Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/44 oldal   Bejegyzések száma: 437 
Herczeg Ferenc balatoni kapcsolata
  2021-01-29 14:50:28, péntek
 
  Herczeg Ferenc író, akit Szerb Antal irodalomtörténész ,,a magyar irodalom hercegének" nevezett, Németh G. Béla: A lektűr magyar mestere" címmel jelölt (lektűr = könnyű, szórakoztató szépirodalom) erősen kötődött Badacsonyhoz. Hogy miért? Nos, azt is el fogom árulni, de előbb beszéljünk egy kicsit az íróról, hiszen ő is azok közé tartozik, akiket a mi korosztályunknak nem, vagy csak titokban a szülői ház falai között a családi könyvespolcról volt lehetősége megismerni, akinek a műveit 1949 után évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosított Nemzeti alaptanterv tervezetét 2020.februárjában tette közzé. A tervek szerint az új NAT az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe.
Az új tanterv Herczeg Ferencet beemelte a magyar prózairodalomnak a magyar ifjúság számára megismerésre érdemes írói közé.
A magyar diákok a jövőben megismerkednek majd Herczeg Ferenc műveivel, és nemcsak életútját, életművének fontosabb összefüggéseit, azok etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozásait ismerik meg majd, hanem az író nemzeti-kulturális jelentőségét, helyét a magyar irodalom történetében

,,Annyit dicsértek érdemen felül, hogy nem illik tragikusan vennem a támadásokat. Én, kérem, sem úgynevezett úr, sem nép nem vagyok, hanem egyszerűen író. Azt a világot írtam meg, amely körülöttem élt és nyüzsgött. Én már megharcoltam minden harcomat, elvégeztem minden munkámat. Hogy jól-e vagy rosszul? Arra majd az idő fogja megadni a választ. Ezentúl én már csak csendes és jóindulatú szemlélője akarok lenni annak, amit önök csinálnak"
- mondta utolsó nyilvános megszólalásakor

 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Pilinszky János: Badacsonyi bor - részlet
  2021-01-29 14:44:11, péntek
 
  Nem tudom, hogy a badacsonyi szőlősgazdák közül ki ismeri a költő eme gyönyörű mondását, de az biztos, hogy boraikat mindig is nagyon megbecsülték.
Badacsonyban a hegyi gazdák írásban, szabályokban foglalták össze a szőlőhegyi élet normáit, a művelés és az ünnepek rendjét. Ezek a hegyszabályzatok születési előjogokra való tekintet nélkül határozták meg a mindennapok sorát. Egyfajta szőlőhegyi demokráciát jelentettek, bár a tisztségviselők, a választók és választhatók személyét itt is a feudális magyar jogrendszer és szokáshagyomány határozta meg. Az elöljárók aláírásaival hitelesített iratokat piros vagy fekete pecsétviaszba nyomott szőlőhegyi pecséttel zárolták.
Badacsony borait, különösen a nemesi, uradalmi szőlők jobb termékeit mindig különleges jelzőkkel illették.
A helyi szőlő- és borkultúra kiemelkedő színvonalát jelzik a badacsonyi névvel kitüntetett és elkülönített termékek, módszerek, eljárások: badacsonyi kétrügyes metszés, badacsonyi somszőlő, badacsonyi kéknyelű, badacsonyi klasszikus bakművelés, badacsonyi aszúbor, badacsonyi ürmös. Ezek messze földön híressé tették a borvidéket

- A bor körül télen-nyáron vidámság, élet lüktetett, legfeljebb nem kint a hegyen, hanem a pincében, ahol Szent Márton, Szent Vince ünnepét, vagy az Istvánolást, a János-napot megülték. Majd a húsvéti feltámadási körmenet után ismét kezdődtek a munkás hetek, hónapok.
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Örkény István: Badacsony
  2021-01-29 14:42:42, péntek
 
  ,,Sütött a nap. Fátylasan bár, de felhőtlenül ragyogott a Balaton, melynek vizén - ma reggeltől kezdve - a menetrendszerű gőzösökön kívül, ki tudja, hány kirándulóhajó, vitorlás és motoros volt Badacsonyba indulandó, sok száz kirándulóval a fedélzetén! Szép, meleg nap ígérkezett. A tavalyi gyenge bortermés miatt már júniusban huszonnyolc forintért mérték a badacsonyi bort. - Édes, jó istenkém - sóhajtotta özvegy Vozárné -, tedd, hogy ma ne legyen eső...
Leporolta a vincellérház előtt álló lócákat és a zöldre mázolt, iksz-lábú asztalokat, aztán hátrament, s a pincében sorba állított, potrohos üvegekbe kezdte lefejteni a bort."

