Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Rendszerváltozás? Hogyan?
  2006-11-25 18:14:25, szombat
 
  Gondolatok, javaslatok a VALÓDI rendszerváltozáshoz


A rendszerváltozásban már megéltünk számos választást. Minden alkalommal két fontos eleme valósult meg a kampányoknak.
1./ Tudtuk, hogy MIT szeretnénk, pl.: "változás"-t.
2./ Többnyire azt is tudtuk, hogy MIÉRT szeretnénk változást.
3.) A valódi rendszerváltozás előtt azonban meg kell abban is állapodni: HOGYAN szeretnénk azt az oly nagyon fontos társadalmi "változást" elérni!

Tehát, a fontossági sorrend megváltoztatásával kell kezdeni a stratégiát.

Vagyis, az ország minden választókörzetében élő embereket meg kell győzni arról, hogy képviselő jelöltjüknek, a parlamentbe jutással az ő sorsuk jobbításának szándéka a CÉL-ja! Pontosabban: a választókörzet képviselő jelöltjének az egyes embert, az EGYÉNt kell meggyőzni arról, hogy jelöltje érzi a legnagyobb felelősséget(!) a körzetben élők sorsa iránt!

Kik is ők valójában?
Meg kell tudni, hogy az új helyzetbe került magyar társadalomban hogyan alakult a sorsuk az itt élő lakosoknak!

HOGYAN?
Például: településstatisztikai és szociológiai adatok összegyűjtése, elemzése; intézményi, infrastrukturális és földrajzi adottságok, hagyományok elemzése; - személyes beszélgetések, interjúk készítése és nyilvános beszélgetések szervezése, amit MINDEN ADAT PUBLIKÁLÁSÁVAL zárunk.

Elsősorban meg kell tudni, milyen az aránya a kibontakozási lehetőséggel már élni tudóknak és a leszakadóknak!
Vagyis, meg kell tudni, hogy az aktív korú népességnek milyen arányú eltartottról kell gondoskodni a körzetben? (Itt Andorka Rudolf "egyharmad-kétharmad-", vagy "kétharmad-egyharmad-" társadalom-meghatározására gondolok, amelyben azt a társadalmat írja le, amelyikben a népesség kétharmada végez munkát, s a népesség egyharmada teljesen leszakad, a kétharmad eltartottjaként él.)

Félő, hogy a keleti országrészben ez az arány egyharmad-kétharmad, míg a nyugati országrész lakosai körében (akik sok segítséget kaptak a váltáshoz a "nyugaton" élő rokonoktól) feltételezhető a kétharmad-egyharmad eltartó-eltartottsági arány.

Mostanra elmondható, hogy az ország minden területén élő EGYÉN-ek többsége egy elhúzódó krízishelyzetben éli át a rendszerváltozást.
Itt, külön kitérnék azon időskorúakra, akiket már polgárosodó állapotban ért a második világháború. Ennek bizonyságául, példaértékű az ország ISKOLA és TEMPLOMÉPÍTŐ törekvése. Sokhelyütt, a közösséghez tartozás ereje olyan erős volt, hogy - a gazdasági világválság idején - volt anyagi és erkölcsi ambíciójuk az ÉPÍTKEZÉSRE! A trianoni döntés után megcsonkított országban maradottak számára ez egyfajta LELKIERŐT adott a MEGMARADÁSHOZ.
Ők, a Horthy-korszakban nemcsak iskola- és templomépítésbe kezdtek, hanem - ami mindig is sokkal nehezebb volt, - közösséget is építettek!

A polgárosodó emberek hozták magukkal az ősöktől örökölt HOGYAN tudását!

Tudták, hogy HOGYAN fogjanak hozzá ö n e r ő b ő l az építkezéshez!

Ezt a fajta identitást, ön- és közösségfejlesztő kreativitást irtotta ki a kommunistának hazudott bolsevik diktatúra belőlük és utódaikból!!!!!!!!!

Tudnunk kell tehát, hogy Ők nem azonosak azokkal, akik megvalósították a proletárdiktatúrát, hanem Ők azok, akiken megvalósult az!

Mit kellene tennünk? Először is: meg kell tanítani ezt a népcsoportot régi-új identitására! Meg kell teremteni azokat a HELYEKET ismét, ahol az egyén megismerheti saját, egyéni értékeit, amellyel megvalósíthatja saját szocializáltságát, ami alapja lehet minden további elsajátításnak!

