|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2007-01-31 22:47:20, szerda
|
| |
| |
MÉLYEN TISZTELT CÍMZETTEK!
A Krisztus utáni 2007. esztendőben vagyunk! Magyarországon! A rendszerváltozásnak nevezett társadalmi átalakulás második évtizedének a vége felé járunk...
A legfelsőbb politikai és gazdasági hatalmat - zömében - azok bitorolják, akik (közvetve vagy közvetlenül) az előző éra "kiemelt" elkötelezettjei-és haszonélvezőiként, az országot az erkölcsi és anyagi csődbe vitték. Most pedig,- ugyanazt folytatják, amit anno dacumál - átmenetileg - abbahagytak, amihez akkor sem értettek, csupán szovjet szuronyokkal, permanens ígérgetésekkel, hazugságokkal és terrorral biztosították uralmukat!
A Gyurcsány kormány funkcionálása során igazolást nyert, hogy pozíciójuk megőrzésére igénybe vették mindazokat a múltban jól bevált "fogásokat", amelyekkel (ha csak átmenetileg is) biztosíthatják az emberek megtévesztését, megfélemlítését és elhallgattatását. Gyurcsány Ferenc (eszmetársai cinkos hallgatása mellett) példátlan méretű: reggeli, esti és éjszakai hazugság tirádával "etette be" a közvéleményt, majd szólótáncot lejtve lopta be magát balek hívei "szíve-csücskébe". Az ellenzéket viszont tömény könnygázfelhőkkel, gumilövedékkel végrehajtott tűzcsapásokkal, lovas rendőr rohamokkal, vízágyúkkal és viperákkal "oktatta" ki a demokrácia újszerű értelmezéséről.
"Dübörgő" gazdaságunk,- az EU-hoz csatlakozott államok sereghajtójává vált. A Fekete-Medgyessy-Békesi-Kupa-Bokros-László-Draskovics-Veres-féle pénzügyi "zsenik", soha nem látott adósság csődbe vitték az országot.
Az elfuserált (Gyurcsány szerint: "elqrt" /Sic!/) gazdaságunk rosszabb helyzetben van, mint az előző rendszer alatt volt, mert az akkor felhalmozott adósság kamatjainak és törlesztésének fizetése mellett, az egykori MSZMP-SZDSZ-es főguruk (valamint holdudvaruk) újabb (jelentős) kölcsönöket vettek fel, milliárdos vagyonra tettek szert a piacgazdaságra történt áttérés zavarosaiban halászva, sokszorosan megsarcolva, kizsigerelve és nyomorba döntve, az adófizető állampolgárok sokaságát.
Talán kevesen érzékelik, hogy a politikai, az erkölcsi és a gazdasági gondok mellett, egyik legnagyobb problémánk, hogy elmaradt a múlt feltárása, a bűnösök elszámoltatása és az évtizedeken át meghamisított történelmi események korrigálása. Mindezek következtében,- a kádári-vidám barakk "agymosott" lakóinak jelentős százaléka közömbösen tűri hőseink vagy nemzeti szimbólumaink kigúnyolását, nem tartja szükségesnek a (toldozott, foltozott) sztalini alkotmány hatálytalanítását, nem kéri a hazánkat megszálló és kifosztó Vörös Hadsereg emlékművének eltávolítását, nem sérti az önérzetét, hogy terek, utak-és utcanevek emlékeztetnek a szovjet és magyar tömeggyilkosokra, szervezetekre vagy szimbólumokra (Leninre, Kunra, Szamuelyre, Szovjet Hadseregre, vörös csillagra, stb.,) és az ellen sem emelnek szót, hogy az egyik legális magyar párt nevébe bekerült a kommunista jelzőcske is.
Zárójelben kellett volna felvetni azt a kérdést, hogy vajon hány dB (decibel) hangerővel visított volna a kormánypárti média reggeltől estig (illetve éjszakáig), ha egy maroknyi párt lett volna olyan "megátalkodott", hogy "hungarista" vagy "nyilaskereszt" melléknévvel bővítette volna eredeti kereszt-és vezeték nevét?
Azt is kevesen tették szóvá, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának ünneplése során "kozmetikázták" ki a Fiumei úti temetőben lévő, vörös csillagos szovjet emlékművet, amely felirata szerint: "ÖRÖK HÁLÁVAL" emlékeznek azokra a szovjet hősökre, akik az életüket áldozták az '56-os ELLENFORRADALOM során, a magyar nép szabadságáért.
Vagyis: miközben a kormányfő és meghívott vendégei az '56-os forradalmat ünnepelték az új vasmonstrumos emlékműnél, azalatt egyesek, az ellenforradalom feliratú emlékműhöz zarándokoltak, és piros szegfűkkel emlékeztek meg, a forradalmat eltipró szovjet katonákról.
Vajon felelős-e ennek a feliratnak a "túlélési idejéért" a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója, az a Simóka Kálmánné, aki egykoron Medgyessy főosztályvezetője volt, majd a Kincstári Vagyoni Igazgatóság igazgatói posztjáról került a Temetkezési Intézethez? Aligha! Nyilvánvaló, hogy elkerülte a figyelmét a hatalmas vörös csillaggal és "ellenforradalmi" felirattal ékeskedő emlékmű, mivel a temetkezési ügyek intézése mellett: a Malév Rt, valamint a Mol Rt. igazgatósági tagsági feladatát sem hanyagolhatta el, nem beszélve néhány más jövedelem-pótlással járó kötelezettségének teljesítéséről.
Aligha vitatható, hogy egy ilyen tudathasadásos helyzetért azok (a bevezetőben megemlített) legfelsőbb politikai és gazdasági hatalmat bitorlók a felelősek, akik a felemás rendszerváltoztatás világában "élik világukat", és elévülhetetlen "érdemeik" vannak a társadalmi megosztottság létrejöttében, illetve fenntartásában.
Abnormális és tarthatatlan állapot, hogy hazánkban emlékművek dicsőítsék azokat, akik 1944-45-ben kirabolták majd megszállták hazánkat, és vétlen állampolgárok százezreit hurcolták el "málenkij robotra".
