|
 1/21 oldal 
|
Bejegyzések száma: 200
|
|
|
|
|
|
2024-09-20 06:11:18, péntek
|
| |
| |
Akkor becsüljük leginkább az életet,
mikor már túl kevés idő az, mi fentről méretett.
S mikor már egyre kisebb esélyünk van arra,
hogy a sorssal való küzdelmet szíveink is bírja.
Mindez tán azért van mert így érthetjük meg,
mily könnyedén tékozoltuk el az éveket,
s hogy mily könnyedén dobtuk el azon napokat,
amikben fellelhettük volna boldogságunkat.
Most már hiába a megbánás, nem tudunk mit tenni,
hisz az eltékozolt időt, nincs mód visszavenni,
és nincs mód bepótolni azokat az elmúlt perceket,
melyek a múlt könnyeivel végleg elvesztek.
Talán csak annyit tehetünk, hogy a maradék időt,
már nem hagyjuk, hogy elvesszen időnap előtt.
Vigyázunk rá, óvjuk, hogy minden ránk ruházott perc,
csak szép emléket hagyjon a szívben odabent.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-03 08:54:11, kedd
|
| |
| |
Kun Magdolna
Fáj ez a hervadás, ami sorvasztja a testem,
s az-az én tudat is, hogy így megöregedtem,
mert bizony a tűnő idő engem sem kímélt,
elvette hajamnak gesztenyeszínét.
S elvette arcomnak fiatalos báját,
selymes bőrömnek üde hamvasságát,
és elvette tőlem azt a féltett ifjúságot,
amire rárótt az élet sok-sok bánat-ráncot.
De hiába vette el ifjúságomat,
s hiába vont arcélemre bánatráncokat,
lelkemmel nem bírt el, az fiatal maradt,
akár az érzések, mik a szívben fogannak.
Így hát nem baj, ha elillant a rohanó idő,
s az sem baj, ha deres hajam ezüstöt fénylő,
mert a régen volt múlt is tisztán láttatja,
az ifjúság ott él még azokban
az ezüstösen fénylő, deres szálakba.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-02 11:55:40, hétfő
|
| |
| |
Ma életre kelt a temető, s benne minden lélek,
ki már a csillag teli égi út fényes útján lépked,
ott ahol hófehér színű krizantémok nyílnak,
melyeknek élénk szirmai lábukhoz simulnak.
Ma mindenkihez eljöttek, nem maradtak árván,
azok sem kiknek virág nem nyílik a sírján,
kiknek halványuló emlékei pislákolva égnek,
esélyt adva majdan a végleg feledésnek.
Tudom, nincs kivétel, egyszer el kell menni
búcsúzva vagy búcsú nélkül fel kell emelkedni
oda ahol várnak ránk, ahol minden lélek boldog,
mert nincsenek könnyek, sem fájó földi gondok.
De addig, amíg élhetünk, hát éljünk emberül,
hogy mindig legyen, emlék mely a szívben nemesül,
hisz csak emlékünk maradhat mind-mind azoknak,
kiknek szeretettel egyengettük életútjukat.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-02 07:43:44, hétfő
|
| |
| |
Ma anyámért és apámért mondok halk imát.
Abba súgom könny hullatva a szeretet szavát,
hogy odafenn is érezzék, ott se feledjék,
őrizem még szíveiknek édes melegét.
Halk sóhajú imáim mind az égbe szállnak,
ott adnak majd hangot a szeretet szavának,
mely elmeséli nékik, hogy nincs oly távolság,
amin a szív üzenete ne hatolna át.
Ma anyámért és apámért mondok halk imát,
abba rejtem köszönetként a gyermeki hálát,
mely elmondja helyettem,hogy ők voltak nekem
azok kiket mindenkinél jobban szerettem.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-31 10:02:00, szombat
|
| |
| |
Mikor behunyom a szemem, széllel suhanok,
oda, ahol tavasz nyitott virágillatot.
Ahol anyám dúdolt egykor nyárba ringatót,
s ahol ő ölelt rám felhőfodros csillagtakarót.
Mikor behunyom a szemem, melegre lelek,
nem érzem, hogy tél fájdítná fáradt szívemet,
és nem érzem azt sem, hogy sírnom kellene,
mert reám simul anyámnak égi tenyere.
Amíg reám simul anyámnak égi tenyere,
nincs az a fájdalom, mely bússá tehetne,
hisz ha anyám simogatja gesztenye hajam,
minden földi percem szép és gondtalan.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-28 10:02:25, szerda
|
| |
| |
Titokban az ember is fájva könnyezik,
mikor az első rőt levél a fáról leesik,
mert arra gondol mily sokan is vannak,
kik őszi levélként már avarban szunnyadnak.
