|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2007-01-24 21:34:15, szerda
|
|
|
Gyurcsány üzent Molnárnak.
MNO 2007. január 24. 13:13
Gyurcsány Ferenc üzent Molnár Lajos egészségügyi miniszternek:
átalakításokat, reformokat
lehet sikeresen is végigvinni, úgy, ahogy ezt Hiller István oktatási és
Szekeres Imre honvédelmi
miniszter csinálja.
"Sokféleképpen lehet az átalakításokat csinálni. Legalább két példát látok
mostanában az országban.
Ez az egyik fajta, amikor egyébként nyilvánvalóan nem azonos érdekű felek
hosszú tárgyalásokat
követően meg tudnak állapodni.
Nem kétséges az én számomra, hogy a hallgatóknak egy sor részkérdésben nem
ugyanaz az érdekük,
mint mondjuk az intézményi vezetést képviselő rektoroknak vagy mondjuk az
alkalmazottakat képviselő szakszervezetnek.
Ez teljesen világos, hogy van, amiben egyetértenek és van, amiben nem.
De a végén sikerült egyetértésre jutni.
Lehet így is reformot csinálni, és lehet másképpen is.
A rosszabbik példának a felemlítését meghagyom önöknek, a jelenlévőknek."
Ezt Gyurcsány Ferenc kormányfő kedden mondta az új felsőoktatási
ösztöndíjrendszer bevezetésének sajtótájékoztatóján azt követően, hogy
Hiller István megegyezett a hallgatói önkormányzatokkal.
A kormányfő azt is jelezte: elégedett Szekeres Imre honvédelmi miniszter
munkjával.
- A honvédelmi tárca 2006-ban maradéktalanul végrehajtotta a
kormányprogramban megfogalmazott feladatokat - közölte Gyurcsány Ferenc,
amikor látogatást tett a minisztériumban.
Molnárt már több támadás érte az MSZP részéről is, legutóbb Horn Gyula volt
miniszterelnök,
illetve Karsai József szocialista képviselő bírálta.
További részletek
(Népszabadság, MTI, MNO) |
|
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 21:29:39, szerda
|
|
|
Bogár László: Hazugságok örvényeiben vergődve.
Dátum: 2006. november 12. vasárnap, 20:31
Publicisztika
Amikor májusban "Mélyponton, avagy a rendszerváltás filozófiai híg mosléka" címen egy dolgozatban próbáltam összefoglalni azt a csődtömeget, amely a magyar nemzetre nehezedik, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy mindez csupán "lokális mélypont".
Vagyis a lényeg a "lejtő", tehát az, hogy napról napra, sőt most már óráról órára süllyed folyamatosan
a magyar társadalom mentális, morális, spirituális állapotának szintje, és egyre gyorsuló ütemben
száguldunk lefelé az önmegsemmisítésbe vezető meredélyen, a teljes társadalmi reprodukciós katasztrófa, valamiféle "végítélet" felé.
Az elmúlt napok fejleményeiben az igazi döbbenetet számomra, éppen a fentiekből kiindulva, nem Gyurcsány Ferenc májusi beszédének tartalma, hanem az a képmutató, hamis, sőt hazug magatartás, amivel az elitcsoportok ezt fogadták.
Nincs, nem lehet ebben az országban épelméjű ember, aki komolyan állíthatná, hogy ennek a beszédnek van bármilyen eleme, amely ne lett volna eddig is abszolút ismert és kézenfekvő mindenki számára.
Vagy még nyersebben fogalmazva, aki nem teljesen hülye és/vagy gazember, az, pontosan tudta, hogy az ország miniszterelnöke mindig is ilyen volt és ilyen is marad.
Most képmutató módon mégis szinte minden megszólaló (az ún. jobb és bal" oldalon egyaránt) szemforgató módon és (ál)drámai teátralitással megdöbbenésének ad hangot.
Miben áll a színlelt megdöbbenés hamis lényege?
Legelőször is abban a nyilvánvaló törekvésben, ahogyan megpróbálják a kérdést Gyurcsány Ferenc
személyére korlátozni, illetve újra és újra rögzíteni azt a legsötétebb hazugságot,
hogy Magyarországon demokrácia van és jogállam,
és ebben nincs helye olyan közszereplőknek, akik nyilvánvalóan hazudnak.
Mondandóm kifejtésének lényegi elemként szeretném tehát újra megismételni azt, amit Magyarországon
mindenki tud, csak mindenki azt hazudja, hogy nem tudja.
Magyarországon 1990 óta nem demokrácia és jogállam van, hanem az előzőnél sokkal hatékonyabb és kegyetlenebb diktatúra.
Ez nem más, mint a globális birodalom hatalomgazdaságának terrorja, amelyet a mindenkori kollaboráns kormányokon keresztül gyakorol.
A "rendszerváltást" összebarkácsoló elitek 1988 óta pontosan tudják, hogy ez így van, de "megélhetési bűnözőként", a nekik hullajtott "globalo-morzsákért" cserébe, úgy tesznek, mintha nem így lenne,
és/vagy ők nem tudnának róla.
A mindenkori magyar kormányoknak tehát semmi egyéb feladatuk nem volt, mint,
hogy előzékenyen kiszolgálják a birodalom diktátumait
Egyetlen kivétel van, az SZDSZ.
Ez a "politikai erő" nem kollaboráns, mert Ő maga közvetlenül a birodalom "megszálló hadereje".
Egyébiránt ezt is tudja mindenki, mint ahogy azt is, hogy ez az "erő" minden politikai alakzatban
(tehát a mindenkori kormányokban is!) meghatározó szerepet tölt be, ugyanúgy, mint ahogyan a szovjet
szakértők jelen voltak Magyarországon minden stratégiai intézményben egészen a 70-es évekig.
Diktatúrájuk alapvető intézményei a kényszerítő hatalomként működő multinacionális vállalatok,
a fegyelmező hatalomként működő globális intézmények rezidensei
(Valutaalap, Világbank, auditáló és konzultáns cégek, hitelminősítők stb.), és az értelmező és tematizációs hatalomként működő média.
Ők a felelősek azért, hogy a globális hatalom-gazdaság lokális kifosztó elitje a magyar társadalom erőforrásait "kiszivattyúzó hidraulikát" rendeltetésszerűen működtesse.
És, hogy adott esetben féken tartsa a lázadni merészelő bennszülöttek pária-társadalmát.
Eddig erre nem nagyon volt szükség, mert a magyar lakosságon belül az önmagát még közösségként felfogni képes nemzet aránya a kritikus szint alá csökkent.
Az öncélú és provokatív erőszak jelentkezése a Szabadság téren tragikusan jelzi, hogy a polgárháború verbális szakasza kontrollálhatatlanul csúszhat beláthatatlan következményekkel járó véres polgárháborúba.
Veszedelmes, hamis és a pusztítást gyorsító minden olyan állítás, amely szerint a "demokráciában és jogállamban" nem lehet hazudni, ezért GY F-nek mennie kell.
Csakhogy az az aprócska tény, hogy GY F nemcsak, hogy nem megy, hanem büszke kollaboráns öntudattal fejti ki, hogy a birodalom gátlástalan kiszolgálását mindennél előbbre valónak tartja, mintha arra látszana utalni, hogy az egész általa megrendezett kiszivárogtatás csak azt a célt szolgálta, hogy most már nyíltan és cinikusan röhögve lehessen kimondani, hogy itt diktatúra van.
De nem Gy F személyes diktatúrája, ahogyan ezt a hírmagyarázók beállítani törekszenek!
Aki tehát beéri azzal, hogy Gy. F-nek mennie kell, vagy akár azzal, hogy új választást kell kiírni,
az a globális birodalmi diktatúra fenntartása, és még leleményesebb üzemeltetése, tehát a nemzet hatékonyabb kifosztása mellett foglal állást.
Az egyetlen esély a túlélésre a rendszerváltás egész rendszerének illegitim diktatúrává nyilvánítása, és annak kimondása, hogy minden eszköz megengedett a rendszer megdöntésére.
A magyar nemzet magányos lázadása azonban ugyanúgy bukásra van ítélve, mint ahogy 1956-ban.
Arra van tehát szükség, hogy legalább a négy visegrádi ország vezető elitjeinek nemzeti és a globális birodalommal szembeszegülni hajlandó csoportjai Lengyelország vezetésével a francia-német tengely számára kellő drámai erővel tegyék nyilvánvalóvá, hogy az egész rendszerváltó térségre a lassú elrohadás,
vagy a mindent elpusztító robbanás vár, ha Európa józanabb fele nem képes a terrorizmus elleni
háború fedőnevű globális birodalmi diktatúra urainak ámokfutását megállítani.
A szovjet és a nyugati globalitás 1990-es impériuma után ez a harmadik birodalom most már az egész emberiséget fenyegeti.
