Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Szebenyi Judit versei
  2019-10-12 19:00:15, szombat
 
 







SZEBENYI JUDIT VERSEI


Szebenyi Judit, Szabadka (1967. február 7. - )


Link








AKKOR SE ADD FEL, HA...


Akkor se add fel, ha már mindenki elhagyott,
Akkor se add fel, még ha tudtodra adták, nincs tovább,
Akkor se add fel, ha életed egésze könnyes regény,
Akkor se add fel, ha most minden fekete előtted!

Akkor se add fel, ha hited kevesebb, reményed csappant,
Akkor se add fel, ha minden perc csak fájdalom,
Akkor se add fel, soha, ha elestél, s nem látod tovább utad,
Akkor se add fel, drága ember, van tovább, mindig, minden nap!

Lelked fájdalma nagy, de a szeretet, mi benne él, tiszta és örök,
Sírj, ha ezt érzed, lelkedbe ne fojtsd vissza érzelmed.
Nézz az égre hittel lelkedben, szívedben, kérj, kapni fogsz,
A lélek soha nem hal meg, a test átmeneti, itt tégy jót, most.

Ma tégy, addig, míg teheted, két kézzel add a szeretetet,
Rászorulóknak, elesetteknek, nézz magadra, most te is elestél,
De állj fel, és szeress, mert ott lapul benned érzem, tudom, hidd szavam,
Most tégy jót, most adj, mert a sírokra már késő, hiába vinnéd a virágot!

Szeretet az egyetlen Földünkön, mi összeköt, drága emberek, egymással,
Szeretve, szeretni lenni, ugye mily jó érzés az őszinte szeretet, mikor szeretnek?
Akkor se add fel, ha könnyes szemmel írod leveled, ha belül zokogsz.
Állj talpra, Isten veled van, bármennyire nehéz, mutasd meg a világnak.

Légy példa, elestél, de mindig felkeltél, talpon maradtál: Most is ezt tedd,
Lelkedben élő szeretet a válasz minden gondodra, ne nézz vissza múltadba.
Itt élj, most, ahogyan eddig tetted, nem feladva, légy az örök remény forrása,
Áldás vezérelje minden léptedet, szívemből őszintén kívánok erőt mindenhez neked!







ANYA


Az Anya fénysugár az égen,
élete értelme saját gyermeke.
Megtanítja járni, beszélni,
a szépre, jóra, ő érte dolgozik!

Meleg szeretettűz lángja,
soha el nem alhat nála!
Ha esik, ha fúj, ha vág,
elébe megy, és odatartja arcát!

Ereje lankadatlan szikla,
legerősebb vár ostromát tudja.
Arcán, ha ránc kúszik,
lelked könnyesen fázik.

Mindenütt ott van veled,
mikor messzi vagy, őriz téged.
Akkor is vigyáz rád, ha alszol,
Hát becsüld meg őt, szeresd nagyon!

Melléáll a Nap, csillagok hada,
elsimítva romboló viharokat.
Ma van napja, öleled át szorosan,
köszönd meg az életed minden napon!

Tettekkel minden percben utadon
gondozd, védd és szüntelen ápold!
Mert egy nap elmegy mindenki,
a sírnál már késő lesz zokogni!

Te is leszel egy nap Édesanya,
gyermekeid lesz szemed fénye.
Önzetlenül tudnak ők szeretni, meglátod,
mint senki a világon, csak: Az Anya!







ALKONYI EMLÉK


Sóhajt az alkony, fény fürdette szépségben,
esti csillogó bájban fürdik a táj.
Fák árnya alatt néma csöndben,
rebbenő titkot fon a félhomály.

Bokrok hideg tövében meghúzódva,
álmodik valahány szép pillanat.
Lehullott könnyek tavaly évben a földre,
érted zokogva könnyező fák alatt.

Vágyak régi idők el suhannak,
arcod fényét, tükrét soha nem feledem.
Mély elcsukló hívó hangod, csak suttogás szélben
ábránd, képzelet ami reményemből ide vettetett.

Remegő lábbal, utadat keresem,
nyomok, emlékek, villanó-rebbenő képekben.
Hív érzés magával ragad fakuló tereken,
ezt tudom: - elindulok, megleljelek téged.







ADVENT


Advent idején
az ember újat remél.
Keresünk, kutatunk,
készülünk, várakozunk.

December hava,
ablakokban zúzmara.
Lombtalan utak sora,
kopasz házaknak fala.

Gyertyák fényei
gyúlnak hetente ki.
A koszorún négy
színes mécses jelzi.

Az ünnepi várakozás
díszítője a szeretet.
Legyen mindenki
lelkében örök advent.










ADVENTI ÜZENET


Télbe szökkent december,
elzökkent így november.
Kedvetek ne szegje a fagy,
hitetek ereje legyen mag.

Vezessen szív és szeretet,
békesség ereje védjen.
Adventben haladva minden nap
törekedjünk nemes szavakra.

Ne feledjük az ige szavát,
készüljünk a fényben, tehát
így várjuk a szent ünnepet,
megerősödve belül lélekben.







ALKONYI EMLÉK


Sóhajt az alkony, fény fürdette szépségben,
esti csillogó bájban fürdik a táj.
Fák árnya alatt néma csöndben,
rebbenő titkot fon a félhomály.

Bokrok hideg tövében meghúzódva,
álmodik valahány szép pillanat.
Lehullott könnyek tavaly évben a földre,
érted zokogva könnyező fák alatt.

Vágyak régi idők el suhannak,
arcod fényét, tükrét soha nem feledem.
Mély elcsukló hívó hangod, csak suttogás szélben
ábránd, képzelet ami reményemből ide vettetett.

Remegő lábbal, utadat keresem,
nyomok, emlékek, villanó-rebbenő képekben.
Hív érzés magával ragad fakuló tereken,
ezt tudom: - elindulok, megleljelek téged.







ÁLARCOM IGAZI ARCA


Régi szokás farsang idején,
Arcokra színes álarc kél.
Szép hagyományt szeretem,
Róla verselni lehet.

Beleszőni szívem szeretetét,
Lelkem tiszta fehér hitét.
Erőt adni őszinte mosollyal,
Telet zavarni víg ritmussal.

Szól vidám zene, ütemére
Virág nyílik kertemben.
Békét visz szét finom illata,
Hozzád megy otthonodba.

Bevallom álarcom nincsen,
Felhúzni sem merem, nem tehetem.
Hogy jobb kedved legyen,
Reményt megőrizzed ezt teszem.

Rosszalkodókat elzavarom,
Gonoszokkal farkasszemet nézek,
Ellenségeimre jóságot hintek,
Elesetteknek támasz vagyok.

Álarcom igazi arca szeretet,
Célom hogy a világ szebb legyen.
Ezért születtem, ez a mindenem
Nem harccal művelem.

Vízkereszttől kezdve minden nap
Hamvazószerdán sem fejeződik be.
Ez az ajándékom az embereknek,
Amíg adhatok egy kis örömet nektek.







ÁLMODÁS


Álomra hatom fejem
rejtett zugzugodban.
- elhúzott függöny a lét -
Csendesedő álmok híján
harangot kongat a szél.
Baljós hang ez megint...
Biztos csak álmodás?
Valójában te alszol bennem,
testem a kárhozás.







ÁLMODNI KELL


Álmodni kell, hogy valóra váljanak,
léleknek, szellemnek pihenni kell.
Álmodom éjjel, álmodom szüntelen,
hisz nincs szebb attól a világtól mint a jelen,
ide lenn, szomorúság bánat könnyek földje...
Át kell élnem újra és újra...
tenni érte, valóra váltani mindezeket.
Kell a pillanat, kell a csend üzenete,
kell a remény hogy újra kezdjük naponta.
Éreznem kell a csodákat nem a vad jelent,
elrepülök angyalaimmal, hol szép minden.
Ne félj drága ember,míg egy ember is szeret,
igazzá válhat legféltettebb vágyad, hinned kell.
Amíg van egy szív, mely érted zenél, és él,
míg barátok vesznek körül semmitől ne rettegj.
Ha csappan a reményed kútja töltsd tele
minden áldott este, s köszönd meg őszinte szívvel a napot
Mely néked ontotta sugarát,
érted ég minden reggel újra és újra!







ÁLMODOM...!


Álmodom, és hiszek, teszek egy szebb jobb világért
Álmodjuk, együtt, tegyünk érte, minden lehetséges eszközzel
Váltsuk valóra közös, erővel, hittel, őszinte szívvel, igaz szeretettel
Ha fáj az élet, álmodj, gondolj arra ami a legszebb dolog volt eddig életedben

Meríts erőt, az igaz szeretetből, mi benned, bennem, ott van legbelül
Álmodj, álmodjuk meg a szebb igazabb világot
Ahol az emberek között, béke, megértés, odafigyelés, szeretet él

Álmodj erdőt, mezőt, friss virágot igaz emberi szót
Patak partján amikor játszottunk Te és Én
Gondtalanul, mint akkor volt, akkor volt több igaz szó mint ma
Ahol szeretet lakozott az emberi szívekben, hol segítették egymást

Ahol volt tisztelet, becsület az emberek között
Amely nem volt hazug, tiszte őszinte szeretet, egymás felé
Én még mindig hiszek, egy szebb, és jobb világban
Hol nem a harag, irigység, pénz, és gyűlölet uralkodik

Hanem hol él a hit, igaz őszinte szeretet, segítség
Ahol nem ismerik a hazugságot, csak az egyetlent az igazságot
Hol az őszinte önzetlen igazi szeretet, segít minden embert egyformán
Csak a szeretet képes, csodát, tenni, amely őszinte, igaz, önzetlen
És akkor erősödik, ha tett segített, akkor boldogok az ilyen emberek

Soha nem kérnek hálát semmiért sem, és senkinek se ne jusson
Soha eszébe, hogy megköszönjön, bármit is, mert önmagát adja
Ezáltal tud életerőt kapni, és élni tovább, egy szebb igazabb, nemesebb, igazabb világért

Álmodom, hiszek, teszek, egy szebb jobb világért
Soha nem mondok le, erről mert tudom, érzem, hogy lehetséges, csak tenni kell érte
Egy élhetőbb, nemesebb, boldogabb, őszintébb világért
Ezt visz előre, ezért élek, hajt minden nap jobban előre, teszem dolgom, őszinte szívvel, lélekkel, amíg élek az utolsó leheletemig tenni fogom örökkön-örökké!







ÁLDOTT HÚSVÉTOT


Nárciszok kinyílottak kertemben,
szedtem egy csokorral szépen.
Kosaramba friss füvet a nyuszinak,
jöjjön minél hamarább a Tapsi koma.

Munkám akadt a szomszédságban,
mutassam meg, hogyan kell festeni.
Nem láttam még ily olvasatlanokat,
vagy százat pirosra, kékre a többit.

Jól dolgom volt, sonkát kaptam cserébe,
nem volt pénzem már semmire sem.
Beállok én nyuszinak tehelyetted,
hozzám nem jött, hiába volt fészke.

Megcsinálok ingyen mindent,
nem kell semmi, csak szeretet melege.
Mosolyogj, légy vidám, szép az élet,
légy boldog mindig egyszer, s örökre.

Jó barátként nyitva az ajtó előtted,
bánat nyomja szíved, öntsd ki nékem.
Örülök, ha segíthetek reményt adni,
ez a legszebb ajándék, hitet fakasztani.

Versem ha elolvasod, én ragyogok,
ha eldobod, az meg csak a te dolgod.
Vidám vagyok nagyon, én fényt adok,
és Áldott húsvétot szívből kívánok!







BARÁTSÁG!


Oly gyönyörű érzés
Mely szívet melengető parázs
Szívünk legmélyéből jövő, igazi boldogság
Amely mindörökre ott marad

Ha szomorú vagy, vagy bánatos
Sír a lelked
Úgy érzed, nincs tovább
Simogat, átölel, vigasztal

Még ha messze is vagy, Ő ott van veled
Akkor is, amikor nem gondolod
Együtt érez, segít
Letörli könnyeidet arcodról

Az igazi, őszinte barátság nem álom
Nem fogy el soha
Oltalmazó szeretete, segítsége
Örökre megmarad

A barátság olyan tűz
Amely nem alszik el soha
Minden pillanatban veled van
S a szív értük dobban

Az igazi barátság
Minden kincsnél többet ér
Őszinte szeretete
Melegíti szíved, amely ajándék

Vigyázz az igazi parázsra
Ne aludjon el soha
Mert ha elalszik
Soha többé nem éleszted fel!







BOLDOGSÁG AKKORDOK


Fehér takaró védi a békés tájat,
szél öleli a szakadó csillag vágyat.
Fény, béke, hit, remény szeretet zeng.
szép élet érkezése a mennyben cseng.

Karácsony ragyog az égben és földön.
örömünnep napján járjatok egységben.
Megértés íveljen fel magasba,
megélése intenzív bölcsességgel.

Egy őszinte mosoly erőt adhat,
szívből add oda az elfáradtaknak.
Boldogság akkordok arcán vigaszod,
ragyogás ajkán gondolatsort díjazott.

Szegényen, csendesen élhetsz a világban,
szerényen ékeskedhetsz Isten fiában.
Egyszerűségedben rejlik kincsed,
elégedettségben felsejlik a Kisded.







EGYETLENEGY


Szépséged olyan, mint a mező virága,
Mosolyod táncol a tavasz sugarában.
Fényességed erő a nap szavában,
Rabod vagyok az évszak dalában.

Sarjadó rügyem a hideg éjszakában,
Remény szirtem a bánat nyomorában.
Szerelem tincsem a megfásult létben,
Kapaszkodóm a hideg télben.

És nem tudom miért szeretlek én?
Azt sem meddig éghetek érted még?


Az ég adott kiért szívem verhet ekkép:
Te vagy kinek lelkem éneke a szép.

Nem szűnik meg fehér érzelem soha,
Minden szépnek tűnő fényszikra csoda.
Maradj velem kérlek az életem alkonyán,
Szavad legyen mézédes a rét bíborán.

Várom szavad igenlő jelzését még ma,
védj meg két karoddal engem nincstelent.
Már csak te maradtál egyetlenegynek,
légy menedék váram és oltalmam.







ELENGEDEM


Májusi fényes éjben az ő hangját hallom,
szerelem taván szívem csak érte dobog.
Felcsendülő, hamis hang a hegedűhúron
szétgurult álmok gyöngyszemét markolom.

Hulló záporeső könnycseppek az égbolton,
ragyogó, csillagos éjszakán vért izzad homlokom.
Múló terheket most én örökre kalitkába zárom,
elengedem végleg kezemből vágyakozásom.







ELJÖN AZ IDŐ


Nézem nemzetem, mely sír, s kiált
Vérző sebét nem ápolja senki már,
Aranysárga mezők, ha beszélni tudnának,
Pirosra festené át az országot.
Ó könnyel áztatott Magyar Föld,
Síró anyák fájdalmát nem hallja már senki,
Csak a Turul madár,
Amely nemsokára visszaszáll.
Eljön az idő,
A Turul madár visszaszáll.







EL NEM ENGEDEM KEZED
Akrosztichon


Balsorsban, jóban melletted leszek
Angyalként küldött nekem az Isten
Remény vesztett ember voltam
Átöleltél, vigasztaltál őszinte szavakkal
Talán neked is sikerült lelkem érezned
Szívem hálája végtelen, mint a tenger
Álom széppé varázsoltad a napokat
Gyöngyvirág jóságod, személyed

Későn hozott össze bennünket az élet
Örök baráti fonal, mely szakadhatatlan
Talán neked is sikerült barátot nyerned.
Egy igaz embert ismertem meg benned
Legyen áldott immár egész életed
Énbennem bízhatsz amíg élek örökre
Közöttünk a barátság megbonthatatlan
El nem engedem kezed, amíg élek.







EMLÉK LESZEK


Amikor már nem leszek e földön, ne fájjon az Nektek,
Hiszen én mindig mindenhol ott leszek Veletek,
Amikor feljön a Nap az égen s sugaraival melegíti a földet,
jusson eszetekbe minden szép emlék,
Melyet feledni nem lehet,
Soha ne sírjatok és ne szomorkodjatok,
Inkább a szép dolgokon gondolkozzatok,
Mindenbe, mindig csak a jót és szépet lássátok,
De ne feledjétek, hogy mellettetek mindig ott vagyok.
Őrzöm álmaitokat, s vigyázok rátok,
Bármerre jártok, keltek e nagy világban,
Mindig legyen szemeitek előtt,
Szerettelek benneteket míg éltem addig is mindig,
Bármennyi hibám volt, akkor is
Ne haragudjatok rám, akkor se, amikor már csak talán
Emlék leszek.







ÉBREDJ A SZERETETTEL


Ébredj a szeretettel,
amely jelen van minden dalomban,
szólni jöttem hozzád, olvasd soraimat,
szép az élet, lélegezz mélyen, dalolj derűvel.

Sorsod oly lesz, amilyenné teszed,
nem savanyú, sem keserű az íze az életnek.
Te döntesz miként lépsz előre naponta,
apránként haladva, vagy robajjal csattanva.

Milyen képet látsz reggelente, pozitívat, negatívat,
lelkedbe mit engedsz be, egyedül rajtad áll, élj vele,
választva a szépet, jót előbb, utóbb elérheted,
fordítva :-gondolataiddal rosszat vonzol, s hamar ott lehet a baj.

Kinek mi az álma, és a jövője egyedi
soha nem azonos, ez változik,
ez benne a jó, soha nincs késő semmire,
de ne húzd a napot, pillanatot, élj ma. tégy érte.

Tedd gazdaggá, örömteljessé perceidet,
egyszerű kis dolgokban rejlik az élet ereje és vére,
amíg van ki reggel köszönt téged, s szív mely érted zokog,
bármit tesz érted, neked is tenned kell soha fel nem adhatod!

A szeretet szíve voltam, ki szóltam,
most csak énekeltem szóval, rímmel,
életedért, szebb napokért, sírok, nevetek együtt veled,
egy őszinte szív, ki szüntelen veled van, adj jelet, ha olvastad.

Ne aggódva nézzen a mára,
kicsit engedd közelebb magadhoz,
mit még nem tettél meg őérte tedd ma meg,
késő lehet, ha megszűnik dobbanni rugója, éltetője,
adj pici meleget számára, drága barátom az Isten Áldjon.







AZ ÉJSZAKA TITKA


Este van aludni térnek elfáradt dolgos emberek,
sötétség borul városokra, falvakra,alszik, város és a világ.
Minden elcsendesedett, álomvilágban álmodják szívük titkát.
Vágyakat, terveket mit nappal szőttek itt valóra válik minden,
legszebb, legédesebb varázsok történnek meg minden Áldott éjjel.
Elmondom az éjszaka titka mit jelent, Isteni kegyelmet, szeretetet,
tisztaságot, erényt, békét,reményt üzennek :csillagok, hold, és az éji tündér.
Mikor gyémánt fényű csillagokkal lassan közeleg az éj,
angyalok misztikus lágy halk muzsikája csendül fel.
Andalító énekük messzire hallatszik, hol a fák az égig érnek,
mint a mesékben, az éjszaka titka drága barátom a csend üzenete,
választ ad kérdéseidre, lélek, test megújul, pihenj jól jó éjszakát!







AZ ÉLET HIMNUSZA




Sokszor nem látod magad körül a világot
Nem veszed észre, mily ragyogóan süt a nap
Nem látod eső után a csodaszép szivárványt
Az égbolt mezején, s annak csodálat színeit
Gyönyörű szép formáját.

Sokszor úgy érzed, hogy nincs tovább
Beborultnak látod a fénylő eget
Semmit nem látsz, a maga valóságában
Felteszed a kérdést, hogy miért is élsz
Miért van minden, ami történik veled.

Ember figyelj rám most, miért robotolsz
Hajszolod magad, s közben nem látod a szépet
Nem látod, mily rövid az élet
Elrohan melletted, mint egy gyors vonat
Közben nem éltél, mert belebetegedtél.

Ne engedd, hogy mindez megtörténjen veled
Hogy elmentél olyan dolgok mellett
Amit ingyen is megkaphattál volna
Ilyen a napfény, a hajnal, a hold, és a virág
És szeretteid szeretete, mosolya.

Figyel most újra rám, örülj minden percnek
Tanuld meg megtalálni, az élet kincseit
Élj boldogan, és megfontoltan, élvezd az élet szépségét
Nézz mindig bátran fel az égre
Mindenkire egyformán süt a nap.

Minden ember életében egyszer ér
Fájdalom, csalódás, szomorúság, és bánat
Ezeket mindet nehéz elfeledni, de muszáj
Mindezt el kell feledned
Ha tovább akarsz lépni, élni életed útján.

Élned kell, élni jó, az élet ajándék
Ha, bánatod van, nézz mindig fel az égre
Ott van Ő, ki segít majd Neked, imádkozzál hozzá
Tiszta, őszinte szívvel, higgy és élj őszintén, ha így teszel
Meglátod, megkapod, itt a földön, és élni fogod az égi boldogságot.

Szebenyi Judit verse: Az élet himnusza

Link








AZ ÉLETÜNK EGY NAGY VARÁZS...


Az életünk egy nagy varázs,káprázat a világ.
Csak szívünk tudja, mi igaz,s hol a boldogság.
A látszat mindenkit becsap,a felszín csillogás.
De lelkünk mélye mindent ért,ott nincsen ámítás.
Rejtezik valahol bennünk az igaz szeretet.
Onnan őrizőn figyel ránk,a lelkiismeret.
A szívünk tudja válaszunk,így minden egyszerű.
A kérdésünkre megoldás van, mindig gyönyörű.
Amikor lelkünk oly szegény,az mindent befogad.
Csak vágy teli szívünk remél újabb álmokat.
Akinek vannak álmai az élteti remény.
Legyünk örökkön álmodók,az idők tengerén!