Miért olyan fontos ez?
Azért, mert a szocializáció az egyed szociokulturális környezetben elsajátított mindennapi életképessége!
Ettől az életképességtől fosztotta meg és fosztja meg a mai napig a baloldalinak lés reformnak hazudott politikai erő az ország lakossságát - a magyar népet - azzal, hogy hatalmát arra használja, hogy "lenyúlja" a szociokultúrát!
Hogyan teszi ezt?
Úgy például, hogy teljes mértékben piacosítja az oktatást, a kultúrát és az egyházi intézményektől, pedig elvonja az állami támogatást!
Mondván: "ez a kapitalizmus, erre szavaztatok 1990-ben, vagy nem"?
Teszik ezt annak ellenére, hogy náluknál senki nem tudja jobban, hogy a népnek, a "kisembernek" semmilyen lehetősége NEM volt a tőkefelhalmozásra, amiből finanszírozhatná az előbbiekre vonatkozó törekvéseit!!!

Éppen ezért, a még meglévő művelődési házakban, közösségi házakban, a már létrejött polgári körök házában a minden érdeklődő által elérhető NÉPFŐISKOLAI KURZUSOKAT szervezni!

Ezeken a népfőiskolai kurzusokon olyan "művelődési programot" kell összeállítani, amely segíti, ösztönzi az egyént, illetve az adott közösséget fejlődésben, kreativitásban!

A program összeállításánál figyelembe kell venni, hogy - az élet minden követelményével és kényszerével behatárolt emberek - csaknem mindenfajta tevékenységét három alapvető tényező határozza meg:

1./ a család - legyen az meglévő vagy távlati - a házaspár és a gyermeknevelés problémái; idős, beteg szülők otthoni gondozásának összes problémája; az élet négy krízisszakaszának problémái;

2./ a szakmai munka - amelyben gondot okozhat: - a munkahely elvesztése, - a szakértelem elavulása, - a teljesítménnyel járó feszültség oldásának természetes igénye, - a rekreációra való törekvés;

3./ a jövő - helyünk megkeresése a társadalmi-gazdasági valóságban, háttér biztosítása, stabilitás, lakás, megtakarítás, elérhető célok kitűzése, részvétel egy olyan típusú társadalom építésében, amely biztosítja a jövőt és megfelel az EGYÉN vonatkozási kereteinek; a jelen fenyegetéseinek (környezetszennyeződés ártalmai, sugárszennyeződés, az emberi agresszivitás-terrorizmus, a közbiztonság hiánya, modern betegségek) túlélése.


Az alábbi hét témakör programja lehetővé tenné, hogy a kurzust elvégzők - helyes önértékeléssel képesek legyenek:
- a saját- jól felfogott érdeküket belátni, aszerint élni, cselekedni;
- arra, hogy igényeljék az olyan politikai képviseletet, amelyik nem a "jól bevált" bűnbakokra áthárító felelősséggel politizál, - mert az gátja lehet az önmagával szembeni igényes életfelfogás kialakításának - hanem reális igényt támaszt!

Előtte azonban, a POLITIKAI KÉPVISELETRE JELÖLTnek meg kell győznie választópolgárát arról, hogy megérti elhúzódó krízishelyzetét. Megérti és arra törekszik, hogy MINDEN, a váltáshoz szükséges ESZKÖZT (erkölcsi rehabilitáció, a váltáshoz szükséges ismeretek, induló tőke) KÉPES biztosítani számára.

Témakörök:

1./ A legfontosabb, hogy az egyén ismerje meg saját genealógiai múltját és e megismeréssel kialakuljon, általánossá váljon az a tény, hogy a magyar- és más nemzetiségi (kisebbséghez tartozó) családok magántörténelmük, családi- genealógiai múltjuk ismeretével részeseik a magyar nemzet történelmének! (Ezzel a nemzettudattal már egyenrangú tagjai lehetünk az Európa országai - nemzettudattal rendelkező nemzetállamok - uniójának!)

2./ A szociálpszichológia segítségével megismerheti az egyén saját lelki alkatát, saját lelkiéletét. Ezen kívül olyan kommunikációs- és szociálpszichológiai ismereteket sajátíthat el, amely a mindenkori emberi élet újra- és újjátermelését, fenntartását és gazdagítását segítheti!

