Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Hogyan tanulta meg a Pápai ko
  2006-12-31 12:22:29, vasárnap
 
 

Hogyan tanulta meg a Pápai komcsigyerek a nagy amerikai demokráciát!
2006-12-31. 01:04:59

A nyugati demokráciát majmoló hazai publikum még most sem tudta magát túltenni az október 23.-i események felett.

Hallatlan, egyedülálló, a nyugati demokrácia megcsúfolása - hallhatjuk, főleg a brutálisan megvertek részéről. Forduljunk Brüsszelhez, harcoljuk ki az igazságunkat, végtére a hazai események szöges ellentétben állnak a nyugati világ demokratikus szabályaival.

Valóban? Így lenne?

Van egy olyan ráérzésem, hogy megtévedt népünk, az egyetemesen megvetett, lenézett Magyar Nép, megint, mint a régen oly sokszor, saját magát csapja be, vakegér módján botorkálva a történelmi labirintusban.

Bush amerikai diktátor nemrégiben hazánkba látogatott, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom fejével, a liberál-demokrata (értsd: kozmopolita nyugatbérenc) Gyurcsány Ferenccel a fent említett és értékelt tömegek elöl elhallgatott témakörökről tárgyaljon.

A hivatalosnak kikiáltott indokokon túllépve, csak találgatni tudunk, hogy mi mindent tanácsolt, engedett meg Bush a pápai komcsigyerek harcos stábjának, a rendőrségnek, bíróságoknak. Végtére, kéz, kezet mos, és Gyurcsány a nyomorúságosan szegény ország lehetőségeihez képest, túl sokat ígért és adott a háborús bűnös amerikai vezérkari főnöknek, hogy háborús terveit látszólag minél több ország támogatásával törvényesítse a világ előtt.

Gyurcsány nyugodt lelkiismerettel, ha van neki ilyen, ígért katonai segítséget, hiszen terveiben nem szerepel magyar indíttatású külföldi háború, külföldi intervenció elleni katonai védekezés sem. Ne vezessük félre önmagunkat polgártársaim, nem úgy értettem, hogy nem szerepel Gyurcsány terveiben háború.

Szerepel, sőt elsőrendű célként.


Amerikai demokrácia áldozata
De ez háború a saját népe ellen, a tolvaj háborúja a meglopott ellen, amihez nincs szükség katonaságra, elég egy jól felfegyverzett rendőrség, egy olajozottam működő államvédelmi terrorszervezet amerikai mintára..

Szinte hallom a kéztördelő gulyásdemokratákat lamentálni, a Nagy Testvér ilyenformán gyanúba keverése miatt.

Még, hogy Amerika és Bush? Az ország, amelyik még Irakba is prosperáló demokráciát vitt? Amerika, ahol nincs állami visszaélés, és különben is minden gyerek tudja, hogy a kerítés is kolbászból van.

Ezeknek a megtévedt embereknek és az egész országnak üzenem, hogy itt az idő az ébredésre. Segítségre, a nyugati világ lelkiismeretére ne számítsanak. Vigyázó szemeiket inkább a realitásokra, példákra vessék, hogy azokból tanulhassanak.

Csak a sorolhatatlanul sok példák közül engedtessék, hogy kiragadjam a 2003 évi Oaklandi háborúellenes békés tüntetést Kaliforniában, amely a mi mostani október 23.-i eseményeink tükörképe volt.

A tüntetés oka, mint nálunk, részben a hazugságok elleni felháborodás volt. A háború ellen tüntető tömeg célpontja a Neptun Orient Lines, Ltd és a Stevedoring Services of America cégek ellen irányult, amelyek hihetetlen anyagi hasznot húztak az iraki háborúból.


Csak maga Stevedoring Services of America 48 millió dolláros hasznot nyert az iraki Umm Qasr kikötő kezeléséért, amelyből minden más külföldi koalíciós partnert kizárt az amerikai uram-bátyám - kör segítségével Miután lopott pénz megvédéséről volt szó, mint a gyurcsány - kleptokraták esetében is, az állami terrorszervezet támadásba lendült.


