Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Jellemrajzok:17.Elégedetlenség
  2018-01-04 10:59:15, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

17. Az elégedetlenség


Az elégedetlenség osztályrészünk igazságtalan fitymálása.

Elégedetlen az az ember, aki, ha barátja kóstolót küld neki a lakomából, a küldönc jelenlétében így fakad ki: "Hát irigyelte tőlem a levest meg azt a rossz lőrét, hogy nem hívott meg a lakomára?"; ha szerelme megcsókolja őt, ez rá a válasza: "Kíváncsi volnék, vajon a lelked mélyén is így szeretsz-e!"; Zeuszra zsörtölődik, de nem azért, mert nem küld esőt, hanem mert késik vele; ha az utcán pénztárcát talál, megjegyzi: "Bezzeg kincset sohasem találtam!"; ha hosszasan alkudozott az árussal, és sikerült potom pénzen rabszolgát vennie, "Fogalmam sincs - mondja -, vásárolhat-e az ember valamirevalót ilyen olcsón"; ha meghozzák neki az örömhírt, hogy "fiad született", mindjárt rávágja: "Tennéd hozzá, hogy oda a fél vagyonom, és igazad lesz"; ha perében egyhangú szavazással győz, szemrehányást tesz az ügyvédjének, hogy "rengeteg bizonyítékot kiaknázatlanul hagyott"; ha pedig ismerősei baráti segélyt gyűjtöttek össze számára, és egyikük azt találja mondani: "Most már fel a fejjel!", ő így válaszol: "Ugyan miért, mikor mindegyikteknek vissza kell fizetnem a pénzt, és azonkívül még hálás is lehetek a jóságtokért?"






 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajzok: 16. A babonaság
  2018-01-04 10:56:02, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

16. A babonaság


A babonaságot, nyilvánvaló, úgy foghatnánk fel, mint az emberfeletti erők iránt táplált félelmet.

Babonás az az ember, aki "megtisztítja magát a szennytől", kezet mos, és forrásvízzel permetezi a testét, aztán a szentélyből kilépve, borostyánt vesz a szájába, és naphosszat így járkál; ha menyét keresztezi az útját, tapodtat sem mozdul, míg csak el nem ment előtte valaki, vagy át nem hajított három követ az út túloldalára; ha netán kígyót pillant meg otthon, s ha az a vörös kígyó, akkor Szabazioszhoz fohászkodik, ha meg a szent kígyó, akkor azon nyomban szentélyt alapít; ha a hármas utaknál álló áldozati kövek mellett megy el, mindegyiket meglocsolja olajosedényéből, térdre hullik előttük, és csak áhítatos imádság után indul tovább; ha pedig liszteszsákját kirágja az egér, jósjelmagyarázóhoz siet megtudakolni, mi a teendő, s ha az illető azt válaszolja neki, hogy "adja csak oda egy bőrművesnek, és varrassa össze vele", ő ügyet sem vet a tanácsára, hanem faképnél hagyja, és engesztelő áldozatot mutat be. Rögeszméje, hogy folyton a házát "tisztítja", mert - ez a szavajárása - "Hekaté tanyája lett"; ha séta közben bagolyhuhogást hall, halálra rémül tőle, és csak egy "Athéna hatalma nagyobb" elrebegése után távozik onnan; síremlékre rálépni, halotthoz vagy gyermekágyas nőhöz közelíteni nem hajlandó, mondván, hogy "elemi érdeke kerülnie a tisztátalanságot"; minden hónap negyedik és huszonnegyedik napján meghagyja háza népének, hogy melegítsenek bort, ő meg elmegy mirtuszt, tömjént és áldozati kalácsot vásárolni, aztán egész álló nap Hermaphroditosz szobrait koszorúzza; ha álmában rémképeket lát, sorra járja az álomfejtőket, jövendőmondókat és madárjósokat a kérdéssel, melyik istenhez vagy istennőhöz tanácsos könyörögnie, sőt felkeresi Orpheusz papjait is, hogy avassák be őt a misztériumokba. Olyan embernek is bízvást tekinthetjük, aki elővigyázatosan meg-meghinti magát tengervízzel, hiszen ő is havonta elzarándokol a tengerhez a felesége - vagy, ha a felesége nem ér rá, a dajka - és gyermekei kíséretében; ha a hármas utaknál lézengők közt valakinek a fején fokhagymakoszorút pillant meg, tüstént hazatér, tetőtől talpig megmosakszik, és papnőket hívat, hogy tengerihagymával és kölyökkutya tetemével körös-körül "megtisztítsák"; ha pedig őrültre vagy epilepsziásra esik a tekintete, szent borzalommal köp ruhájának a redői közé.






