Belépés
foldinefehereva.blog.xfree.hu
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes. földes éva
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Életzsák
  2021-04-26 23:40:09, hétfő
 
 


Venger Debóra
Életzsák

cipelem az éveimet
fogaim közt a szerelmet
néha nyomaszt néha emel
látlak szívvel látlak ésszel
látlak bolond szerelemmel
hová tettem az eszemet
léleklátó szemüvegem
nem könnyű a hátizsákom
hegyen-völgyön kúszom-mászom
nem ez volt az egyszeri terv
mindig ugyanaz a konzerv
néha friss lélekre vágyom
nyomaszt ez a konzerv-álom
cipelem a zsákom végig
fájdalmam érjen bár égig

Forrás: www.poet.hu
 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
Új kenyér
  2020-08-30 17:37:15, vasárnap
 
 


Hecz János Sándor:
Új kenyér

Benne járunk kisasszony havában,
ropogósra sült az új kenyér.
Emlékezzünk vissza aratásra,
kis figyelmet tán` az is megér.

Nem túl könnyű igazságot tenni.
Mely` búzából lesz fehér kenyér?
Lehet, rozsból is kell belecsenni,
az egy próbát biztosan megér.

Túlnőttek rajtunk már az igények.
Ma itt mindent másképp kóstolunk,
néha szinte elkorcsosult lények
asztalát idézi otthonunk!

Nem olyan rég elég volt pár morzsa.
Ma kevés egy hatalmas karéj.
Érdemesek lettünk a jobb sorsra?
Vagy kakasnak kell dísz: a taréj.

Pár emberen akkora a mellény,
aláférne egész városom,
nem osztja meg, mert övé az erszény.
Mint egy kotlós, ül a vagyonon.

Azt kántálja, azért nem ad másnak,
mert ez néki nagyon rég kijár,
éhen halhatnak mellette százan.
A kincstárban nem lehet hiány.

Új kenyérnek illatát én érzem.
Ha lesz pénzem egyszer, megveszem.
Elfogadjátok-e akkor, kérdem,
asztalotokra, ha leteszem?

forr,: poet.hu


 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
Margarétakoszorú
  2020-07-23 22:55:29, csütörtök
 
 


Szabó Edit
Margarétakoszorú

Kék ég alatt zeng az ének,
margaréták útra kélnek,
fel a felhők tetejébe,
koszorút fonnak köréje.

Fehér szirmok felragyognak,
egész mindenséget fognak,
napfény-sárga bibéjüket
vidámítja a fény tükre.

Szikra csillan, fény megvillan
mindegyiknek nyitva szirma,
viszi messze a szépséget,
világ szeme legyen éhes!

Legyen éhes a szépségre,
kedvességet kap majd érte,
gondolatok visszatérnek,
boldogságok felélednek.

Minden szépség örömet ad
és szívekben könnyre fakaszt,
zöld mezőben margaréták,
közel járhat a boldogság.

Minden virág egy gondolat,
felfűzve sorban egy mondat,
mondatokban a szabadság,
ég felé száll, vigyázzon rád!

 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
Van e még
  2020-07-20 21:15:49, hétfő
 
 


Lukács Judit Bachorné:
Van e még

Van e még értelme másra vágyra
és azért a másért harcba szállni
vészesen fogy a kimért idő
túl sok az emlék a múltba vesző
van e még értelme kínlódni vesződni
megélt dolgokon hosszan eltünődni
tartani a meglévőt szorosan fogva
vagy belevágni valami szokatlanba
van e még értelme tükörbe nézni
a látványt nyugodtan elviselni
évek húzta strigulák az arc mezején
lesz e még valódi küzdő remény
van e még értelme próbálni futni
vagy gátakkal élni és helyben maradni
beletörődni kész most már ennyi
visszafelé már nem tudunk menni
van e még értelme hinni a szónak
a lelkesítőnek és a bíztatónak
vagy jobb lenne mosollyal elfogadni
sors könyvét lassan már nem lapozni
hiszen hamarosan úgyis itt a vége
nem kell már tűz a kemencébe
valami parázs talán még maradt
a vastag szürke hamu alatt

 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
mert megírhatatlan
  2020-07-19 22:43:10, vasárnap
 
 


Megíratlan, mert megírhatatlan
Mezei István

Az igazság megírhatatlan rejtély,
a hazugság könnyen fogalmazható,
a valóság- katlan feneketlen, mély,
a jó szó nyomtalan, falra hányt borsó,
megbújva alaktalan, kis részletek
mintha a lélek peremén gomolygó,
megtépett tollú madarak lennének,
megírhatatlan és kimondhatatlan,
ha mégis megteszed, renegát leszel,
láthatatlan vibrál szédült kvantumban,
ha felmutatod a világ lekezel,
a nyilvánvaló sosem aktuális,
jóval előre kimondod, hiába.
ami kézen fekvő mindig banális,
a politika nem színtiszta morál,
elengedhetetlen csepp erkölcs,
mert nélküle a trón sokáig nem áll,
csak legyint rá, és elfordul, aki bölcs,
az elesettség, a ránk fagyott fájdalom
megírhatatlan, csak megélni lehet,
nincs művészet, sápadt az irodalom,
mikor megdermednek lüktető szívek,
némán is ordít bennünk a mély-tudat,
ahol a hatalom nem úr, és senki,
szigorubb ő, mint a Tíz parancsolat,
nem lehet megírni, sem megíratni.