 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Latabár Árpád Zentai Anna - Csopak, Somló, Badacsony
  2021-01-29 14:39:15, péntek
 
  Részlet Eisemann Mihály Füredi Anna-bál c. operettjéből.
videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Vas István: Badacsonyi ősz
  2021-01-29 14:34:50, péntek
 
  Esik, a köd vastagszik a tavon,
alig látszik ki már a Balaton.
De idejövet elkaptuk, ahogy
Akarattyánál elénk ragyogott
előbb az a hirtelen, résnyi víz,
aztán egy forduló után kinyílt

S csillogtak a vékony, őszkezdeti
napsütésben kékjei, zöldjei.
A kék eltűnt, a zöld sötétedett,
sötéten áll a badacsonyi hegy,
piroslik rajta esőverte lomb,
boltozata, a gyűrt bazalt borong,
s nem látni, csak szürkészöld fátylon át

Szigligetet, Csobáncot, Tátikát.
Zokog a lomb, suhog a szél, oda
ez a nyár is, az eső illata
száll szét a szélben, mélyen beszívom,
a magam nyarától is búcsúzom:
ahol a szél, a köd, az ősz is édes,
ezen a hegyen lettem negyvenéves

 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Ahogy egykoron Szent Kristóf is
  2021-01-10 15:21:59, vasárnap
 
  Botjára támaszkodva, tanuló.
Farkas Zoltán fentebb említett cikkéből való a következő részlet:

