Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Szőnyi Bartalos Mária versei
  2019-10-10 21:00:00, csütörtök
 
  . . . . . .







SZŐNYI BARTALOS MÁRIA VERSEI


Szőnyi Bartalos Mária, Szőny (1951. június 14. - ). Felmenői csallóközi Magyarok. Tizenhat éves korától ír. Az Új Forrás szerkesztősége mutatta be először, mint költőt, Komáromban. 1985-ben újságíró iskolát végzett. Innentől folyamatosan jelennek meg publicisztikái, cikkei, költeményei, magyar és szlovákiai országos napilapokban.


Exkluzív interjú Szőnyi Bartalos Mária pszhichomatikus, író, költővel

Link



Exkluziv interjú Szőnyi Bartalos Mária, művésznevén, Betty Moeklin Haqz grafológus, pszhichomatikus íróval, az író Kilencek Nemzetközi csoportjának elnökével

Link








BALATONI METARMOFÓZIS


Mint lubickoló gyermek jöttem Siófokra.
Tengernyi a víz.
Kálmán Imre kottáiból szemeimnek:
tavaszi nyár a tó!
Langy' dallamszellőkkel váró déli parton
minden arcon a csíz.
Lelkem visszatükrözi a fénytáncokat.
Úszik a sorshajó.

Lábam előtt a sióparti hullámok
csettintenek néha.
Fegyelemőr belül jót kacag! Ki brekeg?
Ugrándoz egy béka.
Láttam magam felhők között, hanyatt fekve
a partról a Napban.
Azóta vak vagyok. Most, a balatoni
szellő súg csak halkan.

Nekem súg. Csábít. Engem, a Duna
szerelmesét elkápráztat.
Amíg a Duna víze apám-anyám
lába nyomát elvitte,
Addig ez a Tó itt maradt, az ő lába nyomukat
is megőrizte.
Csallóközből átterjedt a gyökérzet
a tápláló föld alatt.

Maradj! Súgják megint a szellők, a habok,
a parti nádasok.
Haladj! Balaton állóvízén felhőrepítő
gondolatok:
Maradj, s haladj! Siófok, Füred, Györök, Boglár
és Badacsony vár.
Mély gyökér Vághoz, Dunához húz. Új gyökér
Siófokig ér már.

Jövök. Amíg kellek, addig maradok. Megyek,
ha vár a Duna.
Már látok. Szemem nyílt. Minden vers hajszálgyökere
szívemet húzza.
Halljátok? Dobog a Föld szíve! Gyökérhulláma
éltet mindent:
rosszat, jót. Búzát, szőlőt, bort, dalt, mosolyt:
Balaton és a Duna.

Esthajnalcsillag mindig ott, az égen. Ha nem
látjuk, akkor is.
Parti Hold kacsint. Itt még a nyár, indul
az éjszakai élet...
Viharos tánccal szörföznek a hullámokon.
Hajnal elküldi
Éjszakai Ámort. Első nap sugara
nyilait széttöri!







EGYEDÜL


kevés volt a szó
kevés volt a beszéd
kevés volt a hang

és

kevés volt az idő
kevés volt a perc

most

sok a csend
sok a némaság

de

az elmúlt kevés is
betölti
a magányos éjszakát
a némát







EGYSZERŰ VALLOMÁS


Beérem azzal, ha rád sem nézek...
Beérem azzal, ha csak éppen érzem,
hogy mellettem vagy,
hogy itt vagy,
hogy vagy
nekem.

Beérem azzal a végtelen csönddel...
Beérem azzal a védtelen közönnyel -
csak mellettem légy,
csak itt légy,
csak légy -
nekem.

Beérem azzal a feszültséggel...
Beérem azzal a szokatlan érzéssel,
hogy fontos vagy,
mert itt vagy,
és vagy
nekem.

Legyen elég, ha rád sem nézek!
Érezned kell, mert én is érzem,
hogy melletted vagyok,
hogy itt vagyok,
hogy vagyok
neked...

Legyen elég a végtelen csönd!
Érezned kell az erőltetett közönyt,
mert melletted vagyok,
mert itt vagyok,
mert vagyok
neked.

Na nem soha-soha, de nem hiszem, hogy valaha is...







ÉN AZ ÉLETEMET...