Először a hangosbeszélőn a tömeghez szóló aktivistákra adtak le célzott lövéseket gumi és falövedékekkel, könnygáz gránátokkal, majd alapos rendszerességgel kezdték a tömeget lőni, majd később ütlegelni. A rendőrség szerint támadásukat az indokolta, hogy a tömeg felszólításukra nem ürítette ki a területet.



A tüntetők egy más történetet adtak elő. Szerintük a felszólítással szinte egy időben támadta meg őket a rendőrség, időt sem adva a terület elhagyására.

A rendőri támadás elől menekülő tüntetőket, akik a területen található nehézgépek mögé bújtak, a rendőrség követte és ott tovább ütlegelte. Minden jel arra mutatott, hogy a rendőri atrocitás egy előre megtervezett polgári megfélemlítés része volt, hasonlóan a budapesti eseményekhez.


A magyar rendőri gyakorlathoz hasonlóan a rendőrség, esetekben, sí-maszkban, jelvények nélkül, teljes harci felszereléssel támadt védtelen emberekre. A következő linkre kattintva láthatjuk, hogy miként bánt el a símaszkos, helikopterekkel, kutyákkal, és támadó fegyverekkel ellátott kommandó egy engedéllyel rendelkező koncert látogatóival tavaly Utah amerikai államban.

A tömeg nem védekezett, mégis agyba-főbe verték a rendőrségi alakulatok a fiatalokat. A döbbenten álló tömegbe könnygázgránátot lőttek, amely pánikot váltott ki, és a tömeg menekülni kezdett. A rendezők futottak a koncert-engedélyükért messziről kiabálva a rendőröknek, hogy " van engedélyünk".

A rendőrök széttépték a koncertrendezési engedélyeket majd cinikusan, kijelentették. " Már nincs!" - majd az automata puskát a rendező fejéhez tartván, nyilatkozták ki a demokratikus lényeget: " Takarodj a ki"+!!%szottba innen azonnal!"


A rendőrség igazoltat fiatalokat, majd személyi igazolványokat a Dunába hajítják. Nincs személyi, le lehet tartóztatni, akár össze is verni őket. Tombol nálunk is a demokrácia. A rendőrség hatalmas fegyverkezésbe fogott. Háború készül, idegen érdekek készülnek a nép teljes leigázására.

Már csak rövid idő kérdése, hogy mikor jutunk a teljes és totális demokráciába. Jól gondoljuk meg, hogy tiltakozásainkat az eltaposottra kötelező demokratikus jámborsággal gyakoroljuk a jövőben, vagy egy szervezett ellenállást szervezünk, amelyben a cél szentesít minden eszközt, követvén a pápai komcsigyerek saját amerikai demokrácia-gyakorlatát.

[Forrás: Neményi Péter]
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csökken a támogatás, mennyivel
  2006-12-31 12:17:02, vasárnap
 
  Csökken a támogatás, mennyivel nőnek az árak?
2006. december 31. vasárnap 00:00 MKDSZ.hu

A változás következményeként az eddig 90 százalékos támogatási kulcs 85-re, a 70 százalékos 55-re, míg az 50 százalékos támogatási mérték 25 százalékra csökken.

Így jelentette be a támogatás csökkenést a tárca államtitkára. De mit jelent ez a betegnek? Számoljunk!

Ha egy gyógyszer árát eddig 90 százalékban a biztosító fizette, s most csak 85-öt áll majd, az eltérés nem látszik nagynak. Ám a valóság más. A gyógyszer értékéből minden száz forint után eddig tízet fizetett a beteg, most 15-öt fog, azaz a felével többet: 50 százalékos áremelés.

A 70 százalékos kategóriában eddig harmincat kellett a betegnek fizetnie, ezután 45-öt, ugyancsak ötven százalékos emelés. Pontosan ez lesz a hatása az 50 százalékos kulcs 25-re mérséklésének. A bejelentés tehát ötven százalékos gyógyszerár emelkedést jelent a betegnek, s ennek haszna csak a biztosítót érinti, sem a gyártó, sem a nagykereskedő, sem a gyógyszerész nem részesül belőle.

