|
2013-02-11 23:03:29, hétfő
|
| |
| |
Falcsik Mária
Keresetlenül
most ilyen korszak van, ez már a harctér
nincs nyegle smúzolás, nincs antik arcél
most már kisírom, semmi nem riaszt el
hogy én szeretlek, légy te bárhol ezzel
a Föld is lakható hely lett miattad,
épp csak nem veled - te aztán megadtad
ez van. s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem,
nem tudom: erőm szivárog belőlem,
de oly rég tartom ezt a mérlegformát
kezemmel egybeforrt az égő korlát
így te csak nyugodtan értékeld másképp
nem estem még le, s nem húzódtam hátrébb
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról
hozzád ki mernék lépni önmagamból
Link I d Love You to want Me
Falcsik Mari
Visszatérés
ez az a perc: egyszerre tiszta lett
akár a hangod a kusza zsivajban
szokatlan éles és egyértelmű
hogy miben is osztozom veled
amikor hirtelen megeredt nyelvvel
kiadod minden nyűgödet
hozod a sorsod én pedig itt vagyok
meg fogom próbálni hogy újraírjam
ígérek fűt-fát s meg is valósul
amíg majd rám hagyod
most is: ha hitetlen az égre nézel
azért csak hallgatod
idehajolsz kezed a térdemen
szemedben már-már kedv ami csillan
és hogyha gúny azt
még inkább meg lehet értenem
nézem a kezed de nehogy elillanj
megfogni nem merem! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Falcsik Mari |
|
|
|
|
|
Offline