én az életemet adom érted
te a halálomat adod nekem

mindez hulló hó fehérje
a sötét éj ellenére

amit látok
amit érzek

csak az
az enyém







FÉNY


már átcikázott
arcodon a fehér fény
már játszadozott

száddal szemedhez
ért ezüstösen verte
vissza pupillád

szerető lelked
felvillanó szikrányi
tiszta mosolyát







GYERMEKI KÖNYÖRGÉS A MAGYAR ISKOLÁÉRT


Anyu, NE!
Anyu, én boldog vagyok, hogy tanulhatok.
Anyu, NE!
A szememben azok, ott, nem örömkönnyek...
Anyu! Nekem nagyon rossz, mert a lelkem sír...
Anyukám, drága Édesanyám! Könyörgöm, ne oda írass be!

Magyar iskolában akarok tanulni...tanulni...tanulni...

Apu, NE! Kérlek!
Apu, én megígérem, hogy több nyelvet fogok tanulni
A magyar iskolában a magyar mellett....
Apu, NE... Könyörgöm....
Apu, Apukám... Édesapám... könyörülj meg rajtam...
APU! Az én szívem és az eszem súgja:
A magyar iskolában akarok tanulni... tanulni... tanulni...

Apukám! Anyukám!
Én magyarul akarok nagy dolgokat adni a világnak!
Én magyarul akarok énekelni, számolni, szavalni!
Én magyarul akarok gondolkodni....
És magyarul akarok beszélni!
Könyörgöm:
Anyukám és Apukám -
Én magyarul akarlak benneteket szeretni....

Apukám! Anyukám!
Én magyarul akarok nagy dolgokat adni a világnak!
Én magyarul akarok énekelni, számolni, szavalni!
Én magyarul akarok gondolkodni....
És magyarul akarok beszélni!
Könyörgöm:
Anyukám és Apukám -
Én magyarul akarlak benneteket szeretni....







HÓGOLYÓ


Így forgatom,
Úgy forgatom,
A kezemben
Összenyomom.

Jó keményre
Meg is gyúrom,
A hóembert
Megcélozom:

P U F F!
Hoppla hó!
Talált
A hógolyó!










IGEN, BÜSZKE NŐ VAGYOK!


Nem úgy, mint a vörösen izzó,
erőt ígérő, felkelő Nap.
Úgy sem, mint a vörösre duzzadó,
vihart kavaró lemenő Nap.

Úgy, mint a delelő Nap,
amely előtt nincs felhő,
és nem figyel rá
Emberfia, senkisem.

Szeliden, szolidan, magamra,
magamban vagyok büszke;
s nem veszem zokon,
ha más leköröz sietve,

és a forgószél közepén
állok dideregve,
mert nem kések el.
Nincs honnan elkésnem.

Igen, büszke, figyelő,
gondolkodó nő vagyok.
Látom, hallom a szóáradatot,
amelyben csak a vágy marad igaz,

mert a vágy szabad. A szavak hazugok.
A kimondott, leírt érzések, gondolatok:
Átfestett ruhákba öltöztetett, s átszabott
alakzatok, amelyektől káprázik a szem.

A külcsínt látva más a belső rend.
A belsőt hallva más külső zaj a csend.
Igen, büszke, magyar nő vagyok.
Rabszolgaerkölcsöt nem tűr a morálom!

Rabszolgaerkölcs nem fér tiszta, magyar szívembe.
Rabszolgaerkölcsöt nem tűri magyar észjárásom.
Rabszolgaerkölcs nem fér a magyar lelkembe.
Igen, büszke, magyar anya vagyok!

Fiam, unokáim
magyar büszkeséggel megáldottak,
mint a nemes lelkű
magyar őseim.

S akit zavar nyíló virág - átok rajta.
Zavarszűrő vízililiom viperafészket takar.
Tulipános ládákon trappolnak már régen az urak.
Trambulinugrás nélkül is tudható ki a magyar.

Ti, Urak - Pesten és Budán!
Ti, Urak! Ti, országházi, hűtlen kutyák!
Mondom nektek: Porba hullhat általatok tisztaságom,
de büszkeségem, hogy anya és magyar vagyok - SOHA.







KINCS


Hogy ott legyünk
mindenütt
szellemünkkel
kinccsé
kell hogy
váljon szívünk

Hogy ott legyünk
mindenütt
szívünkkel
kinccsé
kell hogy
váljon szellemünk

Hogy ott legyünk
mindenütt
szerelmünkkel
kinccsé
kell hogy
váljon szerelmünk







KÖNNYEIM VIRÁGA


. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
hull a sírra könnyeim virága
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
hullnak virágkönnyeim a sírra
. . . . . . . . . . . . .
könnyeim virága - anyám apám
. . . . . . . . .
virágzó sírvilág takar hiányt
. . . . . . .
. . . . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . . . .
. . . . . . .







