövey Klára (Máramarossziget)

Liszt Ferenc (Doborján)

Madách Imre ((Alsósztregova)

Majthényi Flóra (Novák)

Makkai Sándor (Nagyenyed)

Maléter Pál (Eperjes)

Marschalkó János (Lőcse)

Márai Sándor (Kassa)

Márton Áron (Csíkszentdomokos)

Mátyás király (Kolozsvár)

Mikes Kelemen (Zágon)

Miklós Edit síző (Csíkszereda)

Mikszáth Kálmán (Szklabonya - Mikszáthfalva)

Márai Sándor (Kassa)

Mihalik Kálmán (Oravicabánya)

Munkácsy Mihály (Munkács)

Nagysándor József honvéd vezérőrnagy (Nagyvárad)

Nyirő József (Székelyzsombor)

Oláh Miklós (Nagyszeben)

Orbán Balázs (Lengyelfalva)

Paál László (Zám)

Páskándi Géza (Szatmárhegy)

Pázmány Péter esztergomi érsek ((Nagyvárad,)

Pósa Lajos (Radnót)

Prohászka Ottokár (Nyitra)

Rákosi Mátyás (Ada)

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (Borsi)

Rákóczi György fejedelem

Reményik Sándor (Kolozsvár)

Reviczky Gyula költő (Vitkóc)

Révay Miklós (Német-Nagy-Szent-Miklós)

Rúzsa Magdolna énekesnő (Verbász)

Sajó Sándor (Heringer - Ipolyság)

Schweidel József (Zombor)

Somogyváry Gyula (Füles)

Sütő András (Pusztakamarás)

Szabó Ervin (Szlanica)

Szapolyai János (Szepesi vár)

Szálasi Ferenc (Kassa)

Szeles Mónika teniszező (Újvidék)

Székely Bertalan (Kolozsvár)

Székely Mózes fejedelem ((Udvarhely)

Szép Ernő (Huszt)

Szilágyi Domokos (Nagysomkút)

Szinyei Merse Pál festő (Szinyeújfalu)

Tamási Áron (Farkaslaka)

Teleki Sámuel (Sáromberke)

Than Mór (Óbecse)

Thököly Imre fejedelem (Késmárk)

Tildy Zoltán (Losonc)

Tompa Mihály (Rimaszombat)

Tőkés László püspök (Kolozsvár)

Tóth Árpád (Arad)

Trefort Ágoston (Homonna)

Vámbéry Ármin (Szentgyörgy)

Wass Albert ( Válaszút)

Zelk Zoltán (Érmihályfalva)

Wesselényi Miklós politikus (Zsibó)

Johnny Weissmuller, eredetileg Weissmüller János olimpiai bajn. úszó, filmszínész, (Szabadfalva)

Zrínyi Ilona (Ozaly)

Zrínyi Miklós költő, hadvezér (Csáktornya)

id. Zrínyi Miklós (Zrin)

És még néhány száz hol van csak Erdélyből... és még sokan mások...

Folytasd a listát!







KÉRVÉNY


Alulírott magyar állampolgárságot kérek.
Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek
Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.

Valamikor régen, amikor születtem
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Egy Párizs melletti béketárgyaláson.

Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk !

Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Az árulóknak ez lett búsás fizetése !!
Szeretnének minket ma is kiirtani !
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni !

Remélem és hiszem, fordul majd a világ !?
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág !
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket !

Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit a balsors vállainkra rakott !
Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha!
Eljött az idő végre : mostan vagy soha !

Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezéreink ezért nagyon sokat tesznek !
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ
Hogy kinek jár a tövis kinek a virág !?

Vár reánk a szép, nagy, közös Európa;
Határait védjük évszázadok óta !
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Megvédték őket vitéz magyar kezek !

Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarakat !!!
Te aki egykor sasok fészke voltál
Ily szomorú sorsra miért is jutottál ?

Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
A magyar nemzetnek voltál megmentője !
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem !

Nem kedvezett nekünk a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat !
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe !!

Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni,
Idegen hazában sorsunkat siratni.

Én aki maradtam nagyon szépen kérem !
Magyar állampolgárságom adják vissza nékem !
Ígérem az leszek aki eddig voltam,
Én magyar maradok - itt az ősi honban !!











  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 145 
2023.11 2023. December 2024.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 231 db bejegyzés
Összes: 4741 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 447
  • e Hét: 9479
  • e Hónap: 1720
  • e Év: 926031
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.