Belépés
jupiter21.blog.xfree.hu
" Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. " Paulo Coelho "Né... Keller Istvánné
1946.04.10
Offline		 Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Mikhaïl Naimy : Mirdad Könyve
  2015-02-02 16:27:09, hétfő
 
  Úgy gondolkodjatok, mintha minden gondolatotok lángoló betűkkel lenne az égre írva, ahol minden és mindenki láthatja azokat. És ez valóban így is van.
Úgy beszéljetek, mintha az egész világ egyetlen fül lenne, amely hallani szeretné, mit mondotok. És ez valóban így is van.
Úgy cselekedjetek, mintha minden tettetek a saját fejetekre szállna vissza. És ez valóban így is van.



  
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Ti vagytok az ...........
  2014-10-19 20:42:50, vasárnap
 
  Hadd mondjam el nektek még egyszer: ti vagytok az özön­víz, a bárka és a kormányos.

A ti szenvedélyeitek az özönvíz. Testetek a bárka. Hitetek a parancsnok.

Mindezt áthatja az aka­ratotok. És mindenek felett lebeg a belátásotok. "

Járjon hitetek nyitott szemmel és éberen, hogy odaállíthas­sátok a kormánykerékhez; álljon hitetek megingathatatlanul az Egyetemes Akaratban, mert ez a vezetőtök az Éden boldog ka­puihoz - ez a ti munkátok, és csakis a tiétek.

Akaratotok legyen rettenthetetlen, hogy átvehesse a parancs­nokságot, s hogy győzedelmeskedjen és részesüljön a szent belátás, az élet fájából- ez is a ti munkátok és csakis a tiétek."

Minden dolognak van központja, ahonnan kisugárzik és amely körül forog.

Ha az élet - az ember élete - egy kör, és Isten megtalálása benne a középpont, akkor minden munkátoknak e köré a kö­zéppont köré kell összpontosulnia; máskülönben csak időfe­csérlés, még ha vér és verejték áztatta is.


 
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Rabság
  2014-10-19 16:53:13, vasárnap
 
  Ha rabja vagy valakinek vagy valaminek, az már önmagában is elviselhetetlenül keserű rabság. Ha bármitől is függsz, akkor rabja vagy annak a dolognak. Ezért tehát csakis Istentől tedd függővé magadat. Ha Isten foglya vagy, csak akkor vagy valóban szabad.


 
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Hatalom
  2014-10-19 16:40:01, vasárnap
 
  Adj a vakok kezébe valamiféle hatalmat, és ők minden látó szemét ki fogják vájni, még azokét is, akik keményen dolgoz­nak azért, hogy őket újra látóvá tegyék.

Engedd a rabszolgának csak egy napig is, hogy azt tehesse, amit akar, és a világot rabszolgákkal fogja benépesíteni. Leg­először is azokat fogja megkorbácsolni és megbilincselni, akik erejük megfeszítésével szüntelenül az ő megszabadulásán dol­goznak.

Minden evilági hatalom, bármi lett légyen is a forrása, hamis hatalom.

Ezért pengeti a sarkantyúját, hadonászik a kardjával és táncoltatja paripáját oly féktelen pompával és szemkápráz­tató szertartásokkal, nehogy akár csak eszébe is jusson valaki­nek, hogy hamis szíve mélyére nézzen. Fegyvereken és alabárdokon emelkedik ingatag trónja.

Hiúsággal teli lelkét a babona félelmet keltő képeivel és a sötét varázslat jeleivel díszíti, ne­hogy kíváncsi szemek megláthassák nyomorúságát.

Az ilyen hatalom, azon kívül, hogy vakká tesz, még átokká is válik annak a számára, aki ez után vágyakozik.

Az ilyen ha­talom bármi áron fenn akar maradni, még azon a szörnyű áron is, hogy elpusztítja az uralomra törő embert; azokat is, akik helyeslik az uralmát, és azokat is, akik lázadoznak ellene.

