|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2006-11-29 21:14:04, szerda
|
| |
| |
Asztalos Imre asztalosmester ,,üzenete" 1734-ből
A ,,Fiait vérével tápláló pelikán"
"Isten segedelmével munkálota a miskolci Asztalos Imre 1734-ben"
A szerzői önérzettel (név, időpont megadása) megfestett táblaképet a reformáció idején készítette alkotója.
/A noszvaji (Borsod megye) református templom mennyezetének egyik táblája, és a Dobó István Vármúzeumban, Egerben látható./
A kettőszázhetvenegy évvel ezelőtt készült ,,népművészeti alkotás" egy mai pártelnök, (pár hónappal ezelőtt még kultuszminiszter(!)) kijelentéséről jutott eszembe. Valami olyasmit mondott, hogy: ,,...a szakképzést meg kell reformálni, mert semmi szükség nincs arra, hogy ipari tanulók műelemzést tanuljanak, miközben azt sem tudják hogyan kell a ,,lapátot" (malteroskanál!) megfogni..."
A szívem összeszorult ettől a kijelentéstől és napokig nem tudtam aludni, miközben azon törtem a fejem: hogyan mondjam el és kinek, amit erről gondolok?
Emberek! Hazám fiai, lányai! Állítsátok meg őt, vagyis őket! Ne higgyetek nekik! Ne engedjétek, hogy tovább rombolják mindazt, amiért ,,szakmunkás" őseink - például, mint a fiókáit saját vérével tápláló pelikánt megmunkáló asztalosmester - megküzdöttek, és amit megalkottak!
Tudjátok meg, hogy a "virágozó" asztalosok abban az időben a városi céhnek, pl.:a miskolci asztaloscéhnek voltak tagjai.
Váltakozva dolgoztak "úri" és "paraszti" megrendelésre, vagyis az "úri-városi", divatos minták és díszítőtechnikák szükségszerűen áthaladtak ugyanazoknak a kezén, akik a parasztok holmiját készítették. 1791-ben a céh kettéoszlott: az új polgári divat szerint dolgozó "német asztalosok"-ra és a régi hagyomány szerint virágozó "magyar asztalosok"-ra.
Az 1734-ben, tehát majdnem 60 évvel korábban, puhafán temperafestéssel készült kép motívumai és témája már mindkettő jegyeit magába foglalta.
A rajta lévő feliratból is arra lehet következtetni, hogy megrendelésre készült.
"Ez a ház Istennek hajléka. Mellynek hűséges Dajkája T. és N. Bossányi Kristina."
Valószínű, hogy T. és N. Bossányi Kristina "hűséges dajkasága" ihlette - a görög monda szerint, de hozzánk latin közvetítéssel került - a kicsinyeit saját vérével tápláló képzeletbeli madár (pelikán), mint az anyai áldozatkészség jelképének megfestésére.
Így lett, az egyébként önmagában is esztétikai minőséget hordozó pelikánból - mint az érintetlen természet részeként "csak" egy, a "melegebb tájakon honos, nagy vízimadár, hosszú csőrének alsó része zsákszerű; halakkal és rákfélékkel táplálkozik"-ból - emberi-társadalmi tartalommal bíró, egy emberi ,,kultúrkör" szemléletmódját tükröző esztétikai tárgy.
Melyik kultúrkörre gondolok? Hála a kép készítőjének, a feliratokból egyértelmű, hogy a református kultúrkörre, mégpedig az 1734-es esztendőben.
Tudnunk kell erről az esztendőről, hogy csak három évvel korábban, "...az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - erősíti meg a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását. Ezt követően kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház területi szervezete. És továbbépülnek a református iskolaközpontok. Erősödik Sárospatak és különösen Debrecen szerepe." ,,... a 18. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában is őrzi pozícióit." *
A képet "virágozó" alkotó érzelmi elkötelezettségét a ,,gyermekeiért" vérét ontó pelikánban jeleníti meg, úgy, mint azok, akik a reformációs harcok idején vérüket hullatták és akár az életük árán is kiálltak érzelmeik, eszméik, hitük mellett. Hogyan teszi ezt?
