2016-05-02 19:00:02, hétfő
|
|
|

ARANY VIKTOR
Elgondolkodtató versek Link
Istenes versek Link
Nőnapi versek Link
Szomorú versek Link
Szerelmes versek Link
Riport a Hitbenhat című könyv szerzőjével, Aranyviktorral
Link
Hajnal előtt legnagyobb a sötétség
Link

ALWAYS ON MY MIND
Mindig csak Rád gondolok
betöltöd szívem lelkem
Mióta ismerlek más ember
Lettem, újjászülettem.
Csodálkozik a világ
Rám sem ismer senki
Nem értik hogy lehet
Egy nőt ennyire szeretni
Nem egy nő vagy hanem
Tökéletes párom,
Isten nekem adott
E kerek világon
Én is tiéd vagyok
Nem vehet el senki
Elárasztod lelkem
Oly jó egynek lenni.
Mindig bennem vagy
Betöltöd tudatom
Rád vágyik bennem
minden sejt és atom

ANGYAL REPÜL . . . . . . . . . . . . . . 
Angyal repül hozzám
Sötét éjszakában,
Aranyhajú kisded
Óvó karjában.
Megszületett Krisztus
Betölti már lelkünk,
Áldott legyen Isten
Mert újjászülettünk.

ARANY BETŰKKEL
Arany betűkkel
Írjátok az égre
A világ világa
Eljön hozzánk végre
Legyen a szíved
Egy meleg jászol
Hol Krisztus lelke
Majd él és ápol.
Hozsanna néked
Drága Mesterem,
Neked köszönöm 
Újult életem!
Imára fakad ajkam
Nyelvem botor dadog
De Te úgy is érted,
Hogy mit gondolok
Fogadj be jászladba
Úgy bújnék melléd
Nálad jobban engem
Senki meg nem véd.
Lakást vesztek abban
Ki szerető lélek,
Add meg nekem kérlek
Hogy veled együtt égjek

ÁLMOM VAGY
Álmom vagy királylány
Tündöklő szivárvány
Repülnék ívedbe
Ülnék az öledbe
Kergetném tincseid
Érezném ujjaid
Karodba fonódnék
Beléd olvadnék
ÁLMOMBAN NÁLAD JÁRTAM
Álmomban nálad jártam,
Két karodban hálót fontam,
Kidíszítettem lelkedet,
Beporoztam szívedet.
Nemsokára eljön az óra,
Mikor örökre melletted
Térek nyugovóra!

BARÁTOD IS LETTEM
Barátod is lettem
Nem csak szerelmed
Társad, védőd,
Második lelked
Mindened vagyok
És Te mindenem
Nem állhat közénk
Senki és semmi sem

BÁR TUDNÉK
Bár tudnék szavakat
Találni, mire nem lehet,
Elmondanám mindenkinek
Milyen a SZERETET.
Milyen egész nap
A fényben állni
Milyen mindent
Egyben megtalálni.
Milyen a gondolat
Ha két fejben cikáz
Milyen a szerelem,
Ha nem kell rá máz
Milyen az élet
Ha boldogan éled
Párodat segíted,
Óvod, véded.
Milyen az ha
Nem kell már félned
És lelkedben
Új hajnal ébred!

CSAK AZ TUD
Csak az tud sírni
Ki sokat nevet
Csak az lesz éhes,
Ki jókat evett.
Csak az lesz fáradt,
Ki volt már pihent
Az kerül felülre
Ki megjárta odalent
Csak az lesz fényes
Ki szennyben honolt
Az a kutya hallgat
Amelyik sokat csaholt
Az tud csak szárnyalni
Ki porban hevert
Az lehet boldog
Ki volt már levert
Ne félj hát semmitől
Éld bátran életed
A nagy titkot megtudod
Hamarabb mint képzeled

CSILLAGFÉNYES LELKED
Csillagfényes lelked
Meggyújtotta szívem,
Neved suttogom
Sűrű sötét éjen.
Jöjj el hozzám
Isten legszebb lánya,
Kiért ég és lángol
Rég nem látott párja.

