Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Hamza Anikó Julianna
  2019-07-27 20:30:05, szombat
 
 




HAMZA ANIKÓ JULIANNA


Hamza Anikó Julianna (1977. szeptember 25. - ) Szeret verset írni. Elsősorban 10 éves kislányának szokott ünnepnapokra verset írni az iskolába, amit aztán ott elmondanak. A maga kedvére is írogat, jobban ki tudja fejezni magát.







AJÁNDÉK


Kezemben sok virág.
Hová viszed kisleány?
Anyukámnak viszem én,
Anyák napja ünnepén.

Verset is mondok én,
Szépet hosszút, tudok én.
Adok mellé puszit is,


Biztos örülni fog így is.

Odaadom jó szívvel,
Sok hálával, széppel,
Megmondom majd én azt is,
Az úr áldjon meg téged,
ÉDESANYÁM.







ANYÁNAK


Most énekli a kikelet!
Anyukáknak jó lehet!
Könnyesek a szemek,
Fáradtak a kezek.

Gyerekek mely dicsérnek,
Anyukákat éltetnek.
Szívük örömben úszik,
Ez a nap mely sosem múlik.

Éljen soká anyukám,
Még száz évig ezután.
A szeretet mely nem múlik,
S minden virág pompázik.

Ígérem jó gyermeked leszek,
Hogy minden nap egy öröm legyen.
Egy anyai szeretet mely éltet,
Én szívből szeretlek téged.







ANYU


Hűvös még a reggel, mikor a nap felkel,
De első szavam mégis az, anyu merre vagy.
Hol a ruhám, amit felveszek, hol a táskám
hogy suliba menjek?
Hol van ez, hol van az, anyu merre vagy!?

Ha bajom van téged hívlak,
Segítesz, hogy ne nyavalyogjak.


Mindig türelmesen szépen,
Mondogatod, itt vagyok kincsem.

Anyák napján, köszöntelek,
Verset is mondok neked,
Anyu merre vagy?! hogy szemedbe nézzek,
Egy gondoskodó anyát ünnepeljek.







ANYU HIÁNYZOL


10 éve hogy elmentél,
hiányoddal semmi fel nem ér.
Nem halljuk hangod, nem látjuk mosolyod.
Hiányzik a tanácsod, s hangos kacagásod.
Fájdalmunk nem múlik, szívünk üres.
Unokádnak egy mama, nekünk egy anya hiányzik.
Csendben gyászolunk tovább, s velünk vagy mindig,
szívünkben őrzünk tovább, s szeretni fogunk mindörökké!







BALLAGÁSODRA


Ballagnak a gyermekek, bomlik a családi fészek,
Eltelt nyolc év, hát repüljetek gyermekek.
Vár a nagy élet, a sok kaland,
Tapasztalj meg mindent, mit az élet adhat.
Kirepülsz a nagy életbe, vár a sok újdonság,
De a szülői ház ajtaja mindig nyitva áll.
Érnek fájdalmak és csalódások, de ez ezzel jár,
Hogy igazán felnőtt légy, még hosszú út vár rád.
Elballagsz, hogy új életet kezdj, új barátokkal ismerkedj,
Megízleled, milyen távol lenni, a saját utad járni.
Kis gyermekként fogtam a kezed,
De el kell, hogy engedjelek, hogy felnőtt lehess.
Nem vagy már pici gyermek, kinek kezét fogjam.
Nagylány lettél, de kapaszkodót hagytam.
Elrepültek az évek, vannak kitűzött célok,
Kívánom, hogy minden álmod valósággá váljon!







BÚCSÚ


Ne sírjatok, ha nem vagyok,
Nem hagytam túl sok nyomot.
Enyém volt, mi enyém lehetett,
Így éltem le hát életemet.

Volt, ki szeressen, én is szerettem,
Megvolt mindenem az életben.
Én is hibáztam, mint bárki más,
Esendők vagyunk, nem más.

Talán néha, ha eszetekbe jutok,
Nevessetek egyet, s veletek vagyok.
Elmúlik az idő, mely gyorsan pereg,
Nem leélni kell az életet,
Hanem élni minden percet







CSALÓDÁS


Ugye neked is fáj, ami nekem.
De olyan mintha semmibe vennél engem.
Hiába várlak, virrasztok éjszakákat.
Szeretném tudni, mennyit érek nálad?

Hogy szíved valóban szeret?
Azt csak te érzed, amit én érzek mit számít!
A lényeg te jót játszol.
S szívem összetöröd,
Akárhogy lángol.







CSILLAGOK


Csillagok, csillagok.
Fényes csillagok.
Nézzetek le ránk,
Karácsony szent napján.

Az égen ragyog a hold,
Mégis leesett a hó.
Szentkarácsony éjszakáján,
Fehérbe öltözik a világ

Csillagok, csillagok
Tündöklő kis pontok,
Karácsony a boldogság,
Isten fia a messiás.

Zengő énekünk szálljon
Vigye dalunk a szél,
Hallják az angyalok
Az emberek énekét.










DECEMBERI ÜNNEPEK


December van végre,
Ünnepek hada jött végre.
Ez az év utolsó hónapja,
Lássuk, mit tartogat a hónapra.

Először a Télapó jön,
Kit a gyerekek várnak.
Csupa csoki mindenfelé,
Csomagjaikat bontják kifelé.

Sok kis Mikulás az ablakba',
Tömve a kis piros zacskó halomra.
Itt egy narancs, ott egy cukor,
Édességek, jé! Egy szaloncukor.

Karácsony is közel jár,
Egyet, kettőt alszom már.
Itt az ünnep, ó de szép,


Fényben úszik minden, Karácsony ünnepén.

Kibontom az ajándékot,
Melyre egész évben vártam.
Együtt a családom, e szép ünnepen,
S imádkozom, hogy mindig így legyen.

Szilveszter is kopogtat, itt áll a küszöbön,
De kint hagyom, hadd várjon még, az óévé az öröm,
Előkerült a konfetti, a duda, a petárda,
Bulizzunk az újév alkalmára.

Éjfélkor már Szilveszter, nem vár tovább,
Elfoglalja helyét az évszámokban hát,
Búcsúztatjuk az óévet, és örülünk az újnak.
Kívánok hát minden embernek,
Szeretetben gazdag, BOLDOG ÚJ ÉVET







EGYÜTT


Oly jó veled lenni,
Minden percet veled tölteni.
Elátkozni az időt, hogy megálljon.
Hogy az együtt töltött idő,
Ne csak emlék maradjon.







EMLÉK


Ha el akarsz szökni a világtól,
Emlékeidbe merülve vándorolj.
Gondolj vissza a szép dolgokra,
Mi mosolyt csal az arcodra.

Szép dolgok, emlékek,
Van egy pár, idézzed!
Egy csók, mi könnyet csal arcodra,
Egy ölelés, mi bőröd borzolja.

Minden, mi jó és szép,
Titkos találkák és remény.
Egyszer minden jó lesz,
Ha az emlék újra valóság lesz!







ÉRZÉKEK


Egy édes érintés, amit nem tudok feledni,
Egy édes illat, amit mindig érzek.
Egy édes szív, amit mindig szeretek,
Egy édes kéz, amit mindig foghatok,
Egy édes szó, amit mindig halhatok,
Egy édes csók, ami égeti az arcom,
Egy édes élet, amit neki köszönhetek,
Vezette, óvta minden lépésemet,
Egy édesanya kit örökké szeretek.







GONDOLAT


Álmaimban messze járok,
Felhők felett szárnyalok.
Nincs akadály, mi legyőzhetetlen,
Mindent lehet, én így szeretem.

Enyém a világ, az egész világ,
Felülről látom a sok hibát.
Gyere, szárnyalj velem, légy szabad,
Ne ragadj a földhöz, légy önmagad!

Merj élni, ne hagyj ki semmit,
Legyen életed során mit mesélni!
Nevess, sírj, mindegy, hogy mi,
A dolgokat mindig meg kell oldani.

Szabad légy, nem kell más,
Ne legyen körülötted több gát!
Eljössz velem? Szeretném,
Hogy örökre az enyém légy!







HIÁNYZOL


Tegnap mondtad, hogy elmész,
Szívem kalapált is, mint a szélvész.
Ígérted, hamarosan megjössz,
Szememben sok-sok hulló könny.
Van, amikor eltaszítasz,
Úgy érzem, olyankor szétszakítasz.
De ha ölelsz szépen, lágyan,
Testem angyalokkal békésen hálhat.