Abnormális és tarthatatlan állapot, hogy ellenforradalomnak címkézzék egy emlékművön azt a dicsőséges forradalmunkat, amelynek eltiprásáért Jelcin elnök személyesen követte meg a magyar népet 1992-ben, a magyar parlament üléstermében.
Abnormális és tarthatatlan állapot, hogy egy miniszterelnök reggel, este és éjszaka hazudjon az állampolgároknak, évekig ne csináljon (Sic!) semmit, "lekurvázza" az országot (Sic!), majd szétveretteti a (joggal) felháborodott tűntetőket.
Abnormális és tarthatatlan állapot, hogy elismerő szavakkal és két kitüntetésekkel jutalmazzák azt a rendőrtábornokot, aki megszervezte és végrehajtatta a felvonulók (brutális módon végrehajtott szétverését), majd primitív módon letagadta, hogy rendőreinél "vipera" ütő-eszközök lettek volna.
Abnormális és tarthatatlan állapot, hogy tömegével legyenek a rendőrség kötelékében olyan személyek, akik a földön fekvő embereket megrugdossák, a nemzeti színű zászlót megtapossák és fejmagasságra adjanak le célzott lövéseket gyerekekre, nőkre, kezeiket magasra tartó és/vagy földön térdeplő emberekre.
Meg kellene érteni minden "illetékesnek", hogy addig soha nem lesz társadalmi béke és soha nem jutnak konszenzusra a szemben álló felek, amíg az ellentétet kiváltó okokat meg nem szűntetik! Ezek közé az okok közé sorolhatók: az igazságtalanság, a hazugság, a bűnpártolás, a jogtalan haszonszerzés, a nemzet önérzetét sértő kijelentések (nyilatkozatok), intézkedések, valamint a közízléssel ellentétes vagy a közhangulatot negatívan befolyásoló alkotások (létesítmények, módszerek, stb.)
(Prof. Dr. Bokor Imre)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-31 18:51:52, szerda
|
| |
| |
Minden magyar állampolgárnak joga lenne tudnia, mit tartalmaz a gyógyszerfelírási törvény.
Az alábbi oldalon:
http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,32921&_dad=portal&_schema=PORTAL
bárki letöltheti és megnézheti - mi a TILOS= piros
mit ajánlott=fehér
mit szabad= zöld
Költséghatékony gyógyszerfelírást támogató és magánorvosi jelentést készítő program új verziója (Magánorvosi Vényjelentő Program v2006.12.20)- letölthető verzió
http://www.gyogyinfok.hu/magyar/magan.html#prog
Ha valaki el kíván mélyedni benne, olyan érdekességeket is talál, miszerint az olcsóbb
( OEP és beteg szempontjából is !) a tiltott - szemben az ismeretlen, esetleg fantom drágábbal szemben -
pl: a közismert Betaloc Zok.
Érdekes módon az összes ....1 a Pharma végződésű gyógyszerek mindenütt az első helyen szerepelnek....
Szerkesztő |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-31 18:41:07, szerda
|
| |
| |
Csorba József: Már 120 ezer milliárd forint az adósság?
gondola 2007. január 31. 13:31
Mára teljesen egyértelművé vált, minden nemzetközi tényező így látja, hogy Magyarország az "egykori éllovas", a kelet-közép-európai térség sereghajtójává vált. A robogást harsogó, a politikai versenyt nem bíró és a hazugságtól felajzott, kormánypárti politikusok tehát akkorát buktak, hogy horpadásokkal teli a pléhmellényük.
A Világbank kimondta: buborék
Előző héten kiadott elemzésében a Világbank 2,2 százalékos GDP-növekedést jósol 2007-re (ami harmada az új EU-tagországok átlagának). A Világbank jelentése a lakossági hitelállomány növekedését is elemzi. Jelenleg egészséges szinten vannak a kelet-közép-európai országok kereskedelmi bankjainak nyereség- és tőkemutatói, de a kölcsönből finanszírozott fogyasztás nem erősíti a gazdaság növekedési potenciálját, a devizaalapú jelzálogkölcsönök magas volumene egy ingatlanpiaci buborék veszélyét veti fel.
Az ICEG 2,3 százalékkal számol, de hozzátéve: a gazdasági növekedés mindenütt munkahelyteremtéssel jár, egyedül hazánkban növekszik az állástalanok aránya, és az államháztartás hiánya is nálunk a legmagasabb. /1/
Amit a legkevésbé értenek nemzetköz viszonylatban, az a magyar növekedés hiánya. Hogy az 1987-2006 közötti két évtizedben (ez a rendszerváltozás kora!) nem tudtuk megkétszerezni a GDP-nket, az szinte felfoghatatlan. Románia - mint a régió szegényháza) éppen most hagyta el Magyarországot a megtermelt GDP nagyságát illetően.
Az adók megölik az országot
Szigorítani kell a bankfelügyeleti tevékenységet, ahol pedig a folyó fizetési mérleg is nagyon elszaladt, indokolt lehet visszafogni a hitelfelvételi kedvet - tanácsolja a Világbank. Az infláció több új tagországban is gyorsuló trendet mutat. A Világbank szerint a különböző árliberalizációs intézkedések, illetve egyes esetekben a fogyasztási adók emelése is hozzájárult az inflációs nyomás növekedéséhez. Thomas Blatt Laursen, a bank vezető közgazdásza 2007-ben elsősorban Magyarországon, Csehországban, Romániában és egyes balti államokban jósol komolyabb árfelhajtó hatású kormányzati intézkedéseket. Tavaly a térség látványos gazdasági növekedése és az adóbevételek ebből fakadó szárnyalása ellenére a térség szinte minden államában romlott az államháztartás helyzete, de a világbanki elemzők szerint is Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet. /2/
A gazdasági szabadság is megszűnőben
Az amerikai Heritage Foundation ugyancsak az előző héten nyilvánosságra hozott felmérésében Magyarország a korábbihoz képest egy helyet visszacsúszott a "gazdasági szabadságlistán". A gazdaság jelentős mértékben függ a kormánytól, magas az állami elvonás aránya, még mindig nem zárult le a privatizáció. Az elemzők 10 területet, a vállalkozás, a kereskedelem, a költségvetés, a monetáris politika, a befektetés, a pénzügyek, a tulajdonjogok, valamint a munkavállalás szabadságát, továbbá a kormánytól függés mértékét és a korrupciót vizsgálták. Magyarország világviszonylatban a 44., 41 európai ország közül a 25. helyen áll, helyezése már elmarad a régiós átlagtól. A kormány 2006-ban a GDP 49,4 százalékát költötte el, teljes bevételének csaknem 4 százaléka származott állami tulajdonú cégekből és az állami vagyon kezeléséből, ezért mindössze 41,8 százalékosra értékelték a kormánytól való függetlenség szintjét. Az elemzés szerint a korrupció mértéke Magyarországon még mindig jelentős. /3/
Magyarország az unió legsebezhetőbb országa lett!