FIELDS OF GOLD
Aranymezőn járva sem
Lehetnék boldogabb
Bennem süt a Nap,
Szabad már a rab.
Sötét zárkájából
Kilépett a fényre,
Megtalálta immár
Kivel teljes végre
Össze kell nőjön
Mi összetartozik,
Rablánc csörög,
S a földre hullik
Rettentő fényt
Csodálnak a népek,
Van kit melegít
Van kit megéget.
Össze gyülekeznek
Tág hatalmas körben
Könnyük nem fér
Százezer vödörben

HITTEL MONDOM
Hittel mondom
HITVESEM
Kedvvel mondom
KEDVESEM
Egyek vagyunk Istenben
Nincs már többé
FÉL ELEM!

I VE GOT DREAM's TO REMEMBER
Van egy álmom
Mire emlékezem
Hogy volt egyszer
Egy másik felem
Elszakadtunk egykor
Így indul az álom
S azóta hiszem,
Egykor megtalálom
Ébredj hát vándor
felejtsd el az álmod
Előtted áll immár
Az igazi párod
Nem kell őt keresned
Nem veszett el soha
Olyan egyek vagytok,
Mint Isten mosolya
Otis Redding - I've Got Dreams To Remember
Link

KÉK PILLANGÓK...
Kék pillangók kettecskében,
Nézik egymást víz tükrében.
Nyitogatják mosolyukat,
Kutatják a fájó múltat.
Kék pillangók hova szálltok?
Jertek vissza,ki vigyáz reátok?
Hozzátok a tavasz hangját,
Virágok simogató zamatát.
Kék pillangók rám pislognak,
Boldogságért nyújtózkodnak,
Pörögnek a levegőben,
Szellőt hoznak nagy melegben.
Minden ember vágyik rájuk,
Hisz ővék párjuk s szabadságuk.

KÉT VILÁG KÖZT
Kettévágott a fájdalom,
Mint éjfél az éjszakát,
Félig még itt vagyok,
Félig már odaát.
A szenvedés köztudott
Lelket emel,
Szabadulás annak,
Ki testbörtönben hever.
Szárnyam már próbálnám,
De a kínból még nem elég,
Az ember megedződik,
Vagy végleg elég.
Hogy mi lesz sorsom,
Nem is érdekel,
Egyre vágyok már csak,
A félútról el, el, el...

KISZÁRADT PATAK
Kiszáradt patak van szemem helyén,
Könnyeimet már nem mossa a Fény.
Fekete ruhában bandukolok,
El sem hiszem, hogy én, én vagyok.
Csattoghat, döröghet tőlem az ég,
Bennem a tűz már rég nem ég.
Tovább itt élni nem akarok,
A Földön már csak testben vagyok.
Fekete ég a szemfödelem,
Ez vers a végénekem.
Madárdal kísér új utamon
Hol a Fény felragyog, tudom.

LÉTEZIK-E MÉG?
Dögtemető lett
Nemrég élő lelkem,
Kiszáradt a kút,
Miből vizem mertem.
Nyüzsgő kukachad
Rágja bársony testem
Zöldellő rétről
Mély barlangba estem
Fekete üreg van
Pej szeme helyén
Négykézláb kúszik
E szánalmas lény
Rekedt rém hangja
Fakón rezonál
Dünnyögve nyílik
Kérdésre a száj.
Áruld el könyörgöm,
Mit nem láthatok én.
Létezik-e még
Odafent a fény?

MIÉRT?
Miért kell élnem, ha fáj?
Miért vagyok szárnyszegett madár?
Miért nincs gyógyír az életre,
Csak a nagyszerű halál?
Se élni, se halni,
A lét kínja mar,
Bár szűnnék meg hamar.
Törött szárnyam
Tehetetlen verdes
Az irgalom másfelé repdes
Önmagam megölni,
Mily nagyszerű tett,
Eldobni e gyászos életet.
Erőm még ehhez sincs,
Agyamban tombol a nincs
Mozdulatlan várom,
Hogy elér a vég,
S lelkem többé nem ég.
Nem kell több kín és gyötrelem,
Sem öröm, sem lázas szerelem.
Megfáradt már a lét,
Elmondja végső énekét.
Felejtsetek, nem is voltam,
Egy ismeretlent leltek holtan
A Földön csak álmomban voltam.