3./ Az andragógia, a felnőttképzés- és művelődés keretében elsajátíthatók lennének azok a tanulástechnikák, amelyekkel megvalósítható lehet az egyén számára az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram.

4./ A kultúrtörténeti áttekintés keretében lehetőség nyílna a politikai demagógiától mentes nemzeti kultúra történelmi, történeti megismerésére.

5./ A környezetismereti áttekintés segítene a XXI. század emberének visszatalálni a természethez, mert eredetileg annak része. Ezért, meg kell ismernie azt a természeti környezetet, ami őt körülveszi. Meg kell ismernie, hogy harmonikusan együtt tudjon élni vele, óvni- védeni tudja azt, hogy utódaik is élvezhessék!
(Felhívnám a figyelmet arra a kedvező lehetőségre, hogy az én lakókörzetemben, a 29-es választókörzetben található a Péteri majorban egy botanikus kert.
A KEK tanszékei, amelyek a Péteri majorban működnek: Dísznövénytermesztési- és Dendrológiai Tanszék, Zöldségtermesztési Tanszék, Kísérleti Üzem- és Botanikuskert, a XX. és XXIII. kerületiek számára ismeretlen, teljesen elhanyagolt, zárt világ! A népfőiskolai kurzustól függetlenül is meg kell hirdetni a botanikus kert megnyitását (az Oczy-kert mintájára) a lakosság előtt! Előtte azonban meg kell szervezni az "önerős" rendbehozatalát! Alapítvány, egyesület létrehozatalával.)

Meg kellene szervezni a lakókörzetünkben lévő erdő- mező (rendszeres szemétmentesítésével) és a vízpartok alkalmassá tételét - rekreációs szabadidős programok szervezésére...


6./ Az állampolgári ismeretek keretében megismerhetné az egyén azokat a törvényes, jogi kereteket, amelyben mindennapjait megéli, amelyek ismerete nélkül lehetetlenség a személyes (rendszer)változtatás.

7./ A közösségfejlesztési technikák ismeretével könnyebben lehet barátságban élnie az egyénnek szomszédaival, szűkebb-tágabb környezetében élő embertársaival. Lehetőség nyílna társadalmi cselekvési technikák: párbeszédkörök, szomszédsági kapcsolatok létesítésének és ápolásának-, társas körök létrehozásának módjainak elsajátítására.

A NÉPFŐISKOLAI KURZUS témaköreinek "részletes" ismertetését e-mailben bárkinek szívesen megküldöm.
(Bóna Mária Ilona)
Budapest, 2001. október 8. - 2006. november 25.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az emberi munka...
  2006-11-25 17:22:22, szombat
 
  Az emberi munka a REMÉNY, az ELSZÁNTSÁG és a BÜSZKESÉG jegyében

Az életünk mindenfajta tevékenységét három alapvető tényező határozza meg: a család, a szakmai munka és a jövő.
A család, mint társadalmi alapminta, magába foglalja az élet születését és az élet fenntartását, "melyben megfordulnak a nemzedékek, ahonnan ered a történelem, a nemzeti élet, az emberiség szolidaritása, mindaz, ami az embert emberré teszi.".

A "szakmai" munkát a társadalomba szerveződő emberek, az élet két alapvető helyszínén, családi- és társadalmi munkamegosztásban végzik.

1.) A családi munkamegosztás a családi élet működőképességének fenntartását szolgáló funkciók, feladatok családtagonkénti szétosztása és elvégzése.
Például: a háztartás- és a gyermeknevelés, az idős- beteg szülők otthoni gondozásának feladatai, melyek elvégzéséhez ma már egyre több szakértelemre van szükség.
A magyar családok többségében a "családfenntartó" még nem tudhat a társadalmi munkamegosztásban végzett munkájával annyi jövedelmet magáénak, melyből ezen szakemberek (házvezető, gyermeknevelő, betegápoló) munkáját meg tudná vásárolni. Ezért, ezek a családok egy újfajta, az ősi mintára emlékeztető, önellátó háztartásra kénytelenek berendezkedni. Ez a nagy családokra, - ahol egy háztartásban több nemzedék él együtt, vagy gyermek felnevelésére, iskoláztatására vállalkoznak - fokozottan érvényes. Ott, a család működőképességéért a családtagoknak meg kell tanulni a szakszerű ellátáshoz szükséges szakmai ismereteket!