Kép mezei István

 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
Múló idő
  2020-05-23 21:37:41, szombat
 
 


Csomor Henriett:
Múló idő fontossága

Nincsen házam, se kertem,
amit magam építettem s műveltem.
Pedig szerettem volna
otthonomat szépíteni virágokkal,
s fenyőfákkal körbeültetni,
hogy fészket rakhassanak
dalos ajkú madárkáim.
Szomorú, öreg napjaimban
legalább madaraim
éneke vidítana.
Gyermekemnek gyermekei
sem szaladgálnak körülöttem,
mert még gyermekem sincsen.
Mintha születésem pillanatában
azt mondták volna, hogy
csak módjával a boldogsággal.
Jobb napokon sem
fordulnak utánam a férfiak.
Fáj, amikor azt kiabálja
gyerek s felnőtt egyaránt:
Ott egy nyomorék!
Igyekszem kizárni a
csúf s kegyetlen világot.
Néha öröm költözik szívembe,
amikor megfogalmazódik bennem
egy-egy jó vers,
s eljut hozzád, hű barátom.
Évekkel ezelőtt a lélek útján
eljöttél hozzám, amikor a
legnagyobb szükségem volt rád.
S még ma is szükségem van rád.
Az egyetlen vagy, aki
szép szavaiddal elvezettél,
hogy élményektől gazdag
helyet mutass,
ahol csak az értelem számít.
Pár könyvem
s benne néhány száz versem
bizonyítja ezen időszakom
legfontosabbját, amit veled tölthetek.
 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
Álomba zárt képek
  2020-04-14 22:25:20, kedd
 
 


Zagyi G: Ilona
Álomba zárt képek

A pengéje hideg a torkomon,
nincs éle... a félelem, ami öl.
A gyűlölet nyomot hagy... változom.
A rettegés átír és kitöröl
mindent. Elvesz és semmivé őröl.

Túlbecsült ideg szakadni kész húr.
A sok "miért" pattanásig feszül...
Elmosódik az eleven kontúr.
Hűséges társ kísér... az egyedül,
s a térben ott vagyok játékszerül.

Távolodom... szétfoszlik a harag.
Szigorúan álomba zárt képek.
Ébredés, színek és körvonalak.
Napkeltével újra rajzolt élet...
Most visszhangja van a szívverésnek
 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
Keresztút
  2020-04-07 20:03:58, kedd
 
 


Tömör Gábor:
Keresztút

Már nem visz, csak döcög,
csikorogva lép a szándék,
akár tétován nézi a jövőt,
...van itt még világ?

A nappalok haldokló dallamát
csak madárkák kórusa élteti,
mintha eltűnni készülne,
...van itt még világ?

A fény megkopott sugarait
tömögeti az izzó a falakról,
nincs Nap, Hold, esti csillagok,
...van itt még világ?

Megváltozik minden,
magam is, kialszik-e a láng,
mi tüzet gyújt akár a szívben,
...van itt még világ?

Lelkemet nem tudja foltozni
se idő, se tett, se más,
túlságosan marja a jelen,
...van itt még világ?

Hiányt hiánnyal pótol
a vágy, de nem tud erőt adni,
elmúlt, mintha elmúlt a varázs,
...van itt még világ?

De kell, mi erőt adjon,
az a szeretet lesz talán,
ez lehet egy új, akár feltámadás,
mert van itt még világ.
 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
A cinke
  2020-04-04 19:13:04, szombat
 
 


Kárpáti Tibor:
A cinke az életről énekel

Piros lázrózsaszirmok égnek el.
Friss tavasz jött világot uralni.
A cinke az életről énekel.
Hess, halál, most nem szabad meghalni!

Fohászok lebegnek az égbe fel.
Most a halált is meg lehet csalni.
A cinke az életről énekel.
Már nem lehet, nem szabad meghalni!

Tavasz rikolt: szeretni, élni kell!
Nagy kedvvel a világot felfalni!
A cinke az életről énekel.
Hess, halál, most nem szabad meghalni!
 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
Bűnök
  2020-02-26 23:18:57, szerda
 
 



Nyakó Zita:
Bűnök

Úgy tartja a mondás:
Azt kívánd másnak, amit magadnak kívánsz.
Mégis kavarjuk a homokot,
ha fúj a szél, más szemébe...
Belekötünk minden semmiségbe.
Hibát keresve maró gúnnyal.
S mintha ettől bármi is
jobb lenne nekünk,
mások ballépésein nevetünk.
Nem figyelünk a szavakra.
Nem nézünk a szemekbe.
Sót dobunk hanyagul
a fájó sebekre...
Taposunk, hogy el ne tapossanak.
Közben kerüljük nagy ívben a tükröket.
Valaki mást bántunk, hogy ne rajtunk,
rajta hadd nevessenek.
Van a vad és a vadász,
a sűrű erdő, az embertömeg.
Van, aki nyugodtan alszik éjjel.
Másokon meg sajognak a sebek.

 
 
0 komment , kategória:  Kortárs festők, és költők  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2021.07 2021. Július 2021.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 88 db bejegyzés
e év: 669 db bejegyzés
Összes: 4804 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 82
  • e Hét: 3081
  • e Hónap: 17777
  • e Év: 104964
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.