ÉLNI CSAK ÍGY LEHET


Napfény bíbora öleli a tájat,
emlékeim itt felszakadnak.
Árva lelkem bús magánya
húzott ide, elűzzem az álmomat.

Lelkem felüdül a természet
varázsa ölén, levendula
illata erősíti az isteni csodákat.
Kis gida jó kedvét fürgén ontotta.

S mi égett, öldöklő fájdalom,
itt a parton, örökre itt hagyom,
Még égni szeretetben fogok,
s ki átkot dobott, én áldást adok.

Ki nem ismeri a dobbanó szivet,
s miért él még, és ad hitet,
Majd megtudod, te ha majd békében
leszel, meglátod élni csak így lehet.







FEHÉR ORGONA VIRÁGA


Szívkertjének volt álma,
Anyám fehér színű orgonafája.
Ápolta, gondozta minden évben,
vázába rakta, friss vízbe.
Minden asztal közepén állt,
őrként illatukkal bombázták,
ki arra ment melegséget,
törődést, nyugalmat érzett.

Örökségül nevelgette,
Nagyanyám ültette rég,
teljes fényében ma is szép,
minden évben beszélt hozzájuk,
Isten áldása szállott rájuk.
Körbejárta a nagy családot,
lelkéből csokrot adott.
Könnybe borultak a szemek,
szerették őt a testvérek.

Szegénységben példa volt,
dolgos keze munkára fogott.
Nem bántott senkit, soha,
szavaival intett néhanap.
Nem beszélt sokat,
ha szólt tanítva halkan.
Kérdésekre válaszolt,
odaengedett magához.

Régi emlékek hídján
állok, és nézek némán.
Összekötnek ők örökre,
itt laknak bent velem.
Mert feledni nem lehet,
kitörölni az eltelt időket.
Ha lehetne, sem engedném,
továbbvittem a reményt.

Kivirágzott Anyák napjára
fehér orgona szép virága.
Engem vár harmat ruhában,
rohannék hozzájuk azonnal,
ki a temetőbe leborulva,
megkötözött a sors bénaságra,
lábam nem vihet már oda soha.
Felébred bennem izzó tűz lángja,
miért nem ölelhetném egy pillanatra.

Fürtös virágaitok sorolnak nálam,
imádattal, hálával ápoltam.
Anya, Mama, Nagyi, Dédike,
legszebb szavak mindegyike.
Lényükből áradt önzetlenség,
békesség, egység, hűség
tárják illatba a hitük örök kosarát,
május napján fonják szent magját,
versem értetek születik újra.
Csak én tudom, mi volt, s marad,
magamban zokogok a fák alatt.







FOGJUNK ÖSSZE


Mily szép az esti, nyári nap arca,
megrakott szeretettűz ég rajta.
Felhők alá száll minden egyes magja,
szél hamar felkapja, hozzád juttassa.

Gyenge lábakon áll rozoga lét,
de én kapaszkodom a hit felé.
Mikor elveszett, vagy cserbenhagy,
lehet forró a cél, a szívben ott fagy.

A lélekben elpihen s elfeled,
újra nyílik a remény ereje.
Csak szeress, légy őszinte,
maradj igaz magyar ember.

Összekulcsolt kezem remeg,
hálát adok az égnek, hisz élek.
Magamba rejtem az örök igét,
s hirdetem a megértés ellipszisét.

Mikor a nemzet érzése feszül,
fékezd a hazugságot, semmibe nem kerül.
Fogjunk össze tudásban és aratásban,
magyar tudat felemel a megmaradásban.







GYERE VELEM


Élni hívlak most:gyere haladj velem,
fogd meg két kezem erősen kedvesem.
Élni, álmodni együtt újra életünket,
lemenő holdat csodálni, szépet felidézni.

Rugaszkodj el bátran, akaratod legyen,
terveid, álmaid, erősek, bármit elérhetsz.
Ne gondolj fájó sebekre, sem emlékekre,
vagyok neked holdad, ne félj még nem veszek el.

Élni hívlak az élet útját megmutatom néked,
Ne sírj, nem vitt el még a hajnal, kétség ne bántson.
Minden mi körülvesz szépség szőtte bársony,
látod a csillagok boldogok, ragyognak érettünk.

Álmodni hívlak, szállok képzeletből font szárnyakon,
angyalok lágy dallama szólít, hív mennünk kell.
Vissza oda honnan elindultunk egykoron te és én.
Szoríts magadhoz nagyon: megmentheted röpke







HETI ÚTRAVALÓ


H eted napjaiba kívánok elegendő türelmet
E erő, egészségég, szeretet végig kísérjen
T udj megbocsájtani embertársadnak, barátodnak...
I gaz hited óvjon, légy hű kötelék a családodban

Ú tad óvja őrangyalod, könnyek árja ne hulljon soha
T edd mi szívednek örömöt okoz, fény légy sokaknak
R eményed erősebb legyen a nehezebb napokban
A kadályokat bátran vegyed ,meglátod a célod így eléred
V alósuljon meg minden tiszta őszinte vágyad
A aranykorong fénye óvja meg tested és aurádat
L áng mi benned ég, add tovább szomorúaknak naponta
Ó vd meg-e levelet, s ha Te is érzed erejét, add tovább

Itt most ezzel én befejezem soraim, egy őszinte szív írta, ezzel,
kívánok boldog minden napokat, Áldást, Békét, soha el nem múló szeretetet







HISZEM


Képzelet szárnyán útra megyek,
szabadon így fonódik az igaz szerelem.
Már nem kell keresnem, hisz itt van velem,
kéz a kézben csoszogunk mi ketten.
Akadályokat megértésünk könnyíti meg,
ráncos kezed szeretem, kedvesem.
Jóságod, emberséged mindenem,
összeforrt szívünkben a hűség ereje.
Kettétépni senki nem teheti meg,
csak a mostoha sors rabolhat el.
Könnyek között írom e sorokat,
Uram, adj erőt nekünk, még ma.
Hiszem, hogy meghallod... kérésem.
Nincstelenség pora nem érdekel,
csak élhessünk... még kicsit mi, ketten.







HOLTOMIG VELED LESZEK

Mit szabott rám az élet?
Betegséget, könyörtelent.
Egészséges voltam valaha,
Amíg tehettem, jó voltam...

Kellettem rokonoknak,
Barátoknak, családomnak.
Szolgáltam boldogan,
És ma itt vagyok egy kocsiban.

Elhagytak, kikben bíztam,
Végleg egyedül maradtam.
Összetört az egész világom,
Nem volt nékem... virágom!

Nap sem melegített fel soha,
Az égbolton pedig ragyogott,
Sivár pusztaság velem honolt,
Fekete fű, fa, virág... gyászban,

fuldokolva levegő után,
jövőm eldobtam a sutba.
De ettől jobban vacogtam.
Szeretetre vágytam már!

Egy napon Te jöttél felém,
Engem mindenhová elkísértél.
Lelkeddel belém életet leheltél,
Megszerettelek, és enyém lettél.

Egy bántó szóval nem illettél,
Utaimon, csillagom, vezettél.
Szívem kelyhébe rejtettelek,
Boldogságot újra ismerem.

Te vagy a legszebb Napom,
Kezed soha el nem hagyom,
Értelmet adtál a miérteknek,
Szeretlek nagyon, egyetlenem.

Árvíz jöhet, fújhat a szél,
A mi szerelmünket nem szakítja szét.
Köszönöm, hogy elfogadtál,
Hibáimmal együtt simogattál.

Nem tudom leírni, amit érzek,
Felhőtlenül érted rettegek.
Most már én vigyázok rád,
Holtamig örökké veled leszek.







HÚSVÉTI ÜZENET


Mit kérsz, ember, még többet tőlem
Neked adtam, a világmindenséget
Az eget, és a földet, életemet adtam érted
Fejemen a dísz, kincs helyett tövis korona volt
Megváltottalak, téged, és az egész világot

Életet adtam neked, szívedbe igaz békét, szeretet
Miért nem találod helyed, lelked miért bolyong értetlen
Céltalanul mész úttalan utakon, kóborolsz, de hova te magad sem tudod miért
Siratod sorsodat, életed, jelened, múltad jövődet , ember nézz fel
az égre, és térj vissza hozzám míg nem késő

Kulcsold imára két kezed, igaz hittel, szívvel, lélekkel,
Engem hívj, Megváltódat, ki adtam neked életet, és halált is
Engem nézz, az én utamat járjad, én legyek célod, irányod, jövőd, életed
Életed sorsa ha mást irányt vett, bízz bennem, a múltad meghalt,
De kaptál lehetőséget, tiszta új életre, feltámadt velem együtt kirajzolódott szép jövőd

Újra feltámadt, minden, neked, emberek, nektek egyformán
Kivétel nélkül, mindenkiért egyformán haltam meg, boldogan, így adva lehetőséget igaz örök életre
Fáradt szívetekbe, lelketekbe, hoztam, újra békét, megnyugvást
Megértő, segítő, igaz, őszinte szeretetet, annak erejét, melegét
Lángját, reményt, mely soha nem alszik el, csak ha Ti eloltsátok
Kezeiteket kulcsoljátok igaz szívből jövő imára, kérjetek, bízzatok
Szeretetben, békében éljetek egymással, üzenem nektek Emberek
Bízzatok, szeressétek egymást, ez a Húsvét üzenetem mindenkinek

Feltámadt Jézus Krisztus,a mi Megváltónk, éljen Szent Neve,
dicsőség az Atyának, a Fiúnak. és a Szent Lélek nevében !







IGAZ BARÁTSÁG


Éltem napjaim megszokottan, elfáradva,
arcomon összegyűrt ráncok, könnyes szem.
Mindent feladni akartam, az életem már semmit
Jelentett, amikor te felbukkantál életemben.

Élet-e, vagy Isten küldött, nem tudom meg soha,
rejtély marad számomra, amíg élek, hálával tartozom.
Köszönöm neked léted, őszinte szavaidat,
örök, igaz barátságunkat elszakítani immár nem lehet.

Őszinte, tiszta szeretetem feléd határtalan
és lankadatlan, nem ingok már, erőssé te tettél.
Ekkora kincset nem kaptam, mint a te személyed,
tudd meg, én soha el nem engedlek és fogom kezed.

Nincs olyan vihar, sem szél, ami kettőnk egységét széttépné,
mindig mellettem voltál, türelemmel támogattál.
Vakon bízom benned, tudom szíved, lelked javamat akarja,
köszönöm néked, hogy újra élek, nyitott szemmel.

Szívem, lelkem szeretete tiéd, egyebem nincsen,
tudom, kevés a vers, ennyit adhatok jelképesen.
Mellé adom barátságomat egy életen át, őszinte szívvel,
Befejezem versem, és csak annyit mondok:
Köszönök mindent, Istenem, vigyázz rá és családjára!







AZ IDŐ JÓ BARÁTOD


Az idő jó barátod, elfeledtet minden rosszat,
Aki őszinte szívvel, lélekkel él, meghallja megérti:
Az életet, miről szól "szeretni, segíteni, megérteni"
Önzetlenül élni, egymásért, nem várva viszonzást cserébe!
Minden szándék, tetté válik, minden elmúlik,
Bánatok, csalódások, fájdalmak, szenvedések, indulatok.
Az idő a legjobb gyógyító és barát, jönnek új napok,
Életünk minden perce változik, szebb napok is vannak, nem csak rosszak!
Nem lehet nem érezni, szív, lélek, szeretet nélkül élni,
A szív, szívre dobban válaszol, lelkünk, hol sír, hol boldog.
Gondoljuk és hisszük, mindent egyszer a szívünk, lelkünk elfelejt,
Gondoljunk arra, mennyi fájdalmat, örömet, sebet gyógyít be a szeretet!
Az őszinte tiszta szeretet, az egyetlen gyógyszer,
Lelked és szíved fájdalmaira, szeress hát amíg élsz örökké!
Jegyezd meg nem szabad mindent, szívedre, lelkedre venni,
Az idő jó barátod, melletted van, figyelmeztet mindenre,
Okos légy a jövőben, szeretetet adj, hogy boldog ember lehess!







IMA HAZÁMÉRT


Szomorúságom, és bánatom elmondani nem tudom,
Ezért most szavakba fogva elmondom.
Imádkozom Hazámért, jövője a sötétség lenne,
Nem engedünk a sátánnak, hogy ezt meg is tegye.
Túl sok már a szenvedésből
Az Igazaknak,
Uram állj ki, védd meg Őket,
Adj hitet, erőt, bátorságot, kitartást részükre,
Ne hagyd el maroknyi néped,
Magyarország nevét még fekete betűkkel írják,
Szent Szűz Mária oltalmadba, vedd kiválasztott néped.
Imádkozz fiadhoz, elesett népedért.
Évszázadokon át nyomor és szenvedés jut nekik
Ne engedd tovább, mert így elfogy néped.
Hitét kezdi elveszíteni Benned,
Tégy hát csodát, amíg nem késő.
Segíts Uram most és mindig
Mindörökre légy támaszuk, vigaszuk.
Hálás nép a Magyar,
Nem felejt, nem tesz rosszat,
Hittel, akarattal, kitartással, emberséggel
Él az Igaz Magyar.
Hozzád kiáltok Istenem
Mindörökre áldd meg az Igazakat,
S vedd oltalmadba az ártatlanokat.
A gonoszokat tedd helyükre Mindörökre.
Az országban csak ekkor lesz béke és szeretet.







IMA A MAGYAROK ISTENÉHEZ




Ó! Uram, nézz le kiválasztott Országodra,
és a benne lévő igaz Magyarokra.
Mentsd meg Nemzetem egységét,
add vissza összes elrabolt területét!

Gyarló lányodra, kérlek, figyelj itt lenn,
hallgasd, imám száll összes Testvéremért!
Kegyelmeddel erősítsd hitüket meg,
ne vitázzanak, békéljenek egymással meg!

Határokon belül-kívül, legyen mentsvár,
lelkükben éledjen fel az ősi mag-Tudat.
Balsors sem kímélt, üldözöttek voltak,
oly sok ártatlan vesztette életét már...

Megkopott az egymás iránti szeretet,
viták helyett fényt, látást tégy szívükbe.
Szemem az ég felé néz epekedve,
ne engedd, hogy a sötét erők előtörjenek!

Asztalukon mindig legyen kenyér,
ne féljenek, lesz-e az asztalon ebéd!
Gyarapítsad Magyarországot gyermekkel,
egészséget, boldogságot, munkahelyet!

Magyarok Istene, hozzád könyörgöm,
legyen az összefogás újra tiszta öröm.
Légy velük mindenkoron, és vezessed,
Égi Áldás kísérje egyetlen Nemzetem!







ITT A TAVASZ MÁR


Földben, szélben, erekben
Táncot jár a tavaszi aranyláz.
A kikelet üteme rezzen,
Üde szellőben fa ága reccsen.
Szívben szépsége édes máz.
Zsendül a róna és a határ,
Pezsdül a természet már,
Szerelemre lobban a gerlepár.

Kedvesem, szárnyalni vágyom,
Megérinteni minden virágot.
Illatukat magamba zárom,
Remény magját szélesre tárom.
Jöjj velem ezen az életadó úton.
Szoríts, szeress, ölelj magadhoz.
Nézd a virágot az almaágakon,
Figyelj! Turbékolnak a galambok.

Látod: Mosolyunktól zöldebb a fű,
Méhecskék zümmögése láncot fűz.
Sóvárogva vártalak téged télben.
Lelkem feltöltsd gyönyörűségeddel.
Boldog ilyenkor gyermek, felnőtt,
Idős, és mindenki szivárványba nő.
Itt a tavasz már - kacsint a napsugár,
Ezernyi csodával csak minket vár!







JÁRD AZ UTAT...


Járd az utat, mit a sorsod vésett,
Hallgass a szívedre, mi darabokra tépett.
Temesd el a múltad, mi lelkedet sebezte,
Nézd az emlékeid, mi a jövőd leplezte.
Töröld le, könnyekkel teli szemeid
Rejtsd, lelkedbe vésett sebeid.
Váltsd valóra, reményvesztett álmod!
Hogy többé, ne kelljen a bánattal eggyé válnod.
Vedd észre, hogy minden mi fájt szerte szaladt,
S mi igaz, s szép, csak az, mi örökre megmaradt.
Lásd az égen, a szépen ragyogó napot.







JÓKÍVÁNSÁG


Erőt, kitartást, békét, megértést,
Örömet, hitet, reményt,kívánok néked
Őszinte szívvel, kívánom mindezt
Ragyogjon rád,a nap simogató sugara
Melegét erejét érezd, öleljen át fényével.

Legyél boldog, és mosolyogj a nagyvilágra
Őszinte szívvel, tiszta szeretettel
Legyél ma is ,és mindig boldog
Szeressen téged mindenki.

Úgy ahogyan te szereted az embereket
Őszinte szíveddel és lelkeddel
Áldja meg a Teremtő minden lépésed
óvjon, vigyázzon rád, angyalok hada.

Kívánok néked, szikrázó boldogságot
Kívánja néked, egy barátod,
Ki mindig gondol rád, a messzi távolból
Lelkem a lelkeddel együtt rezdül.

Érezd a tiszta szeretetet, minden napodon
Mit kívánok szívem összes melegével
Ha néha rám gondolsz, jusson eszedbe,
Őszintén szeretlek,és a nap végére
Se múljon el boldogságod.

Szíved, lelked örömtől daloljon
Ne ismerd meg a keserűség poharát,
Ne légy beteg, ne tudd meg fájdalmakat
Melynek sok ember szenvedője
Ezt kívánom barátomnak
Légy mindig nagyon boldog
De boldogtalan soha!







JÓ LENNE MINDENKIT SZERETNI...


"Jó lenne mindenkit szeretni
Aki engem viszont szeret,
Aki őszintén nyújt kezet.
Aki mosolygón rám tekint,
Aki elmegy, de visszaint.
Aki a jobbomon halad,
Aki mindig velem marad.
Jó lenne mindenkit szeretni,
Akkor is, ha nagyon nehéz.
Azt is ki jön, de rám se néz,
Vagy ha rám néz, de mégse lát,
Aki felró minden hibát,
Aki vádol, ha nincs miért,
Aki meghallgat,
de meg nem ért Jó lenne mindenkit szeretni.
Elfogadni más igazát
" Nem aratni, csak mindig vetni.
Szebb lenne tőle a világ!"







JÖJJ EL ...


Jöjj el Szentlélek, jöjj el Isten lelke Pünkösd ünnepén,
segíts földi halandódon, lélekből Imádni a Jó Istent.
Legyőznöm földi dolgok csábítását, egyedül téged szolgáljalak,
éjjel, nappal jó tegyek, segítő kéz lehessek Veled-Általad,
Szívem kitárva tartom, várom könyörgő bocsánatkérő fohászom meghallgasd,
Uram,Istenem, mindenem, gyújtsd lángra szívemet, az örök szeretet tiszta tüzével,
töltsd el lelkemet Isteni örömöd boldogságával.
Jöjj el Szentlélek, védelmezz meg engem a gonosztól,
tisztítsd meg lelkem újra, ruházz fel Szent Lelked erejével.
Vidd el nagy bántom, szenvedéseim reád hagyom, nem kérem vedd el
te tudod egyedül, mi jó nekem, mi nem Mennyei Atyám, mentségváram, oltalmazóm.
Jöjj el, bölcsesség lelke, újítsd meg akaratom erejét, utamat melyen járok,
tovább adhassam az embereknek, mit tőled kegyelemből kaptam.
Méltó legyek az Igédet hirdetni, reménytelen helyzetekben emelj fel,
és bölcsességed fénye világítson a sötétben.
Jöjj el Szentlélek,jöjj Ige Lelke, Áldom Szent neved,üzeneted vezessen!







KARÁCSONY


Hull a hó és én boldog vagyok,
ma nem ró anya, apa, én ragyogok.
Fénylik az otthon tiszta melege,
fehéren izzik a szeretet ereje.

Egy év kellett, hogy eljöjjön újra
Karácsony békés Szent estéje.
Hiszek az álmom tisztaságában,
az imám fenti meghallgatásában.

Fohászomat halld meg Jézuskám,
családomban legyen erős a kötelék.
Csak ezt add meg, nem kell ajándék,
óvd meg, kiket gyermeki szívem imád.

Nem tudok másképp hozzád szólni,
egyszerű szó tódul csak az ajkamra.
Bocsáss meg minden kis és nagy hibám,
igyekszem méltóan élni és hozzád elérni.

Legyen a szeretet ünnepe, éke az
egész világmindenségnek mindörökre.
Szegénység és szomorúság tűnjön el.
Szenved a föld minden igaz szívű lakója.

Betegeknek gyógyulási esélyt adj,
hitetlennek enyhébb, megértőbb lelket.
Nézz le az égből oltalmazó kegyelmeddel,
Áldást adj mindenkinek, ennyi a kérésem.

Áldott, boldog Karácsonyt én
egyszerűn, érthetőn, őszintén
ezzel a versemmel erőt, reményt és
Áldott Karácsonyi ünnepeket kívánok.







KARÁCSONY NAPJÁN


Házak felett ég a csillag,
melynek fénye álmokba vezet.
Ragyog és hozzád is elmegy,
karácsonyfádra gyertyát tesz.
Nem látod, mégis érzed erejét,
mikor kételkedve várod erényét,
akkor lép be hozzád szobádba,
átölel, felemel a vallomása.

