Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Őszi hangulat otthon, a természet színeivel
  2023-10-30 21:00:05, hétfő
 
 










ŐSZI HANGULAT OTTHON, A TERMÉSZET SZÍNEIVEL


Visszavonhatatlanul véget ért a nyár és beköszöntött az ősz, melynek különleges varázsa a színek gazdagságában rejlik. Használjuk ki ezeket a színeket és az ősz által nyújtott számtalan természetes alapanyagot, amelyekkel csodás otthoni dekorációkat készíthetünk.



. . .







Járjunk nyitott szemmel a családi kirándulások alkalmával, és gyűjtsünk növényeket és terméseket, amelyek nem csak a természetben mutatnak csodásan, de az otthonunk hangulatát is feldobhatják. Engedjük, hogy az őszi varázslat átjárja otthonunkat, és élvezzük az évszak szépségét minden egyes nap!

Az őszi sárguló levelek, a dió, a gesztenye, a csipkebogyó, vagy akár a szárított tökök mind tökéletesek asztali dekorációkhoz, koszorúkhoz, vagy egyszerűen csak helyezzük el őket egy vázában, hogy természetes hangulatot varázsoljunk otthonunkba.

Ha érzünk magunkban némi alkotóerőt, készíthetünk saját kezűleg asztali dekorációt. Nem kell bonyolult dologra gondolnunk: ez lehet egy asztalra helyezett dísztök, egy kisebb tál szezonális zöldségekkel, vagy akár egy koszorú gesztenyéből. Kiegészíthetjük természetes alapanyagból készült terítővel, így a vendégeinket is lenyűgözhetjük és az étkezések is különlegessé válnak.


forrás:pixabay.com





Érdemes az otthonunkban a textileket is szemügyre vennünk, hogyha valódi őszi hangulatra vágyunk. Cseréljük le a díszpárnákat, takarókat, függönyöket melegebb, sűrű szövésű anyagokra és használjuk ki az ősz színeit: az aranyló sárga, a mélybordó, a meleg narancs és a gazdag barna árnyalatai mind a természet gazdagságát tükrözik.

Őszi estéken, amikor már korábban sötétedik, hangulatunk szempontjából meghatározó a megfelelő világítás. Kapcsoljunk fel lágy fényű dekorációs lámpákat, de gyújthatunk gyertyákat, mécseseket is. Utóbbiakból válasszunk illatosított verziót, fahéjas, vaníliás vagy az őszi virágokat idéző illatokat.

Hűvösebb időben, egy fárasztó nap végén bekuckózhatunk egy hangulatos pihenőhelyen, amelyet a lakás bármely pontján kialakíthatunk. Alkalmazzuk itt is a vastag, puha párnákat, plédet, és helyezzünk el néhány őszi dekorációt a közelben, hogy még otthonosabbá tegyük. Ezután már elmerülhetünk kedvenc könyvünkben egy csésze, forró ital társaságában.


forrás:pixabay.com





A konyhában is törekedjünk az őszi szezon nyújtotta, hazánkban is termő alapanyagok felhasználására.

A sütőtők jó választás ebben az évszakban, hiszen alacsony szénhidrát- és zsírtartalma mellett bővelkedik B-, C-, E- vitaminokban, folsavban és pantoténsavban; jelentős a kálium-, a foszfor-, a vas-, a réz- és a mangántartalma is. Minél sötétebb narancsszínű a tökhús, annál több béta-karotint tartalmaz, ami A-vitaminná alakulva elősegíti a bőr és a látószervek egészségét, erősíti a csontokat.

A diót fogyaszthatjuk nyersen, pirítva, illetve darálva sütemények alapanyagaként, olaj formájában. Számtalan pozitív élettani hatását tapasztalhatjuk, ugyanis nagyon gazdag antioxidánsokban és kiváló omega-3 forrás. Gyulladáscsökkentő, óvja a bélrendszert, csökkentheti egyes rákos megbetegedések kockázatát, segít a magas vérnyomás csökkentésében, támogatja az agyműködést és megőrzi a prosztata egészségét.


forrás:pixabay.com





Habár a birsalma feldolgozása nem a legegyszerűbb dolog, nagyon is megéri, mivel rengeteg jótékony hatása van, sokféleképpen elkészíthető és nagyon finom. Magas a C-vitamin-tartalma, és A-, B1-, B2-, E-vitamint is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül pedig vas, foszfor, kalcium és kálium van benne nagyobb mennyiségben. Kifejezetten magas a pektintartalma, így kiváló méregtelenítő, valamint gyulladáscsökkentő, az emésztésre és az anyagcserére is jó hatással van.


Link














 
 
0 komment , kategória:  Természet   
A teremtés ajándéka
  2023-03-05 22:45:28, vasárnap
 
 










A TEREMTÉS AJÁNDÉKA




Mottó

"Legsokoldalúbb medicina a természet".



A TERMÉSZET
Szerző: Delia Steinberg Guzmán


Semmi sem olyan természetes az ember számára, mint maga a természet. Azonban nem filozófiai értelemben természetes - azaz, hogy minden megfeleljen az evolúciónak és az isteni törvény jól kidolgozott tervének -, hanem emberi értelemben, vagyis hogy minden az embert szolgálja. Minden csak őérte van, azért, hogy mindenből hasznot húzhasson.

Minden, ami együtt él velünk a természetben, a rendelkezésünkre áll. A köveket minden további nélkül felhasználjuk, a növények azért vannak, hogy megegyük őket, vagy valamilyen tárgyat készítsünk belőlük, az állatokat - természetesen - megesszük, vagy pedig különféle munkákra fogjuk be. A föld azért van, hogy az általunk elvetett magok kicsírázzanak benne, vagy azért, hogy minél hamarabb és minél kisebb erőfeszítés árán bocsássa rendelkezésünkre rejtett kincseit. Sőt, olyat is hallottunk, hogy a csillagok valójában lámpások az égen, amelyeket azért aggatott fel a Jóisten, hogy éjszakánként az embernek világítsanak - ha ez költészet, akkor nincs is szebb ennél. De ha csak haszonelvűség - amitől nagyon is tartok -, akkor azt állítjuk ezzel, hogy a csillagoknak muszáj fényleniük és világítaniuk, mert az emberek, vagyis AZ EMBER, a ,,teremtés koronája", nem lát jól a sötétben...

Mintha a látszat elvakított volna bennünket, így aztán messze kerültünk attól, hogy tanuljunk a természet nyitott könyvéből. A legkisebb könyörület nélkül tesszük tönkre lapjait és borítóját, de hasznára nem válunk.
A természet az a természetes környezet, ahol a jelenleg szükséges tapasztalatokat megszerezhetjük. Ebben a világban nemcsak az ember él, kísérletezik és fejezi ki önmagát, hanem a kövek, a növények, az állatok és az égitestek is... Az evolúció hosszú létráján az emberi szint csupán egy a sok közül. És ki tudja, nem léteznek-e más lények is a természetben, amelyek magasabb rendűek az embernél, csak éppen nem vesszük észre őket? A kérdés az, hogy ha annyi mindent láthatunk, miért éppen azt nem látjuk, ami feljebb van nálunk?

Az anyagnak rengeteg, szinte megszámlálhatatlan megnyilvánulási formája létezik. Egyesek konkrétak és láthatóak, mások viszont kevésbé meghatározhatóak, és a szemünk sem érzékeli őket. Amikor a napfény beragyogja az eget és elvakít bennünket, mondhatjuk-e, hogy nincsenek csillagok? És amikor az éjszaka békés sötétjével beborítja környezetünket, és meglátjuk a csillagok ragyogását, mondhatjuk-e, hogy nincsenek színek? Vannak pillanatok, amelyekben egyes dolgok láthatóak, mások pedig nem. Vannak pillanatok, amelyekben bizonyos dolgok megnyilvánulnak, mások viszont nem. Mégis, mindegyikük él. Igen, csupán a pillanattól, valamint megfigyelési és megértési képességünktől, sőt fejlődési szintünktől függ, hogy észrevesszük-e őket.

Ahhoz, hogy megértsük, nem elég csak nézni a természetet. A megértés és a bölcsesség hiánya erősen korlátozza a látást. Annak az embernek, akinek az élet csupán az anyagi szinten való létezést jelenti, a természet néma marad. Annak viszont, aki belsőleg éledni kezd, a természet - ahogyan az előbb mondtuk, és előttünk is már oly sokan - egy nyitott könyv, az ismeretek felbecsülhetetlen tárháza. Ha csak úgy, közömbösen ránézünk egy falevélre, biztosan nem mond nekünk semmit, de ha figyelmesen szemléljük, sokat elárulhat. Ezernyi értelmes részlet fedi fel magát, amely világosan megmutatja a levél életének titkát. A szín, a forma, a méret, az erezet, az, ahogyan befogadja a levegőt és a fényt, mind élettel teli megnyilvánulások, és a falevél életfolyamatait irányító intelligencia jelei.

Valószínű tehát, hogy mi, a látszattól elvakított emberek, csakis azért nem látjuk a saját életformánknál magasabb formákat, mert a természetre egy tudatlan lény közömbösségével nézünk. Pedig ahhoz, hogy megértsük, elég lenne, ha felráznánk magunkat a mély álomból.

Ahogyan a kőben ébredezik a fa leendő mozgása, ahogyan a növényben már mozgolódik az állat leendő érzékenysége, és ahogyan az állatban megmozdul az ember leendő intelligenciája, ugyanúgy mozdul meg az emberben is a szellemi ember bölcsessége.

Az ég és a föld a természet színterei. A kettő között az élet számtalan formája nyilvánul meg. Az égből, a csillagok mély titkaiból kapják a kozmikus erőt, a jövő rejtélyét. A földön pedig egy másik rejtélybe, az anyag alakításának titkába, a múlt rejtélyébe eresztik gyökereiket. Platón szerint az élet minden megnyilvánulásában van egy kicsi az egyikből és a másikból is, egy kicsi az anyagból, és egy kicsi a szellemből. Vállunkon cipeljük keresztünket, amely az egyik és a másik rész közötti egyensúly elérését vetíti elénk.

A természetben minden lüktet és dalol. Semmi sem hallgat. Minden halad valami felé, minden beteljesíti a maga sorsát.

Ezért beszél Püthagorasz a szférák zenéjéről, a csillagok mozgásáról és arról a szimfóniáról, amelyet az égitestek forgása kelt.

A mi földi természetünk is lüktet és dalol. Ebben is vannak különleges hangok, amelyek saját mozgásuk ritmusából fakadnak. Hallgattátok már csöndben figyelve a természet neszezését? Nem az emberek létrehozta mesterséges természetről, nem a nagyvárosok és a gépek zajáról beszélek. Hallgattátok már a szél hangját, a falevelek susogását, a tenger morajlását, a körülöttünk szinte észrevétlenül nyüzsgő megannyi állat motoszkálását?

Azok, akik értenek hozzá, azt mondják, hogy a természet a Földön ,,F" hangon énekel... Zenei skálánk hét hangra épül: C, D, E, F, G, A, H. Ez a hét hang megfelel a hét alapszínnek. Az a hang, amelyet felfoghatunk, vagyis a természet hangja, a középső hang. Ugyanaz, mint az emberé, aki keresztre van feszítve a térben. Három hang van alatta, és még három felette, az út egyik része mögötte, a másik fele pedig előtte. Keveréke az egyiknek és a másiknak is. Ez a természet. Ha egy kicsit felráznánk magunkat, meghallanánk, amint dalol.

Az írás Delia Steinberg Guzmán Mája játékai című kötetének A természet fejezetében jelent meg.


Link








A TERMÉSZET NEVÉBEN


Lenyűgöző kincseket rejtő bolygón élünk, de rájöttünk: ahhoz, hogy megőrizzük szépségeit, változtatnunk kell. Így született az ökoturizmus!

Volt idő, amikor az ökoturizmus kifejezés hallatán legtöbben slampos turistákat képzeltünk magunk elé, akik a távoli vadon egy eldugott szegletében tanulmányozzák a növényeket. Mindez persze már a múlté. Manapság ugyanis szinte minden valamit is magára adó utazási iroda rendelkezik zöld elveket népszerűsítő ajánlattal. A legutóbbi felmérések szerint egyre inkább növekszik az érdeklődés a természeti értékeket bemutató ökoturizmus iránt.


De mi is az az ökoturizmus?


A Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint: ,,Az ökológiai turizmus vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli őket a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával."







A fogalom persze egyáltalán nem új keletű, a 80-as években született meg. A természet szerelmesei aggódni kezdtek, hogy a turizmus veszélyt jelent a környezetre és az állatvilágra nézve. Idővel aztán egyre nagyobb figyelmet szenteltek a kérdésnek a különböző utazási cégek is, a helyiek pedig ráébredetek, csak is akkor tarthatják fenn a turisták érdeklődését, ha megóvják azt, ami különlegessé teszi élőhelyüket. Bár többféle lehetőség létezik, általában az ilyen ,,ökonyaralások" feltételezik a természetes, helyi anyagokból épült szállást, a környezetkímélő szolgáltatásokat, valamint a környezetbarát energia- és víztakarékossági megoldásokat. A lényeg azonban az, hogy hozzájáruljunk a környezet megóvásához, és a hagyományos kultúrák fenntartásához. Az igazi ökoturista helyi termékeket vásárol, az egészséges életmódra törekszik, ügyel az élővilág megóvására, és tiszteli a helyiek értékeit, szokásait. Az ökoturizmus egyébként a helyiek számára is megélhetési lehetőséget biztosít. Ugandában például emberek százai egészítik ki keresetüket azzal, hogy parkőrként dolgoznak az UNESCO-világörökségi Bwindi Nemzeti Parkban, amely Afrika egyik leggazdagabb ökoszisztémáját rejti.