LÁZBAN ÉGVE


Ó, fiam...
Lázban égsz el,
vagy lázadozol
már a halál ellen?

Lázongj és még
ne menj el!
Könnyeimmel hűtöm
homlokod.

Csillapítja rémálmod
borzalmas perceit
- lélektől lélekig -
az életösztönöd,

mely anyai
szívemben fogant
akarva téged.
Hát maradj!







MÁRIA IMÁJA
Részlet az 1996-ban 9 nyelven megjelent Küldetés c. minikönyvből

Istenem, velem
Te láttattad azt, amit
láttatni akarsz

minden emberrel
a Földön - Istenem,
A Te bizalmad

számomra Szent -
Áldásod adtad rám,
és e füzetet
megírván reménykedem,
hogy soha nem fogy
el a Szeretet Energiád -

Istenem,
áldjad meg a Földet
és az embereket -

Nyissad fel a
Szemeket - lássanak!
Akaratod a

Küldetésem
Őrzője s vagyok az
akaratod teljesítője.

Istenem...







MÁR NEM ÉRINT


már nem nézem hogyan fut az idő felhők alatt
már nem érzem hogy télen hűs időn tetők falak
kihűlnek-e hogy mi éget a tűz vagy a szárazjég
már nem érint havon csúszkáló felém áradó lét

már nem nézem hogyan fut az út a mezők között
már nem érzem az útszéli langy illatú virágözönt
már nem látom a fényed ahogy messzebbre mész
már nem érint meg izzón hideg nyárrideged te lét

már nem érint már nem szólok semmit semmiért
már nem érint meg harcos szándék itt szájzárért
már nem érint meg ember szívdobbanásnyi szód
már nem érint a földi lényed takarhatod takaród







MÁR NEM GYŰLÖLÖM


Már nem gyűlölöm azt
akinek a sok is kevés
aki gőgös
és beképzeli hogy
ő az ész.

Már nem gyűlölöm azt
aki másokon élősködik
aki önzőn
azt hiszi hogy
vannak hőstettei.

Már csak sajnálom azt
aki mást bemocskol
aki azt hiszi hogy
szájával mindenkit
letorkol.

De kedvelem azt
aki szerény
és tudja hogy
a világban csak
egy szem por .







MENJETEK, CSAK PANASZKODJATOK...


Menjetek, csak panaszkodjatok...
Pénztelen hazafiakkal szemben!
Külföldön hazugságaitokkal
Hatástalan lesz bohócaitok
Fröcsögő szája - árulók vagytok!

Menjetek csak, panaszkodjatok...
Ti, külföldiek! Csak csámcsogjatok!
A Hazámban itthon maradok.
Ha fázom: papírral tüzelek.
Ha éhezem: eszem vagy nem eszem!

Hallgattok rólam? Akkor is vagyok...
Menjetek, csak panaszkodjatok
Ti, megfizetett hazaárulók!
Ti, lefizetett, gazdag talpnyalók...
Menjetek, csak panaszkodjatok!

Hazafiak nem hazaárulók!
Menjetek csak, panaszkodjatok...
Igaztalan, hamis vádjaitok
Őszinte hazafiakkal szemben:
Hazugság, hazugság... Hazugság!

Menjetek, csak panaszkodjatok...
Ti tettétek tönkre e Hazát!
Ti teszitek tönkre e Földet!
Hazájához hű az Igaz Magyar...
A ti pénzetek elsorvad hamar!

Menjetek, csak panaszkodjatok!
Álnok, becstelen, boldogtalanok,
Szívtelen jellemtelenek,
Érzéketlenek és kalandorok...
Embertelenek, magyartalanok!

Menjetek csak! Panaszkodjatok!
Ahol ágáltok, ott maradjatok!
Ez, már nem a hazátok - hontalanok!
Hazafiaktól csak elvettetek -
Ezután semmit nem adunk nektek!

Menjetek csak, panaszkodjatok...
Szégyentelen hazaárulók!
Brüsszel, New York és mind a többi
Majd eltart benneteket, de nem MI!
Menjetek! Csak panaszkodjatok!