Az akkori virágozó asztalosmesterek mesterségbeli tudásával, szép simára gyalult puhafára ráfesti, a talán utánzással megkomponált pelikánt és fiókáit.
Talán felötlött benne egy korábban látott kép, témaábrázolás...
Talán éppen ez, a XV. század második feléből való, itáliai, aranyozott ezüstből készült Apostoli kereszt. A kereszt szárvégein, a fölső medallionban látható a pelikán domborműve.
(Esztergomo főszékesegyházi kincstár.)
Minden összehasonlítgatási szándék nélkül szembetűnő Asztalos Imre pelikánjának nehézkessége, az ősi erő, a nagyság megjelenítése. (Ezzel ellentétben, a kereszten ábrázolt pelikán könnyed, már-már kecses mozdulattal "ontja vérét".)
A ,,naiv művész" igyekszik a hősiességet, a tett nagyságát a madár erőteljes megjelenítésével is hangsúlyozni.
A testét pikkelyre emlékeztető toll fedi és a nyakán is a toll szinte sárkányszerű pikkelyként meredezik, majd ősi- népmotívumi kunkorban végződik.
A tábla szinte kétharmad részét a pelikán fészkét tartó fa tölti be. A fára is - főleg a törzsére - az erőteljes, megbízható nagyság jellemző, mint a madárra. Koronáját kétoldalt, síkban szimmetrikusan ábrázolt ágak (6-6) képezik. Ezeken az ágakon a levelek a népi ornamentikában megjelenő: rozmaringágak leveleire emlékeztetnek.
Olyanok a levélvégek, mint a "gyöngyös" rozmaring, azonban olyan szimmetrikusak és nagyok, mint egy fenyőkorona ágai.
A fa törzsén kúszó inda, akár a bibliai kígyót is jelképezheti. A fa vastag, majd fokozatosan elvékonyodó törzse két, leveles-indásan ábrázolt halom találkozásából "nő ki". A tetején - az utolsó jobbra és balra széthajló ágon - nyugszik a fészek, benne a három, már tollas fiókával.
A fészek ábrázolása igen érdekes. Keresztben, teljes szélességében kiér az ágak széléig és a két vége csiga alakban, felfelé kunkorodva elvékonyodik. Az egész fészken - két, szinte párhuzamos vonal között - "keresztöltéses" minta fut végig.
A fa ágai alatt, jobb- és baloldalt is köralakban futó, majd az alsó sarkokban összetalálkozó leveles díszítés közepében egy-egy gránátalma látható. A gránátalma, mint motívum - és mint a jelképes történet - itáliai hatásra emlékeztet. (Az indás, leveles, gránátalmás, reneszánsz hatásra elterjedt díszítés a XVIII. századi magyar népművészet fő témái voltak. Megtalálhatók cserépedényeken, hímzéseken, festett bútorokon egyaránt.)
Asztalos Imre a kép hátterének meghagyta a "nyers" fa eredeti színét, majd erre egyetlen színnel - a barnával - festette meg a jelképes történetet. Ez a ,,színábrázolás" hordozza a legfontosabb ÜZENETET az utókor számára!
Hiszen: Jézus Krisztus kereszthalálát nem lehet másképpen, mint a gyász színeivel megfesteni!
Hiszen: Megváltó Jézusunk is ,,vérét ontotta érettünk", hogy ,,örök életünk" legyen!
Egy asztalos, mai szóhasználattal: ,,szakmunkás" 271 évvel ezelőtt mekkora kulturáltsággal rendelkezett!
Hiszen: Asztalos Imre - a ,,virágozó" asztalosmester - a Fiait vérével tápláló pelikán című táblaképének megfestésekor többszörös szimbólumot örökített meg!
Ez is bizonyítéka annak, hogy egy ,,szakmunkás" keze-munkájával képes ,,elmondani" az egész teremtett világot és azt a keresztény ,,kultúrkört", ami meghatározója az emberiség történelmének!
Ez maga a MŰVÉSZET!