Ha éppen este érkezel,
Reggel én már ezzel kérkedem.
Te mégis többfelé ingázol,
Így nekem nem szabad hibáznom.
Ezt a nagy űrt, amit okoztál,
Remélem, jobban már nem fokoznád.
Talán egyszer te is lassítasz,
Mert van olyan ember, akiben
Vakon megbízhatsz!







HISZEM


Eljött hát a December,
Hó még sehol, de jő egy ember.
Hiszem, hogy jön, hisz várom már,
Egész évben jó voltam ám.

Hiszem, hogy jő, hisz bennem él,
Mikulást úgy várom én.
Hittel tartom életben,
Hogy itt éljen a szívemben.

Mikulás, kit nem láthatunk,
Csak gyerekszívvel éltetünk.
Felnőttek, kik már nem hisztek,
Hát legyetek újra gyerekek.

Higgyetek, hogy eljöjjön,
Szánkójával közénk repüljön.
Éljen szívünkben egy remény,
Hogy a Mikulás jöjjön el közénk.







HOL AZ OTTHONOM


Itt vagyok egy házban, mi nem az enyém,
Hol az otthonom, ki tárt karokkal jön elém.
Mindenhol vagyok, de nem az igazi,
Egy fedél kell, mi ezt enyhítheti.

Kell egy hely, ahol vagyok,
Mi engem mutat, milyen vagyok.
Egy menedék, hova hazamehetek,
Egy búvóhely, ahol lehetek.

Hol az otthonom, nem tudom,
Itt-ott elidőzök, meghúzom magam.
A világban most csak bujdosok,
Fedelet kérek, egy piciny helyet.

Nem kell palota vagy kastély,
Az erdő szélén is élhetek én.
Ennyi kell, csak egy kis nyugalom,
Mondd, hova menjek, hol az otthonom!










HULL A HÓ


Az éjszakában hull a hó,
Fehér lesz most minden.
Valaki örül, valaki nem,
De a télapó csak kacag ezen.

Miklós napján, útra kel,
Szánkójával süvít el.
Meglátogat mindenkit,
Mire a hó leesik.

Hull a hó, hull a hó,
Reggelre van már hógolyó,
Jégvirág az ablakon,
Piros csomag vár hajnalban.

Fehér most már minden,
Oly szép ez minden évben.
Télapó is végzett már,
Köszönjük, hogy nálunk jártál.







ILYEN VAGYOK


Nyitott könyv az életem,
Mindenki tudja, milyen vagyok az életben.
Voltam rossz és voltam jó,
De ez már elmúlt, elment a hajó.

Sok mindent szeretnék,
Szabadon szállni, világot látni.
Elmennék innen messzire,
Fel, a világ tetejére.

Szabad lelkem elrepít,
Kacérkodok s elfutok.
Mással járok, kivel nem szabad,
De a lelkem mindig szabad.

Utazok a világban, túl az üveghegyen,
Átugrok a holdra, majd integess nekem.
Előjön a rossz kislány, vigyázz, nehogy rám találj!
Nem találom a helyem, de egyszer meglelem.

Nyitott könyv az életem,
Mindenki ismer, én így szeretem.
Kell a változatosság, hogy jó legyen,
Ilyen vagyok, így szeretem.







ISKOLA HÉTFŐ REGGEL


Hétfő reggel van, iskola,
Anya ébreszt, irány a fürdőszoba.
Öltözni, elpakolni, vár a tanárnéni,
Elindulok lassan, vár a suli.

A suli jó dolog, csak tanulni ne kelljen sokat,
A barátokkal eltöltjük a napot.
Dolgozatra ugyan ki készül?
Mindegy, hogy hányas, lényeg, hogy görbül.

Hazafelé már sietek,
Meg se várom a többieket,


Megírom a leckét gyorsan,
Míg anya odavan a melóban.

Estére már mindenki itthon,
jegy van? kérdi nagy hangon,
Lecke kész? vers nincs?
Tanulni kell mese nincs.

Lefekvéshez készülve,
Fáradtan és megtörve.
Holnap még csak kedd,
Kezdődik minden elölről, ha reggel lesz.







ISKOLÁBA MEGYEK


Vár a suli, vár a suli,
Írni olvasni meg kell tanulni.
Számolni sem rossz dolog,
Óvodából iskolába ballagok.

Átlépek egy küszöböt,
A felnőtté váláshoz közelebb kerülök.
Átmegyek az iskolába,
Új barátok várnak az osztályba.

Tollat, papírt veszek kezembe,
Leírom a nevemet egy füzetbe.
Könyvekkel a kezemben,


Elindulok a tudás kertjébe.

Óvónénik, Dajkák, búcsút intek néktek,
Fájó kis szívemmel immár továbblépek.
Ne sírjatok, én sem sírok,
Könnyeimet letörölve elbúcsúzok.







KARÁCSONY


Hull a hó, hull a hó,
Karácsonykor, jaj de jó.
Kis Jézuska születésnapja
Az egész világ megtartja.

Angyalka a fára,
Ajándék alája,
Boldogok az emberek,


Isten fia megszületett.

Kalács az asztalon,
Gyertya a fán,
A csengettyű megszólal,
Szenteste éjszakáján,

Hull a hó, hull a hó,
Meleg szobában, jaj de jó.
Karácsonyi dalt énekelve,
Szeretetben átölelve,
Érezzük az úr szeretetét.







KARÁCSONYI GYERMEK


Ünnep készül, figyeljetek,
Hallgassátok kis történetem.
Betlehembe gyermek érkezett,
Kisjézus, ki jászolban született.

Pásztorok kelnek útra,
Jézuskához látogatóba.
Visznek neki minden jót,
És még meleg takarót.

Csillag vezetett minket,
Nagy ünnep ez nektek.
Karácsonykor érkezett,
Békesség az embernek.

Karácsonykor tehát,
Kisjézus születésnapján,
Dicséretet mondunk,
S imával hálát adunk.

Eddig tartott kis történetem,
Röviden ennyit meséltem,
Csillag fénylik az égen.
Menjetek hát békességben.







KEZDŐDIK AZ ISKOLA


Vége a nyárnak, vár az iskola,
Csengő szól újra, kezdődik az óra.
Gyerünk a padba, vár a tanárnéni,
Figyelünk az órán, nem lehet késni.

Kezdődik a matek, a számok világa,
De mi még vágyunk a nyárba, a vakációba.
A sok kirándulás, a nyaralás gondolata visszavár,
De nem lehet ábrándozni, a tudás harsonáját kell fújni.

A pajtások örülnek, nem láttuk egymást,
Mindenki mesél, ez ám a tanulás.


Tanár néni ránk szól, csendesen most már!
Becsöngettek az imént, kezdődik a tanév.

Nehezen, de figyelünk, nehéz megszokni,
A csengőszó hallatán muszáj tanulni.
Véget ért a szünidő, kezdődik a suli,
De eltelik a tanév, s újra jöhet a buli.







KISMADÁR


Nézd, hogy repül a kismadár,
Kék ég alatt messze száll.
Felfekszik a levegőre,
Úgy suhan el a messzeségbe.

Messze tájakra repül,
Lát sok mezőt és erdőt,
Kék ég alatt elsuhan,
Talán soha sem látod ugyanazt.

Megpihen a fákon,
Alszik egyet az ágon,


Reggelizik valahol,
Továbbrepül, eliszkol.

Ha én madár lennék,
Ugyanezt tenném,
Elrepülnék mészire,
A kék égen a lemenő fénybe.







KÍVÁNSÁG


Oly sokat szeretnék,
El sem tudom sorolni.
Egy babát, egy hintát.
Egy új biciklit.

Szeretnék egy autót,
Hogy bejárjam a világot.
Egy repülőt, hogy a kék ég alatt.
Lássam a madarakat

Szeretnék egy kis testvért,
Neki egy pónilovat.
Egy foci labdát,
hogy a barátokkal játsszak.

De minek is sorolom,
Hisz van mindenem.
Egy szerető családom,
És nem kell semmi sem.

Nem kell a kívánság,
Nem kellenek a játékok,
Ami nekem kell, az itt van velem.
Egy szerető anyuka, ki fogja két kezem.







KÖSZÖNÖM


Édesanyám, ki karodba zársz,
Ölelésed biztonságot ád.
Kinyílnak a virágok, ha nevetésed látom
Szebb lesz ez a nap, ha tekinteted látom.

Édesanyát köszönteni hogy is lehet?
Hisz nincs olyan köszönet, mivel viszonozni lehet.
Mindent megtesz, hogy neveljen minket,
Ezért az év minden napján, köszönetet mondok neked.