Úgy vágyna hozzád,
tiszta, igaz szó,
színes, biztató,
szeretetből fakadó,
reményt nyújtó,
szívednek vigasztaló,
örömet fakasztó,
karácsony napján.

Úgy biztat téged,
mint fény az éjszakában.
Lelki békéd elhozója,
a kis Jézus eljövetele.
Fájdalmak gyógyítója,
bűnök megbocsájtója.
Tündököl ma igazsága,
Urunk végtelen kegyelme.
Áldott szent ünnepet kívánok.







KEVESEN ÉRTIK...


A villogó tél reménye megérkezett,
csillogó ég alján hóember mereng.
Vágyna gyermekek vidám mosolyára,
így nem fázna már emberek sokasága.

Szeretet dallam illata száll a térben,
melengető szívre, álomra és békességre.
A természet szüntelen üzen neked,
türelmesen élj, és a szépet vedd észre.

Nézd fehér ruhába öltöztek a fodros felhők,
kékes csillogásban üdvözölnek pajkos fenyők.
Derengő fényben, jégcsapok csókolóznak,
feszengő dérben egymásnak bókolnak.

Minden csend dallam érted szólal meg,
kincs vagy értsed már meg végre.
Miértre, a válasz lépj előre drága barátom,
szerényen élve, boldog leszel ez tanácsom.

Béke áldása már lehullt a világra...
csak rád vár vágyad megújult kincstára.
Vedd elő zsebedből ékességedet,
kelő nappal, lelkedből tekerd fel hitedet.

Átölel Isten kegyelme mindenkoron,
áldás legyen veled egyetlen barátom.
Szóltam sokat már, csak kevesen értik,
versem sugár, több annál, mégis csak nézik...










KÖSZÖNÖM NEKED


Versben írom le Neked,
Köszönöm Neked, amit tettél értem
Ugrottál értem, minden pillanatban,
Amikor bajban voltam.

Tétovázás nélkül cselekedtél mindig,
Nem volt Neked könnyű,
Most sem az,
Ki tudja minden meddig tart majd.

Szeretetből tettél és teszel mindent,
Mindenért a köszönöm szó nem elég.
MÉGIS MINDENT KÖSZÖNÖK NEKED,
Mert nekem nincs, semmi egyebem.

Szegény vagyok és beteg,
Így tudom csak hálám,
E versben
Megköszönni Neked.

Mosolyod, őszinte szíved s lelked,
Erőt ad nekem az élethez.
Szerető Testvérem vagy Te nékem,
Ne félts engem, tudod, hogy rendben lesz minden.

Önzetlenséged, odaadásod,
Nagyon jól tudom,
Légy mindig erős, továbbra is,
Jusson mindig eszedbe, hogy szeretlek én is.

Nem üres szavak ezek,
Lelkem legmélyéből jövő őszinte hála,
Köszönöm az Égnek, hogy Te vagy nekem
Így nem vagyunk SOHA egyedül e sötét világban.







LELKED A TIÉD NE FÉLJ NYISS A VILÁG FELÉ!


Lelked csak a tiéd, nyiss a világ felé
Ne félj, mert van aki vigyáz rád ott fenn.
Sokan szeretnek lelked tisztaságáért
Óvnak sokan, az angyalok, és kik veled vannak.

Ne hallgass a puszta észre, nem visz jó útra
Lelkeddel, és szíveddel éld az életet mit kaptál.
Nyisd a világ felé meg lelkedet, nem tarthatod zárva
Ő a tiéd veled él szüntelen, ember nyisd ki lelkedet.

Elveszel figyelj drága lélek, lépned neked kell
Segíteni jöttem mit tegyél, nem nézhetem szenvedésed.
Ne félj elindulni semmmi sem lehetetlen
Szeresd magad, szeresd tiszteld lelkedet, ő a léted.

Szív és lélek nélkül nincsen ember,, jelképesen,,
Léteznek szívtelen, lelketlen emberek azoktól
Tartsd magad távol, felismered őket, de ehhez
Lelkedet nyisd ki, teljesen, lelked, szíved súgni fog.

Kiket mellőzz életedből, mentsd a lelked meg
Drága ember, egy átmeneti élet itt a földi lét.
Minden gátat, akadályt, legyőzhetsz, nincs az az erő
Amit a szabad, tiszta, nemes lélek nem győz le.

Jöttem hozzád, lelkem, szívem érzi szükség van
Erősítésre, bátorításra, reményre, szeretetre, megértésre.
Igaz őszinte emberi kapcsolatokra, itt vagyok nyújtom kezem
Fogd meg, ne félj megfogni nem bántalak, szeretlek lelkedért.

Szeretetem, erőm, gyógyító erőmet hoztam neked
Jó tiszta lelkű ember nem veszhet el, van tovább mindig.
Nem véletlen semmi drága ember, minden percnek, pillanatnak
Meg van az oka, s ez sem véletlen hogy most jöttem hozzád.

Nézz fel az égre, nyiss a világ felé most itt maradok
Veled addig ameddig kell, versem megmarad neked.
Emlékbe, olvasd mindig ha bajban vagy, vedd elő erőd lesz
Add tovább amit kaptál, most lelki erőt, segíts, szeress, bízz.

Soha többé ne zárkózz el a nagyvilág történésitől
Nyitott szemmel, nyitott lélekkel, nyitott szívvel élj.
Minden napod a szépre, jóra használjad drága ember
Szeretni fognak, maradjon meg lelked tisztasága Isten Áldása veled lesz!

Jelképesen elköszönök, tudd mindig velem vagy lélekben
Mindig érzem mire van szükséged, ezért nincs mitől félned.
Indulj bátran most! Új nap, új hét, esélyed meg van, erőd is.
Drága ember légy Áldott, soha sem vagy egyedül, ezt ne feledd el!
Áldott légy, áldott legyen életed útja, angyalok hada vesz körül.

Minden tiszta lélek egy angyal, minden jó ember angyal
Itt a földön, kik az emberekért élnek, szolgálnak, segítenek
Védenek, felemelnek, erőt adnak, nem vagy egyedül soha
Sok jó ember van, kik őszintén az emberekért élnek.

Versemnek minden sora őszinte, nem üres szavakat olvasol
Nyitott lélekkel, nyitott szívvel olvasd, érezd versem tiszta
Igaz szeretetét, erejét, bezárkózva soha sem érzed meg.
Gyógyít, erősít, hitet, remény, tiszta szeretet, megértést
Lelkeknek gyógyulást adó, aki írta a verset, nyitott lélekkel él érted!







LELKED ÉLETFÁJA!


A versek üzennek, lelkedhez,
Szívedhez szólnak, átmelegítenek!
Érted, neked, hozzád, önmagadért íródnak,
Bátorítanak, reményt adnak minden napra!

A versek lelked életfája,
Tiszteld, becsüld, kik írnak neked.
Minden vers szép, egyedi és érték,
Felbecsülhetetlen erejük van, mindegy ki írta!

Ne nézz le senkit, ki verseket ír,
Életed megmentői, napjaid szépítői.
A versek életfák, Isten alkotási,
Mind olyan szép mint a legszebb fa!

Gondosan alkotta a természet-e csodát,
Szeretem a fákat, mert éltető erők, csodák.
Nézd meg, tiszteld, szeressed őket,
A fa így néz ki: Istennek mindennap, felemeli vén ágait!

Megköszöni az életető napot, esőt és fényt,
A versek lelked életfája, mind téged szeretnek.
Fa alatt ülve írom neked versemet, mert szeretlek,
Lelkem, szívem hozzád repítenek, szeress és tisztelj minden verset!







A LÉLEK ZENÉJE







LOBBANJON FEL


Az ünnep illata már érződik a levegőben,
közeleg a szeretet szent napja decemberben.
Ajándékot adhatunk akkor majd egymásnak,
ám ne csak erre vágyjunk, mit kaphatunk.

Legszebb ajándék a szívben élő szeretet,
meghittség a családi otthon melegében.
Odafigyelni egymásra egész évben szüntelen,
boldogság legyen minden csüggedőnek.

Karácsony napján az ég fényesen ragyog,
béke fényes éke magasan fenn csillog.
Szálljon Isten, kegyelem áldása az egész világra,
fonja körbe az emberiséget ennek a szelleme ma.

Bárcsak egyformán juthatna minden asztalra,
soha többé nem lenne hulló könnyek világa.
Jó lenne megélni, hogy egyformák vagyunk,
jóságot megérni, tudván hibázunk és elbukunk.

Pedig lehet szebbé tenni a földi életet,
teremteni kell érte együtt nemeset, szépet.
Legyen ige az alázat, tisztesség és becsület,
drága ember így lehet örömed és kegyelmed.

Lobbanjon fel benned is ez a tiszta érzelem,
legyen erőd minden napodon haladni előre.
Nehézségek mellett is találd meg reményedet,
ezzel kívánok én neked békés szép ünnepet.







MAGYARNAK SZÜLETTEM!


Magyarnak születtem délvidéken,
Anyanyelvemen beszélek, álmomban se feledem.
Magyarságom nem titkolom, meghálálom szép Hazámnak,
Áldd meg magasságos Isten, az én Magyar Hazám!

Könnyel írom, lelkem sajog, látom népem elfogy...
Magyarnak születtem, de rég nem magyar föld már...elvitték!
Kérdezés nélkül, magyar nép akarja-e vagy sem!
Elvitték, elcsatolták, darabokra törték szép Magyarországot!

Lelkembe örökre őrzöm, védem, tovább adom, mit tudok.
Nemzetem, drága magyar hazám: Én téged nagyon szeretlek!
Veled ébredek, rólad szól minden álmom, minden percben.
Szívembe, lelkembe él képed, szép gyönyörű hazám, magyarnak születtem!

Könnyel áztatott sorok, elázott versszakok.
Fájdalmam titkolni nem tudom, és nem is akarom!
Magyarnak születtem, magyar is maradok örökké.
Koporsómat, soha sem nem fedheti magyar föld!

Nem kérdeztek minket itt, akartok elmenni-e?
Nem kérdeznek most sem, örülünk, hogy élhetünk még mi itt!
Nem bánom mi lesz sorsom ezek után, büszkén vallom magyarnak születtem,
Hazámért, bármely percben kell meghalok!
Áldd meg Isten Magyar Nemzetem!







MAGYARSÁG MEGMARADÁSÁÉRT SZÓLOK HOZZÁTOK!


Írók, költők, verselők, amatőrök,
Írjatok az embereknek, alkossunk tovább szépet.
Nemeset, emberit, melyben a lélek hangjai szólalnak meg,
Remény, hit, akarat, kitartó, szeretet, vigasz, minden nagyon kell!
Legjobban az összefogás, égetően szükséges,
Fogjunk össze, tegyünk nemzetünkért, most nem várhatunk!
Nem lehetünk tétlenek, nem nézhessük, hogyan fogyunk el,
Drága Népem, drága hazám, drága Nemzetem, mi egyek voltunk, vagyunk, s leszünk!
Szólnom kell, nem lehetek néma, mikor látom népem
Haldoklik, elmenekül, vagy elmegy más országba jövőjét keresve.
Magyar nép a tudás atyja, bölcsője volt mindenkoron,
Nem engedhető meg fiatalok elmenjenek, saját Hazájukból!
Tenni kell, értük és mindenkiért, mert egyek vagyunk,
Ne szavakkal ígérjetek, emberek, tettek kellenek, sürgősen!
Össze kéne fogni már, meddig és mire vártok, kik tehetnétek a népért
Lépjetek az Istenért, ha szeretitek, az embereket, saját véreteket!
Porig alázott népem évezredek óta szenvedett és szenved ma is
Menekültek, meghaltak, elfogyunk ebből elég, szeretet kell és tettek!
Üres ígéretekből nem kér a nép, igaz szavakra, és tettekre van szükség,
Hogy hinni és bízni tudjanak jövőjükben, lépni, összefogással lehet!
Szívemben él Magyarország, bár Délvidéken élek,
Örökké fog fájni Trianon vérző sebe, mit begyógyítani nem lehet!
Hogy, megmaradjon hitünk, és a nemzet egységébe, összefogással érhessük el
Széthúzás, harag, irigység, ha ez megy tovább, elfogyunk mindannyian!
Nem engedhessük meg drága népem, az Istenért,
A Magyarság megmaradásáért, tegyetek, kik tehettek, amíg nem késő!
Én egy kis porszem vagyok egy ember, egy költő, ki szólni mer,
Szeretem nemzetem bárhol élünk, egyek voltunk és vagyunk!
Istenem könyörgök hozzád, nézz le rájuk!
Magyarok Istene, ne engedd meg tovább a pusztítást!
Nemzeted nem veszhet el soha sem!
Áldás szálljon minden emberre ki, jót tesz Magyar Nemzetem érdekében!







MAGYARSÁGUNK


Elég volt az alvásból, ébredj fel ország szunnyadó népe,
Ébredjetek magyarok, nem vagytok egyedül e földön.
Szálljatok büszkén, mint a Turul madár.
Küzdjetek meg, tegyétek helyére a dolgokat.

Felbőszült rab madár, büszkén száll az égen,
Hatalmas szárnyaival, nagyokat csap a térben,
Bődülten leszáll az Anyaföldre,
Kiszabadítva magát sorsából, a rabságból.

Magyar ember akárhol él e földön,
Mindig magyar emberként ébred e világon.
Ébredj oroszlán, dobd el láncaid,
Tedd túl magadat, megaláztatott életeden.

Minden vereséged ellenére,
Neked most lépned kell, hogy,
Emelt fővel járhass, kelhess e nagyvilágban,
Mert, magyar mindig a tudás népe volt.

Határokon túl, sok millió magyar él s tapossa a földet,
Remélve, hogy egyszer hazatér,
Öntudatra ébredj magyar, segíts Testvéreiden,
Hogy Hazájuknak újra higgyenek.

Nemzetünk már rég idők óta csatákat veszít,
Most itt az idő, cselekedj, de békésen.
Magyar, magyar ellen ne menjen soha,
Hitünk, s önbizalmunk el ne vesszen soha.

Érzed, itt a helyed, bárhol jársz a világon,
Ha máshol nem kellesz ide mindig visszatérhetsz,
Ne félj, ne add fel, higgy önmagadban,
Hittel, bizalommal, s öntudattal győzöd le rabságod mindörökre.










MARADJ VELEM!


Gyere ülj ide mellém, kedvesem,
Nem kérek sokat, csak maradj velem.
Szükségem van rád, erődre, szeretetre,
Oltalmadra, két karodban lenni csendben.

Hallgassuk együtt a csend szavát, mit üzen a szél,
Életünk viharos, nehéz időszakát éljük, ne menj el.
Most kell erősnek lenned, még jobban, mint valaha,
Veled vagyok erőd, támaszod, segítek mindenben.

Nem létezik lehetetlen, megoldható, hited kell,
Tégy hozzá, szerelmem, nem mehetsz el, élned kell!
Menekülnél, érzem, sodródsz, kínok, fájdalmak tépázzák erődet,
Legyőztünk eddig mindent, megmondom, mit tégy: Itt a helyed!

Mellettem légy, hű párom, életem kezedbe tettem egykoron,
Felelős vagyok mindenért, szívem, lelkem, hűségem tiéd.
Elkísérlek, bármerre indulnál, igaz, menni már rég nem tudok...
Versben, dalban mondom el, az egész világot jelented: Szeretlek!







MEGALÁZTATVA


Lelkemben nagy a nyugtalanság,
Az életben nincsen Igazság.
Egyszerű szegény embert az ág is húzza,
Betegségben megaláztatva.

Fehér köpenyes emberek,
Kiknek dolga a gyógyítás lenne,
Szegényt és gazdagot egyformán kellene..
Sajnos nem így cselekszenek.

Miért vagyok szegény, szeretném tudni,
Válasz már nincs e kérdésre,
Szegényen, betegen megaláznak,
Nevetnek,s röhögnek rajtam.

Segítségért fordultam hozzájuk,
Hogy talpra álljak,
Ők nevetve odébb álltak.
Suttogva hátam mögött, hallom most is hangjukat.

Betegségem nem vettem és nem keresetem,
Munka adta szenvedésem,
Kenyerem mindig igaz úton lett meg,
Mégis gúny jut ki részemre.

Reménytelen hinnem, az igazságban,
Elfordult az már tőlem,
Mikor megszülettem.
Szegény vagyok de lelkem gazdag,
Csak azt pénzért nem válthatom be soha.

Tanulság mindez nekem
Szegény, beteg ember nem kell sehol sem.
Hittel fordultam a nagyokhoz
Elutasítottak mindenhol.

Sírtam én már eleget,
Nem segít az emberen,
Fájdalmasak napjaim,
Ki beteg sokszor mondják az nem ember.

Sokan vagyunk ilyenek,
A társadalom még minket is kivet,
Mi csak élni szeretnénk
Egyformán mint a többség.







MÉG ELMONDOM


Égszekerén szendereg a Hold,
szívhez szól egy zongora dala.
Fekete az éj, oly szomorú a zene,
sír érted lelkem tiszta fehér ege.

Hova lett a vörös tiszta szerelem?
Csak a rózsák emléke maradt nekem.
Virágod voltam, életed gyöngyszeme,
hazudtál évekig, én őszintén hittem,

Szavaid bíboros rózsáját ittam,
szemed tükrében a jövőt láttam.
Sóhaj fodrán nehezül ma a miért,
már elhervadt, nem érdekel kiért.

Percek üres mélabúsága a jelen,
hajtanék még reményt ha lehetne.
Álmok nélkül mit ér a hajnal pírja?
éltető vágyam Istenem adj vigaszt.

Mostoha néma jelenem kínja.
Hinni szeretném még szép lehet...
Felejtés csírája ne törjön soha fel,
még elmondom végtelen szerettelek.







MIKULÁS NAPJA


Mikulás napján fényben fürdik a táj,
teljesül az őszinte, gyermekszív kívánság.
E napon szép emlékeket őriz meg a lélek,
jóság, béke, testvéri szeretet meghitt eleme.

Apa, anya, mindenki bőségesen varázsol,
meglepetések sorozata bújik ki a zsákból.
Őrzik az ajándékozás hagyományát falvakban,
nem feledve a szív tiszta, igaz szavát soha.

Szép ünnepet én is nagyon szeretem,
nem is felejtem el egyszer sem az életben.
Igyekszem ontani a meleget ebben a hidegben,
ajándékom ez a kis vers, melyet most adok neked.

Ám el ne dobd e sorokat, hisz fénnyel írtam,
Isten vezette kezem, áldás van minden szavában.
Szent Miklós napján vezessen hited ereje,
mikor felnősz, jussak néha én is az eszedbe.

Drága gyermek, most pedig légy nagyon boldog,
játszva éld az életed, és a Jó Isten mindig óvjon!







"Minden őszinte gondolat mely szívből fakad
legyőzi a nehéz gátakat, nincs oly elemi erő,
amely ledöntheti, ha lelkedből adod önmagad,
minden nemes tetted az emberekért virágot fakaszt."

Szebenyi Judit







MINDENSZENTEK SEGÍTSETEK


Éjfél elmúlott,
az éj oly sivár.
Nélküled élni,
tovább tenni,
szeretet adni,
amire tanítottál,
drága, jó Anyám.
Minden gondolat,
érzés, hiány, hála
örökre szívem zárja.
Hiányod perzsel,
soha el nem feledlek.
Hangos az óra a falon,
bánat foglya vagyok.
Menni rég nem tudok
hozzád, ki a sírodhoz.
Nem kell gyertya,
sem virág nekünk ma.
Mi bent érezzük hangodat,
örömet, kínt sors adta.
Mindenszentek, segítsetek,
könnyíteni az embereken.
Halottainknak nyugalmat,
az élőknek békességet.
Kikre nem gondolnak,
azokért is, Uram, irgalmazz!
November jeges szele,
ne oltsd el a mécseseket.
Légy kegyes hozzájuk,
kiknek szellemére vigyázunk.
Lelküket mélyen érezzük,
szeretteinkért könyörgünk,
Adj, Uram, fényességet
odafent nékik, idelent hitet.
Áldás szálljon mindenkire,
aprószentek dicsőségében!







NEM FELEDÜNK SOHA


Fájdalmas október vége,
közeleg november hidege,
szelet, fájdalmat hordoz,
mécsesek lángja kormoz.

Szomjas vagyok a fényre,
benn él a múló élet lehelete,
szeretteink örök emléke,
él a lelkük, hiszem szívvel.

Vágyak messze mentek,
bágyadt napsugár int nekem,
gyere ma ki a temetőbe,
remeg testem minden része.

Emlékezem könnyes szemmel,
millió csillagok vagytok az éjben.
Búsan csókol most a hajnal,
elfáradt emberek ballagnak.

Kezükben az elmúlás virága,
tiszteletet, hálát lerónak.
Halottak napján imát mondanak,
nem feledünk el titeket soha!

Mindig szeretünk titeket,
nyugodjatok békében!
Angyalként néztek le ránk,
szellemetek itt vigyáz.

Sorsfordító a lét értelme,
nem halunk meg, átlépünk,
a mennyben lesz kérésünk:
Istenünk kegyelme, óvj meg!







NEM KELL A SZÓ, HIÁBAVALÓ!


Szem a lélek tükre, mindent elmond
Nem kell a szó, hiábavaló
Kell a tiszta lélek, tiszta fény
Kell a gyógyító önzetlen szeretet egymás felé!