 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajzok 15. Gorombaság
  2018-01-04 10:51:06, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

15. A gorombaság


A gorombaság az érintkezés során szavakban megnyilvánuló kíméletlenség.

Goromba az az ember, aki arra a kérdésre, hogy "Ez és ez hol van?", így válaszol: "Hagyj engem békén!"; ha ráköszönnek, nem köszön vissza; ha elad valamit, nem mondja meg a vevőknek, mennyi az ára, hanem őket faggatja, mit kap érte; akik becsülik, és ünnepnapon ajándékot küldenek neki, azoknak szemébe mondja, hogy "bár ne küldtek volna semmit"; nem ismer bocsánatot, ha valaki véletlenül meglöki, kézzel érinti, vagy a lábára tapos; ha egy ismerőse baráti szívességként arra kéri, járuljon hozzá a költségeihez, előbb odavágja, hogy "semmit sem adhat", később elhozza ugyan az összeget, de felemlegeti, hogy "ez is ablakon kidobott pénz"; ha megbotlik az úton, szitkok özönét zúdítja a kőre; senkit huzamosabb ideig háborgás nélkül nem vár; sem énekelni, sem történeteket mesélni, sem táncolni nem hajlandó; és kitelik tőle, hogy még az istenekhez sem imádkozik.





 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajzok:14. A szórakozott
  2018-01-04 10:44:42, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

14. A szórakozottság


A szórakozottság, meghatározásként elmondhatjuk róla, a lélek szavakban és tettekben megnyilvánuló tunyasága.

Szórakozott az az ember, aki számol a kövecseivel, és kihozza a végösszeget, mégis a mellette ülőtől kérdezi meg: "Mennyi is az eredmény?"; ha alperes, és éppen tárgyalásra kellene mennie, feledékenységében vidékre utazik; ha beül a színházba, végül egyedül marad a nézőtéren, mert közben elaludt; ha sokat evett, és éjszaka felkászálódik, hogy kimenjen az árnyékszékre, megmarja a szomszéd kutyája; ha kapott valamit, és saját kezűleg teszi el, később hiába kutat utána, nem tudja megtalálni; ha valaki bejelenti neki, hogy egyik barátja elhunyt, vegyen részt a temetésén, ő elkomorult arccal és könnyekkel a szemében jegyzi meg: "Isten éltesse!" Ugyancsak rá vall, hogy amikor kölcsönadott pénzét visszakapja, tanúkat hív; télvíz idején azon veszekszik a szolgálójával, miért nem vásárolt uborkát; fiait addig nógatja birkózásra és futásra, míg holtra nem fáradnak; vidéken, mikor maga főzi a lencsét, kétszer vet sót a lábosba, úgyhogy az étel ehetetlenné válik; ha zuhog az eső, ő úgy véli, hogy "bizony elbűvölően ragyognak a csillagok" (bezzeg a többiek inkább szuroksötétről beszélnek); s ha valaki megkérdezi tőle: "Mit gondolsz, hány halottat vittek már át a Szent kapun?", ő így válaszol: "Bár lenne neked is, nekem is ugyanannyi!"






 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajzok : 13. A túlbuzgós
  2018-01-04 10:41:17, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

13. A túlbuzgóság


A túlbuzgóságot nyilvánvalóan valamiféle, szavakban és tettekben megnyilvánuló, jóindulatú tettetésnek foghatjuk fel.