Gy F, mint jelentéktelen epizód figura, kollaboráns-ripacsként csak elfuserált eszköze ennek az ámokfutásnak, azonnali távozása tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a térségben és így Magyarországon is végbe menő nemzeti forradalmak sikeres megvívásának.
Az globális hatalomnak az ő "természetjéről" avagy a "demokrácia", mint olyan.
Az elmúlt hét hazai történései egyre komolyabb aggodalmakat váltanak ki a "nemzetközi pénzügyi körök" összefoglaló néven említhető struktúra uraiból, így talán nem látszik érdektelennek kicsit elgondolkodni a folyamatoknak erről a dimenziójáról sem.
Annak a sajátos térnek, amelyről itt szót ejtünk, három főszereplője van:
a magyar társadalom, a magyar állam (és az azt "üzemeltető" kormány), és a fent említett nemzetközi pénzügyi körök".
A köztük zajló interakció valóságos természetének megértése nélkül nemcsak a válságból való
kiutat véthetjük el, de akár mi magunk is hozzájárulhatunk a válság elmélyüléséhez.
Minden létező csatornán elég egyértelmű üzenet érkezik folyamatosan e bizonyos körök felől,
amelynek lényege, hogy a magyar társadalom rendkívüli veszélyeknek teszi ki magát, ha nem fogadja el engedelmesen a megszorítások, majd az ezt követő "reformok" minden következményét.
Ne szépítsük, a Pál utcai fiúk óta ezt "einstand" néven ismerjük, tehát,
vagy odaadjuk szép szerényen maradék értékeinket,
vagy elveszik erőszakkal, és még büntetés is jár az engedetleneknek.
Igen neves folyóiratok, pénzügyi szakértők, és üzletemberek egész kórusa zengi az egyértelmű
figyelmeztetést
Meg ne próbáld az ellenállást, hisz világossá tettük: ragaszkodunk a "csomaghoz" és a feladóhoz" is!
Ilyenkor az embernek különös gondolatai támadnak, hiszen 16 éve minden politikus arról beszél, hogy Magyarország szabad és független állam, ahol demokrácia és jogállam van, és mindez felemelkedést
hozott az ország számára, már pedig a politikusok, mint tudjuk, sohasem hazudnak.
(A felemelkedés" legkézenfekvőbb bizonyítéka az a tény, hogy az egy keresőre eső reálbér 2008-ra
újra az 1978-as szintre süllyedt, mert ugyebár mégsem tűrhető az a pazarló,
hedonista ingyenélő tempó, hogy a bérek reálértéke mostanában már kezdte volna meghaladni a
Kádár kor utolsó harmadának szintjét.)
A legfőbb hazugság tehát éppen az a hazugság, amellyel magunknak hazudtuk azt,
hogy elhisszük, hogy ami itt épül 16 éve az egy szuverén ország demokráciája és jogállama.
A nemzetközi pénzügyi körök önleleplező brutalitása most segít megérteni az eddig önmagunk elől is elhazudott lényeget, csak annyi változott, hogy a szovjet "Politbüró és Goszplan" diktatúráját e hálózatok kétségtelenül rejtettebb, de társadalmunkat ugyanolyan hatékonyan kifosztani képes diktatúrája váltotta fel.
Gyurcsány tehát éppen akkor hazudott igazán, amikor leleplezett beszédében "bevallja", hogy az ország katasztrofálisan túlfogyasztott, és évek óta gátlástalanul és büntetlenül dúskál a javakban, ez így tovább nem mehet.
Négy évig nem csináltunk semmit, mondja.
Miért hazudja az egész magyar értelmiség még most is azt, hogy hallatlan, ezek nem csináltak semmit, ez borzalom, mikor pontosan tudjuk, hogy mi lett volna, ha csinálnak valamit.
Miért hazudjuk azt, hogy nem tudjuk, hogy a liberális szótárban a "csinálni valamit", az egyet jelent
azokkal a "reformokkal", amelyeknek lényege az eddig is vesztes többség teljes kifosztása,
és az így nyert javak "birodalmi sarcként" való kiszivattyúzása.
Mint ahogy azt is pontosan tudjuk, csak elhazudjuk, hogy azért nem csináltak semmit,
mert a globális gazdáik professzionális média-ügynökei segítségével a nép elhülyítésének
olyan szintjére kívántak eljutni, ahonnan már nincs visszatérés.
Kizárólag ezért kellett, de minden áron (és ezt szó szerint kell érteni),
"az első alkalommal a térségben mi tudtunk a következő választáson is kormányon maradni" nevű effektus mindent elsöprő lélektani hatása.
Gyurcsány ezt pontosan tudta és tudja, és most röhög igazán azon, hogy az általa tudatosan
kiszivárogtatott beszéd gumicsontján rágódva éppen a legmélyebb és legcinikusabb hazugságát hiszi
(vagyis hazudja) igazságnak a magyar társadalom, és ebben írástudói is készségesen segédkeznek.
De térjünk vissza a nemzetközi pénzügyi körök, mint új szuverenitás-gazdánk fenyegetéseihez.
(Nehéz ma még belátni, hogy valójában új birodalomról van szó, mert az ehhez a fogalomhoz főződő
képzeteink még a régiek.
A globalitás birodalma ugyanis, mint bizonyítani igyekszem, nem földrajzi térben, hanem szimbolikus terekben épülnek fel rejtett uralmi intézmények segítségével.)
Ehhez azonban nem árt nemzet-felemelő" tevékenységük néhány adatokkal is alátámasztható elemét felidézni.
2005-ben a multinacionális vállalatok adózás utáni nyeresége az előző évhez képest 32%-kal nőtt
Magyarországon, az általuk fizetendő adók és járulékok mértéke azonban csupán 4%-kal.
Még megdöbbentőbb, hogy az 1990 és 2005 közötti időszakban évente átlagosan 20%-kal növelték profitjukat, miközben a nemzeti összjövedelem csak kb. 3%-kal nőtt, az általuk fizetendő adók mindössze 2%-kal,
a reálbérek pedig csupán 1,5%-kal.
Egy jövedelem tulajdonos ilyen kiugróan magas részesedése az összjövedelem dinamikájából csak akkor képzelhető el ha egészen brutális erőfölénnyel rendelkezik, és mindent ő diktál.
Vagyis, ha egyetlen szereplő így "tarol", azt csak azért teheti, mert övé a főhatalom, sőt e befolyása és gátlástalansága rohamosan növekszik is.
Ezért diktálhatott minden kormánynak, és büntethetett mindenkit, aki a legcsekélyebb ellenállást mutatta,
vagy inkább mutatná, ha volna mersze.
És aki diktál, az "diktátor", és amit tesz, az, diktatúra.
A magyar értelmiségnek tehát nem gúnyosan röhörészni kellene azon, hogy a miniszter azt találta mondani,
hogy " dübörög a gazdaság", hanem elgondolkozni, megdöbbenni és leleplezni.
Ez a mondat ugyanis egy drámai önleleplező igazság.
Kimondja, hogy amiről azt hisszük, hogy az a (magyar) gazdaság, az csupán két tucat globális vállalat lokális hatalom-gazdasága, és valóban dübörög, ha a profit-növekedésének csak a tizedével növeli a hozzájárulását az éppen általa letermelt" érték-mezők újratermeléséhez.
De e dübörgés" negatív lenyomata az állam és polgárainak növekvő eladósodása,
majd mikor ez már tovább nem engedélyezett (mint most), akkor fokozódó lepusztítása.
Ez a valódi oka a Gyurcsány csomag kívülről diktált bevezetésének, akár csak annak idején a
Rákosi és Bokros csomagoké is volt.
És végül nézzük, inkább csak az egzotikum kedvéért, mert tenni egyelőre aligha tudunk ellene,
hogy valójában hogyan is épül fel, és hogyan működik a globalitás hatalom-gazdasága,
a "hálózatok" világa, a láthatatlan birodalom.
A hatalmi intézményrendszere három fő elemből áll, ezek
1. a kényszerítő hatalom,
2. a fegyelmező hatalom
3. és az értelmező hatalom.
A kényszerítő hatalom maga a globális óriás vállalat "lokális telephelye", amely a helyi érték-mezők "csúcsragadozójaként" kényszeríti alkalmazkodásra a "zsákmányállatok" csordáit
(munka- és fogyasztóerő állatként egyaránt)
Ez, ha úgy tetszik a "testi kényszer".
A fegyelmező hatalom feladata, hogy intézményein keresztül a helyi munka- és fogyasztóerő állatok kifosztás elleni lázadását megakadályozza, hogy figyelmeztesse, fenyegesse, tehát fegyelmezze őket a
"globálisan korrekt" viselkedés betartatása érdekében.
Idetartozik az IMF, a Világbank, a WTO, az OECD, a hitelminősítők, a nagy consulting cégek összefüggő hálózata.
