Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Sokan vagyunk
  2006-12-02 22:31:05, szombat
 
 
Kocsis L. Mihály

Sokan vagyunk
(Lassan, tűnődve)


Sokan vagyunk. Sokan vagyunk, sokan vagyunk, sokan vagyunk. Minden erről szól. Ezt suttogják, ezt üvöltik, ezt harsogják, ezt duruzsolják. A fülünkbe. Sokan vagyunk.

Sebaj! Gazdálkodj okosan. Légy racionális. Racionalizálj. Gondold át. Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön. Illetve. Köss kompromisszumot. Jut is, marad is. Maradékelv. Elvi szempont. Elviszem. Pont.

Mert hát, nehézségek vannak. Vannak nehézségek (elvtársak), de majd megoldjuk. Mindig megoldjuk. Mi oldjuk meg. (Ahogy szoktuk.) Mindenre van megoldás. Csak át kell gondolni. A dolgokat. Az ember okos fejével gondolkodik, biccent, és nem remél. Illetve dehogyis! Remél. Míg élünk, remélünk. Rémünk.

Alapvetően nincsenek nagy bajok. Csak éppen.

Sokan vagyunk.

Sokan vagyunk

- az iskolában (tanárok),

- a kórházakban és gyógyintézetekben (orvosok, nővérek),

- a közintézményekben,

- a közszolgálatban,

- az állami hivatalokban,

- valamint a magánszférában.

Sokan vagyunk

- a munkapadok mellett,

- a katedrán,

- az újságnál,

- a boltokban,

- a nagyvárosokban, kisvárosokban, falun, tanyán.

Tanyán is sokan vagyunk, noha lassanként tanya sincs.

És iskola sincs, és kórház sincs, és munka sincs, minek következtében munkahely sem.

Van viszont átgondolt tervezés. Jövőkép.

Most már csak jövő kéne hozzá.

A szebb jövő. Vagy bármilyen. Akár csúnya. Csak jövő! Holnap. Holnapután. Öt év, tíz év, esetleg húsz. Amíg felnő a gyerek, megszületik az unoka.

Ha!

Ha megszületik.

Persze, minek születne, ha egyszer sokan vagyunk.

Hogy még többen legyünk?

És majd még a mostaninál is kevesebb legyen?

Munka, munkahely, kórház, iskola, munkapad. Ilyesmi.

Ami egy országhoz kell. Ami egy országhoz - kéne.

Viszont!

Csak óvatosan!

Átgondoltan.

Nem hübele... Aranytojást tojó nyugdíjat megenni előre. Sóval, paprikával. Két pofára. Nem!

Előbb a sokból kell csinálni keveset. Először kevesebbet, aztán még kevesebbet, végül keveset. Merjünk kicsik lenni!

Ha az ember kicsi, akkor kevesebb a veszélye annak, hogy besokall.

Mert a sokaság mindig hajlamos arra, hogy megrohamozza az iskolákat, egyetemeket. Diploma, mi? Az kéne?! Ember lesz az én kis unokám... Persze. Ahogy azt Numerus Glausius bácsi képzeli! (Hát szertelen.) Tetszettek volna konvergenciát csinálni.

Öszöd, nem öszöd, nem kapsz mást.

Lassanként azért csak bele lehet verni azokba a konok fejekbe. (Vagy belelőni, vállmagasságban. Műveleti területen.) Hogy hány, mennyi.

Hány. Mer' azt lehet. Majd tartják a homlokunkat. Mi meg a hátunkat. Hogy fát vágjanak rajta. Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. Ej, dönts a tökét, a szarva közt. Majd elkapjuk és megcsavarjuk. Pontosabban majd ők elkapják és megcsavarják. Ahogy szokták. Ahogy megszoktuk. Gyakorlat teszi a mestert. Förszt lesszon. Szekond hend. Táj brék. De a békák hiába brekegnek, ha egyszer csapolni kell a mocsarat, akkor csapolni kell.

Csapolni jó. Mert a felesleg kifolyik. Aztán kiszárad. Lehet sóval bevetni. Jó magyar föld - itt terem a magyar vitéz. Csak ne sok! Sok ne teremjen, mert a fölösleg vitézből sem jó. Sok vitéz, sok kötés (vitézkötés), időben visszavágni. Hátrább a magyarakkal!

Főleg, ha sok van belőle.

Már kétmilliárd ember kötöz itt, már ötmilliárd, már hatmilliárd. (Sőt több.) És mi lesz holnap? (Belegondolni is rossz.)

Tízmillió magyar. Kilenc, nyolc, hat, öt... Visszaszámlálás. Aztán jöhet a kilövés. Vagy már előtte?

Igen. A zárót sem kell kivárni.

Az lesz a szép; könnyű megszámolni.

Sokan vagyunk. Ahova nézünk: ember (vagy ahhoz hasonló). És tudják, milyen az ember, tudják?

Élni akar. Megélni. Kenyeret venni, enni, inni, aludni, ölelni. Ölni nem. (Csak ha nagyon muszáj.)

Iskolába szeret járni, ha fáj valamije - orvoshoz. Ügyeket akar intézni. Olvasni, moziba menni, zenét hallgatni. És dolgozni is szeret. Hihetetlen, de szeret. Már csak abból a meggondolásból is, hogy (esetleg) majd pénzt kap érte.

Nem tudja, hogy sokan van.

Hogy le fogják építeni, hogy le kell építeni, muszáj, mer' különben pénzbe kerül. Minden pénzbe kerül.

Viszont spórolni köll! Ezt a vak is látja, de látni se kell, elég érezni.

Sokan vagyunk, sokan.