A hatalom utáni sóvárgásuk miatt az emberek élete szűnni nem akaró zűrzavar.

Akik a hatalmat a kezükben tartják, foly­ton azért harcolnak, hogy megtarthassák azt. Akik a hatalmasok körén kívül rekedtek, folyton azért harcolnak, hogy kiragadhas­sák azok kezéből, akik éppen birtokolják.

Eközben az embert, a pólyákba csavart Istent lábak és lovak tapossák, és ott marad a harctéren, magára hagyatottan, segítség nélkül, szeretet nélkül.

A harc olyan elkeseredetten folyik, a harcosok agyát annyira elborította a vér, hogy fájdalom, de senki sincs, aki megállna egy pillanatra, hogy lerántsa a hamis menyasszony festett maszkját, és mindenki szeme láttára felfedje szörnyű arcát.

Nincs olyan hatalom, amely akár csak egy szempillantást is megérdemelne, hacsak nem a szent belátás hatalma az.

Ezért viszont semmilyen áldo­zat sem túl nagy.

Nyerjétek el egyszer, és megtartjátok az idők végezetéig.

Ennek ereje nagyobb hatalommal tölti meg szavai­tokat, mint amekkorát a világ összes hadserege valaha is moz­gósítani tudna, és tetteiteket nagyobb áldással bocsátja útjára a világ javára, mint amekkoráról a világ valamennyi hatalma együttvéve valaha is álmodhatna.

Mert ennek a hatalomnak a védőpajzsa maga a belátás, erős fegyvere pedig maga a szeretet.

Ez nem üldöz és nem nyomor­gat senkit, hanem mint a harmat hullik alá a kiszáradt emberi szívekre, és akik visszautasítják, ugyanúgy részesülnek áldásából, mint akik szomjúhozva magukba isszák.

Mivel nagyon is ismeri saját belső erejét, nem kell külső erőhöz folyamodnia.

Mivel nem zsákmánya a félelemnek, nem használja a megfé­lemlítés fegyverét, hogy ennek segítségével bárkinek is fölébe kerekedjék.

A világ szegény, ó, mennyire szegény - a belátásban. Ezért próbálja meg szegénységét a hamis hatalom fátyla mögé rejteni.

A hamis hatalom mindenfelé keresi a szövetséget a hamis ha­talommal a védekezéshez és a támadáshoz, egymásra találásuk pedig a félelmet állítja a kormányrúdhoz.

A félelem aztán mindkettőjüket elpusztítja.

Nem úgy volt-e mindig, hogy a gyengék szövetkeztek egy­mással, hogy megvédjék gyengeségüket?

Így mennek kéz a kézben a világ hatalmaskodói és a nyers erőszak szövetségei a félelem korbácsütései alatt, vérrel és könnyekkel fizetve meg napi adójukat a tudatlanságnak.

Játékszer ennek a világnak minden hatalmassága.

Hagyjátok a belátás tekintetében még kisdedeket, hadd szórakozzanak vele.

Nektek viszont senkire sem szabad ráerőszakolnotok ma­gatokat. Mert amit erőszakkal valósítanak meg, azt előbb vagy utóbb az erőszak fogja elpusztítani is.

Ne akarjatok uralkodni az emberek élete fölött, mert az Egyetemes Akarat az úr.

Ke­ressetek inkább utat az emberek szívéhez a szereteten és a be­látáson keresztül, és ha e kettő egyszer befészkelte oda magát, akkor már könnyebben dolgozhattok a láncok eltávolításán.

Mert így a szeretet fogja irányítani a kezeteket, és a belátás tartja majd a lámpást.


 
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Az igazság magja
  2014-10-19 16:31:09, vasárnap
 
  Ne gondoljátok, hogy bármely erőfeszítés is hiábavaló. Né­hány mag hosszú éveken keresztül a földben marad, de az első kedvező évszak fuvallatára gyorsan életre kel.