Tudom, nem sok egy köszönöm, mit most adhatok,
De ennél többet nem mondhatok,
Nincsen rá szó, mit érzek.
De tekintetem elárulja,
Mit is érzek irántad, hogy az édesanyám vagy.







KÖSZÖNTŐ


Ma köszöntelek téged anyák napján,
S hálát adok az úrnak, hogy te vagy az édesanyám.
Minden napod legyen, vidám, boldog,
S hogy az életben, ne legyen semmire se gondod.

Ma minden pompázik,
Szirmát bontja, virágzik.
Ez az ünnep csodaszép!
Anyukámnak meseszép.

Szól az édes madárdal
Hallga csak! Hogy dicsér,
Visszhangozza énekét.
Ma ünneplünk, anyukákat éltetünk.







LÁNYOMNAK, MELITTÁNAK


Kicsi kincsem, úgy vártalak.
Hogy megszülessél és imádjalak.
Kicsiny kezed foghassam,
Hogy össze-vissza puszilhassam.

Az első lépésed nem feledem,
Az első szavad cseng fülemben.
Síráskor vigasztaltalak,
Lefekvéskor altattalak.

Óvodába mikor jártál,
Az udvaron is rám találtál.
Édes nevetésed, kacagásod


Felvidítja egyből a házat.

De az évek gyorsan telnek,
Óvodából iskolába repültek,
A táska is oly nehéz volt,
Elsős lettél ez volt a borítón.

Zajos a ház, ha itthon vagy,
Ettől az én szívem boldogabb.
Apa és anya úgy szeret,
A világon mindent megtesz érted.







LEHET


Lehet, hogy őrült vagyok,
Lehet, hogy nem hódolok.
Lehet, hogy a felfogásom bolondos,
Lehet, hogy a saját utamon ballagok.

Lehet, kissé göröngyös és nehéz,
Lehet, kissé más az elképzelés.
Lehet, kissé máshogy kellett volna,
Lehet, kissé más lesz a holnap.

Lehet jobb és szebb a világ,
Lehet jobb, ha máshogy élem át.
Lehet jobb, ha magamra figyelek,
Lehet jobb, ha saját életemet élem meg.

Lehet lesz szomorúság és bánat,
Lehet lesz, mit meséljek az unokának.
Lehet lesz, ki megért majd engem,
Lehet, hogy kissé jobb lesz az életem.







LOPJ EGY CSÓKOT


Milyen kegyetlen az élet,
Azt szeretjük, akit nem lehet.
Tiltott gyümölcs oly édes,
Lopj egy csókot, ha lehet.

Máshogy nézünk egymásra,
Tágabb lett a világ számunkra.
Ha elmész mellettem, érints meg,
Lopj egy csókot a sötétben.

Titkok maradunk, és ez így jó,
Nem tudhatják, hogy mi volt.
Nehéz lesz, de boldog vagyok,
Lopj egy csókot, ha veled vagyok.

Hazudunk, hogy találkozzunk,
Pár perc, hogy összebújjunk.
Sietünk, mert menni kell,
Lopj egy csókot, így búcsúzz el.

Szoríts magadhoz, hogy érezzem,
Kellek-e neked, ezt kérdezem!
Átölellek és füledbe súgom,
Lopok egy csókot, és búcsúzom.







MIKULÁST VÁRJUK


Végre eljött a december,
Fenyőfáját díszíti az ember.
Mikulást is várják a gyerekek,
Kis szívük szinte beleremeg.

Az erdő csupa csillogás,
Hófehérben várja a Mikulást.
Szarvasok nyugodtan sétálnak,
A mikulást lesik, merre szánkózhat.

Minden fenyő készen áll,
Reggelre ajándék vár.
Csendben beoson a Mikulás,


Ajándékokat hoz a fa alá.

Csak a fenyő ami zöld,
Mily gyönyörű az erdő.
Hideg téli éjszakékon,
Átsuhan egy szán a világon.







MILYEN HALAT FOGTAM KI


Talán egy aranyhalat,
Ki lesi minden kívánságomat.
Vagy egy bohóchalat,
Ki csak a szívemmel játszogat.

Ha kifogtam az aranyhalat,
Teljesíti-e egy kívánságomat?
Egy igaz szívet kérnék tőle,
Ki az én szívemmel együtt élne.

Nekem ennyi elég volna,
Boldogságom felhőkig szállna.
Gondok, bajok nem számítanak,
Boldogok legyünk az ég alatt.

Ha bohóchalat fogtam,
És szívemet már nekiadtam,
Játszik vele, és eldob a porba,
Így én ugrok majd a folyóba.







NAGYMAMÁNAK


Drága nagymamám van nékem,
Nevelte anyukámat, s engem.
Ráncos kezét százszor csókolnám,
Csakhogy minden napját boldognak látnám.

Kicsiny házikója mint a mézeskalács,
Süt, főz, s mindig minket vár.
Szeretetből ki sem fogy,
S én ezt valahogy viszonozom.

E szép napon köszöntelek téged,
S áldja Isten minden lépésedet.
Kérlek szeress úgy mint én,
Hisz te vagy a legjobb nagyi, a föld kerekén.







A NAP


Nézd a Napot, milyen szép!
Átjárja fényét az ég,
Világit és melegít,
Nézd hát, milyen szép!

A naplemente oly csodás,
Piros sárga fénye mint a ragyogás,


Olyan, mintha eltűnne,
S előjön a föld másik végébe.

Kell a nap, hogy lássunk,
Hogy ne sötétben járjunk.
Hogy gyönyörű fényével
A földet világítsa erejével.







NE MONDD KI


Látom, hogy szenvedsz, én is szenvedek,
Egy kimondatlan szó, mely minket éget.
Nem szabad, tudjuk jól,
De oly jó, ha átkarolsz.

Ne mondd ki, az eszed súgja, hallgasd!
Szerelmesnek lenni nem szabad!
Szív és ész most összevesz,
Az eszedre hallgass, a szív szerelmes.

Kikiabálnánk, hallja a világ,
De ez csak álom, nem lehet valóság.
Megőrizzük érzésünk, csendben maradunk,
Ha kikiabálnánk e szót, sebezhetők vagyunk.

Éget és fáj, ne mondd ki,
Belül kínoz, de tápláljuk, ne aludjon ki.
Megszakad a szív, mely nem kiabál,
Éget a szó, de nem mondjuk hát.

Hamarosan kiáltunk egyet,
Hallja a világ, mi belül éget.
Felszabadulunk, nem leszünk sebezhetők,
Megkönnyebbül a szív, és aztán összenő!







ŐRANGYAL


l

Van egy érzés, mit mindig érzek,
Tudom, hogy ott van, s vigyáz rám,
Néha fülembe súgja, itt vagyok
Csak figyelj rám, az őrangyalod vagyok.

De angyal! Miért vigyázol rám?
Életem egy csepp a tengerben!
Nem vagyok fontos, nem számítok!
Miért vagy velem, Őrangyalom?

Erőt adsz, hogy éljek,
Reményt, hogy bízzak,
Árnyékként követsz,
Az életemet véded.

De rájöttem a titokra!
Mindenkinek van angyala.
Mindig más formában,
De köztünk van a világban.










PICI RIGÓ


Nézd hogy hull a hó,
Pici fán ül egy rigó,
Megborzolja kis tollát,
S máris tovább áll.

Lassan minden fehér lesz,
Pici lábnyom, vajon kié ez?
Elballag a kismadár,
Nem bírja a hideget már.

Most már minden fehér,
A bokrok, a fák, hisz ez csodás!
Csak a kismadár fázik, nagyon,


Most hová bújjon el vajon.

Nem tud szegény sehova,
Hisz mindenki elzavarja,
De talál egy kis fészket,
S bebújik egy cseppet.

Szép az erdő, oly csodás,
Fehérbe öltözött most már.
A kismadár sem fázik,
Hisz betakarta a hó,
Tetőtől- talpig.







SZAVAK NÉLKÜL


Tudom, nehéz dolog anyának lenni,
Dolgozni, enni adni, engem nevelni.
Minden nap egy új kezdet,
Sok kihívás a családi élet.

De nem vagy egyedül, itt vagyok neked,
Segítek, ha elfárad két kezed.
Nagy vagyok már, lassan felnövök,
Nem kell annyit fáradnod, szólj, és én jövök.

Tudom, nehéz mindent egyszerre,


De szívemben te vagy a legnagyobb szerencse.
Szerencse, mert enyém vagy,
Ez nekem a legszebb pillanat.