Ez tehát a mentális kényszerek világa.
Az értelmező hatalom feladata, hogy állandó intellektuális-morális nyomás alatt tartva a "bennszülötteket",
azok egész gondolkodási mechanizmusait hamis irányba terelje, annak érdekében, hogy lázító ellenségnek
lássák azt, aki segíteni szeretne nekik, és jótevőjeként hódoljanak kifosztóiknak.
Ez lényegében az egész globális média, a kereskedelmi tévék, a reklámok a valóság-show" világa,
és a végzetes csapást főként éppen ez a hatalmi intézmény jelenti a "lokalitások" számára, mert ez a lélek legmélyebb szerkezeteit roncsolja szét.
Hogy milyen függetlenek és ártatlanok is ezek a vélemény-hatalmak,
annak szemléltetésére talán elég is az alábbi példa.
Amikor két évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter versengett az MSZP kongresszusán a miniszterelnökségért, a rendkívül tekintélyes és "elfogulatlan" Financial Times a következőket írta:
"holnap a magyar szocialisták Tony Blair és Leonyid Brezsnyev között választhatnak".
Egyébként végül is valóban a magyar Tony Blairt üdvözölhetjük Gyurcsány személyében,
hisz az USA és Nagy Britannia Irak elleni terrorja ugyanilyen cinikus és gátlástalan hazugságokra épül.
A jelenlegi válságból való kiút megtalálásához tehát először is mindezzel szembesülni kellene.
Aztán számba venni maradék erőinket, hogy megtudjuk van-e még esély e hatalom szerkezet
korrekciójának kikényszerítésére, vagyis a birodalommal való új alku elérésére.
Az azonban már most nyilvánvaló, hogy az eddig mindezt kiszolgáló kollaboráns elitek
eltávolítása nélkül minden kísérlet eleve kudarcra ítéltetett.
--
GYORGY Lajos
"Állítsátok meg Arturo Uit" (Brecht)
"...s már körbe lángol/ erdőtűz gyufaszálból,
mert amikor ledobtad,/el nem tiportad;..." (Illyés)
(Már 20 évvel ezelőtt kellett volna eltipornunk...)
"Ami összeköt bennünket, az sokkal fontosabb annál, ami elválaszt."
(H. Skolimowski) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 21:26:26, szerda
|
|
|
Kuncze ingatlanadót ígér idénre
2007. január 24. 13:30 HVG
2007 a reformok, illetve a szembenállás mellett a politikai párbeszéd éve lesz, és a törvényhozás talán képes lesz arra, hogy erősebben nyisson a civil társadalom felé - mondta az SZDSZ elnöke.
Kuncze Gábor hangsúlyozta: ettől az évtől a liberálisok azt várják, hogy folytatódjanak a tavaly megkezdődött átalakítások, a kormányzati politikát jellemezze bátor változtatásra törekvés és a kormányprogram végrehajtása.
A szabad demokraták kiállnak az egészségügyi miniszter és a szaktárca tevékenysége mellett, mert nehéz körülmények között érdemi változtatásokat indítottak el. Megjegyezte, hogy a kormányzati politika szereplői körében mintha elbizonytalanodás lenne érezhető. A liberálisok szerint a megkezdett változtatásoknak a finanszírozási rendszer átalakítása adhat keretet, részükről szorgalmazzák a több biztosítós rendszer bevezetését.
A pártelnök elmondta, újra napirendre kívánják venni a pártfinanszírozás kérdését, a politika nem kerülheti meg ezt a kérdést, mert a vele szemben megfogalmazott kételyeket csak világos viszonyok megteremtésével lehet eloszlatni. Javaslatukból példaként kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék jogosult legyen "beárazni" a pártok kampánykiadásait.
Hozzátette: ez a téma napirendre kerül majd az SZDSZ által kezdeményezett ötpárti egyeztetéssorozaton is, és áttörést várnak abban, hogy a találkozók révén a pártok közelebb jutnak egymás elképzeléseihez, és ezen keresztül oldani lehet az indokolatlanul nagy szembenállást.
Kitért arra, hogy az igazságügyi tárca által készített új alkotmánytervezetről, amennyiben az terítékre kerül, széles körű vitát folytatnának, szerintük nem csak a parlamenti pártoknak kell ezt megvitatni, hanem be kell vonni a civil szférát is.
Kérdésre válaszolva Kuncze Gábor elmondta: bárki lesz az SZDSZ elnöke a tavaszi tisztújítás után, nem tekinthet el a reformok folytatásától, az egyeztetések sürgetésétől és a civil társadalom bevonásától. Véleménye szerint az új pártelnök akár lehetne miniszter is, "ezt mindenki maga dönti el", és nem zárja ki, hogy az új pártvezető adott esetben növeli az SZDSZ kormányzati súlyát. Ugyanakkor nem kívánt állást foglalni arról, hogy kit látna szívesen utódjául, amíg nincsenek meg a hivatalos jelöltek.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének jelölését firtató kérdésre közölte: hivatalos egyeztetések még nincsenek, csak beszélgetések, ezért konkrétumot még korai lenne mondani, de az SZDSZ elvárása, hogy az új jegybankelnök függetlensége megkérdőjelezhetetlen legyen, megfelelő makrogazdasági, jegybanki ismeretekkel rendelkezzen, és nemzetközi szinten ismert szaktekintély legyen.
Kuncze beszélt arról is, hogy valószínűleg 2007-ben elfogadják majd az ingatlanadót, amelynek részletein még dolgozik a pénzügyi tárca. A szabad demokraták szerint ennek az adónemnek mindenre kell vonatkoznia, a vállalkozói és a magáningatlanokra egyaránt. A kis értékű ingatlanok után csak keveset kell majd fizetni.
MTI |
|
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 19:35:05, szerda
|
|
|
Orbán szombaton összegez
2007-01-24 13:13 hírTV
A lakótelepeken élők a legkiszolgáltatottabbak az áremeléseknek, az elmúlt hónapok eseményeinek hatására borzalmas élethelyzetek jöttek létre. Számítások szerint egy lakótelepen ezer forintba kerül négyzetméterenként a lakhatás, amit a közüzemi díjak és a közös költség tesz ki - foglalta össze az Igazságosság Műhely Salgótarjánban és budapesti, újpalotai lakótelepen gyűjtött tapasztalatait Soltész Miklós.
A KDNP-s politikus a részletekről szólva elmondta azt is, hogy egy 50 négyzetméteren élő egy keresős család keresetének nagy hányada csak a lakhatásra megy el. "A gyermek tanulására, az egészségügyre, a kulturált pihenésre, semmire sem marad" - hívta fel a figyelmet. Soltész Miklós rámutatott arra is, hogy a lakótelepeken élők a Panel Plusz programot jónak tartják, ám nagy részük nem tudja kihasználni, ezért változást sürgetnek ezen a területen.
Keresztes Mónika szerint egyetlen dolog mutat egységes képet az országban, mégpedig a kiszolgáltatottság. Kifejtette: a fiatalok egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, nincs követendő példa számukra, hiszen nagy a munkanélküliség, de a kilátástalanság a fogyatékkal élőkre is igaz.
Az Igazságosság Műhely közbenső összegzésére szombaton, a 9.30-kor kezdődő tanácskozáson kerül sor a Marczibányi téri Művelődési Központban, ahol megoldási alternatívákat is kínálnak a felmerülő gondokra. A konferenciát Navracsics Tibor nyitja meg, és a Műhely tagjai tartanak előadásokat, míg az összegzést Orbán Viktor fogja tartani.
fidesz.hu |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 18:42:45, szerda
|
|
|
Hiába várta az ellenzék, Molnár nem ment el a bizottsági ülésre
MNO 2007. január 24. 14:25
Az Egészségügyi Minisztérium az APEH-hel közösen kidolgozta azt az
informatikai rendszert, amellyel április elsejétől ki tudják szűrni a
tb-járulékot nem fizető "potyautasokat" - jelentette ki Horváth Ágnes az
Országgyűlés egészségügyi bizottságának rendkívüli ülésén, amelyen a
miniszter, az ellenzék kérése ellenére, nem jelent meg.
Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy
azok a betegek, akik saját falujukban, városukban nem juthatnak egészségügyi
ellátáshoz, ezért máshova kell utazniuk, még március 1-ig felhasználhatják
az orvostól kapott utazási utalványt.
Márciustól azonban a betegnek előre ki kell fizetnie az utazás költségeit,
amelyet utólag a pénztár megtérít.
(Az OEP január 4-én még azt közölte az MTI-vel, hogy a betegek utazási
költségtérítése már ez év elejétől megváltozott.)