Az igazság magja minden emberben és minden dologban benne rejlik. Nem az a feladatotok, hogy az igazság magvetői legyetek, hanem az, hogy előkészítsétek a kedvező évszakot, hogy a mag szárba szökkenhessen.

Az örökkévalóságban minden lehetséges. Ne mondjatok hát le egyetlen ember szabadságáról sem, hanem hirdessétek a megszabadulás üzenetét mindenkinek egyforma hittel és buz­galommal a nem vágyódóknak éppen úgy, mint a vágyódók­nak.

Mert a most nem vágyakozókban előbb-utóbb biztosan fellobban a szabadság utáni vágy, és a mai tollatlanok egy na­pon tollaikat a Napban fogják füröszteni, és szárnyaikkal az égbolt legtávolabbi és legelérhetetlenebb tájait fogják hasítani.


  
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Mennyország és a Pokol
  2014-10-19 16:20:28, vasárnap
 
  Mit olvastok a Könyvben?

Parancsolatokat olvastok, amelyeket arannyal kell felírni a templomok falaira és kupoláiba?

Vagy az élő igazságot olvas­sátok, amelyet a szíveitekbe kell bevésni?

Dogmákat olvastok benne, amiket a szószékről kell hirdetni, a logika és a nyelv fortélyaival, s ha szükséges, pénzzel és a kard élével kell fanatikusan védelmezni? Vagy az életet olvas­sátok a Könyvben, amely nem hirdetni és védelmezni való dogma, hanem út, amelyen a szabadság elnyerésének akaratával kell járni, úgy a templomban, mint azon kívül, úgy éjjel, mint nappal, úgy a mélyben lent, mint fent a magasban? Amíg nem jártok ezen az úton és nem vagytok biztosak a céljában, addig

honnan veszitek a bátorságot ahhoz, hogy másokat az út bejárá­sára szólítsatok?

Vagy mit olvastok a Könyvben?

Talán táblázatokat, térké­peket és árlistákat, amelyek megmutatják az embereknek, hogy mekkora rész vásárolható meg a mennyből ennyi és ennyi földi dologért cserébe?

Sodoma szélhámosai és ügynökei! Az Eget akarjátok kiáru­sítani az embereknek, és cserébe az ő földi részüket bezsebelni. Pokollá akarjátok tenni a földet és az embereket menekülésre késztetni, míg ti foggal-körömmel egyre jobban belekapasz­kodtok. Miért nem arra akarjátok őket rávenni, hogy mennyei részüket eladják a föld egy darabjáért?

Ha jól olvastátok volna a Könyvet, akkor azt mutatnátok meg az embereknek, hogyan változtassák mennyországgá a földet. Mert a mennyei szívű számára a föld mennyország, míg a földi szívű számára a Menny is csak föld.

Úgy fedhetitek fel az emberek szívében rejlő mennyet, ha le­romboltok benne minden korlátot, amely az ember és felebará­tai, az ember és a többi teremtmény, az ember és Isten között áll. De ahhoz, hogy ezt megtehessétek, mennyei szívnek kell dobognia bennetek.

A Menny nem valami bérbe adandó vagy kiárusítandó virá­goskert. Hanem a létnek egy állapota, amelyet a földön éppúgy el lehet elérni, mint a végtelen világegyetem bármely más pontján. Miért nyújtogatjátok a nyakatokat és erőltetitek sze­meteket, hogy láthassátok a túlvilágot?

A Pokol sem az a lángoló kemence, ahonnan sok imádsággal és tömjénégetéssel kellene megmenekülni. A szívnek egy álla­pota a Pokol, amit itt a földön éppúgy tapasztalni lehet, mint a kifürkészhetetlen végtelen bármely más pontján.

Hová is menekülhetnétek attól a tűztől, amelynek tápláléka a szív, hacsak nem menekültök el saját szívetek elől?

