|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2018-11-08 19:05:44, csütörtök
|
| |
| |
Gősi Vali
Dalol a csend, elandalít
Süketeknek felesleges
halk szóval magasztalni a csöndet,
melyben ezernyi titok ébred,
hol üvöltő vadként, viharverten
vagy néha, mint harmóniát zúgó
orgona, és mennydörgés ijesztő
robaja, melyre úgy válaszol a szív,
akár egy álomszép, angyali szimfónia,
mikor a dallam összecseng,
ezernyi égi fanfár zeng
éteri szólamot, és dalol a csend,
elandalít sok gazdátlan percet
a némaság, elkerget lomha,
vén magányt, az életért zenél,
és gyógyulást kiált az a sejtelmes
csöndvarázs, amikor életre kél a vágy,
és összeforrnak a felsebzett szív
friss varratai.
SzóVarázslat (poet-játék négy szóra: robaja, vadként, süketeknek, varratai) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-08 19:01:17, csütörtök
|
| |
| |
Gősi Vali -
Hinnem kéne
Anyámhoz
Hinnem kell a feltámadásban;
hogy örökké forog a föld,
hogy megbújsz cseresznyevirágban,
meztelen fán élsz - mohazöld!
Rózsa vagy, vöröslő vérvirág,
magadba zárulsz, mint szűz arák!
Anyám, időtlen életem!
Miért siratlak, Édesem?
Hinnem kéne a feltámadást,
hisz állna a föld is nélküled...
Minek a búcsú: létezel!
Fénytestű angyalként köztünk jársz!
Gyönyörű, ékes csillagom,
te kísérj végtelen utamon!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-08 18:50:43, csütörtök
|
| |
| |
Gősi Vali:
Fázom
Szelíden kopogtat ajtónkon a csönd
- mindhiába. Bezártam magunkat
valami végérvényes, zajos magányba.
Ebben az üvöltő némaságban a velünk
szűkölő hiány is kulcsra zárva, hiába várja
a szabadulást: nincs menekvés!
Se ki, se be nem engedi - kirekeszti,
elriasztja a szelíd érkezőt ez a megvadult
lárma, hiába reméli a jámbor követ,
hogy végre megértő békesség várja:
esélye sincs a szíves fogadtatásra.
Lassan öl, cseppenként szívja erőmet
kettőnk összezárt, magányos gyásza.
Csak nézzük egymást szótlanul,
de semmi esély arra, hogy áttörünk
végre-valahára ezen a végeérhetetlen
elhagyatottságon.
Nem akarom ezt a velünk élő,
fülsértő csöndet!
Tessék, itt a takaróm, vagy teríts a vállunkra
meleg kabátot - enyhítsünk ezen a reménytelen,
dermesztő árvaságon!
Szoríts magadhoz, fázom!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-08 18:49:11, csütörtök
|
| |
| |
Gősi Vali -
Csak itt lehetnél!
- apám emlékére -
És olvadni kezdett a jégvirág,
szívemen hamuszín virág fakadt,
érted kondult a lélekharang,
és zúgva visszhangozta áldott neved.
A hajlongó fenyőkön zúzmara remegett,
arcomra hűvös könnyként hullt a dér.
Hajnalra még egyszer kivirult az égbolt,
ez volt a nap, mikor örökre elmentél.
Jaj, csak itt lehetnél!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-08 18:37:20, csütörtök
|
| |
| |
Gősi Vali:
Árvaság
Akkor kinyílt egy fekete tulipán
Keményedik a próba,
falak húzódnak mindenütt.
A maradék idő kizár, nem ereszt magába.
Régóta befelé búcsúzom, rejtőzködöm
ebben a végérvényes árvaságban,
ahol vége-nincs napút a lét,
szaggatott körvonal,
melyet a nap egy év alatt
látszólag bejár ugyan,
de szökik a fény a mennybolt falán.
Azóta enyém minden halál.
