Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2006. Karácsonyára
  2006-12-26 23:49:46, kedd
 
  2006. Karácsonyára


Tegnap harangoztak. Holnap harangoznak?

Mannon küldöttei nekünk még mit hoznak?

Lassan már harangunk és harangszónk sem lesz,

A kapzsik serege tőlünk mindent elvesz.



Mit készít még nekünk a sok gonosz vezér?

A magyar asztalán ne is legyen kenyér?

Marad-e hajléka, földje, iskolája?

Az árulók hada az ifjút se szánja.



Az idősb megszokta a nehéz napokat,

S a magyar jövőtől sem remél már sokat.

Csak az ifjakban van egyetlen reményünk, Kis Jézus segíts meg!

Már csak értük élünk. Ártatlan gyermekekért.

Most születő lelkekért!



Nagy Isten adj erőt, és ne hagyj kétséget,

Hogy átvészelhessük a ránk mért ínséget!

Térden állva kérünk, lásd meg szívünk vágyát:

Gyújtsd fel a szívekben a szeretet lángját!

Adhassunk példát csecsemők hadának,

A most születő Anyáknak!



2006. Advent
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Téli Napforduló
  2006-12-26 14:01:59, kedd
 
  Eleinknél a Téli Napforduló (Karácsony) a sötét uralma végének, a fény, a tűz újjászületésének ünnepe volt. Ezen kívül a Hétboldogasszony ünnepek is az évkör menetéhez, a természet rendjéhez, a tűz növekvő, vagy csökkenő erejéhez, hatásához igazodtak.

A karácsony az év tűzhöz leginkább kötődő jeles napja. A szó jelentése Téli Napforduló. kara = sötét, fekete, csony =változik, fordul.

A fenyő jelentése

Ekkor áll meg a sötét időszak növekedése és háromnapnyi ,,várakozás" után újjászületik a fény. Jézus születésének ünnepét is azért tették erre a napra a Niceai Zsinat döntésében, mert ő a keresztény világban a Fényhozó - bár hivatalos adat nincs születésének pontos idejéről.

A régiségben ifjú sólymokat reptettek e napon. A sólyom a közvetítő az égi világ és a földi világ között, Isten hírnöke. A karácsonyi ünnepkörhöz tartoztak a ma már korábbi, Luca napi szokások is - például a tűzcsiholás - hiszen a naptárreform előtt ez volt a Napforduló ideje (Luca = lux = fény), egybeesett Karácsonnyal. Ez volt az újév.

Február 2-a, gyertyaszentelő (tűzszentelő) boldogasszony ünnepe. A természet, a fák ébredésének ünnepe. Még láthatatlanul, de elindulnak a nedvek, az élet áramai. A régiségben ezen a napon előbb megáldották a tüzet, majd a kereszténnyé vált hagyományban a szentelt tűznél áldották meg a gyertyákat.


A karácsony másik jelképe a fenyő. A fenyő szóban megbújik egy üzenet, ami megmagyarázza, miért is ezt a fát tartjuk az ünnep legfényesebb jelképének. A fenyő személy. A szó valódi jelentése FÉNY Ő. A fenyő személyiséget ölt magára, az életfa felékesítve az év legsötétebb időszakában azt jelképezi, hogy a fény újra elérkezik a világba.

Karácsonyfa története

A fenyőfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, maikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült.
Az Úr most megáldotta a fenyőfát: "Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát."


A karácsony ma már mindannyiunknak az év egyik legnagyobb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben.
A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat.

Az ősgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat. E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Később a zöld ágakat termékenységszimbólumokkal díszítették. /tojás, alma, dió, mogyoró/.


Habsburgok és az aszódi első karácsonyfa

A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat-ételeket a család eltávozott tagjainak szánták. Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a V. század végén.
A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.
Az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvick Teréz állította Aszódon a XIX. század folyamán.

Az emberi életben az ünnepi alkalmaknak, szertartásoknak nagy a jelentősége. Az év legnagyobb ünnepe, melynek leggazdagabb tartalma van, az a karácsony. Igazi humanista tartalommal a keresztény vallás töltötte meg, a kis Jézus születésnapjának nyilvánította, mely a béke, szeretet erkölcsi parancsát jelenti mindnyájunk számára.
(Forrás: Harmonet, Sulinet, gondola)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Varázslatos hangulatú...
  2006-12-26 11:20:06, kedd
 
  Varázslatos hangulatú Karácsony-éjféli Szentmise a Kossuth téren

A Zámbó Károly, katolikus lelkipásztor által celebrált misén mintegy 2500-3000 ember jelent meg