Persze nem minden arany, ami fénylik. Bizonyos cégek, bár ökoturizmus néven hirdetik utazásaikat, gyakran ahelyett, hogy megóvnák a környezetet, épp ellenkező hatást érnek el. Ilyenek például az ökoszafarik is, amelyekhez gyakran négykerék-meghajtású járműveket használnak. Az ellentábor azzal érvvel, hogy a környezetbarát turizmus gyakran nem más, mint a tömegturizmust fedő egyszerű álca. Emellett a beáramló turisták akaratukon kívül és minden elővigyázatosság ellenére is komoly problémákat okozhatnak, ami beláthatatlan következményekkel járhat az érintetlen természetre nézve. Egy tanulmányban például megállapították, hogy az egyik Costa Rica-i nemzeti parkban a vadon élő majmok rendszeresen felkutatták és megették az ökoturisták által hátrahagyott szemetet.


Ökoparadicsomok


Bizonyos helyek a Földön, egyedi ökoszisztémájuknak, állat- és növényviláguknak, valamint a helyiek példaértékű természet iránti elkötelezettségének hála, kiemelkednek a többi közül. Ilyen például a Csendes-óceán rejtélyes búvárparadicsoma, a Palau-szigetek is. Palaut és környékét a híres Survivor című sorozat tette népszerűvé. A távoli szigetcsoport a Fülöp-szigetektől keletre található, 241 kisebb-nagyobb szigetből áll, és a világ öt leggazdagabb búvárparadicsoma között tartják számon. A szigetvilág nemcsak a víz felszíne felett kelti életre álmaink édenkertjét, de a víz alatt is megannyi titkot rejteget. Többek között itt található a Föld egyik leglátványosabb koralltelepe, melynek számtalan csodálatos, színes élőlény az őrzője. A Rock Islands Palau déli területén található, s kéklő lagúnáiról, egyedi alakjáról híres. Különlegessége az az egyedi medúzató (Jellyfish lake), melyben úszás közben közvetlen közelről figyelhetjük meg ezeket a csodálatos lényeket. Itt a helyiek minden erejükkel azon dolgoznak, hogy megóvják a területet a tömegturizmus ártalmaitól. A sziget környékén betiltották a halászatot, ami lehetővé tette, hogy a veszélyeztetett halfajok ismét benépesítsék a területet. Mostanra a tengeri és szárazföldi élővilág 28,2%-a védettnek minősül Palaun.







Hasonló a helyzet Costa Ricán, melynek neve gyakorlatilag egyet jelent az ökoturizmussal. A fekete homokos strandok, sűrű esőerdők és a kristálytiszta vizű folyók tökéletes kikapcsolódást ígérnek a természet szerelmeseinek. A nemzeti parkokban számtalan különleges állat él, köztük majmok, krokodilok, jaguárok, tengeri teknősök és nyílméregbékák. A környezettudatos utazók itt számtalan környezetbarát szálláshely közül választhatnak. A kormány jelentős adókat ró azokra a vállalatokat, amelyek szennyező anyagokat bocsátanak a vizekbe, és 2012 óta az energiának több mint 90 %-a megújulókból származik. Az ország területének 26%-a védett természetvédelmi zóna.







Az ökoparadicsomok listájáról természetesen nem hiányozhat Norvégia sem. Kevés ország büszkélkedhet olyan páratlan természeti csodákkal, mint Norvégia. Ez a csodálatos ország minden érzékszervünket megmozgatja. Az inspiráló tájaknak, a friss levegőnek és az izgalmas kalandoknak köszönhetően hazatértünk után úgy érezzük, mintha testileg és lelkileg egyaránt megújultunk volna. Norvégia vidékei rendkívül változatosak: hegyek, fjordok, kanyargó folyók, gleccserek, a városok közelében pedig füves tetejű, színes kis faházak tarkítják a tájat, tökéletes harmóniában a környezettel. Itt is a szigorú környezetvédelmi törvényeknek köszönhető, hogy sikerült megőrizni az ország érintetlen szépségét. A látogatók túrázhatnak, kerékpározhatnak, hegyet mászhatnak, vagy részt vehetnek a számtalan festői hajókirándulás egyikén. Norvégia megannyi élőlénynek ad otthont, köztük sasoknak, delfineknek és tengeri madaraknak. A nemzetközi környezetvédelmi politika vezetőjeként az ország gondoskodott arról, hogy megvédje egyedülálló tengeri élővilágát is, a halászat, bálnavadászat, kőolajipar szabályozásának köszönhetően.


Link
























 
 
0 komment , kategória:  Természet   
Csodálatos természet – gyönyörű nemzeti parkok a világ
  2022-08-04 20:30:41, csütörtök
 
 




CSODÁLATOS TERMÉSZET - GYÖNYÖRŰ NEMZETI PARKOK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL


Link


A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól, és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. Első alkalommal 1864-ben az Amerikai Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet, ekkor az Abraham Lincoln által aláírt törvény a kaliforniai Yosemite Valley-t és a Giant Sequoias-i Mariposa Grove-ot állami tulajdonba vette. Az első valódi nemzeti park, amely létrehozatalának pillanatában a nemzeti park nevet is megkapta, az 1872-ben létrehozott Yellowstone Nemzeti Park. Magyarországon első nemzeti parkja a Hortobágyi Nemzeti Park, melynek hivatalos alapítási időpontja 1973. január 1.

Most következzen néhány gyönyörű nemzeti park a világ minden tájáról.


Iguazú Nemzeti Park, Argentína








Fjordland Nemzeti Park, Új-Zéland








Yellowstone Nemzeti Park, Amerikai Egyesült Államok








Sagarmatha Nemzeti Park, Nepál





Banff Nemzeti Park, Kanada








Yosemite Nemzeti Park, Amerikai Egyesült Államok








Manú Nemzeti Park, Peru











Grand Canyon Nemzeti Park, Amerikai Egyesült Államok








Kruger Nemzeti Park, Dél-afrikai Köztársaság











Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park, Japán





Manuel Antonio Nemzeti Park, Costa Rica








Lake District Nemzeti Park, Egyesült Királyság





Sequoia Nemzeti Park, Amerikai Egyesült Államok











Serengeti Nemzeti Park, Tanzánia











Guilin és Lijiang folyó Nemzeti Park, Kína





Svájci Nemzeti Park, Svájc





Bükki Nemzeti Park, Magyarország











Kakadu Nemzeti Park, Ausztrália





Olympic Nemzeti Park, Amerikai Egyesült Államok








Galápagos Nemzeti Park, Ecuador











Jiuzhaigou-völgy Történelmi és Nemzeti Park, Kína














 
 
0 komment , kategória:  Természet   
Téli élmények, teli feltöltődéssal
  2022-01-30 14:15:33, vasárnap
 
 







TÉLI ÉLMÉNYEK, TELI FELTÖLTŐDÉSSEL




Magyarország télen is varázslatos! A nyüzsgő nyári főszezon strandélményei és a színpompás ősz programjai után a hűvösebb téli hónapokban sem kell bekuckóznunk, nem kell nélkülöznünk az utazás kalandjait. Hiszen a hazai tájak szépsége ismét új köntösben mutatja meg magát, amit nem érdemes elszalasztani. Ha szerencsésen ki tudod használni a havas időszakokat, akkor fehér lepelbe bújt városokat-falvakat láthatsz, bár hazánk legszebb tájai enélkül is kiváló helyszínt jelentenek a feltöltődés számos formájához.



Induljunk téli feltöltődésre családtagjainkkal, fedezzük fel ebben a hidegebb, mégis meghitt időszakban az élménydús és biztonságos belföldi utazási lehetőségeket! Utazzunk fenséges tájakra, próbáljuk ki az egyedülálló hazai gyógy- és termálfürdőket!


Annak ellenére, hogy sokan a telet a zordsággal és fakósággal, a takaróval és a meleg teával kötik össze, mégis azt mondjuk: érdemes jól felöltözni és elindulni, felfedezni a mesébe illő tájakat, és elmerülni hazánk egyedülálló termálvízkészletében, kényeztető wellness-élményeiben. A tél beköszöntével is megtapasztalhatjuk, hogy az előttünk álló hónapok sem csak az otthonmaradásról szólhatnak. Éljük át, hogy milyen jóleső érzés a zúzmarás tájban gyönyörködni vagy épp elmerülni egy lazító, pihentető gyógyfürdőben.







Kedvezményes ajánlatok

Az ország téli felfedezéséhez idén segítséget is nyújtunk: 2022. január 10. és február 28. között az ország számos helyén találsz kedvezményes ajánlatokat, a szállodák, turisztikai attrakciók, szolgáltatók, éttermek és fürdők közül közel 200 csatlakozott a kampányunkhoz, és ,,Téli feltöltődés" néven különböző ajánlatokkal várnak. A kedvezmények teljes listáját IDE KLIKKELVE találod meg: Link.


Feltöltődés testnek és léleknek

Hazánk termálvízkészlete világszinten is egyedülálló, az ország gyógyvizekben gazdag fürdőhelyei minden korosztályt tárt karokkal várnak: legyen szó gyógyhatású regenerálódásról, betegségmegelőzésről, pihentető wellness szolgáltatásokról vagy szórakoztató élményekről, a hazai fürdőhelyeken mindenki megtalálhatja a számára ideális vizes kikapcsolódási formát.


A különleges ásványianyag-összetételű vizek mellett pedig a magyar fürdők számos további érdekességet tartogatnak: legendáik, lenyűgöző építészeti megoldásaik vagy a kapcsolódó szolgáltatásaik mind plusz élményeket ígérnek. Európa legnagyobb fürdőkomplexumát és legnagyobb termáltavát is magáénak tudhatja Magyarország, de a természet formálta barlangfürdőtől a sódombon és az iszapfürdőn át a családi és vízi kalandokig rendkívül széles a magyar fürdőkultúra kínálata. Akárhol is jársz Magyarországon, szinte biztosan lesz egy termál- vagy gyógyfürdő a közelben, de a komplett rekreációs szolgáltatásokat nyújtó wellnesshotelekből is bőven akad. Kevés jobb dolog van annál, mint téli délutánokon megtisztítani a testet és a lelket egy gőzfürdőben vagy egy szaunában, vagy élvezni egy gyógymasszázs jótékony hatását.

Ismerkedj meg fürdőinkkel IDE KLIKKELVE Link vagy töltsd le Fürdőtérképünket INNEN Link, indulj útnak, és fedezd fel ezt az ezerszínű feltöltődési lehetőséget.


Jeges örömök

Magyarország szépségeit érdemes a téli hónapokban is felfedezni, ebben az időszakban ugyanis egy különleges, szokatlan arcát mutatja a táj. A téli időszak lassabb, nyugodtabb, és ez különösen jó, ha magad mögött szeretnéd hagyni egy kis időre a mindennapos stresszt. Remek program ehhez a korcsolyázás, főleg, ha Európa legnagyobb szabadtéri jégpályája csábítja siklásra az embert. Ez a budapesti Városligetben található, így a csodás környezet biztosított. A pálya palotaszerű épülete és a jégen körbe-körbe sikló tömeg olyan megkapó látvány, hogy a közeli hídról számtalan bámészkodó szokta figyelni. A jégpálya túloldalán a Vajdahunyadvár teszi még inkább mesekönyvi jelenetté a ,,Műjégen" való látogatást.

Ha viszont a nagyvárosinál természetesebb téli csodavilágra vágysz, érdemes a Balatonra utaznod inkább, ahol az élet télen sem áll meg, csupán strandételek helyett forralt borral vagy teával sétálnak a látogatók.







A természet téli szépsége

Aki természetközeli programra vágyik, azok számára ajánlott felkeresni Magyarország fantasztikus kirándulóhelyeit, amelyek az őszi színpompa után télen is fenséges látványt nyújtanak: a Bükktől kezdve a Mecseken át egészen az Alpokaljáig lenyűgöző téli panorámában lehet része a kalandoroknak. Akkor is érdemes viszont elindulni a természetbe, ha épp nincs vastag hótakaró, hiszen a fagyos reggelek, a ködből kilógó csúcsok, a deres erdők fenséges látványt nyújtanak ilyenkor is.


Kávéházi élet

Reneszánszát éli a kávéházi kultúra Magyarországon, nem csoda, hogy Budapest és a vidék történelmileg lényegesebb kávézói (felújítás után, teljes pompájukban) igazán népszerű találkozási pontok lettek az elmúlt években. És mikor is lenne jobb alkalom átélni ezt a történelmi, mégis pezsgő hangulatot, mint a téli hónapokban.

A különleges, sokszor extravagáns választékkal csábító modern kávézóknak igen szép kiegészítői ezek a patinás helyek, szorosan hozzátartozva hazánk kulturális hagyományaihoz: egykor a városok irodalmi-művészeti köreinek krémje falaik között élte életét. Az igazán hagyománytisztelő helyeken a mai napig érezhető valami abból a régimódi figyelmességből és személyességből, ami a II. világháború előtt, de különösen a századforduló táján e kávéházakat jellemezte







Télutó

A tél végének legszínesebb, legborzongatóbb és egyben legérdekesebb ünnepe a busójárás, mely a mohácsiak országszerte ismert népszokása. A felvonulók nagy zajt csapva róják Mohács utcáit, öltözékük és kellékeik jellegzetesek. Kézzel faragott maszkjaik művészi igényűek, túlméretezett kereplőket és egyéb hangzavar keltésére alkalmas eszközöket találunk náluk, hogy a zajokkal elűzzék a tél ártó erőit és utat nyissanak a tavasznak, a megújulásnak. E célért tényleg mindent megtesznek: leengedik a Dunán a tél koporsóját, valamint máglyán is elégetik jelképesen. A busójárás a mohácsi hagyományban nem csupán vicces beöltözés: a résztvevők számára valódi átlényegülés, mely egy régi és nemes rítusból fakad. A környéken járva a farsangi fánkok és a kirakodó kézművesek finomságai mellett mindenképpen kóstoljuk meg a helyi jellegzetességet, a sokácbabot, ami igen tartalmas és kimondottan jól fog esni a hideg időben.