A bizottságot az ellenzék kérésére hívták össze, az ülésen "az egészségügyi
reformtörvények végrehajtásának helyzetét" vitatták volna meg Molnár Lajos
miniszterrel, ám a tárcavezető nem ment el a bizottsági ülésre,
államtitkárát küldte maga helyett.
(MTI, MNO) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 17:58:55, szerda
|
|
|
Kövér: Gyurcsányt elküldik, ha elvégzi a piszkos munkát
MNO 2007. január 24. 9:58
Kövér László szerint Gyurcsánynak előbb-utóbb mennie kell, amint a piszkos
munkát elvégzi,
mert nyilvánvalóan nem vágnak neki vele a következő parlamenti választásnak.
A fideszes politikus szerint az elmúlt 16 év hibáinak, bajainak legnagyobb
felelőse az SZDSZ.
A miniszterelnökön kívül az MSZP már a Gyurcsány Ferenc utáni időszakra
készül
- nyilatkozta az Echo Tv-nek Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke.
Erre utal szerinte az is, hogy nem nagyon törekszik senki a miniszterelnök
pártelnöki ambícióit keresztezni, amikor a párt történelmi mélypontra zuhant
támogatottságát tekintve.
Tudják - fejti ki Kövér -, hogy Gyurcsánynak előbb-utóbb mennie kell,
"le fogják váltani, amint a piszkos munkát elvégzi, mert nyilvánvalóan nem
fognak vele
nekimenni a következő parlamenti választásnak, ezért nem szeretnék, ha
bebetonozná magát a pártelnöki székbe".
A Horn-Kóka-afférral kapcsolatban Kövér "védelmébe vette" a volt
miniszterelnököt, mondván:
sok rosszat lehet rá mondani, de azt nem, hogy ne lenne a vérében, az
ösztöneiben, a zsigereiben a politika.
Azt, hogy Hornt Kóka populizmussal vádolta meg, a fideszes politikus úgy
kommentálta:
egyfajta exkluzív klubtagsággal rendelkező politikusok, akik szeretik a
maguk kis gettóját minél
komfortosabbá tenni, aztán vezető pozícióba helyezik magukat az ország
életének irányításában, úgy gondolják,
hogy a néppel való bármiféle párbeszéd, az emberek véleményének
figyelembevétele az visszataszító,
az európai normáktól eltérő, félázsiai tempó.
Kövér szembeállította egymással "az újsütetű, a pénzvilágból jött
politikusokat", valamint azokat,
"akik 1990 környékén vágtak bele a hivatásos politikába".
Az előbbiekről a fideszes politikus úgy vélekedett: rájuk nézve igaz az a
megállapítás, miszerint az ember néha beleesik abba a hiába, hogy "azt
gondolja, annyi esze van, mint pénze".
"És ha milliárdos lett, akkor nyilvánvalóan sikeres ember, és ha sikeres
ember,
akkor a politika meg az üzlet ilyen szempontból nem különbözik egymástól;
hát majd ahogy a vállalatát irányította, úgy irányítja a minisztériumát, meg
úgy irányítja az országot is.
Parancsokat ad, jelentéseket kér, ha nem felel meg, lecseréli az embert".
Kövér László - bár nincs beszélő viszonyban Fodor Gáborral -örülne, "ha a
kiégett, megfáradt és humoros emberből cinikus vagdalkozóvá vált Kuncze
Gábor helyett jönne egy tárgyalóképesebb ember".
A Fidesz választmányi elnöke szerint az elmúlt tizenhat évben történt bajok
legnagyobb felelősének
az SZDSZ-t tartja, mert "hátba támadta rendszerváltoztató partnereit, és
átállt a kommunista utódpárt oldalára,
és aztán ezt a kommunista utódpártot még önmagához képest is rossz irányba
befolyásolta, olyan döntéseket erőszakolt ki valamiféle liberális
tankönyvekből vett ostobaságok jegyében, amelyek a társadalomnak hihetetlen
károkat okoztak".
(magyarhirlap.hu) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 17:45:57, szerda
|
|
|
Svájciak figyelik Gergényi rendőreit
2007. január 24. 15:27
Svájci megfigyelők érkezhetnek a magyarországi március 15-i ünnepségekre a
rendőrség október
23-i brutális fellépését követően - mondta Balog Zoltán fideszes képviselő
újságíróknak szerdán.
Balog erről annak kapcsán számolt be, hogy a budapesti események
kivizsgálására létrejött alternatív vizsgálóbizottság társelnökeivel - Gaudi
Nagy Tamással és Morvai Krisztinával
- a Svájci Magyar Polgári Egyesület és az Európai Kutatások és Akciók
Szervezete meghívására
kétnapos látogatáson vett részt Svájcban.
Elmondta, hogy útjuk során találkoztak a svájci keresztény néppárt
főtitkárával, akit
- saját elmondása szerint - sokkoltak az október 23-i rendőri fellépésről
bemutatott fotók.
Balog közlése szerint a svájci politikus felajánlotta, amennyiben azt a
Fidesz kéri,
pártja hajlandó megfigyelőket küldeni Magyarországra a március 15-i
ünnepségekre.
A magyar országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke a felajánlással
kapcsolatban azt mondta,
minthogy ő maga nem tagja a pártnak, továbbítja azt a párt vezetőinek, akik
majd eldöntik,
élnek-e a lehetőséggel.
A fideszes honatya arról is beszámolt, hogy fogadta őket Chirstine
Egerszegi-Obrist a svájci parlament
elnök asszonya, valamint megbeszéléseket folytattak a svájci emberi jogi
biztos hivatalának igazgatójával is.
A hivatal emberi jogi részlegének vezetője megígérte, érdemben foglalkoznak
a rendőri túlkapásokkal,
miután a konkrét jogsérelmeket feltáró dokumentumokat megismerhették -
tájékoztatott Balog.
Balog Zoltán arról is szót ejtett, hogy a kormánypártok polgárháborús
állapotokkal számoló
propagandájával szemben a Fidesz arra bátorítja az embereket, ne féljenek
részt venni a március 15-i
nemzeti ünnepen.
Mint fogalmazott, "nem kell félniük", mert ahol demokratikus és tisztességes
a rendőrség,
nem érheti őket atrocitás, csak mert a törvényes szabadságjogaikkal élnek.
fidesz.hu |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 16:21:35, szerda
|
|
|
A demokrácia határai Magyarországon
a budapesti a 2006-os őszi események tükrében
Nagysikerű kongresszus a berni Egyetemen
2006 október 23-án a magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a hivatalos állami ünnepségek az állampolgárok teljes kizárásával zajlottak. A civil szervezetek, pártok előre bejelentett és spontán rendezvényein a rendőrség részéről az emberi jogok oly mértékű megsértésére került sor, melyről 1990 után azt gondoltuk: az új demokráciában soha többé nem történhet meg - mondta előadásában Balog Zoltán parlamenti képviselő, a Magyar Parlament Kisebbségi és Emberjogi Bizottságának elnöke Bernben, 2007. január 23-án. A Berni Egyetem épületében zajló konferenciát a Svájci Kelet-Európa Könyvtár, a párizsi Európai Kutatások és Kezdeményezések Intézete, valamint a Svájci Magyar Polgári Egyesület szervezte.
Balog Zoltán beszédében rámutatott: - Előre elhatározott, félelemkeltő, erőszakos fellépéssel a rendőrség vezetése, és/vagy a Kormány politikai akcióra használta a rendőrséget. Ez 1990 óta először fordult elő, s jelzi, hogy a rendőrség demokratikus átalakítása nem sikerült megfelelően. Továbbá hiányoznak azok az alkotmányos garanciák, melyek megakadályozhatják a rendőri szervek politikai befolyásolását.
Balog szerint 2006. október 23-án érte el egyik csúcspontját az a morális válság, mely 2006 szeptember 17-én robbant ki. Ezen a napon a médiumok birtokába került az év áprilisában választásokat nyerő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök saját frakciója előtt elmondott beszéde, melyben beismerte: hazugságokkal, közérdekű adatok meghamisításával nyerték meg a parlamenti választást. A beszéd cinikus és durva hangvétele (Magyarországot többször ,,kurva országnak" nevezte) is hozzájárult ahhoz, hogy még a nyilvánosságra kerülés napján többezer spontán tiltakozó vonult a Parlament elé.
Balog Zoltán rámutatott: - Október 23-án a legnagyobb ellenzéki párt békés tüntetésre hívta híveit, akik Budapest belvárosában, a becslések szerint körülbelül százezren hallgatták Wilfrid Martens, az Európai Néppárt elnökének, és Orbán Viktor, a Fidesz elnökének beszédét. Közben a rendőrség egész nap folyamatosan kísérgette az ünnepségek helyszínei között ingázó kisebb csoportokat, akiknek egy része délután összecsapott a rendőrökkel. Ezt követően a rendőrség a néhány száz demonstrálót rászorította a több, mint százezres, békésen ünneplő tömegre.