A tárca azt is közölte, hogy egyes betegek számra az emelkedés 0-18 százalék között lesz. Ez akként lehetséges, ha nem az eddig megszokott szert szedik például a szív és érrendszeri betegségben szenvedők és a cukorbetegek, hanem a kapható legolcsóbbat. Ehhez persze az esetek egy részében újra be kell állítani a kezelést, ami számtalan vizsgálatot, olykor kórház befekvést is igényel. Ki vállalja ezt, s megtehető-e két hét alatt? Ha viszont az eddig szedett gyógyszereken nem változtatnak, akkor összességében 40 milliárddal többet kell egy évben otthagyni a gyógyszertárban. Ebben az összegben nemcsak a fenti áremelés van benne, hanem az eddigi ingyenes gyógyszerek után fizetendő 300 forintos dobozdíj is.

Mivel e változások január 15-ével esedékesek, várható, hogy január első két hetében mindenki megrohanja a patikákat, s legalább egy hónapra bevásárol. Ezzel viszont nem kerüli el, csak elodázza a többletterheket, s esetleg olyasmit is megvesz, amit nem is fog felhasználni.

Ez a lépés a vizitdíj mellett a második elem, amely gyengíti az egészségügy biztosítási jellegét. A biztosítás lényege ugyanis az, hogy a mindenkori egészséges járulékfizetők állják a betegek gyógyításának költségeit. Eddig is fizettünk a gyógyszerekért, sőt olykor egyes ellátásokért is, a biztosítótól kapott támogatás mellett volt tehát eddig is "önrészesedés". Most ez nő meg, mégpedig jelentősen.

Mit tennénk mi, ha kormányoznánk? - Lehet, bár nem biztos, hogy a támogatás csökkentése elkerülhetetlen. Ha muszáj, mindenképp hozzá kellene rendelni egy járulékcsökkentést, akár úgy is, hogy a tényleges tehernövekedés a mostanival azonos legyen. Ez esetben a nyugdíjas - tehát legjobban érintett réteg - terhei nőnének, amit a nyugdíjemeléssel kellene elviselhetőbbé tenni. Semmiképp nem vágnánk bele ilyen Hűbele Balázs módjára a dologba. A kormány komoly erőfeszítéseket ígér a be nem fizetett járulék behajtására. Mekkora lesz ennek a hozama? Miként hat a gyógyszerkassza egyensúlyára a gyógyszergyárak hasznának a lefölözése? Miért pont 50 százalékkal kell növelni a lakosság önrészesedését? Ezekre a kérdésekre mindenképp felelnénk, s a válaszok fényében határoznánk meg a tényleges gyógyszeráremelés mértékét.

Surján László
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Huszeint kivégezték, Bush-t és
  2006-12-31 12:12:58, vasárnap
 
 
Huszeint kivégezték, Bush-t és Blair-t még nem

Kivégezték Szaddám Huszeint. A sokszorta több ember meggyilkolásáért felelős George Bush és Tony Blair falhoz állítására még várni kell. Nyugati adatok szerint Irakban legalább 150 ezer őslakos haláláért felelős az Izrael érdekében tömegpusztító Washington-London páros.

Huszein kivégzése csupán Amerika és a cionista lobbi végrángásainak egyike, semmit sem érnek vele a muszlim világ fokozottabb felbosszantásán kívül. Szánalmas, hogy azok diktátorozzák, akik egyrészt évtizedekig támogatták, és akiknek háborús és emberiség elleni bűntetteihez képest Huszein maga volt Teréz anya. Nem mellesleg felvilágosult rezsimjében a nőknek és a polgároknak általában sokkal több szsbadságjoga volt, mint a szaúdi alattvalóknak, akiknek ura azonban az USA szövetségese. A jelentések szerint Huszein bátran, férfiasan halt meg, a BBC szerint visszautasította a kámzsa viselését is. Formálisan 148 siíta halálával vádolták, miközben Bushék csupán Fallúdzsában több ezer civilt gyilkoltattak meg.

Helyi idő szerint hajnali 6 óra 5 perckor akasztották föl Szaddám Huszeint Bagdadban. Állítólag nem próbált ellenállni, semmit se kért; egy Koránt tartott a kezében, amelyet valakinek el kívánt küldeni. A kivégzés minden mozzanatát filmre vették. A muzulmánokat világszerte felháborította Szaddám felakasztása.

