|
2013-02-13 19:48:20, szerda
|
| |
| |
Mikolai Bertics Mihály
Csak nézlek, és nézlek...
Alkony hull a mező szép szemére,
izzó arccal nézzük, te meg én,
álmodunk, mint túlvilág-pupilla
farkas-éhű idők tetemén.
Álmaimban meg-meglátogatlak,
mint unt vendég, kit senki se várt;
ne hagyd, hogy a ködben tévelyegjek,
ha alszol is az ajtód be ne zárd.
Lábaidhoz csendben letelepszem,
nézlek... nézlek a homályon át,
mert csak édes arcoddal betelve
alhatom az álmok igazát.
Az átcsókolt éjek emlékképén
merengek, hol szemfényed ragyog,
vágyaimtól szikraeső módra
hullnak le a fényes csillagok.
Kőbeirdalt vízmosások sodrán
tántorgom a ,,Golgota" felé,
lelkembe zárt izzó kereszt lettél;
letehetetlen és kő-kemény.
*
Link Can You feel the Love Tonight
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mikolai Bertics Mihály |
|
|
|
|
|
Offline