A le Monde a Coface-jelentések nyomán, valamint a legfrissebb trend- és tendenciakutatások ismeretében azt írta az előző héten, hogy a megszorítási csomag ellenére, a 2007-re tervezett költségvetési hiány és államadósság miatt, Magyarország a feltörekvő országok közül a legsebezhetőbb. A Coface francia külkereskedelmi biztosítótársaság szerint a feltörekvő országok költségvetése megszilárdult, de egyes országokban a vállalatok jobban eladósodtak külföldi valutában, mert úgy kevésbé költséges finanszírozást tudnak elérni. Bizalomvesztés vagy monetáris sokk esetén ez az eladósodás tarthatatlannak bizonyulhat, sorozatos fizetési elmaradásokat eredményezhet, ami növekedési problémákat generálhat. Ez a kockázat leginkább Magyarországot (és Törökországot) fenyegeti a legnagyobb folyó költségvetési hiány miatt. A magyar cégek nemzetközi eladósodása az 1997-es 9,3 milliárd dollárról már 2004-re 42,6 milliárd dollárra emelkedett. A megszorító csomag ellenére 2007-re 7,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány várható és az államadósság elérheti a GDP 82,8 százalékát Magyarországon. /4/
1. Világbank: Elsőből utolsók lettünk. 2007-01-26. vg.hu nyomán
2. A Világbank buborék kialakulásától tart Kelet-Közép-Európában. 2007-01-26. Takács Gábor, vg.hu nyomán
3. Újra csúsztuk: egyel lejjebb "gazdasági szabadságlistán". 2007. január 25. 8:59 (hirado.hu) mno.hu nyomán
4. Magyarország pénzügyileg az egyik legsebezhetőbb. 2007.01.22.19:12, Le Monde, MTI nyomán, gondola.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-31 17:16:43, szerda
|
| |
| |
Nem ilyen reform kell
Torkos Matild - Magyar Nemzet
2007. január 31. 0:01 MNO
Több régióban szakmai helyett tisztán politikai döntés született arról, támogatják-e a miniszter január elején elküldött ágyszámjavaslatait - állapította meg szomorúan Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár.
Lehet, hogy igaza van, és valóban csupán politikai megfontolásból utasították el az egészségügyi miniszter javaslatát, felmerül azonban a kérdés: vajon Molnár Lajos javaslata a gyógyítókapacitás csökkentésére tényleg tisztán szakmai megfontolásokon alapult, és nem vezérelték-e politikai szempontok vagy egyéb, ma még tisztán nem látható befektetői érdekek? Nem az verte ki a biztosítékot a regionális egyeztető tanácsok tagjainál, hogy eleve azzal az arrogáns megjegyzéssel küldték ki a miniszteri javaslatot: ha nem tudnak megosztozni az aktív ágyak csökkentett számán, akkor majd a miniszter saját hatáskörben eldönti helyettük a kérdést? És ha tényleg ennyire nincs pénz a jelenlegi egészségügyi rendszer fenntartására, akkor vajon politikailag vállalható-e, hogy azért mégiscsak jutott pénz egy luxus Audira a miniszter feneke alá? Miért kell a brutális megszorításokkal egy időben rongyrázással bőszíteni a népet?
Eközben a területükön szaktekintélynek számító orvosokkal folytatott háttérbeszélgetéseim is azt támasztják alá, hogy a doktorok nagy többsége nem vitatja: egészségügyi rendszerünk valóban rászorul a racionális átszervezésre, az ország gazdasági helyzetét figyelembe vevő átalakításra, egyes szakterületeken még akár a gyógyítókapacitás csökkentésére is. Hogy a Molnár Lajos irányította egészségügyi reformfolyamat - a társadalmi támogatottság hiányában - mégis bukásra áll, annak okát a minisztérium háza táján kell keresni: a rögtönzésekben, az arrogáns nyilatkozatokban, a szakmai kollégiumok állásfoglalásainak semmibevételében és az olyan ésszerűtlen döntésekben, mint például a nagy ráfordítással járó, ám csekély hozammal kecsegtető vizitdíj bevezetése. Vagyis a fő felelősség Gyurcsány Ferencet terheli, aki kormányfőként nem a megfelelő szakemberre bízta az egészségügyi reformfolyamat irányítását, és ezzel eljátszotta a társadalom bizalmát a valóban szükséges reformok iránt.
Nem kell tehát csodálkozni, hogy a régiókban valóban politikai döntést hozva elutasították az arroganciát. Nem kell meglepődni azon, hogy az orvostársadalom szakmai kollégiumai sem nagyon hallatják hangjukat a sajtóban Molnár miniszter reformtörekvéseit támogatva. Ugyanis akadt olyan kollégium - például az idegsebészeké -, amelyik jóval megelőzve Molnárt, kidolgozta a saját javaslatát a kapacitás lefaragása, a költségek csökkentése érdekében. Ám a minisztérium nem vette figyelembe a javaslatot, s így fordulhatott elő, hogy javaslatként felmerülhetett az európai élvonalhoz tartozó Amerikai úti idegsebészeti intézet tevékenységi körének megcsonkítása. A miniszter baklövéseivel naponta adja fel a labdát az ellenzéknek. Most épp az derült ki, hogy Molnár nincs tisztában a klinikai gyakorlatban például a halott újszülöttekre kiállított taj-számok rendeltetésével, és így csalással gyanúsított meg egy kecskeméti kórházat.
