Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
Áldott, békés ünnepeket mindenkinek!
  2023-04-09 09:02:54, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Reviczky Gyula: Feltámadás
  2023-04-09 08:43:13, vasárnap
 
 




Reviczky Gyula
Feltámadás


Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!
Akik tanait gyűlölték,
Meg nem ölheték.
Nem rejthette sír magába
Égi szellemét.
Mert égből eredt s nem is volt
Születése sem...
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!
Kettős ünneplés azóta
Minden kikelet!
A mennyországé s a földé...
Ünnepeljetek!
Adjatok hálát, hogy ismét
Új világ terem,
S feltámadt az istenember
Győzedelmesen!
Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő;
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen...
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!
Adjatok hálát s virágot,
Tömjént hozzatok.
Hallelujah! hallelujah!
Zengje ajkatok.
Mert feltámadtok ti is még
Valamennyien,
Mint az istenember egykor:
Győzedelmesen.

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Juhász Gyula: Húsvétra
  2023-04-09 08:32:35, vasárnap
 
 




Juhász Gyula
Húsvétra


Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
  2023-04-09 08:25:11, vasárnap
 
 




Dsida Jenő
Húsvéti ének az üres sziklasír mellett


Sírod szélén szinte félve,
iszonyattal üldögélve,
ó - mekkora vád gyötör,
mardos, majdnem összetör:
mily látás a kétkedőnek,
törvény ellen vétkezőnek,
hogy üres a sírgödör.

Nyitott sírod szája szélén
sóhajok közt üldögélvén
szemlélem bús, elvetélt
életemnek rút felét
s jaj, - most olyan bánat vert át,
mily Jacopo és Szent Bernát
verseiből sír feléd.

Nincs gonoszabb, mint a hitvány
áruló és rossz tanítvány,
ki az ördög ösvenyén
biztos lábbal, tudva mén:
szent kenyéren nőtt apostol,
aki bűnbe később kóstol, -
Krisztus, ilyen voltam én.

Amit csak magamban látok,
csupa csúnya, csupa átok,
csupa mély seb, éktelen,
testem oly mértéktelen
volt ivásban, étkezésben,
mindenfajta vétkezésben
s undokságom végtelen.

Ó, ha tudnám, megbocsátasz,
s országodba bebocsátasz,
mint szurnám ki két szemem,
mint vágnám le két kezem,
nyelvem húznám kések élén
s minden tagom elmetélném,
amivel csak vétkezem.

Bűneimnek nincsen számok.
Mindent bánok, mindent szánok
és e sajgás, mely gyötör
nem is sajgás, már gyönyör.
Hamuval szórt, nyesett hajjal
ér engem e húsvéthajnal
és az üres sírgödör.

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom...
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.

Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.

Éneklő sok tiszta lánnyal,
liliomos tanítvánnyal
nem követlek, Mesterem.
Majd csak csöndes estelen
indulok, hol vitt a lábad,
földön kúszom könnybe lábadt
szemmel, szinte testtelen.

Fennakadva tüskeágon,
éjsötét nagy pusztaságon
étlen, szomjan vágok át,
nagy hegyeken vágok át,
mint eltévedt eb szimatja,
mely halódva is kutatja
vándor ura lábnyomát.

S közben dalolok az égről,
pálmás, örök dicsőségről,
vonszolván földdel rokon
testemet a homokon
s így ujjongván, nem is érzik,
hogyan sajog, hogyan vérzik
rögbe horzsolt homlokom.

Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan...
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utólérlek, Krisztusom!
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Egy abortuszta ítélt magzat kálváriája
  2023-04-07 11:14:00, péntek
 
 




EGY ABORTUSZRA ÍTÉLT MAGZAT KÁLVÁRIÁJA



Egy kissé másfajta megvilágítása és értelmezése Jézus kálváriájának - egy abortusz előtt álló magzat szemszögéből.

I. Jézust halálra ítélik

Szüleimet a testiség kötötte össze. Mielőtt megszülettem volna, már halálra ítéltek. Nem a szeretet, hanem az önzés hívott az életre. Egyedül Isten szeret engem!