Attól függetlenül, hogy a teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése a végső cél, - a REMÉNY jegyében szükség lenne olyan helyekre, intézményekre, ahol ezeknek az ismereteknek elsajátítására is lehetőség nyílna.


2.) A társadalmi munkamegosztás a termelő- és egyéb emberi tevékenységek, munkák különböző foglakozási ágakká való szétválása, elkülönülése.
A társadalmi munkamegosztásban szakmai munkát végző egyénnek gondot okozhat a munkahely elvesztése, a szakértelem elavulása, a teljesítménnyel járó feszültség oldásának /a pihenés) természetes igénye és a rekreációra (megújulásra) való törekvés...

A jövőben olyan felnőttképzési- és művelődési intézményekre lesz szükség, ahol az egyén - úgy is, mint magánember és úgy is, mint társadalmi lény - megismerheti saját, egyéni értékeit, ami alapja lehet minden további elsajátításnak, és kellő ELSZÁNTSÁGGAL megvalósítható lehet az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram. Az ilyen életprogram mentén megvalósult életút után BÜSZKESÉGGEL tekinthet vissza bárki a saját életére idős korában. Ez a BÜSZKESÉG adhatja meg minden korosztály számára az emberi méltóságot. Így az időskori méltóságot is.
A politikusok feladata olyan törvények hozatala, amelyek betartásával és betartatásával az egyénnek lehetősége nyílik az emberi méltósággal élhető életre.
Budapest, 2002, január 9.
Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kongresszusi üzenet
  2006-11-25 15:23:25, szombat
 
  Kongresszusi üzenet a magyar néphez:

1.) "1990-ben elmaradt a felelősségrevonás kérdése. Ez mégegyszer nem engedhetjük meg."

2.) REMÉNY!

3.) ELSZÁNTSÁG!

4.) BÜSZKESÉG!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tiltakozás...
  2006-11-25 00:44:12, szombat
 
  DEPORT-'56 Észrevétel a "Látta-e valaki a halottat?" című cikkhez

Az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnökeként
tiltakozom a Népszabadság: Látta-e valaki a halottat? című, a mai napon
(2006. november 24-én) megjelent írásában alkalmazott módszer ellen.

Az október 23-i tüntetéssel, tömegoszlatással, illetve egy állítólagos
halálesettel foglalkozó cikk "Munkatársunktól" jegyzéssel, tehát névtelenül
jelent meg, és úgy íródott, mintha én nyilatkoztam volna a Népszabadságnak,
ráadásul valótlan a nekem tulajdonított nyilatkozat, amely a következő:

"-Én is csak hallottam az esetről, ezért nem tudnám megmondani, pontosan ki
és milyen körülmények között halt meg - mondja ehhez képest Szerdahelyi
Szabolcs, a szervezet elnöke, - levelemben inkább amolyan elvi
fejtegetésként szerepelt a halálesetre való utalás.".

Eddig, a Népszabadságot kivéve minden egyes fórum tiszteletben tartotta azt,
hogy a sértett családjának kifejezett kérésére nem kívánok nyilatkozni.
Így járt el az Index internetes újság is, amelynek alapján megkeresett a
Népszabadság egyik újságírója, Falusy Zsigmond.

Már beszélgetésünk elején közöltem vele, hogy nem kívánok nyilatkozni, mert
nem vagyok rá felhatalmazva.

Az Indexből idézve azt kérdezte:
Mi a bizonyíték arra, hogy a lány a gáztámadás elhúzódó hatása következtében
halt meg?

Erre válaszoltam azt, hogy ez a háborús tapasztalatokon alapuló elvi
fejtegetés nem a feljelentésben, hanem a tisztifőorvosnak szóló levélben
szerepel, és felajánlottam neki, hogy azt elküldöm e-mail-ben, - ami meg is
történt. - a feljelentésben foglaltakról viszont, amely személyes adatokat
is tartalmaz nem nyilatkozom.

Az újságíró ezt látszólag tudomásul vette.

A Népszabadság torzítása azért is súlyos, mert azt sugallja, hogy a
feljelentésre szóbeszéd alapján került sor, és a feljelentő is csupán
hallott az esetről.

Holott én beszéltem az apával, aki állítása szerint látta a halottat.

A Deport-'56-hoz bejelentés érkezett - névvel, címmel, telefonszámmal -,
hogy egy diáklány az október 23-i tömegoszlatás kapcsán a könnygáz miatt
fellépett komplikációk következtében elhalálozott.

