Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos, a ... Kőszegi Marika
1955.09.22
Offline
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 122 
Nagyhét - Virágvasárnaptól kezdődik
  2021-03-28 22:28:48, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Ott lennék Aranyvessző ha én lennék, magam mellé barkát...
  2021-03-28 22:25:23, vasárnap
 
 

Ott lennék
Aranyvessző ha
én lennék, magam
mellé barkát ültetnék.
Lábam lenne,
minden embert
hűen követnék.
Napfényes, Virágvasárpot
szeretettel hoznák!
Bárcsak aranyvessző
lehetnék, nyuszit
oda ültetném,
gyerekek boldog álmát.
Azt mondhassák,
"anya láttad? - most
futott a konyha felé!
Miért nem volt só
tenálad?"
Hazudom az igazat,
hogy boldogsággal,
töltsem álmukat.
Ha aranyvessző
én lehetnék,
nem csak tavaszi
szépséget hírdetnék...
"Nemasztmodják"
szavakat szátokba,
zavarosban adták!
Aranyvessző, barkával
én lennék, más
ajándékot várnák!
Szeretem a Húsvétot,
gyerekek boldogsággal,
felnőtteknek megjátszot
jóindulatú hazugságot...
Aranyvessző, barkával
én lehetnék, gyerekeknek
akkor is nyusziról
hamisan mesélnék.
Aranyvessző én lehetnék,
Messiásról, igazat mondanék.
Ha úgy tetszik,
jóindulatúak lennének,
csodálatos emberek!
Ha én aranyvessző,
szentelt barkával lehetnék...
Ha én aranyvessző,
barkával lehetnék....
sokmindent másként tehetnék...
Bárcsak aranyvessző lennék...
Bárcsak aranyvessző lehetnék...
/Papp Kinga/


 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Áldott Ünnepet!
  2021-03-28 18:18:27, vasárnap
 
 



Virágvasárnap

Szamárháton jött a "gyermek"
Az Úr fia, kit ünnepeltek.
S ma is ünnep minden perce
Mi érettünk lett elrendelve!
Jeruzsálem úgy fogadta,
Áldást kérvén azon napra,
Ruhát s gyenge pálmaágat
Szórtak elé amin járhat
Városuk szívébe érve
Az Úristennek békessége.
Majd, mi történt...? Ma már tudjuk!
Áldozatját, itt bent hordjuk.
Szívünkben s a hitünk fényén,
S a szeretet örök reményén.
Bár nékem kicsit visszás árnya,
E rég'történtek hozománya,
Mert tudta, azon úton halad,
Hol véget szól a szent gondolat.
Húsvét? Az ember bűne végett...
Az "elrendelt" szomorún végzett...
Ám mégis, emlékezetünkben,
Hálánk kell, hogy szárnyra keljen!
Ünnep bizony! Ünnep léte!
Minden napja, perce s lépte,
Míg "közöttünk" járt tanítása,
Hogy szent Teremtőnknek "képmása",
Az ember, szeretetből fakadt,
S ezen hit, a miénk maradt!
Mert Őáltala maradhatott,
Hogy "ülünk" Virágvasárnapot!
Nékem, ez a szentült' lényeg,
Semmi-létem hívő szívének...
Hogy nem a vég volt... csak új kezdet!
S Mindensége emlékeztet
Minden napom, minden percén,
Hol virágszirmok érintésén,
A lelkemben szeretet éled,
Visszhangzik a szép ígéret,
S pálmát, barkát, szép virágot
Szórhatok s mit léte ádott'
Magaménak érezhetem,
Hogy vagyok... Néki köszönhetem!
Molty




 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Hozsánna a magasságban!
  2021-03-28 18:15:25, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Nagyhét - Virágvasárnaptól kezdődik
  2021-03-28 18:11:36, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Virágvasárnap
  2021-03-28 18:09:49, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe
  2021-03-28 12:15:12, vasárnap
 
  Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap, a nagyböjt kiemelkedő ünnepe. Római Katolikus Egyház elnevezése szerint pálmavasárnap. Pálmaágas körmeneteket a VI. századtól tartottak Ezt a pálmát helyettesíti nálunk a barkavessző, amit a vasárnapi nagymise előtt szentel meg a pap, majd kiosztják a híveknek, ez ma is élő szokás A nép hajdan a szentelt barkának bajelhárító erőt tulajdonított. Használta rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás ellen is. Régebben szentelés után a templomból hazamenve minden családtag kapott egy-egy barkaszemet torokfájás ellen.