Balog képviselő szerint lehetőség lett volna másik irányba oszlatni őket. A Kisebbségi és Emberjogi Bizottság elnöke kiemelte: - A Magyar Országgyűlés Rendészeti Bizottságának ellenzéki elnöke kérte a rendőri vezetőket arra az ellenzéki párt ünnepsége előtt, hogy ne engedjék összekeveredni az erőszakos cselekményekre készülőket a békés ünneplőkkel. Ennek ellenére a rendőrség lovasrohammal, könnygázgránátokkal, és gumilövedékekkel oszlatta a békés tömeget. Ennek eredménye többszáz súlyosan sérült polgár, (két ember elveszítette a látását, csonttörések, agykárosodások történtek stb.). A rendőrök súlyosan bántalmaztak egy parlamenti képviselőt (Révész Máriusz), valamint válogatás nélkül verték a hazatérő békés embereket.
Balog Zoltán rámutatott: - A rendőrök semmifajta azonosító jelet nem viseltek az akció során, mely az előre megfontolt brutalitást valószínűsíti. Továbbá filmfelvételek bizonyítják, hogy a rendőrség használta a nem megengedett ,,vipera" (teleszkópos acélbot) használatát, illetve a gumilövedékeket közvetlen közelről, emberek fejére célozva lőttek ki. A könnygázlövedékek kilövése is fejmagasságban történt.
Balog hangsúlyozta: - A kormány az eseményekkel kapcsolatban nem folytat semmilyen tényfeltáró vizsgálatot. A kormánypárti országgyűlési képviselők az illetékes három bizottság (Emberi jogi, Rendészeti és Nemzetbiztonsági) első ülését bojkottálták, a másodikra nem engedték meghívni az emberi jogi szervezeteket, akik tiltakoztak a jogsértések miatt. (Amnesty International, Helsinki Watch Committee stb,).
Az ülés anyagát 80 évre titkosították.
Egyedül az ügyészség folytat vizsgálatot azokban az esetekben, ahol feljelentés érkezett. A rendőrség saját körben elrendelt vizsgálatai nem jártak semmifajta következménnyel. A kormányfő által alakított elemző bizottság deklaráltan nem foglalkozik konkrét esetek vizsgálatával.
A Kisebbségi és Emberjogi Bizottság elnöke kiemelte: - A kormány máris bejelentette a gyülekezési törvény szigorítását, továbbá közbeszerzési eljárás nélkül több mint 2 milliárd forintért vásárol rendőri felszerelést és fegyvereket, illetve három hónapja jogellenesen lezárta és kordonnal körbevette a Parlament előtti teret, mely 16 éve a demonstrációk hagyományos helyszíne.
A legnagyobb ellenzéki párt képviselői azért fordulnak a nemzetközi nyilvánossághoz, mert nem látják biztosítva ezen súlyos emberi jogi sérelmek páratlan és teljeskörű kivizsgálását és a felelősök megnevezését.
2006. október 23-án Budapesten különösen példátlan erejű és méretű megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt
- A bejelentett, békés megemlékezésen résztvevő, távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket. A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait. A rendőrök egyenruháján nem volt a törvény által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült - mondta Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, Európai jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány alelnöke. Beszédében hangsúlyozta: - A tüntetésekkel összefüggésben csaknem félezer emberrel szemben indult garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőeljárás, vagy rendzavarás miatt szabálysértési eljárás, ezek többsége azonban a társadalmi rendet nem veszélyeztető, pusztán a tüntetések helyszínén jelenlévő, de erőszakos cselekményt nem tanúsító személyek ellen folyik. Jelenlegi ismeretek szerint több, mint 171 feljelentés érkezett brutálisan intézkedő rendőrök ellen, de eddig csak 16 gyanúsítására került sor. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány erejéhez mérten igyekszik segítséget nyújtani a tüntetésekkel kapcsolatban eljárás alá vontaknak, együttműködő ügyvédei közel 60 ügyben járnak el. A védencek többsége előzetes letartóztatásba került, azonban mára a döntő többséggel szemben megszüntették a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket.
Gaudi hangsúlyozta: - Tipikus jelenség, hogy a gyanúsítottak döntő többsége ,,rossz helyen, rossz időpontban" tartózkodó, rendezett személyi körülményekkel rendelkező, normális életvezetésű diák, tanuló, vagy büntetlen előéletű személy, akiknek semmi közük nincs erőszakos cselekményekhez. Sokan közülük magányosan kerültek intézkedés alá, majd az eljárásban, mint ,,csoportos garázda" találták magukat.
A megindult jogvédő küzdelem mára jelentős eredményeket hozott: több gyanúsított ellen megszüntette az ügyészség az eljárást. Több súlyosan megvert tüntető ügyében feljelentést tettek, továbbá pereket indítottak a tüntetések jogellenes feloszlatásának bírósági megállapítása érdekében.
Morvai Krisztina, az ELTE AJK Büntetőjogi Tanszékének docense, az alternatív vizsgálóbizottság elnöke bejelentette: - Internetes honlapot indítottak 2007. január 23-án www.oktober23bizottsag.hu címen,(a helyes cím: www.oktober23bizottsag.fw.hu ) melyen néhány nap múlva olvashatók lesznek a bizottsági jelentések, híranyagok, jegyzőkönyvek, hivatalos és rendőrségi hanganyagok, továbbá képgaléria is található a honlapon. Morvai Krisztinát felháborította az a tény, hogy a százezres Fidesz ünnepség után hazatérve a televízióban azt hallhatta Gyurcsány miniszterelnöktől, miszerint egy ,,randalírozó kis tömeg tette tönkre" az ünnepi eseményeket, miközben ő a lányával ellentétben épp ennek ellenkezőjét tapasztalta, vagyis hogy a rendőrök lőnek a százezres békésen ünneplő tömegbe stb. Morvai asszony ekkor határozta el, hogy a mindenkinek kijáró emberi méltóság védelmében vizsgálódni kezd egy alternatív vizsgálóbizottság társelnökeként. Feladataik között szerepel a valóság feltárása: Mi is történt valójában október 23-án? Fontosnak tartják a tettesek felelősségre vonását, illetve az áldozatok rehabilitálását.
A kongresszuson bemutatták Siklósi Beatrix drámai hangvételű kisfilmjét
az október 23-i rendőri brutalitásról, majd kerekeasztal beszélgetéssel zárult a Kiss Boldizsár egyetemi oktató és Dr. Von Werdt Christophe, a Svájci Kelet-Európa Könyvtár igazgatója által szervezett tanácskozás.
Frigyesy Ágnes
(Bernből) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 16:13:02, szerda
|
|
|
Tellér Gyula: NÉGYPÁRTI EGYPÁRTRENDSZER FENYEGET
Heti Válasz 6. évfolyam 33. szám, 2006.08.17.
Publicisztika A demokratikus parlamenti választási ciklus szerkezete viszonylag egyszerű. Általában pártokká szervezett politikai erők küzdenek a választók támogatásáért s az így szerezhető kormányzati hatalomért. Pártok állnak szemben pártokkal, programok programokkal, ígéretek ígéretekkel és a lejáró mandátumú pártok kormányzati teljesítményének tényeivel.
A programokban tett ígéretek valódiságáról, a kormányzati teljesítmény értékéről a választók saját tapasztalataik, az Országgyűlés nyilvánossága, a közvetlen pártmegnyilatkozások (gyűlések, előadások, kiadványok), az írott és az elektronikus sajtó útján értesülnek és alkotnak ítéletet.
A választói tapasztalatszerzés elvben folyamatos, hiszen a kormányzati hatalom megszerzése, megtartása és gyakorlása körül folyó politikai birkózás is folyamatos, választástól választásig tart.
Lényeges eleme ennek a küzdelemnek az egyik oldalon a kormányzó erők tevékenysége feletti ellenzéki ellenőrzés és kritika, a másik oldalon az ellenzék által kínált alternatívák kormányoldalról jövő bírálata.
A demokrácia működésének parlamenti ciklusoktól függő feltételeit a ciklustól független feltételek egészítik ki, egyebek közt a társadalom befolyásolására alkalmas eszközök: a tulajdon, a médiumok kiegyensúlyozott megoszlása és a részben ezekhez kapcsolódó társadalomszerkezet és érdekszerkezet.
Az egyes politikai erők természetes törekvése a kormányzati hatalom megszerzése mellett annak tartós birtoklása és gyakorlása, s ennek megalapozására a minél jobb kormányzati teljesítmény nyújtása.
FELRÚGOTT JÁTÉKSZABÁLYOK
A probléma ott kezdődik, amikor a politikai küzdelem az imént bemutatott egyszerű keretek közötti, minél jobb teljesítményen alapuló küzdelem mellett - vagy helyett - maguknak a kereteknek, a játékszabályoknak az egyik vagy a másik fél számára kedvező megváltoztatására is kiterjed.