Kell felemelni, segíteni elesett embereket
Tudni kell érezni lélekkel, szívvel, szeretettel.
Lépjetek a tiszta útra, hol nincs hazugság
Ezek szerint éljetek így erősödik lelketek!

Lélek, test, szellem, ha sérült minden hiábavaló...
Ám ne gondold hogy nem megoldható.
Mindre a válasz szeress, lelkeddel, szíveddel
Ezt megtenni nem nehéz, őszinte akarat kell semmi más!

Lelkedhez szólok megint újra, ez így lesz napról napra
Nem engedem meg a szeretetlenséget, egymás között.
Drága ember, higgy a szeretet örök, a szeretet a válasz mindenre
A szeretet a menny kulcs, lelked, szíved hajtó ereje szeress őszintén!

Üres szó ma már senkit nem érdekel, beteg a világ melyet gyógyítani kell
Nem lehet ölbe tett kézzel nézni, azonnal nyitni kell egymás felé.
Kinek lelkében, szívében él tiszta fény, az emberek felé
Egyedül csak ők képesek gyógyítani fáradt lelkedet, higgy ember, ne tétovázz!

El kell fogadni, meghallgatni az embereket
Ne vesd meg azokat, akik másmilyen szemmel nézik, élik életüket.
Nem szabad, ez nem emberhez méltó! Ember légy minden körülmény közt!
Így éled napjait, soha sem kell semmitől félned, tükrödbe bátran mindig
Belenézhetsz! Áldás kísérjen drága ember!







NEVESS


Nevess az életen
Törj ki magadból
Tedd mi szívednek jó
Mi lelkednek erőt ad!

Nevess, fájó múltadon
Nevess fájó napokon
Nevesd ki szeretet mosolyoddal
E- gonosz romlott világot!

Mosolyod küld mindenfelé
Szeretet ragyogjon arcodon
Szeretet lakja lelkedet
Nevess.!Légy boldog drága ember!

Nevetve könnyebb vinned a terheket
Fáj az élet, én igazán jól tudom
Nevetve nézek a holnap elébe
Nevetek közelgő elmúlásomon!

Nem félek semmitől, ne félj ember
Ha őszintén éltél, jót tettél
Nincs mitől rettegned, félned
Áldott életed lesz!

Jutalmad megkapod odafenn!







NŐNAPI KÖSZÖNTŐ


Március hajnalán,
Tavasz aranyágán,
Víg pacsirta dalán,
Nap fénylő sugarán,
Szép virágok csokrán,
Angyalok jóságán,
Köszöntő sorain át,
Gyöngyszem csillogásán,
Lélek tisztaságán,
Az ég szirmán,
Nőnap szivárványán át.
Köszönet és hála,
Égi Áldás óvása
Szálljon a világba,
Lányra, anyára,
Nagymamára,
Minden nőre ma.
Szeretet csokrát,
Létem összes titkát,
Pár soron át,
Kívánságok halmazán,
Szerénység fokán,
Versem igazságán:
Boldogságot, egészséget,
erőt, tiszteletet,
simogatást, elismerést,
vidámságot, örömet,
Nagyon boldog nőnapot,
egy életen át tartson,
én Néktek így kívánok!







OKTÓBER ÜZENETE


Kemény szívű emberek,
ma ötvennyolc éve öltek,
gyermekeket, fiatalokat,
időseket mind magyarokat.

Nem volt lélek bennünk,
csak hatalmi harc, s düh.
Nyugatnak füle süket vala,
embertelen égő sebhelyek.

Az idő nem mossa el a fájdalmat,
Igaz Népem emlékezz méltóan.
Soha többé nem folyhat vér, mert,
elfogyunk. Ez legyen előtted!

Október oly sokat üzensz,
s még többet emlékeztetsz.
Nem tiporhat el bennünket,
igazságot, adj Isten Nemzetemnek!

Sírok én,s zokog az ég velem
milliók arcán könny folyik le.
Testvéreim van remény, biztatlak,
él még tiszta Magyarság Tudat.

Határokon kívül és belül színes,
gyertyák csonkig égnek, érzem.
Oly kevesen élünk a jelenben,
fogjunk már kezet békében, s előre fel.

Nem kenyere a fegyver az,
Igaz Magyarnak, a világ tudja.


Akkor sem engedünk, nem bántunk,
nem ütünk, de igazunkat kihajtsuk.

Szétszóródva, menekültek a világban,
kontinensek elszakítottak, a sors tette.
Mi akkor is egyek voltunk, vagyunk
és újra lehetünk, ha elhisszük ,,mi tudunk,,

Minden Nemzet vigyáz örökségeire
gyarapodnak gyermekek áldásában.
Nézd, ki nem hal egy sem, ahol születnek,
de hol elhalnak sötétség lép fel...

Tudást nem vehetik el, tegyétek
a jót együtt, egymásért most azonnal.
Szép Hazám, egyetlen, legszebb kincsem,
messze vagy, és mégis nagyon közel.

Én tovább adtam, a míg dobban elemem,
veled, rólad, érted, teszek szüntelen.
Igaz kevés, de mi lenne ha én itt nem
tenném egyedül bátran, nem félve?

Gyáva embernek nincs Hazája,
ez igaz, aki letagadja hol él, s született,
előre eltemeti magát amihez joga nincs,
gyermekének belegázol jövőjébe.

Kiálltam, s kiáltok, bátran nem félek,
büszke és hálás vagyok szülőföldemre.
Legszebb nyelvet beszélhetem, köszönet!
Isten Áldd meg Nemzetemet, s vedd el a keresztet!







OLY GYÖNYÖRŰ ÉRZÉS...


Oly gyönyörű érzés
Mely szívet melengető parázs
Szívünk legmélyéből, jövő, igazi boldogság
Amely mindörökre ott marad

Ha szomorú vagy, vagy bánatos
Sir a lelked
Úgy érzed nincs tovább,
Símogat, átölel, vigasztal

Még ha messze is vagy, Ő ott van veled
Akkor is, amikor nem gondolod
Együtt érez, segít
Letörli könnyeidet arcodról

Az igazi őszinte barátság, nem álom
Nem fogy el soha
Oltalmazó szeretete, segítsége
Örökre megmarad

A barátság olyan tűz
Amely nem alszik el soha
Minden pillanatban veled van
S a szív értük dobban

Az igazi barátság
Minden kincsnél, többet ér
Őszinte szeretete
Melegíti szíved, amely ajándék

Vigyázz, az igazi parázsra
Ne aludjon el soha
Mert ha elalszik
Soha többé, nem éleszted fel !







Ó HAZÁM


"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
József Attila


Nem rohanok, figyelem a létembert,
Honnét jönnek elő a csiszolt elméjű kertek?-
Ember vagyok, érzelmeket sorban leírok,
Szívből szólok, lelkem részét papíron olvasod.
Soraim változhatnak hisz: én is vérből vagyok!
Reménytelenség iszapjából indult el szolgasorsom.
Gyilkoltak sokat, elmentek messzire, de én Délvidéken
'Magnak', megmaradtam szülőföldem ölében!
A magyarságnak szerető szolgálója és rabja,
Iránytű amely pályán forog, s hívja vissza a sírókat!
Minden dallam felszáll a magas hegyekig,
Árulásért betűim tiltakoznak fel az egekig!
Írójuk saját pályáján áll, vár...majd beveti a szóközt,
Testvéreiért harcol a világban, hogy Te öntözd!
Önmagának nem harácsol földi javakat,
Szegény sorsúakat nincstelenségéből is segíti!
Nem tesz rosszat, de gyűlöli a Hazaárulókat!
Harcol egymagában, könnyeivel hadakozik naponta.
S a szóköz is milyen nagyra nő, a hontalanság hiányban, két
szó között három világ,... szétszakad itt a lét!
Belém rúgnak a csúfok jó nagyot, univerzumok tűnnek el.
Kifosztanak, elrabolták betűimet s némán mindezt eltűrtem!
Így a pontok helyett, sorakoznak a görbe kérdőjelek.
Igaz válaszra várakozó reménytelen mondat részek!
Ha te elmész nem marad semmi:Tudd mi itt még építhetnénk most!
Nőnek a sebek belül! Ó Hazám nélküled egyáltalán költő vagyok?







ŐSZINTE JÓKÍVÁNSÁG, ÉS KÖSZÖNET NEKED!


Lehozom Neked a fénylő csillagokat az égről
Oly hálás vagyok az Égnek hogy megismertelek
Köszönöm a Teremtőnek, hogy Téged nekem adott
Őszinte szívvel, lélekkel kívánom Neked:

Legyen életed útja boldog és egyenes
Legyen erőd minden gátat, akadályt legyőzni
Ne hátrálj meg soha sem, csak nézz előre
Igaz őszinte hittel, szívedben, mindig bízz Istenben

Őszintén kívánom Neked, amit szeretnél elérni
Teljesüljön minden féltve őrzött álmod, kincseid, terveid
Minden mi szívedben lelkedben lakozik
Valósuljon meg minden mit elterveztél a jövőd szebb álmai

Legyen minden napod számodra a legszebb
Soha ne félj, mert van ki gondol Rád, szeret
Őszinte szívvel, és hálás hogy ismerhet Téged
Veled vagyok jóban rosszban, kezedet fogom mindig

Akkor vagyok én is boldog, ha az arcodon mosolyt láthatok
Hiszen Te vagy egyetlen kincsem, igaz barátom
Kihez fordulhatok, mindig, nem kellett mondanom semmit
Életemet mentetted meg, mit soha nem felejtek el

Őszinte szívvel Áldást kívánok egész életedre
A Jó Isten óvjon, védjen, őrizzen, te drágakincs vagy sok embernek
Tudom, hogy tudod, tudom, hogy nem kérsz cserébe semmit soha
Nem azért tetted, hanem mert igaz őszinte ember vagy
Kiben az igaz Szeretet él, örökké ,mely világít utat mutatva..

Köszönök mindent, szívemből kívánom soha ne legyen bajod
Ebben a küzdelmes nehéz földi életben
Akkor vagyok boldog, ha Te is az vagy
Fogadd el kérlek szívből jövő őszinte jókívánságomat

Köszönetemet, hálámat, tudom, hogy az a szó:Köszönöm kevés!
Ne felejtsd el, hogy őszinte szívvel nagyon szeretlek
Soha nem leszek hálátlan, bármikor hozzám fordulsz
Segítségért, bármiért,megteszek mindent Érted azonnal

Szívből kívánok neked, szép, boldog teljes életet
Melyben legyen tiszta fénysugár,merre jársz virágok nyíljanak
Életed fája, legyen hosszú erőteljes boldog, gondtalan és Áldott
Lehozom a Napot is az égről Neked, köszönöm, hogy életem része lettél

Egyetlen akire mindig támaszkodhatok, bízhatok
Áldást kívánok egész életedre szívből őszintén kívánom Neked
Isten óvjon, védjen meg minden rossztól
és hordozzon a tenyerén örökkön örökké, Áldás Rád mindenért!


Őszinte jókívánság, és köszönet Neked ! Szebenyi Judit verse

Link








ŐSZI REMÉNY


Az október nap aranya,
higgadtan kacsingat.
Az őszi fény arcokat simogat,
ezer színben ragyoghat.
Itt-ott vörösbe bújnak,
a parkok kopaszodnak.
Tarka színvarázs erőt ad,
léleknek reményt nyújtanak.
A természet háláját adja,
sok terméssel gazdagította.
Téli hideg napokon,
bőség lesz az asztalokon.
Ki dolgozott becsülettel,
pihenhet többet kedvére.
Néhol felcsillan kacér mosolya,
bíbor avar eső pompában.
Szeretnék elkapni néhányat,
ám részemre ez álom marad.
Szobám ablakából nézem,
ahogy a szél játszik ma.
Pajtások kinn játszanak,
hallom vidám hangjukat.
Elköszön tőlünk sietve,
Hátrahagyva sok szép emléket.
Amit a szív magába zárja,
előkerül melengetve zord időben.
Elraktam én is a szépet,
rosszból tanultam, s feledtem.
Szeretet vonat halad tovább,
bármi jön is nincs megállás!
Biztató vers, mélyen őszinte,
visszavárunk hittel jövőre!







RAGYOGÁS ANGYALA


Házak felett ég a csillag,
melynek fénye álmokba vezet.
Ragyog és hozzád is elmegy,
karácsonyfádra gyertyát tesz.
Nem látod, mégis érzed erejét,
mikor kételkedve várod erényét,
akkor lép be hozzád szobádba,
átölel, felemel a vallomása.

Úgy vágyna hozzád,
tiszta, igaz szó,
színes, biztató,
szeretetből fakadó,
reményt nyújtó,
szívednek vigasztaló,
örömet fakasztó,
karácsony napján.

Úgy biztat téged,
mint fény az éjszakában.
Lelki békéd elhozója,
a kis Jézus eljövetele.
Fájdalmak gyógyítója,
bűnök megbocsájtója.
Tündököl ma igazsága,
Urunk végtelen kegyelme.
Áldott szent ünnepet kívánok.







RAGYOGJA BE FÉNY, BOLDOGSÁG, SZERETET EGÉSZ ÉLETED!


Beragyogja a napfény, olajzöld dombját a nyárnak,
Szellő legyezgeti, a diófaszínét a világnak,
Hegyére kis madárka repül, onnan figyel, s üzeni neked.
Ragyogja be fény, boldogság, szeretet egész életed!

Vigyázz a mára és a holnapokra,
A tegnap már az álmaidban kapott helyet,
A holnap még , a látomásokban pihen,
Tégy örömmé, mindent ameddig csal lehet!
Ragyogja be fény, boldogság, szeretet egész életed!

Legyen időd tenni, cselekedni a jót a szépet,
Akik között élsz, akik között jársz,
Legyen, időd, szeretni, szíved melegét megosztani,
Legyen időd nevetni, lelked muzsikáját szebbé tenni.
Ragyogja be fény, boldogság, szeretet egész életed

Legyen időd olvasni, és dolgozni,
Gondolataid tükréből inni, és kezed munkáját továbbadni,
Legyen időd, családodra, szeretteidre,
Erőt adva nékik, lelked, őszinte szíved szeretetét!
Ragyogja be fény, boldogság, szeretet egész életed

Legyen időd játszani, hisz ez is az élet egyik titka
Fiatalságod, titkát, csak így tudod megőrizni,
S legyen erőd, mikor szenvedni kell, mert ez is az élethez tartozik,
Legyen erőd csendesen, mindent csendesen tűrni,

Kívánom neked, hogy tudj, majd egy-egy fohászt,
Szívedből az az ég felé küldeni mindig,
A jó Isten áldását kérem számodra,
Légy erős, mindig, soha ne hajolj meg a sors előtt,
Szívemből, lelkemből, kívánom Neked,
Ragyogja be fény, boldogság, szeretet egész életed!


Ragyogja be fény, boldogság, szeretet egész életed - Videó

Link








RÓZSÁK KÖZÖTT


Színes, szép emlékeket
őriz a vén pad békéje.
Múlt és jövő derűjét,
reménnyel hintett szépségét.

Rózsák között erőt kaptam
nagyanyám öreg kertjében.
Megpihenni csak itt tudtam,
varázs volt az illata mindegyiknek.

Vadrózsabokor nőtt helyébe,
ringassa tovább a júliusi szél.
Álmaimat hordja tovább szét,
megértés dala száll a levegőben.

Érzem, ez maga az élet nedve,
majd a nap arcomba nevet.
Sötétség eloszlott örökre,
hálás vagyok, hiszen élek.

Velük lenni kegyelem,
minden perc itt szeretet.
Ha beszélni tudnátok,
testvéreimet visszahívnátok.

Elment mindenki messzire,
maradtam hű szülőföldemhez.
S amíg dobban a szívem,
egységet fonok össze hitemmel.







SEMMI ÁRON NE ADD FEL ÁLMAID!


Semmi áron, soha ne add fel álmaid,
hallgasd szíved tiszta dallamát.
Ne engedd, hogy bánat elnyomja,
legszebb céljaid, jövődet.
Törd le rabságod szárnyait,
hallgasd mit suttog az éji dal.
Szíved egyetlen mely nem csap be soha
engedd el lelked fájdalmait.
Semmi áron, soha ne add fel életed,
még ha bánat könnye tépi, marja...
Tépd szét a láncot, ami szenvedéssel teli,
nézz fel a fénylő napra, érted ragyog, ég minden nap.
Kapaszkodj fel a létra fokán
a bánat árokból...
Ne engedd meg, másnak, hogy diktáljon,
tenéked, miként éld életed és hátráltasson.
Végre gyere fel a fénybe, végső ideje:
Álmaid repítsenek előre törj, szárnyalj egekig fel.
Sikerülni fog, hittel őszintén akarjad,
valóra válik összes álmod ha így teszel.







SÍRJ SZÉP HANGSZEREM...


Őszi esti szélben, békés csendben,
zene szárnyán lovagolva érkeztem.
Elvarázsolt egy tiszta, igaz dallam,
mi ígért, igézett, biztatott gitár dala.

Szólj, szép gitárom, erőt adva embereknek,
pezsdüljön táncra fel szeretet tiszta éneke,
Gyere, enyhe hűs szellő, vidd levelem a világba,
mondd el az igazat, hit, béke égetően kell.

Rezzenjenek meg sóvárgók, s mélázók,
kapják fejüket végre az örök bambulók.
Szívvel lássanak és éljenek a jövőben,
egyetemes összefogás a nyitja mindennek.

Akármennyire fájni tud az élet foga,
kárpótol mindenért igaz barátok sora.
Nem múlhat el nap, hogy ne gondolnátok rátok,
szeretlek bennetek, szálljon el minden rossz átok.

Sírj, szép hangszerem, határokon átszelve,
testvér-testvérét nagyon szeresse.
Isten óvja meg az embereket és Nemzetem,
remény, áldás övezzen téged meg életedben.







SÓHAJ...


Sóhajt a föld,
folyók a fák,
csendben lehet
hallani a szív szavát.

Sóhajt a nap,
felhők s az ég,
madarak sírnak,
nem tovább, elég!

Sóhajt a perc,
múlt a jelen,
emlékek fájnak
szenvedő lelkeken.

Sóhajt az est,
éj, vele a csillagok,
holdon fekvő
beteg őrangyalok.

Sóhajt a világ,
beteg a föld,
könnybe burkolva
sóhajtott Isten.

Sóhajüzenetem
neked rovom,
szeretetbe teszem
és útra bocsátom.







SZÁRNYALJ MADÁR SEBESEN!


Szárnyalj madár sebesen,
Vidd el könnytől áztatott versemet
Magyar Népemnek, Magyar Nemzetemnek,
Határokon kívülre,messzi földekre!

Hol magyar még szó hallható,
hol magyar ember jaj szava szól.
Felsírt hegedűm fájdalmas hangon szép Hazámért,
Legszebb országomért neve: Magyarország!

Vérrel áztatott, földek, porig alázott szenvedő népem,
Évezredek óta szenvedett, könny áztatott át mindent.
Magyar Hazám, Magyar Népem, határon belül, határon kívül,
Ne feledjétek mi egyek vagyunk, voltunk leszünk!

Imádkozzatok magyar földért a Magyarok Istenéhez.
Igaz Magyar vért izzad minden napi betevőért.
Magyar sorsa kínszenvedés, sírnak búzatáblák,
Sírnak erdők, mezők, folyók, tavak, ne bántsatok:Idegenek tűnjetek!

Magyar ember hited legyen csatáidat megnyerheted
Munkás ember, ki hazádért hittel élsz, boldogabb jövőt remélhetsz,
Asszonyok kik gyermeketeket magyar szóra tanítsátok, áldott lesz nevetek.
Ifjak, férfiak, drága magyar testvéreim: Magyar szent hittel nyerhettek!

Egy tart állva, és köt össze minket a hit, mert ki hisz eleve győzött,
Minden halál felett, minden zsarnokságon, élet, halál felett!
A Mindenség Istene védeni óvni, erősíteni megtartani fogja Magyar Nemzetet
Szövetség kötettett, higgy drága Magyar Népem, hited győzni fog gonoszok felett!

Magyarnak születettem, magyar vagyok halálomig, s azontúl is az leszek.
Magyar Hiszek Egyet mindannyian mondjátok!Éjjel nappal, reggel délben, este!
Lélekkel, szívvel tégy, elhagyatottak, szenvedők, hited tartsd meg s add át gyermekeidnek,
Áldás legyen veletek! Magyar Népem hited legyen s tied lesz szép reményed!

A magyarok Istene nézz le szenvedő igaz népedre és gyermekeikre,
Tartsatok ki, fel nem adva soha múltat, jelent nem feledve adjátok tovább:
Évezredek magyar igaz történelmét, javítsátok ki a neveket, kik meghamisították
Történelmünket, neveket cseréljétek fel,jusson eszetekbe ki tett legtöbbet
Magyar Nemzetért!

Ki nem ismeri nevét, szégyen, olvassátok az igaz történelmet,
Magyar Népem, Magyar nemzetem, hozzátok szólnak soraim.
Szívetek is dobogja, szavaitok hirdesse éjjel nappal:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban.
Hiszek Magyarország Feltámadásában!

Magyarnak születettem, magyar vagyok halálomig, s azontúl is az leszek.
Magyar könnyel áztatott igaz őszinte sorok, Nemzetemért.
Síró hegedűm dallama erős, délvidéki szél felkapta, viszi határokon túlra.
Vigasztaló szavak elfogytak, örök imám, s fohászom volt, s lesz:
Magyar Hiszek egy Istenben!
Szárnyalj madár sebesen, vidd el versem, vele üzenetem:
Higgy Igaz Magyar







SZENT KÖTELESSÉG







SZERELEM


"Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt,
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt."

