|
2013-09-11 20:09:38, szerda
|
| |
| |
Varró Dániel: VERS AZ ELEKTRONIKUS LEVELEKRŐL, AMIKET VÁLTUNK
A szívem el van, ó, egészen andalodva,
és ímé, reszketeg,
amióta veled éjente, hajnalonta
itt ímélezgetek.
S e szív - akár a jég Montblanc csucsán, ha meggyúl -
felolvad, szétreped,
ahányszor értesít a gép, hogy Önnek 1 új
levele érkezett!
És az egész világ csak egy linkgyűjtemény,
s a dolgok benne linkek -
kattintsak bárhová, folyton te tűnsz elém,
te vagy honlapja mindnek.
Be kell ugyan, hogy érjem egy jpg fájllal,
míg gépelek vakon
(mivel te otthon ülsz, amit a szívem fájlal,
s én itt, ahol lakom)
de épp ezért van úgy minden, ahogy remélem,
s vagy az, kit képzelek,
s nem éktelenkedik nekünk még itt e mélen
se pont, se ékezet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Varró Dániel |
|
|
|
|
|
Offline