Az ellenzék egészségügyi szakpolitikusaitól mégis elvárható - még ebben a feszült helyzetben is -, hogy szakmailag és az ellenzék által vezetett önkormányzatok konszenzusával alátámasztott, a költségvetés teherbíró képességét is figyelembe vevő, alternatív reformprogrammal álljanak elő. Mert a "mondjon le", "fejezze be ámokfutását" típusú szövegekkel nem sokra megyünk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-31 16:58:22, szerda
|
| |
| |
A "szupernagyi" négy rendőrt vert meg október 23-án?
2007. január 31. 14:28
Morvai Krisztina kedd este az V. kerületi Fidesz rendezvényén megbízható forrásokra hivatkozva elmondta,
úgy tudja, hogy azokat a bírókat,
akik másodfokon felmentő ítéleteket hoztak az október 23-i esetekben, el akarják mozdítani a helyükről.
Bár eredetileg az október 23-i események feltárása jött létre bizottságunk, időközben a szeptemberi atrocitások áldozatok ügyeivel is foglalkozunk - hangsúlyozta a Cukor utcai Fidesz irodában tartott előadásán Morvai Krisztina büntetőjogász, aki hat társával egy alternatív, civil bizottságot hozott létre.
Az ELTE tanára szerint a vizsgálatot egészen az őszödi beszédig kellene visszavezetni.
Mint fogalmazott, legfőbb céljuk a felelősség kérdésének a tisztázása.
"Az október 23-i eseményeket óráról órára dolgozzuk fel, fotók, videofelvételek és személyes beszámolók alapján" - mesélt a részletekről Morvai, kiemelve: az említett cél mellett a jogsértettek rehabilitálása és a prevenció is elsődleges szempont számukra.
Kitért arra is, hogy egyetlen fillér költségtérítést sem kapnak munkájukért,
kizárólag elkötelezettségük és igazságérzetük motiválja őket.
"Könyörögj az életedért"
A bizottság jelentése eddig azért nem készült el - érvelt a büntetőjogász -, mert a Gönczöl Katalin féle bizottság jelentésére is reagálni kívánnak.
A terveikről szólva így fogalmazott: egy nagyszabású sajtóeseményt szeretnének rendezni,
ahová a nagykövetségek magyarul beszélő munkatársait is meghívnák.
A rendezvény interaktív lenne, ahol fotók, videók mellett személyes beszámolókat is hallhatnának a meghívottak. Példaként említette, hogy egy olyan egyetemista fiú is vállalta a szereplést,
akit fogsága alatt letérdepeltettek, és arra kényszerítették, hogy könyörögjön életéért.
Morvai Krisztina arra is felhívta a figyelmet, senkinek se legyen illúziója, az unió magától nem fog segíteni.
"Nekünk kell elmondani mi történt" - folytatta a büntetőjogász, aki elmondta azt is, hogy az Európai Néppárt
ki brüsszeli beszámolójuk után közös nyilatkozatot adott, melyben elítélték a történteket, sőt a párt alelnöke Európa szégyenének nevezte a véres eseményeket.
Mint közölte, Európa szerte civil szervezetekkel vették fel, és akarják felvenni a kapcsolatot,
hogy rajtuk keresztül tudjanak nyomásgyakorlást elérni.
Kitért arra is, hogy az unió hivatalos megfigyelőket küld március 15.-re Magyarországra.
A büntetőjogász a rendőrségi eljárásról is beszélt.
A részletekről szólva elmondta, egyre súlyosabb vádakat fogalmaznak meg az elfogottakkal szemben.
Ellenpéldaként említette, az általuk "szupernagyinak" nevezett esetet, ahol kivételesen redukálódott a vád.
Először négy rendőr megverését rótták fel egy 50-60 év közötti asszonyra, aki cukorbeteg unokáját készült meglátogatni október 23-án - jegyezte meg Morvai, hozzáfűzve:
a jelenlegi állás szerint már csak egy rendőrt vert meg.
"Összevissza beszélnek a rendőrök, látványosan ellentmondásba keverednek" - hangsúlyozta az ELTE tanára,
aki elmondta azt is, hogy az elrendelt előzetes letartóztatások nyolcvan százalékát másodfokon
törvénysértőnek és megalapozatlannak tartotta a bíróság.
Csak hat bíró volt, aki szembe mert menni az elsőfokon meghozott ítéletekkel.
Ezzel kapcsolatban felháborodását fejezte ki, miután megbízható forrásból úgy értesült,
hogy ezeket a bírákat el akarják mozdítani a helyükről.
Idegen nyelven beszélő maszkos rendőrök?
Morvai kitért arra is, hogy több tucat kérdést küldtek Gergényi és Bene rendőrvezetőkhöz,
melyben többek között arra vártak választ, ki és mikor adta ki az utasítást az azonosító jelvény viselésének mellőzéséről, illetve felismerhetőséget megakadályozó maszk használatára?
A bizottság tagjai többek között azt is szeretnék tudni, hogy a maszk (a rendőr arcát elfedő, személyét felismerhetetlenné tevő "sí-maszk") szerepel-e - és ha igen, akkor mióta és mely jogszabály alapján -
a rendszeresített rendőrségi eszközök listáján?
Több bejelentést kaptunk arra vonatkozóan, hogy 2006. október 23-án a Budapesten csapaterőben
bevetésre került rendőrök között voltak olyanok, akik nem magyar nyelven beszéltek.
Van-e a rendőri vezetésnek illetve a kormánynak tudomása arról, hogy a bevetett állományban
ténylegesen voltak nem magyar, azaz külföldi rendőrök?
Ha igen, mi erre a magyarázat?
Létezik -e valamiféle egyéb magyarázat az idegen nyelv használatával összefüggő állampolgári bejelentésekre? - ismertette egy másik kérdésüket Morvai, aki szerint egy jogállamban és egy demokratikusan
működő országban ezekre választ kell adniuk a rendőri vezetőknek.
gondola.hu - fidesz.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-31 09:16:10, szerda
|
| |
| |
ÖSSZEFOGLALÓ A NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY 2006. évi tevékenységéről
2006. évben is több száz megkeresés érkezett, ezek alapján az Alapítvány közel 100 ügyben jogi képviseletet biztosított, jogi tanácsokat, tájékoztatásokat adott, illetve megkereste a megfelelő hatóságokat intézkedés érdekében. Néhány jelentősebb ügyet, tevékenységet az alábbiakban mutatunk be:
1. Jogerősen jelentős összegű kártérítést értünk el a Lelkiismeret 88 Csoport vezetője és tagjai javára a 2004. május 23-i Erzsébet téri jogellenes rendőri intézkedésekkel okozott nem vagyoni károk megtérítése érdekében.