Bizonyságul szolgálhat az is, hogy a többi, Asztalos Imre által festett - és ugyancsak a noszvaji templomban látható - mennyezeti kazetták már nem ennyire komorak, sokkal színesebbek, a paraszti bútorfestés motívumaira emlékeztetők.
Fiatalok! A jelen és a jövő szakmunkásai!
Vegyetek példát az évszázadokkal ezelőtt élő asztalosmestereinktől és ,,paraszti" bútorfestőinktől! Tőlük még nem vitatták el azt a művészi képzelőerőt, amivel kézműves őseik rendelkeztek!
Bennünk is megvan ez a képesség, csak olyan társadalmi közegre lenne szükség, melyben elő lehet hívni, mint egy rég elfelejtettnek hitt fotókópiát! A művészi képzelőerő szárnyalásához szükséges társadalmi feltételeket nem az olyan vezetők fogják megalkotni, akik még a ,,műelemzést" is kitiltanák a szakképzésből!!!
Budapest, 2005. június 17.
(Bóna Mária Ilona) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-11-29 13:53:01, szerda
|
| |
| |
Őszinte levél minden Magyar emberhez!
Többen is kérték, hogy menjek a Kossuth térre és szóljak az ott egybegyűlt emberekhez, az evangélium, az élő Isten nevében. Október 23, a szörnyű Magyar verés napja után is, sokan kérdezik, hogy egy keresztény embernek ilyen helyzetben mit a teendője? Úgy érzem, hogy nekünk Istenre figyelő embereknek válaszolnunk kell ezekre a kérdésekre, még akkor is ha nehéz. Imádkozás közben három gondolat fogalmazódott meg bennem melyet alázattal megosztok veletek.
Kedves Csaba testvér, és mindnyájan! Hadd fűzzek néhány gondolatot én is ide! ( nemes "álmosházi" lőgérpatonyi Hervay Tamás lélelekemelgető táltospap, a magyarságtudomány magisztere)
1. Annak idején 2004 december 5-én is azt éreztem, hogy Gyurcsán Ferenc uszítására az én magyar állampolgárságomat el lehet vitatni, de a jókedvemet, az életbe, a szeretetbe vetett hitemet, keresztény reményemet nem, azt csak én adhatom oda. Úgy gondolom, hogy ezek olyan értékek, melyekről soha semmilyen körülmények között nem szabad lemondanunk. Nem szabad hagyni, hogy a szomorúság, a gyűlölet, a reménytelenség eluralkodjon rajtunk.
Pedig Jézus hányszor volt szomorú! De természeten, nem volt sem reménytelenség, sem gyűlölet benne!
Soha semmilyen körülmények között nem szabad letérnünk a szeretet, a remény, megváltónk, Krisztusunk által mutatott útról.
2. A szentírásban szereplő vezetők közül volt olyan, melyik elvesztette a nép és Isten bizalmát. Saul király letért arról az Útról, melyre Isten állította. Az Úr parancsára a próféta felkente helyette Dávidot, akinek menekülnie kellett haragvó királya elől. Egy alkalommal egy barlangban bujkált katonáival Dávid, és a király egyedül ebbe a barlangba vonult vissza, hogy könnyítsen magán. Dávid egyik katonája meg akarta ölni a nép kegyéből kiesett vezetőt, de Dávid leintette, és azt mondta, ne emeld a kezed rá, "mert király marad míg az ideje ki nem telik". Döbbenetes: Dávid nem engedett az erőszaknak. Hiszem, hogy az erőszak, a vérontás nem szül igaz holnapot. Őszinte tisztelettel hajtom meg fejemet népem előtt, amiért ilyen nagy türelemmel viseli sorsát.
Azonban Jézus kikergette a pénzváltókat a templom előteréből! Aki nem oda való, azt el kell távolítani! Természetesen előbb szép szóval, de a kikergetés is szeretettel kellene történjen, mert Jézusban, indulatában is, nyilván volt szeretet!
Saulal, a saját emberei számoltak le.
Hát, nem hiszem hogy Gyurcsánnyal ők leszámolnának!