Mily tiszta lélek érzelem,
amit szívről szólni kell.
Türelem, szerénység,
fáradtság nélkül jő a fény.

Tekintetünk összeér,
szeretetünk erős gyökér.
Elmúlik minden kínunk ma,
boldogságba burkolózva.

Ne szólj most, csak ölelj,
csend hangján felelj.
Érzem némaságod hű szavát,
eggyé forrtunk az idő taván.

Hitünk talaja virággal borított,
szerelmünk igaz léte bizonyított.
Mélységen és magasságon át
reményünk mindent feloldott már.

Amit lelkeddel érzel,
szívedbe engedd be azt.
Amit szerelemmel sejtesz,
hűséggel megkapod majd azt.

/Idézett versszak József Attila: Amit szívedbe rejtesz c. verséből/







SZERETEM A FÖLDET


Zaklatott vagyok,
remegve ülök a padon.
Bánatos szívem pillére,
a világ közönye végett.

Naponta robotolok,
szeretetet hordozok,
Mindenkinek adom,
csak ennyi mit adhatok...

Szemek könnyesek,
földünk beteg, s háborog.
Betegek, árvák, hontalanok,
testvér-testvér ellen megy.

Látom nemzetem fogy,
hazámért kell meghalok.
Október te történelmet,
pengeted, s még se élnek,

békében egymással!
Nagyok diktálnak népeknek,
kik porig öltek bennünket,
1956 ot nem feledem.

Nyugalom virága,
nyíljon már lelkekben.
Eső mosd el a gazembereket,
jövőt, életet adj én Istenem.

Egeket döngetek,
nem hallgatok soha.
Egyenjogúságot akarunk,
kenyérért tovább dacolunk.

Szeretem a földet,
mely egykor ringatott.
Hálám határokat átszeg,
s üzenem szeretlek benneteket!







A SZERETET EREJE


A szeretet ereje a legnagyobb erő,
Mely mindent legyőz.
Szeretet, ha van benned,
Semmi nem nehéz.
Szeretni, csak tiszta szívből, ennyi az egész...

Hamis szeretet előbb-utóbb gondba hoz,
Azért hidd el, nem nehéz
a szív hangjára figyelned,
Mindig ha azt teszed, mit mond lelked,
Te magad is nagyon boldog ember leszel.







A SZERETET ÉLETERŐ


Ne láss kevesebbet, érj el többet,
élvezd az élet szépségét a jelent.
A kelő nap aranyát,virágok illatát,
az esőt, csillagokat és a szivárványt.

A szeretet életerő minden alkalomra,
gyógyír minden nevű sok fajta bajra.
Összekötő kapocs a világegyetemben,
széttépni, eltüntetni lehetetlen.

Bármi fáj, hozzá fordulj, megérzed,
jótékony erősítő hatalmát mindenben.
Egész lényed uralni fogja, nem kérve,
ad önzetlenül szerényen és csendesen.

Képtelenség ez nélkül tenni bármit,
vele együtt eljuthatsz a csillagokig.
A fényből eléd jött ma reggel hirtelen,
a madarak köszöntésével neked üzent.







A SZERETETET ÉREZNI KELL


A szeretetet szívedben, lelkedben érezned kell,
szeresd önmagad, akkor szerethetsz másokat.
Meg kell tanulnod mindezeket, életed virágzó így lehet,
szeress mindenkit, úgy ahogy magadat szereted.

Egyszerű, ne bánts, ne okozz fájdalmat másoknak,
neked se jó lelkednek, szívednek, ha megbántanak.
Az életedet csak egyszer élheted, nincs pótvizsga,
sorsod kezedben te magad tartod, irányítod.

Add, oszd a szeretetedet, oda, ahol nincs szeretet,
a szépet könnyű szeretned a rosszat szeretni igazi művészet.
Az őszinte tiszta szeretet fakadhat szívedből, lelkedből,
ez az érzés Isten ajándéka egyedül.

Éljünk békében, megértésben szépen szeretetben egymással,
a Biblia is ezt tanítja:Hit, remény, szeretet.
Űzd el a félelmed, és ébressz őszinte, tiszta vágyakat,
érzem, tudom ez kell vágynak rá sokan, ne csak várd el, adj, hogy kaphass!







SZILVESZTERI MALACOM


Szilveszteri malacom,
kincses perselyem asztalon.
Szíve meleg tűzkehely,
lelke kincses pehely.

Emberek barátja,
szomorúak vigasza.
Szegények reménye,
bánatok eltemetője.

Kívánok igaz álmokat,
tiszta nemes vágyakat,
erőt, békességet, egészséget,
ékességet, temérdek életkedvet.

Bőséget két kézzel hozzon,
szeretetet marokkal osszon.
Szerénységet megtartson,
jókedvet fokozzon és megóvjon.

Szerencse leljen meg
egykettőre, és házadba térjen be.
Maradjon veled is, és akiket
te nagyon szeretsz.

Fizetséged mosolyod,
ezt a kincset szétosztod.
Boldog légy, kedves barátom
az elkövetkező 365 napon.

Boldog Új 2015 évet,
futtában, de szívből.
Őszintén neked kívánok,
és maradok társad, ha akarod.







SZÍVEMBEN ÉLSZ DRÁGA SZÉP HAZÁM


Szívemben élsz drága szép Hazám: Magyarország!
Szeretlek, imádlak, ezerszínű ,virágzó Hazám!
Egy dal lelkemben, szívemben mindig szól érted,
Tudásnak országa, el nem feledlek soha, szívem szeret téged!

Éjjel nappal, minden pillanatban, vágyódom utánad szüntelen,
Ahol lábam járt, szép Szeged, Budapest, emlékeidet, őrzöm, viszem.
Szeretnék még oda ,menni ,ahol él a tiszta Magyar Szó, és Hazaszeretet!
Fájóan hiányzol nekem mint testnek a kenyér, és víz! Életet adó reményem!

Kék égbolt, hideg az éjszaka, felcsendül halkan hegedűm dallama.
Lágyan szól, és mégis sír minden húr, könnyeim érted hull ma.
Szegényekért, üldözöttekért, minden Testvéremért, határokon kívül, s belül.
Magyarország hallom-e szót, szívem erősen dobog: Érted szüntelenül!

Szeretlek, legszebb országom, büszkén mondom: Magyar vagyok,
Sugárzó érzés reménye éltet tovább: lesz még szebb jövőtök!
Büszkék legyetek, s hálát adjatok hogy Magyarországon élhettek!
Hálásak legyetek szép szülőföldeteknek, szeressétek egymást Testvérek!

Határokon, kívül, belül több millió Magyar ember sorsát viszem lelkemben,
Nem szakadok el tőletek soha, egyek vagyunk, voltunk leszünk maradunk!
Ne nézd drága népem ki hova tartozik, az embert szeresd, ne tégy különbséget!
Segítsetek emberséggel egymáson, amíg nem késő! Sír hegedűm értetek!

Szeretlek szüntelen, éjjel nappal, álmaimban, gondolataimban te vagy,
Rólad írok, hozzátok szólok, legszebb , egyetlen Hazámról Magyarországról.
Az ég összes rózsái mind kinyíltak, üzennek mindenkinek: Szeress Igaz Magyar!
Kék égbolt, hideg az éjszaka, hegedűmön minden húr sír, remél! Könnyeim érted hull ma!
Magyarország drága Hazám szeretlek! Köszönöm a Magyarok Istenének szép Hazámat!







SZÍVEMBEN VAGY ÖRÖKRE MÁR!


Szívemben vagy örökre már
Ott őrizlek, immár amíg élek
Megérdemled hisz, sok rosszat
Nyújtott számodra az élet.
Mégis, fénysugár maradtál,
Barátaid, embertársaid felé!
Annyi mindent, jót, szépet,
Nemeset tettél, hogy szebbé,
Boldogabbá tegyed, sok ember napját,
Engem, is bátorítottál, erőt adtál
Nem kellett kérnem, te tudtad mikor kell.
Versben, írom le mindezt,
kiáltva a világnak
Szívemben vagy örökre már
mindent köszönök!
Nem kell világ ennél szebb, hogy legyen.
Mert Te vagy a világ, titkok titka,
remények forrása
Rügye minden rügynek,
gyökere minden gyökérnek.
Az égen fenn ragyogó, éltető napsugár,
mely maga az élet.
Mit még kevesen tudnak,
ezért írom, s kiáltom mindenkinek
A szívemben vagy örökre már,
ott őrizlek téged, míg élek!
Áldja meg a Jó Isten, egész életed,
s annak minden pillanatát
Vigyázzon rád, és hordozzon tenyerén,
őrizze meg családodat.
Szeretteidet, barátaidat, s mindazokat,
kiket őszintén szeret szíved.
Védjenek, és óvjanak az ég angyalai
éjjel nappal, drága barátom.
Te legdrágább fénylő napsugár,
erő, és élet, maradj ilyennek örökké.
Mert te nélküled, a világ,
nagyon szegény , és szomorú lenne,
Szeretlek téged, őszinte szívemmel,
és lelkemmel, köszönöm,hogy létezel!








SZÍV SÓHAJA


Nyár esti szürke alkony egén nap lemenőben,
titokzatos ködös felhők mögül, hang szólal meg,
Szeressétek egymást, ahogy én szeretlek titeket,...
néma csend honol, árnyék moccan, levél rezzen.

Hallván mindezt szívem erősen verni kezd,
hova tart világ melyben élünk Istenem?
Megfáradt fakuló remények emberek lelkében,
nem lássék a szív sóhaját, a szeretetre éhező világot...

Azon úton kéne menni, békét vinni,
megérteni egymást soha nem bántani.
Fáradt arcokra mosolyt varázsolni,
szeretettel mindez elérhető kicsit több jóság kéne.

Elkoptatott szavak, hamis játékok,
becsapottak, elhagyottak meddig még?
Üres ígértek reménykedő lelkeknek,
felszálló füstté válik,-reménytelenség lép fel...

Bokrok tövében, izzó elhullt virág szirmok,
le le hull egy eső csepp, könnyezik a természet.
Feszítő hasító fájdalom; én megyek tovább előre nézve
szebb jövőt remélve, hiszem érzem, tudom ez kell.

Elhalkult a hang, fenn csillag ragyognak,
meleg van: egy kis tücsök énekel...
Vágyak hajtanak gyorsabban köveket átlépve,
sziklaszilárd hittel, folytatom, amit eddig tettem!







TELIHOLD FÉNYE


Mikor két szép kék szemedbe nézek,
szívem húrján átjut a szeretet.
A tengerpart kéklő szelíd habjai,
békét hintenek lágy dallamai.
Az éj zenéje lágyan hozzám szól,
szép emlékek dallama a horizontról.
Egész lényem melegség tölti el,
elindítsa illó örök vágykertemet.
Hol angyalok laknak, a kék égben,
kerek telihold fénye mágnesként vonz.
Óvni kell a jelen percet, élni mint a bronz,
megértéssel olykor a mámoros jelenben.







TE VAGY


Te vagy lelkem mélyén lévő tűzöm,
nevedet csillagokra fűzöm
parázsban lelt borostyánom mélyén.
Zárványaid titkait sorsom kitárta,
szívdobbanásom hozzád lengő inga,
dallamokra jár minden mozzanata,
eljár, visszatér vigyázva minden sóhajra.
Ahogy jön az áldott tavaszok megújulása,
szemeimből féltő szeretetkönnyek hullanak.
Messze vagy most tőlem, kedvesem,
de mi eggyé váltunk, mint folyó a tengerrel.
Ébredő Nap fényének aranyán
felhők mögött átszelem az égi trófeát.
Téged szüntelen érezlek minden sóhajban,
vigyázom álmainkra minden dalomban.
Nélküled én sosem létezhetnék,
fejem pedig álomra sem tehetném.
Őszölő hajam már az idő keze megszínezte,
kikelet színes reményében tollam leteszem,
boldogságunk küszöbét epedve várom,
óvó, meleg ölelésedre vágyom,
megteszem a lehetetlent, hogy valóra is váljon.
Hűségem megmaradt, tiszta feléd,
leszel születő fény misztériuma,
éjemből fakadó, meleg forrás,
amely átszeli a hegyeket az éterben,
soha el nem halkulhat e földi életben!







TÉLI ALKONYAT


Aranyszínben úsznak a tar fák,
Hóúrfi szakállát jól kirázta már.
Küzd a sugár a hamvas sötéttel,
Akár a természet a hideg évvel.

Nyugalom öleli a csendes tájat,
A fák sorban, vacogva állnak.
Szürke gondolat sem foganhat,
Emberi szívnek oltalmat bizony adhat.

Fáradt léleknek üde kellem a kép,
Szépsége egyértelműen nagyon szép.
Fantáziamozgató, lelkesítő festmény,
A hósík messze selymesen ragyog még.

Az erre járó félve és óvatosan lép,
Nem akarja zavarni az összhang békéjét,
A fáradt nesz álmosan elhalkul végleg,
az ónszínű égből a néma, téli alkonyatban

táncolva, zengve és zenélve lágyan,
kedvükre fehér virágként hull tovább a hó.
Ahogy versem egésze szeretettel íródott le,
kedv és remény a kép láttán tovább élhet.







TÉL SZÉPSÉGE...


Tisztaságnak szűzi ruhájában a mezők,
fehérség ártatlansága mossa a tetőt.
Zúzmaraszakállakat az ágakon hideg
szél lengeti. Táncát járja, a keze rideg,
jeges, mégis ékes és kecses.
Deres reggelek váltják egymást,
kicsit engedi erejét, hogy meglásd
az ő nagyságát, védelmét, neszét.
A vacogó Hold írisze fenn csillog,
január varázsa álmokat osztott.
Egymáshoz ér az Ég és a Föld,
a végtelen csend neszében fönt.
Tél szépsége burjánzik nagyon,
váltást ígért, meleget. Barangol
tovább a saját álmában egymaga.
Bundáját féltve őrzi, amíg lehet,
Puhán tapad hegyekre, völgyekre,
földekre, erdőkre, rétekre takarója.
Megmutatja, hogy létezik kékes remény,
mely a szívekben szeretetben összeér.
Megbékél önnönmagával a világ uralma,
öröm dalol minden hosszú éjszakában...







TÉL ÜZENETE







ÚT A REMÉNYHEZ


Reggeli napfény, adj erőt szívemnek, lelkemnek,
Adj reményt a mindennapi küzdelmekhez,
Melegítsd meg háborgó lelkem,
Mely kiált hozzád: Segíts!
Vezess a remény útjára,
Ahonnan többé le nem térhetek.

Napocska mutasd az igaz utat,
Világítsd, merre van,
Szenvedéseim, letörték bennem a reményt,
Kérlek, vezess oda vissza,
Az út reményéhez, melyről letérni nem lehet, és
Ígérem, nem adom fel soha, a küzdelmet.







VÁR A KIKELET







VÉGEZETÜL


Azért mert az ősz hegedűje sír,
Azért kedved ne legyen csak kín!
Attól, hogy az őszi szél szomorú,
Azért a nappal nem mind borús!

Pihenni tér a fáradt föld most már,
Avarból varrja az ősz ritka szoknyáját.
Őrizd meg szívedben a nyár mosolyát,
Hideg napokon vedd elő tarisznyáját!

Nehéz időkben is erős légy,
Jóságod és derűd legyen fény!
Bánatot, szomorúságot tedd hidegre ki,
S kapd vissza rég elveszett hited!

Legyél ember, ki erőt ad másoknak,
Remélő dal szélben a várakozóknak!
Szemedből könny ne csordogáljon,
Egészség kísérjen, ahová lépsz, mindenhol!

Fontos vagy és szükség van rád,
Legyél boldog, hogy ne omoljon össze a világ!
Aki olvassa versedet, legyen nyertese,
Beteg embernek éledjen újra reménye!

Elégedettséget így lehet megnyerned.
Végezetül isten áldása vezessen téged!







Az élet azért van, hogy éld át, ez a nap is mosollyal néz rád.
Akkor is ha eső csepereg, akkor is, ha a könny elered.
Mert a szívedben él a Baráti Szeretet -
E pár sorral kívánok ma is boldog szép napot neked.
















 
 
0 komment , kategória:  Szebenyi Judit  
Szebenyi Judit: Köszönöm neked
  2019-06-12 21:30:06, szerda
 
 




Szebenyi Judit: KÖSZÖNÖM NEKED


Versben írom le Neked,
Köszönöm Neked, amit tettél értem
Ugrottál értem, minden pillanatban,
Amikor bajban voltam.

Tétovázás nélkül cselekedtél mindig,
Nem volt Neked könnyű,
Most sem az,
Ki tudja minden meddig tart majd.

Szeretetből tettél és teszel mindent,
Mindenért a köszönöm szó nem elég.
MÉGIS MINDENT KÖSZÖNÖK NEKED,
Mert nekem nincs, semmi egyebem.

Szegény vagyok és beteg,
Így tudom csak hálám,
E versben
Megköszönni Neked.

Mosolyod, őszinte szíved s lelked,
Erőt ad nekem az élethez.
Szerető Testvérem vagy Te nékem,
Ne félts engem, tudod, hogy rendben lesz minden.

Önzetlenséged, odaadásod,
Nagyon jól tudom,
Légy mindig erős, továbbra is,
Jusson mindig eszedbe, hogy szeretlek én is.

Nem üres szavak ezek,
Lelkem legmélyéből jövő őszinte hála,
Köszönöm az Égnek, hogy Te vagy nekem
Így nem vagyunk SOHA egyedül e sötét világban.










SlidePlayer

Link











 
 
0 komment , kategória:  Szebenyi Judit  
Szebenyi Judit
  2017-07-26 21:59:48, szerda
 
 







SZEBENYI JUDIT


Szebenyi Judit, Szabadka (1967. február 7. - )


Link



Versei képekben

Link








AKKOR SE ADD FEL, HA...


Akkor se add fel, ha már mindenki elhagyott,
Akkor se add fel, még ha tudtodra adták, nincs tovább,
Akkor se add fel, ha életed egésze könnyes regény,
Akkor se add fel, ha most minden fekete előtted!

Akkor se add fel, ha hited kevesebb, reményed csappant,
Akkor se add fel, ha minden perc csak fájdalom,
Akkor se add fel, soha, ha elestél, s nem látod tovább utad,
Akkor se add fel, drága ember, van tovább, mindig, minden nap!

Lelked fájdalma nagy, de a szeretet, mi benne él, tiszta és örök,
Sírj, ha ezt érzed, lelkedbe ne fojtsd vissza érzelmed.
Nézz az égre hittel lelkedben, szívedben, kérj, kapni fogsz,
A lélek soha nem hal meg, a test átmeneti, itt tégy jót, most.

Ma tégy, addig, míg teheted, két kézzel add a szeretetet,
Rászorulóknak, elesetteknek, nézz magadra, most te is elestél,
De állj fel, és szeress, mert ott lapul benned érzem, tudom, hidd szavam,
Most tégy jót, most adj, mert a sírokra már késő, hiába vinnéd a virágot!

Szeretet az egyetlen Földünkön, mi összeköt, drága emberek, egymással,
Szeretve, szeretni lenni, ugye mily jó érzés az őszinte szeretet, mikor szeretnek?
Akkor se add fel, ha könnyes szemmel írod leveled, ha belül zokogsz.
Állj talpra, Isten veled van, bármennyire nehéz, mutasd meg a világnak.

Légy példa, elestél, de mindig felkeltél, talpon maradtál: Most is ezt tedd,
Lelkedben élő szeretet a válasz minden gondodra, ne nézz vissza múltadba.
Itt élj, most, ahogyan eddig tetted, nem feladva, légy az örök remény forrása,
Áldás vezérelje minden léptedet, szívemből őszintén kívánok erőt mindenhez neked!







ÁLMODÁS


Álomra hatom fejem
rejtett zugzugodban.
- elhúzott függöny a lét -
Csendesedő álmok híján
harangot kongat a szél.
Baljós hang ez megint...
Biztos csak álmodás?
Valójában te alszol bennem,
testem a kárhozás.







ÁLMODNI KELL


Álmodni kell, hogy valóra váljanak,
léleknek, szellemnek pihenni kell.
Álmodom éjjel, álmodom szüntelen,
hisz nincs szebb attól a világtól mint a jelen,
ide lenn, szomorúság bánat könnyek földje...
Át kell élnem újra és újra...
tenni érte, valóra váltani mindezeket.
Kell a pillanat, kell a csend üzenete,
kell a remény hogy újra kezdjük naponta.
Éreznem kell a csodákat nem a vad jelent,
elrepülök angyalaimmal, hol szép minden.
Ne félj drága ember,míg egy ember is szeret,
igazzá válhat legféltettebb vágyad, hinned kell.
Amíg van egy szív, mely érted zenél, és él,
míg barátok vesznek körül semmitől ne rettegj.
Ha csappan a reményed kútja töltsd tele
minden áldott este, s köszönd meg őszinte szívvel a napot
Mely néked ontotta sugarát,
érted ég minden reggel újra és újra!







ÁLMODOM...!