Link

















 
 
0 komment , kategória:  Természet   
Varázslatos ösvények a világ minden tájáról
  2021-12-30 17:00:58, csütörtök
 
 




VARÁZSLATOS ÖSVÉNYEK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL


Az emberek jó része ma már városban lakik, szinte teljesen mesterséges, épített környezetben töltik az év nagy részét. Sokuk számára már alig elérhető lehetőség a vidám csatangolás nap, mint nap a szabad természetben, ami 30-40 éve még igen sok embernek meghatározó élménye volt.

Pedig az árnyas erdei utak az erdőkben kellemes sétát ígérnek, éljen bármerre is az ember. Öreg fák, meredek sziklák, pompás virágok, ismeretlen ösvények, mély csönd, halk neszek vagy zúgó szél. Az ösvények kitárják előttünk fantáziánk világát. Sohasem tudhatjuk hova vezetnek, tele vannak ígérettel, változással vagy magánnyal, emellett békét és nyugalmat sugároznak.

Az alábbiakban a világ varázslatos ösvényeinek tárházából láthatunk egy hangulatos fotóválogatást.


Belgium





Reenagross Park, Kenmare, Íroszág





Ősz a Fehér-Kárpátokban





Virginia, USA





Csehország 5





Egyesült Királyság





Ontario, Kanada





Washington, USA





Zsakaranda fa ösvény





Tajvan 10





Washington, USA





Oregon, Egyesült Államok





Írország





Taiping hegyi ösvény, Tajvan





Hitachi Park, Japán 15





Erdei ösvény Bavaria, Németország





Erdei ösvény, Oroszország





Campigna Nemzeti Park, Olaszország





Migliarino San Rossore Park, Pisa, Olaszország





Bambusz ösvény, Kyoto, Japán 20





Őszi színekben pompázó ösvény valahol a nagyvilágban





Sussex, Egyesült Királyság





Kyoto, Japán





A szerelem alagútja, Ukrajna





Hollandia 25





Ösvény a virágzó fák alatt valahol a nagyvilágban





Őszi erdei út valahol a nagyvilágban





Forrás: boredpanda

Link











 
 
0 komment , kategória:  Természet   
A Kéktúra mentén - Bükk hegység
  2021-12-29 12:00:51, szerda
 
 










A KÉKTÚRA MENTÉN - BÜKK HEGYSÉG


Egyre több és több túratárs indul el a Hollóházától Írottkőig országunkat kelet-nyugati irányban átszelő 1168,7 kilométer hosszú kék jelzésű útvonalon, hogy élményeket (és persze egy szép jelvényt) szerezzenek.

Az Országos Kéktúra érinti hazánk számos páratlan természeti és kulturális értékét, így az útvonalon két pecsét begyűjtése között nyitott szemmel járva rengeteg érdekességet láthatunk. Az OKT 23-as szakasza csaknem 63 kilométeren keresztül halad a Bükk-vidék területén, ezalatt rengeteg izgalmas helyen keresztülvezet minket (vagy éppen közvetlenül mellettük megy el). Míg előzőleg az Upponyi-hegységben található értékes helyeket mutattuk be, ebben a cikkben a Bükk-hegység területén található látnivalók, értékek kerülnek sorra.

A 23-as szakasz Putnoktól Szarvaskőig tart, útközben áthalad több védetté nyilvánított területen: a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén és a Bükk-fennsíkon is. Egyes érintett helyek fokozottan védett területként vannak nyilvántartva, ezt táblák is jelzik. Az ilyen területeken a jelzett turistautakról való letérés tilos, és a turistautakon is felelős természetjáróként kell viselkednünk, elkerülve a természeti értékek rongálását.

Szártalan bábakalács, Kovács Bence




Mályinka az Északi-Bükk lankáin elterülő kis település, melynek dimbes-dombos környezete is szuper kilátást nyújt a Bükk-vidék északi előterére. A Begyeleg tetején (ahol a kilátó most rossz technikai állapota miatt le van zárva, de ez nem vesz el túlzottan a panoráma értékéből) megállhatunk körbepillantani. Alattunk közvetlenül a település házai terülnek el, a távolban a Tardonai-dombság és az Upponyi-hegység lankái nyújtóznak el hosszan, a Bán-patak völgyében, Dédestapolcsány házai mögött pedig a Lázbérci víztározó víztükre csillog. Mályinka ősi településünk, a környék már az őskorban lakott volt. A török idők során elnéptelenedett, majd szlovákok települtek be, akik szinte teljesen asszimilálódtak a magyarok közé. Építészeti értékei közül a régi parasztházak mellett ki kell emelni az 1785-ben épült református templomot és haranglábát. A település a nevét vagy a málna szavunk szláv megfelelőjéből, vagy a ,,mál" azaz hegyoldal kicsinyítő képzőjéből nyerte.

A dombról a Mályinkát Lillafüreddel összekötő, szebb napokat látott hegyi szerpentinúton megyünk tovább, majd a Szőlő-kő mészkőszirtjére vezető ösvény mellett elhaladva a Baróc-patak völgyébe ereszkedünk. A patakvölgy egyike az Északi-Bükk szurdokszerű, mély völgyeinek, melyeknek természeti értéke mellett a tájképi értékei is kiemelkedőek. A múlt század első felében a területen kitermelt fa elszállítását erdei vasúttal végezték, a völgy oldalában ennek nyomait, az egykori vasúti töltést kiválóan felfedezhetjük, egy szakaszon éppen ezen a támfallal megerősített töltésen gyalogolunk. A Pirító-kő és a Kisvár mészkőbércei között egy kisebb völgyszorosba, szurdoknak is nevezhető szűkületbe érünk, ahol a köves patakmeder apró zúgóin sebesen bucskázik alá a Baróc-patak. A jórészt agyagpalából felépülő hegygerincekbe beékelődött triász mészkőből felépülő, környezetüknél keményebb, ellenállóbb, épp ezért kimagasló tömbök jelentős tájképi elemét adják a Bükk északi részének, és közöttük alakulnak ki a kisebb-nagyobb szurdokok is. A völgy ezen szakaszát Vár-völgynek is nevezik. A közelmúltban az Országos Kéktúra jelzése nagyjából itt indult el nyílegyenesen a Kisvár és a Dédesi vár közötti nyeregbe, ez az útszakasz a túrát régebben teljesítők emlékezetébe bizonyára élesen belevésődött rendkívüli meredeksége miatt. Az ösvény nehézsége és a természet védelme miatt azonban a jelzés nyomvonalát módosították, egészen a Vár-forrásig tovább kell mennünk. A kiépített, befoglalt forrás frissítő, tiszta karsztvizéből jó ötlet beraktározni is, hiszen egészen Bánkútig nem lesz lehetőségünk vízvételezésre. A forrás környezetében találkozhatunk vízkedvelő élőlényekkel, akár foltos szalamandrával is.

Dédesi vár, Kovács Bence




Utunk ezután a forrás feletti hegyoldalban szerpentinezik szép szálbükkösben, míg a Kisvár tövébe nem ér. A Kisvár a Bükk leglátványosabb szirtjeinek egyike, és bár tetejére (ami csak négykézláb mászással elérhető) a közelmúltban jelzett turistaút vezetett, ma már fokozottan védett területnek számít, a jelzés megszűnt, hiszen számos értékes sziklai növényfaj jelenléte mellett ragadozómadarak költőhelyének is számít a sziklafok. Helyette, ha hasonlóan kiváló panorámában szeretnénk gyönyörködni, nem nagy kitérő a Dédesi Nagyvár sziklás, kupola alakú tömbjének csúcsa sem. Az őskor óta szinte folyamatosan használt, majd a török ostrom során felrobbantott vár történetéről és a környékéről már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, ott lehet részletesebben olvasni róla (link - Fedezd fel az Északi-Bükk ősi települését). A várrom és kilátópontjainak megtekintése után utunk a gerincen vezet tovább, melynek teljes területe egészen a Vaskapuig egy több ezer éves bronz- és vaskori szkíta erődtelepülés helye. Az évezredekkel ezelőtt kialakított teraszok, sáncok, árkok nyomai napjainkban is láthatóak. A Vásárhely-parlag oldalában nem szabad elmulasztani a Vásárhely-kő kilátópontjának megtekintését, mely a Bán-patak felső szakaszára nyújt pompás kilátást.

A Verebce-nyeregben kezdjük meg emelkedésünket a Bükk-fennsík északi oldalán, a találó nevű Ördögoldalban. A rendkívül merek hegyoldalban vezető, ugyancsak meredek emelkedésű út oldalából a fák között kikukkantva olykor a Tátra csúcsait is láthatjuk, tiszta időben jelezve, hogy a fennsíkra érve érdemes lesz kitérőt tenni a Bálvány csúcsán álló kilátóba is. De előtte még el kell jutnunk Bánkútig. A fennsík északi peremét másfél kilométer hosszú, 200 méter szintemelkedésű emelkedő leküzdése után érjük el. A bánkúti bélyegzőt a sí- és turistaháznál találhatjuk, ahová a műúton átkelve ereszkedhetünk le. Sokan itt, Bánkúton osztják ketté a Bükk belsején átvezető szakaszát a túrának, melynek az az oka, hogy innen még több mint 20 kilométert kell gyalogolni a következő szálláshelyig. Bánkúton azonban mind a Turistaházban, mind a Fehér Sas Panzióban meg lehet szállni, továbbá étkezési, vízvételi lehetőség is van. A vízvételezésről itt semmiképp ne feledkezzünk meg, mert a Bélapátfalva előtti Lök-völgyig a Bükk-fennsík karsztos, víznyelőkkel teletűzdelt platóján vezet utunk, ahol a jó elnyelőképességű mészkőfelszín esélyt sem ad a felszíni vízfolyások kialakulására. Bánkút a hírnevét egyébként a hazai viszonylatban egykor igen forgalmas síparadicsoma miatt szerezte, ami a hegyvidéki jellegű klímának köszönhetően lett kialakítva. Azonban az enyhe telek és a csapadékhiány miatt ma már évről évre egyre rövidebb a síszezon.

Petőfi kilátó, Kovács Bence




Bánkútról mindenképp érdemes kitérőt tenni a 956 méterrel a tengerszint felé emelkedő hegycsúcsra, a Bálványra, ahol a mobil átjátszó mellett kialakított Petőfi kilátó szolgáltat felejthetetlen panorámát azoknak, akik nem szenvednek tériszonyban. A kilátó legfelső szintjére ugyanis csak egy teljesen függőleges fémlétrán lehet feljutni. A fentről, már majdnem 1000 méteres tengerszint feletti magasságból nyíló kilátás azonban kárpótol a nehézségekért: Déli irányban a Bükk-fennsík rétjei és erdői váltakoznak szelíden hullámozva, míg északon az Észak-Bükk mély völgyekkel és hosszú gerincekkel tagolt tája terül el. Mivel északi irányban zavartalan a kilátás, így tiszta, páramentes időben a Magas- és Alacsony-Tátra csúcsait is könnyedén kiszúrhatjuk. Ilyenkor, a nyári időszakban leggyakrabban korán reggel, napfelkeltekor lehet részünk ilyen látványban. Idefent viszont az éjszakai túrázásnak is megvan az előnye, hiszen a terület gyakorlatilag teljesen mentes a fényszennyezéstől, nem véletlenül nyerte el a közelmúltban a Csillagoségbolt Park címet. A Bálvány-csúcs neve is remekül tanúskodik arról, hogy az ősi időktől kezdve pogány népek szent helyként tisztelték a Bükk területét.

Kilátás a Petőfi kilátóból, Kovács Bence




Bánkútot elhagyva már a hamisíthatatlan bükk-fennsíki tájon járunk, ahol a bükkerdők és a hegyi kaszálórétek foltjai váltják egymást. Jelenleg nem mindenhol idilli a látvány: a múlt század első felében telepített lucfenyveseket szinte maradéktalanul eltüntetik (ennek miértjéről és módjáról hosszas viták szoktak kerekedni természetjáró/erdész/természetvédő körökben, és jelen cikk keretein belül nem szeretnék állást foglalni, az azonban mindenképp igaz, hogy az őshonos fajokat előnyben kell részesíteni a fenyővel szemben a klímaváltozás idejében), remélhetőleg a helyükön néhány évtized múlva szép, őshonos fajokból álló erdőség lesz.

A hegyi kaszálórétek, legelők a Bükk-fennsíkon nem természetes képződmények, kialakulásuk antropogén eredetű: a 18-19. században a szénégetéshez, a mészégetéshez, az üvegművességhez és a kohászathoz óriási mennyiségű tüzelőanyagra volt szükség, így az erdők egy részét kiirtották, helyükön pedig állatokat legeltettek. Ezek a rétek sok növényritkaságot rejtenek, melyek egy része a magasabb hegyvidékeken érzi jól magát, így a Bükkben a Kárpátok és az egykori hűvösebb idők hírnökeként vannak jelen. Ilyen faj például a havasi ribiszke, a szártalan bábakalács, a reliktum északi sárkányfű, többféle tárnics. A töbrökkel, víznyelőkkel, uvalákkal tarkított fennsíki táj felszíne szinte sehol nem egyenletes, ezért a hullámzó töbrök oldalaiban szomszédosak egymással az alhavasi növénytársulások és a melegkedvelő sztyepprétek. A melegebb, délies kitettségű réteken, sztyepprétfoltokon leánykökörcsin, tarka nőszirom virít. A fennsíkon tavasz végén és nyár elején rengeteg hazai orchideafélét is megtalálunk. A plató leghűvösebb területei a töbrök alján vannak, ahol nyáron sem ritkák a hajnali fagyok. Odalent már magashegyi jellegű növényvilág mutatkozik meg. Ezeket a kaszálókat, réteket a legeltetés felhagyása óta folyamatosan elgazosodás, beerdősülés veszélye fenyegeti, mely ellen a nemzeti park szakemberei élőhelymegőrzési munkálatokat folytatnak.

