|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2024-04-17 19:44:27, szerda
|
|
|
Marguerite de Navarre:
Dal
Siratom a tűnt időket
s áhitom az eljövőket,
míg zaklat a zord jelen,
a jelen, mely élnem enged
s aztán halnom idelenn.
Az idő siratja vélünk
vénen édes ifju éltünk,
s nyugalom édes kora
jő, ha búnk már semmivé tűnt:
az idő nem áll soha.
Szép ideink elrepülnek,
hűlt helyükbe zordak ülnek.
Az idő erősíti,
aztán rossz kórral szivünket
szint az idő kezdi ki.
Az idő segít vagyonhoz,
az idő, ki új nyomort hoz,
ő ad friss esőt, szelet,
nyarat, melynek heve tartós,
és gyakorta szörny telet.
Az idő hozott világra,
ő ás majd földnek alája,
ő születés, halál.
Az idő űz vad viszályba
s béke újra véle száll.
Szépet az idő kitüntet,
rútságot növelve büntet
orcánkat álcázni int:
az idő kitép s elültet,
ő teremté műveink.
Az idő szökkent sudár fát,
az idő edz tiszta márványt,
nagy lámpáknak olykoron
ő gyújtja s oltja világát:
egyszer fény, másszor korom.
Az idő oly változandó,
jóra mind rosszat hozandó,
az idő folyton forog:
az idő ma átkozandó
s holnap tán már áldhatod.
Mért is, látva, mily vakon száll
az idővel váltakozván
sorsunk, - hogy üdvöd legyen,
oltsd ki szived s áhítozzál
Hozzá, ki időtelen.
/Ford.: Somlyó György/ |
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-17 19:32:51, szerda
|
|
|
Anna Ahmatova:
Üzenet
Ne küldj több hírt galambszárnyakon,
ne írj többé riadt levelet,
márciusi szélként ne legyezz:
már a lombos édenben lakom,
nyugalom van itt, fejem felett
topolyafák sátra lengedez.
Idelátszik városunk. A ház,
őrbódé, kaszárnya, befagyott
folyón a kínai sárga híd.
Dideregsz...három órája vársz,
őrhelyedet csak el nem hagyod,
ámulsz: mennyi új csillag vakít!
Surranok, mint mókus, fák hegyén,
hölgymenyét képében könnyedén,
én zengetem vadhattyúk szavát,
hogy ne féljen ott a vőlegény,
förgeteges tél haván-jegén,
amíg várja holt menyasszonyát.
/Ford.: Rab Zsuzsa/
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-17 19:01:46, szerda
|
|
|
Reviczky Gyula:
Jó lelkek
Vannak jó lelkek még a földön:
De elrejtőznek a világ elül.
A csacska hír hallgat felőlük,
Élnek s meghalnak ismeretlenül.
Éltük szerény, csöndes, magános,
Dobszóval, vak lármával nem dicsért.
Erényüknek cégére nincsen:
Ha jót tesznek, nem kérdik, hogy miért.
Vásári zajt, hűhót kerülnek,
Nem lökdösődnek lármás útakon.
Lelkük zománcát féltve őrzik.
Amerre járnak csend van s nyúgalom.
A sors csapási, szenvedések
Között értékük legszebben ragyog.
A rózsa is, ha eltiporják:
Akkor terjeszt legédesb illatot.
Vannak jó lelkek még a földön!
Vigasztalásul vallom és hiszem.
Megtűrve, mint árvák, úgy élnek,
És nem irigyli sorsuk' senki sem.
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-17 18:35:39, szerda
|
|
|
Úgy sajog ez a vad tavasz,
mint a letépett ragtapasz
helyén a bőr,
pedig beforrt a tél sebe:
már burjánzik a fény fele
a nyers gyönyör.
Szabó T. Anna
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-16 22:24:24, kedd
|
|
|
Robert Burns
JOCKEY
A városban s köröskörül
nincs Jockeynél vígabb legény;
az ekeszarv mellett fütyül
s vasárnap táncol könnyedén!
Szép kék szememért lelkesül
s dícséri karcsú termetem,
szivem az ajkamon hevül,
ha nem lát s nem hall senki sem.
Jockeym künn szánt a földeken,
jöhet szél, zápor, tél hava;
a réten át figyelgetem,
az ökrökkel hogy tér haza.
S mindig erős karjába kap,
mihelyt leszáll az éj;
s örök hűséget így fogad:
engem szeret, amíg csak él!
Áprily Lajos forditása
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-16 22:15:31, kedd
|
|
|
Robert Burns
A KÉKSZEMŰ LÁNY
Tegnapi útam meggyötört
s gyötör még eleget csunyán:
két édes, drága szem megölt,
megölt egy kékszemű leány.
Nem lánggyűrűs aranyhaja,
harmatos rózsaajka se,
nem is hókeble az oka -
hanem gyönyörű, kék szeme!
Szó, hang, mosoly: édes pokol;
elbűvölt, nem tudom, mivel;
gyilkos-örök sebet ütött
belém, szép kék szemeivel.
De, szó, megállj, várj még, halál,
tán hozzám hajlik a kegye;
ha nem, tudom, hogy gyilkosom
lesz az az édes kék szeme!
Szabó Lőrinc forditása
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-16 21:41:55, kedd
|
|
|
Robert Burns:
KORAI MÉG A KONTY NEKEM
Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa, uram:
férfi ágyában engem
a hideg rázna, uram:
Korai még, korai még,
korai még a konty nekem,
korai még... bűn lenne ám,
ha elcsavarná a fejem.
Anyám varratta új ruhám,
templomba mék megáldani,
ha lefeküdnék, jó uram,
hová lennének fodrai?
Régen elmúlt már Mindszent
hosszú a téli éj, uram;
hogy én egy ágyban önnel -
jaj, nem merek, nem én, uram.
Süvít a szél és lombtalan,
tar ágakat csupál, uram;
de hogyha nyáron erre jár,
idősebb leszek már, uram.
Kormos István forditotta
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-16 21:37:42, kedd
|
|
|
Robert Burns:
A BOROSÜVEG ÉS A JÓBARÁT
Üveg bor és egy hű barát!
Mit akarsz többet, ember?
Ki tudja, még mi vár terád,
a sors hogy pörget, ember?
Kapj a múló pillanaton,
még visszarívod, ember:
a boldogság félénk nagyon,
nem jön, ha hívod, ember.
Nadányi Zoltán forditotta.
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-16 20:53:27, kedd
|
|
|
John Andreson, Szivem, John
Szerző: Robert Burns
John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha hajad koromsötét
volt s a homlokod sima. Ráncos ma
homlokod, John, hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre, John Anderson,
szivem.
John Anderson, szivem, John,
együtt vágtunk a hegynek, volt víg
napunk elég, John, szép emlék két
öregnek. Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen, s lent együtt
pihenünk majd, John Anderson, szivem.
Szabó Lőrinc fordítása |
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
2024-04-12 22:53:10, péntek
|
|
|
Szeretem ujjad karcsuságait,
Szeretem a szemöldöd aggodalmát,
Szeretem, ha szólsz, küzködő szavad,
Szeretem ajkad fájdalmas nyugalmát,
Szeretem földalatti énemet
S buvó tüzét, mit mozdulatlan szítasz -
A kinlódás uj kéjét szeretem
Amire, avatatlant, megtanítasz.
Ignotus
|
|
|
0 komment
, kategória: Költő |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
81 db bejegyzés |
e év: |
530 db bejegyzés |
Összes: |
8986 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 492
- e Hét: 2179
- e Hónap: 5273
- e Év: 73038
|
|
|