Egry József ,,meg sem látja a tömeg kedvelte és mindenkinek rendelkezésére álló szépségeket. Amit ő észrevesz és végletekig túlfeszítve alakít, az a világ egynémely tüneményének teljesen egyoldalú és önkényes látománya, minden egyéb, csak éppen nem természeti, hanem annál inkább művészi valóság. Azzá teszi az a ritka kifejező erő, amely izgatottan elénk táruló vízióit ránk kényszeríti és egy különös világba ragad magával, ahol súlyát, kiterjedését, sőt még színét is veszti minden, hogy beléöltözzék Egry áttetsző testetlenségébe, halványan kavargó színeinek átszellemült, érzékietlen mámorába, sehol sem létező fénytüneményeinek szivárványos ködébe."
Takáts Gyula: Egry Józsefről a következőket írta: ,,Kassák Lajos nemcsak a végtelen víz és a horgászás, de amint a fonyódi mólón említette nekem, épp Egry személye és művészete miatt szerette a Balatont. Úgy mondd, 1919-ben levelet írt Egrynek. Arra kérte - mert akkor nem nagyon volt tanácsos, hogy Pesten maradjon -, szerezzen neki elrejtő lakást Keszthelyen vagy valamelyik közeli faluban. Egry, aki akkor már feleségül vette Pauler Juliskát, és az állandó Balatonra rendezkedett be a keszthelyi szép Pauler villában, azonnal teljesítette Kassák kérését. - "Így akkor naponta találkoztunk Keszthelyen." - Kassák fonyódi elbeszélése szerint, akkor sok szó esett köztük az expresszionizmus kérdéseiről, melyet Egry épp elhagyni készült. Ezt Kassák, "a modern", erősen ellenezte, mert Egrynél stílus visszalépést sejtett. Sokat sétáltak a mólón, a Helikon-parkban. Egryben akkor már a nagyon is új Egry József-i világkép és annak formai és szín és fény, látás és ábrázolás módjai érlelődtek. Végül is Egry akkor jutott anyagi gondjai és lelki válságai közül először igazán levegőhöz és fényhez.
Kassák akkor 1947-ben, nálunk Fonyódon, Egry műtermével szemben, mely pontosan apámék villájával szemben épült, sokszor megemlékezett Egry keszthelyi életviteléről, amelyhez, mint mesélte, szorosan hozzátartozott a mindennapi biliárdozás, jó adag napi konyak és a pepita füzetes horgászás, a séták és a szemlélődés. Ha most is befutott a hajó a fonyódi kikötő szárnyai közé, én ösztönösen fölnéztem Kassák horgásznyele mellől a hajó emeleti fedélzetére. - Nem áll-e ott Egry? - Mert gyakori, sokszor naponta vendégünk volt Fonyódon. És mindig ugyanazok a jellegzetes mozdulatok és helyzet, mert mindig az utolsó leszálló volt. Ugyanaz a hanyag füzetösszehajtás és ceruza-zsebbe tétel. Kezében a kis halas háló vagy szák, mert a piacra is ezt használta, és ugyanabban a kezében a saját készítette somfabottal a kilépés a partra. Arcán az ezerráncú mosolygás. Mosolygás, mert neki Fonyód kedves volt. A jobb beszerzés bázishelye... Tea, kakaó, szardínia, kávé...
Keszthely után neki egy kicsit a balatoni városka volt Fonyód, ahol több volt az üzlet, és volt piac is és a Porkoláb vendéglőben biliárdasztal és néhány barát is. A hajó pedig a két part - Badacsony és Fonyód - között maga volt a mozgó, fehér műterem. Figurákkal, táj- és fényváltozatossággal délre és északra is. Mintha csak úgy siklott volna ki hazulról, a badacsonyi torony műteremből a vízre, hogy aztán nálunk kössön ki. A füzetben mindig volt néhány "följegyzés". Amolyan öt-tízperces figurális és táji vázlat. Hiszen az egész hajóút húszperces volt. Ha érdeklődtem a füzet után, nemegyszer szakított ki lapokat a pepita füzetből, és megajándékozott a "fonyódi heggyel". E kettős kúpú sárvulkán az ő képein sokszor jelentette a távlatban a szigetet. A biztos pont volt a fényben, mint a híres 1936-os "Juliska" című képén is. Juliska és Fonyód Keszthely után a kettős erős horgony volt Egry életében. A hegy és Juliska, ők tartották a festő fényen lebegő csónakját.
Ilyenek voltak az 1945 utáni nehéz évek a somogyi piaccal és a patikával és a barátokkal és azzal, amit ők összeszedtek a batyuzó eladóktól. Amelyeket aztán Egry hazavitt a halas hálóban, és otthon Juliska osztotta be az élethez. Az északi parton Tatay Sándor vitte neki mindig a segítséget, mert hosszú ideig bizony nem volt fényes Egryék élete, bárhogy ragyogott is a műve.
Elismertetése nem ment könnyen. Igen érdekes példa erre közös könyvünk a Fonyódon és Badacsonyban válogatott és összeállított Vízitükör hosszú hajózása a viharokon a megjelenésig. Azaz 1955-ig. Érdemes rá visszaemlékezni a 25 éves évforduló alkalmából is. Sok emlék fűződik hozzá. Az akkor, 1948-ban kapott nagy aranyérem és Kossuth-díj után is csak kesernyésen mosolygott a Vízitükör tervén, amelyben rajzai és verseim együtt jelentek volna meg. Alig hihető, de a 14 Egry-rajz és 18 "balatoni" versem összeválogatása majdnem két év munkája volt.