Szenteste, a liturgia kezdetén éppen 100. napjába fordult a szeptember 17-e óta tartó demonstráció, amelyet a Gyurcsány-kormány lemondásáért és új, a történelmi alkotmány szerinti választások kiirásáért indítottak a karácsonyi szentmise szervezői (mno.hu) .
A Kossuth tér elzárt területe előtt, és az FVM épülete között mintegy 2500-3000 ember jelent meg az éjféli szentmisén. A Karácsonyfára Zámbó Károly lelkipásztor külön kérésére nem kerültek látványos fények, sem díszek, "csupán" nemzeti színű szalagok, melyeket a vidéki , szintén folyamatos kormány-ellenes tűntetéseket szervező városok kitartó magyarjai küldtek. A Karácsonyfa és az oltár mellett egy fából készült feszület tövében számos mécses világította meg Petrás Mária keramikus karácsonyi alkotását. A szentmisét Dévai Nagy Kamilla énekes kísérte gitárral és csodálatos hangjával. Karácsonyi énekeire, a hideg tél ellenére a Kossuth tér madarai is dalolni kezdtek. Zámbó Károly lelkipásztor prédikációjában többek között kijelentette: "Saját útját kell járnia a magyarságnak! Ne más népek útját járjuk!". Beszédében Krisztus születésére utalva Zámbó atya párhuzamont vont Jézus és a magyarság szent ereklyéje között : "A Szent Korona ereje magának Krisztusnak az ereje." Nekünk a Szent Korona: Jel. Az Isten irántunk való szeretetének, az Isten irántunk való gondoskodásának a jele, de egyúttal élő kinyilvánítója is - mondta a lelkipásztor.
Zámbó atya a mise végén nem kimondva, de szavaival utalva felajánlotta az éjféli Szentmisét a mai napig is ártatlanul meghurcolt, és börtönben tartott fiatalokért, akik még Karácsonykor sem lehetnek együtt családjukkal.
A szentmise emelkedett hangulatban a Himnusz, a Székely Himnusz, majd a Boldogasszony Anyánk és a Szózat eléneklésével fejeződött be.
A Kossuth tér csendes, újra csendes....

Skodacsek András, Nemzeti Hírháló, 2006. december 24., Budapest, Kossuth tér.



Boldogasszony Anyánk

Boldog Asszony anyánk,
Régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén
Így szólít meg hazánk:
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket
Sok kiáltásunkra,
Anyai palástod
Fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel
Tekintsd meg népedet,
Segéld meg áldásra
Magyar nemzetedet!
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Mert sírnak, zokognak
Árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán
Özvegyek lelkei.
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Vedd el országunkról
Ezt a sok ínséget,
Kikben torkig úszunk,
S nyerj régi épséget.
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Irtsd ki, édes anyánk,
Az eretnekséget,
Magyar nemzetedbol
A hitetlenséget!
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Hogy mint isten anyját
Régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok
Most is dicsérjenek.
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Tudod, hogy Szent István
Örökségben hagyott,
Szent László király is
Minket reád bízott.
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Fiad ellen sokat,
Megvalljuk, vétettünk.
De csak imádj értünk:
Hozzája megtérünk.
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Jézus fiad előtt
Könyörögj érettünk,
Mert ha nem cselekszed,
Egy lábig elveszünk.
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Karácsonyi ének a börtönben
  2006-12-26 00:26:07, kedd
 
  Gérecz Attila:
Karácsonyi ének a börtönben

Szürke falakon túl, messze, gyertyák gyúlnak,
Ünnepi harangok imára kondulnak.
Komor szájunk szélén keserű vonások
- Hallod, Názáreti?
Súlyosak a láncok.

Lüktető városok élete csendesül,
Millió gyűlölet könnyekké szelidül.
Kiégett szívünkön már nem csordul bánat.
- Hallod, Názáreti?
Megtörték a vágyak.

Kacagó kicsinyek ámuló szemekkel,
Derűs emberpárok zsolozsmás lélekkel.
Hajlott hátunk bűnös alázatra görnyed.
- Hallod, Názáreti?
Vedd el életünket!

Fia képe előtt leboruló asszony,
Drága vonásain torzul a fájdalom.
Könnybefúlt hangjában mély kínok zihálnak.
- Hallod, Názáreti?
Segítsd az anyánkat!

Nedves zárkák alján összeroskadt árnyak.
Fásult, néma vággyal szent csodára várnak.
Vasrácsokon átal halvány fényre néznek.
- Hallod, Názáreti?
Peregnek az évek...

Tágult pupillákon tébolyult kín lángja.
Négy zokogva készül a mártírhalálra.
Torkához kap, s felsír álmában a gyermek:
- Hallod, Názáreti?
"Apámat ne engedd!"

Megtiport országon dühöng szilaj átok.
Neved, rohadt dühvel ócsárló pofájok
Káromolva töri csendjét a szent éjnek.
- Hallod, Názáreti?
Megbocsátunk... - Érted!

Túl a szitok zaján felcsendül az ének.
Zúg, dagad, hömpölyög, felujjong a lélek.
Megrendül a börtön, recsegnek a zárak,
Rab torkok harsogják szerte a világnak:
Dicsőség Istennek, békesség a népnek
- Hallod, Názáreti?
Hozzád száll az ének.

(Márianosztra, 1955. dec.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2006.11 2006. December 2007.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 96 db bejegyzés
e év: 270 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 80
  • e Hét: 7078
  • e Hónap: 8025
  • e Év: 43966
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.