A keretek, a játékszabályok megváltoztatásának természetesen megvannak az alkotmányon, a törvényhozáson alapuló jogszerű, elfogadható formái.
De nemcsak ilyenek vannak.
A hatalom kísértése pedig igen nagy.
Bár annak idején például az 1945-ös politikai újrakezdés az imént leírt szabályos demokratikus működést ígérte, a folyamatosan berendezkedő szocializmusban megtapasztalhattuk, hogy a demokratikus parlamenti ciklusokat hogyan lehet végső soron egyetlen diktatórikus politikai erő, a kommunista párt saját hatalom-újratermelési folyamatává átalakítani.
1945 és 1949 között a fegyveres erők (rendőrség, titkosszolgálatok) birtokában vaskos választási csalással leszorították, majd hamis vádakkal szétverték a rivális pártokat, s így az erők közötti tényleges választást s vele az ellenzéknek a kormányzat feletti ellenőrzését felszámolták.
Az egyetlen párt programjai nem tartalmaztak nyilvános, választható alternatívákat, az alternatívaképzést a párt felső vezetői sajátították ki, így - pártok és alternatívák nélkül - a választások egyszerű szavazássá degradálódtak.
A gazdaság, a társadalom helyzetére vonatkozó információkat visszatartották, a nyomtatott és az elektronikus sajtón keresztüli tájékoztatást monopolizálták és az egypárt érdekében eltorzították, a mindenkori kormányzati teljesítmény képét - szükség esetén - hazugságokból és elhallgatásokból építették fel.
A politikához, politizáláshoz szükséges tudást a nyilvánosság elől elzárták, a hatalomgyakorlás csatornáiba gondos válogatás után is csak kiváltságosokat engedtek bejutni.
Mindezt a demokratikus ciklusokon kívüli eszközökkel: a nagytulajdon feletti monopóliummal, az egész társadalom egzisztenciális függésbe hozásával, az államigazgatásra és a területi igazgatásra kiterjedő szoros pártirányítással egészítették ki.
Témánk szempontjából különösen figyelemreméltó, hogy ez a hatalom monopóliumát biztosító eszköztár - számos, itt nem tárgyalt részletével együtt - a demokratikus intézmények látszatai között működött: volt alkotmány, voltak választások, volt országgyűlés, volt a parlamentnek felelős kormány, volt tájékoztatást nyújtó sajtó stb. Minden volt, csak éppen tényleges demokrácia nem volt.
Diktatúra volt.
A rendszerváltás folyamatában egyezségre jutott politikai erők 1989-től néhány év alatt helyreállították a demokratikus intézményeket, és az imént az első mondatokban leírt parlamenti ciklus ismét eredeti rendeltetésének megfelelően kezdett működni.
Kétségtelen azonban, hogy a parlamenti ciklus és demokrácia rendeltetésszerű működésével szemben kezdettől - 1989-90-től - fogva olyan formális és informális érdekek, erők, működések és szerkezetek jelentek meg és léptek fel, melyek a demokrácia lényegét érintik és fenyegetik.
A legérdekesebb és leghasznosabb volna ezek széles körű történeti jellegű bemutatása, a rendelkezésre álló terjedelem azonban a jelenségek közötti válogatás és a valamiféle "logikai" rendben való bemutatás mellett szól.
A RENDSZERVÁLTÁS RENDSZERE
A parlamenti demokrácia keretei között már 1994-re kialakult az az összefüggésrendszer, erőjáték, melyet korábban (Magyar Nemzet, 1994. május 26. és június 2.; Heti Válasz, 2004. december 31.) "a rendszerváltás rendszerének" neveztem, és amelynek a lényege a következő.
Az erőforrások szűkössége és az ezért is kialakult alacsony életszínvonal miatt a társadalom szinte valamennyi csoportja - a demokráciában megerősödött érdekvédelmi szervezeteik támogatásával - folyamatosan támadja és követelésekkel bombázza a mindenkori kormányt.
Az ellenzék pedig - nemritkán a tényleges helyzettől és a kö- vetelések jogosságától függetlenül - kormánybuktatási és hatalomszerzési céllal maga is a követelőző csoportok mögé áll, s a kormány ellen hangolja, illetve választási ígéretekkel a maga oldalára vonja őket.
Az így létrejövő túlerővel szemben a kormány, illetve a kormánypártok a következő választásokon megbuknak, ellenzékbe kerülnek, a korábbi ellenzékből új kormánykoalíció és kormány áll fel.
Mivel az ország anyagi lehetőségei közben nemigen változnak, az elégedetlen társadalmi csoportok hamarosan az új kormány ellen fordulnak, az új ellenzék pedig hatalomszerzési céllal támogatja őket.
A szerkezet: a rendszerváltás rendszerének belül forgó hatalomváltó mókuskereke állandó, az általa kínált politikai szerepek állandóak, csak a szerepek betöltői cserélnek helyet ciklusonként.
A választók pedig - a be nem teljesített ígéretekre emlékezve - egyre kiábrándultabbak. A választásokat elhanyagolják. Úgy érzik: elitjeik cserbenhagyják őket.
Mindezzel a demokrácia alapviszonya sérül.
Amióta a magyar belpolitika alakulásának meghatározásában külső erők és érdekek is egyre nagyobb teret nyernek (USA, Izrael, EU), a hatalomra törő elitek a belső támaszaik meggyengülésével - önként vagy kényszerűségből - kifelé is támasztékot, legitimációt keresnek, s anyagi konzekvenciájú ígéretekkel igyekeznek erős pártfogókat szerezni (NATO-vállalások, taszári repülőtér és kiképzőtábor, békefenntartók a Balkánra és Afganisztánba, iraki katonai jelenlét, drága fegyvervásárlások és olcsó fegyvereladások, nemzetközi politikaegyeztetések, együttszavazások, felkapaszkodás a legmegbízhatóbb szövetséges pozíciójába stb.).
Ez a működés azonfelül, hogy a belül és kívül keletkező nyomások hatására lehetetlenné teszi a nemzeti teljesítmény racionális felhasználását és a mindenkori kormányprogramok megvalósítását, és bent is, kint is jelentős mennyiségű nemzeti jövedelem elfecsérléséhez vezet, elvonja a kormányok figyelmét és erőforrásait a legsúlyosabb hosszú távú problémák megoldásától.
Mint amilyenek: a társadalom zsugorodásának és bomlásának megállítása, biológiai-morális-szellemi-jellemi minőségének javítása, a nemzet kohéziójának, az új nemzedékek magyarságtudatának kialakítása és megerősítése, a lecsúszott társadalmi csoportok anyagi és szellemi felemelése, erős polgári-kispolgári középrétegek kialakulásának segítése, a termőföldkérdés és az agrárkérdés magyar érdekű megoldása, a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a magyar társadalom öröklött konfliktusainak tudatosítása és enyhítése, az adósságszolgálat formájában a nemzeti teljesítmény hatalmas részét kiszívó külső adósság felszámolása, a magyar tulajdonú vállalatok méretének, tőkeerejének és versenyképességének növelése, a globalizáció hátrányos gazdasági és kulturális nyomásának kivédése, Európa sorskérdéseinek mint magyar sorskérdéseknek a megértése és feldolgozása stb.
Vagyis: a rendszerváltás rendszerében megindult működés szembefordul a demokrácia céljával, a legjobb kormányzati alternatíva kiválasztásával és végrehajtásával, a politika feltétlenül magyar érdekű működésével.
Meg kell jegyeznünk: az ígérgetés bajnokai mindeddig a szociálliberális kormányok (a Kovács-féle "jóléti rendszerváltozás", részvétel Afganisztán megszállásában és az iraki háborúban Medgyessy és Gyurcsány ígéretei alapján stb.).
A GYURCSÁNYI VERTIKUM
A rendszerváltás rendszere a politikai szereplők spontán érdekkövetése nyomán mintegy senki által sem szándékolt "vak, romboló működésként" épült be a demokrácia mechanizmusaiba. Más működések kialakulásában azonban a vak erők mellett nemritkán a tudatosság is jelen van.
A kormányzati információk felhasználása (például) a hatalmon lévők kezében gyakran a kormány pozíciójának és a kormányzati teljesítménynek felértékelésére is szolgál.
A kötelező tájékoztatás és adatszolgáltatás és a kormánytól független, tisztességes sajtó azonban a lakosság véleményének manipulálását, a demokrácia megbillenését korrigálja.
Már amikor korrigálja.
A 2006-os választás körüli kormánypropaganda és lakosságfélrevezetés azonban a demokrácia alapértékeivel ellentétes, a szocializmus diktatórikus politikai működésére emlékeztető precedens.
