|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2023-05-02 23:21:13, kedd
|
| |
| |
Heinrich Heine:
Megjött a május
Megjött a május íme,
virágba borult a világ,
felhőcske rózsaszíne
a kéket üdén szeli át.
Versengenek énekökkel
a csalogány s a rigó,
füvön bárányka szökdel,
szökdelni, dalolni jó.
Én nem teszem azt se, ezt se,
a friss gyep: vánkosom.
Halk csendülés nagymessze,
álmatlan álmodom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heinrich Heine |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-16 17:16:59, szerda
|
| |
| |
HEINRICH HEINE:
Halkan játszik lelkemen...
Halkan játszik lelkemen
Tavasz muzsikája -
Csendülj, csókos énekem,
Csendülj ki a tájra!
Nézz körül egy kis tanyán,
Egy virágos kertben;
Ha ott látod a babám,
Csókold meg helyettem!
Dsida Jenő fordítása
Christian Johann Heinrich Heine (eredeti nevén Harry Heine, Düsseldorf, 1797. december 13. - Párizs, 1856. február 17.) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró.
kép:Mednyánszky László: Old Tramp (Öreg csavargó)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heinrich Heine |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-16 22:30:30, kedd
|
| |
| |
Heinrich Heine:
Szívemben mindig lesz egy hely ...
Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé ,már senki sem néz,
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak mily nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!
S nagy sokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem,
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!
Christian Johann Heinrich Heine (eredeti nevén Harry Heine, Düsseldorf, 1797. december 13. - Párizs, 1856. február 17.) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heinrich Heine |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-07 19:49:31, hétfő
|
| |
| |
Momento
A hajad olyan fekete,
a ruhád oly fehér:
az ifjúság ígérete
az élettel felér.
Ó, csal az ember élete!
ki tudja, mi nem ér?
Ruhád is lesz még fekete,
hajad is lesz fehér...
( Babits Mihály forditása)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heinrich Heine |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-08 21:21:43, szerda
|
| |
| |
Bánat
Szerző: Heinrich Heine
Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé.
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!
Szeretni valakit, ki nem szeret téged,
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot,soha el nem érni,
Csalódott szívvel mindig csak remélni!
Megalázva írni egy könyörgő levelet,
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakat idézni, mik lelkedre hulltak,
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.
Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni,
Mással látni meg őt és utána fordulni.
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni,sírni könnyes zokogással.
Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
S imádkozni,
Hogy sose tudja meg
Mi is az a bánat.
A szív gyorsan elárulja önmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken,
Hogy még mindig te vagy a mindenem.
Ha az kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet.
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig.
Aztán, hogy elfordulok,
Fáradt szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul itélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.
Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek.
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el.
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz.
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak míly nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!
S nagysokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem.
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!
Fordította: Szabó Lőrinc.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heinrich Heine |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2024. December
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
| 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
27 db bejegyzés |
| e év: |
1518 db bejegyzés |
| Összes: |
9974 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 645
- e Hét: 13818
- e Hónap: 13818
- e Év: 211257
|
|
|
Offline