Hiábavaló a Menny keresése, és hiábavaló a menekülés a Pokol elől, amíg az ember saját árnyékának a foglya. Mind a Mennyország, mind a Pokol a kettősség világának velejáró ál­lapotai. Amíg az ember lelkében, szívében és testében meg nem születik az egység, amíg el nem veszíti árnyékát, amíg akarata egyirányúvá nem válik, addig egyik lába mindig a Mennyben, a másik pedig a Pokolban lesz.

És ez maga a Pokol.

Igen, még a Pokolnál is rosszabb, ha fényből vannak a szár­nyak, de ólomból a lábak, ha az embert eltölti a remény, majd a kétségbeeséstől a porba zuhan, félelem nélküli hittel vitorlát bont, majd félelemmel telt kétségekkel bevonja azokat.

Nem mennyország az, ami másoknak pokol.

És nem pokol az, ami másoknak mennyország.

És mivel az, ami az egyiknek pokol, a másiknak gyakran mennyország, így a Mennyország és a Pokol nem örökké tartó és egymást kizáró birodalmak, hanem olyan állapotok, amelyek mindegyikét magunk mögött kell hagynunk a szabadság felé tartó hosszú zarándokutunkon.



Ha az erényetek nem a saját mennyországotok, akkor egyet­len napig fog tartani a virágzása, majd elhervad.

Ha a gonoszságotok nem válik rémisztővé számotokra, ak­kor egyetlen napot fog aludni, majd meghozza virágát az első kínálkozó alkalommal.

Mirdad nem ajánlgat nektek sem poklot, sem mennyorszá­got, csak a szent belátást, ami messzire felemel benneteket bármiféle pokol tüze és bármiféle mennyország fényűzése felé.

Nem a kezeitekkel, hanem a szívetekkel kell fogadnotok ezt az ajándékot. Ehhez meg kell tisztítanotok a szíveteket minden kósza vágytól és akarattól, a belátás vágyát és akaratát kivéve.



Nem vagytok idegenek a Földön, és a Föld sem mostoha­anyátok. Hanem ti vagytok a Föld szívének szíve és gerincosz­lopának gerincoszlopa.

A Föld pedig boldog, hogy erős, biztos és széles hátán hordozhat benneteket.

Miért akarjátok ti hor­dozni őt gyenge beesett mellkasotokon, nyögve és zihálva, hogy elakad a levegő bennetek?



A Föld emlőiből tej és méz folyik.

Miért hagyjátok, hogy mohóságotok miatt megkeseredjenek, mivel többet isztok be­lőlük, mint amennyire szükségetek van?

Derűs és szeretetreméltó a Föld arca. Miért zavarjátok meg és csúfitjátok el a viszály és a félelem keserűségével?

A Föld tökéletes egység. Miért ragaszkodtok ahhoz, hogy kardokkal és határkövekkel szétdaraboljátok?

A Föld engedelmes és gondtalan. Miért vagytok ti tele gon­dokkal és engedetlenséggel ?



Jóval maradandóbbak vagytok, mint a Föld, a Nap és az egek valamennyi szférája. Minden elmúlik, de ti nem múltok el.

Miért remegtek, mint a falevelek a szélben?

Ha semmi más nem tudja éreztetni veletek, hogy egyek vagytok a világegyetemmel, a Föld egyedül is képes megérez­tetni ezt veletek. A Föld ugyanis nem más, mint tükör, amely­ben a ti árnyékaitok táncolnak.

Lehet-e több a tükör, mint ami tükröződik benne?

Lehet-e több az ember által vetett árnyék, mint maga az ember?

Dörzsöljétek meg jól aszemeteket, és ébredjetek!

Többek vagytok ti, mint a Föld. A sorsotok több, mint hogy csak éljetek és meghaljatok, és bőséges táplálékot szolgáltassatok a halál örökké éhes torkának.

A ti sorsotok az, hogy megszabaduljatok az élettől és haláltól,

a Mennyországtól és a Pokoltól, és a ket­tősséggel járó minden egymással háborúskodó ellentéttől.

A ti sorsotok az, hogy gyűmölcshozó szőlővesszők legyetek Isten örökkön termő szőlőskertjében.