Zsidó-rét, Kovács Bence




Az egyik legszebb ilyen bükk-fennsíki kaszálórét a Zsidó-rét, melyen túránk is áthalad. A hullámzó domborzatú rét mai formakincse a jellegzetes tál alakú oldásformák, töbrök összeoldódásával , poljévé alakulásával jött létre. Legnagyobb töbre az egész hegységben rekordtartónak számító Mohos-töbör, mely nagy ritkán, nagyobb árvizek, hóolvadások után időszakos víznyelőtóvá alakul. A hatalmas, borókákkal és ördögszántással teletűzdelt rét a Gömör-Tornai-karszt nagy kiterjedésű karsztfennsíkjainak látványát idézi.

Tar-kő, Kovács Bence




A túránk leglátványosabb része a Keskeny-rét után következik, amikor a Bükk-fennsík déli peremére érünk. Itt érjük el a Kövek vonulatának nevezett hegygerincet, mely égbe szökő mészkőszirtjeivel Magyarországon páratlan kilátások sorozatával örvendeztet meg minket. Ha időnk és energiánk engedi, a zöld háromszög jelzésen mindenképp nézzük meg a Három-kő hatalmas sziklagyepes rétjét is 904 méteres tengerszint feletti magasságban, mely a Kövek vonulatának legkeletibb tagja. A szirtről kiváló kilátás nyílik a mélyben elterülő gerincek és völgyek hálózatára, és a szomszédos Tar-kő pompás szirtjére is, mely következő állomásunk lesz. Az elágazásba visszatérve elindulunk a kék jelzés szuszogtató kaptatóján, mely egyenesen a Bükk legmagasabb természetes kilátópontjára vezet minket. A csúcsot jelző táblától a kék háromszög jelzésen a sűrű erdőből néhány pillanat alatt bukkanunk ki a Tar-kő fantasztikus szirtjén, ahonnan az egész Dél-Bükkre lélegzetelállítóan szép kilátás nyílik. A szikla fenségesen emelkedik az alatta elterülő, hullámzó erdőségek felé. A távolban a Várhegy és az Eged gerince, és az az alatt kialakult völgymedencében elterülő Felsőtárkány, távolabb Eger házai látszanak. A hegyvonulatok mögött az Alföld végtelen pusztasága zárja a horizontot. A környezetéből déli irányból markánsan kiemelkedő Kövek vonulata a mészkő és agyagpala határán található. A magas, helyenként függőleges sziklafalak a két kőzet találkozásánál található törésvonal mentén felgyorsuló pusztulás, erózió következményeként alakultak ki. A puhább palák gyorsabban pusztultak, mint a keményebb mészkövek, így alakulhatott ki a Bükk-fennsík déli homlokzata.

Cserepeskő kilátás, Kovács Bence




Utunkat a Tar-kőről egy meredek ereszkedéssel folytatjuk a Virágos-sár-lápa erdős mélyedésébe. Hamarosan az Őserdő elkerített, természetes jellegű bükköséhez érkezünk, melyet a kerítés mellett kerülhetünk meg. Az elkerített részen átsétálni tilos, mert az Őserdő fokozottan védett terület, ahová évente néhány alkalommal nemzeti parkunk munkatársai vezetnek túrákat. Látványa azonban a kerítésen kívülről is megkapó a különböző korú fák együttélésével, rengeteg álló és földön heverő holtfával. A fákon fészkel az egyre gyakoribb uráli bagoly, de nem ritka a különböző harkályok látványa sem, melyek a korhadt fák élősködőit pusztítják előszeretettel. Az idős, természetes jellegű erdőrezervátumokban találkozhatunk a feltűnő, kék-fekete foltokkal díszített havasi cincérrel is. Az Őserdő - habár csak nevében igazi őserdő - területe másfél évszázada érintetlen terület, ahol kétszázötven évesnél is idősebb bükkmatuzsálemek is állnak. Az Őserdőt elhagyva újabb meredeken ereszkedő völgytalpon, a Simakő-lápában baktatunk tovább, majd utunk jobbra tart, a köves hegyoldalban szintet tartva. A Vörös-kő hosszan elnyúló gerincét (melynek tövében a híres Vöröskői-időszakos-források erednek) elmellőzzük, majd túránk egyik legszebb szakasza következik. A papíralapú térképeken ,,Szép kilátás!" felirattal jelzett pont hazánk egyik leglátványosabb, panorámás turistaútszakasza, ahol az ördögszántásos, sziklagyepes hegyoldalban oldalazunk, alattunk a Cserepeskő-lápa mély szurdokával. Valóban gyönyörű innen a kilátás, érdemes néhány percre elüldögélni itt valamelyik kövön.

Cserepeskő, Kovács Bence




A látványos panorámapontot elhagyva és az erdőbe beérve látjuk, hogy bizarr, cserépszerű karrok, ördögszántások meredeznek az ég felé, sűrűn borítva a hegyoldalakat. Ez a Cserepes-kő, ahol a következő bélyegzőpontot találjuk. Egy kis kitérővel, jobbra felkapaszkodunk a Cserepeskői-sziklaodúhoz, az elaggott, inaktív forrásbarlanghoz, mely ma nomád turistaszállásként üzemel, bent kályha és fekvőhely (és néhány, a turistákat előszeretettel fosztogató pele) várja a természetben aludni vágyókat. A bélyegző pedig a barlang bejárata melletti kis dobozkában található meg.

Cserepeskő, barlang, Kovács Bence




Továbbhaladva a változatos domborzatú terepen, a következő emelkedőnknél a Pes-kő alatti elágazáshoz érünk. Bár a Pes-kő egyike a leglátványosabb szirteknek a Bükk ezen részén, hatalmas egybefüggő függőleges sziklafalával, jelzés nem vezet csúcsára a védettség miatt. De nem kell búslakodni senkinek, aki mégis kilátásra vágyik, hiszen a kék egy sziklaformációra vezet fel minket, a Pes-kő-kapura, ami ismét pihenésre csábít. Az utolsó szirt, melyet semmiképp nem szabad kihagyni, az Őr-kő, mely a fennsík pereménél kicsit beljebbről, újszerű perspektívából mutatja meg a tájat. Az alatta található Őr-kő réten álló ház kibérelhető kulcsosházként üzemel (ahol vízvételi lehetőség nincs!). Az Őr-kő csúcsáról kiválóan látszik a Pes-kő jellegzetes púpja is. Az Ördög-hegy és a Sándor-hegy között, réteken és erdőben vezet kisebb-nagyobb emelkedőkkel és lejtőkkel az út. A zöld jelzés becsatlakozásánál érdemes kitérőt tenni a Kövek vonulatát nyugatról lezáró, a múltban hányattatott sorsú Bél-kő csúcsára, mely a közelmúltban kőfejtőként üzemelt, így sziklagerincének középső része gyakorlatilag teljesen hiányzik, felületét a bányászati munkák simára gyalulták. Az élet azonban erre a félelmetes méretű, holdbélinek látszó tájra is kezd visszatérni. Jó példa erre, hogy a közelmúltban a teljesen kopárnak tűnő területen a nemzeti park tevékenységének köszönhetően a fokozottan védett korai szegfű állománya növekedésnek indult.

Őr-kő, Kovács Bence




Visszatérve az Ördög-hegy oldalába, a Fennsík nyugati oldalán ereszkedünk le a meredek és köves turistaúton, míg a Katonasírok nyergébe nem érünk. A Horotna-völgy fejezeténél lévő német katonák sírjai a második világháborúban a hegység területén zajló harcok mementójaként láthatóak még ma is. A nyereg túloldalán meredek kaptató vezet a Kelemen-székének csúcsára, mely az Északi-Bükk másik nagy őskori erődített településének maradványait rejti. Leereszkedve a Lak-völgybe rövidesen vízvételi lehetőségeink is lesznek, majd a festői fekvésű Gyári-tónál beérünk Bélapátfalvára, a szakaszunk végére.

Gyári-tó, Kovács Bence





Link








 
 
0 komment , kategória:  Természet   
Szép versek a természetről
  2021-10-12 21:30:22, kedd
 
 







SZÉP VERSEK A TERMÉSZETRŐL


"Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz."

Petőfi Sándor



Gyönyörű relaxációs zene - norvég természet és hegedű, fuvola, zongora és hárfazene
/Gyönyörű relaxációs zene hegedűvel, hárfával, fuvolával, zongorával és rejtélyes énekszóval. A videó csodálatos, gyönyörű norvég tájképeket mutat be./

Link








Ady Endre: AZ ŐSZ MUZSIKÁJA


Most is együtt a Csönd s a Lárma,
Az Ősz csak bennünk változott,
Ódon és nemes muzsikája,
Ha van szép szív, ma is megleli.

Színe, könnye, búja a régi,
Nótái is a régiek,
Tud altató szépet mesélni,


De fölváj régi sebeket is.

Szépek, akik ma élni mernek,
Egy-egy feledő mosolyuk:
Drága, élet-folytató gyermek
S minden könnyük felébredt halott.







Ady Endre: A TÉLI MAGYARORSZÁG


Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,
Alusznak a tanyák.

Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajon mit álmodik?

Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.

S ahogy futok síkon, telen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.







Áprily Lajos: MENNÉK ELÉD


Mennék eléd, mert itt vagy már közel.
A déli oldalon leselkedel.
Gyökerek hallják könnyű léptedet,
átküldesz egy-egy halk leheletet,
mely szűzies még és illattalan,
de sejtető, jó langyossága van.
Csak arcom érzi még, nem sejti más,
varázs van benne, keltető varázs.
Ahol jársz, néma éberség fogad,
keresed a rügyes sombokrokat,
hogy langyosságoddal rájuk lehelj
s kipattanjon a sárga kis kehely.
Feljössz az élre, melyet hó erez,
íj válladon, a hátadon tegez,
benne az arany nyílakat hozod,
melyekkel a telet megnyilazod.
Mennék eléd, s mint fényváró anyám,
még utoljára elkiáltanám
nevedet, melyből napfény sugaraz:
Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!







Áprily Lajos: ŐSZ


Most már a barna, dérütötte rónán
mulandóságról mond mesét a csend.
Most már szobádba halkan elvonulhatsz
s hallgathatod az álmodó Chopint.

Most már a kályhatűz víg ritmusára
merenghetsz szálló életed dalán,
míg bús ködökből búcsút int az erdő,
mint egy vöröshajú tündérleány.







Babits Mihály: NYÁR


Esik a nap!
Szakad a súlyos, sűrű zápor
zuhogva istenigazából.
Állok, s nyakamba hull a lángderűs ég!
Óh gyönyörűség!

Részeg darázs
ráng körülöttem tág körökben,
ide röppen és oda röppen:
visszatérő csapongás, lenge hűség...
Óh gyönyörűség!

Hangos virág
kiált, bíbor színekkel esdve,
hogy jöjjön már a bíbor estve,
hogy halk pohárka harmatok lehűtsék:
Óh gyönyörűség!

Tornác fölött
szédülve és legyet riasztva
fúl a cseléd, liheg a gazda;
álmai: friss sörök, mély pince, hűs jég...
Óh gyönyörűség!

Boldog a nap:
de boldogság a vágy gyűrűsse!
Boldog a nap, s vágyik a hűsre...
Szeretlek s bújok tőled, lángderűs ég!
Óh gyönyörűség!







Boda Magdolna: ŐSZ


Megint úgy jön el
az ősz, hogy egyetlen
reményem se
teljesül.

Csak jön,
bő lódenkabátját meglebbenti,
és barna ujjával
sietve körberajzolja
a gesztenye leveleit.
Megint.







Dsida Jenő: MERRE SZÁLL?


Madár zeng s villan az égen
fut árnya sötéten a réten
fent tűzben két lila szárny ég
lent hamuszürke az árnyék

Röghöz tapad életem - ó jaj
szállni be bús örök óhaj
örök de örökre hiába
embernek földön fut a lába

Valahol fent két lila szárny ég
rohanok mord és hideg árnyék
botladozom magam összesebezve
messzire messzire - messze

Ó merre száll az a langy dal
az a fényes mennyei angyal?
kinek lila szárnya ragyog
kinek én csak az árnya vagyok.







Dsida Jenő: NYITVA ÁLL AZ ARANYKAPU


Az erdők hívnak engem, hogy legyen tavasz.
Száraz kútak hívnak engem, hogy buggyanjon
fel mélyükön a kristályos, tiszta víz.

Ma iszonyú nagy hit van bennem,
hogy a kóválygó felhőknek is útja van
s minden léptem után nyomot hagyok.

Ezért nem szégyenlek beszélni magamról
és nem szégyenlek a világ dolgairól,
holott vak az én szemem és süket a fülem.

Ismerjétek meg a fűben fekvő ember boldogságát.
Ismerjétek meg az aranykapút: nyitva áll
és kék patakok muzsikálnak a tövében.

Testvéreim,
Legyetek jók és szentek!
Szeressétek a bárányokat! Szeressétek a madarakat!










Dsida Jenő: ŐSZ


Mért van, hogy a szívem
Csupa, csupa bánat? -
Siratom halálát
A gyönyörű nyárnak.

Siratom halálát
A hulló levélnek,
Lassú hervadását
A virágos rétnek.

Siratom halálát
Égő forró könnyel...
...Csicsergő madárdal
Tavaszi virággal
Csak még egyszer jöjj el!







Moretti Gemma: ELKÖSZÖN A NYÁR


A felgyulladó, bíbor hajnalok,
százszinű, harmatos kertek, madárfütty,
villanó fecskék a víz felett;
még elhitetik velem a nyarat.

Ám az elhalkuló erdő,
a fák szélkócolt kontyában
az aranysárga levéltincsek,
alkonyatkor már az őszről vallanak.
Egy délután majd elköszön a nyár
búcsúzva int a borzas dáliáknak.

Még idézzük a régi dallamot,
és illatát bolondos éjszakáknak,
de az emlékszirmok lassan hullanak.
Könnyszitáló ködök, lombottépő szelek,
ott leselkednek már a kertünk alatt.







József Attila: TAVASZ VAN! GYÖNYÖRŰ!


Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!







Juhász Gyula: TISZAI CSÖND


Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.
Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.
Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.
Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!
Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk, itthon, álmodók!