Túlbuzgó az az ember, aki olyan ígéretekkel áll elő, melyeket később nem tud teljesíteni; hiába tartanak valamit egyhangúan igazságosnak, ő csak hajtja a magáét, míg le nem hurrogják; erőszakosan több bort kevertet a szolgával, mint amennyit a vendégek meg tudnak majd inni; a civakodókat akkor is szétválasztja, ha nem ismerősei; kalauznak ajánlkozik egy ösvényen, le is tér az országútról, de aztán fogalma sincs, merrefelé tart; a hadvezérhez azzal a kérdéssel fordul: mikorra tervezi a csatát, és milyen jelszót ad ki harmadnapra; apjának hírül viszi, hogy anyja már lefeküdt a hálószobában; ha az orvos nem javasolja, hogy a gyengélkedőnek bort adjon, ő, úgymond, "igenis, próbát tesz vele", és alaposan leitatja betegét; ha egy asszony meghal, a síremlékre az illető nevén és származási helyén kívül mindjárt a férje, az apja és az anyja nevét is felíratja azzal a kísérőszöveggel, hogy "mindegyikük nemes jellem volt"; eskütétel előtt pedig biztosítja a körülállókat, hogy "már eddig is rengetegszer esküdtem."





 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemraj12. A tapintatlanság
  2018-01-04 10:37:37, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

A tapintatlanság


A tapintatlanság a másik ember számára kellemetlen érintkezési mód.

Tapintatlan az az ember, aki munkában nyakig ülő barátját keresi fel, hogy a szívét kiöntse; szerelmének akkor ad szerenádot, mikor a lány lázas beteg; éppen egy jótállás miatt már elítélthez fordul a kéréssel, hogy vállaljon kezességet érte; ha tanúvallomásra készül, csak az ítélet meghozatala után érkezik; valahányszor esküvőre hívják, vádbeszédet tart az asszonyi nem ellen; aki hosszú útról alighogy hazatért, azt sétára invitálja; mindig akkor hoz többet ígérő vevőt, ha az áru már elkelt; mikor egy dolgot már mindenki hallott és ért, ő kapja magát, és elölről elmagyarázza az egészet; lelkesen töri magát olyasmiért, amit a másik nem szeretne, de szégyell visszautasítani; ha valaki áldozatot mutat be, és költséges lakomát rendez, ő akkor megy hozzá behajtani a kamatot; ha jelenlétében egy szolgát korbácsolnak, mindjárt elmeséli hajdani szolgája esetét, aki hasonló ütlegelés után akasztotta fel magát; ha döntőbíráskodáson vesz részt, egymásnak ugrasztja a feleket, pedig mindkettő szívesen kiegyeznék; ha pedig táncolni támad kedve, olyan partnert választ, akiben még egy csepp ital sincs.






 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajzok:11. Az otrombaság
  2018-01-04 10:33:42, csütörtök
 
 



THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

11. Az otrombaság


Az otrombaság, nem nehéz meghatározni, tolakodó és ízléstelen bohóckodás.

Otromba az az ember, aki szabad nőknek, valahányszor találkozik velük, ruháját felrántva, a szemérmét mutatja; a színházban akkor tapsol, mikor a többiek abbahagyják, és azt fütyüli ki, akit mindenki más gyönyörűséggel hallgat; ha elcsendesedik a nézőtér, ő emelt fejjel böfögni kezd, hogy a körülötte ülők figyelmét magára vonja; ha zsúfolásig tele az agora, ő a dió-, mirtuszbogyó- és gesztenyeboltokhoz ballag, aztán ott téblábol és csemegézget, szóba elegyedve egy-egy árussal; a járókelők közül azt is nevén szólítja, akivel nincs ismeretségben; akiket valahová sietni lát, azokat marasztalni igyekszik; aki nagy fontosságú pert veszített, és épp távozóban van a törvényszékről, annak melléje szegődik, és melegen gratulál; maga vásárol be, és maga bérel fuvoláslányt, a szembejövőknek megmutogatja szerzeményeit, és mindjárt elhívja őket lakomára is, és a borbély műhely vagy az illatszerbolt ajtajába állva jelenti be, hogy hamarosan tökrészegre issza magát.