Komárom-Szőny, 2012. február 12.







NEM FOGLAK VISSZAHÍVNI


S ha már magam ellen
fordítottad erényemet

S ha már beteltél
mellettem kéjjel

s ha már erős lettél
az én erőtlenségemben

hagylak elmenni
s nem foglak
visszahívni
soha










NEM HALNI KELL


Nem halni kell, de élni ma már,
s életet adni - gyermeket,
s nem gyermeteg gondolatokkal
sírba küldeni hitet és nemzetet

Nem meghalni, hanem tenni akarok hazámért!
Nem hős akarok lenni, hanem szolga.
S nem szolgai.
Eszem diktálta tetteimmel fogok nektek
bizonyítani.
Nem meghalni, hanem tenni akarok őseimért.
Nem meghalni, hanem tenni akarok fiamért.
Unokámért, dédunokámért élni és tenni kell.
A halott többé már nem tesz és nem beszél.
Múltam sejtjeimben e pillanatban is él
s nem feledem.
Jövőm az eszemmel mérhető csupán,
mert belőlem fakad élet és halál.
Eszemmel tudom már:

Nem halni kell, de élni ma már,
s életet adni - gyermeket,
s nem gyermeteg gondolatokkal
sírba küldeni hitet és nemzetet.

Komárom, 2004







NYÍLT LEVÉL HELLER ÁGNESNEK

Tisztelt Hölgyem!


Ön március elején Brüsszelben, külföldön, nyilvánosan, mint filozófus tagadott le 2006-os történeti eseményeket, tényeket Magyarországról és hazám ellen beszélt. A ,,miért" okát nem keresem, mert azt ön tudja a legjobban. Erről nem írok levelemben és nem elemzem állításait.

Célom nem az, hogy filozofikus elméleteibe vagy hitébe gázoljak, hanem csupán felhívom szíves figyelmét arra, hogy feltételezni merészelem: nem ismeri kellően a magyarságot, a magyar népet és tájékozottsága hiányosnak tűnik számomra a mai magyar valóságról.

Ettől még ön lehet kiváló filozófus a maga nemében még akkor is, ha úgymond ,,burokban" élt és él Magyarországon.

Több olyan embert ismerek személyesen, akik 1990 óta is szintén ,,burokban" - anyagi és szellemi egzisztenciájukat védő munkakörökben - élnek Magyarországon, és nem tudják elképzelni sem azt, hogy az egyszerű, magyar emberek élete, életvitele milyen lehet, esetleg a saját városukban, nemhogy az országban! Mert a ,,védőburok" magabiztossá, szinte vakká teheti az embert és nem lát a saját orránál tovább. Ráadásul tényként csak azt fogadja el, amit ő tapasztal a ,,védőburkán" belül. Majd meglepődik, amikor kipukkad a ,,védőburok" és belecsöppen az egyszerű létformában élők közé.

Mert minden ,,védőburok" egyszer kipukkad!

Sajnálom kedves Ágnes, hogy ön és a barátai alábecsülik a magyar embereket.

Azokat a magyar embereket becsülik alá, akiknek a leszármazottai is segítették hajdanán elbújtatni a zsidókat, enni adtak nekik, és megmenekítették a koncentrációs tábortól vagy egyéb meghurcoltatásoktól; azokat a magyar embereket becsülik alá, akik a cigányoknak enni adtak és adnak, hogy ne éhezzenek; azokat a magyar embereket becsülik alá, akik úgy a múltban, mint a jelenben együttérzéssel, segítőkészen fordultak, fordulnak az elesettek felé, legyenek azok bárhol e Földön. Azon a morális jogon tettem e felsorolást, mert magam is közéjük, a segítők közé tartozom a már elhunyt szüleimmel és nagyszüleimmel együtt. Ráadásul ezen morális szemléletnek megfelelően neveltem gyermekemet és fordulok az unokáim felé. Mert tetszik tudni kedves Ágnes, ez az igazi, nemzedékeken átívelő magyar mentalitás moralitásának az egyik fontos eleme.

Csak remélni merem, hogy nem az egyszerű magyar emberekkel, nem a magyar néppel van baja, hanem az ország vezetőivel, a jelenlegi kormánnyal.