MINDEN VERSEM
Minden versem
Neked írtam.
Minden könnyem
Érted sírtam
Minden sóhaj
Érted jajdult
Minden tagom
Érted fájdult.
Te vagy az én
Tátongó sebem
Mely begyógyul
Ha EGY leszel velem

MOHÁS ERDŐ ALJÁN
Mohás erdő alján kis virágra leltem
Oly gyönyörű volt, megfogni sem mertem.
Erőt gyűjtöttem, bíztatott az Ég is
Óvatosan, de megfogtam még is.
Szirmaival intett illatával hívott
Sétának indult, s lett mennyei légyott.
Lénye azóta mélyen belém írva
Rá vágytam örökké nevetve és sírva.
Meghallotta jajom Teremtőm ott fenten
Megelégelte, hogy mennyit szenvedtem
Remegő kezeink egymáséba tette
Szívünk áradását egybevezette.
Őt dicsérjük ímhol dallal, szóval, tánccal
madarak füttyével, patakcsobogással
Köröttünk a világ holtból újjáéled
Köszönetet mondunk drága Atyánk Néked!

NEGYVEN FELETT
Negyven fölött szép igazán a nő,
Akkor már kiül a belső,
Meghozza gyümölcsét az élet,
Meglátszik, ki a finom érett. 
Sokuk arcán mennyei szépség ül,
Nőiségük kiteljesül,
Az értő szem őket nézi,
Ki szerencsés, karjukban végzi.

OLY SZÉP VAGY
Oly szép vagy kedvesem
Oly gyönyörű
Árad belőled a fény
Sugárzik a derű
A világot körötted
Életre kelted
Csodás kincsre
Leltem Benned
Szeretlek forrón
De nyitva kezem
Ölelésem óv
Nem hűvös verem
Csoda vagy a Földön
Isten csodája
Méltán szeret,
Ki Istent is csodálja

ŐSZI ANZIX
Leveleket kerget a szél,
Ez az ősz rólam beszél.
Megcsap az elmúlás szele,
Lelkem könnyekkel tele.
Én is csak forgok körbe,
Nem látom az utat,
Kezem nem szorul ökölbe,
Csak tétován matat.
Kidob a forgató erő,
Irányt, s lendületet ad,
De az utat folytatni,
S bejárni, rám marad.

POKOLI FÁJDALMAT
Pokoli fájdalmat
Nagy öröm gyógyíthat
Kettészakadt szívet
Az Isten forraszthat
Nem állhat közénk
Senki és semmi
Megmutatjuk milyen
Ketten egynek lenni
Ordas falkák hörgése
Minket nem rettenthet
Nem bánom, ha a világ
Önmagából kivet
Egy az én örömöm
Szemed csillogása
Lehet a vacsorám
Víz és üres kása.

RESZKETVE ŐRZÖM
Reszketve őrzöm mennyből
Leszakított boldogságom,
Mit veled éltem meg
Kétnapos vásznon.
Nem holmi festmény
Tárult énelém,
Színek kavalkádja
Kelt életre, s ezer fény,
Játszi örömöm
Búskomorság váltja fel,
Szúrós képzelet, mi
Belém hasítva érteti meg
Csak a levegőt
Öleli ázott testem
Messze vagy,
S mégis mellettem.

RIGHT HERE WAITING FOR YOU
Szívem ujjong,
Bár vérét hullatja
Fájdalom tépi,
Marja szaggatja
Mégis édes a kín
Melyet a Sors kínál
Bénán heverek
Önmagam lábainál
Szemem azonban
Messzeségbe réved
Lelkemben gyönyörű
Véres hajnal ébred.
Megvívja magával
Rettenetes harcát
De Te ne félj,
Kiállja a próbát!

SEASON OF FLOWERS 
Virágok nyílnak
A tavaszi szélben
Eddig fagyoskodtak
Rideg hideg télben
Életre kel újra
A gyönyörű világ
Kiárasztja magából
Fenséges illatát

SONGBIRD
Neked kel fel a Nap
Neked világít a fény,
Érted forog a Föld
És érted vagyok én.
Hangod mint madárdal
Bezengi a szférát,
Gyötrelmes reménnyel
Vártam végig én rád
Vért és könnyet adni
Ezer évig kellett,
Semmiség ha Veled
Lehetek egy percet
Te vagy a hang,
Mely bennem pihent
Lényed nem mást,
Mint életet jelent
Lelkünk eggyé válva
Járja örök táncát
Hisz megülte már
Csodálatos nászát

SZÁGULDJATOK 
Száguldjatok napok, órák, percek
Szívem a páromért reszket.
Pihenhettek, midőn itt lesz velem,
soká szárnyalhasson a szerelem!

