|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2012-11-30 01:45:10, péntek
|
|
|
Egyed Emese
Hajnalodik
Jönnöd kell, most
hajnalodik,
érzem már szelíd
karjaid, érzem
sóhajod hűvösét,
ébredő kezed melegét -
Jönnöd kell: hozzá tartozol
a hajnalhoz, hozzám tartozol,
sugár a tested, harmatos
erőket, örömet hozol -
Álom és ébrenlét között
elmosolyodsz, ha megölellek,
lehunyt szemedre kék ködök
telepednek: elrejtő felleg,
és zengő pillanatokig
veled vagyok!
Hajnalodik.
Egyed Emese
A többi..
Elalszik majd a hívás, mint a gyertya.
Hidak pillérét hó rajzolja körbe.
Hajnalseprűkkel szavaink behordja
az olvasztóba felejtés-anyó!
Könnyedhez készít illatos kalácsot;
meggyógyítanak házi jótanácsok,
s kerül majd, hogyha elmerengenél,
halaszthatatlan megtennivaló.
A járdasziget békéje vagyok,
nem kezdet, nem cél utazásodon.
Kitalálható történet vagyok,
égabroszon szétmorzsált holdkenyér.
Elalszik majd a hívás, mint a gyertya:
volt-nincs. A többi
kínzó hófehér.
d
|
|
|
0 komment
, kategória: Egyed Emese |
|
|
|
|
|
2012-11-29 01:10:10, csütörtök
|
|
|
Egyed Emese:
Ágtól a levél
Dehogy szeretlek! Nem szeretlek.
Fénybe sem, árnyba sem követlek,
meg sem kövezlek, meg sem látlak,
látni sem, tudni sem kívánlak,
szavad is szólhat bárki másnak,
lényedből eltűnt a varázslat,
tán nem is volt, csak képzelődtem,
köd vagy! Maradj is köd a ködben,
Adtál-e? Rossz napok cipóját.
Üres korsót, elsüllyedt bólyát.
Dehogy szeretlek! Tévedés volt.
Csak elkápráztatott az égbolt,
csak félrevezetett a csillag.
Lassú világok forgásában
elszédültem a szél karjában,
elnémult szívemben a szó is.
Van ok haragra, tudom, volt is...
Elfáradni a haragvásban,
megszűnni rontó varázslásban,
varázslástól, elmúlni, hullni,
végső vizekkel tuvafutni.
Dehogy, dehogy, dehogy szeretlek.
Csak megszokásból emlegetlek.
Csak otthonos, ha gondolok rád.
(S hiába minden Istenhozzád.) |
|
|
0 komment
, kategória: Egyed Emese |
|
|
|
|
|
2012-11-21 23:57:24, szerda
|
|
|
Egyed Emese
Szívre
Indulj meg, ér verése,
koszorú keringése,
támadj aléltságodból,
éledj haló porodból,
még van otthonod, házad,
az utolsó út várhat;
még van mit befejezned,
van még előtted kezdet -
még rózsa, még gyümölcsfa,
még tavaszok, még őszök,
még haragod, még álmod,
még e világod őrzöd.
Indulj remény, keringjél,
bizakodjatok, kertek,
áradj, jelenvalóság:
moccanjak - követeljed.
Nevemen szólítanak itt,
feledj el, árnyak völgye,
ne nógass engem többre:
találkoznom kell, visszavágyom:
élnivalóm van e világon.
|
|
|
0 komment
, kategória: Egyed Emese |
|
|
|
|
|
2012-11-08 16:43:08, csütörtök
|
|
|
Egyed Emese
Vadvizek
Semmit nem vettél észre? Nem lehet,
hiszen tavasz lepte a kerteket,
fény kergetett az utcán, árnyék űzött;
nem vetted észre, hogy kerestelek,
tűvé tettem érted a kincses várost,
megzavartam az álmod, ébrenléted
szótlan üzenetekkel vettem célba,
feltámadt bennem álmok maradéka,
várkisasszonyok vas keserűsége,
nem múlt el többé, partjaim elérte.
Semmit nem vettél észre. Éldegéltél.
A nyugtalanság izzó jelei
nem hagytak békén, utamra eredtem;
nem hagytalak békén -, végtére mégis,
csak mint pohár italra, lám betértél
a könyvek, elfojtott szavak közé.
Fakókörmű, halk manesek közé.
Lehetett tudni, az idillnek vége,
s még mielőtt tavasz jönne a télre,
kiszáradnak a fák, a rózsabokrok.
(S ha volt is tűz, hűvös feleleteddel,
már józan pillantásoddal eloltod!)
|
|
|
0 komment
, kategória: Egyed Emese |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2025. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 28
- e Hét: 140
- e Hónap: 2226
- e Év: 5233
|
|
|