A megadott telefonszámon a megrendült és gyászoló apa visszaigazolta a
történetet, és felhatalmazott arra, hogy azt nyilvánosságra hozzuk.

Ám azt kérte, hogy neve ne szerepeljen, mert kerüli a nyilvánosságot,
felesége azóta is a meghalt gyermek szobájában tartózkodik.

Nem szeretné, ha lánya után feleségét is elveszítené, annál is inkább, mert
van egy nevelt lánya, akit még fel kell nevelni.

Ezt követően, november 18-án küldte el a DEPORT-'56 a feljelentést, és
fordult a tisztifőorvoshoz,
hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, nehogy az eset megismétlődjék.

2006. november 21-én jelent meg az Index:

"Nincs nyoma a rendőri könnygáztól meghalt lánynak" című cikke, amely
kételyeket is megfogalmazott a történet hitelességét illetően.

Többek között tartalmazta azt is, hogy az apa, M. György 300 ezer forint
temetési segélyt kért és kapott a cégtől, ám a haláleset valóságalapját nem
vizsgálták.

Ezt követően ismételten felhívtam M. Györgyöt, és megkérdeztem, hogy mit
szól az Indexben közöltekhez.

Elcsukló hangon állította, hogy október 23-án kint voltak a lányával a
tüntetésen, úgymond
"alig tudta kihúzni a tömegből", aki azt követően rosszul lett, és meghalt,
már el is van temetve.

A MÁV kórházban azért nem tudnak róla, mert nem ott halt meg.

A DEPORT-'56 feljelentését segítségként vette, és közölte, hogy
ügyvédnőjével már ők is tettek jogi lépéseket.

Az országban és az interneten is keringenek a legkülönfélébb történetek az
október 23-i esetleges halálesetekről.

Ezeket, nem lehet csupán pletykáknak tekinteni, hiszen október 23-án a
Kossuth Rádió Esti Krónikájában is elhangzott, hogy
"Meg nem erősített hírek szerint több halottat is követeltek az események.
Két emberről beszélnek az Astoria környékén, egy harmadik személyről pedig a
Deák téren."

Nem lehet csupán fantáziának minősíteni a "letakart személyekről", a
gyermekhalál miatt sírógörcsöt kapott mentősnőről, az Astoriánál
gumilövedékkel fejbelőtt kislányról szóló beszámolókat sem.

Ennek ellenére, érdemi, egyértelmű cáfolat máig nem hangzott el a kormányzat
részéről.

Rendkívül fontos lenne tehát az esetek tisztázása, a kételyek eloszlatása.

Erre ad reményt a Budapesti Nyomozó Ügyészség bejelentése, miszerint
feljelentéskiegészítést rendeltek el a konkrét ügyben.

Nyilvánvaló tehát, hogy néhány nap múlva sokkal többet tudunk.

Addig is érdemes azonban tisztázni, amit lehet.

A DEPORT-'56 szerint két fő változat lehetséges.

1 A történet valódi, és akkor egy tragédiával kell szembesülnünk.

2. A történet valótlan, akkor viszont magyarázatot kell találni a motivációt
illetően.

A sima csalás meglehetősen morbid.
Nevezetesen az, hogy egy apa lánya halálának híresztelésével próbál némi
pénzhez jutni.
Ráadásul, egy csalónak nem érdeke, hogy az eset nyilvánosságot kapjon,
hiszen az lebukását jelentheti, nem beszélve az ügyészségi vizsgálatról,
amely a biztos bukás.

A másik lehetőség az, hogy ez az egész egy fedőtörténet, amely azt célozza,
hogy elzárja az utat az esetleges ténylegesen létező áldozatok további
kereséséről.

Hiszen ügyészségi vizsgálat fogja igazolni, hogy aki halottak után kutat, az
legfeljebb csalókat talál.

Ebben az esetben M. György nem köztörvényes bűnöző, hanem munkaköri
feladatát teljesíti.

Mindenesetre a DEPORT-'56 - és feltehetően a közvélemény is - kíváncsian
várja az ügyészségi vizsgálat eredményét.

Budapest, 2006. november 24.

dr. Szerdahelyi Szabolcs
a DEPORT-'56 elnöke
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2006.10 2006. November 2006.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 76 db bejegyzés
e év: 270 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 70
  • e Hét: 693
  • e Hónap: 3819
  • e Év: 35549
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.