Dicsérlek és éltetlek, mert úgy szeretlek,
Ezt a szeretetet kifejezni nem lehet.
De ezen a napon talán szavak nélkül is
Érzed azt, amit mondanék, egy hang nélkül is.







SZERELEM


Felkavartad vágyaim szunnyadón alvó bugyrát,
Mert éreztem bőröd őrjítő illatát.
Most végre újra háború dúl bennem,
Hiszen, ha velem vagy, lelkem a mennyben.
Izzó érzések kavarognak bennem,
De vajon mi lehet a tiedben?
A vágyak tüzes korbáccsal sújtsák testem,
Ettől szenvedek, de kérem Istent,
Örökké így lehessen.
Egyszer eljön az az idő, talán már holnap,
Mikor a szíve csak értem dalolhat.
Most még kétségek marták lelkem,
Teremtőm, segíts, hogy ő engem szeressen.
S én ígérem, többé csak érte, vagy vele
Vétkezem!







SZERESS ENGEM


Szeress engem, mint hold a napot,
Mint ég a csillagokat.
Kik örökké egymáshoz tartoznak,
Kik csak egymással boldogok.

Szeress engem, hogy érezzem,
Fájjon a szívem, ha nem vagy velem.
Mutasd ki szerelmed, hogy lássák
A te szíved tisztaságát.

Szeress engem mindhalálig,
Egy igaz szerelem boldogságig.
Szíved dobban, ha rám gondolsz,
Szerelmeddel átkarolsz.

Szeress engem, mert oly jó nekem,
Nem vagyok egyedül az életben.
Vágyom rá, hogy szeressél,
Hogy két karoddal öleljél.

Szeress engem, mint senki más,
Boldogságunk egymásra talált.
Kell a csókod, mire éhezem,
Kellesz te, hogy dobbanjon a szívem.










SZERETET


Boldog vagyok, mert velem vagy.
Örül a szívem, mert enyém vagy.
Óvlak téged, mert kellesz nekem.
Melletted leszek, míg létezem.

Vigyázok rád, mert szeretlek.
Vigyázok rád, míg engeded.
Boldog vagyok, ezt köszönöm.
S szívedet én megőrzöm.







SZERETNI AKAROK


Még érzem a szívem, mely szeretetre vár,
Várom a csodát, hogy égjen egy láng.
Egy tűz, mely éget és perzsel,
Egy szív, mely értem ég el.

Szeretni valakit a legszebb dolog,
De szeretet nélkül boldogtalan vagyok.
Várom, hogy szeressenek, érezzem illatát,
Fogja kezem egy életen át.

Szerelem, szerelem, ez kell nekem,
Valaki, aki velem éli életem.
Szeret és tisztel, vigyáz reám,
Valakivel várni az idő múlását.

Várok, várok, talán majd jő,
Talán engem is megtalál a nagy ő.
Csókra éhesen talán karjába zár,
És majd minden álmom valóra vált.

Érzem a szívem, mely még üres,
De valaki csak betölti e helyet.
Várok, amíg lehet, várom a csodát,
Hogy egyszer majd belépsz a szívem ajtaján.







SZERETŐK


Mikor láttalak, nem tudtam, ki vagy!
De lassan szívembe zártalak.
Megismertelek, megszerettelek.
De enyém sajnos nem lehetsz.

Hogy enyém maradj, mit tegyek,
Szívem akkor is csak érted eped.
Titokban várlak, hátha látlak,
Szívemben mégis imádlak.

Titokban találkozunk, mások ne lássanak,
A lopott idő mindennél fontosabb.
Hazudunk, hogy találkozzunk,
Lopott idő a mi barátunk.

Két szerető, mely lopva tölt időt,
Hazudunk, hogy együtt legyünk.
Téged választanálak, de nem tehetem,
Van már egy életem, nem szeghetem.

Szoríts magadhoz, hadd érezzelek,
Nemsokára el kell menjek.
Szeress engem, lejárt az időnk,
Szeretők csak így lehetünk.

Titkok vagyunk mások előtt,
De szívünk akkor is összenőtt.
Átölellek, és füledbe súgom neked,
Ez a mi titkunk, más nem tudhatja meg.







SZÍVED, LELKED


Nyisd ki szíved, lelked,
Szomorúság hadd kerüljön el téged.
Nevess, mert az jót tesz a testnek,
Boldogságod átjárja lényed.

Engedd lelked, hadd repüljön
Szelek szárnyán emlékek között.
Szíved dobban, hallgasd csendben,
Gondolataidban elmerengjen.

Elviszlek innen messzire,
Fel, a világ tetejére.
Kiabálj egyet, mi szíved nyomja,
Engedd, hogy szabad légy újra.

A világ tetején csak te meg én,
Fogom kezed, mert szíved enyém.
Összeforrt szívünk együtt kiált,
A mi szerelmünket nem szakítják át.







TAVASZ


Jön a tavasz, érzem, itt van már,
Nőnek a virágok, rügyeznek a fák.
Süt a nap, éledezik minden,
Éled a természet, ennél szebb nincsen.

Megjöttek a madarak, csicseregnek már,
Oly jó hallgatni a nyitni kéket ám.
Zöldell a mező, virágzik a rét,
Napos idő, úgy vártuk rég.

Nem kell a nagykabát, levehetjük már,
Előkerül a szoknya és a rövidnadrág.
Mehetünk kirándulni, mit várunk rég.
Természet lágy ölén sétálni oly szép.







TEMETŐ CSENDJE


Hallod ezt a csendet!
Mi a temetőben szenved.
Nincsenek csak sírok,
És én a földön ordítok.

Nyugodt békés hely ez,
De hallgatjuk a csendet.
Bár szívem ne ordítana,
Hiányod ne szorítana.

De távol vagy tőlem,
Nem ér el kezem.
Temetőbe kimenvén,
szívem csak ordít, hátha elér.

Madarak énekelnek,
Csend honol e tájon.
Szívünkben csak a remény
S virágok a sírok tetején.

Hallgatom hát e csendet,
Mit nem tör meg semmi sem,
de egyszer odakerülök én is,
Síromon virág lesz,
S a csendben, a sírok között
Majd egy leszek én is.

Akkor majd fogom kezed,
Mire vágytam rég.
Hallgatjuk a madarak énekét,
S a lelkünk messze jár,
Hogy a csendet ne halljuk tovább.







TÉLAPÓ


Egy csendes este felnéztem az égre,
S télapót látom, jön nagy szánon.
Szólók hozzá, Télapó!
S Rudolffal az élen leszáll a nagy szánkó.

Télapó kérdi tőlem,
Jó gyerek voltál e-évben.
Jó voltam én úgy biz ám,
Csak nem mindenki tudja ám.

Jó gyereknek csomag jár,
Rossz gyereknek virgács.
Én megkaptam a csomagom,
Örültem de nagyon,
Télapó integet,
Viszlát jövőre kisgyerek!







TÉLAPÓ


Ó de nagy a hóvihar,
Hogy indulok el így hamar!
Várnak már a gyerekek,
Hát repüljön a szán, megyek!

A sok gyerek mind alszik,
S hogy megkapják a csomagot.
Egy éjszaka alatt,
Én bejárom a világot.

Sok a gyerek, menni kell


Repüljetek szarvasok!
A puttony tömve, indulás!
Hó-Hó-Hó-Hó-Kiált a Mikulás.

Reggel fáradt a munkától.
De a sok gyerek vidám.
Egy év múlva találkozunk,
Így köszön el a Mikulás.







TUDOD-E, KI Ő

Szánkón jár és csilingel,
Gyerekek nevetésével alszik el.
Egyszer jön egy évben ő,
Mindenki lesi, hogy lássa őt.

Piros a ruhája, fehér a szakálla,
Csomagot oszt, ha jó voltál nála.
Tejet, sütit kitehetsz!
De reggelre hűlt helyét leled.

Északon lakik, manók segítik,
Leveled ők kézbesítik.
Eldönti, hogy rossz voltál vagy jó voltál,
Kis csizmádban sok ajándék vár.







UTOLSÓ SZERELEM


Tudod milyen érzés elveszteni valakit?
Fáj a szív, mardos és ég.
Kínzás és gyötrelem az élet.
Valakit várni, ki talán már nem szeret,
Bizakodni de nem jő felelet.

A szív lassan kialszik,
S elmúlik a szerelem,
Megfogadni, ez volt az utolsó,
Kit szerettem.