Gyurcsán Ferenc Balaton parti beszédében saját pártját, meg a vele együtt kormányzó Liberális pártot illette hihetetlenül kemény kritikával. A történelmi magyar baloldalt, és a Liberális pártot nem hiszem, hogy valaha valaki ennyire keményen, durván elítélte volna. Október 23-án, Gyurcsány Ferenc megverette, -válogatás nélkül- az utcán lévő Magyar embereket. Olyan bűnt követett el, melyre semmilyen mentsége nincs, s mellyel nevét örökre beszennyezte.
Úgy gondolom, hogy a jelenleg hallgató kormánypárt politikusainak két választási lehetőségük van. Az egyik, hogy elfogadják a Miniszterelnökük kritikáját, aki hazudozó, csaló, lusta embereknek nevezte őket, és hogy a pozíciójukat mentse kész volt ártatlan emberek vérét ontatni. A másik alternatíva, az, hogy tiltakozva kikérik maguknak az elhangzottakat, és azt mondják, hogy a Miniszterelnök szava rágalom és megszólás, mert nem igaz, hogy a Magyar baloldal, és a Liberális párt csalókból, hazugokból, semmittevőkből állna, és nem kérnek olyan hatalomból, melynek kezéhez vér tapad.
Ha csak rajtuk múlik, az első változatot választják!
Meg vagyok győződve arról, hogy nagyon sok értékes ember van a két kormánypártban. Meg vagyok győződve arról, hogy ezekben a pártokban nagyon sokan az elmúlt években is erejüket megfeszítve dolgoztak a Magyar nép javán.
A jó szándék, legtöbb esetben a pokolba vivő utat kövezi! Jelenleg ez annál is inkább így van, mert sem itt, sem az ellenzék soraiban, nem olyan emberek ülnek, akik magyarok! Nem tudtak azzá válni! Mert mitől magyar a magyar? Mi a magyarság egyáltalán? Tán egy néphez tartozás? NEM! A magyarság jellembeli tulajdonság! Ezt a tulajdonságot erősítendő vette fel egy nép magára e jelzőt! És ha éli ezt, akkor magyar, ha nem, akkor nem az! Jelenleg a magyarság többsége nem magyar gondolkodású! Nem az isteni értékrend, hanem a pénz, a hatalom, a kényelmi szempontok, vagy az anyagi lét egyéb szempontjai vezérlik! Ahelyett, hogy akár életüket adnák másokért, inkább elvesznek mástól! Itt természetesen elsősorban azokról van szó, akik vezető pozícióban vannak! De sajnos mindenütt látom a romlást! Néhol csak enyhébb formáját. Csángók diszkóba járnak, s nem bálba, s megfojtanák a másikat Széken, mert többet árult mint ő! S sorolhatnám, de ezek a kisebbek! Ez motiválta a népszavazást is, ezért szavazott sok itteni, Erdélyből áttelepült, nemmel! Sem az anyaországban, sem azon túl, nem sokan tudják a hagyományok lényegét, ha formailag tartják is néhol! Nem tudják valódi mélységében értelmezni hímeink, faragásaink, kazettás mennyezeteink, képi beszédét, de népmeséink mélységeit sem! Mindez elsősorban abból fakad, hogy a magyar nyelv működését sem ismerik, bár magyarul beszélnek, hiszen idegen nyelvre kidolgozott rendszer szerint tanítják még idehaza is! Márpedig nyelven gondolkodunk! Nyelvünkben a birtokos és a részes eset csak szövegösszefüggésében különböztethető meg! Ezért mi a birtokos és a birtokolt között nem teszünk különbséget, aki birtokol, részese egyben a birtokoltságnak is, birtokos és birtok egyenrangúak szemünkben. Ezért hatalmas a szabadságvágyunk! Ezért vagyunk, gondolkodásunkból fakadóan, együtt érzőek, befogadóak, segítőkészek, szeretettel gondoskodók!
Nyelvünk ragozó!
Ezért a folyamatokat előnyben részesíti gondolkodásunk. Ha egy szót igeként és névszóként egyaránt érthetünk, s ha nem tesszük egyértelművé mely jelentéséről van szó, minden esetben az igei értelme kerül előtérbe! Például, ha az ismert gyermekmondókát: "Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki." halljuk, minden esetben égő házat képzelünk el először, és csak második, vagy többedik nekifutásra váltunk át arra, hogy a szűk térből kitessékeljük a csigát az ég alá, a szabadba, holott jól tudjuk, hogy csigacsalogatót mondunk!
