|
2016-01-06 03:49:58, szerda
|
| |
| |
Rakovszky Zsuzsa
Ezüstkor
A lomboserdőben fényszeplős aljnövényzet:
tömör törzsek között rezeg gubanc ezüst.
A fenyvesben rézsút fénysíkok szeldelik
a teret, tű-avarral terítve a kopasz föld.
Pókhálós málnabokrok, deres bogyók, diófák
mögött a repceföld, most derengő puszta rög,
párába futva. Hátrébb két hosszú épület,
magtárak. Muskotály fényben odébb a dombon
gesztenyefák sötéten; jelentésük: kísértés.
Hűtlenség könnyűsége: boldognak is miért, ha
voltam már, megmaradnom? Kihull nehéz, túlérett
boldogságom szívemből - nem ragaszkodom hozzá.
Még jó, hogy esni kezd: egyszerre itt a zordabb,
komoly, tevékeny évszak. Rohanni, buszra szállni
lehet, kapkodni és kapaszkodni. Hajszálnyi
kétely marad csak vissza: fontosságom fogyása.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rakovszky Zsuzsa |
|
|
|
|
|
Offline