Kocsis Imrének csaknem 72 órás jogellenes fogvatartás miatt 1.000.000,- Ft, a három másik közel 8 órán át jogellenes fogvatartott személy javára fejenként 500.000,- Ft nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla 2006. szeptember 12-i ítéletével. 2004. május 23-án Lelkiismeret '88 Csoport (LCS '88) "Fővárosi goj találkozót" kívánt tartani, egyidejűleg a korábban bejelentett, Izrael Állam 56. évfordulójának ünnepelésére szervezett rendezvénnyel. A találkozót a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BFRK) megtiltotta a közlekedési rend aránytalan sérelmére hivatkozva, bár ez a jogszabályi rendelkezés az EU csatlakozás óta már nem volt hatályos. Az LCS 88 vezetőjét és három másik aktivistát a téren a rendőrség jogalap nélkül, emberi méltóságot sértő módon elfogta, előállította és közel 8 több órás - Kocsis Imrét csaknem 3 napig - őrizetben tartotta. Mind a négyüket utóbb a szabálysértési bíróság felmentette szabálysértés hiányában, azzal az indoklással, hogy önmagában egy megtiltott tüntetés helyszínén való megjelenés - demonstráció megkezdése nélkül - nem törvénysértő. Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendőrség a személyes szabadság és emberi méltóság megsértése és miatt kártérítésre köteles. Ezzel a jogerős ítélet elvi iránymutatást ad a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendőrség köteles helytállni a működési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendőri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is. Mivel a BRFK önkéntesen nem teljesítette a marasztalási összeget, ezért az azonnali beszedési megbízás (incasso) segítségével került érvényesítésre. A jogsértettek jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás látta el.
2. Sikerült a Legfelsőbb Bíróságon felmentetni a Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával 1959-ben halálra ítélt és kivégzett néhai Kristóf László csendőr nyomozó törzsőrmestert (A Kristóf ügy)
A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa 2006. március 6-án jogerősen felmentette az ellene emelt emberölési vád alól a dr. Ságvári Endre 1944. július 27-én történt letartóztatásában való részvételéért 1959-ben háborús bűntett miatt halálra ítélt és kivégzett Kristóf László csendőrnyomozót, legutolsó rangja szerint csendőr törzsőrmestert, akinek védelmét a felülvizsgálati eljárásban dr. Zétényi Zsolt látta el. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: minden részletében törvénysértő az az ítélet, amely 1959-ben halálbüntetéssel sújtotta Kristóf László csendőrt a Ságvári-ügyben. Ságvári Endre nem volt jogos védelmi helyzetben, amikor 1944. július 27-én tűzharcot kezdeményezett az őrizetbe vételére kivezényelt, jogszerűen eljáró rendőr- és csendőrnyomozókkal. Az ítélet szerint a kommunista vezető maga idézte elő azt a tragédiát, amelynek végül az áldozata lett. A per az u. n. Horthy rendszer kiszolgálói körébe sorolt rendvédelmi szervezetek tagjai ellen 1944-től a kommunista rendszerben folytatott igazságügyi megtorlás rehabilitációjának minősül. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kizárólag csak a csendőrség esetében állapította meg egy szervezet testületi felelősségét, tagjait további felelősségre vonásnak és nyugdíjmegvonásnak téve ki. 1959 végéig 129 személyt, köztük 71 csendőrt tartóztattak le, s 59 csendőrt adtak át a katonai ügyészségnek, egyet a Fővárosi Főügyészségnek. A BM volt ÁVH- s állománya az MSZMP ideológiájára építve vallotta és hirdette, hogy a régi Horthy és nyilas fegyveres testületek szervezték az "ellenforradalmat." Kommunistaellenes nyomozások miatt 66 embert ítéltek el a katonai bíróságok, 1959-1961 között 22 volt csendőrt végrehajtott halálbüntetéssel sújtottak, 9 életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki, 17 csendőrt 15 évi vagy annál kisebb tartamú börtönbüntetéssel sújtottak. 1945 és 1961 között a M. Kir. Csendőrség állományából 33 főt végeztek ki, ebből 1945-től a budapesti népbíróság ítélete alapján a háborús főbűnösként népbíróság elé állított 31 csendőrből 7 személyt, végül a katonai bíróságok ítéleteivel a forradalom után 26 csendőr személy életét vették el, 282 csendőr ellen folyt eljárás. A csendőrök elleni megtorlás -tekintettel a szovjetunióbeli jellegzetesen 25-éves elítélésekre is - korántsem tekinthető felderítettnek.
A Ságvári elleni akcióban részt vett és megsebesült Pétervári János rendőrőrmester két nap múlva, Ságvári Endre a kórházba szállítás közben, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók az 1969-es koholt perben hozott ítélet alapján végrehajtott kivégzés által haltak meg 1959-ben.
3. Az országgyűlési választásokon jogsegélyt nyújtottuk a választások tisztaságának védelme érdekében és felléptünk az Országos Választási Bizottságnál, illetve az Országos Rádió és Televízió Testületnél.
4. Létrehoztuk és működtetjük a Szabadság Tér Bizottságot, amely több tucat szervezetet és személyt tömörít annak érdekében, hogy a Szabadság téri szovjet emlékmű kerüljön el mostani helyéről és álljon vissza a tér eredeti történelmi arculata.