Majtényi Erik: TAVASZ


Csipkés rüggyel, madárfüttyel
köszön rám, köszön rád,
s majd egy reggel, ha víg kedvvel
jól megráz egy almafát,
és a fáról, minden ágról
szirmok fellege havaz,
földön-égen csodaszépen
tündököl fel a tavasz.







Móra Ferenc: FECSKEHÍVOGATÓ


Villás farkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, piros rózsa
nyitogatja kelyhét;
itt a tavasz, lessük, várjuk
a csicsergő fecskét.







Nemes Nagy Ágnes: HÓESÉSBEN


Szakad a hó nagy csomókban,
veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.


Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madáretető!







Petőfi Sándor: ERDŐBEN


Sötétzöld sátoros
Erdőben járok.
Kevély tölgyfák alatt
Szerény virágok.

A fákon madarak,
Virágon méhek.
Ott fönn csattognak, itt
Lenn döngicsélnek.

Nem rengedez sem a
Virág sem a fa;
Hallgatják a zenét
Elandalodva.

Vagy alszanak talán?
Elszenderedtek?...



Megálltam én is és
Mélán merengek.

Merengve nézek a
Patak habjára,
Melynek nyílsebesen
Rohan le árja;

Fut, mintha kergetné
A felleg árnyát,
A fellegét, amely
Fölötte száll át.

Ekként kergettelek,
Ifjúi vágyak!
Árnyak valátok, el
Nem foghatálak - -

Menj, menj, emlékezet!
El is feledtem,
Hogy e magányba én
Feledni jöttem.










Petőfi Sándor: KI A SZABADBA!




Ki a szabadba, látni a tavaszt,
Meglátni a természet szinpadát!
Az operákban ki gyönyörködik?
Majd hallhat ott kinn kedves operát.

A természetnek pompás szinpadán
A primadonna a kis fülmile;
Ki volna, énekesnők! köztetek
Merész: versenyre kelni ővele?

Megannyi páholy mindenik bokor,
Amelyben ülnek ifjú ibolyák,
Miként figyelmes hölgyek... hallgatván
A primadonna csattogó dalát.

És minden hallgat, és minden figyel,
És minden a legforróbb érzelem...
A kősziklák, e vén kritikusok,
Maradnak csak kopáran, hidegen.







Petőfi Sándor: ŐSZ ELEJÉN


Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetejében a kéménynek...
Vándor népe ott halad.

Ott a messzeség homályin,
Ott az égnek magasán.
Látom még, mint kis felhőket,
Vagy már nem is látom őket?
Csak úgy képzelem talán.

Elröpűlnek, elröpűlnek,
Tavasz s nyár vendégei,
És őket már nemsokára
A kertek s mezők virága
S a fák lombja követi.

Mint szeszélyes hölgy, a mennybolt
Majd borul, majd kiderűl.
Ajka még mosolyg, s szemébe
Könny tolúl... ennek sincs vége,
S ajkán ujra mosoly űl.

Bús mosolygás és vidám könny!
Csodálatos keverék.
Észrevétlen karon fogja
És egy más világba vonja
A merengés emberét.

Órahosszat elmerengek,
És ha egy elejtett tárgy
Vagy harang, amely megkondul,
Fölriasztott álmaimbul:
Elmém, nem tudom, hol járt?







Petőfi Sándor: A TISZA


Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába'.

Síma tükrén a piros sugárok
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.

Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő: benne már homály van,
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.

Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.

Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.

Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be,
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.

Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.

Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.

Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. -

Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.

Többek között szóltam én hozzájok:
"Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi rosszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója."

Pár nap mulva fél szendergésemből
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!







Reményik Sándor: ŐSZI ERDŐN HAMVADÓ PARÁZS


Te szép, te szomorú, te tiszta láng!
Most már: avarba hamvadó parázs,
Én nem gyujtottalak,
Én nem oltottalak
Az őszi erdőn úgy gyúltál, magadtól.
Arra jártamban
Megcsapott messziről a meleged,
Tovább mentem,
Nem éleszthettelek.
Most hát elalszol.
Aludj.
Békesség neked.
Takarjon be a diadalmas Ősz,
A csend,
S a nesztelenül hulló levelek.










Rónay György EPILÓGUS


Ibolyaszálat leltél az avarban.
Ne tépd le.
Hadd mosolyogjon halk tavaszt az őszben
kékje.

Katicabogár baktat az országúton.
Ne lépj rá. Nyúlj le érte.
Tedd vigyázva az árokpart puha
gyepére.

Csillag csillog a harmatos füvön.
Vigyázz, ne taposs rá.
Fázik szegény. Melengető tenyérrel
hajolj le hozzá.

Bárányokra késeket köszörülnek.
Ne engedd!
A világ héja-karmában galamb sír.
Mentsd meg!










Sík Sándor: A FENYŐFA ÉNEKE


Állok cseres hegyoldalon,
Magasba szúr örök dalom:
Föl, föl, föl, fölfelé!
Nem kell a völgyi szép meleg,
A tölgyek, bükkök és cserek:
Föl, föl, föl, fölfelé!

Hulljatok alsó ágaim,
Ne vonjátok le vágyaim.
Föl, föl, föl, fölfelé!
Fussatok szét gyökereim,
Teljetek élő ereim.
Föl, föl, föl, fölfelé!

Keményedjél hű derekam.
Tartani bírd templom-magam.
Föl, föl, föl, fölfelé!
Te lombosodjál koronám,
Vidd a magasba mély imám,
Föl, föl, föl, fölfelé!

Évente új-új adorál
Zöldecske hármas gyertyaszál
Föl, föl, föl, fölfelé!
A kúszó templom egyre szebb,
Ez az imádság teljesebb.
Föl, föl, föl, fölfelé!

És egyre több karcsul elő
Iker-templom: testvér fenyő,
Föl, föl, föl, fölfelé!
Ahol az élet idegen,
Aszályra perzselt köveken,
Föl, föl, föl, fölfelé!

Templomi zölddel fonjuk át
Pogány hegyormok homlokát,
Föl, föl, föl, fölfelé!

S megnyitja vén szemét a bérc.
És rajtunk át az égre néz,
Föl, föl, föl, fölfelé! S az égnek úgy sikoltja át
A föld sóvárgó mély dalát,
Föl, föl, föl, fölfelé!







Schmidt Károly: AZ ÁRTATLAN TERMÉSZET


Varázslat, vagy valóság
mit a természettől kapunk?
Vajon az a sok jóság
megérdemelt, igaz jussunk?

Az esendő természet,
mint kis gyermek a bölcsőben,
lelkében csak szeretet,
mi ott lapul az ölében.

Piciny kezét fogni kell,
egyedül van, oly magányos,
ha kérdezik nem felel,
Ő szótlanul csodálatos.

Szeretete önzetlen,
azt feltételek nélkül ad,
segíts a Természeten,
hisz mindig kis gyermek marad.

Soha ne hagyd magára,
figyeld minden rezdülését,
rászolgál a Hálára,
Neked adja szeretetét.

Ne tétovázz, ringasd Őt,
ne láss könnyet a szemében,
kergess el minden felhőt,
mely fölé borul sötéten.

Áld meg Őt, hisz érted van,
Ő az Isten teremtménye,
gyermekien ártatlan,
Ő az ember szeme, fénye.










Szabó Kila Margit: GYÖNYÖRŰ TERMÉSZET!


Óh Istenem!
De gyönyörű a természet!
Uram, a szép alkotásod körbevesz!

Te adtad
nekünk e paradicsomot!
A gyöngyharmatos bokrokat,
A fényben ölelkező lombos fákat,
Az ágain daloló pacsirtákat.

Cinkék, fecskék,
most daloljatok szépen!
Madarak és Fák Napján ékesebben!
Titeket csodál sok ember, s a világ!
Ha nem lennétek, üres lenne a táj.

Nem lenne fű,
lepke, bogár és virág.
Nem lenne tűzifa, bútor, asztal, ház.
Az erdei állatoknak otthona.
A madár sem dalolna nekünk soha!

Hálát adunk
Neked Istenem a fákért,
Madarakért, gyümölcsökért, virágért.
Ezért a szép földi paradicsomért!

Csicseregj kis
fecske, dalolj pacsirta!
Fájdalmas dalodat, mindenki hallja!
Emberek! Óvjátok a természetet!
Ne pusztítsátok a fákat, réteket!

Ne bántsátok
az erdőt, madarakat!
Régi természetet hozzátok vissza!
Fohászát, a pacsirta így dalolja.


Szabó Kila Margit - Gyönyörű természet - Videó

Link








Szabó Lőrinc: POCSOLYÁK


Esett. Megint kisütött. Szanaszét
tócsák ragyogtak. Mint mély szakadék,
nyílt elém egy-egy tükrös pocsolya,
a fekete Föld egy-egy ablaka,
s az Ég beléjük oly mélyre esett,
hogy szédítette a rémült szemet
s egy pillanatra elhitette, hogy
lent valahol egy másik ég ragyog,
igen, egy másik: az, amelyik a
talpunk alatt szikrázik: Számoa
vagy hogy is hívják azt a szigetet,
mely valahol épp alattunk lehet:
annak az ege tátongott felém,
vagy majdnem az, olyan iszonyu fény,
oly gyönyörű, gyémántkék áradás
rohant meg lentről, olyan ragyogás
csapott elő, és olyan hirtelen,
hogy azt hittem, mindjárt beleesem,
és csak kápráztam és szédültem és
oly jó volt e gyönyörű tévedés,
hogy sokáig eljátszottam vele
s szerettem volna mutogatni... De
aztán, mégis, nem szóltam senkinek:
kinevettek volna az emberek,
míg most, versben, elhiszik a csodát,
a valóságot: hogy a pocsolyák
tükrös fényükkel a tavaszi napban
kilyukasztották a Földet alattam!







Szilágyi Domokos: ŐSZI TÁJ


reszketnek a szélben a fák
őszi világ őszi világ
szerelmüket vesztik a fák
őszi világ őszi világ
szerelmet vall ma az avar
őszi vihar őszi vihar
a csók úgy is teremt ha fáj
őszi világ szép őszi táj







Fjodor Tyutcsev: TÉLI ERDŐ


Tél-boszorkány bonthatatlan
bűbájában, mint mese,
dér-palástban, néma fagyban
áll a fenyves mozdulatlan
csodacsipke-ligete.

Halva tán és mégis élve
tűri, szinte álmai
gyönyörétől megigézve,
hogy a hónak már egész be-
fonják piheláncai.

Ha nyugatról, ha keletről
a ferde nap rácikáz,
meg se rezdül - mint ijesztő
üvegtűzvész, gyúl az erdő:
káprázatos fényvarázs!

Ford.: Szabó Lőrinc







Várnai Zseni: CSODÁK CSODÁJA


Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés... tavasz!







Paul Verlaine: ŐSZI SANZON


Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg,
halvány beteg,
míg éjfél
kong, csak sírok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.

Óh, múlni már,
ősz! hullni már
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...

(Tóth Árpád fordítása)













Vass János: NE SZÉGYELLD KIMONDANI


Ember, ne szégyelld kimondani: SZERETLEK,
Ne csak dajkádnak, kedvesednek mondd, szeretlek. . .
De mondd a Holdnak, a Napnak is, hogy szeretlek,
És mondd a szélnek, a fellegeknek, szeretlek, szeretlek!

Mondd a forrásnak, a csermelynek, szeretlek,
A tavaknak és a tengereknek, szeretlek. . .
Mondd a hegyeknek, a fenyveseknek, szeretlek,
És a virágoknak, a mezőknek, szeretlek, szeretlek!

Mondd a delfinnek, a kismadárnak, szeretlek,
A pillangóknak, az őzikéknek, szeretlek. . .
Mondd a Földnek, Égnek, csillagoknak, hogy szeretlek,
Minden népnek, összes gyermekének, szeretlek, szeretlek!

Ám, ha szégyellnéd kimondani, hogy szeretlek,
Hát kiáltsák világgá tetteid, szeretlek. . .
E szócskától megszépül a világ, szeretlek,
És akkor meglátod, visszakiált, szeretlek, szeretlek!

Meglátod, visszakiált.







Weöres Sándor: BALLADA HÁROM FALEVÉLRŐL


Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.
És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból -
Elröpült három falevél

Az egyik magasba vágyott:
talált a felhők közt új világot,
emelte, emelte a szél.
A másik rohanni vágyott:
magasba hágott és mélybe szállott,
sodorta, sodorta a szél.



Harmadik szédülni vágyott:
szemét lehunyta, semmit se látott,
kavarta, kavarta a szél.
Lobogott három falevél.

Lehullott három falevél
tehetetlenül a világból.
Ott lenn a sár, fekete, mély -
ki emel fel az őszi sárból,
ti szegény három falevél?

Halász Judit - Ballada három falevélről

Link








Versek az őszről - Ernesto Cortazar zenéjével

Link



Gyönyörű Nyugtató Zene • Csendes Zongorazene És Gitárzene
/Gyönyörű nyugtató zene Peder B. Helland -tól. Élvezd a csendes zongora- és gitárzenét ("Sunny Mornings") madárdallal a háttérben./

Link














 
 
0 komment , kategória:  Természet   
140 éve született Kittenberger Kálmán
  2021-10-10 19:15:38, vasárnap
 
 




140 ÉVE SZÜLETETT KITTENBERGER KÁLMÁN


Kittenberger Kálmán (Léva, 1881. október 10. - Nagymaros, 1958. január 4.) magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, 1920-1948 között a Nimród vadászújság főszerkesztője.

Sokan csak magyar Afrika-vadászként vagy ,,nagy oroszlánölőként" ismerik, de a kalandos utat bejárt Kittenberger Kálmán élete ennél sokkal többről szólt. Nevével kirándulás közben a Dunakanyar és a dél-börzsönyi táj több pontján is találkozhatunk, igaz emléket ugyanakkor híres barátja, Fekete István állított neki, aki a nimbusz mögé látva írta meg a vadász hányattatott történetét.







