|
 1/44 oldal 
|
Bejegyzések száma: 430
|
|
|
|
|
|
2025-01-06 10:12:50, hétfő
|
| |
| |
Epifánia: az Úr megjelenése... A csillag vezetésével megmutatja Isten a világnak az életet: megmutatja a megváltás lehetőségét. Bölcsek jöttek napkeletről, mert látták a csillagot... Távolról, nagyon messziről jöttek, volt, akinek sivatagon, pusztaságon kellett átküzdenie magát, hogy eljusson a helyhez, ahol a Gyermek volt. Mert valami legyőzhetetlen vágy élt a szívükben; maguk sem tudták pontosan, hogy mit és kit keresnek: ezért kérdezősködnek az emberektől. Jézus, a világ üdvössége, meg akar mutatkozni mindenkinek. Mindenkinek, akinek szívében vágy él az igazság után, mindenkinek, aki elindul a fény felé, mindenkinek, aki bármilyen pusztában vagy sivatagban éljen is - de teljes emberként akar élni.
Jézus - az üdvösség, az élet értelme - nem akar rejtve maradni. Nem akar titokban maradni, bár nem harsogással, nem feltűnő ünnepélyességgel jelenik meg a világban. Egyszerű emberként, kiszolgáltatott, törékeny kisgyermekként, barlang-istálló mélyén születik közénk az Élet, hogy majd harmincegynéhány év múltán, emberségének teljességében, az Istenről az örömhírt elmondva, fönn, a hegyen - a magasban - halálunknak is részese legyen.
Háromkirályok látogatása: Az élet Ura előtt hódoló háromkirályok valamennyiünk nevében leborultak Jézus jászolánál. Valamennyiünk, és minden szépet és igazat kereső ember nevében odahelyezték adományukat - az aranyat, tömjént és a mirhát az élet Ura elé, jelezve köszönetünket, hogy mindannyiunk Ura és királya konfliktusokkal teli, halálra szánt életünk sorstársa lett.
Csillag vezetésével érkeztek el hozzá. Legszebb, legköltőibb, legtitokzatosabb szavaink közé tartozik a csillag. Csillagra tekinteni annyi, mint kiemelkedni a hétköznapok sötétjéből: csillagra tekinteni annyi, mint fölemelni tekintetünket a földről az égre; csillagra tekinteni annyi, mint botorkálásra hajlamos életünk napjait a cél felé irányítani. A csillag-vezette napkeleti bölcsek élménye: az élet értelmének megtapasztalása. A cél meglelése.
De van egy másik élményük is, amire kevésbé szoktunk gondolni. A keserves csalódás. A jeruzsálemi tanácskérés, majd a bizalmasnak, meghittnek tűnő beszélgetés után, mikor Heródes arról beszél, hogy ő is elmenne hódolni a gyermek előtt, keservesen csalódniuk kellett. Álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, mert szándékai nem tiszták. Az evangélium csak arról jelez: "más úton tértek vissza hazájukba."
A hódolat és imádás boldogságához micsoda ellentét ez a csalódás!
Tanít bennünket ez az evangéliumi részlet. Sokszor szövevényes, kusza emberi világunk kudarcait, emberi csalódásait elviselni tanít. Miért? Hogyan? Eltörpülnek a világ hatalmasai mindazok előtt, akik a csillag vezetésével megtalálták az élet Urát, és alázattal tudtak leborulni előtte. Az Istennel való találkozás volt ez a betlehemi látogatás: törékeny gyermekként, de felragyogott számukra, szívükben az Istenség ismeretének tiszta világossága. S ebben a fényben - az epifánia, az Úr megjelenésének fényességében - elrendeződnek a dolgok. Az addig oly fontosnak tűnő emberi szempontok - akár a hatalmasok véleménye is - jelentéktelenné válnak. Egyszerű lesz a megoldás: "Más úton tértek vissza hazájukba."
Urunk: pusztaságban vándorlóknak,
nekünk is ragyogjon föl csillagod fénye!
Mutasd meg nekünk is arcodat,
hogy emberi tekintet ne zavarja életünket!
A Veled való találkozás után
adj mindnyájunknak békés hazatérést!
(Korzenszky Richárd
Juhász Gyula: Vízkeresztre
Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.
Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!
Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.
Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szelíden
A Szűz Mária vállán megpihen...
E nap a házszentelés időpontja is:
A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven KOLEDÁRA már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát, miegymást.
Időjósló nap is:
Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalódtak magukat.
Tánczos Erzsébet írása
A háromkirályjárás legfontosabb motívuma a csillagének:
Háromkirályok napját,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.
.
Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehembe találják,
Kis Jézust körülállják.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.
.
Királyok ajándékát:
Aranyat, tömjént, mirhát
Viszünk mi is Urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!
.
Kérjük a szép Szűzanyát:
Kérje értünk szent Fiát,
Hogy békességben tartson,
Ellenség, hogy ne ártson.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!
Táncos Erzsébet
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja.
Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.
Ezzel a nappal megkezdődik a farsang. Mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni, mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra . Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.
Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is, de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. Városon nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa : kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.
Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik:
Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás, néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.
Táncos Erzsébet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent -Mikulás-Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-12-28 15:26:13, szombat
|
| |
| |
Aprószentek napi vers
A gyerekek szoktak ilyenkor verset mondani, amiért egyes helyeken még akár pénz is jár.
Örvendetes nagy nap Krisztus születése,
melybe Szent István életét végezte,
Szent János pedig példáját követte,
mivelhogy, Heródes jobb szentjét ölette.
Heródes király ily hatalmasan mondá:
Nem áll az semmibe! Katonáim álljatok
rendjébe!
Mária sírva kiáltá:
Oh, hatalmas Isten, mindenek bírája,
ki vagy életünknek fő kormányozója,
szerelmes fiadat ne engedd véletlen halálra!
Így menté meg Isten a kisded Jézuskát,
nem hagyá elveszni ártatlan báránykát.
Kiket megöletett száznegyvennégyezeret,
rendelj nékik a mennyben szent országot
és külön koronát!
Kik itt jelen vagytok, szívemből kívánom,
e ki világból kimúltak ítélete napján
jobb felől álljatok,
s a kicsi Jézuska legyen pártfogótok!
Az aprószentekelők elindulának száznegyvennégyezren,
mi is elindultunk annak emlékére!
Nem lándzsákkal, nem botokkal,
hanem szép hajlandós vesszőkkel.
Meghajtjuk vesszőnket, ébresszük versünket,
régi szokás szerint öreg embereket,
öreg embereknek ékes gyermeküket.
Egy kicsi mustármagot hoztunk,
el szabad-e hinteni?
Kit ágy alá, kit pad alá,
kit a lányok szoknyája alá.
Kérjük a lányt a kör közepébe."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent -Mikulás-Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-12-28 15:15:21, szombat
|
| |
| |
Kik az aprószentek?
Aprószentek napján a Heródes király által lemészárolt kisdedekre emlékszünk.
Heródes a Napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a ,,zsidók újszülött királyát" keresik. Mivel a bölcsek nem tértek vissza hozzá, írástudói segítségével derítette ki, hogy a gyermek Betlehemben született meg. Hogy a ,,konkurenciával" végezzen, Heródes Betlehemben és környékén az összes kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket megölette. Így akarta biztosítani, hogy a ,,zsidók újszülött királya" ne maradhasson életben. E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek.
Jézus úgy maradt életben, hogy Józsefnek álmában megjelent egy angyal. Arra utasította, hogy a szent család meneküljön Egyiptomba Heródes vérengzése elől.
Mi a vesszőzés szokása?
Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Erdélyben s Moldvában még ma is élő szokás. A fiúgyermekek megvesszőzése a betlehemi kicsinyek szenvedéseire utal. A lányokét úgy magyarázzák, hogy Betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért - az igazságosság nevében - ezen a napon a lányoknak kell szenvedni.
A szokásának kettős magyarázata van:
egyrészt pogány eredetű szokás, mely termékenység- és egészségvarázslással függ össze;
másfelől a bibliai történetből eredő keresztény szokás.
Mióta szokás a vesszőzés?
Nem tudni, hogy az aprószentek napján szokásos korbácsolás rítusát és képzeteit az egyházi gyakorlatból, esetleg a szomszéd népektől tanultuk-e el, vagy történelmünk mélyebb rétegeibe vezet vissza. A pogány eredetű vesszőzésről nincs írásos adatunk.