Március 24-én alakult meg a Szabadság tér Bizottság mintegy harminc civil szervezet és több 56-os elítélt /Balázs-Piri László, Wittner Mária/ részvételével. A Bizottság felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az 56-os Szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. A "Méltóságot a Szabadság térnek és Magyarországnak!" címmel a Bizottság által elfogadott felhívás és határozat rámutat többek között arra, hogy az 1956-os szabadságharcunk ötvenedik évfordulója parancsoló alkalom arra, hogy a budapesti Szabadság téren lévő, sír nélküli szovjet katonai emlékműnek, hazánk megalázottsága jelképének lebontása és megfelelő helyszínre való áthelyezése megtörténjék, eltávolításának "reálpolitikai" elutasítása nemzetellenes kishitűség, kártékony rögeszme, aminek nincsen jogi alapja. A Szabadság tér történelmi arculatának mielőbbi helyreállítása a nemzeti önbecsülésünk érdekében elkerülhetetlen.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Bizottság célul tűzte ki, hogy a katonai emlékművet - mely jelenleg a szovjet önkényt, népünk leigázását, 56-os szabadságharcunk vérbefojtását jelképezi -, ha lehet kétoldalú tárgyalásokkal, ha nem, egyoldalú döntéssel, /mely esetben a hatályos egyezmény szerint az orosz fél értesítésétől számított két évnek kell eltelnie/ a hatályos magyar-orosz hadisír egyezmény szabályai szerint helyezzék át más megfelelő helyre. A lebontott emlékmű helyén állítsák fel a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművét, s amíg ez el nem készül, 2006. október 23-án helyeztessék el a leendő emlékmű alapköve a szovjet katonai emlékmű előtt.
A szovjetorosz katonai megszállásunk megszűnésének 15. évfordulóján, 2006. június 18-án a budapesti Szabadság téren ennek érdekében nagygyűlést tartottunk, majd 2006. november 4-i nagygyűlésen elhelyeztük a téren a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművének jelképes alapkövét.
5. Szolidaritási nyilatkozatot adtunk ki a székely önrendelkezési törekvések támogatására.
A székelység autonómia-igényét kifejező, Székely Nemzeti Tanács által szervezett székelyudvarhelyi demokratikus tömegdemonstrációt elleni román fenyegetés miatt 2006. március 6-án kiadott nyilatkozatban megállapítottuk többek között, hogy a nemzetközi jogba ütköznek mindazon megnyilatkozások és ténykedések, amelyek az önrendelkezési jogról való tanácskozást, a gyülekezési jognak evégből való gyakorlását, s az önrendelkezésről való erőszakmentes vélemény-nyilvánítás jogának gyakorlását korlátozni vagy akadályozni törekszenek. A nemzetközi jog ezen megsértésének megakadályozása, a határozott fellépés a magyar állam alkotmányos kötelezettsége, amelynek teljesítését joggal igényelheti a nemzeti közösség.
6. Emlékülést tartottuk a felvidéki magyarok Benes dekrétumok miatti üldözése, kitelepítése 60. évfordulóján.
7. Az augusztus 20-i tűzijátékkal szoros összefüggésben bekövetkezett budapesti, augusztus 20-i tömegszerencsétlenség ügyében közleményben hívtuk fel a figyelmet a kormány, a miniszterelnök, a miniszterelnökséget vezető miniszter és az illetékes miniszterek alkotmányos jogi-politikai felelősségére mindazon jogsértésekért és károkért, amelyek az állami ünnep megszervezésének hibáira, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságaira és a jogszabályok megsértésére, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértésére vezethetők vissza.
8. A Képíró ügy
Dr. Képíró Sándor, budapesten élő 93 éves honfitársunk csendőr főhadnagyként vett rész az u.n. újidéki razziában 1942 január 19-23-án. A Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodáját vezető Efraim Zuroff október 5-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Utolsó esély néven két évvel ezelőtt indított akciójuk nyomán rátaláltak a budapesti lakos Képíró Sándorra, akinek védelmét dr. Zétényi Zsolt látja el. Szerinte a volt századost, felelősség terheli az 1942. január 23-án és 24-én lezajlott délvidéki eseményekért. Mint Zuroff felidézte: Újvidéken és környékén ekkor, a hideg napok idején a magyar honvédség és csendőrség a partizánakciók leleplezéséért összehangolt razziát tartott, amelynek több mint 3 ezer ember esett áldozatul. Az irodavezető közlése szerint olyanokat fogtak el, akik gyanúsnak látszottak, illetve zsidó származásúak voltak. Adatai szerint Újvidéken az elfogottak 80 százaléka zsidó volt. Zuroff indítványt nyújtott be a budapesti katonai főügyészséghez, kérve: intézkedjenek a dr. Képíró Sándorra 62 évvel ezelőtt hűtlenség miatt kiszabott, de le nem töltött tíz évi szabadságvesztés végrehajtásáról. Az 1944-ben hozott ítéletet a Vezérkari Főnök Bírósága hozta a nyugati hatalmaknak tett gesztusként, politikai és koholt elemekkel. Zuroff semmivel alá nem támasztott állítása szerint Képíró ezer zsidó haláláért felelős. A belgrádi levéltárból származó ítéletmásolat jellegű, bizonytalan eredetű irat tartalma szerint sem utal arra, hogy Képíró emberölést követett volna el. Maga az Újvidéki razzia nem volt bűncselekmény, az elrendelő, 1946-ban kivégzett Szombathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari főnököt a 90-es években felmentette a Legfelsőbb Bíróság a háborús bűntett vádja alól. Az igazság az, hogy a hűtlenség nem el nem évülő háborús bűntett, Képíró Sándor nem ölt embert, arra senkit nem utasított, s ilyen bűncselekményt nem tűrt el, nem volt módja az általa nem is látott partizánellenes célú bűncselekmények megakadályozására, az eredeti ítélet a hűtlenség tekintetében (ami a magyar állam fegyveres erőinek hátrány okozásában nyilvánult meg az állítólagos ítélet szerint) sem áll rendelkezésre. Az ügy alkalmas békétlenség, antiszemita indulatok, a törvény előtti egyenlőtlenség tudatának felkeltésére az ország lakosságában azért is, mert a kommunista önkényuralom súlyos bűntetteket elkövető bűnösei büntetlenséget élveznek.