 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajzok:10. A zsugoriság
  2018-01-04 10:30:35, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

10. A zsugoriság


A zsugoriság szerfeletti takarékoskodás az anyagiakkal.

Zsugori az az ember, aki hó végén még fél obolosznyi kamatot is házhoz megy behajtani; ha pikniken van, számon tartja, ki-ki hány serleggel ivott, és a lakomázók közül ő mutatja be a legszegényesebb áldozatot Artemisznek; ha valaki potom pénzen vásárolt neki egyet-mást, és átnyújtja a számlát, ő minden tételt méregdrágának talál; ha a szolgálója egy csészét vagy tányért összetör, napi élelmiszeradagjából vonja le az árát; ha felesége elejt egy háromfillérest, képes bútorokat, fekhelyeket, szekrényeket széttologatni és a takarók között turkálni utána; ha valamit áruba bocsát, annyiért ad túl rajta, hogy a vevő ne járhasson jól; hozzá nem járulna, hogy kertjében megkóstolják a fügét, hogy átvágjanak a telkén, hogy egyetlen szem földre hullott olajbogyót vagy datolyát fölemeljenek; és minden áldott nap ellenőrzi, vajon a határkövek változatlanul a helyükön vannak-e. Ugyancsak ő az, aki késedelmes fizetés esetén eljárást indít, és kamatos kamatot szed; ha démosztársait vendégül látja, cafatnyi hússzeleteket tétet elébük; a bevásárlásból üres kézzel érkezik haza; feleségére ráparancsol, hogy ne adjon kölcsön se sót, se lámpabelet, se köménymagot, se majorannát, se darát, se gyapjúszalagot, se áldozati kalácsot, mert, úgymond, "ezek az apróságok egy év alatt sokra mennek". És általában: a zsugoriak pénzesládáit, bárki láthatja, belepi a penész, kulcsaik rozsdásak, ruhájuk a combjukat sem takarja, parányi olajosedényből kenekednek, a hajukat tövig nyíratják, szandáljukat csak délben veszik fel, a tisztítósoknak pedig lelkükre kötik, kezeljék a köpenyüket sok fehér földdel, nehogy gyorsan piszkolódjék.





 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajzok:9. A szégyentelen
  2018-01-04 10:25:13, csütörtök
 
 





THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

9. A szégyentelenség


A szégyentelenség, hogy meghatározásba foglaljuk, jó hírünknek becstelen nyerészkedés érdekében történő elhanyagolása.

Szégyentelen az az ember, aki előbb elmegy valakihez, s noha épp ő károsította meg, kölcsönt kér tőle, aztán áldozatot mutat be az isteneknek, de ő maga máshol ebédel, az áldozati húst pedig besózza, és mind félrerakja; vendégségben odaszólítja az inasát, húst és kenyeret emel le az asztalról, s mindenki füle hallatára e szavakkal nyomja a markába: "Lakjál jól, Tibeiosz!"; bevásárlóútján emlékezetébe idézi a mészárosnak, ha valami szívességet tett neki, közben a mérleg mellett ácsorogva, lehetőleg húst vagy hús híján levesbe való csontot vet a serpenyőre, s ha megkapja, akkor jó, ha meg nem, felragad a pultról egy darabka belet, és nagy nevetve azzal távozik; ha vendégei számára színházjegyet vesz, a ráeső hányadot nem fizeti ugyan ki, mégis velük együtt nézi végig az előadást, sőt a másnapi előadásra gyermekeit és azok nevelőjét is eltereli; aki olcsón vásárolt holmit visz haza, arra ráparancsol, hogy egy részét neki adja át; idegenek házába megy árpát, olykor akár polyvát is kölcsönkérni, és erősködik, hogy hitelezői mindezt még szállítsák is el hozzá; de ugyancsak ő az is, aki odamegy a fürdőben lévő bronzüstökhöz, megmeríti bennük a kancsót, s hiába kiabál rá a fürdős, saját kezűleg locsolja végig magát, aztán elmenőben visszaszól, hogy végzett a mosdással, és hogy: "Ezúttal semmi borravalót nem kapsz!"