Manapság a természetjárók egy része a vadászokban csupán az erdők szívtelen mészárosait látják, akik olyan drága és véres hobbinak hódolnak, amely csupán az ölésről szól. Ezt a képet némiképp enyhítve és formálva indulunk el a Dunakanyar fölé magasodó, a Szent Mihály-hegy oldalában húzódó Kittenberger-ösvényen, hogy megismerjük egy legendás vadász történetét, aki kutató zoológus és kiváló természettudományi író is volt egy személyben. Börzsönyi utunk során több olyan helyre is ellátogatunk, ahol Kittenberger élt és vadászott, illetve ahol az egyik legnagyobb tisztelőjével és barátjával, Fekete István íróval töltötték szabadidejüket.







Kittenberger Kálmán 1881-ben született a felvidéki Léván egy nyolcgyermekes iparoscsalád utolsó sarjaként. A természet már a kezdetektől lenyűgözte, különösen a madárvilág vonzotta. Fiatalkora óta álmodozott távoli, egzotikus vidékekről, amelyek újságok képein jelentek meg előtte mint jövőbeni terveinek színhelyei. Tanulmányai során nagy hatással volt rá természetrajztanára, Kriek Jenő, akitől megtanulta a szakszerű állatpreparálást és a természetrajzi anyagok gyűjtését, konzerválását, majd neki köszönhette, hogy segédpreparátorként dolgozhatott a Magyar Nemzeti Múzeum laboratóriumában. A családnak nem volt pénze Kálmán taníttatására, és a múzeumtól kapott fizetése is oly csekély volt, hogy félbe kellett szakítania főiskolai tanulmányait. Munkája iránti lelkesedése kezdett alábbhagyni, a nagy utakról szőtt álmai pedig egyre elérhetetlenebbeknek tűntek.


Fotó: Nimród Archív





A húszéves Kittenberger depresszióba zuhanva küzdött a napi betevő falatért. Később barátjának - az egyébként sosem panaszkodó, magáról keveset beszélő - Kittenberger megvallotta, hogy ekkortájt az öngyilkosság gondolata kerülgette, és az éhezés és az elkeseredés vitte Tatrangra, a hétfalusi csángók közé, ahol tanítói állást vállalt 1902 őszén. Itt, ha szerény körülmények közt is, de a tanítás mellett legalább vadászhatott, és megfigyelhette a Kárpátok élővilágát. Fél év sem telt el, amikor Bársony Józseftől levelet kapott, aki egy utazás lehetőségét kínálta fel neki.

Egy bácskai földbirtokos, Damaszkin Arzén, egy kelet-afrikai expedíciót szervezett, és preparátort keresett. Kittenberger azonnal igent mondott az ajánlatra, még annak ellenére is, hogy munkáját csak koszt-kvártély jelleggel tudták honorálni. Az utazás költségeit és a felszereléseket a Nemzeti Múzeum biztosította számára, annak fejében, hogy külföldi tartózkodása idején természetrajzi gyűjtéseket végez az intézmény számára. 1903 januárjában, amikor hajójuk kikötött a kenyai Mombasában, Kittenberger élete új irányt vett.

A fekete kontinens belsejébe vezető közel 300 km-es út egyharmadát vasúton tették meg, majd gyalog folytatták Moshiig. Kittenberger útközben maláriát kapott, és Moshiba már félholtan érkezett a poggyászszekéren. Itt egy katonaorvos vette kezelésbe és kininkúrára fogta. Kittenberger az egy hónapos lábadozása miatt nem tudott csatlakozni Damaszkin expedíciójához. Ez idő alatt megtanulta a kiszuahéli nyelvet, és amikor már jobban volt, a tábor körül rovarokat és madarakat kezdett gyűjteni a múzeum számára. Damaszkin öt hónappal később hazautazott, és végleg magára hagyta az idő közben felépült Kittenbergert, aki egyedül, jóformán nincstelenül is vállalta az afrikai gyűjtőmunkát.


Kittenberger egy elejtett elefántbika mellett fegyverhordozójával. Tanganyika, 1926
Fotó: Nimród Archív





Voltaképpen ekkor született meg a híres vadász és kutató, aki afrikai pályafutása során, minden nehézség és nélkülözés ellenére, értékes és páratlan természetrajzi anyagokat gyűjtött, mindent - még saját testi épségét is - alárendelve a tudománynak, amely ekkortájt még igen keveset tudott Afrika e vidéknek egzotikus állatvilágáról. Többször is megfordult olyan helyen, ahol a helyiek először láttak fehér embert. Expedícióit az elejtett és befogott állatok árából tudta finanszírozni - otthonról minimális, jóformán csak erkölcsi támogatást kapott az áldozatos munkájáért.

Kittenberger kisebb-nagyobb megszakításokkal (1903-tól 1929-ig) összesen 16 évet töltött el Afrikában, ahol bejárta a Kilimandzsáró és a Viktória-tó vidékét, behatolt Etiópiában a Danakil-vidékre, valamint Uganda távoli részeire és többek között Belga Kongóba is eljutott. Ez idő alatt több mint 60 000 tételből álló anyagot gyűjtött a múzeum és a fővárosi állatkert számára, benne 300 új állatfaj példányaival, amelyek közül mintegy negyvenet róla neveztek el. Egyik útját követően 120 példányból álló élőállat-rakománnyal érkezett meg Budapestre, ami annak ismeretében is egyedülálló volt, hogy az út során az állatok nagy része egy járvány következtében elpusztul. A bolhától az elefántig szinte minden állattal volt dolga, így igazi szakértője lett az afrikai élővilágnak. Nem csupán elejtette az állatokat, megfigyelte a viselkedésüket, befogta és idomította, ha pedig kellett, gyógyította is őket.

Afrikától a Börzsönyig

Aki Kittenberger Kálmán nyomába ered, azt az út Nagymarosra viszi. Itt élt 1958-ban bekövetkezett haláláig a híres ,,afrikai", akiről a településen iskolát és utcát is elneveztek, emlékét pedig egykori lakóháza és a főtéren álló mellszobra is őrzi. A vadászt a 20. század viszontagságai és a sors hozta erre a vidékre, miután 1919-ben nincstelenül és egy szál ruhában tért haza a hadifogságból. Egy kénytelen-kelletlen, ismerőse által kikényszerített vendégségnek köszönhetően keveredett Nagymarosra, ahol egy hozzá hasonló kutató, Kovács Ödön (akit Kittenberger Afrikában ismert meg) húga, Lívia - Kittenberger későbbi felesége - szeretett volna többet megtudni bátyja tragikus, Afrikában történt haláláról.


Kittenberger-ház Nagymaroson - Fotó: Gulyás Attila




A nagymarosi villa belülől - Fotó: Gulyás Attila





Az emberkerülő, szófukar és makacs Kittenberger sokáig halogatta a találkozást, pedig vendéglátója nem csupán faggatni akarta: bátyja megüresedett házát is felajánlotta neki. Erre az ajánlatra még a büszke és segítséget el nem fogadó vadász sem mondhatott nemet, hiszen semmije sem volt, amiről a világháború tehetett. Kittenberger 1914-ben Afrikában, éppen angol fennhatóságú területen vadászott, amikor kitört a háború. Az angol hatóságok - mint ellenséget - letartóztatták, mindenét elkobozták, és egy indiai hadifogolytáborba vitték. A vadász az állatokról szerzett tapasztalatait itt is tudta kamatoztatni. Főleg kígyók befogásával javított fogsága körülményein, ugyanis a kígyóbőrök értékes csereeszköznek bizonyultak.


Kittenberger első elejtett hím oroszlánjával. Tanganyika, 1904 - Fotó: Nimród Archív





Miután hazatért a hadifogságból, és sora rendeződni látszott, a Nimród című vadászszaklap szerkesztője, majd tulajdonosa lett. Más újságokba is írt, és széles körű levelezést folytatott a kor vezető természettudósaival. Írásaiban kínosan ügyelt a tudományosságra, a precizitásra, és ezt mindenki mástól is szigorúan elvárta. Fekete István - még mezőgazdászként - ez idő tájt küldte el cikkét a Nimródba, amely nem csupán elnyerte Kittenberger tetszését, de további írásra biztatta a jövőbeni írót. ,,Ő, egyedül Ő jelölte meg nekem az utat, amelyre akkor ráálltam, s ballagok rajta ma is szívemben a hála melegével és a múlhatatlan szeretet rőzsetüzével" - emlékszik meg Fekete barátjáról és íróvá válásáról a Kittenberger Kálmán élete című könyvében. ,,Egyébként az emberekkel nemigen törődött. Barátait - azt a keveset - szerette, ellenségei felett elnézett, és általában jóindulatú volt mindenkihez, de nem közeledett senkihez. Egészen más volt az állatokkal szemben. Néha ellenfélként kezelte őket, de soha nem ellenségnek. És soha meg nem alázta őket, sem szóval, sem tettel. [...] Nem is díszítette lakása falát egyetlen oroszlánbőr sem, pedig ezzel minden vadász szívesen eldicsekszik, mégpedig joggal" - jellemzi az író a nagy Afrika-vadászt, aki a 20-as években is több alkalommal megfordult a fekete kontinensen. Ismeretséget kötött egy másik szenvedélyes vadásszal, Horthy Jenővel, a kormányzó testvérével, aki nemcsak támogatta, de el is kísérte Kittenbergert további afrikai expedícióira. Az igazi hírnév, a tudományos elismerés vagy bármilyen kitüntetés viszont ezután sem adatott meg számára. Fáradhatatlan gyűjtői és írói munkáját itthon csak szűk szakmai körökben ismerték, pedig Angliában - a tudományos vadászirodalom hazájában - már ekkor nagy sikert arattak az Afrikáról szóló könyvei és írásai.


A nagymarosi villa nappalija - Fotó: Gulyás Attila





Menedék az erdő mélyén

Kittenberger és Fekete sokszor vadásztak együtt, és a börzsönyi Rózsakunyhó volt az egyik kedvenc menedékük. Sokszor hetekre is elvonultak ide a város zaja és az emberek világa elől, elmerülve a természetben, ami mindkettőjük számára az igazi otthont jelentette. ,,Szénaágyán mély és puha volt az álom, asztalán ízletes a kenyér, éjszakájában mély a csend, és nappalában ajtóm előtt járt a napsugaras szabadság" - írja Fekete a Rózsakunyhóról egyik visszaemlékezésében. Bár Kittenberger több könyvet is írt afrikai útjairól, emlékeiről, kalandokról ritkán beszélt, akkor is csak a barátainak, leginkább akkor, ha jó kedve volt.


A börzsönyi Rózsakunyhó, Kittenberger és Fekete István menedéke vadászataik során - Fotó: Gulyás Attila





Fekete István nem csupán a közös vadásztörténeteket jegyezte le, de azon ritka pillanatokat is, amikor ,,Kitti" hajlandó volt a múltról beszélni. Ilyenkor a korábban már megírt, de szerény és szűkszavú történetek megelevenedtek, a rendíthetetlen vadász félelmét sem tagadva mesélte az oroszlánnal vívott kézitusáját, amelybe kis híján belehalt. 1904-ben írt levelében Kittenberger így meséli a történteket Damaszkin Arzénnak, ami jól szemlélteti a vadász tárgyilagosságát:

A Lettima-hegyek alól súlyosan megsebesülve, 12 nehéz és sok apró sebtől és nagy vérveszteségtől elgyengülve hoztak a másszaiak Moshiba. Június 11-én reggel leütött egy oroszlán. Mindez nem történt volna meg, ha puskám a második lövésre nem mond csütörtököt, midőn a meglőtt oroszlán támadott, és közelre kellett várnom, mert a magas fűben nem láttam. Irtózatos küzdelem volt ez, és senki sem volt a közelben. Végre bal kezemmel elkaptam a nyelvét, s azt erősen megrántottam. Ez a bestiát annyira zavarba ejtette, hogy volt időm a rossz patront kirántani, ismételni, és ellenfelemet szembe lőni. Az oroszlán mellől nagy nehezen feltápászkodva, tanyám felé kezdtem vánszorogni. Útközben többször összeestem. Tanyám közelében végképp elhagyott az erőm, de ekkor embereim jöttek, és bevittek. Itt a sebeket kimostam és bekötöztem, és jobb kezem lecsüngő középső ujját levágtam. Mauser puskám, mellyel, mikor az oroszlán leütött, védekeztem, most igazi kuriozitás; úgy hiszem, beillene akármelyik gyűjteménybe; hat helyen látszik meg az állat foga.


Afrikai emléktárgyak a nagymarosi villában - Fotó: Gulyás Attila





Kittenberger ujja

Ezt a bizonyos levágott ujjat, amelyet az oroszlán félig leharapott, spirituszba tette, majd elküldte a múzeumnak a köröm alatti arzénmérgezés jeleivel, amelyek minden szorgalmas madárpreparátor körme alatt láthatók. Egyfajta fricskának szánta ezt megbízója felé, jelezve: ő becsülettel végzi a dolgát, de ehhez kevés támogatást és elismerést kap. ,,Két töltényem van, míg az osztrákok támogatását élvező Holubotnak 21 000, ami 7 szekéren fér el" - írja egyik levelében. Amíg a Monarchia nemzeti ügyként kezelte az osztrák Holubot expedícióját, és mindent megadott neki a siker érdekében, addig az ismeretlen magyarral nem sokat törődött a hazája.


Emlékek és elmúlás

A Rózsakunyhótól nem messze, a Nagy-Kelemen-hegyen máig áll egy vadászles, amelyet még Kittenberger építtetett és használt. Turistaút nem vezet ide, de a rozoga építményen ma is tábla hirdeti egykori tulajdonosa emlékét. Kittenberger hírneve a 30-40-es évekre megnőtt, és még a filmhíradó is felvette, miközben a nagymarosi nyesttenyészetét bemutatva játszik az állatokkal, de munkásságáért méltó elismerést ekkoriban sem kapott. ,,Kittenberger Kálmánról sokan azt mondták, hogy nehéz ember, hogy gőgös, zárkózott, sőt rideg, néha pedig goromba volt. De ezek nem ismerték őt. [...] Élete nem volt rózsás, az bizonyos. Nem kapott kitüntetést, nem kapott állást, nem kapott elismerést. Igaz, nem is pályázott semmi ilyesmire. Egyetlen vágya volt, hogy az állatkert igazgatója lehessen, hogy kutatásait és az állatkert benépesítését folytathassa. [...] ,,Megverekedett az oroszlánnal, a maláriával, a feketevízlázzal, csak a kilincsekkel volt baja: nem tudott kilincselni. Nem tudott dörgölődzni, nem tudott hajlongani. Már akkor is »kemény volt a dereka«, és sajnos egyre keményedett, de most már fizikai alapon" - emlékszik vissza Fekete a barát jellemére és fizikai állapotára.