II. Jézus vállára veszi a keresztet

Anyám megkapta az abortusz beutalót a kórházba. A meg nem születettek szégyenbélyegét viselem. Szüleim átkoznak... Valaki talán imádkozik értem?!

III. Jézus először esik el a kereszttel

Az emberek manapság nem ismernek el hozzájuk hasonlónak. Én csak egy nem kívánatos terhességnek vagyok az esete, Egy baleset, melyet könnyen ki lehet javítani. Csak Isten fogad el engem egyedül!

IV. Jézus édesanyjával találkozik

Nekem nincs anyám, aki megsiratna. Én most egy asszonynak a foglya vagyok, aki meg fog öletni. Anyám talán soha nem ismerte az áldozatos szeretetet. Azért dob el most magától. Istenem, légy irgalmas édesanyámhoz!

V. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet

Nekem senki nem segít. Még az orvos is anyámnak ad érzéstelenítőt, hogy ne szenvedjen, amikor engem megölnek. Uram! Már nem élnek segítő Simonok! Rád várok egyedül. Segíts!

VI. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak

Senki sem érzi, érti tragédiámat? Miért olyan egyszerű, érdektelen eset az, hogy engem most megölnek? Imáitok ezt meg tudnák akadályozni! Kérlek benneteket erre!

VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel

Apukám kiszámolta, hogy mennyibe kerülnék neki, ha élnék. És mennyi gond... A halálom olcsóbb és kényelmesebb. Ezért meg kell halnom. Talán a szülei tanították meg arra, hogy így mérlegeljen? Így most nem érti, mit is jelent édesapának lenni: azt, hogy a gyermeket Istentől el kell fogadni, és úgy nevelni, hogy Istenhez majd vissza is térhessen! Istenem, bocsáss meg neki is!

VIII. Jézus szól a síró asszonyokhoz

Uram Jézus! A Téged sirató asszonyok halálodat nem tudták megakadályozni. Az én halálomat sem akadályozza meg senki és semmi. Istenem! Most már csak végtelen irgalmasságodra hagyatkozhatom!

IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Engem ejtenek. Családtervezés, túlnépesedés, ember tőrvetés... - Nincs helyem, nincs kenyerem széles e világon! Meg kell halnom! Istenem! Meddig tart még engem ez a föld, mely a legkisebbnek sem ad helyet? Miért akar tőlem megszabadulni? Miért?

X. Jézust megfosztják ruháitól

Uram, Jézus! Tőled elveszik ruháidat, nekem nincs is. Csak bőröm van, melyet egy eszköz hamarosan megragad és tép. Istenem, és én mennyire reszketek ettől!

XI. Jézust a keresztre szegezik

Uram, Téged keresztre szegeznek. Engem darabokra szabdalnak, s megszámlálják részeimet, hogy fertőzést ne okozzak. Istenem! Bocsáss meg hóhéraimnak, mert nem tudják mit cselekszenek!

XII: Jézus meghal a kereszten

Jézusom! Te meghalsz és én is nem sokára. Te ártatlan vagy. Én is. Emlékezzél meg rólam az Örök Élet Országában!

XIII: Jézus testét leveszik a keresztről

Jézusom, Te anyád ölén holtan is megnyugodtál, én csak teher vagyok, aki csak a lelkiismeretet tudom nyugtalanítani. Ám anyám ölében ezért nem tudok megnyugodni. Uram! Valóban, számomra nem létezik semmiféle ölelés?

XIV. Jézust a sírba helyezik

Jézusom! Téged a sírba helyeznek, engem hulladékként égetnek el. Én most már csak az utolsó ítéletre várok, és akkor Isten előtt szüleimet kell vádolnom gyilkossággal. Uram! Mégis irgalomért könyörgök, hiszen izzik kis szívemben a Tőled kapott szeretetparázs. Engedd, hogy a Te Szeplőtelen Édesanyád lángra lobbantsa szüleim szívében a szeretetet, és megismerjenek Téged, a Feltámadottat, csak ez mentheti meg őket! Add Uram, hogy átérezzék a szülői szeretet fenségét és az Istennel való teremtő együttműködés benső örömét és felelősségét! Így majd óvni fogják a további magzatot, s őszinte bűnbánatunk bizonyosan elnyeri Szent Szíved Irgalmát! Ámen.