Szaddám Huszein életútja

Szaddám Huszein egyszerű parasztcsaládban született 1937. április 28-án, Tikrit városának közelében. 1979 és 2003 között állt Irak élén, egyszemélyben volt államfő, a hadsereg főparancsnoka, a Baath párt iraki parancsnokságának titkára és a párt fegyveres szárnyának első embere, miközben három vesztes háború fűződik nevéhez Irán, Kuvait, illetve az Amerikai Egyesült Államok ellenében. Politikai pályája tulajdonképpen 1957-ben kezdődött, amikor csatlakozott az akkor még illegális Baath párthoz. Egy évvel később letartóztatják, mert állítólag megölte sógorát. Az 50-es évek végén már ismét aktív, részt vesz egy Baath-párti puccskísérletben, amelyet azonban levernek és Huszein Egyiptomba menekül, ahonnan 1963. februárjában tér haza, miután megölik Abdul Karim Kaszemet, az akkori rendszer erős emberét.

1968. júliusában a Baath párt hatalomra jutása nyomán előbb a belbiztonsági erők vezetője, majd 1979. júliusában átveszi a hatalmat. 1980. szeptemberében indítja meg az Irán elleni háborút, amelyet hallgatólagosan, és nemcsak hallgatólagosan az amerikaiak is támogatnak, a nyolcéves háború azonban kudarccal végződik. 1990. augusztusában következik az úgynevezett Öböl-háború, Kuvait lerohanása, amelyet a következő évben egy déli síita felkelés és egy észak-iraki kurd lázadás leverése követ.

Huszein addig jó fiú volt a Nyugat és Amerika számára, amíg nem ment szembe az amerikai-zsidó érdekekkel és nem próbálta meg önállósítani magát.

2003. tavaszán aztán megindul az amerikaiak nagy támadása, amely Szaddám Huszein rendszerének bukásához vezet. A bukott vezető hónapokig bujkál, 2003. december 13-án tudják csak elfogni az amerikaiak szülővárosa, Tikrit közelében. Pere, pontosabban a 148 (azaz egyszáznegyvennyolc, az angolszász-cionista koalíció csupán Fallúdzsában civilek ezreit mészárolta le - a szerk.) síita lemészárlásával végződött 1982-es dudzsaili mészárlás pere október 19-én kezdődött, de Szaddám Huszein már az előző nyáron, a vizsgálóbíró első kihallgatásán visszautasította a háborús bűnök és a népirtás vádját. Ez év novemberében aztán megszületik a halálos ítélet, kötél általi halálra ítélik az emberiség elleni bűntettekért.

Ma reggel hajnali 6 óra 5 perckor felakasztották, holttestét nemsokkal dél előtt mutatták először be a világ hírtelevíziói, amelyek magáról a kivégzésről nem közöltek képeket. Korábban a cionista média fel volt háborodva, ha az ő embereik holttestét mutogatták valamely arab csatornán.

Elszántan és bátran ment a halálba a szombat hajnalban kivégzett Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor - számolt be az ítéletvégrehajtásról Muaffak ar-Rubai iraki nemzetbiztonsági tanácsadó, aki jelen volt az exelnök kivégzésén. A politikus az Irakíja televíziónak azt nyilatkozta, hogy Szaddám Huszein nem próbált ellenállni, semmit se kért; egy Koránt tartott a kezében, amelyet valakinek el kívánt küldeni. Az ítéletvégrehajtás minden mozzanatát filmre vették, attól kezdve, hogy Szaddámot az amerikaiak átadják az iraki hatóságoknak, egészen az akasztásig. Itt azt lehet látni, ahogy maszkos emberek a nyaka köré tekernek egy fekete textildarabot, majd arra helyezik a kötelet. Huszein fejére nem húztak csuklyát, ami eltakarta volna az arcát. A felvételen - amit a CNN hírtelevízió is bemutatott - a kivégzés pillanatát nem lehetett látni.

Egy szemtanú szerint a volt iraki elnök ellenkezni próbált, amikor cellájából kivezették, de közvetlenül a halála előtt nyugodt volt. Élete utolsó pillanatáig Irak elnökének tartotta magát, és azt mondta "mártírként vállalja a halált". Szaddám Huszein - mielőtt a kötelet a nyakába tették - azt kiáltotta, hogy Allah hatalmas, a nemzet győz, és a palesztinok arabok. Sajtóforrások szerint pillanatok alatt meghalt.