Nyelvünk gyökökre építő, és a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartamot, adják a szó testét! A magánhangzók teljesen más szerepűek, lelkesítőnek mondhatnánk leginkább! Fontos szabály még, hogy a mássalhangzók bokrokba tömöríthetők, melyek (elsődlegesen) a kiejtés szerinti mássalhangzó felcserélhetőséget teszik lehetővé! E bokrok: R, J, L, Ly; K, H, G, Gy; D, T, Ty; M, N, Ny; B, P, V, F; C, Cs, S, Sz,Z, Zs; Ez utóbbi csoport, a sziszegősök, kissé más szerepűek, de ez nem ezen írás keretébe tartozó!
Ez azt hozza magával, hogy egy, vagy két mássalhangzós gyököket ragozunk egymásra. De ugyanennek a következménye, hogy az azonos, vagyis egy gyökű, szavak jelentésbeni rokonságban is vannak egymással! Például, ha azt mondom iGe ez azt is jelenti éGi. Ha azt mondom éKeS, ez azt is jelenti éG(i)eS. Már ezekből is sok minden következik: csak nálunk kezdődik a János evangéliuma így: " Kezdetben vala az Ige." Minden indoeurópai nyelven "Kezdetben volt a Szó"-t találunk! Belátható, hogy a mi "megoldásunk" többlettartalmat hordoz! Az ige ugyanis nem pusztán egy szófajt jelöl, hanem olyan szavakat, melyek önmagukban hordozzák megvalósulásukat, hiszen történést, létezést, cselekvést fejeznek ki, vagyis teremtenek! Ezzel a gondolkodással lehet Isten szerűen, vagyis kozmikusan gondolkodni! De hát Isten a képére, és hasonlatosságáéra teremtett minket! Nem kellene hát elhagyni Őt, még gondolatban sem!
Hiszem, hogy e két párt ideológiájában nincs helye az erőszaknak, idős emberek, asszonyok fényes nappal való megveretésének, kivont kardal nemzeti ünnepre összegyűlt emberek közé vágtató rendőröknek. Úgy gondolom, hogy a két kormány párt le kell, hogy üljön, és külső behatás nélkül e két alternatíva között választaniuk kell.
Bizony semmit nem ér, cseberből vederbe jutni! Nem csak az erőszakkal, van itt baj! Legmutatósabban akkor látszott ez, mikor első dolguk az volt újdonsült képviselőinknek, hogy megemelték saját fizetésüket! Azóta többször, és sokkal emelték! Kutyából pedig nem lesz szalonna! Pénzért szinte mindenre képesek, mert a pénz (látszólag) hatalom!
Tiszta szívvel imádkozom, hogy ez a két párt - kerüljön bármilyen áldozatba is-, de saját múltjuk nagy vezéregyéniségeik szellemében az igazság és az élet mellett döntsenek.
Sajnos, az imádság, ebben az esetben, nem segít! Isten nem tud, mert a szeretet nem erőszakol meg, akkor beavatkozni, ha mások akarata ellene feszül az övének!
Egészen biztos, hogy ha nem hátrálnak ki, felemelt fővel ebből a botrányból, akkor rájuk fog égni a képmutató, hazug, csaló, a saját nemzetére kezet emelő jelző, és ugyanaz lesz a sorsuk, mint azoknak a pártoknak, melyek a történelem során vért ontottak. Amennyiben kormányzó politikusaik mellett kiállnak ezen pártok tagjai, osztozni fognak a felelősségben, és az utókor ítéletében is. Senkit nem érdekel Hitler jó, vagy rósz szándéka. Agresszív, erőszakos kezéhez vér tapadt, és ezért pártjával együtt méltó volt az ítéletre.
Pedig ma már mosdatják őt is! Jézust meg. na erről ne is beszéljünk most!