Mint ahogy egy élő szőlőtő ága, ha elültetik a földbe, gyöke­ret ereszt, és végül önmaga is önálló szőlőtővé válik és szőlőt terem, mint anyja, akihez továbbra is tartozik, így az ember is, az Isteni Szőlőtő élő ága, ha isteniségének talajába ültetik, is­tenné válik, megőrizve állandó egységét Istennel.

El kell-e az embert élve temetni ahhoz, hogy az életre éb­redhessen?

Igen, igen. Ha nem haltok meg az élet és a halál kettőssége számára, akkor nem ébredhettek fel a lét egységére.


  
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Az akarat
  2014-10-19 09:54:14, vasárnap
 
  Bizony mondom néktek, mindennek van akarata. Még a kő, amely látszólag oly süket, néma és élet nélküli, még az sincs akarat híján.

Másképpen nem is létezhetne, nem lehetne hatás­sal semmire sem, és semmi sem lehetne hatással őrá.

Akarásá­nak és létének tudata különbözhet az emberétől, de csak mérté­kében, lényegét tekintve nem.

Életetek egy napjának mekkora részéről mondhatjátok el igazán, hogy azt valóban tudatosan élitek meg?

Valójában na­gyon jelentéktelen részéről.

De az Egyetemes Akarat tudatában van a ti öntudatlanságotoknak, mint ahogy tudatában van a világegyetem minden egyes te­remtménye öntudatlanságának is.

Amikor az Egyetemes Akarat szétosztja önmagát, amint ez szokása az idő minden pillanatában és a tér minden pontján, akkor minden embernek és minden dolognak azt juttatja vissza, amit azok kívántak, bármi is lett légyen az, sem többet, sem kevesebbet, akár tudatosan, akár másként kívánták azt.

Az em­berek azonban nem tudják ezt, és ezért nagyon gyakran megle­pődnek azon, ami osztályrészül jut nekik az Egyetemes Akarat mindent magában rejtő zsákjából. És kedvetlenül tiltakoznak, és sikertelenségük miatt a sors szeszélyeit okolják.

Emitt jónak nyilvánítja az egyik dolgot, amiről másutt kijelenti, hogy az rossz. Az egyik pillanatban barátjának fogad valakit, csak azért, hogy ké­sőbb mint ellenségével küzdjön vele.

A ti akaratotoknak nem szabad szeszélyesnek lennie, testvé­reim.

Gondoljatok arra, hogy a dolgokkal és az emberekkel való viszonyotokat az határozza meg, hogy mit akartok tőlük, és hogy azok mit akarnak tőletek.

Amit pedig az emberektől és a dolgoktól akartok, az meghatározza azt, hogy azok mit akar­nak tőletek.

Azért mondtam nektek, és mondom most megint: ügyelje­tek arra, hogyan lélegeztek, hogyan beszéltek, mit kívántok, mit gondoltok és mit tesztek. Mert minden lélegzetvételetek­ben és minden szavatokban, minden vágyatokban és gondo­latotokban és tettetekben benne rejtőzik az akaratotok.

És ami rejtve marad előttetek, az mindig nyilvánvaló az Egyetemes Akarat számára.

Senkitől se akarjatok örömhöz jutni úgy, hogy az a másik­nak fájdalmat okozzon, nehogy örömötök jobban fájjon majd, mint maga a fájdalom.

Ne akarjatok úgy előnyhöz jutni, hogy az kárt okozzon va­laminek, nehogy bajt idézzetek a fejetekre.

Hanem minden embertől és minden dologtól a szeretetüket kérjétek; mert csak így lesznek eltávolítva fátylaitok, és csak így születhet meg a belátás a szívetekben, és csak így lesz aka­ratotok beavatva az Egyetemes Akarat csodálatos rejtélyeibe.

Amíg nem váltok tudatossá minden dologban, addig nem érthetitek meg akaratuk bennetek való hatását, sem a ti akara­totokat őbennük.