*Minden halállal én leszek kevesebb.
Fekete bokrok hajolnak elém,
fekete virágok nyílnak mindenütt,
sötéten lobog az alkony-ég.
Vagyok a világ részeként
valami magányos, időtlen,
haldokló létezés.
*John Donne / http://www.7torony.hu/editor.php?c=76369 / |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-08 18:19:49, csütörtök
|
| |
| |
Gősi Vali:
Angyalmosoly
Ha láttad már
ahogy a gyermeked
apád anyád barátod szerelmesed
szemét kékre csókolta a halál
láttad arcukra fagyni az örök-mosolyt
ha éjente beleborzongsz a hűvös
könnyes csendbe és álmatlan sóhajok között talál
az első korán ébredő madár hajnal-éneke
ha álmodban sem tudod átadni magad
a ringató kék csendnek
kerül a béke
és nem vágsz már többé fölfelé a hegynek
nem érzed a tavasz élet-illatát
csak a komor felhőket nézed
ők lettek társaid és vakítóak a boróka-kékek
ha régóta nem szomjazol a tiszta fényre
nem vágyod a lélek magasát
leszegett fejjel csak a mélybe látsz
rabul ejt a fájdalom elborít a hiány
hagyod hogy kivessen magából
és ujjal mutogasson rád a világ; ő az a tébolyult
aki elveszítette a gyászban önmagát
akkor a felhőkön át meglátod újra
egy angyal mosolyát |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-07 19:20:47, szerda
|
| |
| |
Gősi Vali:
Szökevény szavak
Elszöktek
ajkamról a legszebb szavak
pedig szeretni csak szépen
szabad
el kéne mondani: nélküled
élni és halni sem érdemes
epedve kérni kellene - maradj
velem legyen e döntés
végleges!
Nem kell most mégsem
a harsány szó nem kell a vallomás
felesleges a lángolás a szenvedély
csitt! - csak hallgass
legyél a csendem kicsit
amíg e boldog némaságban
borzongva életre kél a
legszebb gondolat
és a hangomat
eltölti végre a néma vágy
ragyog a pillanat - igen!
- szeretni hívtalak
szeretni így szabad: törékeny
hallgatásban összeforrt ajkunk
bársonyában csupán a csend
maradt szökik a pillanat
megszöktek ajkunkról is
a legszebb szavak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-07 19:16:59, szerda
|
| |
| |
Gősi Vali:
Emlék után
Esténként szelíd kandúr dorombolt
a régi házban, a kályha előtt,
fonott kosárban fahasábok
őrködtek apámmal a tűz fölött.
Kiszáradt földben halott virágok:
szomjas magányban nyíltak el,
árvult magvaik anyámra várva
álmodnak becéző kezeivel.
Álmomban én is lopva szállok
a lassan kihűlő emlék után,
anyámat, apámat nem találom,
gyom kúszik a néma ház falán.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-07 18:56:33, szerda
|
| |
| |
Gősi Vali:
Angyal vagy
(unokám érkezésére, átirat)
"Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,"
égből érkezett
apró fény, - remény!
Csöpp kezeidet
imára kulcsolod
álmodban,
- talán, mert tudod,
eljöttél oda,
ahol a kétség,
könny lakott sokáig,
és fénytelen volt
a lélek otthona.
Angyal vagy,
- ha vannak angyalok,
csöpp kezedet
Imára kulcsolod,
hogy meghallgattassék
angyal-imád:
énekeljetek,
égi angyalok,
fújjátok az örömharsonát!
Hadd hallgassák
a földi emberek
a szépséges melódiát,
amit fényhírként
hoztál el nekik:
a lét dallamát,
a boldog
életcsodát!
Folytassa pályázat - Az idézet Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez című verséből származik
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GŐSI VALI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 760
- e Hét: 5602
- e Hónap: 9635
- e Év: 68888
|
|
|
Offline