Ma is áll a Kittenberger-magasles - Fotó: Lánczi Péter, Gulyás Attila





A második világháborút és a kommunista hatalomátvételt követően Kittenbergert is félreállították. Nem írhatott, nem is vadászhatott. Az 50-es években végül visszakapta a fegyverét, újra dolgozhatott a Nemzeti Múzeumnak, illetve 1956-tól újra publikálhatott. Ugyanebben az évben a forradalom harcai során tűz ütött ki a múzeumban, és a nevével fémjelzett Afrika-gyűjtemény megsemmisült. Ez lelkileg nagyon megviselte az elmeszesedett gerincével küzdő Kittenbergert. Hiába a kezelések és a reuma elleni gyógyfürdők, ahogy a fájdalom és a mozgáskorlátozottság egyre nőtt, úgy nőtt benne a néma depresszió is. Ilyennek látta a barát a barátot: ,,Mindig szomorúság vette markába a szívem, mert ez már több volt mint magány, több volt mint várakozás a végtelenség előcsarnokában. [...] Aztán december lett, és tél. Az év utolsó napján jött a telefon: agyvérzés." Kittenberger Kálmán 1958. január 4-én halt meg családja és barátai körében, nagymarosi otthonában. Nevét még ugyanebben az évben felvette a Veszprémben ekkor nyíló növény- és vadaspark, az egyik legnagyobb Afrika-kutató emléke előtt tisztelegve. Egyetlen magyar ember sem rendelkezett olyan átfogó ismeretekkel Afrika állatvilágáról, mint ő. Munkássága, könyvei nem csupán szakmai szempontból értékesek. Mindenki számára maradandó olvasmányélményt nyújtanak.


Forrás: Fekete István Kittenberger Kálmán élete című könyve
Szerző:Lánczi Péter


Link








Az utolsó vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



Kittenberger Kálmán életéről tévéfilm készült Bodrogi Gyula főszereplésével.
Kittenberger Kálmán, a nemzetközi hírű természettudós, vadász, Afrika-kutató, író-főszerkesztő kalandokkal teli életébe nyújt betekintést Az utolsó vadászat című játékfilmes elemekkel teli dokumentumfilm, amelyet az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából mutattak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban

A természettudós, a legnagyobb magyar vadász, az Afrika-kutató, az író-főszerkesztő Kittenberger Kálmán páratlan kalandokkal teli életébe nyújt betekintést az a játékfilm dokumentumfilm, amely az “Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából készült. Barátja, Fekete István segítségével mutatja be az alkotás, milyen ember volt Kittenberg: mindig őszinte, bátor, tisztességes. Az állatok feltétel nélküli szeretete és tisztelete jellemezte, ami műveiben és hagyatékában él tovább.


Link



Kittenberger Kálmán sírja a Farkasréti temetőben - Fotó: Lánczi Péter



Térkép: Bába Imre - Fotó: Bába Imre








 
 
0 komment , kategória:  Természet   
Hazánk 9 legkülönlegesebb vára, amik tökéletesek lesznek a h
  2021-09-24 20:45:23, péntek
 
 













HAZÁNK 9 LEGKÜLÖNLEGESEBB VÁRA, AMIK TÖKÉLETESEK LESZNEK A HÉTVÉGI KIRÁNDULÁSÁHOZ


Annyi gyönyörű nevezetességgel büszkélkedhet hazánk, hogy nehéz eldönteni melyiket is válasszuk a hétvégi kirándulásunk helyszínéül. Most a legkülönlegesebb várakat vesszük sorra, hogy kicsit segítsünk a döntésben.

Magyarország legjobbjai: Hazánk 9 legkülönlegesebb vára, amik tökéletesek lesznek a hétvégi kiránduláshoz







1. Budai vár


A Budai Vár, a Szent György téren található, Budapest városképének meghatározó építészeti remekműve. A 13. századtól adott otthont a magyar királyoknak. Ebből a korszakból a középkori falak és néhány épület maradt fenn, de a 19. században jelentősen átalakították Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján. Az itt található Halászbástya tornyaiból és teraszairól a Dunára és a közeli Mátyás-templomra nyílik kilátás. A vár épülete ma komplex kulturális intézményként funkcionál. Itt kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum. Számtalan gasztronómiai és kulturális eseményt is tartanak itt.

A várnegyed egyik legszokatlanabb nevezetessége kétségkívül Abdurrahman pasa sírja. A műemléken Buda utolsó török helytartójáról ez olvasható: "Hős ellenfél volt békesség vele!". A török katonai vezető a korabeli történetírók szerint az Anjou bástya közelében, félúton a mai Hadtörténeti Múzeum és a Bécsi kapu között halt meg harc közben, itt emelték neki az emlékművet Szabó György leszármazottai 1932-ben.







2. Vajdahunyad vára

A Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált, így az 1896-os milleniumi ünnepségekre elkészítették mását a budapesti Városligetben, ezzel az ezeréves magyar építészetet megjelenítve egyetlen épületben. Az épület különböző stílusok keveredésében épült a romántól, a gótikustól és a reneszánsztól egészen a barokkig. Lényegében 21 kisebb, egymáshoz csatolt épületből tevődik össze, amelyek mind magyar és román várak és kastélyok mintájára készültek el. Napjainkban ez a vár ad otthont a Mezőgazdasági Múzeumnak. Az épület körül található a Városligeti-tó, ami önmagában is megér egy látogatást.

A vár eredetileg csak ideiglenes kiállításként működött volna, így kartonpapírból és fából készült, de olyan népszerűvé vált, hogy 1908-ra kőből és téglából is megépítették.







3. Visegrádi vár


Visegrád leghíresebb építménye kétség kívül a Visegrádi vár, amely a Várhegy tetején áll. A Fellegvár és egyben Visegrád Károly Róbert uralkodása idején nyerte el máig élő kultuszát, amikor az uralkodó Visegrádot jelölte meg mint hivatalos székhelyét, s mint az ország fővárosát. Története során a koronát és a koronaékszereket több alkalommal is őrizték itt. A Várhegy tövében található Salamon-torony is része az egységnek, mint Alsóvár, annnak ellenére, hogy gyakran különálló látványosságként emlegetik. A város legmagasabb pontján a Fellegvár áll, melynek teraszáról rendkívüli panoráma nyílik a Dunakanyarra és ahol több, középkori kiállítás is megtekinthető.

Az vár az 1500-as években óriási pusztítást szenvedett el és 1544-ben török kézre került. Ezt követően felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak az építmény, hanem a teljes város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején kezdődtek, és a felújítások még napjainkban is tartanak.

A Visegrádi-hegység és a Börzsöny hegyei találkozásánál fekvő Duna kanyarulata Magyarország egyik legszebb pontja. Itt található hazánk legvadregényesebb szurdokvölgye, benne a Rám-szakadékkal, a Prédikálószékkel, és a Hegyes-tetőtev, melyről lenyűgöző panoráma nyílik a Dunakanyarra. Túrázásra fel!







4. Sümegi vár

A Sümegi Vár az ország egyik legszebb középkori erődje, amely a történelmi viszontagságok ellenére ma is gyönyörű látványt nyújt, ahogy a hegytetőről uralja környezetét. A belsőtornyos vár, szabálytalan sokszög alaprajzával, észak-déli tájolásával a síkságból 87 méter magasra kiemelkedő magas Várhegy tetején található. Három nagyobb egységből áll, a külső-, a belső és fellegvárból. Az erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. Az ide látogatókat kiállítások, kulturális programok és lovas műsorok is várják, Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén.

A vár fontos katonai szereppel bírt a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság.







5. Gyulai vár


A Gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, Gyula belvárosában áll. A sokéves viszontagság után a második világháborút követően megkezdődött az épület állagának helyreállítása. A vár és a vármúzeum felújítása véglegesen 2005-ben fejeződött be. A Corvin János Múzeum állandó kiállítása is itt működik, amely betekintést nyújt a vár életébe. A várkert egész évben színes kulturális és gasztronómiai programok helyszíneként szolgál. A nagyobb rendezvények kapcsán többször begyújtásra kerül a kemence, sülnek a finom kenyerek, fellobban a kovács tüze, elindul a fazekaskorong, így érdemes akár az egész családdal ellátogatni ide.

Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.

Gyula egyik legkülönlegesebb nevezetességét se hagyja ki, ha itt jár, ami nem más, mint az egykori Almássy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült gyulai Várfürdő. A gyógyfürdő vize mozgásszervi megbetegedések, helyi idegbántalmak, gyulladásos nőgyógyászati betegségek és rehabilitációs kezelések esetén is nagyon pozitív hatással rendelkezik. A hatalmas zöldterületnek köszönhetően még a legforgalmasabb napokon is lehet csendes, pihenésre alkalmas területeket találni a fürdőben.







6. Boldogkő vára . Boldogkőváralja


A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. A hegy, melyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A vár az Országos Kéktúra egyik állomása, így kedvelt úticél a túrázók körében is. Az épület legkülönlegesebb része az Oroszlánszikla, amely egy 20 m magas sziklagerinc végén áll, ahová őrbódét építettek. A vár pincéjét és a várborozót a föld alatt összekötötték, így a felfedezőtúrát követően a fáradt és szomjas turista a hűvös várborozóban találja magát.

A legenda szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta a nevét. Ő volt az aki IV. Béla királyunkat a tatárjárás idején állítólag megmentette.

A Boldogkőváralja körül is húzódó Zempléni-hagység csodálatos élővilággal rendelkezik és a kisebb hegycsúcsokat meghódítva is egészen különleges látvány tárulhat elénk, így érdemes egy kis túrát tenni a természetben is, ha a várat tervezi meglátogatni.







7. Bory-vár


Bory Jenő azon kevés művészek közé tartozik, akik még életükben be tudták fejezni a legnagyobb alkotásukat. A művész saját műalkotásának tekintette a várát, amely évről-évre fejlődött és terjeszkedett. A különleges lakóház a magyarországi szimbolikus építészet egyedi példája. Az épületben több száz szobor és festmény található, külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel mozaikok, üvegfestmények, díszkutak. A százoszlopos udvar folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. Bory Jenő a vár főépületében, az Elefántos udvar fölött, az emeleti szinten építette meg tágas, nagy szobrok mintázására is alkalmas műtermét és a kisebb kiszolgáló helységeket. Mostanra persze ez az egész - bár őrzi eredeti jellegét - elsősorban múzeum, ahol a mester munkái mellett nem egy barátjának, jó nevű kortárs művészeknek a munkáit is megtalálhatjuk.

Az épület egyik fő különlegessége, hogy a művész nagyrészt egyedül építette, szépítette azt, 40 éven keresztül a hitvesi szeretet és a művészi álmok emlékéül.

Ha gyerkőcökkel látogatná meg a Bory-várat kalandtúrán is részt vehetnek. Töltsék le a vár honlapjáról a különböző feladatlapok egyikét és induljanak így az épület felfedezésére. Így nem csak a szülők, de a legkisebbek számára is igazi élmény lehet az itt töltött idő.







8. Tatai vár


Az Öreg-tó északi partján álló romantikus Öreg-vár Tata legjelentősebb és leghíresebb műemléke. A XIV. század végén épült gótikus vízi vár aranykora Zsigmond és Mátyás király idejében volt. Az épület eredetileg nem védelmi célokra épült, sokkal inkább birtokközpontnak, nyaralónak, vadászkastélynak. A várkastély a gótika, reneszánsz, barokk és a romantika stílusjegyeiben épült. Legnagyobb különlegessége, hogy ez az egyetlen magyarországi vár, melyet eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. Egy romantikus randevúhoz egészen tökéletes helyszín a tóparti sétányon körbejárható vár. Az épület 1954 óta a Kuny Domonkos Múzeumnak ad otthont, melyben az állandó helytörténeti kiállítások, korszakok és témakörök szerint mutatják be a gyűjteményt. Az emeleti kerengő leghíresebb része a gótikus keresztboltozatú lovagterem. A helytörténeti kiállításon a tatai fazekasság es a tatai céhek történetébe nyerhetünk betekintést.

A török hódításnak sajnos a tatai vár is áldozatául esett. 1597-ben azonban sikeresen visszafoglalták, hiszen két leleményes töröknek öltözött magyar katonának sikerült feljutnia a vár hídjára. Ahogy leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, és egy hatalmas robbanás közepette a várkapu leomlott. A váratlan támadást követően hatalmas káosz lett úrrá a törökök között. Ekkor érkezett meg Pálffy Miklós főkapitány embereivel, és diadalt arattak törökök felett.







9. Füzéri vár


A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található. A vár 13. század eleji építésével Magyarország legkorábbi kővárainak egyike. Tematikus kiállításokat tekinthetünk meg itt a várvédők életéről és a középkori Füzérről. Az Alsó bástya teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a falura, de számos másik településig ellátni innen. A várhoz való feljutás ugyan egy kis túrát igényel, de ez gyönyörű erdei környezetben történik, így egy tökéletes családi kirándulás lehet Füzér meglátogatása.

2014 és 2016 között jelentős felújítást végeztek a váron, melynek keretében felépült az úgynevezett Alsó Vár, megújult a Felső Vár Várkápolnája, Palotaszárnya és Alsó bástyája így az addig elhanyagolt vár ma már régi pompájában tündökölhet.