Hosszú ismeretség után kérte csak el az addig megjelent köteteimet. Aztán rendszeresek lettek általában a versről való beszélgetések. Akkoriban többet írtam és akkortájt jelent meg a Se ég se föld kötetem több "balatoni" verse. Ezeket Egrynek fölolvastam, mint ahogy ő is megmutatta füzetének balatoni vázlatait. Nem a versekhez készültek ezek a toll- és ceruzarajzok, de hangulatban sokszor találkoztak. Észrevétlen, de szívós következetességgel állt össze a kötet. Tizennégy rajzának ő adta a címeit. A kötet sorrendjében a vers és rajz egymást egészítette ki. Ilyenek Egry címei: "Nád közt horgászgató", "Badacsony és Gulács", "Bárkás", a Vihar előtt című versemmel. Aztán Gémek a nádasban és Így emel című versem mellett a "Balatoni térben" című rajz. A "Nádvonal", "Festő a parton" a Tavi verssel.
Aztán verseimmel együtt két dekli (pakundekli rövidítése, kartonpapír) közé csomagolta őket, és én küldtem föl a kis kötetet a mindig lelkes és segíteni kész Sárközi Mártának a Válaszhoz, aki a Válasz "Fehér Holló" kiadójánál a megjelentetés útjait egyengette. - De bizony hiába. Érdekes, akkor Kassák sem hitt a megjelenésében. Végül is az Egyetemi Nyomdához került a kötet, és mert Bóka László volt akkor a nyomda igazgatótanácsának elnöke, és egyben államtitkár is, tehát őt kerestem föl a minisztériumi hivatalában. Szívélyesen fogadott, de meglepetésemre közölte, hogy mit sem tud a kéziratról. Akkor pillantottam meg íróasztalának jobb sarkán a jellegzetes Egry-deklik közé csomagolt fölbontott Vízitükröt. Mit tehettem, hogy én se "lássam", de Bóka is "észrevegye" fölfedezésemet, beszélgetés közben, az asztal sarkán a "kéziratra" ültem. A beszélgetés végén pedig, hogy Bóka is lássa, kivéve művünket alólam, hazavittem Badacsonyba.
Egry jót, de keserűen mosolygott, nevetett. Aztán a könyv mégis megjelent, de már csak Egry halála után. Ám ennek is érdekes története van. 1954-ben a Nádor szállóban, Pécsen beszélgettünk róla Szántó Tiborral, és akkor ő, mint a pécsi Dunántúli Magvető vezetője elkérte, ha ugyan még együtt vannak a rajzok Badacsonyban. És a műteremben ugyanabban a két dekli között találtuk meg Juliskával a könyv vers- és rajzkéziratát. Ha jól emlékszem, Csorba Győző lektori ajánlásával kerültek föl Pestre jóváhagyásra. És hivatalos pecséttel az jött vissza újra, hogy "kiadásra alkalmatlanok". Fölutaztam akkor Pestre, és fölmentem szomorúan Szász Imréhez, hogy mitévő legyek. Ő azonnal telefonált Németh Lajoshoz - Fülep Lajos tanítványához -, aki a képzőművészeti ügyeket intézte akkortájt a Pártbizottság illetékes osztályán. Úgy vettem észre, mikor a találkozón megjelentem, és megmutattam, hogy nem akart hinni a hivatalos pecsétnek. De tény, rövid úton elintézte, hogy a Vízitükör 1955-ben megjelenhessen a Dunántúli Magvetőnél. A Szabad Népben Kárpáti Aurél a legnagyobb elismeréssel köszöntötte a könyvet, és Fülep Lajos leghűségesebb tanítványa, Fodor András pedig a Csillagban írt róla. Így jelent meg a Vízitükör Fülep Lajos nagy örömére is, akivel annak idején nemegyszer látogattuk meg Badacsonyban Egry Józsefet, és akinek a művészetéről sokszor beszélgettünk.
Ilyen beszélgetés emléke az, amikor Fülep Lajos egyik kirándulás alkalmával a hajó fedélzetén Derkovits Gyulát Egry Józseffel hasonlította össze. - Egry egyre inkább tárgytalan - állapítottuk meg. Emlékszem a szavaira, melyeket a ragyogó fény és a párás vibrálás még csak jobban megerősített. Mint egy valóságos Egry-képben úszott a gondolat... Igen, mert bár művészetük egy környezetből, egy betegségből és egyetlen igazságból indult, és ugyanabból a szociális igazságérzetből táplálkozott, de a művekből kitűnik, hogy öntörvényű festői világukban ez a két nagy magyar mester a megteremtett művekben igen különbözik és szerencsére, így épp a magyar festészet gazdagítására.
Derkovits Gyulánál a tárgyi világ és a szociális feszültség mindvégig reálisan szikrázik az ezüst és az arany színeiben. Egry Józsefnél az ember és a művészet és a világ viszonya egyre inkább kozmikus feszültséggé és méretekké tágult. Így lett Derkovits művészete földibb és Egry Józsefé éteribb... És Csontváryval együtt egy olyan festői trió alakult, amely a 20-ik századi európai festőművészetben rangos helyet biztosít a magyar szellemnek."



