|
2015-02-02 23:09:47, hétfő
|
| |
| |
Pete László Miklós
Februári éjszaka
A Tejút sávja halovány,
És szürke, mint a vas;
Ott poroszkál tán Isten is,
Mint rosszkedvű lovas.
---
A fényes Szíriusz csupán
Pislákol csendesen;
És szundikál vén Orion,
Örök vadász-lesen.
---
A távolban a mély sötét
Talán öltönyt visel,
Majd összeugraszt Valakit
Holnap Valakivel...
---
Aludni tér a jó szándék,
S a büszke Szeretet;
S az ősi álmatlan gonosz
Bámulja a telet.
---
Az ember, hogyha jót keres,
Mindig szabad marad;
De rosszra vár, ha elkopik
A szabad akarat.
---
Kiégett tűznek hamva fáj,
Minden eső savas,
Az Isten sem lehet talán,
Csak rosszkedvű lovas.
---
Sóhajt a lusta február,
A Hold némán figyel;
Amíg az isten szólni hagy,
Alkotni, élni kell.
Link Prelude
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pete László Miklós |
|
|
|
|
|
Offline