3. Hiszem, hogy egy ház, egy ország csak hitből, munkából, összefogásból, áldozatból épülhet fel.
Bocsánat! Itt nem is építésről van szó! Itt le kell rombolni valamit! Mégpedig a magyarság nagyságát! Nemességét! Melyből Európa, és főleg a nyugati világ, máig élt! Azt hiszik, már nincs ránk szükség! Nem értik meg, hogy ha mi nem leszünk, ők is elpusztulnak! Persze nem azonnal, de ők odáig nem látnak! Pillanatemberek!
Gyermekeimnek én is, mint oly sokan e Kárpátmedencében szeretnék otthont, hazát építeni az Európai unió által adott keretek között, hogy felemelt fővel, örömteli szívvel együtt élhessenek békében más szabad népek gyermekeivel.
Előbb adj nekik magyarságtudatot, hogy ne européerek legyenek! (Ez nem melldöngető nacionalizmus!) Előbb tanítsd meg őket isten nyelvén gondolkodni! Hogy megismerhessék Istent úgy, ahogyan csak e nyelven lehet! Ha ezt nem tudod, ha csak a fizikai létüket akarod megmenteni, akkor Te nem isten országát akarod megvalósítani! Mert ő, és mi sem, e világból valók vagyunk!
Magánvagyonom nincs, de az időmnek ura vagyok, éppen ezért vállalok 100 szentmisét, beszédet, elmélkedést határon belül és határon kívül, ott ahova hívnak és az ott begyűlt összes adományt felkínálom egy "Nemzeti Megmentő Alapba.
Bizony mondom Néked, ez nem anyagi kérdés! Már évek óta hiába ajánlom ( ingyen) az előadásaimat, nem érdekli az emberek nagy részét a magyarság! Csak a drága pénzen vehető "hogyanlegyeksikeresgazdag" előadások! Ezért viszont, hogy valósuljon szándékod, imádkozom én is!
Arra buzdítok minden jó szándékú Magyar embert, éljen bárhol e nagyvilágon, hogy egy szívvel-egy lélekkel ajándékozzuk meg nemzetünket bizalmunkkal és erőnkhöz képest anyagiakkal is. Most nemzetünk nem az életünket, vérünket kéri, de ezekben a nehéz gazdasági időkben, jó lenne nemzeti összefogás, hogy gyermekeinket, betegeinket, bajba lévő testvéreinket segíteni tudjuk. Éppen ezért arra biztatok minden jóakaratú magyar embert, hogy adjunk 100 munkaórát, életünkből a közös holnapunkért. Az orvos, a művész, a kőműves, a szántóvető, mindenki vállaljon saját szakmájában száz óra munkát az előttünk álló évben, minden hónapban egy munkanapot, és ennek az árát adjuk közösbe, hogy az egészségügy, a tanügy és a szociális intézmények szükséges reformját véghez lehessen vinni. Milyen szép lenne, ha 15.000.000 magyar válaszolna bizalommal, és szeretettel erre a felhívásra.
Bár nekem sincs igazán pénzem, adok, ha kell, s ingyenes előadásaimat is felajánlom!
Népünk nagyjait megkérnénk, ennek a Nemzeti Megmentési Alapnak a felügyelésére, melyből minden olyan pályázatnak az ön részét lehetne kifizetni, mely az Egészségügy, az oktatás, és a szociális szféra reformját szolgálja. Hiszem, hogy vannak a Kárpát medencében még igaz őszinte emberek, kikben a népünk megbízhat.
Ebben én is bízom!
A közeledő Advent nagyon jó alkalom lenne az összefogásra, egy új közös Magyar Karácsonyra való felkészülésre, a megtérésre, melyre mindannyiunknak szüksége van, hogy őszinte Szeretet szülessen közénk! Városainkban, falvainkban egy -egy kitűzött időponton szervezzünk szép kulturális, vallási rendezvényeket, érdemes művészeink, lelkipásztoraink, népünk nagyjai tartsanak értékes, lélek emelő előadásokat hogy hitünkben, nemzeti identitásunkban megerősödjünk, reménnyel, bizalommal töltekezzünk.