ÜNNEP


Ma szenteste van, szól a karácsonyi ének.
Díszítjük a fenyőfát, szép ruhát adunk rá.
Hangulatos este, szépen szól az ének,
Várjuk hát a Jézuskát, hogy jöjjön el hozzánk.

Angyalok hada kíséri ma el,
Minden ember boldog, családjával ünnepel.
Csodát ne várj, hisz ez a legnagyobb,
Mikor minden ember szíve egyszerre dobog.

Nincsenek gondok, csak öröm és béke,
Szívünk szárnyal együtt a messzeségbe.
Karácsonyi csengő szól lágy hangján,
Azt jelzi, Jézus ma velünk van és vigyáz reánk.







VALAKI JÖN


Esik a hó, és vihar van,
Csengős szánon valaki jön halkan.
Fehér a szakálla, piros a ruhája,
Gyerekek várják, lesnek utána.

Fekete cipője, kipp-kopp, kipp-kopp,
Lecsúszik a kéménybe.
Piros csizma az ablakba,
A csomagokat belerakja.

Varázslatos este ez,
Gyerekek sem pihennek.
Lesik a csengős szánkót,
Hátha meglátják a télapót.

De a télapó nagyon ügyes,
Szánkójával messze üget,
Boldog ünnepet kíván,
S elsuhan a csillagos éjen át.










VALENTIN NAPI VALLOMÁS


E napon, ha elfogadod,
Vallomásom az ajándékod.
Szerelmesek napja van ma,
Versben írom, mi szívem nyomja.

Barátok vagyunk, ez nem titok,
De én ennél többre vágyok.
Nem csak szeretet, amit érzek,
De szívem reszket, ha szemedbe nézek.



Kezem remeg, hangom nincs,
Te számomra vagy egy kincs.
Kezed ha fogom, elönt a forróság,
Szívemben lángra gyúl valami furcsaság.

Szerelem az, ami van bennem,
Ajándékba küldöm e versem.
Szeretlek, hát kimondom:
Valentin napra ez az ajándékom.







VÁGYOM RÁD


Tudod, mikor először láttalak,
Nem tudtam mi lesz!
De ez alatt az idő alatt,
Mi eltelt, jobban megismertelek.
Adtunk jót és rosszat egymásnak.
S közben megszerettelek.
Vártuk az időt hogy teljen,
Hogy együtt legyünk, érezzük egymást.
Este rólad álmodtam,
Reggel vártam hogy hívj!
Éjszakákat virrasztottam, vártalak mikor jössz.
De csak vártalak!
Én nem tudom ezt az érzést elviselni,
Hogy nem vagy velem!
Bár szívem sajog és ég.
De arra vár, hogy talán az ajtón belépsz.
Nézem az ablakot, reménykedek,
Mert szívem akkor is szeret.
Fáj és ég szörnyű érzés,
Bocsáss meg nekem, és légy újra az enyém!







VÁRUNK TÉGED


Télapó, ki oly csodás,
Minden gyermek téged vár.
Elmúlt egy év, újra várunk,
Szánkódat lessük, hátha látunk.
De nem bírjuk az éjjelt ébren,
Elalszunk, mire ideérne.
Már csak a csomag az,
Mi jelzi, hogy itt vagy.
Talán majd jövőre sikerül
Meglátni téged.
Gyermekszívvel hiszünk benned,
Hogy jövőre is meglátogatsz minket!









 
 
0 komment , kategória:  Hamza Anikó  
Hamza Anikó Julianna
  2019-07-02 20:30:04, kedd
 
 





HAMZA ANIKÓ JULIANNA


Hamza Anikó Julianna (1977. szeptember 25. - ) Szeret verset írni. Elsősorban 10 éves kislányának szokott ünnepnapokra verset írni az iskolába, amit aztán ott elmondanak. A maga kedvére is írogat, jobban ki tudja fejezni magát.







AJÁNDÉK


Kezemben sok virág.
Hová viszed kisleány?
Anyukámnak viszem én,
Anyák napja ünnepén.

Verset is mondok én,
Szépet hosszút, tudok én.


Adok mellé puszit is,
Biztos örülni fog így is.

Odaadom jó szívvel,
Sok hálával, széppel,
Megmondom majd én azt is,
Az úr áldjon meg téged,
ÉDESANYÁM.







ANYU


Hűvös még a reggel, mikor a nap felkel,
De első szavam mégis az, anyu merre vagy.
Hol a ruhám, amit felveszek, hol a táskám
hogy suliba menjek?
Hol van ez, hol van az, anyu merre vagy!?

Ha bajom van téged hívlak,
Segítesz, hogy ne nyavalyogjak.


Mindig türelmesen szépen,
Mondogatod, itt vagyok kincsem.

Anyák napján, köszöntelek,
Verset is mondok neked,
Anyu merre vagy?! hogy szemedbe nézzek,
Egy gondoskodó anyát ünnepeljek.







ANYU HIÁNYZOL


10 éve hogy elmentél,
hiányoddal semmi fel nem ér.
Nem halljuk hangod, nem látjuk mosolyod.
Hiányzik a tanácsod, s hangos kacagásod.
Fájdalmunk nem múlik, szívünk üres.
Unokádnak egy mama, nekünk egy anya hiányzik.
Csendben gyászolunk tovább, s velünk vagy mindig,
szívünkben őrzünk tovább, s szeretni fogunk mindörökké!







BALLAGÁSODRA


Ballagnak a gyermekek, bomlik a családi fészek,
Eltelt nyolc év, hát repüljetek gyermekek.
Vár a nagy élet, a sok kaland,
Tapasztalj meg mindent, mit az élet adhat.
Kirepülsz a nagy életbe, vár a sok újdonság,
De a szülői ház ajtaja mindig nyitva áll.
Érnek fájdalmak és csalódások, de ez ezzel jár,
Hogy igazán felnőtt légy, még hosszú út vár rád.
Elballagsz, hogy új életet kezdj, új barátokkal ismerkedj,
Megízleled, milyen távol lenni, a saját utad járni.
Kis gyermekként fogtam a kezed,
De el kell, hogy engedjelek, hogy felnőtt lehess.
Nem vagy már pici gyermek, kinek kezét fogjam.
Nagylány lettél, de kapaszkodót hagytam.
Elrepültek az évek, vannak kitűzött célok,
Kívánom, hogy minden álmod valósággá váljon!







BÚCSÚ


Ne sírjatok, ha nem vagyok,
Nem hagytam túl sok nyomot.
Enyém volt, mi enyém lehetett,
Így éltem le hát életemet.

Volt, ki szeressen, én is szerettem,
Megvolt mindenem az életben.
Én is hibáztam, mint bárki más,
Esendők vagyunk, nem más.

Talán néha, ha eszetekbe jutok,
Nevessetek egyet, s veletek vagyok.
Elmúlik az idő, mely gyorsan pereg,
Nem leélni kell az életet,
Hanem élni minden percet!







CSALÓDÁS


Ugye neked is fáj, ami nekem.
De olyan mintha semmibe vennél engem.
Hiába várlak, virrasztok éjszakákat.
Szeretném tudni, mennyit érek nálad?

Hogy szíved valóban szeret?
Azt csak te érzed, amit én érzek mit számít!
A lényeg te jót játszol.
S szívem összetöröd,
Akárhogy lángol.







DECEMBERI ÜNNEPEK


December van végre,
Ünnepek hada jött végre.
Ez az év utolsó hónapja,
Lássuk, mit tartogat a hónapra.

Először a Télapó jön,
Kit a gyerekek várnak.
Csupa csoki mindenfelé,
Csomagjaikat bontják kifelé.

Sok kis Mikulás az ablakba',
Tömve a kis piros zacskó halomra.
Itt egy narancs, ott egy cukor,
Édességek, jé! Egy szaloncukor.

Karácsony is közel jár,
Egyet, kettőt alszom már.
Itt az ünnep, ó de szép,
Fényben úszik minden, Karácsony ünnepén.

Kibontom az ajándékot,
Melyre egész évben vártam.
Együtt a családom, e szép ünnepen,
S imádkozom, hogy mindig így legyen.

Szilveszter is kopogtat, itt áll a küszöbön,
De kint hagyom, hadd várjon még, az óévé az öröm,
Előkerült a konfetti, a duda, a petárda,
Bulizzunk az újév alkalmára.

Éjfélkor már Szilveszter, nem vár tovább,
Elfoglalja helyét az évszámokban hát,
Búcsúztatjuk az óévet, és örülünk az újnak.
Kívánok hát minden embernek,
Szeretetben gazdag, BOLDOG ÚJ ÉVET!