Álmodom, és hiszek, teszek egy szebb jobb világért
Álmodjuk, együtt, tegyünk érte, minden lehetséges eszközzel
Váltsuk valóra közös, erővel, hittel, őszinte szívvel, igaz szeretettel
Ha fáj az élet, álmodj, gondolj arra ami a legszebb dolog volt eddig életedben

Meríts erőt, az igaz szeretetből, mi benned, bennem, ott van legbelül
Álmodj, álmodjuk meg a szebb igazabb világot
Ahol az emberek között, béke, megértés, odafigyelés, szeretet él

Álmodj erdőt, mezőt, friss virágot igaz emberi szót
Patak partján amikor játszottunk Te és Én
Gondtalanul, mint akkor volt, akkor volt több igaz szó mint ma
Ahol szeretet lakozott az emberi szívekben, hol segítették egymást

Ahol volt tisztelet, becsület az emberek között
Amely nem volt hazug, tiszte őszinte szeretet, egymás felé
Én még mindig hiszek, egy szebb, és jobb világban
Hol nem a harag, irigység, pénz, és gyűlölet uralkodik

Hanem hol él a hit, igaz őszinte szeretet, segítség
Ahol nem ismerik a hazugságot, csak az egyetlent az igazságot
Hol az őszinte önzetlen igazi szeretet, segít minden embert egyformán
Csak a szeretet képes, csodát, tenni, amely őszinte, igaz, önzetlen
És akkor erősödik, ha tett segített, akkor boldogok az ilyen emberek

Soha nem kérnek hálát semmiért sem, és senkinek se ne jusson
Soha eszébe, hogy megköszönjön, bármit is, mert önmagát adja
Ezáltal tud életerőt kapni, és élni tovább, egy szebb igazabb, nemesebb, igazabb világért

Álmodom, hiszek, teszek, egy szebb jobb világért
Soha nem mondok le, erről mert tudom, érzem, hogy lehetséges, csak tenni kell érte
Egy élhetőbb, nemesebb, boldogabb, őszintébb világért
Ezt visz előre, ezért élek, hajt minden nap jobban előre, teszem dolgom, őszinte szívvel, lélekkel, amíg élek az utolsó leheletemig tenni fogom örökkön-örökké!







ADVENTI ÜZENET


Télbe szökkent december,
elzökkent így november.
Kedvetek ne szegje a fagy,
hitetek ereje legyen mag.

Vezessen szív és szeretet,
békesség ereje védjen.
Adventben haladva minden nap
törekedjünk nemes szavakra.

Ne feledjük az ige szavát,
készüljünk a fényben, tehát
így várjuk a szent ünnepet,
megerősödve belül lélekben.







ÁLARCOM IGAZI ARCA


Régi szokás farsang idején,
Arcokra színes álarc kél.
Szép hagyományt szeretem,
Róla verselni lehet...

Folyt. előző képen








BARÁTSÁG!


Oly gyönyörű érzés
Mely szívet melengető parázs
Szívünk legmélyéből jövő, igazi boldogság
Amely mindörökre ott marad

Ha szomorú vagy, vagy bánatos
Sír a lelked
Úgy érzed, nincs tovább
Simogat, átölel, vigasztal

Még ha messze is vagy, Ő ott van veled
Akkor is, amikor nem gondolod
Együtt érez, segít
Letörli könnyeidet arcodról

Az igazi, őszinte barátság nem álom
Nem fogy el soha
Oltalmazó szeretete, segítsége
Örökre megmarad

A barátság olyan tűz
Amely nem alszik el soha
Minden pillanatban veled van
S a szív értük dobban

Az igazi barátság
Minden kincsnél többet ér
Őszinte szeretete
Melegíti szíved, amely ajándék

Vigyázz az igazi parázsra
Ne aludjon el soha
Mert ha elalszik
Soha többé nem éleszted fel!







BOLDOGSÁG AKKORDOK

Fehér takaró védi a békés tájat,
szél öleli a szakadó csillag vágyat.
Fény, béke, hit, remény szeretet zeng.
szép élet érkezése a mennyben cseng.

Karácsony ragyog az égben és földön.
örömünnep napján járjatok egységben.
Megértés íveljen fel magasba,
megélése intenzív bölcsességgel.

Egy őszinte mosoly erőt adhat,
szívből add oda az elfáradtaknak.
Boldogság akkordok arcán vigaszod,
ragyogás ajkán gondolatsort díjazott.

Szegényen, csendesen élhetsz a világban,
szerényen ékeskedhetsz Isten fiában.
Egyszerűségedben rejlik kincsed,
elégedettségben felsejlik a Kisded.







EGYETLENEGY


Szépséged olyan, mint a mező virága,
Mosolyod táncol a tavasz sugarában.
Fényességed erő a nap szavában,
Rabod vagyok az évszak dalában.

Sarjadó rügyem a hideg éjszakában,
Remény szirtem a bánat nyomorában.
Szerelem tincsem a megfásult létben,
Kapaszkodóm a hideg télben.

És nem tudom miért szeretlek én?
Azt sem meddig éghetek érted még?


Az ég adott kiért szívem verhet ekkép:
Te vagy kinek lelkem éneke a szép.

Nem szűnik meg fehér érzelem soha,
Minden szépnek tűnő fényszikra csoda.
Maradj velem kérlek az életem alkonyán,
Szavad legyen mézédes a rét bíborán.

Várom szavad igenlő jelzését még ma,
védj meg két karoddal engem nincstelent.
Már csak te maradtál egyetlenegynek,
légy menedék váram és oltalmam.







ELENGEDEM


Májusi fényes éjben az ő hangját hallom,
szerelem taván szívem csak érte dobog.
Felcsendülő, hamis hang a hegedűhúron
szétgurult álmok gyöngyszemét markolom.

Hulló záporeső könnycseppek az égbolton,
ragyogó, csillagos éjszakán vért izzad homlokom.
Múló terheket most én örökre kalitkába zárom,
elengedem végleg kezemből vágyakozásom.







ELJÖN AZ IDŐ


Nézem nemzetem, mely sír, s kiált
Vérző sebét nem ápolja senki már,
Aranysárga mezők, ha beszélni tudnának,
Pirosra festené át az országot.
Ó könnyel áztatott Magyar Föld,
Síró anyák fájdalmát nem hallja már senki,
Csak a Turul madár,
Amely nemsokára visszaszáll.
Eljön az idő,
A Turul madár visszaszáll.







EMLÉK LESZEK


Amikor már nem leszek e földön, ne fájjon az Nektek,
Hiszen én mindig mindenhol ott leszek Veletek,
Amikor feljön a Nap az égen s sugaraival melegíti a földet,
jusson eszetekbe minden szép emlék,
Melyet feledni nem lehet,
Soha ne sírjatok és ne szomorkodjatok,
Inkább a szép dolgokon gondolkozzatok,
Mindenbe, mindig csak a jót és szépet lássátok,
De ne feledjétek, hogy mellettetek mindig ott vagyok.
Őrzöm álmaitokat, s vigyázok rátok,
Bármerre jártok, keltek e nagy világban,
Mindig legyen szemeitek előtt,
Szerettelek benneteket míg éltem addig is mindig,
Bármennyi hibám volt, akkor is
Ne haragudjatok rám, akkor se, amikor már csak talán
Emlék leszek.







ÉBREDJ A SZERETETTEL


Ébredj a szeretettel,
amely jelen van minden dalomban,
szólni jöttem hozzád, olvasd soraimat,
szép az élet, lélegezz mélyen, dalolj derűvel.

Sorsod oly lesz, amilyenné teszed,
nem savanyú, sem keserű az íze az életnek.
Te döntesz miként lépsz előre naponta,
apránként haladva, vagy robajjal csattanva.

Milyen képet látsz reggelente, pozitívat, negatívat,
lelkedbe mit engedsz be, egyedül rajtad áll, élj vele,
választva a szépet, jót előbb, utóbb elérheted,
fordítva :-gondolataiddal rosszat vonzol, s hamar ott lehet a baj.

Kinek mi az álma, és a jövője egyedi
soha nem azonos, ez változik,
ez benne a jó, soha nincs késő semmire,
de ne húzd a napot, pillanatot, élj ma. tégy érte.

Tedd gazdaggá, örömteljessé perceidet,
egyszerű kis dolgokban rejlik az élet ereje és vére,
amíg van ki reggel köszönt téged, s szív mely érted zokog,
bármit tesz érted, neked is tenned kell soha fel nem adhatod!

A szeretet szíve voltam, ki szóltam,
most csak énekeltem szóval, rímmel,
életedért, szebb napokért, sírok, nevetek együtt veled,
egy őszinte szív, ki szüntelen veled van, adj jelet, ha olvastad.

Ne aggódva nézzen a mára,
kicsit engedd közelebb magadhoz,
mit még nem tettél meg őérte tedd ma meg,
késő lehet, ha megszűnik dobbanni rugója, éltetője,
adj pici meleget számára, drága barátom az Isten Áldjon.







AZ ÉJSZAKA TITKA


Este van aludni térnek elfáradt dolgos emberek,
sötétség borul városokra, falvakra,alszik, város és a világ.
Minden elcsendesedett, álomvilágban álmodják szívük titkát.
Vágyakat, terveket mit nappal szőttek itt valóra válik minden,
legszebb, legédesebb varázsok történnek meg minden Áldott éjjel.
Elmondom az éjszaka titka mit jelent, Isteni kegyelmet, szeretetet,
tisztaságot, erényt, békét,reményt üzennek :csillagok, hold, és az éji tündér.
Mikor gyémánt fényű csillagokkal lassan közeleg az éj,
angyalok misztikus lágy halk muzsikája csendül fel.
Andalító énekük messzire hallatszik, hol a fák az égig érnek,
mint a mesékben, az éjszaka titka drága barátom a csend üzenete,
választ ad kérdéseidre, lélek, test megújul, pihenj jól jó éjszakát!







AZ ÉLET HIMNUSZA




Sokszor nem látod magad körül a világot
Nem veszed észre, mily ragyogóan süt a nap
Nem látod eső után a csodaszép szivárványt
Az égbolt mezején, s annak csodálat színeit
Gyönyörű szép formáját.

Sokszor úgy érzed, hogy nincs tovább
Beborultnak látod a fénylő eget
Semmit nem látsz, a maga valóságában
Felteszed a kérdést, hogy miért is élsz
Miért van minden, ami történik veled.

Ember figyelj rám most, miért robotolsz
Hajszolod magad, s közben nem látod a szépet
Nem látod, mily rövid az élet
Elrohan melletted, mint egy gyors vonat
Közben nem éltél, mert belebetegedtél.

Ne engedd, hogy mindez megtörténjen veled
Hogy elmentél olyan dolgok mellett
Amit ingyen is megkaphattál volna
Ilyen a napfény, a hajnal, a hold, és a virág
És szeretteid szeretete, mosolya.

Figyel most újra rám, örülj minden percnek
Tanuld meg megtalálni, az élet kincseit
Élj boldogan, és megfontoltan, élvezd az élet szépségét
Nézz mindig bátran fel az égre
Mindenkire egyformán süt a nap.

Minden ember életében egyszer ér
Fájdalom, csalódás, szomorúság, és bánat
Ezeket mindet nehéz elfeledni, de muszáj
Mindezt el kell feledned
Ha tovább akarsz lépni, élni életed útján.

Élned kell, élni jó, az élet ajándék
Ha, bánatod van, nézz mindig fel az égre
Ott van Ő, ki segít majd Neked, imádkozzál hozzá
Tiszta, őszinte szívvel, higgy és élj őszintén, ha így teszel
Meglátod, megkapod, itt a földön, és élni fogod az égi boldogságot.

Szebenyi Judit verse: Az élet himnusza

Link








AZ ÉLETÜNK EGY NAGY VARÁZS...


Az életünk egy nagy varázs,káprázat a világ.
Csak szívünk tudja, mi igaz,s hol a boldogság.
A látszat mindenkit becsap,a felszín csillogás.
De lelkünk mélye mindent ért,ott nincsen ámítás.
Rejtezik valahol bennünk az igaz szeretet.
Onnan őrizőn figyel ránk,a lelkiismeret.
A szívünk tudja válaszunk,így minden egyszerű.
A kérdésünkre megoldás van, mindig gyönyörű.
Amikor lelkünk oly szegény,az mindent befogad.
Csak vágy teli szívünk remél újabb álmokat.
Akinek vannak álmai az élteti remény.
Legyünk örökkön álmodók,az idők tengerén!







FEHÉR ORGONA VIRÁGA


Szívkertjének volt álma,
Anyám fehér színű orgonafája.
Ápolta, gondozta minden évben,
vázába rakta, friss vízbe.
Minden asztal közepén állt,
őrként illatukkal bombázták,
ki arra ment melegséget,
törődést, nyugalmat érzett.

Örökségül nevelgette,
Nagyanyám ültette rég,
teljes fényében ma is szép,
minden évben beszélt hozzájuk,
Isten áldása szállott rájuk.
Körbejárta a nagy családot,
lelkéből csokrot adott.
Könnybe borultak a szemek,
szerették őt a testvérek.

Szegénységben példa volt,
dolgos keze munkára fogott.
Nem bántott senkit, soha,
szavaival intett néhanap.
Nem beszélt sokat,
ha szólt tanítva halkan.
Kérdésekre válaszolt,
odaengedett magához.

Régi emlékek hídján
állok, és nézek némán.
Összekötnek ők örökre,
itt laknak bent velem.
Mert feledni nem lehet,
kitörölni az eltelt időket.
Ha lehetne, sem engedném,
továbbvittem a reményt.

Kivirágzott Anyák napjára
fehér orgona szép virága.
Engem vár harmat ruhában,
rohannék hozzájuk azonnal,
ki a temetőbe leborulva,
megkötözött a sors bénaságra,
lábam nem vihet már oda soha.
Felébred bennem izzó tűz lángja,
miért nem ölelhetném egy pillanatra.

Fürtös virágaitok sorolnak nálam,
imádattal, hálával ápoltam.
Anya, Mama, Nagyi, Dédike,
legszebb szavak mindegyike.
Lényükből áradt önzetlenség,
békesség, egység, hűség
tárják illatba a hitük örök kosarát,
május napján fonják szent magját,
versem értetek születik újra.
Csak én tudom, mi volt, s marad,
magamban zokogok a fák alatt.







FOGJUNK ÖSSZE


Mily szép az esti, nyári nap arca,
megrakott szeretettűz ég rajta.
Felhők alá száll minden egyes magja,
szél hamar felkapja, hozzád juttassa.

Gyenge lábakon áll rozoga lét,
de én kapaszkodom a hit felé.
Mikor elveszett, vagy cserbenhagy,
lehet forró a cél, a szívben ott fagy.

A lélekben elpihen s elfeled,
újra nyílik a remény ereje.
Csak szeress, légy őszinte,
maradj igaz magyar ember.

Összekulcsolt kezem remeg,
hálát adok az égnek, hisz élek.
Magamba rejtem az örök igét,
s hirdetem a megértés ellipszisét.

Mikor a nemzet érzése feszül,
fékezd a hazugságot, semmibe nem kerül.
Fogjunk össze tudásban és aratásban,
magyar tudat felemel a megmaradásban.







GYERE VELEM


Élni hívlak most:gyere haladj velem,
fogd meg két kezem erősen kedvesem.
Élni, álmodni együtt újra életünket,
lemenő holdat csodálni, szépet felidézni.

Rugaszkodj el bátran, akaratod legyen,
terveid, álmaid, erősek, bármit elérhetsz.
Ne gondolj fájó sebekre, sem emlékekre,
vagyok neked holdad, ne félj még nem veszek el.

Élni hívlak az élet útját megmutatom néked,
Ne sírj, nem vitt el még a hajnal, kétség ne bántson.
Minden mi körülvesz szépség szőtte bársony,
látod a csillagok boldogok, ragyognak érettünk.

Álmodni hívlak, szállok képzeletből font szárnyakon,
angyalok lágy dallama szólít, hív mennünk kell.
Vissza oda honnan elindultunk egykoron te és én.
Szoríts magadhoz nagyon: megmentheted röpke







HISZEM


Képzelet szárnyán útra megyek,
szabadon így fonódik az igaz szerelem.
Már nem kell keresnem, hisz itt van velem,
kéz a kézben csoszogunk mi ketten.
Akadályokat megértésünk könnyíti meg,
ráncos kezed szeretem, kedvesem.
Jóságod, emberséged mindenem,
összeforrt szívünkben a hűség ereje.
Kettétépni senki nem teheti meg,
csak a mostoha sors rabolhat el.
Könnyek között írom e sorokat,
Uram, adj erőt nekünk, még ma.
Hiszem, hogy meghallod... kérésem.
Nincstelenség pora nem érdekel,
csak élhessünk... még kicsit mi, ketten.







AZ IDŐ JÓ BARÁTOD


Az idő jó barátod, elfeledtet minden rosszat,
Aki őszinte szívvel, lélekkel él, meghallja megérti:
Az életet, miről szól "szeretni, segíteni, megérteni"
Önzetlenül élni, egymásért, nem várva viszonzást cserébe!
Minden szándék, tetté válik, minden elmúlik,
Bánatok, csalódások, fájdalmak, szenvedések, indulatok.
Az idő a legjobb gyógyító és barát, jönnek új napok,
Életünk minden perce változik, szebb napok is vannak, nem csak rosszak!
Nem lehet nem érezni, szív, lélek, szeretet nélkül élni,
A szív, szívre dobban válaszol, lelkünk, hol sír, hol boldog.
Gondoljuk és hisszük, mindent egyszer a szívünk, lelkünk elfelejt,
Gondoljunk arra, mennyi fájdalmat, örömet, sebet gyógyít be a szeretet!
Az őszinte tiszta szeretet, az egyetlen gyógyszer,
Lelked és szíved fájdalmaira, szeress hát amíg élsz örökké!
Jegyezd meg nem szabad mindent, szívedre, lelkedre venni,
Az idő jó barátod, melletted van, figyelmeztet mindenre,
Okos légy a jövőben, szeretetet adj, hogy boldog ember lehess!







IMA HAZÁMÉRT


Szomorúságom, és bánatom elmondani nem tudom,
Ezért most szavakba fogva elmondom.
Imádkozom Hazámért, jövője a sötétség lenne,
Nem engedünk a sátánnak, hogy ezt meg is tegye.
Túl sok már a szenvedésből
Az Igazaknak,
Uram állj ki, védd meg Őket,
Adj hitet, erőt, bátorságot, kitartást részükre,
Ne hagyd el maroknyi néped,
Magyarország nevét még fekete betűkkel írják,
Szent Szűz Mária oltalmadba, vedd kiválasztott néped.
Imádkozz fiadhoz, elesett népedért.
Évszázadokon át nyomor és szenvedés jut nekik
Ne engedd tovább, mert így elfogy néped.
Hitét kezdi elveszíteni Benned,
Tégy hát csodát, amíg nem késő.
Segíts Uram most és mindig
Mindörökre légy támaszuk, vigaszuk.
Hálás nép a Magyar,
Nem felejt, nem tesz rosszat,
Hittel, akarattal, kitartással, emberséggel
Él az Igaz Magyar.
Hozzád kiáltok Istenem
Mindörökre áldd meg az Igazakat,
S vedd oltalmadba az ártatlanokat.
A gonoszokat tedd helyükre Mindörökre.
Az országban csak ekkor lesz béke és szeretet.







JÁRD AZ UTAT...


Járd az utat, mit a sorsod vésett,
Hallgass a szívedre, mi darabokra tépett.
Temesd el a múltad, mi lelkedet sebezte,
Nézd az emlékeid, mi a jövőd leplezte.
Töröld le, könnyekkel teli szemeid
Rejtsd, lelkedbe vésett sebeid.
Váltsd valóra, reményvesztett álmod!
Hogy többé, ne kelljen a bánattal eggyé válnod.
Vedd észre, hogy minden mi fájt szerte szaladt,
S mi igaz, s szép, csak az, mi örökre megmaradt.
Lásd az égen, a szépen ragyogó napot







JÓ LENNE MINDENKIT SZERETNI...


"Jó lenne mindenkit szeretni
Aki engem viszont szeret,
Aki őszintén nyújt kezet.
Aki mosolygón rám tekint,
Aki elmegy, de visszaint.
Aki a jobbomon halad,
Aki mindig velem marad.
Jó lenne mindenkit szeretni,
Akkor is, ha nagyon nehéz.
Azt is ki jön, de rám se néz,
Vagy ha rám néz, de mégse lát,
Aki felró minden hibát,
Aki vádol, ha nincs miért,
Aki meghallgat,
de meg nem ért Jó lenne mindenkit szeretni.
Elfogadni más igazát
" Nem aratni, csak mindig vetni.
Szebb lenne tőle a világ!"







JÖJJ EL ...


Jöjj el Szentlélek, jöjj el Isten lelke Pünkösd ünnepén,
segíts földi halandódon, lélekből Imádni a Jó Istent.
Legyőznöm földi dolgok csábítását, egyedül téged szolgáljalak,
éjjel, nappal jó tegyek, segítő kéz lehessek Veled-Általad,
Szívem kitárva tartom, várom könyörgő bocsánatkérő fohászom meghallgasd,
Uram,Istenem, mindenem, gyújtsd lángra szívemet, az örök szeretet tiszta tüzével,
töltsd el lelkemet Isteni örömöd boldogságával.
Jöjj el Szentlélek, védelmezz meg engem a gonosztól,
tisztítsd meg lelkem újra, ruházz fel Szent Lelked erejével.
Vidd el nagy bántom, szenvedéseim reád hagyom, nem kérem vedd el
te tudod egyedül, mi jó nekem, mi nem Mennyei Atyám, mentségváram, oltalmazóm.
Jöjj el, bölcsesség lelke, újítsd meg akaratom erejét, utamat melyen járok,
tovább adhassam az embereknek, mit tőled kegyelemből kaptam.
Méltó legyek az Igédet hirdetni, reménytelen helyzetekben emelj fel,
és bölcsességed fénye világítson a sötétben.
Jöjj el Szentlélek,jöjj Ige Lelke, Áldom Szent neved,üzeneted vezessen!







