Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál. Alexander Graham Bell Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 81 
Szabó Lőrinc – Pán ajándéka
  2024-05-09 18:43:18, csütörtök
 
 


Szabó Lőrinc - Pán ajándéka

Nem voltam én mindig ilyen
csöndes és elgondolkozó,
aludtam, ettem, öltem és
nem tudtam még, hogy mi a szó.

Aludtam, ettem, öltem és
semmi ábránd nem üldözött,
állat voltam az állatok,
gyökér a gyökerek között.

Egy este Pán, a hegyi, hét-
csövű sípot adott kezembe:
belefujtam, s fölzokogott
a táj, ég, föld és naplemente...

Azóta mellem úgy tüzel,
mint soha-be-nem-hegedő seb,
és sóvárgás él benne, mely
az isteneknél is erősebb.
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc - A fákhoz, a költőkhöz
  2024-05-01 16:55:04, szerda
 
 


Szabó Lőrinc - A fákhoz, a költőkhöz

Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
.
Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!...
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc - Fűz a tóparton
  2024-04-03 01:44:02, szerda
 
 


Szabó Lőrinc - Fűz a tóparton

Roppant ég alatt, és tűnődve, mintha
saját árnyát akarná kihalászni,
úgy néz, úgy hajlik a tóba a fűzfa,
s nem érté, hogy egy másik, óriási
kékségből, mely fordítva ring a mélyben,
milyen kísértet nyúl és kandikál ki,
mintha egy fenti, fuldokló világból
őt, az árnyát, akarná kihalászni.
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc - A kíváncsiság
  2024-04-03 01:41:14, szerda
 
 


Szabó Lőrinc - A kíváncsiság

Akkor lettem kíváncsi. Mire? A
mindenség tündöklő titkaira,
arra, ami adat és gondolat
s ami csak villózik e név alatt,
a képre kint, a tükörképre bent
s amit a tükör önmaga teremt.
A valóság üres kereteit
építgettem, mint méh a sejtjeit,
s vártam, amit majd a tapasztalat
gyűjt bele, a mézet, az igazat.
És gyúltak bennem álmok és csaták,
hitek próbái, pörök, kritikák,
szedtem magamba, okkal, oktalan,
ami jött, por, mag, pelyva, színarany:
száz éden zárult, nyílt száz új szezám
s csak én maradtam igazi hazám,
én, a néző... Azt adja a világ,
amit belelát a kíváncsiság.
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc - Biztató a tavaszban
  2024-04-03 01:38:40, szerda
 
 


Szabó Lőrinc - Biztató a tavaszban

Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat,
te nem azért vagy, hogy odaragadj
ügyhöz, múlthoz, amely nem a tiéd,
és dac poshasszon és keserűség.
Kaptál ütleget, kaptál eleget
(légy keresztyén s mondd: érdemelteket,
s könnyűlsz tőle!) Most ne vélt igazad
emlegesd, s ne a hibát, a zavart
(az benned is volt!) nézd a rétet, a
nagy fényt, a Feltámadást! Tavasza
jött újra a földednek: nézd, a nép
dolgozik, szépül város és vidék:
nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf,
s jobb lesz a jó, ha te is akarod,
ha igazán... másét és magadét,
úgy gyógyítod ama ezer sebét,
ha az csordítja megnyugvó szíved,
ami sosem elég, a Szeretet!
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc: Varázskert
  2024-03-23 00:34:01, szombat
 
 


Szabó Lőrinc: Varázskert

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: lelkem erejét
egy egész kert virágai hogy isszák.

Én vagyok az a kert: virágok, ágak
nőnek körém és fölém lombosodnak
élő lugasnak, gyümölcskoronának.

Örök kertemben, napfényes lugasban,
álmodó kertész, nézek szanaszét:
kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van!

Ellenségeim, irígy viharok vad
rohamai, rázzátok fáimat:
hulljon a férges, kell a rovaroknak!

Hulljon friss rügy is, hulljon dús virág-raj:
a sebekből új hajtás tör ki, és
ki baltás küzd meg ennyi izmos ággal?

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: növekvő csodáim
már az egész láthatárt beborítják.
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc idézet
  2023-11-19 00:32:07, vasárnap
 
 


,,Napfényfüzérbe fogtalak.
De én magam
szomorú maradtam.
Szomorú sípokon
játszottam minden este.
És kövér moha-ágyamon
rólad álmodoztam."

Szabó Lőrinc
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc: November
  2023-11-12 00:41:43, vasárnap
 
 


Szabó Lőrinc: November

Az ősz legutolsó virágait szedem.
November siratja magát.
Sárban gázolok a dúlt réten át,
s mintegy válaszként bennem is esik.
S ez így lesz most már mindig, mindig így.
Most lettem öreg, céltalan a vágy.
Gördülne elém az egész világ,
nem jutnék benne, csak a sírodig.
Apró csillagok, kék s arany szemek,
szerények, fakók, ismeretlenek
gyűlnek csokromba, szerényebbeket
már te se kívánhatnál. Gondolatban,
míg szedtem, te kísértél, szép halottam,
s most árván nézem őket: kinek adjam?
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc - Erdei csönd
  2023-10-20 11:00:19, péntek
 
 


Szabó Lőrinc - Erdei csönd

Az erdő arcot cserélt. Tájai
vonzottak már, színváltozásai
s nem a képzelt kalandok. Ami csak
gyönyörű volt benne és ami nagy,
sorra tárúlkozott. Legjobban a
nyár tetszett, a fény százezer nyila
a sötét bozót alján, fent meg a
zöld lomb végtelen hullámtorlasza,
a rab gomolygás. A vén fák alatt
néha kísérteties hangulat
állított meg, főleg, ha egymagam
s túlmesszi mentem: még Valaki van
itt, éreztem, s vártam az Idegent,
és féltem tőle, s oly nagy lett a csend,
mintha valami isteni titok
készült volna rámszólni: vacogott
a testem-lelkem - kihátráltam a
szekérútra, s igyekeztem haza.
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc - Káprázat
  2023-10-11 01:27:55, szerda
 
 


Szabó Lőrinc - Káprázat

Először a szem csókol, aztán a kezem,
mint tenger ömölsz el érzékeimen,
mint tenger ömöllek én is körűl,
aztán part s tenger összevegyűl,

s együtt, egymás partján heverünk; -
vagy nyári réten ringat gyönyörünk,
s mi vagyunk a virág, az illat, a nap
s a lepkék bennünk párzanak; -

vagy a felhők vagyunk ott az égen: igen,
azok is oly tengerszerűen
lüktetnek és hullámzanak,
egymáson átáramlanak; -

vagy mit tudom én! - - Részeg vagyok,
hunyt szemmel apadok, áradok,
és ahogy a csókodba veszek,
a mindenséggel keveredek,
s a mondhatatlant mondanám,
de összevissza dadog a szám,
hogy áramok, és hogy emelsz, ölelsz,
s szikrát vet a test és fellobban a perc -

óh, gyúló lánghalál! - Elégtek, szavak? -
Villámok vad deltája szakad
lelkünkbe, s mi eltűnünk, mint a fény,
érzékeink káprázó tengerén.
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 81 
2024.04 2024. Május 2024.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 174 db bejegyzés
e év: 1183 db bejegyzés
Összes: 10323 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 275
  • e Hét: 275
  • e Hónap: 6065
  • e Év: 98953
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.