Az amerikai televíziók az összes országos tévécsatornák mindegyike már kora estétől folyamatosan élő adásban kapcsolta az iraki fővárost. Az ítélet végrehajtásának pontos idejét még pénteken este közölték. A volt iraki elnököt pénteken adták át az iraki hatóságoknak az amerikaiak, Szaddámot ugyanis amerikaiak őrizte börtönben tartották fogva.

Pénteken Bagdadban egész nap kijárási tilalom volt és az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai csapatokat is készültségbe helyezték. Az Egyesült Államok terrorkormánya fokozott készültséget rendelt el sok nagykövetségén is.

Az ex-diktátor kivégzésénél hét tanú volt jelen, és bár az iraki kormány szerint felvételeket nem lehetett készíteni, most mégis az derült ki, hogy a kivégzést végig rögzítette az iraki állami televízió, sőt fényképek is készültek róla, és a kivégzést bemutatják majd az iraki televízióban is. Egyre több részlet derül ki egyébként a kivégzésről.

Például az, hogy nemcsak Szaddám Huszeint, hanem féltestvérét, Barzan al-Tikrítit és a volt főbírót, Avad al-Bandart is kivégezték. Később Núri al-Máliki iraki kormányfő cáfolta az állami televízió jelentését, amely szerint Huszeinnel egyetemben két vádlott-társa halálos ítéletét is végrehajtották volna. A kormányfő közölte: a ő ítéletüket a ma kezdődő muzulmán vallási ünnep végén hajtják végre. Kiderült az is, hogy a tanúk közül néhányan táncra percdültek örömükben a kivégzés után. A kivégzést még pirkadat előttre időzítették, mert a napfelkeltével kezdődik a muszlimok nagy ünnepe.

Különös sérüléseket lehet látni Huszein holttestén

Felvételeket mutatott be az iraki televízió a szombat hajnalban kiivégzett Szaddám Huszein holttestéről. A felvételt a CNN amerikai hírtelevízió is átvette. A szemcsés, gyenge minőségű képeken azt lehetett látni, ahogy a volt diktátort fehér lepelbe csavarva cipelik. A lepel szabadon hagyta az egykori iraki vezető fejét, amin olyan sérülések voltak, amelyeket a kivégzése előtti pillanatban készült felvételeken még nem lehetett látni.

Közben már megkezdődtek a találgatások a temetéséről is. A muszlim szokások szerint ugyanis a halottat 24 órán belül el kell temetni. Szaddám Huszeint valószínűleg titokban temetik el Irakban. A bagdadi bábkormány ugyanis elutasította a család kérését, hogy adják ki nekik a holttestet. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy Szaddám holtteste nem hagyhatja el az országot.

Eltérően ítélik meg a kivégzést a nagyhatalmak

Világszerte felháborította az arabok és a muzulmánok többségét Szaddám Huszein kivégzése. Abdel-Bari Atvan, a londoni székhelyű al-Kudsz al-Arabi című lap szerkesztője az al-Dzsazíra televízióban az összes arab és muzulmán kigúnyolásának minősítette, hogy a kivégzést közvetlenül az íd al-adha muzulmán ünnep előtt hajtották végre.

Musir al-Maszri, a palesztin kormányzó Hamász mozgalom egyik parlamenti képviselője azt mondta: Szaddám Huszein kivégzése az Egyesült Államok bűnös, terrorista politikájának és az ellenállás erői ellen világszerte viselt háborújának bizonyítéka. Halaf al-Alaján, az iraki parlament egy szunnita képviselője bűntettnek nevezte a kivégzést, amelyet - mint fogalmazott - egy, az Egyesült Államok által őrzött hadifogoly ellen követtek el.

Az Iraktól távolabbi országok iszlám vezetőinek többsége szerint Szaddám Huszein megérdemelte a büntetést, de a halálos ítélet végrehajtása tovább növeli az Amerika-ellenességet.