A kormány az egyik oldalon tudatosan és vaskosan megtéveszti a választókat a gazdaság, a pénzügyek, a társadalom általános helyzetével kapcsolatban, s hogy a számára kedvező képet megerősítse, még súlyos eladósodásra vezető osztogatásba is kezd, a másik oldalon pedig a tényleges államháztartási és mérlegadatok nyilvánosságra hozatalát megtagadja, mondván, hogy az adatok, a helyzet ismerete "befolyásolná a választókat".
Gyurcsány hatalomszerzésének és hatalomgyakorlásának lényege: hitelbe felvett pénzen és üres ígéretekkel megvásárolja a szavazatokat és vele a kormányzati hatalmat, aztán a megszerzett hatalom segítségével az egész társadalomtól többszörösen visszaveszi a szavazatokért adott obulusokat, hogy a kormányzati balfogásaival okozott károkat enyhítse.
Azt is ki kell mondani: Gyurcsány ezt a politikai játékot egyebek közt azért tudta eljátszani, mert a rendszerváltó kormányok alatt a független egzisztenciájú polgári-kispolgári középrétegeknek nem sikerült túlsúlyra jutniuk a szocializmusban létrejött nagy tömegű, gyakran elégtelen képzettségű munkásokkal és nyugdíjasokkal szemben.
Ez utóbbi rétegeknek az egzisztenciája függ ugyanis a legerősebben a központi jövedelem-újraelosztástól, és ezért ezek a legfogékonyabbak a "baloldali" kormányzati ígéretekre (nyugdíjkorrekció, munkahelyteremtés, panelprogram stb.).
A társadalom ilyen szerkezetének konzerválódása - különösen a baloldali kormányok tevékenysége következtében - nem tekinthető véletlennek.
Ahogyan a szocializmusban a kommunista párt a polgárság letaposásával és a szocialista nagyberuházásokkal maga hozta létre a nagyipari munkásságot mint saját ideológiai- társadalmi bázisát, most a "baloldali" kormányok a Kádár-rendszer félpolgárságának munkáslétbe szorításával és valódi polgárosodásának akadályozásával teszik ugyanezt, s konzerválják saját klientúrájukat (életszínvonal- leszorítás a kispolgári felhalmozás lehetetlenné tételével, erőltetett készpénzes privatizáció a 90-es években, a termőföld idő előtti piacosítása stb.).
Ezzel a politika és a társadalom baloldalán sajátos, szorosan szervezett - a szocializmusra emlékeztető - társadalmi-gazdasági- politikai vertikum alakul ki.
Ez a vertikum a mondott társadalomszerkezeti okokból önmagában is valamelyes veszedelem a demokráciára.
De ha a vertikum vezetői a kommunista diktatúrát idéző manipulációval rohamcsapatként szerzik és örökítik meg hatalmukat, a vertikum alkatrészeit képező társadalmi csoportok (apparátusbeliek, tulajdonosok, értelmiségiek, munkások - mint választók) pedig ezt eltűrik, sőt érdekeik szolgálatában támogatják: az már nagyon is az.
MÉDIAMONOPÓLIUM
Az esetleg politikai rohamcsapatként is működtethető baloldali vertikum mellett egy másik sajátos szerkezet is megjelent a magyar társadalomban.
Miután a lakosság a politikával kapcsolatos ismereteinek, tudásának legnagyobb részét a sajtóból s azon belül is főképp a televízióból szerzi (az átlagos televíziónéző naponta több mint négy órát tölt a készülék előtt), a politikai pártok természetes törekvése, hogy a médiumokból a valóságnak sajátmaguk számára kedvező s esetleg az ellenfelek számára kedvezőtlen képe bontakozzék ki. Ezért a médiumokat igyekeznek minél erősebben a befolyásuk alá vonni.
Ez az érdek és törekvés nemcsak a közszolgálati televíziókra vonatkozik, hanem a kereskedelmiekre is.
A kereskedelmi televízióknak is van közük a pártokhoz, de alapvetően más érdekek alapján. Mivel a kereskedelmi televíziók - némi leegyszerűsítéssel - pénzből még több pénzt kívánnak előállítani, s bevételeik elsősorban a hirdetésekből származnak, mindent elkövetnek, hogy a nézettségüket s ezáltal a hirdetési díjaikat emelhessék. A nézettség növelésének legfőbb eszköze az ösztönéleti mozgatókat érintő, erőteljes ingerjellegű hatások közvetítése, mint amilyen a harc, az akció, a száguldás, a zuhanás, a katasztrófa, az erőszak, a brutalitás, a hatalomérzet, a szexualitás, a misztikum s mindenfajta morális és illendőségi gátlás áthágása: a transzagresszió.
Nos, a két nagy kereskedelmi televízió - az RTL Klub és a TV2 - oly sikeresen műveli ezeket a műfajokat, hogy az összes televíziós nézettség mintegy hatvan százalékát, az összes reklámköltés mintegy nyolcvan százalékát ők ketten birtokolják.
A kereskedelmi televíziók úgyszólván egybeforrtak a "foglyul ejtett" nézők sokmilliós táborával.
S bár tulajdonviszonyaik szerint két külön szervezetről van szó, mivel ugyanabban a közegben versengenek egymással, s ötleteiket, filmkínálatukat is egymástól veszik vagy ugyanazokból a forrásokból merítik (Big Brother, Való Világ, nagyrészt amerikai gyártmányú akciófilmek stb.), az általuk közvetített tartalmi sugallat úgy működik, mint egyetlen óriási, egységes hatásáradat.
Ez a hatásáradat - s különösen az ingerszerű, transzagressziós műsorfolyam - inflációs természetű: amely inger az egyik nap még borzongást, feszültséget okoz s odavonz a készülékhez, az a következő nap már esetleg az ingerküszöb alatt marad, s a nézővonzás érdekében fokozni kell a hatást.
Általam ismert újságírói és szakértői vélemények szerint a magyar társadalom egyes széles csoportjainak rossz morális és mentális állapotához a kereskedelmi televíziók műsorai nagymértékben hozzájárulnak.
Nem tekinthető véletlennek ezek után, hogy a kereskedelmi televíziók azokat a pártokat - az MSZP-t és az SZDSZ-t - tekintik természetes szövetségesüknek, amelyek "emberjogi" alapon és a "szólásszabadságra" hivatkozva eltűrik vagy egyenesen kívánatosnak tartják a kereskedelmi televíziókból áradó médiahatást, s híradásaikban, tájékoztatásaikban őket preferálják, egyéb műsoraikban az ő világnézeti felfogásukat sugározzák.
S a másik oldalon nehéz volna ezen érdekkapcsolattól független véletlennek tekinteni az Országos Rádió és Televíziótestület szocialista és szabad demokrata tagjainak azt a tavalyi döntését, mellyel a két nagy kereskedelmi televízió műsorszolgáltatási szerződését változatlan feltételekkel újabb öt évre meghosszabbították.
Ma a szociálliberális pártkoalícióból, a kereskedelmi televíziókból, a mögöttük álló - főképp "liberális" - médiaértelmiségből és a foglyul ejtett több millió nézőből álló szociológiai együttes (mely a korábban bemutatott baloldali vertikummal nagyrészt egybeesik) a demokrácia egyik kevés figyelmet kapó, lappangó veszedelme.
Igazi baloldali vagy liberális tájékoztatási monopólium, melynek kialakulásától egyébként az alkotmány is tart, s felszámolását előírja (61.§ (4) bekezdés).
KETTŐBŐL EGY
A demokratikus keretek között kialakult demokráciaellenes alakzatok közül legkülönösebbnek - s a legveszélyesebbnek - az átfogó politikai szerkezet bizonyos újabb alakulását tarthatjuk.
A baloldalon az 1990-es évek elején bekövetkezett változás: az MSZP és az SZDSZ ciklusról ciklusra megismétlődő együttműködése már fel sem tűnik.
Az SZDSZ-nek - saját tömegbázisa nem lévén - a hatalomra kerüléshez szüksége volt az MSZP tömegerejére.
Az MSZP-ben pedig egyes fontos emberek (Bokros, Békesi, Surányi) már korábban is, de 1994-től mindenképpen elfogadták az SZDSZ politikusai által képviselt neoliberális, "washingtoni konszenzusos" gazdaságpolitikai és internacionalista-globalista társadalompolitikai doktrínát.
Az SZDSZ nyíltan be nem vallott önképe szerint a párt politikai feladata, sőt: küldetése az MSZP-nek, mint világos ideológia és politikai törekvés nélküli pragmatikus (értsd: buta) tömegerőnek a nyakába ülni, ellenőrizni és a saját céljai szerint irányítani.
Az "ellenőrzés" főképp az MSZP nemkívánatos népi vonalának és szociáldemokrata vonulatának háttérbe szorítását jelentette.