9. A 2003. október 2-i Kvassay hídi rendőri intézkedés sértettjének jogerősen kártérítést értünk el a BRFK ellen
A Fővárosi Ítélőtábla 2006. november 9-én hozott jogerős ítéletével - megváltoztatva a Fővárosi Bíróság felperesi keresetet elutasító ítéletét - megállapította a jogsértést a 2003. október 2-i Kvassay-hídi jogellenes rendőri intézkedések miatt, továbbá a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Fekete László javára 500 ezer forint és kamatai összegű kártérítés és perköltség megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK). A csepeli Kvassay-hídnál 2003. október 2-án reggel néhány békés magyar állampolgár találkozott, hogy együtt sétáljanak a Medgyessy-kormány által halálra ítélt csepeli kórházhoz. Ez a polgárok milliói által tanúsítottakéhoz hasonló jellegű, jogszabályt nem sértő cselekmény első perctől kezdve a rendőrség felfokozott érdeklődését váltotta ki. Folyamatos rendőri zaklatást követően végül 10 személy állítottak elő, vettek őrizetbe és állítottak gyorsított eljárással a Csepeli Bíróság elé 2003. október 3-án, köztük Kőszegi M. Lászlót a Hungária TV tudósítóját. A bíróság mindannyiukat - köztük Fekete Lászlót - felmentette a terhükre rótt rendzavarás szabálysértése alól. A bíróság szerint kirívóan súlyos és jogállami normákkal ellentétes a rendőri eljárás, ha egy személyt nyomós és törvényes indok nélkül állítanak elő és vesznek őrizetbe egy mindenki által szabadon igénybe vehető közterületről. Az ítélőtábla megállapította, hogy a Fekete Lászlóval szembeni rendőri intézkedések (előállítás, őrizetbe vétel) nyilvánvalóan jogellenesek voltak, ő nem tüntetett, semmi törvénybe ütközőt nem tett, csupán egy közterületen tartózkodott egy magyar zászló közelében.
10. A Legfelsőbb Bíróság szerint is jogellenes volt a Lelkiismeret '88 Csoport 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetésének rendőrségi feloszlatása
A Legfelsőbb Bíróság 2006. november 22-én tartott felülvizsgálati tárgyalásán elutasította Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felülvizsgálati kérelmét és hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság 2005. december 9-i jogerős döntését, amely megállapította a dr. Gaudi-Nagy Tamás által képviselt Kocsis Imre felperes által indított perben, hogy a BRFK rendőrei jogellenesen oszlatták fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetést. A BRFK-t hatvanezer forint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is kötelezték.
A Lelkiismeret '88 Csoport tüntetést szervezett 2003. december 1-én a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfő egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértő koccintása miatt. Az esemény kapcsán a nagy erőkkel felvonuló rendőrség a tüntetést feloszlatta, 51 embert őrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult a több száz rendőr részvételével foganatosított intenzív rendőri intézkedések miatt. Utóbb a szabálysértési bíróságok az előállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat - egy kivételével - mind megszüntették.
A jogellenesség fővárosi bírósági megállapítása alapjául az a körülmény szolgált, hogy a tüntetést bejelentő Kocsis Imre, a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett, 2003. november 24-i bejelentése szerinti rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ezt a bíróság is jóváhagyta, azonban Kocsis Imre ezt követően néhány nappal ugyanolyan célú, de több részre bontott, más tényállású tüntetéseket jelentette be, mind a létszám, mind a hely, mind pedig az időtartam tekintetében. A BRFK ezeket az új bejelentéseket érdemben nem vizsgálta meg, nem hozott tiltó határozatokat.
A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Fővárosi Bíróság jogellenességet megállapító ítélete minden tekintetben megalapozott és jogszerű volt, továbbá a rendőrségnek kötelessége a jogszabályi keretek között eljárni az egyik legfontosabb demokratikus alapjog, a gyülekezési jog érvényesülése érdekében. Azzal, hogy a rendőrség a bejelentő korábban megtett és megtiltott bejelentésével egyezőnek tekintette a későbbi, hasonló, de mégsem a korábbival egyező helyre, létszámra és időre vonatkozó tüntetés bejelentéseket megszegte a gyülekezési törvényben előírt kötelezettségét. Tiltó határozatokat nem hozott, így tüntetések megtarthatóvá váltak. Egyéb oszlatási ok hiányában pedig a tüntetés feloszlatása ebből következően jogellenes volt. Mindazon személyeket államigazgatási jogkörben okozott kár címén kártérítés illeti meg, akiket a rendőrség ezen jogellenes intézkedésével az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési szabadságának gyakorlásában akadályozott, személyes szabadságától megfosztott, illetve emberi méltóságát sértő módon járt el.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédeihez eddig több mint 30 jogsértett fordult kártérítési igény érvényesítését kérve. A BRFK vezetésétől már a jogerős ítéletet követően kértük, hogy - megelőzve az érintettek által indítandó pert - tegyen reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatokat a jogsértéssel érintettek részére, továbbá vonja le az elvi, gyakorlati és személyi konzekvenciáit ennek a jogellenes intézkedéssorozatnak. A válasz akkor az volt, hogy a felülvizsgálati eljárásra tekintettel az egyezség lehetősége kizárt. Ez az akadály most elhárult: további jogorvoslatnak már nincs helye, így a Nemzeti Jogvédő Alapítvány még egy utolsó lehetőséget ad a BRFK vezetésének arra, hogy megtegye reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatát. Amennyiben a megegyezésre január 31-ig nem kerül sor, 2007. februárban benyújtásra kerül a bíróságra a már elkészült kereset.
11. 2006. szeptemberi és októberi tüntetések áldozatainak jogvédelme
A miniszterelnök balatonöszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülését követő tüntetések kapcsán indult rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során sok esetben sérültek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat védő nemzetközi egyezmények. A 2006. őszi események megkérdőjelezik, hogy Magyarországon jogállamiság elve megvalósul-e a gyakorlatban. 2006. szeptember 18-21 közötti és 2006. október 23-24-i aránytalan és sok esetben szükségtelen rendőri tömegoszlatási intézkedések, túlkapások, indokolatlan hatósági tettlegességek, bántalmazások, kényszerintézkedések, sok esetben törvényes alap nélkül elrendelt előzetes letartóztatások azt támasztják alá, hogy e cselekmények nagy része megtorló jellegű volt az elítélő véleményüket a magyar kormánnyal szemben kifejező emberekkel szemben. Emiatt az ENSZ kínzás elleni bizottsága (Committee Against Torture - CAT) is aggodalmát fejezte ki. Aggasztó jelek mutatnak arra, hogy a tüntetések miatt indított felelősségre vonási eljárások aránytalan megtorlásba torkollanak. Ezen időszakban a magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök, illetve rendőrruhát viselő személyek tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
2006. október 23-án Budapesten pedig különösen példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt. Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erőszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és kardlapozó lovas rendőri egységek bevetésére került sor számos súlyos, köztük több esetben maradandó fogyatékosságot eredményező sérülést okozva, több mint száz személy sérült meg. A bejelentett, békés megemlékezésen résztvevő, távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket. A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait. A rendőrök egyenruháján nem volt a törvény által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült. Ekkor több mint száz személyt előállítottak, többségükkel szemben szintén büntető vagy szabálysértési eljárásokat indítottak.