A magyar nép ellen, Magyarország ellen felbújtani sok nemzetiségű kontinenseket - Amerikát és Európát - vagy bármely nemzetiségű országokat, embereket: a legnagyobb felelőtlenség. Azért felelőtlenség a Szent Korona égisze alatt élőket támadni, mert a támadó félnek ez, még mindig ,,visszaütött", bumerángként visszaszállt. Kérem, tájékozódjon erről, majd vegye fontolóra, hogy ön méltó e - vagy önhöz méltó e? - a magyarságot lealacsonyítani, vagy jobb, ha bölcs marad?

Amennyiben a jelenlegi magyar kormánnyal elégedetlen, azt is jobb, ha itthon tisztázza személyesen azokkal a kormánytagokkal, akikről úgy érzi vagy gondolja, hogy méltatlanul megbántották önt. Mert nem a külföldön elhangzó felháborodott hangnemből, hanem az itthoni igaz szóból ért a magyar ember. A külföldön tett bántó megjegyzésekkel visszájára fordulhat a dolog a felfokozott igazságérzetű magyar emberek tudatában. Ugyanis külföldről támadni bármely magyar embert, vagy Magyarországot annyit jelent, hogy árulóvá lenni azzal a nemzet egészével szemben, amelynek ,,burokvédelmében" élt és él. Ha ön ezt a ,,burkot" meggondolatlanul, személyesen áthasítja, akkor - demokrácia lévén - szabadon elmehet az országból. Senki nem fogja bántani, de visszatartani sem.

Amennyiben továbbra is személyes sérelmei miatt támadja hazámat külföldről, magyar állampolgárként, az ugyancsak a magyarországi tartózkodásának méltatlanságára utaló jel.

Tisztelt Heller Ágnes! Az intelligencia és a filozófus történeti tájékozottságának jeleit várom öntől, a későbbi megnyilvánulásaitól úgy itthon, mint külföldön. Nem várom külföldről a felelőtlenül fenyegetődző megjegyzéseit, sem a kormánnyal, sem Magyarországgal szemben. Amennyiben ön valóban okos filozófus, akkor türelmesen, higgadtan átgondolja jóindulatú szavaimat, soraimat, és megérti - megértik barátaival együtt - azt, hogy miért és miről írtam önnek.

Megértésében, intelligenciájában bízva zárom soraimat azzal a reménnyel, hogy nem egy rögeszmétől vezérelt infantilis dac hatalmasodik el személyiségén, és gondolatain a levelem olvasásakor, hanem a racionálisan filozofikus ember megfontolt belátása arra nézve, hogy tévedett, amikor 2006-os magyarországi történeti tényeket tagadott ország-világ előtt, Európában, Brüsszelben.

Köszönöm soraimra vetett figyelmét!

2011. március 5., szombat
Szőnyi Bartalos Mária, Író Kilencek Nemzetközi Köre elnöke







ÖTVENEN TÚL


Ötvenen túl
letisztul
az elme,
lélek és szív.
(SzBM)


inkarnálni magamból küzdőképességet
időtlenül feszülő szunnyadó késztetést
kudarc nélkül megélni türelmetlenséget
próbatétel e spirituális térigény

emlékektől éled az elme a hit útján
fiatalít a megértő isteni anya
tükrözheti arcodra gyermeki mosolyát
mély érzéssel hajtóerővel akarattal

sejtjeid külső héja beérett gyümölcsöd
arathatod már hited termését kertedben
szerető szíveden a lánctalp is átmehet
ötvenen túl szeretve nincs már mi összetör

letisztulttá válik az elme lélek és szív
látod kívülről a hajszát mások félelmét
pénz hatalom ösztönök kéje meg nem rendít
tudod belőled már itt maradt isteni fény

megszületett nevet rád gyermeki mosollyal
gyümölcsök magja termékenyült hát általad
szellemi gazdagságod hagyod rá örökül
elmehetsz nyugodtan - lelked nem törpül







VIRÁGOM LETÖRT


Búcsú nélkül vált külön utunk
Tervezgettünk - tervezgettem
Boldogan...

Búcsú nélkül hagytál s küldtél el
Virágom letört -
Mondtam...

Nem baj - elintézted ennyivel
S én a porból felemeltem
A fájdalomszirmokat...







 
 
0 komment , kategória:  Szőnyi Bartalos Mária   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2024.11 2024. December 2025.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 181 db bejegyzés
Összes: 4941 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1532
  • e Hét: 15682
  • e Hónap: 15682
  • e Év: 658384
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.