Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál. Alexander Graham Bell Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
Pethes Mária idézet
  2023-01-12 00:12:20, csütörtök
 
 


Majd találkozunk, kiált utánad a jövő.
Hangjától kifényesedik ez a nap,
beforrnak a hétköznapok hézagai
és az árnyékok angyalt fekszenek a hóba..."

 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Pethes Mária : Vízkereszt
  2023-01-06 00:43:16, péntek
 
 


Pethes Mária : Vízkereszt

Már le kellene szednem a fát
Az ünnepnek vége
Az angyalok mással törődnek
Az ajándékok újdonsága lejárt
belesimultak a hétköznapok
szürkeségébe
Hordjuk és elhordjuk mindet
és magunkat is velük
Nincsen csak emlék a csendes éjről
a szemünkben gyülekező könnyekről
is megfeledkezünk
A szeressük egymást belefagyott
a mínusz tízbe tizenötbe
de ez a fácska itt akar állni mindörökre
Levéltüskéit vígan méregeti
nem billegnek rajta a díszek
bár a szaloncukor papírok
már üresen csörögnek
Törvény szerint le kellene szednem
de még idézgeti a meghittséget
mint szeretet-felkiáltójel
hívogat egy angyalt az enyémet
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Május a szenvedélyes szerelem hónapja.
  2022-05-03 17:57:36, kedd
 
 


Pethes Mária : A fény antológiája

,,I just call to say I love you"

felhívom ezt a számot, hogy elmondjam, szeretlek.
te veszed fel a telefont, belehallózol, pedig tudod,
én vagyok a vonal túlsó oldalán. ki más? ez az
az év, amikor először táncolunk és azt mondod:

a tánc a szex előszobája. és nyomatékosan hozzáteszed:
mi nagyon jól mozgunk együtt. kacsintasz is.
jaj, de jól áll neked! huncut és szexi vagy,
úgy forgatsz mint egy tollpihét, rád bízom magam,

biztos vagyok benned. semmi sem működik
bizalom nélkül. hinni kell a partnerünkben, nem
ejt el egy döntésnél, elkap a kipörgetés után.

felhívom ezt a számot, ezt az évet. pléhhangú gép
közli velem: ezen a számon előfizető nem kapcsolható.
milyen istennél vagy? még egy elérhetőséget sem ad.

a Kertből jelentkezem. erősen tavasz van, záporok
váltják egymást, olyan dús a növényzet mint a
dzsungelben. veled beszélgetek. felidézek
lávanyarakat, kint is, bent is gőzölög a remény.

nagyon kell vigyáznom az egyensúlyra, nehogy
összekeveredjen a valóság az álmokkal. mióta
nélküled váltják egymást az évszakok, egyre
szélsőségesebb az időjárás, virágok szabad rendjét

ciklonok dúlják szét, s a hajnal lilája rároskad
a tájra. beborít az igazság mindent, hiába
ellenkezem. megfellebbezhetetlenül nem vagy.

veled beszélgetek. tartom az eget helyetted.
mennyivel könnyebben bírnád. isten trónszéke
megolvad. hogy virradhat fel megint nélküled?

megnyugtató, hogy mégis együtt halunk, mert addig
élsz, amíg én élek. tisztán emlékszem hangodra,
illatodra. elrejtelek, majd fiam és unokám rátalálnak
az örökkére. én most az azon túlit gyakorolom.

elcsendesül a Tó, hullámai nem zúgatják
az emlékezés betonpartjait. riadt sirályok
rikoltják tele a levegőt. majd beleszakad. a szívem
is. ilyenkor énekelni kell. valami butuska slágert.

ha most az egyszer visszajönnél, nékem nem kéne
senki más. felverem a csendet. már habzik. szappan-
buborékot fújok a bánatból. mind fölfelé lebeg.

dől a könny és a dal. sajnálj már meg végre!
ha most az egyszer rám találnál... már soha el
nem hagynál. az őrület határán dalolok.

neved morzézza szívem. tá-ti ti-tá. nélkülem
kerülsz be a fény antológiájába. de amíg utol
nem érlek, senkivel nem találkozol. mosolyom
nem árad ereidben. halott vagy angyalom.

látod, semmi lettél. mindenki másnak. azóta
nincs középpontja a világnak. mi tölti ki
helyettem a látványt, milyen benyomások érnek
utolsó utadon? veled beszélgetek. hallgatásod

hullámhosszára hangolódom. bármit teszek,
semmin sem változtathatok. mindent a veled megélt
helyzetekhez kapcsolok. lesétálok a Tóhoz.

vízén fodrozódik az este. végre feltűnik várt alakod.
nem ismered a nehézkedési erőt. a hullámok
fölött lebegsz. de boldogtalan látomás! távolodsz.

2014. május 27.