Amíg nem ébredtek tudatára akaratotok minden dolgokban való működésének, azok akaratának pedig a bennetek való mű­ködésére, addig nem ismerhetitek meg az Egyetemes Akarat misztériumait.

És amíg nem ismeritek meg az Egyetemes Akarat misztéri­umait, addig akaratotokat nem szabad szembeállítanotok vele; mert minden bizonnyal vereséget szenvedtek. Minden össze­csapásból sebektől borítva és keserűséggel eltelve fogtok kike­rülni. Bosszú után fogtok lihegni, csak azért, hogy a régi se­bekhez újabbakat szerezzetek, és a színültig telt pohárból túl­csorduljon az epe.

Bizony mondom néktek, fogadjátok el az Egyetemes Aka­ratot, ha a vereséget győzelemmé akarjátok változtatni.

Fogad­jatok zúgolódás nélkül mindent, ami rejtélyes zsákjából elétek hull; fogadjatok mindent hálával és azzal a meggyőződéssel, hogy az a ti igazságos és jogos részetek az Egyetemes Akarat­ból.

Fogadjatok mindent azzal a vággyal, hogy megértsétek ér­tékét és jelentését.

Amikor majd megértitek saját akaratotok rejtett útjait, akkor megértitek az Egyetemes Akaratot is.

Fogadjátok el azt, amit nem tudtok, hogy ez elvezethessen benneteket a megértéséhez.

Lázadjatok az ismeretlen ellen, ak­kor az továbbra is csak bosszantó rejtély marad számotokra.

Tegyétek akaratotokat az Egyetemes Akarat szolgálóleányá­vá, míg végül a belátás az Egyetemes Akaratot teszi a ti akara­totok szolgájává.


  
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Úgy gondolod, hogy a Föld az ember egyetlen otthona ?
  2014-10-19 09:11:03, vasárnap
 
  A testetek, mivel az idő és a tér fogja körül, mindabból származik, ami az időben és a térben van. Mindaz, ami benne­tek a Napból való, az a Napban él. Mindaz, ami bennetek a Földből való, az a Földön él. Hasonlóképpen van ez minden más szférával és a közöttük lévő kifürkészhetetlen területtel is.

Csak a balgák szeretik azt gondolni, hogy a Föld az ember egyetlen lakóhelye, és hogy a térben úszó megszámlálhatatlanul sok test pusztán a szem gyönyörködtetésére és az ember ottho­nának a díszítésére szolgál.

A Hajnalcsillag, a Tejút és a Fiastyúk nem kevésbé otthona az embernek, mint ez a Föld.

Ezek mindannyiszor magukhoz emelik őt, valahányszor egy sugarat küldenek a szemeihez. Valahányszor az ember elmegy alattuk, magához vonzza őket.

Minden dolog benne foglaltatik az emberben, és az ember is részes minden dologban. Az egész világegyetem egyetlen test. A legkisebb része is azonos magával az egésszel, és nektek is közösségetek van mindennel.

Mint ahogy az élet folyamatos meghalás, úgy a halál folya­matos élet; ha nem ebben a testben, akkor más alakban.

De mindaddig részed lesz a testi létezés, amíg bele nem olvadsz Istenbe; vagy ami ugyanazt jelenti: amíg minden változást le nem győzöl.

Azzal, hogy szereted a Földet és annak minden gyermekét. Ha majd a földi számadásod egyetlen egyenlege a szeretet lesz, akkor a Föld eltörli adósságodat.

A szeretet a kötődéstől való szabadulás egyetlen lehetősége. Amikor mindent szeretsz, akkor semmihez sem vagy kötve.



Sem az életben, sem a halálban, sem a Földön, sem a Földön túl, sohasem vagytok egyedül, hanem állandóan más lények és dolgok társaságában, amelyeknek része van az életetekben és a halálotokban, mint ahogy nektek is megvan a részetek az ő életükben és az ő halálukban. Ahogy tinektek részetek van bennük, ugyanúgy nekik is részük van bennetek; ahogy ti kere­sitek őket, úgy keresnek ők is titeket.