A Zemplén sok kirándulási lehetőséget kínál. Hollóháza, Pálháza és Sátoraljaújhely rövid autóútra találhatóak Füzértől. Hollóházán a Porcelángyárat és az ahhoz tartozó múzeumot érdemes meglátogatni, Pálházán az innen induló kisvasúttal lehet kirándulni egyet, Sátoraljaújhelyben pedig a Zemplén Kalandparkban tölthet el egy izgalmas napot.







Link



Fedezze fel Magyarország legjobbjait
Nem kell messzire utaznia a tökéletes pihenéshez


Link












 
 
0 komment , kategória:  Természet   
Vár a természet
  2021-09-20 20:00:44, hétfő
 
 










VÁR A TERMÉSZET . . . . .




Test, lélek és társaság: a természet jótékonyan hat ránk. És kéznél van, bennünket vár.


Fénypettyek táncolnak a lábad alatt, a lombok suhogó ringását képezik le. Lelassul a szívverésed. Mélyebben lélegzel. Arcodra mosoly ül. Elfelejted a teendő listádat. A haszontalan munkatalálkozó miatti rossz érzés homályba vész. Az aggodalmaskodás feleslegesnek tűnik. Tíz perce az asztalt verted tehetetlenségedben. Most pedig jó helyen vagy. Nem kell a világ másik felére vagy egynapi autóútra menni. Lehet ez egy fasor munkából hazamenet, a gyermeked iskolája mellett a park, vagy a természetvédelmi terület a városhatár közelében. A természet jótékony hatású és nem kell óriási erőfeszítés, hogy elérjük.







Az első természetvédelmi területek, városi parkok létrejötte és a gazdag arisztokrácia vidéki ,,jólevegős" kiruccanásai óta tudjuk, hogy a természet jót tesz az egészségünknek - írta 1865-ben Frederick Law Olmsted tájépítész, a New York-I Central Park tervezője.

Tudományosan igazolt tény, hogy jótékony hatással van az ember egészségére, életerejére és mentális teljesítőképességére, ha időről időre elmerül a természet csodáiban.

Állítása ellenére, abban az időben nem álltak rendelkezésre "tudományos tények" a természet emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásairól (inkább csak általános feltételezés vagy ösztönös tudás). De most, több mint 150 évvel később, ezek a birtokunknak vannak. Japántól az Egyesült Királyságon és az Amerikai Egyesült Államokon át Finnországig végzett tanulmányok mutatták meg a természet változatos és sokrétű jótékony hatásait, a testieken át a mentális és társas hatásokig. Nem bizonyított az oka, de az emberi egészség és jóllét, valamint a természetben töltött idő közötti együttjárás elsöprően pozitív.

Jó a testünknek

Manapság, amikor a természetre gondolunk, nem csak a passzív ottlét jut eszünkbe. Általában tevékenykedünk a szabadban. Akiknek lehetőségük adódik kimenni a természetbe - akár városi parkba, akár vidéki ösvényekre - kisebb eséllyel elhízottak vagy túlsúlyosak, ami nem igazán meglepő. De az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézete (European Environmental Policy - IEEP) szerint a jótékony hatások messze túlmutatnak a karcsúbb alakon. Adatai szerint a terhes nők vérnyomása alacsonyabb lesz, 16 százalékkal csökken azon városi férfiak halálozási kockázata, akik zöld terület közelében élnek, a zöldben gazdag körzetekben született babák születési súlya magasabb, fejkörméretük nagyobb - az intézet szerint mindez a természetközeliség jótékony hatását bizonyítja.







És jó a szellemnek

Míg a testi előnyök nyilvánvalóak és jól láthatóak, a szellemiek árnyaltabbak, bár nem kevésbé feltűnőek. Az orvosok a 19. század óta hisznek a természet lelket gyógyító hatásában. Akkoriban divatos volt, főként a pszichiáterek körében, egy hét friss levegős időtöltést ajánlani a Svájci Alpokban, a tengerparti Dorsetben vagy New England vidéki tájain. Ha ma már az orvosok nem is drága kiruccanást javasolnak a zsúfolt svájci síterepre vagy Dorset horgászai mellé, de arra ösztönzik pácienseiket, hogy töltsenek minél több időt a szabadban. A Mind angol nonprofit szervezet néhány éve az Ökoterápiát alkalmazza a páciensek mentális egészségének javításáért. A folyamatban irányított csoportokban való természethez "kapcsolódás" mellett kognitív viselkedésterápiát használnak. A tevékenységek a természetvédelmi projektektől kezdve az egyszerű közös sétákig terjednek, ahol a tájat, növényzetet és állatvilágot elemzik. Hasonlóan működik, mint a japán "erdőfürdőzés" vagy mint a finn erő-ösvények. A páciensek egybehangzóan a depresszió és a szorongás enyhüléséről, a düh és a stressz csökkenéséről, az önértékelés javulásáról és érzelmi lendületről számolnak be. Az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézete (Institute for European Environmental Policy - IEEP) kiemel egy tanulmányt, melyet a Dél-Svédországi Alnarp Rehabilitációs Kertben végeztek. Egy természetre épülő kezelést vizsgáltak, melyet stressz-okozta mentális zavarok, agyvérzés és háborús neurózis kezelésére alkalmaztak. Csupán egy év rehabilitáció után a hatások egyértelműek voltak: jóllét emelkedése, csökkent stressz-szint és pozitívabb szemlélet. Messzire mutató dominóhatások is jelentkeztek: a kezelési költségek 28 százalékkal csökkentek, míg a kórházban töltött napok száma 64 százalékkal lett kevesebb.


Még a társadalomnak is hasznos

A tágabb társadalmi hatásokat most tanulmányozzák. Ezek nem merülnek ki az alacsonyabb kórházi számlákban és egészségügyi költségekben. Patrick Ten Brink, az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézetének (IEEP) vezetője szerint: "Ha aktív hozzáférést adunk a természethez a közösségeknek, az javítja az egészséget, a társadalmi integrációt és nagy lépés a társadalmi és egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésében." Az Európai Föld Barátai megbízásából készült IEEP kutatás rámutat, hogy a természethez való hozzáféréssel és a közös zöld terekkel növelhető a társadalmi összetartás és csökkenthető a társadalmi feszültség. Így közös hely és identitás nyílik az embereknek, mely túlmutat az etnikai, etikai és társadalomökonómiai határokon.







De hol a csapda?

Mindez igen utópisztikusan hangzik: a válasz minden problémánkra az ablakon kinézve, odakint van. Csak oda kell jutunk.De ez nem olyan egyszerű. A világ lakosságának 70 százaléka városban él majd 2050-re. Európa már rég átlépte ezt a határt a maga 2020-ra szóló 80 százalékos előrejelzésével. Ahogy a szabad terek eltűnnek az építkezések miatt, egyre nehezebb lesz az otthonközeli természetnek helyet találni. Látva, hogy a természetközeli élet összes előnye csak akkor mutatkozik meg, ha a zöld tértől való távolság kevesebb, mint 300 méter - az előnyök pedig eltűnnek, ha átlépjük az 1 kilométeres határt - a várostervezők hatalmas kihívásokkal néznek szembe. Hogyan biztosíts könnyen elérhető természetet a növekvő létszámú városi lakosságnak? A városok már így is szétterültek egymással összefolyva. A nyomás mellett, hogy minél közelebb építkezzünk a belvároshoz, hogy csökkenjen az autós közlekedés, máris a 22-es csapdájában találjuk magunkat.


Edinburgh has 49.2% green space - the most of all UK cities.






Dr. Klas Sandell antropo-geográfus és író szerint a megoldás a fenntartható fejlődés. Az ENSZ ezt úgy írja le, hogy az "találkozik a jelen igényeivel anélkül, hogy veszélyeztetné a következő nemzedékek lehetőségét ugyanerre". Ez megkívánja, hogy a társadalom nagyobb egészként tekintsen a fejlődésre. "Utat kell találnunk élni, dolgozni és gazdagítani a természetet - magyarázza Klas. - A természetvédelem csupán az első lépés."

Svédország (és Norvégia és Finnország szintén) nagyon jó példát mutat. A Közös Hozzáférés Joga - svédül allemansrätten - segített a svédek természetszemléletének formálásában. "Itt a természet nem egy "vadon" dolog, ami messze van. Inkább az általános szabadtéri töltődés tere és a természetes tájjal találkozik - mondja Klas. Az egyszerűségről szól a felszerelés és az aktivitások szintjén - inkább csatangolás az erdőben, mintsem expedíció a vadonban. És a választás szabadságát jelenti."







Az egyszerűség ötlete egybevág a tudománnyal. A kutatás azt állítja, hogy a gyakori természetjárás - bármilyen rövid is - és a zöld terek közelsége jótékonyabb hosszútávon, mint a ritka felfedezőutak a vadonban. Néhány európai város megpróbálja biztosítani, hogy lakói zöld terület 300 méteres körzetében éljenek, erre két példa Oslo és Victoria-Gasteiz Spanyolországban. "A bizonyíték erős és egyre több arra, hogy az emberek és közösségek akkor fejlődnek, ha hozzáférnek a természethez - magyarázza Robbie Blake, az Európai Föld Barátai kampányfelelőse. - Mindenkinek szüksége van a természetre. Szabadságot ad és segít egészségesen élni".


Minél több, annál jobb

Bizonyított, hogy a természettel való szerelem sosem ér véget. Az érzés, ahogy a megbecsülés is, csak nő. Kutatás igazolta a pozitív együttjárást a természetben töltött idő és a természetvédelem iránti hajlandóság között (mellyel pedig még több időt töltünk ott). A Wildlife Trust és a Derby University Egyesült Királyságban végzett egy hónapos kutatása, a 30 Nap a Vadonban (30 Days Wild) eredményei szerint amellett, hogy a rendszeresen a szabadban mozgás 30 százalékkal emeli azok számát, akik kiválónak találják egészségüket, az is kiderült, hogy az emberek hajlamosabbak vigyázni a közvetlen környezetükre, értékelni azt és így megvédeni.


Egyensúlyba hozni a mérleget

"Minden az egyensúlyról szól - mondja Klas. - Tudjuk, hogy a fenntartható fejlődés azon múlik, hogy a közvélemény elfogadja a fogyasztásban és az életmódban történő változásokat. Ha sokcélú földterületeket hozunk létre, ahol az erdészet, az infrastruktúra, a mezőgazdaság és a lakhatás összekapcsolódik a pihenéssel, természetvédelemmel és oktatással, akkor ésszerű azt gondolni, hogy ez erősebb alapja lehet a fenntartható fejlődésnek. Jobb alap, mint az a szemlélet, mely a természetet elszigetelt és különleges helyként képzeli el, ahová néha ellátogatunk, de csak a szépérzékünk és a kaland miatt - vagyis az nem nélkülözhetetlen alapja az emberi létnek."


Akkor mit tehetünk?

Milyen gyakran jársz a természetben? Naponta? Hetente? Finnország jelenleg havi öt óra természetben töltött időt javasol, rövid, rendszeres látogatásokra osztva. Kutatók azt találták, hogy a hangulatváltozás és a figyelemelterelés csupán 40 perc alatt lehetséges. A 30 Nap Vadon kihívás (30 Days Wild challenge) az Egyesült Királyságban arra jutott, hogy nem csak a természetben töltött idő hossza számít, hanem az is, hogy mit csinálsz: megérinteni egy fa kérgét, nézni a kaptár körül zümmögő méheket, bedugni a lábujjunkat a tóba, megosztani az élményt másokkal. Ezért bátorítja mind a Mind Ökoterápiája, mind a finn erő-ösvények , hogy az ember lépjen kapcsolatba a természettel, hogy a legtöbbet kapja tőle. Az efféle gyakori, rövid természet-adagok nagyobb valószínűséggel ösztönöznek hosszabb, mélyebb és jutalmazóbb kirándulásokra nagy tájakon. Az így létrejövő visszacsatolási körök túlérnek az egyénen és a társadalom egészére pozitívan hatnak.







Amikor 2005-ben útjára indítottuk a Fjällräven Classic túrát, az volt a cél, hogy minél több ember kedvet kapjon a túrázáshoz a svéd hegyekben. De ennél sokkal több lett belőle. Ahogyan egyre többen csatlakoztak, rájöttünk, hogy a Fjällräven Classic arra ösztönzi az embereket, hogy általában több időt töltsenek a természetben. A túrára készülve bejárták a helyi természetvédelmi területeket és parkokat. Rábeszélték a barátaikat és a családjukat, hogy ők is csatlakozzanak a kalandhoz. És lényegében ők motiváltak bennünket, hogy kiterjeszzük a Fjällräven Classic-ot Dániára, az Egyesült Államokra és Hong Kongra. Ami úgy kezdődött, mint visszafogott vadon kaland szabadtéri időtöltést egyébként is gyakorlóknak, mára annak az eszmének az elindítója, hogy mindenki több időt töltsön a természetben. "Szenvedélyem, hogy ösztönözzek másokat a természet megtapasztalására - mondja Carl Hård Af Segerstad, a Fjällräven Classic eseményszervezője. - A természetlátogatásnak rengeteg pozitív hozadéka van mind egyéni, mind társadalmi szinten. Természetesen a mozgás jó dolog, de azt is megmutatja, hogy mi fontos az életben. HIszem, hogy életbevágó közvetlenül megtapasztalni a természetet, mert nem gondoskodsz valamiről és véded azt, amiben sosem volt részed."







Szeretnénk, ha csatlakoznál a Fjällräven Classichoz, de persze nem egy több napos túrával kell kezdened az utazásod a természetbe. Mint a kutatás bizonyítja, csupán 40 perc a természetben jótékony hatású lehet. Annyit kell tenned, hogy kinyitod az ajtót és kisétálsz. A többit a természet megoldja.


Link



Vár a természet

Link


Vár a természet - Videók


Link














 
 
0 komment , kategória:  Természet   
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2023.11 2023. December 2024.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 231 db bejegyzés
Összes: 4741 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 447
  • e Hét: 9479
  • e Hónap: 1720
  • e Év: 926031
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.