SZERETLEK
Szeretlek éjjel,
Szeretlek nappal
Szeretlek verssel
Szeretlek dallal
Tüzes nyári nappal
Téli hideg faggyal
Hatalmas heggyel
Kicsiny patakkal
Szeretlek földön
Szeretlek égben 
Szeretlek lágyan
És férfi keményen
Szeretlek völgyben
Szeretlek csúcson
Szeretlek állva
S a világot járva
Szeretlek mindig
Legyek is bárhol
Szívem örökké
Teérted lángol


SZIVÁRVÁNY ORSZÁGBAN
Szivárvány országban
Sohasem lesz bánat
Gond és kétség ott
Nem lakja a házat
Onnan visszanézve
Másnak látjuk éltünk,
Se jónak, se rossznak,
Csak azt, ahogyan éltünk.

SZÍVEM DRÓTKÖTÉLEN TÁNCOL
Szívem drótkötélen táncol
Vért izzad tőled messze távol.
Vívja a világgal rettenetes harcát
Keresi kutatja, elszakított párját
Istenem kérlek fogd meg szívem kezét
Fénnyel bölcsességgel töltsd meg az eszét
Vezesd át a mély felett a túlsó partra
Jusson el a révbe, mely megnyugtatja.
Az Egység helyreállítja önmagát
Isten megtartja adott szavát
Mit egybeköt ember szét nem választja
Erejét, akaratát bennünk megmutatja.

TARTS KI
Mikor a szemeidet kimarta a só,
Amikor már semmi sem jó,
Csak sajognak a sebek,
És kábultan nézed az eget.
És nem jön se vigasz,
Sem segítség,
Örök társad marad
Az őrjítő kétség.
Kergetőzik benned
Ezer miért,
Mindent megadnál
Egy perc nyugalomért.
Mikor Isten sincs,
Vagy fényévekre van,
S el sem hiszed, hogy
Voltál gondtalan.
A megváltás, a hajnal
Ekkor van közel,
Csak tarts ki,
A siker nem marad el.

TE VAGY a NŐ
Te vagy a NŐ
Tőled lettem férfi
TE vagy a NŐ
Ki megtanított élni
Te vagy a NŐ
Kitől múlik bajom
Te vagy a kikötő
Hol horgonyt vet hajóm
Te vagy a NŐ
Ki felkavarja lelkem
Te vagy a NŐ
Kit mindig kerestem
Te vagy a NŐ
Kinek kezét fogom
Kivel együtt kelek
Át a Rubiconon
Te VAGY a FÉRFI...
Te vagy a FÉRFI,
Tőled lettem NŐ!
Te vagy a FÉRFI,
Ki megtanított élni.
Te vagy a FÉRFI,
Ki óv, véd mindentől,
Kinek erős karja átfon,
Cirogat minden hajnalon!
Te vagy a FÉRFI,
Ki felkevarja lelkem,
Te vagy a FÉRFI,
Kiről álmodtam,
S mindig kerestem.
Te vagy a FÉRFI,
Kinek kezét fogom,
Kivel együtt kelek
Át a Rubiconon!


TIÉD VAGYOK
Tiéd vagyok
És csak a tiéd
Neked ragyog a nap
És érted kék az ég
Szívem neked dobog
És örök lánggal ég
Együtt kezdtük egykor,
És együtt ér a vég!


TÓPARTI ANZIX
Óvatlan araszol egy nagy púpos bogár,
Mögötte kaszával setten a Halál.
Bevárom, s látom, én vagyok a bogár,
De hová lett mögüle a megváltó Halál?

TUDOD MILYEN?
Amikor nem múlnak az évek
Amikor kihunytak a fények,
Csak sötétség vesz körül
S lényed a fájdalomba merül.
Nincs csillag, halvány derengés,
Csak vájja testedet a kés.
A remény meghalni ment,
Nincs többé, ki megment.
Miért vonszolod még magad tovább,
Miért taposod a szenvedés sarát,
Véget vetni miért nem mersz,
Hisz megtenni nincs egy perc?
Ha nincs is remény,
Maradt egy kába tudat,
Sejted, érzed, hogy
Végig kell járnod az utat.
Emeld hát vándor
Sebes lábad tovább
Valahol messze nyílnak
Már az orgonák.