A tömeggyilkos Bush ismét hazudik

Szaddám kivégzése fontos mérföldkő az iraki demokrácia építésének útján, de még korántsem jelenti a halálos erőszak végét - közölte az amerikai diktátor (kivételesen igazságmag is van a mondatban, hiszen az amik még elgyilkolgatnak egy darabig Irakban - a szerk). A terrorista amerikai elnök fogalmaz így írásos nyilatkozatában, amelyet a volt diktátor kivégzése után hoztak nyilvánosságra. Az elnöki nyilatkozat szerint Szaddám pere korrekt volt, és ez az igazságszolgáltatás az iraki nép tanúságtétele arról, hogy évtizedek elnyomása után előre akar haladni. Fontos mérföldkő ez Irakban ahhoz, hogy az ország olyan demokrácia legyen, amely képes kormányozni és megvédeni önmagát és szövetséges lehet a terrorizmus elleni háborúban - hangsúlyozza a tömeggyilkos Bush a nyilatkozatban. Bush diktátor már a kivégzés megtörténte előtt tudott a kivégzés pontos időpontjáról és körülményeiről.

Tragikus hibának minősítette Szaddám Huszein kivégzését Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke. Véleménye szerint az ellentétektől szabdalt Irak a szétesés határára került.

Margaret Beckett brit külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a diktátort az iraki nép ellen elkövetett néhány bűnéért most elszámoltatták. Franciaország tudomásul vette a kivégzést, amely közleményük szerint egy szuverén nemzet és az iraki hatóságok döntése volt. John Howard ausztrál miniszterelnök, az USA csatlósa jelentős eseményként értékelte a kivégzést, mint mondta: az irakiak tisztességes (na ne, egy amerikai utasításra, amerikai ellenőrzés alatti per, mint tisztességes - a szerk.) bírósági tárgyalást biztosítottak a volt diktátor számára. India csalódottságának és aggodalmának adott hangot, mivel szerinte az esemény növelheti az erőszakhullámot Irakban.

Korábban a jemeni és a líbiai kormány Szaddám Huszein életének megkímélését kérte. A jemeni kormányfő az amerikai és az iraki elnökhöz intézett levelében úgy fogalmazott, hogy bölcsességre és politikai óvatosságra lenne szükség a sebek begyógyulását elősegítő légkör megteremtése érdekében. Moammer el-Kadhafi líbiai vezető az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a volt iraki diktátor pere törvénytelen volt, és nemzetközi bíróságnak kellene újratárgyalnia az ügyet.

A magyar bábkormány is örül

A magyarországi cionista bábkormány természetesen örül, noha az EU elutasítja a halálbüntetést. Szaddám Huszein rászolgált a legsúlyosabb büntetésre - kommentálta a volt iraki elnök kivégzésének hírét szombaton a magyar külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek. Polgár Viktor utalt arra, hogy a volt iraki elnök "többszörösen vétkes egy sor tömeggyilkosságban". Polgár ugyanakkor hallgatott Bush és Blair tömeggyilkosságairól. Emlékeztetett arra is, hogy Szaddám Huszein két háborút indított, az egyiket Irán, a másikat Kuvait ellen. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy "a magyar jogrend az európai értékekkel összhangban nem fogadja el a halálbüntetés semmilyen formáját sem".
Finnország és az EU gerincesebb és nem látja tisztességesnek a pert sem

Az Európai Unió soros, finn elnöksége elítélte a történteket, mivel szerinte a kivégzés továbbra is megosztja majd Irakot, nem utolsó sorban a pert ért bírálatok miatt. Az Európa Tanács felszólította Irakot, törölje el a halálbüntetést, csatlakozva a civilizált és demokratikus országok többségéhez.

Brüsszelben a belga külügyminiszter is reagált Szaddám Huszein kivégzésére. Az Európai Unió és Belgium is tiltakozott a kivégzés ellen. Szaddám Huszein bűnös, de a kivégzés mint büntetés elfogadhatatlan - mondta a belga közszolgálati rádióban a külügyminiszter.

Szaddam Huszein kivégzését nyilatkozatban bélyegezte meg az Amnesty International is. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete Londonban kiadott közleményében az áll: az iraki fellebbviteli bíróság nem orvosolta az egykori diktátor perének súlyos hiányosságait. A nyilatkozat szerint az Amnesty International minden esetben ellenzi a halálbüntetést, mert azt az élethez fűződő jog megsértésének, és végletekig kegyetlen, embertelen és megalázó büntetési formának tartja.