A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a megszentelt barkát különösen alkalmasnak találták ,,rontás" ellen, de használták gyógyításra vagy a mennydörgés, villámlás elhárítására is. A szentkép vagy a gerenda alatt volt a helye, hogy majd a hamujával hamvazkodjanak ,,hamvazószerdán", cirka egy év múlva. Mondom, a világ rendben volt akkor még!
A földműveléssel kapcsolatosan is felhasználták a szenelt barkát: a kert földjébe tűzték, hogy elűzze onnan a férgeket. A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A gazdasszony megszámolta, hogy hány szem van a barkaágon, mert annyi kislibája lesz.


A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé ,,virághétnek" és a legjobb időnek tartották virágmagvak elvetésére.



 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Benedek Elek: Virágvasárnap Virágok napja
  2021-03-28 11:54:48, vasárnap
 
 

Benedek Elek: Virágvasárnap

Virágok napja, szép virágvasárnap,
Jövel, jövel már, bontsd ki röpke szárnyad!
Hintsd be virággal az avar mezőket,
A kertek fáit, félve rügyezőket,
Óh, szánd meg őket!
A tél hosszú volt, oly zord s oly kegyetlen,
A rét, az erdő még most is kietlen.
Virágok napja, jer, lehelj a földre,
Bús szürke foltjait varázsold zöldre,
Szép puha zöldre!


 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
Áldott Virágvasárnapot kívánok!
  2021-03-28 09:32:47, vasárnap
 
 



 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
VIRÁGVASÁRNAP Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét
  2021-03-28 09:29:45, vasárnap
 
 

VIRÁGVASÁRNAP

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában. A tanítójuk vezetésével párosan, nótázva mentek ágakat vágni. Visszafelé már egyházi énekeket énekeltek, a templomot háromszor megkerülve vitték be az ágakat.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.
,,Amikor meg lett szentelve akkor egyet-egyet lenyeltünk, hogy ne fájjon a torkunk. Azt a szentelt pimpót megtartottuk a következő év húsvétjáig, s avva hevitették bé az ünnepi kalácsnak. A pimpóból a kép mellé szúrtak több szálat, ami a következő esztendő húsvétjáig ott volt, hogy távoltartsa a villámokat, betegségeket és újabban a sírokra is szoktunk egy-egy szálat szúrni, s evvel a templomban nyert érdemeket a holtakért ajánlják fel" (Istensegíts, Bukovina; Bosnyák S. 1977: 171).
Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, s ennek különféle magyarázatát adták: A szegedi tájon azért nem vitték a barkát a szobába, mert úgy hitték, hogy akkor sok lesz a légy a nyáron. A jászdózsaiak szerint elszaporodnának a legyek és a bolhák. A bukovinai magyarok szerint a tojásba fulladna a csirke, és a tyúkok sem kotlanának. A Tápió mentén pedig így figyelmeztettek: ,,Be ne vigyétek a házba, mert nem lesz fias a tyúk alatt a tojás" (Barna 1985b: 779). A zempléni falvakban azonban beviszik a szentelt barkát a szobába, és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják. Az ágakat a következő évig őrzik, majd tűzbe vetik, vagy a templomba viszik, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. Medvesalján, Egyházasbáston a gazdasszony megszámolja, mert úgy hiszi, ahány szem van rajta, annyi kislibája lesz a tavaszon. Péterfalván (Gömör m.) rontás ellen szentelt barkával füstölték meg az ólak belsejét. Sándorfalván, Szeged környékén sertésvész ellen szentelt barkát tettek az ólküszöb alá.

A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották. Tajtiban (Gömör m.) a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket. Turán a virágvasárnapot megelőző héten virágot ültetnek, hogy szép virágjuk legyen. A virágvasárnapot megelőző hetet virághétnek nevezték sokfelé, és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagok vetésére.
A legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás, tűzvész ellen védi meg a házat, sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották a kapufélfára tűzött barkát. Nagy viharban az andrásfalvi székelyek a pimpónak nevezett szentelt barkát meggyújtják, 151hogy a házat megfüstölje, ,,akkor nem csapott be a házba a menkő" (Sebestyén Á. 1972: 144).

A húsvéti ünnepkörben, így virágvasárnap is szokás volt, hogy a lányok - esetleg a legényekkel együtt - a tavasz behozatalának jelképeként zöld ágakkal, énekszóval vonultak végig a falu utcáin. A beregi Tiszaháton a század elején még szokás volt a virágvasárnapi zöldágazás. Az eladósorú lányok felpántlikázott nagy zöld ággal, énekelve mentek végig a falu utcáin.

 
 
0 komment , kategória:  Virágvasárnap  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 122 
2024.09 2024. Október 2024.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 69029 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 905
  • e Hét: 8440
  • e Hónap: 4776
  • e Év: 522757
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.