Az emberek minden dologhoz köze van, és minden dolog­nak köze van az emberhez. A kölcsönhatás egy pillanatra sem szakad meg. Micsoda szánalmasan rossz könyvelő az ember kihagyó emlékezete.

Nem úgy az idő tökéletes emlékezete, amely pontos számadást vezet az embernek felebarátaihoz és a világegyetem minden más lényéhez fűződő kapcsolatairól, és kényszeríti az embert, hogy minden szempillantásban egyenlít­se ki a számláját, életről életre és halálról halálra.

A villám soha nem csapna bele egy házba, ha a ház nem vonzaná magához a villámot.

A ház legalább annyira felelős a romjaiért, mint a villám.

Egy bika sohasem öklelne fel egy embert, ha az ember nem hívná fel a bikát, hogy öklelje fel őt.

Az igazság az, hogy az ember sokkal inkább felelős a vére kiontásáért, mint a bika.

Az áldozat élesíti a gyilkos tőrét, és ketten együtt mérik a halálos csapást.

A kifosztott irányítja a rabló mozdulatait, és ketten együtt viszik véghez a tettet.

Igen, az ember hívja fel magára a csapásokat, amelyek érik, és utána tiltakozik az alkalmatlan vendégek ellen, mert elfelejtette, hogy mikor és hogyan írta és küldte el a meghívókat.

Az idő azonban sohasem felejt; az idő mindig a kellő időben a pontos címre kézbesíti a meghívókat; az idő minden meghí­vottat elvezet a házigazda hajlékához.


  
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Az idő
  2014-10-19 08:07:19, vasárnap
 
  Azért, mert a te apád most olyan fényben van, amelyhez a te szemeid nincsenek szokva, és olyan formában, amelyet te nem tudsz érzékelni, azt mondod, hogy apád nincs többé.

De az em­ber anyagi énje, bármennyire megváltozzék és bárhová költöz­zék is, mindig árnyékot fog vetni, egészen addig, amíg fel nem oszlik az ember isteni Énjének fényében.

Egy darab fa, ami ma zöld ág egy fán, holnap pedig fogas egy falon, továbbra is fa marad, s addig fogja változtatni alakját és árnyékát, amíg a benne lévö tűz fel nem emészti.

Ugyanígy, az ember továbbra is ember marad, akár élő, akár holt, míg fel nem emészti őt a benne lévő Isten; vagy másként mondva, amíg az ember rá nem ébred az Egyetlennel való egységére.

De ez nem azalatt a szempillantás alatt történik meg, amit az emberek szeretnek egy emberöltőnek nevezni.

Az idő teljes egésze egyetlen emberöltő, testvéreim.

Az időben nincsenek megállások és újrakezdések. Az idő­ben nincsenek vendégfogadók, ahol az utasok egy kicsit felfris­sülhetnek és megpihenhetnek.

Az idő önmagába érő folyamatosság. Az idő eleje és vége egymásba folyik. Semmi sem ér véget és semmi sem oszlik fel az időben; semmi sincs, ami az időben kezdődött vagy befeje­ződött volna.

Az idő az érzékszervek által teremtett kerék, amelyet az ér­zékszervek hoznak mozgásba a térben.

Érzitek az évszakok zavarba ejtő váltakozását, és ezért azt gondoljátok, hogy minden a változás karmai között van.

De ugyanakkor elfogadjátok, hogy a hatalom, amely kiengedi és bezárja az évszakokat, örökkévaló, egy és mindig ugyanaz.

Látjátok a dolgok növekedését és hanyatlását, mire csüg­gedten kijelentitek, hogy minden növekedésnek hanyatlás a vé­ge.

De nem veszitek figyelembe, hogy az erő, amely a dolgokat növekedésre, majd hanyatlásra készteti, sohasem növekszik, és nem is csökken.