EMLÉK


Ha el akarsz szökni a világtól,
Emlékeidbe merülve vándorolj.
Gondolj vissza a szép dolgokra,
Mi mosolyt csal az arcodra.

Szép dolgok, emlékek,
Van egy pár, idézzed!
Egy csók, mi könnyet csal arcodra,
Egy ölelés, mi bőröd borzolja.

Minden, mi jó és szép,
Titkos találkák és remény.
Egyszer minden jó lesz,
Ha az emlék újra valóság lesz!







GONDOLAT


Álmaimban messze járok,
Felhők felett szárnyalok.
Nincs akadály, mi legyőzhetetlen,
Mindent lehet, én így szeretem.

Enyém a világ, az egész világ,
Felülről látom a sok hibát.
Gyere, szárnyalj velem, légy szabad,
Ne ragadj a földhöz, légy önmagad!

Merj élni, ne hagyj ki semmit,
Legyen életed során mit mesélni!
Nevess, sírj, mindegy, hogy mi,
A dolgokat mindig meg kell oldani.

Szabad légy, nem kell más,
Ne legyen körülötted több gát!
Eljössz velem? Szeretném,
Hogy örökre az enyém légy!







HIÁNYZOL


Tegnap mondtad, hogy elmész,
Szívem kalapált is, mint a szélvész.
Ígérted, hamarosan megjössz,
Szememben sok-sok hulló könny.
Van, amikor eltaszítasz,
Úgy érzem, olyankor szétszakítasz.
De ha ölelsz szépen, lágyan,
Testem angyalokkal békésen hálhat.

Ha éppen este érkezel,
Reggel én már ezzel kérkedem.
Te mégis többfelé ingázol,
Így nekem nem szabad hibáznom.
Ezt a nagy űrt, amit okoztál,
Remélem, jobban már nem fokoznád.
Talán egyszer te is lassítasz,
Mert van olyan ember, akiben
Vakon megbízhatsz!







HISZEM


Eljött hát a December,
Hó még sehol, de jő egy ember.
Hiszem, hogy jön, hisz várom már,
Egész évben jó voltam ám.

Hiszem, hogy jő, hisz bennem él,
Mikulást úgy várom én.
Hittel tartom életben,
Hogy itt éljen a szívemben.

Mikulás, kit nem láthatunk,
Csak gyerekszívvel éltetünk.
Felnőttek, kik már nem hisztek,
Hát legyetek újra gyerekek.

Higgyetek, hogy eljöjjön,
Szánkójával közénk repüljön.
Éljen szívünkben egy remény,
Hogy a Mikulás jöjjön el közénk.







ILYEN VAGYOK


Nyitott könyv az életem,
Mindenki tudja, milyen vagyok az életben.
Voltam rossz és voltam jó,
De ez már elmúlt, elment a hajó.

Sok mindent szeretnék,
Szabadon szállni, világot látni.
Elmennék innen messzire,
Fel, a világ tetejére.

Szabad lelkem elrepít,
Kacérkodok s elfutok.
Mással járok, kivel nem szabad,
De a lelkem mindig szabad.

Utazok a világban, túl az üveghegyen,
Átugrok a holdra, majd integess nekem.
Előjön a rossz kislány, vigyázz, nehogy rám találj!
Nem találom a helyem, de egyszer meglelem.

Nyitott könyv az életem,
Mindenki ismer, én így szeretem.
Kell a változatosság, hogy jó legyen,
Ilyen vagyok, így szeretem.







ISKOLA HÉTFŐ REGGEL



Hétfő reggel van, iskola,
Anya ébreszt, irány a fürdőszoba.
Öltözni, elpakolni, vár a tanárnéni,
Elindulok lassan, vár a suli.

A suli jó dolog, csak tanulni ne kelljen sokat,
A barátokkal eltöltjük a napot.
Dolgozatra ugyan ki készül?
Mindegy, hogy hányas, lényeg, hogy görbül.

Hazafelé már sietek,
Meg se várom a többieket,
Megírom a leckét gyorsan,
Míg anya odavan a melóban.

Estére már mindenki itthon,
jegy van? kérdi nagy hangon,
Lecke kész? vers nincs?
Tanulni kell mese nincs.

Lefekvéshez készülve,
Fáradtan és megtörve.
Holnap még csak kedd,
Kezdődik minden elölről, ha reggel lesz.










ISKOLÁBA MEGYEK


Vár a suli, vár a suli,
Írni olvasni meg kell tanulni.
Számolni sem rossz dolog,
Óvodából iskolába ballagok.

Átlépek egy küszöböt,
A felnőtté váláshoz közelebb kerülök.
Átmegyek az iskolába,
Új barátok várnak az osztályba.

Tollat, papírt veszek kezembe,
Leírom a nevemet egy füzetbe.
Könyvekkel a kezemben,


Elindulok a tudás kertjébe.

Óvónénik, Dajkák, búcsút intek néktek,
Fájó kis szívemmel immár továbblépek.
Ne sírjatok, én sem sírok,
Könnyeimet letörölve elbúcsúzok.







KARÁCSONY


Hull a hó, hull a hó,
Karácsonykor, jaj de jó.
Kis Jézuska születésnapja
Az egész világ megtartja.

Angyalka a fára,
Ajándék alája,
Boldogok az emberek,


Isten fia megszületett.

Kalács az asztalon,
Gyertya a fán,
A csengettyű megszólal,
Szenteste éjszakáján,

Hull a hó, hull a hó,
Meleg szobában, jaj de jó.
Karácsonyi dalt énekelve,
Szeretetben átölelve,
Érezzük az úr szeretetét.








KEZDŐDIK AZ ISKOLA


Vége a nyárnak, vár az iskola,
Csengő szól újra, kezdődik az óra.
Gyerünk a padba, vár a tanárnéni,
Figyelünk az órán, nem lehet késni.

Kezdődik a matek, a számok világa,
De mi még vágyunk a nyárba, a vakációba.
A sok kirándulás, a nyaralás gondolata visszavár,
De nem lehet ábrándozni, a tudás harsonáját kell fújni.

A pajtások örülnek, nem láttuk egymást,


Mindenki mesél, ez ám a tanulás.
Tanár néni ránk szól, csendesen most már!
Becsöngettek az imént, kezdődik a tanév.

Nehezen, de figyelünk, nehéz megszokni,
A csengőszó hallatán muszáj tanulni.
Véget ért a szünidő, kezdődik a suli,
De eltelik a tanév, s újra jöhet a buli.







KÍVÁNSÁG


Oly sokat szeretnék,
El sem tudom sorolni.
Egy babát, egy hintát.
Egy új biciklit.

Szeretnék egy autót,
Hogy bejárjam a világot.
Egy repülőt, hogy a kék ég alatt.
Lássam a madarakat

Szeretnék egy kis testvért,
Neki egy pónilovat.
Egy foci labdát,
hogy a barátokkal játsszak.

De minek is sorolom,
Hisz van mindenem.
Egy szerető családom,
És nem kell semmi sem.

Nem kell a kívánság,
Nem kellenek a játékok,
Ami nekem kell, az itt van velem.
Egy szerető anyuka, ki fogja két kezem.







KÖSZÖNÖM


Édesanyám, ki karodba zársz,
Ölelésed biztonságot ád.
Kinyílnak a virágok, ha nevetésed látom
Szebb lesz ez a nap, ha tekinteted látom.

Édesanyát köszönteni hogy is lehet?
Hisz nincs olyan köszönet, mivel viszonozni lehet.
Mindent megtesz, hogy neveljen minket,
Ezért az év minden napján, köszönetet mondok neked.

Tudom, nem sok egy köszönöm, mit most adhatok,
De ennél többet nem mondhatok,
Nincsen rá szó, mit érzek.
De tekintetem elárulja,
Mit is érzek irántad, hogy az édesanyám vagy.







KÖSZÖNTŐ


Ma köszöntelek téged anyák napján,
S hálát adok az úrnak, hogy te vagy az édesanyám.
Minden napod legyen, vidám, boldog,
S hogy az életben, ne legyen semmire se gondod.

Ma minden pompázik,
Szirmát bontja, virágzik.
Ez az ünnep csodaszép!
Anyukámnak meseszép.

Szól az édes madárdal
Hallga csak! Hogy dicsér,
Visszhangozza énekét.
Ma ünneplünk, anyukákat éltetünk.







LÁNYOMNAK, MELITTÁNAK


Kicsi kincsem, úgy vártalak.
Hogy megszülessél és imádjalak.
Kicsiny kezed foghassam,
Hogy össze-vissza puszilhassam.