forrás: gondola.hu
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Mit lehet enni nagypénteken?
  2023-04-07 10:42:29, péntek
 
  Húsvét - Mit lehet enni nagypénteken? - Összefoglaló a húsvéti hagyományokról


A húsvét, a keresztény közösségek egyik legfontosabb mozgó ünnepe, ami annyit jelent, hogy a kezdete és a vége minden évben más napra esik. A mindenkori húsvét időpontja a nap-éj egyenlőség időpontjától és a Holdtól függ. Húsvétvasárnapja a tavaszi nap-éj egyenlőséget - azaz március 20-át - követő első holdtölte utáni első vasárnap. A húsvét időpontja ezért évről évre változik és így március 22. és április 25. közé bármikorra eshet.

Húsvétvasárnap előtti péntek, pedig nagypéntek, melynek időpontja így szintén minden évben változik.

Nagypénteken tilos húst enni

Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. Nagypéntek a gyász napja. Ezen a napon a legszigorúbb a böjt.

Az étkezés ezen a napon legyen egyszerű és szegényes. Ezen a napon csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni. A hal azonban kiesik a tilalom alól.
Az ilyenkor szokásos étrend az ecetes-hagymás hal, a rántott leves, rántott hal valamilyen húsmentes leves (burgonyaleves, zöldségleves esetleg bableves csipetkével) húsmentes tészta pl. krumplis tészta, túrós tészta, mákos tészta, túrós palacsinta, esetleg valamilyen tojásos (pl. tojásos nokedli), tejes étel (pl. rizsfelfújt).

Húsmentes fogás még például a rántott sajt rizzsel, a spenót (a spenótot elkészíthetjük tésztával vagy gnocchival, esetleg nokedlivel is), a császármorzsa, a krémlevesek (mint például brokkoli-, karfiol-, vagy fokhagymakrém leves).

Nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje.

A húsvét előtti nagypénteket, nagyszombat követi. Nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete.


Húsvétvasárnap

Krisztus feltámadásának ünnepe. Ekkor ér véget a böjt. Vasárnap reggel kerülhetnek az asztalra a hagyományos húsvéti ételeket, a sonka, a kalács és a tojás.


Húsvéthétfő

Húsvéthétfő a locsolkodás napja, az egészséget és a termékenységet jelképezi. Régen gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel öntötték le őket. A két világháború között vált szokássá, az ún. ,,szagos" vízzel, rózsavízzel való locsolkodás.


Pünkösd

Pünkösd szintén mozgó dátumú, mint húsvét napja, leginkább azért is, mert a húsvét időpontjától számított 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep. Ekkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.



 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Nagypénteki szokások, tilalmak
  2023-04-07 10:32:59, péntek
 
 



Nagypénteki szokások, tilalmak

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.


Nagypéntekhez számos szokás,hiedelem, tilalom kapcsolódik:

Nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. A böjti tilalom nem terjedt ki azonban a pálinkaivásra. Ezen időszakra is több hiedelem esik. Nagypénteken nem sütnek kenyeret, sőt a tüzet sem gyújtják be, mert a kenyér kővé válik. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, a nagypénteket pedig különösen, mert a keresztény egyházban ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Többnyire tiltották az állattartással kapcsolatos munkákat, mert úgy tartják, hogy akkor megbetegednének, vagy nem lesznek szerencsések. Voltak azonban olyan állattartással kapcsolatos műveletek, melyeknek éppen nagypéntek volt a hagyományos ideje, például a farkalásnak és herélésnek, a jószágok bélyegzésének a századforduló körül Hajdúböszörményben, Debrecenben, Nádudvaron, Balmazújvárosban. Máshol ilyenkor hajtották ki ünnepélyesen a disznócsordát. A földművelésben ugyancsak jellemző a tiltás, de annak ellenkezője is.






Nagypénteken festették a tojásokat is. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Az asszonyok ilyenkor szorgalmasan takarítanak, meszelnek, hogy húsvétra tisztaság és rend legyen, mert később, ha a kinti munkák elindulnak, már nem lesz idejük erre. A húsvéti nagytakarítás a mai napig gyakorolt szokás.

