|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2013-06-28 14:40:20, péntek
|
|
|
Sárhelyi Erika
A Hold bűvöletében
Elbűvöl a gondtalan, nyári éjszaka,
rám borítva lágy, fekete bársonyát.
Szívemhez bújik a tücsökmuzsika,
ahogy hullámokban suhan a kerten át.
Jelzőtüzek gyúlnak a Hold udvarában,
hogy bizarr testű árnyak ne rémítsenek,
ahogy lépek, füvek csókolják a lábam;
közéjük ülve az égre révedek.
S az örök tünemény megbabonáz újra,
mintha lenne ott fenn egy másik életem.
A szél a holnapot az arcomba fújja,
karnyújtásra van csak a véges-végtelen.
w
Link Moon River
Sárhelyi Erika
Napod leszek
Magamra veszem a kelő Nap fényét,
szívembe rejtem, hogy aztán neked adjam.
Az éj sötétjéből indulok eléd,
engem láss örökké a lobbanó Napban.
Engem láss mindig téli hajnalokon,
mikor fázósan bújnak egymáshoz a fák.
Engem láss, ha csak dereng az ég alja,
s a tegnap tenyerén hozza elénk a mát.
Ott leszek majd az első napsugárban,
a horizont széléről küldöm mosolyom.
Ablakodra a dér virágot csókol,
én ott leszek, s szádra szívemet csókolom ... |
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2013-04-05 23:52:13, péntek
|
|
|
Sárhelyi Erika
Büszkeség
Néma telefon, néma száj.
Nem beszélünk, ha nem muszáj.
Csendfalak között tengődünk,
Szavakkal nem vesződünk.
Lépne a láb, de konok az áll,
akkor is, ha szíven talál.
Nyúlna a kéz, de rálegyint -
ne kezdjük már újra megint.
Minek a száj, ha szól a szem -
annak tükre bizton üzen.
Falakat húzunk, akár a mester,
büszke a tartás, ilyen az ember...
Sárhelyi Erika
Elmondanám
elmondanám, amit érzek
elmondanám, mert nem látsz a szívembe
elmondanám, ha elhinnéd
de csak ülsz a semmibe meredve
talán ha bordáim közül
kiemelném, s két kezedbe
tenném lüktető életem
észrevennéd, mennyi benne
a magam emésztő félelem
hétköznapokba fúlt érzéseink
közt tűnik a szenvedély
túl messzi a magas és
veszélyes a meredély
pedig bejárnám veled a
távoli szirteket, s a pokol tüze
se égetne jobban, mint a félsz
hogy a szerelem elvész
s nem marad más életünk romjain
csak néhány üszkösödött emlék
de én még égni akarok
lobogó fáklya lennék
két kezed között
mit tegyek, ha belőled a vágy
messzire költözött
félek, elrabol egyszer tőled
egy szépnek tűnő szerelem
ne hagyd, ne engedd
fogd erősen a két kezem
elmondanám, ha hagynád
elmondanám,ha értenéd
még feléd nyúlok, kedves
most még csak tefeléd! |
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2013-02-09 20:00:52, szombat
|
|
|
Sárhelyi Erika
Térdeplő tavaszban
Hallottam ma reggel zokogni a fákat,
hozzám hajolva kértek vigasztalást.
Úgy feszült tar testükön a konok bánat,
mint elrongyolódott ónszürke palást.
A tavasz már a fagy lába előtt térdel,
esdekel, mint holmi betolakodó.
Hiába pörölök mindegyre a téllel,
kacagva hullik a szívemre a hó
Link Chopin - Adagio
Sárhelyi Erika
...... .......Csendpercek
mint márványban a finom erezet
úgy lopakszik át szívemen a csönd
elringat karján az emlékezet
s a béke mint gondosan vetett föld
lassú-szépen virágzik ki bennem
beborítva a gondok erdejét
csupa illat íz és fény a lelkem
a csend rám lopja könnyű köntösét |
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2012-11-30 01:50:19, péntek
|
|
|
Sárhelyi Erika
Ha nem vagy
Ha nem vagy, csak lézeng bennem a lét,
S a lélek kábultan kóborol odabenn
Helyét nem találva, az árva.
Kezedben kezemmel kéne lennem.
Perceket falnak mohón az órák,
Múlnak, mint sosem volt pillanatok,
Miket csak az elme képzeleg.
Nélküled én is tűnő árny vagyok.
Tudom, nem hiszed, ezért is rejtem;
Kezembe bújtatom a szívemet.
Ha jössz, megsimítlak, hogy szóra bírjam
Benned és bennem az egy ütemet.
Sárhelyi Erika
Egy este
A nap lassan búcsút int mára.
A büszke fákra furcsa fények ülnek,
A felhők a földhöz közel kerülnek.
Tompuló neszek közé érkezik
A bíborszínű alkony,
S mint homokban a lábnyom,
Tűnik az idővel nyomtalan.
Csendesül bennem is a zajgó lüktetés,
Az este úgy ér, mint bársonykezű,
Gyöngéd ölelés.
A kéklő álmok messze repítnek,
Utamon arcok, hangok kísérnek.