Az első lépésed nem feledem,
Az első szavad cseng fülemben.
Síráskor vigasztaltalak,
Lefekvéskor altattalak.

Óvodába mikor jártál,
Az udvaron is rám találtál.
Édes nevetésed, kacagásod
Felvidítja egyből a házat.

De az évek gyorsan telnek,
Óvodából iskolába repültek,
A táska is oly nehéz volt,
Elsős lettél ez volt a borítón.

Zajos a ház, ha itthon vagy,
Ettől az én szívem boldogabb.
Apa és anya úgy szeret,
A világon mindent megtesz érted.







LEHET


Lehet, hogy őrült vagyok,
Lehet, hogy nem hódolok.
Lehet, hogy a felfogásom bolondos,
Lehet, hogy a saját utamon ballagok.

Lehet, kissé göröngyös és nehéz,
Lehet, kissé más az elképzelés.
Lehet, kissé máshogy kellett volna,
Lehet, kissé más lesz a holnap.

Lehet jobb és szebb a világ,
Lehet jobb, ha máshogy élem át.
Lehet jobb, ha magamra figyelek,
Lehet jobb, ha saját életemet élem meg.

Lehet lesz szomorúság és bánat,
Lehet lesz, mit meséljek az unokának.
Lehet lesz, ki megért majd engem,
Lehet, hogy kissé jobb lesz az életem.







LOPJ EGY CSÓKOT


Milyen kegyetlen az élet,
Azt szeretjük, akit nem lehet.
Tiltott gyümölcs oly édes,
Lopj egy csókot, ha lehet.

Máshogy nézünk egymásra,
Tágabb lett a világ számunkra.
Ha elmész mellettem, érints meg,
Lopj egy csókot a sötétben.

Titkok maradunk, és ez így jó,
Nem tudhatják, hogy mi volt.
Nehéz lesz, de boldog vagyok,
Lopj egy csókot, ha veled vagyok.

Hazudunk, hogy találkozzunk,
Pár perc, hogy összebújjunk.
Sietünk, mert menni kell,
Lopj egy csókot, így búcsúzz el.

Szoríts magadhoz, hogy érezzem,
Kellek-e neked, ezt kérdezem!
Átölellek és füledbe súgom,
Lopok egy csókot, és búcsúzom.







MILYEN HALAT FOGTAM KI


Talán egy aranyhalat,
Ki lesi minden kívánságomat.
Vagy egy bohóchalat,
Ki csak a szívemmel játszogat.

Ha kifogtam az aranyhalat,
Teljesíti-e egy kívánságomat?
Egy igaz szívet kérnék tőle,
Ki az én szívemmel együtt élne.

Nekem ennyi elég volna,
Boldogságom felhőkig szállna.
Gondok, bajok nem számítanak,
Boldogok legyünk az ég alatt.

Ha bohóchalat fogtam,
És szívemet már nekiadtam,
Játszik vele, és eldob a porba,
Így én ugrok majd a folyóba.







NAGYMAMÁNAK


Drága nagymamám van nékem,
Nevelte anyukámat, s engem.
Ráncos kezét százszor csókolnám,
Csakhogy minden napját boldognak látnám.

Kicsiny házikója mint a mézeskalács,
Süt, főz, s mindig minket vár.
Szeretetből ki sem fogy,
S én ezt valahogy viszonozom.

E szép napon köszöntelek téged,
S áldja Isten minden lépésedet.
Kérlek szeress úgy mint én,
Hisz te vagy a legjobb nagyi, a föld kerekén.







NE MONDD KI


Látom, hogy szenvedsz, én is szenvedek,
Egy kimondatlan szó, mely minket éget.
Nem szabad, tudjuk jól,
De oly jó, ha átkarolsz.

Ne mondd ki, az eszed súgja, hallgasd!
Szerelmesnek lenni nem szabad!
Szív és ész most összevesz,
Az eszedre hallgass, a szív szerelmes.

Kikiabálnánk, hallja a világ,
De ez csak álom, nem lehet valóság.
Megőrizzük érzésünk, csendben maradunk,
Ha kikiabálnánk e szót, sebezhetők vagyunk.

Éget és fáj, ne mondd ki,
Belül kínoz, de tápláljuk, ne aludjon ki.
Megszakad a szív, mely nem kiabál,
Éget a szó, de nem mondjuk hát.

Hamarosan kiáltunk egyet,
Hallja a világ, mi belül éget.
Felszabadulunk, nem leszünk sebezhetők,
Megkönnyebbül a szív, és aztán összenő!







PICI RIGÓ


Nézd hogy hull a hó,
Pici fán ül egy rigó,
Megborzolja kis tollát,
S máris tovább áll.

Lassan minden fehér lesz,
Pici lábnyom, vajon kié ez?
Elballag a kismadár,
Nem bírja a hideget már.

Most már minden fehér,
A bokrok, a fák, hisz ez csodás!
Csak a kismadár fázik, nagyon,


Most hová bújjon el vajon.

Nem tud szegény sehova,
Hisz mindenki elzavarja,
De talál egy kis fészket,
S bebújik egy cseppet.

Szép az erdő, oly csodás,
Fehérbe öltözött most már.
A kismadár sem fázik,
Hisz betakarta a hó,
Tetőtől - talpig.





https://s3.images.www.tvn.hu/2016/10/17/18/07/www.tvn.hu_07832fcbbfc0ba80320ebf5c 3a870444.jpg


SZAVAK NÉLKÜL


Tudom, nehéz dolog anyának lenni,
Dolgozni, enni adni, engem nevelni.
Minden nap egy új kezdet,
Sok kihívás a családi élet.

De nem vagy egyedül, itt vagyok neked,
Segítek, ha elfárad két kezed.
Nagy vagyok már, lassan felnövök,
Nem kell annyit fáradnod, szólj, és én jövök.

Tudom, nehéz mindent egyszerre,


De szívemben te vagy a legnagyobb szerencse.
Szerencse, mert enyém vagy,
Ez nekem a legszebb pillanat.

Dicsérlek és éltetlek, mert úgy szeretlek,
Ezt a szeretetet kifejezni nem lehet.
De ezen a napon talán szavak nélkül is
Érzed azt, amit mondanék, egy hang nélkül is.







SZERELEM


Felkavartad vágyaim szunnyadón alvó bugyrát,
Mert éreztem bőröd őrjítő illatát.
Most végre újra háború dúl bennem,
Hiszen, ha velem vagy, lelkem a mennyben.
Izzó érzések kavarognak bennem,
De vajon mi lehet a tiedben?
A vágyak tüzes korbáccsal sújtsák testem,
Ettől szenvedek, de kérem Istent,
Örökké így lehessen.
Egyszer eljön az az idő, talán már holnap,
Mikor a szíve csak értem dalolhat.
Most még kétségek marták lelkem,
Teremtőm, segíts, hogy ő engem szeressen.
S én ígérem, többé csak érte, vagy vele
Vétkezem!







SZERELMESEK NAPJA


Szép a virág mely most nyílik,
Mint a mi szerelmünk, mely bimbózik.
Érzed a szívedben, amit én érzek?
Valentin-napra ezt küldöm néked.

Érzed a szerelmet, mely köztünk van?
Érzed a szeretetet, mely átölel?
Érzed, hogy hiányzol? Napról napra!
E pár sort küldöm Valentin-napra.







SZERESS ENGEM


Szeress engem, mint hold a napot,
Mint ég a csillagokat.
Kik örökké egymáshoz tartoznak,
Kik csak egymással boldogok.

Szeress engem, hogy érezzem,
Fájjon a szívem, ha nem vagy velem.
Mutasd ki szerelmed, hogy lássák
A te szíved tisztaságát.

Szeress engem mindhalálig,
Egy igaz szerelem boldogságig.
Szíved dobban, ha rám gondolsz,
Szerelmeddel átkarolsz.

Szeress engem, mert oly jó nekem,
Nem vagyok egyedül az életben.
Vágyom rá, hogy szeressél,
Hogy két karoddal öleljél.

Szeress engem, mint senki más,
Boldogságunk egymásra talált.
Kell a csókod, mire éhezem,
Kellesz te, hogy dobbanjon a szívem.







SZERETET


Boldog vagyok, mert velem vagy.
Örül a szívem, mert enyém vagy.
Óvlak téged, mert kellesz nekem.
Melletted leszek, míg létezem.

Vigyázok rád, mert szeretlek.
Vigyázok rád, míg engeded.
Boldog vagyok, ezt köszönöm.
S szívedet én megőrzöm.