URAM...
Uram! nyújtsd őrző kezed felém,
Emelj fel ha félelem hasít belém.
Adj vigaszt midőn a kétségbeesés megrohan,
Ringasd lelkem bölcsőben,ha szívem romokban van.
Uram! te tanítasz az őrjítő élet közepette,
Elveszett hasadékok kopott örvényébe.
Te vagy ki ismered rejtett sziporkás odúm,
Lenyúlsz értem s fénnyel töltöd kese búm.
Uram! a te szemed mely szivárog lelkembe,
Imádlak míg élek utánad epekedve!
URAM TEHOZZÁD FUTUNK...
Uram tehozzád futunk,
Ha bánat éri lelkünket,Hozzád futunk,
Mikor a boldogság égig ér minket.
Hozzád futunk,
Ha veszélyben ellenség hada fenyeget,
Hozzád futunk,
Mikor örömöt ad két kezed.
Hozzád futunk,
Mikor erőnk elhagy minket,
S úgy érezzük kilátástalan e vadregényes élet.
Hozzád futunk,
Mikor orcánk jó hírre ébred,
Köszöntve ezerszer tégedet
.Mézként csurogsz végig szívünkön,
Megédesítve, áldottan szerelmünkön!

AZ UTOLSÓ VÁGY
Kihűlt bennem minden vágy,
Meghalt minden, mi mozgatott,
Csak testem van itt, élettelen tárgy,
Céltalan kóválygó zombi vagyok.
Szerelmem az egekbe repített,
A fájdalom a földre levetett.
Csak sántán-bénán kullogok,
Repülni többé nem akarok.
Egy vágyam még akadt őkelme,
Ha maradék életem gyorsan eltelne.
A halál angyala lenne a párom,
És véget érne e nyomasztó álom.

VAN EGY FIAM
Van egy fiam, kicsi fiam,
Kiről nem is tudtam, hogy e világon van.
Ő az életnek tiszta forrása
Krisztus lelkének igaz sugárzása.
Éjjelente hallottam keserves sírását,
Lelkének terhét, mély bánatát.
Mindig csak azt kiáltotta: Mama! Mama!
S lám, az Isten őt megszánta.
Visszaadta édesanyját, az ő lelkének szivárványát.
Most már tudom, hogy ki szólított esténként,
S hogy kit szerettem eddig fiamként.
Pici testét átölelve, szíve dobbanását érezve,
Újból magamhoz szoríthatom őt,
Viktoromat, a legszebbet, a tündöklőt.

VEZETLEK
Vezetlek pompás réteken,
Hol fű helyett szerelem terem
Hol lelkünk csendje pacsirtaszó
Hol a beszéd hiábavaló
Kéz a kézben táncol a lelkünk
Boldogan egymásra leltünk
Köröttünk olyan fehérség
Mit senki sem látott még

VÁGYOM RÁD
Vágyom Rád a forró nyárban
Izzó tüzes napsugárban
Vágyom Rád a tél havában
Ropogó jég fagyában
Vágyom Rád a szelíd őszben
Múltidéző merengésben
Virág nyílás tavaszában
Szerelmünk fő évszakában
Vágyom Rád ha veled élek,
Vágyom Rád, ha képen nézlek
Vágylak nappal, vágylak éjjel
El nem múló szenvedéllyel!

VÉGRE...
Lelkem letisztult,
Látszik már az alagút vége,
Megleltem a kulcsot
S kinyitom e régi nyikorgó vaskaput.
Táruljatok lelkem ajtói,csapódjatok ki!
Nincs többé áldozat,
Eleget alkudtam én már az évek alatt.
Meghoztam a nagy döntést,
Már csak azt kérem:
Isten! Légy velem!
Pajzsom lesz kedvesem,
Kardom az Úr,
Seregem a menny összes angyala,
Türelmesen várom mikor indulhatok a harcba.
Nincs már romboló szánalom s félelem,
Hisz mindezt egy Áldott szerelemért teszem,
S szembeszállok érte a legnagyobb ellenséggel,
Átkelek ha kell ezer üveghegyen.



|
|
|
1 komment
, kategória: Arany Viktor |
|
|
|