Folytatódnak a robbantások

Közben a dél-iraki Kúfában harminc embert meghalt, amikor pokolgép robbant egy buszon. Az áldozatok között sok asszony és gyerek van. A detonáció egy halpiacon történt az iraki fővárostól 160 kilométerre délre fekvő településen, amely az iraki síiták egyik szent városa. A robbanás nem sokkal azután történt hogy kivégezték Szaddám Huszeint. Másutt ugyancsak több tucatnyian haltak meg merényletekben.

Kuruc kommentár: Egyébiránt maximálisan egyetértünk Polgár Viktor szavaival. Az igazságtétel a Közel-Keleten legalább elkezdődött, igaz a bitófáról még hiányzik néhány izraeli és amerikai politikus. E folyamat bizony, ahogyan a bölcs szóvivő is fogalmazott, a "stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlen" - Magyarországon is. Reméljük, tavasszal hazánkban is sor kerül az '89 előtti és utáni bűnösök elszámoltatására.

(Kuruc.info - BBC - MTI híreket másolgató mno-t korrigálva)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Távolabb az uniós bérektől
  2006-12-31 11:27:19, vasárnap
 
  Távolabb az uniós bérektől
2006. december 30. 12:34

Miközben az új uniós tagállamokban jövőre lendületesen emelkednek a reálkeresetek, Magyarország távolodik az uniós bérektől. Hazánkat korábban megelőzte Szlovénia és Csehország, az idén már Lengyelország is elénk került, Észtország csaknem beért minket.
Az adó- és járulékemelések, a felgyorsuló infláció miatt jövőre újra távolodnak a magyar bérek az uniós szinttől. Az egészségügyi hozzájárulás és a járulék emelése már 4-5 százalékkal csökkentette a béreket, ez 2007 első felében 8 százalék körüli inflációval párosul, ami további 11-12 százalékkal csökkenti a bérek reálértékét, ha a munkavállaló fizetését nem emelik. A közszférában két évre befagyasztják a béreket, a versenyszférában a munkáltatótól függ a terhek átvállalása. A legtöbb gazdaságkutatói előrejelzés azt mutatja, hogy a munkaadók többsége nem lesz képes kompenzálni a munkavállalókat. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum tanácsadó cég felmérése szerint a hazai vállalatok jövő évre tervezett béremelése nem éri el még a jövő évi infláció mértékét sem.

Hasonló eredményt mutat a Watson Wyatt tanácsadó cég legfrissebb előrejelzése is. A Világgazdaság által ismertetett, zömmel multinacionális cégek körében készült felmérés szerint a fizikai dolgozók 4,5, míg a cégvezetés 3,8 százalékos béremelésre számíthat jövőre. Miután a magánszemélyek szolidaritási adóját a cégek többsége várhatóan nem vállalja át, a legtöbb elemző jövőre 4-6 százalékos reálbércsökkenésre számít.

Bérek tekintetében jövőre az új uniós tagállamok közötti versenyben is hátrébb szorulunk. A Kopint-Datorg Zrt. kimutatása szerint hazánkat már korábban megelőzte Szlovénia és Csehország, az idén azonban Lengyelország is elénk került, Észtország pedig csaknem beért minket. A reálkeresetek növekedése Lettországban és Észtországban volt a leglendületesebb, de az idei harmadik negyedévben Litvánia is csatlakozott az élcsapathoz, látványos, 20 százalék feletti reálbér-növekedéssel.

Dübörög a román gazdaság. A hétfőtől uniós taggá váló Románia gazdasága lendületesen bővül. Az euractiv.hu összefoglalója szerint a román lej túlszárnyalta az összes európai valutát, és ez évben a legversenyképesebb pénznemmé vált a piacon. A lej perspektívái továbbra is rendkívül jók, mivel a külföldi befektetések értéke az ország uniós csatlakozása után megduplázódhat. Romániába idén nyolcmilliárd eurónyi külföldi tőke érkezett, ami jelentős növekedés a tavaly mért 5,2 milliárd euróhoz képest.

MNO - fidesz.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2006.11 2006. December 2007.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 71 db bejegyzés
e év: 126 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 110
  • e Hét: 1768
  • e Hónap: 18561
  • e Év: 151478
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.