Mi sem vagyunk mások mint az a falevél,
mely keringve száll, és fájva földet ér.
Fájva, hisz bármerre is tekint, mindenhol azt látja,
hogy sodródik vele minden levéltársa.
Falevélként élünk, falevélként halunk,
mert a Jóistentől mi is véges időt kapunk,
hisz egy nyár az életünk, s egy színes tavasz,
mielőtt téli álmot aludnánk az avarhant alatt.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-03 11:54:03, hétfő
|
| |
| |
A jó testvérek mindhalálig összetartanak,
akármilyen nehéz sorsuk, együtt maradnak,
mert szívük törne össze, ha bármelyikük léte,
már csak hiányként lépne a másik életébe.
A jó testvérek nem feledik anyjuk szép szavát,
sem az életből merített bölcs tanítását,
mely arról szólt, hogy mind, aki egy vérből való,
az sosem lehet egymással elutasító.
Hiszen az idő elrohan, a szülők messze mennek,
s az egy vérből valók elárvultak lesznek,
s ha elárvultak lesznek, már nem lesz senki sem,
ki megvédené őket az élettel szemben.
Ezért kell mindenkinek jó testvérnek lenni,
egymást megvédeni, és egymást úgy szeretni ,
hogy egy csöppnyi kétség se merülhessen fel,
amikor majd egymáson segíteni kell.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-03 11:39:56, hétfő
|
| |
| |
Ahogy idősödöm, egyre jobban érzem,
becsülni kell minden napot, mely adódik még nékem,
becsülni és megköszönni a magasságos égnek,
hogy nem hagyott el erőm, s hogy van még bennem élet.
Mert amíg van erő bennem, tán remélhetem azt,
hogy része lehet életemnek a következő nap,
és az azt követő újabb nap, melyben ismét meglelem,
azon apró csodákat, mikért érdemes élnem.
Sok évtized elszaladt már, s az időm egyre fogy,
mert úgy születtünk, hogy nem lehetünk halhatatlanok,
hiszen mindenkinek ki van szabva másodpercre tán,
hogy mikor fénylik fel előtte egy másik útirány.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-07-30 09:15:12, csütörtök
|
| |
| |
Mikor felnőttkori léptem hazafelé vitt,
megálltam útközben, s könnyeztem kicsit,
mert tudtam, hogy eljön majd az-az idő is,
mikor nem lesz már, ki nékem ajtót, kaput nyit.
Nem lesz, kivel megoszthatom, féltett titkaim,
boldogtalan perceim, könnyes napjaim,
sem azokat a szivárvánnyal átszőtt pillanatokat,
melyekben egekig szárnyalt a boldogságtudat.
Tudtam, hogy egy napon elveszik majd minden,
és homoksírba zárul az én földi kincsem,
s akkor nem marad számomra csak azon emlékek,
melyek tűnő múltamról könnyként mesélnek.
De amíg az emlékek itt maradnak nékem,
addig hazafelé utam is a megszokottan lépem,
hiszen tudom, hogy az emlékek is úgy ölelnek át,
mint, anyám, mikor átléptem az otthon kapuját.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-07-30 09:15:10, csütörtök
|
| |
| |
Volt egy kedves otthon, gyermekkorom háza,
ahol az érzések kapuja sosem volt bezárva,
mert mind nyitottak voltunk a jóságra, a szépre,
s mindarra mi megtanított az igaz emberségre.
Megtanultuk, hogy érzés nélkül élni nem lehet,
hiszen mit sem ér a szív, ha fagyos, jégderes,
ha nem olvasztja fel azon könnyek melegsége,
mely olykor-olykor megcsillan az emberek szemébe.
Egyre többször előfordul, hogy a múltba révedek,
hogy tisztán lássam magam előtt a régi képeket,
s mind-mind azon szeretteim kiknek érző szíve, lelke,
jóravaló emberségük énbelém nevelte.
Kiknek szíveibe nevelték az igaz emberséget,
azok sosem feledik el az otthon melegséget,
mert a múlt újra láttatja majd azokat a régi képeket,
melyekben értékkel bír ma is az otthon és a szeretet.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/21 oldal
|
Bejegyzések száma: 200
|
|
|
|
2025. április
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
156 db bejegyzés |
| e év: |
643 db bejegyzés |
| Összes: |
36166 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 114
- e Hét: 1102
- e Hónap: 59673
- e Év: 289398
|
|
|
Online