Az előadások végén a kiosztott csekkeken mindenki belátása szerint támogathatná a magyar nemzet újjászületését. Ezeket a rendezvényeket határon belül, de határokon kívül is meg kellene szervezni. Ez legyen a mi tüntetésünk minden városban és faluban! Építsük a holnapot, melyik a miénk.
Egy ilyen rendezvényre mely nem valaki ellen, hanem a népünk gyerekei, öregei, betegei, szenvedő testvéreink megmentésére irányulna, és éppen ezért nagyon sokan eljönnének, politikai, világnézeti különbség nélkül.
Ha a fejekben rend lenne, ha Magyarok lennének igazán a magyarok, nem kellene ez a felhívás! Tessék tehát rendet tenni a fejekben, mely a szívekben is rendet tenne!
Megvagyok győződve, hogy a közös összefogás, annak eredményei mindannyiunk szívében a reményt, a közös Magyar holnapba vetett bizalmat erősítené.
Alapítványunk 650 bajba jutott, árva gyereknek ad otthont, és mégis vállalok 100 óra munkát népemért, mert úgy gondolom, hogy most nem fürdőszobák felújítása, nem valamelyik házunknak újrafödése a legfontosabb, hanem népünk nagy családjának a jövője. Úgy érzem, hogy a mindennapi kenyérnél is fontosabb gyermekeim számára az őszinte beszéd.
Hiszem, ha nagylelkűen, áldozatokat vállalva össze fog 15.000.000 magyar a nagyvilágról, akkor itt az EU határain belül, más nemzeti közösségekkel együtt, egy virágzó otthont teremthetünk gyermekeinknek itt a Kárpátmedencében.
Merjünk nagylelkűek lenni, merjünk áldozatot hozni, népünk jövőjébe értékes vetőmagot szórni.
Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.
Még kisebben én, Hervay Tamás, hogy Isten lehessen nagy (bennem is)!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-11-29 10:41:00, szerda
|
| |
| |
"Az egészséges és igazságos Magyarországért"
gondola 2006. november 28. 18:58
Közlemény
Orbán Viktor meghívására a mai napon a Fidesz elnökénél járt Dr. Cser Ágnes,
az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének elnöke.
A Fidesz elnöke az EDDSZ által indított "Az egészséges és igazságos
Magyarországért" című kezdeményezés ügyében kezdeményezte a találkozót.
A megbeszélésen a szakszervezeti vezető tájékoztatta Orbán Viktort a
parlament előtt fekvő egészségügyi tárgyú törvényjavaslatok kapcsán
képviselt EDDSZ-álláspontról, és külön felhívta a figyelmet arra a
törvényjavaslatra, mely kormányzati szerkezetátalakítás ürügyén rendeleti
szintre akarja süllyeszteni az egészségügyre és a társadalombiztosításra
vonatkozó szabályozást.
Az egybiztosítós rendszer felszámolását és az egészségügyi közszolgáltatások
piacosítását a jelenleg tárgyalt törvénytervezetekkel együtt akarja a
Gyurcsány-kormány az elfogadott kormányprogram ellenére megvalósítani. Ezek
az intézkedések kirekesztő jellegűek, hiszen következményükként generációkra
kihatóan ki-ki az anyagi helyzetétől függően részesülhet egészségügyi
ellátásban.
1998-ban a polgári kormány is készíttetett szakértői anyagokat a
több-biztosítós egészségügyi rendszerre való áttérésről, azonban a szakmai
és tudományos vélemények hatására az akkor kikerült a kormány programjából.
Az EDDSZ és a Fidesz elnökei egyetértettek abban, hogy a szolidáris fejlődés
és gondoskodás alapját az úgynevezett egybiztosítós
társadalombiztosítási-egészségügyi rendszer - mint fontos európai érték -
jelenti, ezért társadalmi összefogásra van szükség, valamint a demokrácia
alapintézményeinek megőrzésére, amihez pedig törvényi garanciák kellenek.
2006-11-28
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2006. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
76 db bejegyzés |
| e év: |
270 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 213
- e Hét: 7211
- e Hónap: 8158
- e Év: 44099
|
|
|
Offline