Kedves kortárs költőm. Szeretem a szenvedélyét, az őszinteségét és az embert aki átragyog költészetén.
A szenvedélyes szerelmek emléke életünk végéig kisér bennünket. Halványul ugyan, de egyes mozzanatai örökre belénk égtek.
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Pethes Mária gondolata
  2022-03-11 22:31:17, péntek
 
 


Duett. -Orbók Ildikó fotója - Pethes Mária gondolata

virrasztasz a pórázukat eltépő utak fölött,
küszöböd fölött, ami hamar elfelejti a kétes
szerető lépte nyomát. béke legyen vele, akit
megriasztott szerelmed hője.

virrasztod a lassan lehulló ág sikolyát,
a jégbe ágyazott buborék-jóslatot, magányos
kutya tutulását, a Tavat, ami sosem heveri ki
találkozását a beleömlő folyóval.
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Petes Mária - Se bújva se áldva
  2021-08-02 17:28:42, hétfő
 
 


Petes Mária - Se bújva se áldva

Jönnek
a hordák
a tavaszt
megbotozzák
péppé verik
arcát
és megvakítják
Nyelvében él
a nemzet
Madár szól
rügy sikolt
Se bújva
se áldva
nem lehetünk el
sehol
1990. március
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Pethes Mária : Ki vagy, mi vagy te
  2021-07-24 09:51:13, szombat
 
 


Pethes Mária : Ki vagy, mi vagy te

rémálmokat túlélő madárbirodalom,
boldogtalan bordáim boltozatának
bal oldalán sajgó szó, fölöttem
átsuhanó kósza fénysugár? nézd
szótlan éhség a testem.

ki vagy, mi vagy te reggeli imámban
az elsiratás, a hála szava, az időtlenség
diadala, vágyak vagyonosa,
megcsonkított évek kárpótlása,
a feledés beszédes némasága?

ki vagy, mi vagy te az álmatlanság barna
hullámverése, vízszintesek és merőlegesek
találkozásának foglya, gyönyörök győztese,
száz nevű ábránd? meglehet, csupán zabolátlan
sodrások lovasaként a lelkem vetett a felszínre.

én a szabadság egyszer nyíló virága vagyok.
de ki vagy, mi vagy te suttogó sóvárgás,
hallgatag rét, amit az éjszaka rejteget,
felhők bokrait tükröző Tó, felborzolódó
víztükör, hegyek hűsítő kelyhe, az ég szürke
kupoláján világító remény csillaga?

elveszett és folyton egymásra vágyó
napok vagyunk. de ki vagy, mi vagy te?
esőben tisztára fürdetett ösvény, vezess
az örökkévalóság illatába és gyöngéden
hozz vissza az álmok puha fészkébe.
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Pethes Mária - Délután
  2020-10-05 00:29:07, hétfő
 
 


Pethes Mária - Délután

Ebben a kora őszi hervadásban is
szikrázó napsugárral teli
mosollyal követellek
kihívón akár egy párduc
elnyúlva az ágyon
karodra várva
érett körte aranyló fényével
hajamban
Mezítelen testeden puhán
megpihen a szökevény nyár
De szemedben vadóc vágy
csillan mint pohár alján
hagyott búcsúkorty
Kint kesernyés illatokkal
tolakszik szeptember
én meg rendíthetetlen'
ébresztgetem
szívedben a még megmaradt
alkonyba forduló nyarat

1998. szeptember 09.
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Pethes Mária - Holdrészegen
  2020-09-20 14:12:01, vasárnap
 
 


Pethes Mária - Holdrészegen

sorra éljük a szenvedély négy évszakát
holdrészegen fénylő igenlés vagyunk
napszakok égtájai alatt tapadunk a gyönyör
pólusára ujjaid az érintés mitológiáját
regélik csókretesz az idő száján

mindennél nehezebb szerelmezés után
visszabukni a halandó létbe egymásra
éhesen neved nem kiáltom nehogy a kerítés-
drót idegszálain fönnakadjon és magával
rántson az ígéretektől mentes föld öle

csókdagályban megered a vágy füve
hajunkba szövi szálát földrengésveszélyes
terület az ágy a test kíván mindent elsöprő
érzéseket a hajnal udvarán szobrász fény faragja
szebbé arcom órákig rajta az éjszaka hőtérképe

ó én szavak fényűző tornyának önkéntes foglya
most elsikoltott szótagokba reked a hangom
kristálytiszta Tó a szemed helyettem szaval
mámoros verseket a lepedő nyög tekereg
hullámain lángoló végszó vagyok

2014 július 16. - Pethes Mária

Festmény : Péli Tamás : Az első csók
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
Pethes Mária gondolata
  2020-09-06 16:31:07, vasárnap
 
 


Úgy megyünk át egyik évből a másikba,
mintha két egybenyíló szobán.
Még nem öregen, de már csontjainkban
valami furcsa hidegséget érzünk.
Álmainkra lesben áll a pók, tökéletes
célkört fon köréjük, a hajnal gyöngyökkel
ékesíti fel.

Pethes Mária
 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
ebben az omladozó házban
  2020-09-06 16:23:28, vasárnap
 
 


ebben az omladozó házban
lakott a szeretet, de olyan
messzire költözött, hogy
már csak az önmagát sokszorosító
vadpetúnia ad hírt arról,
hogy egykor itt boldogan létezett.

Pethes Mária

 
 
0 komment , kategória:   Pethes Mária  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
2024.04 2024. Május 2024.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 174 db bejegyzés
e év: 1183 db bejegyzés
Összes: 10323 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 275
  • e Hét: 275
  • e Hónap: 6065
  • e Év: 98953
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.