S ezt egy jó kormány nem hagyhatja. (Annyiban.)

Oldja, oltja, ölti. Pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen.

Csillagfény.

Csillagéj.

Űr.

Bolygó, mely kering.

Körbe, körbe. Karikába. Esik. Ess. Ő. (Gyurcsány Ferenc kalapjára.)

Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni. Sorakozó! (Nyugalom, mindenkire sor kerül.)
http://gondola.hu/cikkek/51578
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fényes Szelek
  2006-12-02 11:19:16, szombat
 
  Fényes Szelek


Tizenhat évvel ezer-kilenc-száz-nyolcvan-kilenc után Budapest még mindig a szocialisták bűvkörében. Az okokat keresik az emberek. Kádárista nosztalgia, mondják egyesek. Az ellenzék, Orbán a cigány mondják mások. A félévszázados kommunista uralom léleknyomoritó hatása, erősködnek megint mások.

Az én olvasatomba az egész a Fényes Szelekkel kezdődött. Ez időtájt indul a háború utánni ujjáépités, a kitelepitések, a betelepitések, a sztahanovista szuper aktivitás, a nagy arányú paraszt felvándorlás Budapestre. Gomba módra szaporodnak a kollégiumok és a munkásszállók. A népidemokrácia startol. Az ország minden részén zúgnak a fényes szelek. Ezen idők hordaléka a mai Budapest.

Tizenhat évvel ezer-kilenc-száz-nyolcvan-kilenc után Budapest még mindig a szocialisták bűvkörében. Az okokat keresik az emberek. Kádárista nosztalgia, mondják egyesek. Az ellenzék, Orbán a cigány mondják mások. A félévszázados kommunista uralom léleknyomoritó hatása, erősködnek megint mások.

Az én olvasatomba az egész a Fényes Szelekkel kezdődött. Ez időtájt indul a háború utánni ujjáépités, a kitelepitések, a betelepitések, a sztahanovista szuper aktivitás, a nagy arányú paraszt felvándorlás Budapestre. Gomba módra szaporodnak a kollégiumok és a munkásszállók. A népidemokrácia startol. Az ország minden részén zúgnak a fényes szelek. Ezen idők hordaléka a mai Budapest.

Antropológiai kutatások demonstrálják ujra meg ujra hogy a környezetükből hirtelen kiszakitott népcsoportok agresszivitással, alkoholizmussal, öngyikossággal és egyéb önpusztitó viselkedés formákkal reagálnak azokra a társadalmi traumákra amiket képtelenek asszimilálni. Ezek a feldolgozatlan behatások a végén megfordithatatlan sociális leépüléshez vezetnek, függetlenül a kultúrától és a környezettől ahol végbemennek. Ezeknek a társadalmi katasztrófáknak az egyik karakteres példája a kanadai eszkimók lassú haldoklása is. E sorok irója is ismer néhány lecsúszottat elsőkézből. Ez az egykor büszke, kreativ és bátor nép, egy fél-évszázada még a legzordabb sarkvidéki környezetbe is vidáman megélt. Aztán civilizálták őket. Értsd, elvették a nyelvüket, kultúrájukat, hitüket vadászterületeiket, igloo-jukat, egy értelmetlen, céltalan életre kárhozttatva őket ahol a létezés értelme hirtelen bizonytalanná vált. Ma a kanadai eszkimók nagy többsége munkanélküli, alkoholista és drog függő. Földönfutó a saját földjén.

Budapest népe, a háború utánni paraszt bevándorlók és utódai, a mai magyarság eszkimói akik az ősi mégélhetési formáktól való elszakadásukat még mindig emésztik. Ezek a megemésztetlen salakanyagok okozzák azokat a hastáji fájdalmakat amik a benszülötteket az egykori mestereik ujkapitalista átváltozásainak a szekértolóiva avanzsálta. Az önbecsülés hiánya, és a panelek magánya veti rá az árnyékát arra az agressziv, gyűlölködő politizálásra amit négyévente az ország nagyobb része megtapasztal növekvő aggodalommal. Legutoljára a “Hazudtunk éjjel meg este" varázsszavakra ropták az indián táncot. Láttam az egyfogút puszikat dobálni a nagygyűlésen. A borostyás képű meg “rock and roll"-ozott. Extázis, mazochizmus és orgazmikus elernyedés. A földön szemét és a győzelem hulladéka, a fizetős egészségügy a lezüllesztett oktatás, a növekvő létbizonytalanság és az általános elszegényedés. Móricz Zsigmond Jánosai akik bizar módon még mindig kiakarják enni a képzeletbeli földesurat a vagyonából. Talán most kezdenek el belehalni az esküvői vacsorába. Ez nem az önbüntetésnek egy olyan tudatalatti formája, amiket a fiak az apáik bűneiért vetnek ki sorsszerűen önmagukra mint a negativ hősök az ógörög dramákba?

"Budapesti parasztok Meggyesire szavaztok" igy szólt az egysoros amit az internetre tett fel az alkalmi poéta a négy évvel ezelőtti választási kampányba. Egyszerű kijelentő mondat, csak leír.

Október 23. November 4. Történelmi évfordulók. Rendőrterror. Most megint fujnak a fényes szelek, zörgetik a harasztot hogy felébresszék a szunnyadókat, a kéjes önsanyargatás orgazmikus mámorába aléltakat, az önmagukhoz nyúlókat, a kicsit maghaltakat. Vajon felébrednek? Felébredünk? Mert most a szelek mindannyiunknak zúgnak.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2006.11 2006. December 2007.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 71 db bejegyzés
e év: 126 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 299
  • e Hét: 1957
  • e Hónap: 18750
  • e Év: 151667
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.