A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, melynek nagyszombat volt az ideje. Reggel, mikor először szólaltak meg a harangok, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: ,,Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagy zajt is csaptak. Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. Haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat.

A víz különösen jelentős volt ezen a napon, tisztító erővel bírt. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak is. A Tiszára járó szegedi lányok a mosdás után a füzek alatt fésülködtek, hogy a hajuk éppen olyan hosszú legyen, mint a fűzfa ága vagy a Tisza hossza. Azért tettek így, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Meg aki a folyó aranyos vizében megmosakszik, az fürge lesz a munkában. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé ismert volt, szintén egészségvarázsló célzattal.

Időjárással kapcsolatos jóslások is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, de ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz.
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Juhász Gyula: Húsvétra
  2023-03-26 10:41:14, vasárnap
 
 




Juhász Gyula: Húsvétra



Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vér verte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvéti áldás
  2022-04-18 09:57:01, hétfő
 
 




Húsvéti áldás


Adjon az Úr szent napján
mindenből eleget,
legyen a háznál békesség,
egészség és szeretet.

Házad népét ne illesse
senki bántó szóval,
lásson el az Úr titeket
minden földi jóval.

Adjon az Úr szent napján
elégedettséget,
egészség legyen a háznál
állandó vendéged.

Boldogságodnak vége
soha ne legyen,
egész életben áldott légy,
ne csak e szent ünnepen!

Köszöntelek téged s kedves családod,
Békességet, áldást és sok locsolót kívánok!
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?
  2022-04-18 09:36:59, hétfő
 
 




Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?


A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: ,,A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat."
Apor Péter a 18. században dokumentálta a húsvéti locsolkodást.
,,Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét... A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. ...A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére..."
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is, ami egy igen ősi szokás.
,,Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakhoz menni és abban megmártózni vagy megmosakodni. Aki ezen a napon a folyóvízben mosdott, arról úgy hitték, hogy egész évben szép és egészséges lesz. Aki a pataknál járt, annak vizet kellett hazavinni, hogy a ház apraja-nagyja is megmosakodhassék. Sokszor ezzel a vízzel még a házat is meglocsolták. Sőt, a lovakat is megúsztatták egyes helyeken, hogy azok is egészségesek legyenek egész évben." - olvashatjuk Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás című könyvében.
Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.
Húsvét kedden viszont a lányok locsolták a legényeket.
Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint már a XVI. században is locsolkodtak. "A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. ... A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták."
Az Ipoly mentén húsvét vasárnap este a legények csapatokban jártak, s tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel szalonnás tojásrántottát készítettek és együtt elfogyasztották. A tojáshéjakat a legnépszerűtlenebb lány ablaka alá szórták, hát ez nem valami szép... Ezután elindultak csapatban locsolni.
Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások című könyvében olvashatjuk: ,,Húsvétkor az öntözésnek is volt egy sorrendje. A fiúk legelőször édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg, azután meglocsolták a keresztanyákat, nagyszülőket, szomszéd lányokat és végül, de nem utolsó sorban a szeretőjüket."
A házaknál sonkával, kocsonyával, kaláccsal, borral kínálták a locsolókat, a locsolás jutalma volt még a piros vagy hímes tojás, de pénz nem.
A húsvéti tojás legfőként a feltámadt Krisztus jelképe, mely a keresztszülők ajándéka volt a keresztgyermeknek.
Erdélyben egyes helyeken a ház ormára helyezett feldíszített zöldág és nyitott ajtó a jel, hogy szabad locsolni.
Nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés.
A húsvéti locsolás említett módjai a két világháború között megszűntek, helyüket átvette a kölnivel való locsolás és a locsolóversike mondása.
A húsvéti tojásokkal a gyerekek aztán játszottak. A legismertebb tojásjáték lényege, hogy két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyeri a másiktól a törött tojást. Volt, hogy pénzzel igyekeznek betörni a tojást. Akinek sikerül, azé a tojás, akinek nem, elveszíti a tojást is, a pénzét is.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon

Fotók: Hollókő
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 76 db bejegyzés
e év: 405 db bejegyzés
Összes: 12896 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 186
  • e Hét: 826
  • e Hónap: 8417
  • e Év: 98027
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.