 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
Jellemrajz: 8. A rémhírterjesz
  2018-01-04 09:59:56, csütörtök
 
 







THEOPHRASZTOSZ

JELLEMRAJZOK

8. A rémhírterjesztés


A rémhírterjesztés nem létező események és megállapítások kitalálása, melyeket aztán a rémhírterjesztő hiteleseknek igyekszik feltüntetni.

Rémhírterjesztő az az ember, aki alighogy összeakadt a barátjával, magából kikelve és cinkos mosollyal fogja vallatóra: "Honnan jössz?", "Van valami híred?", "Hát erről és erről semmi újságot nem tudsz mondani?", és türelmetlenül faggatja tovább: "Frissebb újság nincsen?", "Pedig pompás hírek keringenek!"; aztán válaszra sem hagyva időt, így szól: "Mit mondasz? Nem hallottad?! Akkor, gondolom, én lakathatlak jól friss hírekkel!" És neki mindig van ismerőse, vagy "egy katona", vagy "a fuvolajátékos, Aszteiosz rabszolgája", vagy "Lukon, a vállalkozó", aki "épp abból a csatából érkezett", s akinek beszámolóját állítólag hallotta. Hírforrásai ugyan olyanok, hogy soha senki meg nem lelhetné őket, mégis rájuk hivatkozva meséli el, hogy "Polüperkhón és a király győztek a csatában, Kasszandrosz fogságba esett"; s ha valaki azt találja mondani neki: "És te elhiszed ezt?", nyomban kijelenti, hogy "hiszen a dolog nyílt titok a városban", "egyre tovább gyűrűzik a híre", és "mindenki elbeszélése egybehangzó", mert "ugyanazokat a részleteket mesélik a csatáról", mely "iszonyatos vérfürdő volt". Számára "áruló jel" az államférfiak arckifejezése is: úgy látja, valamennyiüké "gyökeresen megváltozott". "Fél füllel azt is hallotta", teszi hozzá, hogy amazok egy házban rejtegetnek valakit, aki már öt napja megjött Makedóniából, s akinek "minderről pontos tudomása van". S története befejezéseként a lehető legmeggyőzőbb hangon így sopánkodik: "Szegény, szerencsétlen Kasszandrosz! Veszed észre, mire képes a sors? Pedig mekkora hatalma volt!", aztán hozzáfűzi: "De erről egyedül te tudhatsz ám!" (holott az egész várost rég körültalpalta a hírrel).


Az ilyen embereken mindig csodálkoztam: ugyan mi céljuk lehet a rémhírterjesztéssel? Hiszen nem csupán hazudnak, de még hasznuk sincs belőle! Sokan vannak közöttük, akik a fürdőben csapatostul vonzzák maguk köré az embereket, s közben eltűnik a ruhájuk, akik a Csarnokban győztesen vívnak meg egy szárazföldi vagy tengeri ütközetet, de távollétük miatt pert veszítenek, vagy akik szóban városokat vesznek ugyan be rohammal, viszont lemaradnak a vacsoráról. Bizony, felettébb nyomorúságos foglalkozás az övék: melyik csarnokban, melyik műhelyben, az agora melyik részén nem ácsorogtak már naphosszat, míg végül hallgatóiknak szólni sincs erejük többé, annyira belefáradtak az ő hazug történeteikbe?





 
 
0 komment , kategória:  Theophrasztosz: Jellemrajzok  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 85 db bejegyzés
e év: 414 db bejegyzés
Összes: 12905 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 368
  • e Hét: 1008
  • e Hónap: 8599
  • e Év: 98209
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.