2006. szeptember 22-án kiadott közleményünkben rámutattunk, hogy Magyarország súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági válságban van. Olyan törvényhozási és kormányzati intézkedések történtek, amelyek a nemzetgazdaság megroppanásához, jelentős társadalmi feszültségek kialakulásához és az elszakított nemzetrészekkel való kapcsolat megromlásához vezettek. A választók nyilvánvaló és kormányfő által beismert félrevezetése, megvetése a politikai rendszer és jogállamiság iránt táplált bizalmat megrendítette. Nemzetünk közjogi hagyománya és a hatályos alaptörvény 2. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
A népfelség megnyilatkozásának tekinthető, mára mindennapossá vált tiltakozások és tüntetések, a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog békés gyakorlása előmozdíthatják a politikai rendszer legitimitásának, alkotmányosságának helyreállítását. A spontán és békés célú gyülekezés elidegeníthetetlen emberi jog, és amelyet csak kivételesen, alkotmányos felhatalmazás alapján lehet csak korlátozni, azonban ennek feltételei jelenleg nincsenek meg.
Megállapítottuk, hogy a rendhagyó helyzet nem igazolhatja a törvényes rend megsértését sem az állampolgárok, sem a rendfenntartó erők részéről, azonban a rendőrségnek azonban fokozott felelőssége van abban, hogy ne adjon okot arra, hogy a tiltakozókat elragadják indulataik, a rendőrség be kell tartsa a szükségesség és arányosság követelményét, illetve a tömegoszlatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartsa. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy tömeges rendőri túlkapások történtek, mint például súlyos testi sértést is okozó bántalmazások hivatalos eljárásban erőszakos cselekményekben részt nem vevő személyekkel szemben is, követeltük, hogy a más jogvédő szervezetek által is megállapított ilyen jogtiprásoknak haladéktalanul véget kell vetni, az elkövetőket felelősségre kell vonni.
2006. október 23-i "Állítsák meg a rendőri erőszakot" című nyilatkozatunkban követeltük a kormánytól és az országos rendőrfőkapitánytól a rendőri erőszak megszüntetését. Figyelmeztetünk az állam és az eljáró hivatalos személyek felelősségére. Jeleztük: egy jogállamban megengedhetetlen az ilyen rendőri fellépés, ezért a mozgósított rendőri erőket vissza kell vezényelni, mert tevékenységük csak fokozza a már amúgy is komoly feszültséget, és az országban kialakult válság karhatalmi eszközökkel nem oldható meg, széles társadalmi közmegegyezésen nyugvó megoldást kell találni. Nyomatékosan kértük a nemzetközi és hazai jogvédő szervezetek tiltakozását, továbbá kértük a köztársasági elnök békítő jellegű fellépését az alkotmányos rend és a demokratikus alapjogokat gyakorlók védelme érdekében.
Dr. Zétényi Zsolt kidolgozta és a köztársasági elnökhöz eljuttatta a közkegyelemről szóló törvény tervezetét, amely szerint - az 1990-es taxisblokád résztvevőihez hasonlóan - büntetlenséget kapnának a tüntetések résztvevői.
Az eseményekkel összefüggésben több száz megkeresés érkezett: jogvédelmet kérők, közérdekű bejelentést tevők, bizonyítékokat eljuttatók, szemtanúk és más érintettel. Jelenleg közel 60 személynek látjuk el védelmét, akiket a szeptember 18-i Szabadság téri és azt követő kormányellenes tüntetéseken vettek őrizetbe és súlyos bűncselekményekkel gyanúsítanak, közülük mindenkit kihoztunk az előzetes letartóztatásból. Honlapunkon folyamatosan tesszük közzé a jogvédő munkával kapcsolatos legfrissebb híreket A megindult jogvédő küzdelem mára jelentős eredményeket hozott: több gyanúsított ellen megszüntette az ügyészség az eljárást, illetve több tüntetővel szemben a szabálysértési eljárást a bíróság szüntette meg jogerősen. Több súlyosan megvert tüntető ügyében feljelentést tettünk, a rendőrök által elkövetett cselekmények miatt 2006. december 5-én összevont feljelentést tettünk, amely kapcsán a nyomozás folyamatban van. A felmentettek kártérítésre jogosultak a jogellenes fogvatartás és bántalmazás miatt, egy esetben már elő is terjesztettük a kárigényt. Dr Grespik László közel 300 tüntető képviseletében pert indított az október 23-i tüntetések jogellenes feloszlatásának bírósági megállapítása érdekében.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5., postacím: 1121 Budapest Törökbálinti út 49.
Adószám: 18446081-1-05
honlap: www.nemzetijogvedo.hu
e-mail cím: njsz@nemzetijogvedo.hu
Telefon: (36)-30-549-4167
Bankszámlaszám: 11600006-00000000-13012348
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a 2004. évben megkezdett több mint 2 éves működése során 2007-ben először kerül olyan helyzetbe, hogy a részére személyi jövedelemadó (SZJA) 1 %-át részére fel lehessen ajánlani. Kérjük éljenek a lehetőséggel és támogassák a magyar nemzet jogvédelmét !
Budapest, 2007. január 29.
Üdvözlettel: Dr. Zétényi Zsolt kuratóriumi elnök sk.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás kuratóriumi ügyvezető sk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2007. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
198 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1508
- e Hét: 7260
- e Hónap: 11005
- e Év: 164501
|
|
|
Offline