KARÁCSONY


Hull a hó és én boldog vagyok,
ma nem ró anya, apa, én ragyogok.
Fénylik az otthon tiszta melege,
fehéren izzik a szeretet ereje.

Egy év kellett, hogy eljöjjön újra
Karácsony békés Szent estéje.
Hiszek az álmom tisztaságában,
az imám fenti meghallgatásában.

Fohászomat halld meg Jézuskám,
családomban legyen erős a kötelék.
Csak ezt add meg, nem kell ajándék,
óvd meg, kiket gyermeki szívem imád.

Nem tudok másképp hozzád szólni,
egyszerű szó tódul csak az ajkamra.
Bocsáss meg minden kis és nagy hibám,
igyekszem méltóan élni és hozzád elérni.

Legyen a szeretet ünnepe, éke az
egész világmindenségnek mindörökre.
Szegénység és szomorúság tűnjön el.
Szenved a föld minden igaz szívű lakója.

Betegeknek gyógyulási esélyt adj,
hitetlennek enyhébb, megértőbb lelket.
Nézz le az égből oltalmazó kegyelmeddel,
Áldást adj mindenkinek, ennyi a kérésem.

Áldott, boldog Karácsonyt én
egyszerűn, érthetőn, őszintén
ezzel a versemmel erőt, reményt és
Áldott Karácsonyi ünnepeket kívánok.







KEVESEN ÉRTIK...


A villogó tél reménye megérkezett,
csillogó ég alján hóember mereng.
Vágyna gyermekek vidám mosolyára,
így nem fázna már emberek sokasága.

Szeretet dallam illata száll a térben,
melengető szívre, álomra és békességre.
A természet szüntelen üzen neked,
türelmesen élj, és a szépet vedd észre.

Nézd fehér ruhába öltöztek a fodros felhők,
kékes csillogásban üdvözölnek pajkos fenyők.
Derengő fényben, jégcsapok csókolóznak,
feszengő dérben egymásnak bókolnak.

Minden csend dallam érted szólal meg,
kincs vagy értsed már meg végre.
Miértre, a válasz lépj előre drága barátom,
szerényen élve, boldog leszel ez tanácsom.

Béke áldása már lehullt a világra...
csak rád vár vágyad megújult kincstára.
Vedd elő zsebedből ékességedet,
kelő nappal, lelkedből tekerd fel hitedet.

Átölel Isten kegyelme mindenkoron,
áldás legyen veled egyetlen barátom.
Szóltam sokat már, csak kevesen értik,
versem sugár, több annál, mégis csak nézik...










KÖSZÖNÖM NEKED


Versben írom le Neked,
Köszönöm Neked, amit tettél értem
Ugrottál értem, minden pillanatban,
Amikor bajban voltam.

Tétovázás nélkül cselekedtél mindig,
Nem volt Neked könnyű,
Most sem az,
Ki tudja minden meddig tart majd.

Szeretetből tettél és teszel mindent,
Mindenért a köszönöm szó nem elég.
MÉGIS MINDENT KÖSZÖNÖK NEKED,
Mert nekem nincs, semmi egyebem.

Szegény vagyok és beteg,
Így tudom csak hálám,
E versben
Megköszönni Neked.

Mosolyod, őszinte szíved s lelked,
Erőt ad nekem az élethez.
Szerető Testvérem vagy Te nékem,
Ne félts engem, tudod, hogy rendben lesz minden.

Önzetlenséged, odaadásod,
Nagyon jól tudom,
Légy mindig erős, továbbra is,
Jusson mindig eszedbe, hogy szeretlek én is.

Nem üres szavak ezek,
Lelkem legmélyéből jövő őszinte hála,
Köszönöm az Égnek, hogy Te vagy nekem
Így nem vagyunk SOHA egyedül e sötét világban.







LELKED A TIÉD NE FÉLJ NYISS A VILÁG FELÉ!


Lelked csak a tiéd, nyiss a világ felé
Ne félj, mert van aki vigyáz rád ott fenn.
Sokan szeretnek lelked tisztaságáért
Óvnak sokan, az angyalok, és kik veled vannak.

Ne hallgass a puszta észre, nem visz jó útra
Lelkeddel, és szíveddel éld az életet mit kaptál.
Nyisd a világ felé meg lelkedet, nem tarthatod zárva
Ő a tiéd veled él szüntelen, ember nyisd ki lelkedet.

Elveszel figyelj drága lélek, lépned neked kell
Segíteni jöttem mit tegyél, nem nézhetem szenvedésed.
Ne félj elindulni semmmi sem lehetetlen
Szeresd magad, szeresd tiszteld lelkedet, ő a léted.

Szív és lélek nélkül nincsen ember,, jelképesen,,
Léteznek szívtelen, lelketlen emberek azoktól
Tartsd magad távol, felismered őket, de ehhez
Lelkedet nyisd ki, teljesen, lelked, szíved súgni fog.

Kiket mellőzz életedből, mentsd a lelked meg
Drága ember, egy átmeneti élet itt a földi lét.
Minden gátat, akadályt, legyőzhetsz, nincs az az erő
Amit a szabad, tiszta, nemes lélek nem győz le.

Jöttem hozzád, lelkem, szívem érzi szükség van
Erősítésre, bátorításra, reményre, szeretetre, megértésre.
Igaz őszinte emberi kapcsolatokra, itt vagyok nyújtom kezem
Fogd meg, ne félj megfogni nem bántalak, szeretlek lelkedért.

Szeretetem, erőm, gyógyító erőmet hoztam neked
Jó tiszta lelkű ember nem veszhet el, van tovább mindig.
Nem véletlen semmi drága ember, minden percnek, pillanatnak
Meg van az oka, s ez sem véletlen hogy most jöttem hozzád.

Nézz fel az égre, nyiss a világ felé most itt maradok
Veled addig ameddig kell, versem megmarad neked.
Emlékbe, olvasd mindig ha bajban vagy, vedd elő erőd lesz
Add tovább amit kaptál, most lelki erőt, segíts, szeress, bízz.

Soha többé ne zárkózz el a nagyvilág történésitől
Nyitott szemmel, nyitott lélekkel, nyitott szívvel élj.
Minden napod a szépre, jóra használjad drága ember
Szeretni fognak, maradjon meg lelked tisztasága Isten Áldása veled lesz!

Jelképesen elköszönök, tudd mindig velem vagy lélekben
Mindig érzem mire van szükséged, ezért nincs mitől félned.
Indulj bátran most! Új nap, új hét, esélyed meg van, erőd is.
Drága ember légy Áldott, soha sem vagy egyedül, ezt ne feledd el!
Áldott légy, áldott legyen életed útja, angyalok hada vesz körül.

Minden tiszta lélek egy angyal, minden jó ember angyal
Itt a földön, kik az emberekért élnek, szolgálnak, segítenek
Védenek, felemelnek, erőt adnak, nem vagy egyedül soha
Sok jó ember van, kik őszintén az emberekért élnek.

Versemnek minden sora őszinte, nem üres szavakat olvasol
Nyitott lélekkel, nyitott szívvel olvasd, érezd versem tiszta
Igaz szeretetét, erejét, bezárkózva soha sem érzed meg.
Gyógyít, erősít, hitet, remény, tiszta szeretet, megértést
Lelkeknek gyógyulást adó, aki írta a verset, nyitott lélekkel él érted!







LOBBANJON FEL


Az ünnep illata már érződik a levegőben,
közeleg a szeretet szent napja decemberben.
Ajándékot adhatunk akkor majd egymásnak,
ám ne csak erre vágyjunk, mit kaphatunk.

Legszebb ajándék a szívben élő szeretet,
meghittség a családi otthon melegében.
Odafigyelni egymásra egész évben szüntelen,
boldogság legyen minden csüggedőnek.

Karácsony napján az ég fényesen ragyog,
béke fényes éke magasan fenn csillog.
Szálljon Isten, kegyelem áldása az egész világra,
fonja körbe az emberiséget ennek a szelleme ma.

Bárcsak egyformán juthatna minden asztalra,
soha többé nem lenne hulló könnyek világa.
Jó lenne megélni, hogy egyformák vagyunk,
jóságot megérni, tudván hibázunk és elbukunk.

Pedig lehet szebbé tenni a földi életet,
teremteni kell érte együtt nemeset, szépet.
Legyen ige az alázat, tisztesség és becsület,
drága ember így lehet örömed és kegyelmed.

Lobbanjon fel benned is ez a tiszta érzelem,
legyen erőd minden napodon haladni előre.
Nehézségek mellett is találd meg reményedet,
ezzel kívánok én neked békés szép ünnepet.







MAGYARNAK SZÜLETTEM!


Magyarnak születtem délvidéken,
Anyanyelvemen beszélek, álmomban se feledem.
Magyarságom nem titkolom, meghálálom szép Hazámnak,
Áldd meg magasságos Isten, az én Magyar Hazám!

Könnyel írom, lelkem sajog, látom népem elfogy...
Magyarnak születtem, de rég nem magyar föld már...elvitték!
Kérdezés nélkül, magyar nép akarja-e vagy sem!
Elvitték, elcsatolták, darabokra törték szép Magyarországot!

Lelkembe örökre őrzöm, védem, tovább adom, mit tudok.
Nemzetem, drága magyar hazám: Én téged nagyon szeretlek!
Veled ébredek, rólad szól minden álmom, minden percben.
Szívembe, lelkembe él képed, szép gyönyörű hazám, magyarnak születtem!

Könnyel áztatott sorok, elázott versszakok.
Fájdalmam titkolni nem tudom, és nem is akarom!
Magyarnak születtem, magyar is maradok örökké.
Koporsómat, soha sem nem fedheti magyar föld!

Nem kérdeztek minket itt, akartok elmenni-e?
Nem kérdeznek most sem, örülünk, hogy élhetünk még mi itt!
Nem bánom mi lesz sorsom ezek után, büszkén vallom magyarnak születtem,
Hazámért, bármely percben kell meghalok!
Áldd meg Isten Magyar Nemzetem!







MAGYARSÁG MEGMARADÁSÁÉRT SZÓLOK HOZZÁTOK!


Írók, költők, verselők, amatőrök,
Írjatok az embereknek, alkossunk tovább szépet.
Nemeset, emberit, melyben a lélek hangjai szólalnak meg,
Remény, hit, akarat, kitartó, szeretet, vigasz, minden nagyon kell!
Legjobban az összefogás, égetően szükséges,
Fogjunk össze, tegyünk nemzetünkért, most nem várhatunk!
Nem lehetünk tétlenek, nem nézhessük, hogyan fogyunk el,
Drága Népem, drága hazám, drága Nemzetem, mi egyek voltunk, vagyunk, s leszünk!
Szólnom kell, nem lehetek néma, mikor látom népem
Haldoklik, elmenekül, vagy elmegy más országba jövőjét keresve.
Magyar nép a tudás atyja, bölcsője volt mindenkoron,
Nem engedhető meg fiatalok elmenjenek, saját Hazájukból!
Tenni kell, értük és mindenkiért, mert egyek vagyunk,
Ne szavakkal ígérjetek, emberek, tettek kellenek, sürgősen!
Össze kéne fogni már, meddig és mire vártok, kik tehetnétek a népért
Lépjetek az Istenért, ha szeretitek, az embereket, saját véreteket!
Porig alázott népem évezredek óta szenvedett és szenved ma is
Menekültek, meghaltak, elfogyunk ebből elég, szeretet kell és tettek!
Üres ígéretekből nem kér a nép, igaz szavakra, és tettekre van szükség,
Hogy hinni és bízni tudjanak jövőjükben, lépni, összefogással lehet!
Szívemben él Magyarország, bár Délvidéken élek,
Örökké fog fájni Trianon vérző sebe, mit begyógyítani nem lehet!
Hogy, megmaradjon hitünk, és a nemzet egységébe, összefogással érhessük el
Széthúzás, harag, irigység, ha ez megy tovább, elfogyunk mindannyian!
Nem engedhessük meg drága népem, az Istenért,
A Magyarság megmaradásáért, tegyetek, kik tehettek, amíg nem késő!
Én egy kis porszem vagyok egy ember, egy költő, ki szólni mer,
Szeretem nemzetem bárhol élünk, egyek voltunk és vagyunk!
Istenem könyörgök hozzád, nézz le rájuk!
Magyarok Istene, ne engedd meg tovább a pusztítást!
Nemzeted nem veszhet el soha sem!
Áldás szálljon minden emberre ki, jót tesz Magyar Nemzetem érdekében!







MARADJ VELEM!


Gyere ülj ide mellém, kedvesem,
Nem kérek sokat, csak maradj velem.
Szükségem van rád, erődre, szeretetre,
Oltalmadra, két karodban lenni csendben.

Hallgassuk együtt a csend szavát, mit üzen a szél,
Életünk viharos, nehéz időszakát éljük, ne menj el.
Most kell erősnek lenned, még jobban, mint valaha,
Veled vagyok erőd, támaszod, segítek mindenben.

Nem létezik lehetetlen, megoldható, hited kell,
Tégy hozzá, szerelmem, nem mehetsz el, élned kell!
Menekülnél, érzem, sodródsz, kínok, fájdalmak tépázzák erődet,
Legyőztünk eddig mindent, megmondom, mit tégy: Itt a helyed!

Mellettem légy, hű párom, életem kezedbe tettem egykoron,
Felelős vagyok mindenért, szívem, lelkem, hűségem tiéd.
Elkísérlek, bármerre indulnál, igaz, menni már rég nem tudok...
Versben, dalban mondom el, az egész világot jelented: Szeretlek!







MEGALÁZTATVA


Lelkemben nagy a nyugtalanság,
Az életben nincsen Igazság.
Egyszerű szegény embert az ág is húzza,
Betegségben megaláztatva.

Fehér köpenyes emberek,
Kiknek dolga a gyógyítás lenne,
Szegényt és gazdagot egyformán kellene..
Sajnos nem így cselekszenek.

Miért vagyok szegény, szeretném tudni,
Válasz már nincs e kérdésre,
Szegényen, betegen megaláznak,
Nevetnek,s röhögnek rajtam.

Segítségért fordultam hozzájuk,
Hogy talpra álljak,
Ők nevetve odébb álltak.
Suttogva hátam mögött, hallom most is hangjukat.

Betegségem nem vettem és nem keresetem,
Munka adta szenvedésem,
Kenyerem mindig igaz úton lett meg,
Mégis gúny jut ki részemre.

Reménytelen hinnem, az igazságban,
Elfordult az már tőlem,
Mikor megszülettem.
Szegény vagyok de lelkem gazdag,
Csak azt pénzért nem válthatom be soha.

Tanulság mindez nekem
Szegény, beteg ember nem kell sehol sem.
Hittel fordultam a nagyokhoz
Elutasítottak mindenhol.

Sírtam én már eleget,
Nem segít az emberen,
Fájdalmasak napjaim,
Ki beteg sokszor mondják az nem ember.

Sokan vagyunk ilyenek,
A társadalom még minket is kivet,
Mi csak élni szeretnénk
Egyformán mint a többség.







MÉG ELMONDOM


Égszekerén szendereg a Hold,
szívhez szól egy zongora dala.
Fekete az éj, oly szomorú a zene,
sír érted lelkem tiszta fehér ege.

Hova lett a vörös tiszta szerelem?
Csak a rózsák emléke maradt nekem.
Virágod voltam, életed gyöngyszeme,
hazudtál évekig, én őszintén hittem,

Szavaid bíboros rózsáját ittam,
szemed tükrében a jövőt láttam.
Sóhaj fodrán nehezül ma a miért,
már elhervadt, nem érdekel kiért.

Percek üres mélabúsága a jelen,
hajtanék még reményt ha lehetne.
Álmok nélkül mit ér a hajnal pírja?
éltető vágyam Istenem adj vigaszt.

Mostoha néma jelenem kínja.
Hinni szeretném még szép lehet...
Felejtés csírája ne törjön soha fel,
még elmondom végtelen szerettelek.







MIKULÁS NAPJA


Mikulás napján fényben fürdik a táj,
teljesül az őszinte, gyermekszív kívánság.
E napon szép emlékeket őriz meg a lélek,
jóság, béke, testvéri szeretet meghitt eleme.

Apa, anya, mindenki bőségesen varázsol,
meglepetések sorozata bújik ki a zsákból.
Őrzik az ajándékozás hagyományát falvakban,
nem feledve a szív tiszta, igaz szavát soha.

Szép ünnepet én is nagyon szeretem,
nem is felejtem el egyszer sem az életben.
Igyekszem ontani a meleget ebben a hidegben,
ajándékom ez a kis vers, melyet most adok neked.

Ám el ne dobd e sorokat, hisz fénnyel írtam,
Isten vezette kezem, áldás van minden szavában.
Szent Miklós napján vezessen hited ereje,
mikor felnősz, jussak néha én is az eszedbe.

Drága gyermek, most pedig légy nagyon boldog,
játszva éld az életed, és a Jó Isten mindig óvjon!







NEM FELEDÜNK SOHA


Fájdalmas október vége,
közeleg november hidege,
szelet, fájdalmat hordoz,
mécsesek lángja kormoz.

Szomjas vagyok a fényre,
benn él a múló élet lehelete,
szeretteink örök emléke,
él a lelkük, hiszem szívvel.

Vágyak messze mentek,
bágyadt napsugár int nekem,
gyere ma ki a temetőbe,
remeg testem minden része.

Emlékezem könnyes szemmel,
millió csillagok vagytok az éjben.
Búsan csókol most a hajnal,
elfáradt emberek ballagnak.

Kezükben az elmúlás virága,
tiszteletet, hálát lerónak.
Halottak napján imát mondanak,
nem feledünk el titeket soha!

Mindig szeretünk titeket,
nyugodjatok békében!
Angyalként néztek le ránk,
szellemetek itt vigyáz.

Sorsfordító a lét értelme,
nem halunk meg, átlépünk,
a mennyben lesz kérésünk:
Istenünk kegyelme, óvj meg!







NEM KELL A SZÓ, HIÁBAVALÓ!


Szem a lélek tükre, mindent elmond
Nem kell a szó, hiábavaló
Kell a tiszta lélek, tiszta fény
Kell a gyógyító önzetlen szeretet egymás felé!

Kell felemelni, segíteni elesett embereket
Tudni kell érezni lélekkel, szívvel, szeretettel.
Lépjetek a tiszta útra, hol nincs hazugság
Ezek szerint éljetek így erősödik lelketek!

Lélek, test, szellem, ha sérült minden hiábavaló...
Ám ne gondold hogy nem megoldható.
Mindre a válasz szeress, lelkeddel, szíveddel
Ezt megtenni nem nehéz, őszinte akarat kell semmi más!

Lelkedhez szólok megint újra, ez így lesz napról napra
Nem engedem meg a szeretetlenséget, egymás között.
Drága ember, higgy a szeretet örök, a szeretet a válasz mindenre
A szeretet a menny kulcs, lelked, szíved hajtó ereje szeress őszintén!

Üres szó ma már senkit nem érdekel, beteg a világ melyet gyógyítani kell
Nem lehet ölbe tett kézzel nézni, azonnal nyitni kell egymás felé.
Kinek lelkében, szívében él tiszta fény, az emberek felé
Egyedül csak ők képesek gyógyítani fáradt lelkedet, higgy ember, ne tétovázz!

El kell fogadni, meghallgatni az embereket
Ne vesd meg azokat, akik másmilyen szemmel nézik, élik életüket.
Nem szabad, ez nem emberhez méltó! Ember légy minden körülmény közt!
Így éled napjait, soha sem kell semmitől félned, tükrödbe bátran mindig
Belenézhetsz! Áldás kísérjen drága ember!







NEVESS


Nevess az életen
Törj ki magadból
Tedd mi szívednek jó
Mi lelkednek erőt ad!

Nevess, fájó múltadon
Nevess fájó napokon
Nevesd ki szeretet mosolyoddal
E- gonosz romlott világot!

Mosolyod küld mindenfelé
Szeretet ragyogjon arcodon
Szeretet lakja lelkedet
Nevess.!Légy boldog drága ember!

Nevetve könnyebb vinned a terheket
Fáj az élet, én igazán jól tudom
Nevetve nézek a holnap elébe
Nevetek közelgő elmúlásomon!

Nem félek semmitől, ne félj ember
Ha őszintén éltél, jót tettél
Nincs mitől rettegned, félned
Áldott életed lesz!

Jutalmad megkapod odafenn!







OKTÓBER ÜZENETE


Kemény szívű emberek,
ma ötvennyolc éve öltek,
gyermekeket, fiatalokat,
időseket mind magyarokat.

Nem volt lélek bennünk,
csak hatalmi harc, s düh.
Nyugatnak füle süket vala,
embertelen égő sebhelyek.

Az idő nem mossa el a fájdalmat,
Igaz Népem emlékezz méltóan.
Soha többé nem folyhat vér, mert,
elfogyunk. Ez legyen előtted!

Október oly sokat üzensz,
s még többet emlékeztetsz.
Nem tiporhat el bennünket,
igazságot, adj Isten Nemzetemnek!

Sírok én,s zokog az ég velem
milliók arcán könny folyik le.
Testvéreim van remény, biztatlak,
él még tiszta Magyarság Tudat.

Határokon kívül és belül színes,
gyertyák csonkig égnek, érzem.
Oly kevesen élünk a jelenben,
fogjunk már kezet békében, s előre fel.

Nem kenyere a fegyver az,
Igaz Magyarnak, a világ tudja.


Akkor sem engedünk, nem bántunk,
nem ütünk, de igazunkat kihajtsuk.