Akkor tehát az ember soha nem is szabadíthatja meg magát az idő ördögi körétől?


De igen, meg fog szabadulni, mivel az ember Isten szent szabadságának örököse.

Az idő kereke ugyan forog, de a tengelye mindig nyugalom­ban van.

Isten az idő kerekének tengelye. Noha minden őkörülötte fo­rog a térben és az időben, ő mindig kiterjedés nélküli, időtlen és nyugodt. Mivel pedig minden az ő Igéjéből jön elő, ezért az ő Igéje is éppen annyira időtlen és kiterjedés nélküli, mint ő maga.

A tengelyen nyugszik a béke. Az abroncs csupa nyüzsgés.

Hol akartok inkább lenni?

Bizony mondom, jobb nektek, ha elhagyjátok az idő abron­csát, és a tengelyhez közelítetek, és megkímélitek magatokat a mozgás okozta émelygéstől. Hagyjátok, hogy az idő forogjon körülöttetek, de ti ne forogjatok együtt az idővel.

De jaj azoknak, akik az idő körhintájába kapaszkodnak, és ott akarják megtalálni a szabadságot és a békét. Még el sem kezdtek születésüknek örülni, máris kezdhetnek a haláluk miatt jajgatni. Éppen csak megtelnek, már ki is ürülnek. Alighogy el­fogják a béke galambját, az máris a háború keselyűjévé válto­zik a kezeik között. Minél többet vélnek tudni, annál kevesebbet ismernek valójában. Minél előbbre jutnak, annál hátrább kerülnek. Minél magasabbra kapaszkodnak, annál mélyebbre zuhannak.

Az ilyenek számára az én szavaim csak érthetetlen, bosszantó mormogások lesznek; annyit érnek majd számukra, mint az ima a bolondok házában, vagy mint a vakok előtt fellobbantott fák­lya. Nem előbb fogják füleiket szavaim előtt megnyitni, mint amikor majd ők is a szabadság után kezdenek vágyakozni.


 
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
Naimy üzenetének magja
  2014-10-19 07:02:04, vasárnap
 
  Naimy üzenetének magja az, hogy az egész koz­mosz, csakúgy, mint az élet maga, egy és oszthatatlan. Az a tény azonban, hogy a dolgok teljessége mindig nagyobb, mint a részek összege, abból következik, hogy pusztán elemekre való bontással, legyen az mégoly gondos és pontos is, nem lehet áthatolni a teljes igaz­sághoz, és nem is lehet megragadni a valóságot, legyen szó akár kicsiny, akár jelentős dologról. Ezért az igaz­ságot sohasem lehet olyan érveléssel megragadni, amely definíciókon alapul; sem pedig a természettudo­mány segítségével, amely érzékszervi tapasztalatokon, boncolgatáson és spekuláción nyugszik.

Csak az ember belső lénye képes eljutni a többi dologban és az egész világegyetemben lévő belső lényegig.

Hacsak nem a belső lénye kormányozza az embert, a dolgoknak min­dig csak a külső oldalát képes megismerni. Kívülálló­ként arra van kárhoztatva, hogy folyton a tények áldo­zatává váljon, hogy ne tudjon áthatolni a lényeghez.

Az ember kívülállósága az oka a történelem minden tragédiájának. Csak ha a maghoz fordulunk, ha kozmi­kusan tudatossá válunk, akkor tudunk eggyé válni az abszolút élettel.

A kívülálló ember mint legalacsonyabb emberi életforma, és a kozmikus ember mint legmaga­sabb elérhető között húzódik a Mirdad könyvében sze­replő "kovaköves meredély".

Ennek a hegyoldalnak a megmászása az ember keresztútja, melynek során vagy azért él, hogy meghaljon, vagy azért hal meg, hogy él­jen.


 
 
0 komment , kategória:  Idézetek - Mirdad könyvéből  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2024.09 2024. Október 2024.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 26968 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 245
  • e Hét: 245
  • e Hónap: 2699
  • e Év: 136100
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.