SZERETNI AKAROK


Még érzem a szívem, mely szeretetre vár,
Várom a csodát, hogy égjen egy láng.
Egy tűz, mely éget és perzsel,
Egy szív, mely értem ég el.

Szeretni valakit a legszebb dolog,
De szeretet nélkül boldogtalan vagyok.
Várom, hogy szeressenek, érezzem illatát,
Fogja kezem egy életen át.

Szerelem, szerelem, ez kell nekem,
Valaki, aki velem éli életem.
Szeret és tisztel, vigyáz reám,
Valakivel várni az idő múlását.

Várok, várok, talán majd jő,
Talán engem is megtalál a nagy ő.
Csókra éhesen talán karjába zár,
És majd minden álmom valóra vált.

Érzem a szívem, mely még üres,
De valaki csak betölti e helyet.
Várok, amíg lehet, várom a csodát,
Hogy egyszer majd belépsz a szívem ajtaján.







SZERETŐK


Mikor láttalak, nem tudtam, ki vagy!
De lassan szívembe zártalak.
Megismertelek, megszerettelek.
De enyém sajnos nem lehetsz.

Hogy enyém maradj, mit tegyek,
Szívem akkor is csak érted eped.
Titokban várlak, hátha látlak,
Szívemben mégis imádlak.

Titokban találkozunk, mások ne lássanak,
A lopott idő mindennél fontosabb.
Hazudunk, hogy találkozzunk,
Lopott idő a mi barátunk.

Két szerető, mely lopva tölt időt,
Hazudunk, hogy együtt legyünk.
Téged választanálak, de nem tehetem,
Van már egy életem, nem szeghetem.

Szoríts magadhoz, hadd érezzelek,
Nemsokára el kell menjek.
Szeress engem, lejárt az időnk,
Szeretők csak így lehetünk.

Titkok vagyunk mások előtt,
De szívünk akkor is összenőtt.
Átölellek, és füledbe súgom neked,
Ez a mi titkunk, más nem tudhatja meg.







SZÜLETÉSNAP


Egy év csak elszállt,
Amíg te aludtál.
Ma felkeltél reggel,
Idősebb vagy egy évvel.

Azért most ünnepelj,
És vidáman ébredj fel.
Ezt kívánom néked,
Isten éltessen!

Elrepült évek,
Szépen telt hónapok,
Sok boldog születésnapot,
Isten éltessen!

A szíved most boldog,
Űzd el a gondot
Felejtsd a rosszat,
És baj sose érjen.
Születésnapodon,
Isten éltessen!







TAVASZ


Jön a tavasz, érzem, itt van már,
Nőnek a virágok, rügyeznek a fák.
Süt a nap, éledezik minden,
Éled a természet, ennél szebb nincsen.

Megjöttek a madarak, csicseregnek már,
Oly jó hallgatni a nyitni kéket ám.
Zöldell a mező, virágzik a rét,
Napos idő, úgy vártuk rég.

Nem kell a nagykabát, levehetjük már,
Előkerül a szoknya és a rövidnadrág.
Mehetünk kirándulni, mit várunk rég.
Természet lágy ölén sétálni oly szép.







TEMETŐ CSENDJE


Hallod ezt a csendet!
Mi a temetőben szenved.
Nincsenek csak sírok,
És én a földön ordítok.

Nyugodt békés hely ez,
De hallgatjuk a csendet.
Bár szívem ne ordítana,
Hiányod ne szorítana.

De távol vagy tőlem,
Nem ér el kezem.
Temetőbe kimenvén,
szívem csak ordít, hátha elér.

Madarak énekelnek,
Csend honol e tájon.
Szívünkben csak a remény
S virágok a sírok tetején.

Hallgatom hát e csendet,
Mit nem tör meg semmi sem,
de egyszer odakerülök én is,
Síromon virág lesz,
S a csendben, a sírok között
Majd egy leszek én is.

Akkor majd fogom kezed,
Mire vágytam rég.
Hallgatjuk a madarak énekét,
S a lelkünk messze jár,
Hogy a csendet ne halljuk tovább.







TÉLAPÓ


Ó de nagy a hóvihar,
Hogy indulok el így hamar!
Várnak már a gyerekek,
Hát repüljön a szán, megyek!

A sok gyerek mind alszik,
S hogy megkapják a csomagot.
Egy éjszaka alatt,
Én bejárom a világot.

Sok a gyerek, menni kell
Repüljetek szarvasok!
A puttony tömve, indulás!
Hó-Hó-Hó-Hó-Kiált a Mikulás.

Reggel fáradt a munkától.
De a sok gyerek vidám.
Egy év múlva találkozunk,
Így köszön el a Mikulás.







TUDOD-E, KI Ő


Szánkón jár és csilingel,
Gyerekek nevetésével alszik el.
Egyszer jön egy évben ő,
Mindenki lesi, hogy lássa őt.

Piros a ruhája, fehér a szakálla,
Csomagot oszt, ha jó voltál nála.
Tejet, sütit kitehetsz!
De reggelre hűlt helyét leled.

Északon lakik, manók segítik,
Leveled ők kézbesítik.
Eldönti, hogy rossz voltál vagy jó voltál,
Kis csizmádban sok ajándék vár.







UTOLSÓ SZERELEM


Tudod milyen érzés elveszteni valakit?
Fáj a szív, mardos és ég.
Kínzás és gyötrelem az élet.
Valakit várni, ki talán már nem szeret,
Bizakodni de nem jő felelet.

A szív lassan kialszik,
S elmúlik a szerelem,
Megfogadni, ez volt az utolsó,
Kit szerettem.










ÜNNEP


Ma szenteste van, szól a karácsonyi ének.
Díszítjük a fenyőfát, szép ruhát adunk rá.
Hangulatos este, szépen szól az ének,
Várjuk hát a Jézuskát, hogy jöjjön el hozzánk.

Angyalok hada kíséri ma el,
Minden ember boldog, családjával ünnepel.
Csodát ne várj, hisz ez a legnagyobb,
Mikor minden ember szíve egyszerre dobog.

Nincsenek gondok, csak öröm és béke,
Szívünk szárnyal együtt a messzeségbe.
Karácsonyi csengő szól lágy hangján,
Azt jelzi, Jézus ma velünk van és vigyáz reánk.







VALAKI JÖN


Esik a hó, és vihar van,
Csengős szánon valaki jön halkan.
Fehér a szakálla, piros a ruhája,
Gyerekek várják, lesnek utána.

Fekete cipője, kipp-kopp, kipp-kopp,
Lecsúszik a kéménybe.
Piros csizma az ablakba,
A csomagokat belerakja.

Varázslatos este ez,
Gyerekek sem pihennek.
Lesik a csengős szánkót,
Hátha meglátják a télapót.

De a télapó nagyon ügyes,
Szánkójával messze üget,
Boldog ünnepet kíván,
S elsuhan a csillagos éjen át.










VALENTIN NAPI VALLOMÁS


E napon, ha elfogadod,
Vallomásom az ajándékod.
Szerelmesek napja van ma,
Versben írom, mi szívem nyomja.

Barátok vagyunk, ez nem titok,
De én ennél többre vágyok.
Nem csak szeretet, amit érzek,
De szívem reszket, ha szemedbe nézek.



Kezem remeg, hangom nincs,
Te számomra vagy egy kincs.
Kezed ha fogom, elönt a forróság,
Szívemben lángra gyúl valami furcsaság.

Szerelem az, ami van bennem,
Ajándékba küldöm e versem.
Szeretlek, hát kimondom:
Valentin napra ez az ajándékom.







VÁGYOM RÁD


Tudod, mikor először láttalak,
Nem tudtam mi lesz!
De ez alatt az idő alatt,
Mi eltelt, jobban megismertelek.
Adtunk jót és rosszat egymásnak.
S közben megszerettelek.
Vártuk az időt hogy teljen,
Hogy együtt legyünk, érezzük egymást.
Este rólad álmodtam,
Reggel vártam hogy hívj!
Éjszakákat virrasztottam, vártalak mikor jössz.
De csak vártalak!
Én nem tudom ezt az érzést elviselni,
Hogy nem vagy velem!
Bár szívem sajog és ég.
De arra vár, hogy talán az ajtón belépsz.
Nézem az ablakot, reménykedek,
Mert szívem akkor is szeret.
Fáj és ég szörnyű érzés,
Bocsáss meg nekem, és légy újra az enyém!









 
 
0 komment , kategória:  Hamza Anikó  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 69 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 204
  • e Hét: 8441
  • e Hónap: 35064
  • e Év: 172436
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.