Szétszóródva, menekültek a világban,
kontinensek elszakítottak, a sors tette.
Mi akkor is egyek voltunk, vagyunk
és újra lehetünk, ha elhisszük ,,mi tudunk,,

Minden Nemzet vigyáz örökségeire
gyarapodnak gyermekek áldásában.
Nézd, ki nem hal egy sem, ahol születnek,
de hol elhalnak sötétség lép fel...

Tudást nem vehetik el, tegyétek
a jót együtt, egymásért most azonnal.
Szép Hazám, egyetlen, legszebb kincsem,
messze vagy, és mégis nagyon közel.

Én tovább adtam, a míg dobban elemem,
veled, rólad, érted, teszek szüntelen.
Igaz kevés, de mi lenne ha én itt nem
tenném egyedül bátran, nem félve?

Gyáva embernek nincs Hazája,
ez igaz, aki letagadja hol él, s született,
előre eltemeti magát amihez joga nincs,
gyermekének belegázol jövőjébe.

Kiálltam, s kiáltok, bátran nem félek,
büszke és hálás vagyok szülőföldemre.
Legszebb nyelvet beszélhetem, köszönet!
Isten Áldd meg Nemzetemet, s vedd el a keresztet!







OLY GYÖNYÖRŰ ÉRZÉS...


Oly gyönyörű érzés
Mely szívet melengető parázs
Szívünk legmélyéből, jövő, igazi boldogság
Amely mindörökre ott marad

Ha szomorú vagy, vagy bánatos
Sir a lelked
Úgy érzed nincs tovább,
Símogat, átölel, vigasztal

Még ha messze is vagy, Ő ott van veled
Akkor is, amikor nem gondolod
Együtt érez, segít
Letörli könnyeidet arcodról

Az igazi őszinte barátság, nem álom
Nem fogy el soha
Oltalmazó szeretete, segítsége
Örökre megmarad

A barátság olyan tűz
Amely nem alszik el soha
Minden pillanatban veled van
S a szív értük dobban

Az igazi barátság
Minden kincsnél, többet ér
Őszinte szeretete
Melegíti szíved, amely ajándék

Vigyázz, az igazi parázsra
Ne aludjon el soha
Mert ha elalszik
Soha többé, nem éleszted fel !







ŐSZINTE JÓKÍVÁNSÁG, ÉS KÖSZÖNET NEKED!


Lehozom Neked a fénylő csillagokat az égről
Oly hálás vagyok az Égnek hogy megismertelek
Köszönöm a Teremtőnek, hogy Téged nekem adott
Őszinte szívvel, lélekkel kívánom Neked:

Legyen életed útja boldog és egyenes
Legyen erőd minden gátat, akadályt legyőzni
Ne hátrálj meg soha sem, csak nézz előre
Igaz őszinte hittel, szívedben, mindig bízz Istenben

Őszintén kívánom Neked, amit szeretnél elérni
Teljesüljön minden féltve őrzött álmod, kincseid, terveid
Minden mi szívedben lelkedben lakozik
Valósuljon meg minden mit elterveztél a jövőd szebb álmai

Legyen minden napod számodra a legszebb
Soha ne félj, mert van ki gondol Rád, szeret
Őszinte szívvel, és hálás hogy ismerhet Téged
Veled vagyok jóban rosszban, kezedet fogom mindig

Akkor vagyok én is boldog, ha az arcodon mosolyt láthatok
Hiszen Te vagy egyetlen kincsem, igaz barátom
Kihez fordulhatok, mindig, nem kellett mondanom semmit
Életemet mentetted meg, mit soha nem felejtek el

Őszinte szívvel Áldást kívánok egész életedre
A Jó Isten óvjon, védjen, őrizzen, te drágakincs vagy sok embernek
Tudom, hogy tudod, tudom, hogy nem kérsz cserébe semmit soha
Nem azért tetted, hanem mert igaz őszinte ember vagy
Kiben az igaz Szeretet él, örökké ,mely világít utat mutatva..

Köszönök mindent, szívemből kívánom soha ne legyen bajod
Ebben a küzdelmes nehéz földi életben
Akkor vagyok boldog, ha Te is az vagy
Fogadd el kérlek szívből jövő őszinte jókívánságomat

Köszönetemet, hálámat, tudom, hogy az a szó:Köszönöm kevés!
Ne felejtsd el, hogy őszinte szívvel nagyon szeretlek
Soha nem leszek hálátlan, bármikor hozzám fordulsz
Segítségért, bármiért,megteszek mindent Érted azonnal

Szívből kívánok neked, szép, boldog teljes életet
Melyben legyen tiszta fénysugár,merre jársz virágok nyíljanak
Életed fája, legyen hosszú erőteljes boldog, gondtalan és Áldott
Lehozom a Napot is az égről Neked, köszönöm, hogy életem része lettél

Egyetlen akire mindig támaszkodhatok, bízhatok
Áldást kívánok egész életedre szívből őszintén kívánom Neked
Isten óvjon, védjen meg minden rossztól
és hordozzon a tenyerén örökkön örökké, Áldás Rád mindenért!


Őszinte jókívánság, és köszönet Neked ! Szebenyi Judit verse

Link








ŐSZ REMÉNY


Az október nap aranya,
higgadtan kacsingat.
Az őszi fény arcokat simogat,
ezer színben ragyoghat.
Itt-ott vörösbe bújnak,
a parkok kopaszodnak.
Tarka színvarázs erőt ad,
léleknek reményt nyújtanak...

Tovább: fenti kép







RÓZSÁK KÖZÖTT


Színes, szép emlékeket
őriz a vén pad békéje.
Múlt és jövő derűjét,
reménnyel hintett szépségét.

Rózsák között erőt kaptam
nagyanyám öreg kertjében.
Megpihenni csak itt tudtam,
varázs volt az illata mindegyiknek.

Vadrózsabokor nőtt helyébe,
ringassa tovább a júliusi szél.
Álmaimat hordja tovább szét,
megértés dala száll a levegőben.

Érzem, ez maga az élet nedve,
majd a nap arcomba nevet.
Sötétség eloszlott örökre,
hálás vagyok, hiszen élek.

Velük lenni kegyelem,
minden perc itt szeretet.
Ha beszélni tudnátok,
testvéreimet visszahívnátok.

Elment mindenki messzire,
maradtam hű szülőföldemhez.
S amíg dobban a szívem,
egységet fonok össze hitemmel.







SEMMI ÁRON NE ADD FEL ÁLMAID!


Semmi áron, soha ne add fel álmaid,
hallgasd szíved tiszta dallamát.
Ne engedd, hogy bánat elnyomja,
legszebb céljaid, jövődet.
Törd le rabságod szárnyait,
hallgasd mit suttog az éji dal.
Szíved egyetlen mely nem csap be soha
engedd el lelked fájdalmait.
Semmi áron, soha ne add fel életed,
még ha bánat könnye tépi, marja...
Tépd szét a láncot, ami szenvedéssel teli,
nézz fel a fénylő napra, érted ragyog, ég minden nap.
Kapaszkodj fel a létra fokán
a bánat árokból...
Ne engedd meg, másnak, hogy diktáljon,
tenéked, miként éld életed és hátráltasson.
Végre gyere fel a fénybe, végső ideje:
Álmaid repítsenek előre törj, szárnyalj egekig fel.
Sikerülni fog, hittel őszintén akarjad,
valóra válik összes álmod ha így teszel.







SÍRJ SZÉP HANGSZEREM...


Őszi esti szélben, békés csendben,
zene szárnyán lovagolva érkeztem.
Elvarázsolt egy tiszta, igaz dallam,
mi ígért, igézett, biztatott gitár dala.

Szólj, szép gitárom, erőt adva embereknek,
pezsdüljön táncra fel szeretet tiszta éneke,
Gyere, enyhe hűs szellő, vidd levelem a világba,
mondd el az igazat, hit, béke égetően kell.

Rezzenjenek meg sóvárgók, s mélázók,
kapják fejüket végre az örök bambulók.
Szívvel lássanak és éljenek a jövőben,
egyetemes összefogás a nyitja mindennek.

Akármennyire fájni tud az élet foga,
kárpótol mindenért igaz barátok sora.
Nem múlhat el nap, hogy ne gondolnátok rátok,
szeretlek bennetek, szálljon el minden rossz átok.

Sírj, szép hangszerem, határokon átszelve,
testvér-testvérét nagyon szeresse.
Isten óvja meg az embereket és Nemzetem,
remény, áldás övezzen téged meg életedben.







SZERELEM


"Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt,
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt."

Mily tiszta lélek érzelem,
amit szívről szólni kell.
Türelem, szerénység,
fáradtság nélkül jő a fény.

Tekintetünk összeér,
szeretetünk erős gyökér.
Elmúlik minden kínunk ma,
boldogságba burkolózva.

Ne szólj most, csak ölelj,
csend hangján felelj.
Érzem némaságod hű szavát,
eggyé forrtunk az idő taván.

Hitünk talaja virággal borított,
szerelmünk igaz léte bizonyított.
Mélységen és magasságon át
reményünk mindent feloldott már.

Amit lelkeddel érzel,
szívedbe engedd be azt.
Amit szerelemmel sejtesz,
hűséggel megkapod majd azt.

/Idézett versszak József Attila: Amit szívedbe rejtesz c. verséből/







A SZERETET EREJE


A szeretet ereje a legnagyobb erő,
Mely mindent legyőz.
Szeretet, ha van benned,
Semmi nem nehéz.
Szeretni, csak tiszta szívből, ennyi az egész...

Hamis szeretet előbb-utóbb gondba hoz,
Azért hidd el, nem nehéz
a szív hangjára figyelned,
Mindig ha azt teszed, mit mond lelked,
Te magad is nagyon boldog ember leszel.







SZERETEM A FÖLDET


Zaklatott vagyok,
remegve ülök a padon.
Bánatos szívem pillére,
a világ közönye végett.

Naponta robotolok,
szeretetet hordozok,
Mindenkinek adom,
csak ennyi mit adhatok...

Szemek könnyesek,
földünk beteg, s háborog.
Betegek, árvák, hontalanok,
testvér-testvér ellen megy.

Látom nemzetem fogy,
hazámért kell meghalok.
Október te történelmet,
pengeted, s még se élnek,

békében egymással!
Nagyok diktálnak népeknek,
kik porig öltek bennünket,
1956 ot nem feledem.

Nyugalom virága,
nyíljon már lelkekben.
Eső mosd el a gazembereket,
jövőt, életet adj én Istenem.

Egeket döngetek,
nem hallgatok soha.
Egyenjogúságot akarunk,
kenyérért tovább dacolunk.

Szeretem a földet,
mely egykor ringatott.
Hálám határokat átszeg,
s üzenem szeretlek benneteket!







A SZERETETET ÉREZNI KELL


A szeretetet szívedben, lelkedben érezned kell,
szeresd önmagad, akkor szerethetsz másokat.
Meg kell tanulnod mindezeket, életed virágzó így lehet,
szeress mindenkit, úgy ahogy magadat szereted.

Egyszerű, ne bánts, ne okozz fájdalmat másoknak,
neked se jó lelkednek, szívednek, ha megbántanak.
Az életedet csak egyszer élheted, nincs pótvizsga,
sorsod kezedben te magad tartod, irányítod.

Add, oszd a szeretetedet, oda, ahol nincs szeretet,
a szépet könnyű szeretned a rosszat szeretni igazi művészet.
Az őszinte tiszta szeretet fakadhat szívedből, lelkedből,
ez az érzés Isten ajándéka egyedül.

Éljünk békében, megértésben szépen szeretetben egymással,
a Biblia is ezt tanítja:Hit, remény, szeretet.
Űzd el a félelmed, és ébressz őszinte, tiszta vágyakat,
érzem, tudom ez kell vágynak rá sokan, ne csak várd el, adj, hogy kaphass!







SZILVESZTERI MALACOM


Szilveszteri malacom,
kincses perselyem asztalon.
Szíve meleg tűzkehely,
lelke kincses pehely.

Emberek barátja,
szomorúak vigasza.
Szegények reménye,
bánatok eltemetője.

Kívánok igaz álmokat,
tiszta nemes vágyakat,
erőt, békességet, egészséget,
ékességet, temérdek életkedvet.

Bőséget két kézzel hozzon,
szeretetet marokkal osszon.
Szerénységet megtartson,
jókedvet fokozzon és megóvjon.

Szerencse leljen meg
egykettőre, és házadba térjen be.
Maradjon veled is, és akiket
te nagyon szeretsz.

Fizetséged mosolyod,
ezt a kincset szétosztod.
Boldog légy, kedves barátom
az elkövetkező 365 napon.

Boldog Új 2015 évet,
futtában, de szívből.
Őszintén neked kívánok,
és maradok társad, ha akarod.







SZÍVEMBEN ÉLSZ DRÁGA SZÉP HAZÁM


Szívemben élsz drága szép Hazám: Magyarország!
Szeretlek, imádlak, ezerszínű ,virágzó Hazám!
Egy dal lelkemben, szívemben mindig szól érted,
Tudásnak országa, el nem feledlek soha, szívem szeret téged!

Éjjel nappal, minden pillanatban, vágyódom utánad szüntelen,
Ahol lábam járt, szép Szeged, Budapest, emlékeidet, őrzöm, viszem.
Szeretnék még oda ,menni ,ahol él a tiszta Magyar Szó, és Hazaszeretet!
Fájóan hiányzol nekem mint testnek a kenyér, és víz! Életet adó reményem!

Kék égbolt, hideg az éjszaka, felcsendül halkan hegedűm dallama.
Lágyan szól, és mégis sír minden húr, könnyeim érted hull ma.
Szegényekért, üldözöttekért, minden Testvéremért, határokon kívül, s belül.
Magyarország hallom-e szót, szívem erősen dobog: Érted szüntelenül!

Szeretlek, legszebb országom, büszkén mondom: Magyar vagyok,
Sugárzó érzés reménye éltet tovább: lesz még szebb jövőtök!
Büszkék legyetek, s hálát adjatok hogy Magyarországon élhettek!
Hálásak legyetek szép szülőföldeteknek, szeressétek egymást Testvérek!

Határokon, kívül, belül több millió Magyar ember sorsát viszem lelkemben,
Nem szakadok el tőletek soha, egyek vagyunk, voltunk leszünk maradunk!
Ne nézd drága népem ki hova tartozik, az embert szeresd, ne tégy különbséget!
Segítsetek emberséggel egymáson, amíg nem késő! Sír hegedűm értetek!

Szeretlek szüntelen, éjjel nappal, álmaimban, gondolataimban te vagy,
Rólad írok, hozzátok szólok, legszebb , egyetlen Hazámról Magyarországról.
Az ég összes rózsái mind kinyíltak, üzennek mindenkinek: Szeress Igaz Magyar!
Kék égbolt, hideg az éjszaka, hegedűmön minden húr sír, remél! Könnyeim érted hull ma!
Magyarország drága Hazám szeretlek! Köszönöm a Magyarok Istenének szép Hazámat!







SZÍVEMBEN VAGY ÖRÖKRE MÁR!


Szívemben vagy örökre már
Ott őrizlek, immár amíg élek
Megérdemled hisz, sok rosszat
Nyújtott számodra az élet.
Mégis, fénysugár maradtál,
Barátaid, embertársaid felé!
Annyi mindent, jót, szépet,
Nemeset tettél, hogy szebbé,
Boldogabbá tegyed, sok ember napját,
Engem, is bátorítottál, erőt adtál
Nem kellett kérnem, te tudtad mikor kell.
Versben, írom le mindezt,
kiáltva a világnak
Szívemben vagy örökre már
mindent köszönök!
Nem kell világ ennél szebb, hogy legyen.
Mert Te vagy a világ, titkok titka,
remények forrása
Rügye minden rügynek,
gyökere minden gyökérnek.
Az égen fenn ragyogó, éltető napsugár,
mely maga az élet.
Mit még kevesen tudnak,
ezért írom, s kiáltom mindenkinek
A szívemben vagy örökre már,
ott őrizlek téged, míg élek!
Áldja meg a Jó Isten, egész életed,
s annak minden pillanatát
Vigyázzon rád, és hordozzon tenyerén,
őrizze meg családodat.
Szeretteidet, barátaidat, s mindazokat,
kiket őszintén szeret szíved.
Védjenek, és óvjanak az ég angyalai
éjjel nappal, drága barátom.
Te legdrágább fénylő napsugár,
erő, és élet, maradj ilyennek örökké.
Mert te nélküled, a világ,
nagyon szegény , és szomorú lenne,
Szeretlek téged, őszinte szívemmel,
és lelkemmel, köszönöm,hogy létezel!







A TAVASZRÓL ÁLMODTAM


Az éjjel a tavaszról álmodtam,
hogy megérkezett színes ruhájában.
Öröm és hála ragyogott arcomon,
felébredve, az eső szorgosan kopogott.

Télies hangulatban a kikeletre gondolva,
napfényre várva, a jövőt lapozgatva,
néztem lélekben az ablakon át az udvarra,
ébredeznek az alvó virágok lassan.

Hideg és nyugalom ölelte át a természetet,
hó védte a rétet, a megművelt szántóföldeket.
Néha egy hegedű szólt halkan a távolban,
hosszú, hideg hónapok most elballagnak.

Szomorkásan vagyok, de előrenézek,
szivárványt keresem az élet leheletében.
A szürke felhők fölött már napsugár kacsintott,
életre kelnek a gyönyörű tavaszi virágok.

A hóvirágjaim már sorolnak ablakom alatt,
nárciszaim már bimbósan várakoznak nyílásra.
Szebbnél szebb lesz a kertemnek varázsa.
jelt ad a világnak, az új élet erejét hozhassa.

Ami szívemben él, s velem együtt naponta,
álomból valóság lesz, kis türelem és akarat.
Hiszen reményre áhít lelkünk, s szebbet benne,
bízz ember, ne félj, csak szeretetben élj vele.







TELIHOLD FÉNYE


Mikor két szép kék szemedbe nézek,
szívem húrján átjut a szeretet.
A tengerpart kéklő szelíd habjai,
békét hintenek lágy dallamai.
Az éj zenéje lágyan hozzám szól,
szép emlékek dallama a horizontról.
Egész lényem melegség tölti el,
elindítsa illó örök vágykertemet.
Hol angyalok laknak, a kék égben,
kerek telihold fénye mágnesként vonz.
Óvni kell a jelen percet, élni mint a bronz,
megértéssel olykor a mámoros jelenben.







TE VAGY


Te vagy lelkem mélyén lévő tűzöm,
nevedet csillagokra fűzöm
parázsban lelt borostyánom mélyén.
Zárványaid titkait sorsom kitárta,
szívdobbanásom hozzád lengő inga,
dallamokra jár minden mozzanata,
eljár, visszatér vigyázva minden sóhajra.
Ahogy jön az áldott tavaszok megújulása,
szemeimből féltő szeretetkönnyek hullanak.
Messze vagy most tőlem, kedvesem,
de mi eggyé váltunk, mint folyó a tengerrel.
Ébredő Nap fényének aranyán
felhők mögött átszelem az égi trófeát.
Téged szüntelen érezlek minden sóhajban,
vigyázom álmainkra minden dalomban.
Nélküled én sosem létezhetnék,
fejem pedig álomra sem tehetném.
Őszölő hajam már az idő keze megszínezte,
kikelet színes reményében tollam leteszem,
boldogságunk küszöbét epedve várom,
óvó, meleg ölelésedre vágyom,
megteszem a lehetetlent, hogy valóra is váljon.
Hűségem megmaradt, tiszta feléd,
leszel születő fény misztériuma,
éjemből fakadó, meleg forrás,
amely átszeli a hegyeket az éterben,
soha el nem halkulhat e földi életben!







TÉL SZÉPSÉGE...


Tisztaságnak szűzi ruhájában a mezők,
fehérség ártatlansága mossa a tetőt.
Zúzmaraszakállakat az ágakon hideg
szél lengeti. Táncát járja, a keze rideg,
jeges, mégis ékes és kecses.
Deres reggelek váltják egymást,
kicsit engedi erejét, hogy meglásd
az ő nagyságát, védelmét, neszét.
A vacogó Hold írisze fenn csillog,
január varázsa álmokat osztott.
Egymáshoz ér az Ég és a Föld,
a végtelen csend neszében fönt.
Tél szépsége burjánzik nagyon,
váltást ígért, meleget. Barangol
tovább a saját álmában egymaga.
Bundáját féltve őrzi, amíg lehet,
Puhán tapad hegyekre, völgyekre,
földekre, erdőkre, rétekre takarója.
Megmutatja, hogy létezik kékes remény,
mely a szívekben szeretetben összeér.
Megbékél önnönmagával a világ uralma,
öröm dalol minden hosszú éjszakában...







ÚT A REMÉNYHEZ


Reggeli napfény, adj erőt szívemnek, lelkemnek,
Adj reményt a mindennapi küzdelmekhez,
Melegítsd meg háborgó lelkem,
Mely kiált hozzád: Segíts!
Vezess a remény útjára,
Ahonnan többé le nem térhetek.

Napocska mutasd az igaz utat,
Világítsd, merre van,
Szenvedéseim, letörték bennem a reményt,
Kérlek, vezess oda vissza,
Az út reményéhez, melyről letérni nem lehet, és
Ígérem, nem adom fel soha, a küzdelmet.
















 
 
0 komment , kategória:  Szebenyi Judit  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2024.10 2024. November 2024.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 2 db bejegyzés
e év: 166 db bejegyzés
Összes: 4927 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1482
  • e Hét: 1482
  • e Hónap: 10569
  • e Év: 555235
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.