Ezt a törekvést olyannyira siker koronázta, hogy az MSZP-ben a 2004-es Gyurcsány-puccs révén a szocializmusból örökölt apparátusbeliekkel szemben már maguk a korábbi háttérerők: a neoliberális doktrínában érdekelt nagytulajdonosok kerültek hatalomra, Gyurcsány pedig a nagytulajdonosok másik neoliberális képviselőjét - a biztonság kedvéért - beültette az SZDSZ-be.
Ezzel a két párt szellemi és hatalmi egyesülése - a formális különállás tényétől függetlenül - be is következett, csak éppen nem az SZDSZ, hanem az MSZP gazdasági hatalommal is rendelkező neoliberálisainak a vezetése alatt.
Az egész politikai formációban azonban hasonló irányú változások indultak meg a jobboldalon is.
Az MDF zavarosnak látszó mozgásaiban határozott tendenciát vélek felfedezni: felbukkan a konzervatívnak maszkírozott államtalanító neoliberális doktrína (Dávid Ibolya: Konzervatív kiáltvány; Népszabadság, 2004. június 9.); akárcsak az MSZP-ben: kiszorítják a népi-nemzeti vonalat; s a leplezésben tapasztalatlan Antall Péter kikotyogja a legfőbb politikai célt: a megbízhatatlan, "revánsvágyó" Fidesz (értsd: Orbán Viktor) ellenőrzését valahogy úgy, ahogyan eredetileg az SZDSZ tette az MSZP-vel (Népszabadság; 2004. július 14.).
Az is kétségtelen, hogy ahogyan az 1994-es MSZP-ben voltak liberális alkatú személyek és csoportok, akik és amelyek belülről segítették az SZDSZ-t koalíciós kontrolláló és irányító szerepének betöltésében, a mai Fideszben is vannak, akik elfogadnák - sőt: kívánatosnak tartanák - egy népi-nemzeti vonalától megfosztott, liberális Fidesznek a liberális MDF-fel alkotandó koalícióját.
Ezzel kirajzolódnak a négy liberális párt két koalíciója által alkotott négypárti kétpártrendszer, vagy inkább: négypárti egypártrendszer körvonalai, ahol az egyetlen liberális- neoliberális politika minél jobb megvalósításában két rivális elit verseng egymással.
Magát az egypárti politikát azonban a háttérben álló külső-belső nagybefektetők csoportja, a szimbolikus Befektető határozza meg, mondjuk valahogy úgy, ahogyan az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok mögött álló "uralkodó elit" (C. Wright Mills).
A demokratikus játékteret végletesen beszűkítő négypárti egypártrendszer kialakulásának mindeddig legfőbb akadálya Orbán Viktor személye és politikája.
S a liberális értelmiségi lélek legfőbb törekvésének - hogy tudniillik Magyarországon a baloldaltól a jobboldalig minden politikai pozíciót ők töltsenek be - Orbán miatti frusztrációja látszik indokolni az ellene folyó, hosszú évek óta nem lankadó politikai agressziót, az Orbán- szakos szennyújságírás kialakulását.
Gyurcsány Ferenc az egész társadalom félrevezetése révén egy pillanatra megállította a rendszerváltás rendszerének mókuskerekét. Ami felé most az új helyzetben az ország sodródik, abban nincsen s hosszabb távon sem lesz köszönet.
A rendszerváltás rendszerének kialakulása lehetetlenné teszi a korábban felsorolt, hosszabb távú nemzeti célok megvalósítását. Gyurcsány új, demokráciaellenes társadalmi-politikai struktúrákkal alátámasztott neoliberális politikája ezeket már ki sem tűzi. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-01-24 16:05:27, szerda
|
|
|
Kóka nem vallotta be épülő budai villáját
http://index.hu/politika/belfold/kokahaz124h/
Vagyonnyilatkozatában nyoma sincs annak, hogy Kóka János gazdasági miniszter 300 millió forintra becsült 600 négyzetméteres házat épít a Normafán, írja a Heti Válasz. A milliárdos miniszter egyetlen cége által épített villa után fizetendő illetékről egyelőre mindenki hallgat.
Bohus Péter (bohuspeter@mail.index.hu)
2007. január 24., szerda 14:37
Kóka János tavaly tavasszal elkezdtett, a Normafa út 45. alatti, több mint négyezer négyzetméteres telken épülő házáról ír a Heti Válasz csütörtökön standokra kerülő számában. A milliárdos miniszter 51 százalékos tulajdonában lévő Rumed 2000 Kft. a telket 2003 szeptemberében vásárolta. A lap megállapítja, hogy Kóka legutóbbi, tavaly nyáron készült vagyonnyilatkozatában nem (és a kiegészítésben sem) szerepel ez a tétel, ami egy klikkeléssel le is ellenőrizhető.
Mije van a Rumed Kft.-nek?
Kóka csupán a Rumed Kft.-ben meglévő részesedéséről számolt be, de hogy a cég milyen vagyonnal rendelkezik, arról már hallgat. A lap felidézi Kóka 2004-ben a HVG-nek adott nyilatkozatát, amelyben a politikába frissen érkező szabad demokrata politikus kijelenti, ha a vagyonbevallásából "kifelejtenék akár csak egy biciklit is, rögtön megvádolnának, hogy el akartam titkolni". Ennek megfelelően bevallásában még egy alig négy négyzetméteres folyosórészletet is feltüntetett, nem úgy a helikopterét, amelyről alább még lesz szó.
A Heti Válasz nem vádol, de érezteti, Kóka építkezése körül nincs minden rendben. "A kerület, sőt egész Budapest egyik legdrágább utcájában vagyunk. A helyi városrendezési szabályzat szerint ez hegyvidéki, kertvárosias övezet, melyben (közel három tucat fa - engedélyezett - kivágása árán) Kóka birtoka párját ritkító módon harap bele a Hegyvidéknek nevezett városrész erdősorába."
Új barátnő, új ház
Kóka telkének elkerített részén épül az új ház, amelybe a miniszter minden valószínűség szerint korábbi beosztottjával, Szandrocha Kamillával együtt költözik majd be. Az építkezés előrehaladott állapotban van, és talán már az idén kulcsrakész lesz. Az építkezés kétszáz négyzetméteren, három szinten folyik, így a hasznos alapterületet alap 600 négyzetméteresre becsüli.
Az adóhatóság által megállapított övezeti besorolás alapján a Heti Válasz úgy saccolja, a ház majdani piaci értéke a 300 millió forintot is elérheti. Az építkezés szerintük legkevesebb 70-80 millió forintot emészt fel. "A több száz milliós ingatlan eltitkolásával nem kevesebb, mint a vagyonnyilatkozat szelleme sérült" - állapítja meg a lap.
Homályos részletek
Nemcsak az építkezés, de annak illeték- és adóvonzata is kérdéseket vet fel. Kóka János cége, a Rumed Kft. 2005-ben 28 millió forintos adózott eredményt ért el, de a lap úgy véli, a cég nem kizárólag tevékenysége miatt fontos, hanem "a valóságban a Kóka család értékesebb vagyonelemeinek gyűjtőhelye" (a miniszter helikoptere is a kft. nevén volt, és Kóka 2004-ig a Rumed 2000-en keresztül (rész)tulajdonolta az állami Sulinet-program haszonélvezőjeként ismert Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Rt.-t is).
A lap által megkérdezett pécsi Schvertfőgel és Társa Ügyvédi Iroda szakértői szerint a miniszter a kft.-n keresztül vásárolt ingatlan után fizetendő illeték megfizetése alól mentesül. Az ingatlanforgalmazó cégeknek (amivel a Rumed is foglalkozik) a magánszemélyekre vonatkozó, általában tízszázalékos vagyonszerzési illeték helyett csak két százalékot kell fizetniük, ha a telket két éven belül "továbbszármaztatják", de forgalmazásnak csak akkor minősül, ha nem építkeznek rajta. Esetünkben éppen ez történt, így a lap valószínűsíti, hogy a miniszter építkezésekor a kedvezményt érvényesíti, "amely szerint aki egy megvásárolt telken négy éven belül házat létesít, mentesül az illeték alól".
Kóka további lépéseken gondolkodik
Arról a lapnak nem sikerült tényeket megtudnia, hogy Kóka a családi házát - a költségek leírása érdekében - a kft. mögé bújva építteti-e, és hogy a kft. székhelyét a jövőben a házba bejelenti-e, továbbá azt sem, hogy Kóka célja a kft. bevonásával pusztán ügyeskedésnek minősül-e.
A fenntebbi kérdésekről próbáltuk megkérdezni Kóka János minisztert, aki egyelőre nem akart reagálni, és a "további lépéseket" is csak a cikk megjelenése utánra ígérte.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2007. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
198 db bejegyzés |
e év: |
6477 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 899
- e Hét: 1848
- e Hónap: 5593
- e Év: 159089
|
|
|