Nincs fájdalom és nincsenek könnyek -
Hunyt szemem mögött az emlékek
Csöndben széppé szelídülnek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2012-11-29 01:52:21, csütörtök
|
|
|
Sárhelyi Erika:
Menedék vagy
Hozzádbújok. Menedékem vagy
Tudom, S nem sebezhet meg
Hozzám dobott szavaknak karcos éle.
Nem gondolkodom, miféle
Erő van tebenned, mi az, mi visz
Magával engem is, át a bajokon,
S egyenes háttal tudok mindig
Körbenézni a romokon,
De jó ez. Jó, hogy vagy nekem,
Jó, hogy erős kezed itt nyugszik rajtam,
S ha zuhannék, te megtartasz,
Nehogy elnyeljen a durvaság
Feneketlen szakadéka.
S néha-néha, mikor feladnám a harcot
Zokogva, sírva-keseregve,
Szereteted ezüst vértként ül
Szavaktól meggyötört, reszkető lelkemre.
Sárhelyi Erika
Megmerítkezem
Olyan vagy nekem, mint
Hegyek között megbúvó tiszta tükrű tó.
Fölédhajolva magam látom benned,
S mind, mi életemben szeretnivaló.
Van, hogy csak leheverek melléd,
S elnézem gyöngéd hullámaidat,
Mélyedre tekintve megpillantom
Elveszettnek hitt, rég feledett álmaimat.
Megmerítkezem benned,
S te hűs habjaiddal lágyan átölelsz,
Megsimítod gond szőtte homlokom,
S érintésedre a bánat semmivé lesz.
Ölelj át víztiszta, gyönyörű szíveddel,
Hagyd, hogy békédben hosszan elmerüljek.
Ne engedd, hogy óvó hullámaidtól
Valaha is messze kerüljek
d |
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2012-11-22 00:06:02, csütörtök
|
|
|
Sárhelyi Erika
Félúton
Valahogy mindig félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg ,,valahonnan" ,,bárhova" jutok,
talpam alá éles kövek görögnek.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Úton a múltból talán a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két lábam elé.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog az a furcsa érzés,
hiába megyek - minden út körbefut.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S azt mondják, az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a csillagokig ér.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül. |
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2012-11-13 19:28:23, kedd
|
|
|
Sárhelyi Erika
Hétköznapi józanság
Csak apró vágyakkal él az ember.
Beéri azzal, ha ágyát megvetik,
ha az éjre ráköszön a reggel,
s ha ősszel eső, télen a hó esik
Mert mivégre az ezernyi álom,
hogyha újra és újra ébredni kell?
Hiába lépne át minden határon,
kivel a sorsa egyre felesel.
Megtanul hát örülni a fénynek,
a nyugvó Napot két szemébe zárja,
tenyerében még érintések égnek
emlékezve néhány régi nyárra.
Megérti, mit susognak a hársak,
s miről zakatolnak messzi vonatok,
hinni tud tükre szelíd mosolyának,
s nem bánja meg sosem a tegnapot.
Link Álmomban
|
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2012-11-10 23:44:58, szombat
|
|
|
Sárhelyi Erika:
Az én csendem
Az én csendem nehéz, mint az árvák könnye,
vádol, majd könyörög, úgy zuhan a földre,
hideg és kőkemény, mint késben a szándék,
legforróbb szavad is megdermedt ajándék.
Az én csendem konok, mint ránc a homlokon,
s úgy telepszik reád, mint nem kívánt rokon,
szívós és kitartó, akár földben a mag,
gyökeret ereszt, mint a felszított harag.
De a csendem lágy is, mint az alkonyi kék,
mint éjben a neszek, mint ringató mesék,
végtelen és áldott, mint templomok csendje,
mintha némák lelke együtt énekelne.
Az én csendem szelíd, akár a hajnalok,
mikor az égre az első fény fellobog,
s ha fáj neked olykor ezerarcú csendem,
hagyj kicsit magamra, és megszólalsz bennem.
|
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2012-11-10 22:23:50, szombat
|
|
|
Sárhelyi Erika (A)
Összebújva
Ölelj meg, nem kell most a szó,
Jó ez a csend, olyan megnyugtató.
Hunyd le szemed, csitt, ne beszélj,
Ne szavakkal, a testeddel mesélj.
Hallgasd, ahogy ver a szívem,
Ereimben mint fut a vér,
Érezd bőröm rebbenését,
Mikor vállad az enyémhez ér.
Ölelj át, oly szép az este,
A Hold az eget birtokba vette.
A csend hangja lágyan dalol,
S lelked lelkemmel összehajol.
|
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
2012-10-05 22:20:18, péntek
|
|
|
Sárhelyi Erika
Ritmuszavar
Ha lehetne, keresnék benned egy békés zugot,
valami csöndes, félhomályba fúlt helyen,
esetleg mindjárt ott fent, a bal bordaív alatt,
hogy a szívedhez is elég közel legyen.
Aztán csak ülnék odabent némán, moccanatlan,
hallgatnám, ahogy tompán zúgnak a vérkörök.
S ha végre összeérne bennünk a régi ritmus,
tán meg is halnék két lélegzeted között.
Link Fields of Love |
|
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2024. December
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | |
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
30 | 31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 16
- e Hét: 165
- e Hónap: 871
- e Év: 18221
|
|
|