A források annyit árulnak el, hogy a 16. században már megszentelték a verőeszközöket, mert az ilyen vessző, vagy a belőle font korbács a betegséget hárította el. Tehát keresztény és pogány szokás prímán összhangba került.
Mi az a suprikálás?
A vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is nevezték. Az alkalmas vessző lehetett termőág, hajló fűzfavessző.
Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló szövegek kíséretében finoman megcsapkodták, megveregették a nőket, leánykákat vagy a gyermekeket.
Hogyan zajlott le a vesszőzés?
Galgahévízen így történik a vesszőzés:
Hála Isten megértük az Aprószentek napját!
Adja isten, többet is érhessünk, Nem ilyen búval, bánattal, Örvendetes napokkal!
A supikáló korbáccsal ráüt az asszonyra, és ezeket mondja:
Keléses ne legyen ebben az esztendőben!
Jó, szófogadó legyen!
A csúz meg ne járja a fejét!
Ha vízért küldik, bort hozzon,
Ha borért küldik, vizet hozzon!
Hasfájós ne légy!
Hátjájós ne légy!
Derékfájós ne légy!
Férjhez leány, férjhez! Házasodni, legény, házasodni! Friss légy, egészséges légy!
Kölcsönverés visszajár, ezután a gazdasszony a nyalábból kihúz egy szál vesszőt, és képletesen megveri a pásztort, hogy jövőre jobban vigyázzon az állatokra.
A suprikáló férfit étellel, itallal kínálják, üveg bort, vagy pálinkát, kalácsot is adnak neki a jól elvégzett varázslásért cserébe. A megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.
A Dráva vidékén aprószentek napján a gyermekek fűzfavesszőből font korbáccsal odoricsoltak. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókájukat. Ezután a többi fiút, néha a felnőtteket is megveregették. Ezért cserébe diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, megfigyelésük szerint kelésesek lettek a gyermekek. Ez ellen az alábbi mondóka védett:
Ódorics, ódorics, Egészséges légy, Beteg ne légy, Keléses ne légy,
Apádnak, anyádnak szót fogadj, Ahová küldenek, szaladj! Egészséges légy, keléses ne légy, Ahová küldenek szaladj!
Ha borért küldenek, vizet hozz, Ha vízért küldenek, bort hozz!
Tánczos Erzsébet írása
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent -Mikulás-Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-12-26 13:21:52, csütörtök
|
| |
| |
Áldott Karácsony
Adjon az Úr Néktek áldott békességet
Mennyből jövő igéit elküldöm felétek
Szeressétek egymást feltételek nélkül
Hisz életét áldozta miértünk reményül
Aláhulló vére megszentelte földünk
Imáinkkal lehet az ördög felett győznünk
Nézz hát fel az égre mennyi fénylő csillag
Szívünket átjáró örök fenyő illat ..
Annyi helyen jártam láttam ezer dolgot
Láttam fényes jövőt, s reménytelen sorsot
Láttam én a nyomort, éhes gyerekszájat
Önmagukat féltő gazdagot vagy százat
Hittem én a szónak becsapott a látszat
Díszítsd drágakővel fel a fenyőfádat!"
Szebb lesz úgy az ünnep ha pénzért veszel mosolyt"
Álarcod majd segít, hogy palástold a nyomort
Tudd a szíved vágya nem a drága ékszer
Beérné ő hidd el egy kis törődéssel
Szőjünk most lelkünkkel szeretetből bársonyt
Így kívánok Néktek áldott szép karácsonyt!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent -Mikulás-Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-12-26 13:06:17, csütörtök
|
| |
| |
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- a gyermek, a szamár, a pásztor -
Az álomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik -
mennyből az angyal.
(Márai Sándor - Mennyből az angyal 1956, New York)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent -Mikulás-Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/44 oldal
|
Bejegyzések száma: 430
|
|
|
|
2025. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
| 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
71 db bejegyzés |
| e év: |
868 db bejegyzés |
| Összes: |
12700 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 583
- e Hét: 17501
- e Hónap: 33589
- e Év: 163315
|
|
|
Offline