 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Tomor Ilona: Szivárvány
  2021-01-10 15:17:41, vasárnap
 
  A ragyogó táj,
Foszforeszkáló opál.
Reszket a levegő
A porszemek tánca fátylán.

Felettünk a szivárvány
Csodája mennynek földnek,
Elcsendesült víznek,
Tündöklő, tűnő tüneménye.

Csak a vásznon él örökké
Egry lelke lángjával,
Tüdeje pirosával
Zsenije lázával.

Emésztő e láng, izzó indulat,
Melyet a színek tüzelnek,
S a térbe törő fehér fények,
Fényárban a tó, a házak,

Ahol merengőn ballag a mester,
Ahogy egykoron Szent Kristóf is -,
Botjára támaszkodva, tanuló
Megfáradtán - a szivárványhíd alatt.


Forrás: acta.bibl.u-szeged.
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Takáts Gyula: Átnyúl a sugáron Egry József emlékének
  2021-01-10 15:01:04, vasárnap
 
  Befonta házunkat a zöld.
A tavunkat alig látni.
Egész erdőn kell a szemnek
átalkandikálni.

Befontak az évek engem.
Deres, loncos iszalag.
Mint a várat... Alig látom
magamból is mi maradt.

Üldögélek zöld lomb között.
Ezüst veri homlokom.
Ami volt, átvált a tájék.
Elhal barát, rokonom.

Az a ház is, ottan szemben
üres, mint a furulya.
Hull a nóta, mint a szájból
nótázóknak a foga.

Minden év húz egyet-egyet.
Csendesek az éjszakák.
Egyre több bor kell a pintbe.
Egyre több piros parázs.

Fény-tükrödön valamikor
csárdást táncolt a szemem.
Hajnalodik... Nézem, nézem...
Nyúl a nap felé kezem.

De csak átnyúl a sugáron,
mint a mohos várfalak.
Az emlékek zöldje-lonca
játszik ujjaim alatt.

1952


Forrás: mek.oszk oldal
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Nagy László: Egry ragyogása
  2021-01-10 14:57:11, vasárnap
 
  Már nem a tó és nem a tenger
nem a világ boltozata
nem a hullám, nem a villám
betölti szemem a férfi

aki jön a végtelen vízről
csónakkal, vászonruhában
hó jelenése, vért se köhög már
nem zihál, semmi erőfeszítés
két evezője vadliba-toll

kiköt s a párában asztal várja
kenyér és hal meg bor s körülötte
mind aki rajongja olyan ívben
akár a szivárvány arca előtt

SZENT A MI KENYERÜNK, HALUNK S BORUNK JÓ VOLT,
MÉG SZIVÁRVÁNYT IS LÁTTAM ITT

S elevez tőlünk a szent és barbár
két evezője vadliba-toll
zendül a tó és zeng a tenger
föltámad a hullám, a villám
reped a világ boltozata
megölnék egymást az elemek
alakok elvérzenének
de ő feltartja kezét, csönd lesz

patyolatot ád a sebekre
rend lesz, de marad a feszesség
a vízé, az égé, hegyeké
homlokok tektóniája

kőművese a világosságnak
siratja az elherdált világot
s fölépíti káprázatában

Forrás: babelmatrix. oldal
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Egry József a a tó megszállottja volt
  2021-01-10 14:52:10, vasárnap
 
  Felfokozott intenzitással festette a napkorongot övező koncentrikus vagy fényzuhatagos sávokat, a fényben feloldódó fákat és épületeket. Jellemző rá az impresszionizmus fényszeretete, a konstruktív irányzatok belső szerkesztettségű rendszere, a plein air frissessége és a drámaiság.
Élete egy volt a festészettel: "én mindig azt festem, amit élek" vallotta.

Farkas Zoltán (1880 - 1969) irodalomtörténész, irodalomkritikus, művészeti író, a művészettörténeti tudományok kandidátusa a Nyugat, 1939. 4. számában Egry Józsefről írott cikkében a következőket írta:
,,Nincs ma (1939) a magyar, de az egész európai művészetnek még egy festője, aki egyéniségével ennyire elkülönülne mindenki mástól; Egry csak önmagához hasonlít. És alig van, akiről olyan nehéz volna írni, olyan nehéz volna magyarázni azt a lelkesedést, amely a rá esküdő hívek kis seregét áthatja."

A kultur nemzetet nem az jelzi, hogy hány aranybányája van, hanem hogy hány alkotója van, mert az a nemzet igazi valutája." (Egry József)
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
     1/44 oldal   Bejegyzések száma: 437 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 826
  • e Hét: 1905
  • e Hónap: 15343
  • e Év: 218256
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.