|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2007-01-08 19:41:27, hétfő
|
| |
| |
Nem büntethetőek a be nem jelentett rendezvények résztvevői
Népszabadság nyomán 2007. január 8. 10:34
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság az elsőfokú ítéletet, és
megszüntette az eljárást I. Norbert és három társa ügyében, akiket október
23-án délután állítottak elő a rendőrök a Deák tér közeléből egy be nem
jelentett tüntetésről, majd október 26-án rendzavarásért négy-négy nap
elzárással büntette őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Az október 23-i zavargások során előállított személyek semmiféle
szabálysértést nem követtek el egy be nem jelentett rendezvényen, ezért
velük szemben jogellenesen rendelt el a rendőrség szabálysértési őrizetet
- döntött a Fővárosi Bíróság.
Az érintettek fellebbezései nyomán eljáró Fővárosi Bíróság dr. Szolnoki
János vezette tanácsának döntése szerint az elsőfokú bíróság tévedett,
amikor rendzavarásért elmarasztalta és megbüntette az érintetteket.
A bíróság indokolása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető
szabadságjog,
melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja.
E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos
indoklása szerint bár nem jogszerű,
nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.
A bíróság szerint nem alkalmazható a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó
megmozdulások esetében a szabálysértésről szóló törvény azon rendelkezése,
miszerint, aki rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró
hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással
vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
'Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat - olvasható a
jogerős döntés indoklásában -, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten
csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását,
másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését is a jogalkalmazó olyan
súlyos rendzavarásnak tekinti, amely azonnal rendészeti beavatkozást
igényel.'
A bíróság rámutat: a szabálysértési törvény gyülekezési joggal való
visszaélés címén csak a be nem jelentett rendezvények szervezőit rendeli
büntetni, azok résztvevőit nem.
Tehát, aki elmegy egy be nem jelentett demonstrációra, puszta ottlétével még
semmiféle jogsértést
nem követ el; a rendőrségnek sincs joga pusztán ezért előállítani őket -
hacsak más jogsértést nem követtek el.
A szabálysértési eljárás indoka és az elsőfokú ítélet alapja I. Norbert és
társai esetében az volt, hogy a négy férfi nem tett eleget a rendőri
felszólításnak, s nem hagyta el a be nem jelentett tüntetés helyszínét.
Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította: az érintettek cselekedeteinek
megítélésekor figyelembe
kell venni azt is, hogy az 'engedetlenség' (tehát: valaki felszólításra sem
hagyja el az adott területet) '
önmagában soha nem büntetendő, kivéve, ha az a rendőrt más irányú, a közrend
és a közbiztonság érdekében teendő intézkedésében akadályozza'.
A bíróság szerint: a be nem jelentett demonstráció résztvevői nem követnek
el olyan jogsértést,
amelynek abbahagyására a hatóság felszólíthatná őket, a távozásra való
felszólítás és minden további rendőri intézkedés is indokolatlan és
jogellenes.
A bíróság mindezekre tekintettel kimondta: I. Norbert és társai előállítása
és őrizetbe vétele jogellenes volt, miután kétséget kizáróan megállapítást
nyert, hogy nevezettek semmiféle szabálysértést nem követtek el.
A rendőrség hivatalosan nem kommentálta a döntést. Rendőrségi források
ugyanakkor furcsállották,
hogy a bíróság szerint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken
bárki megtagadhatja a helyszínen intézkedő rendőr utasításainak
végrehajtását.
JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-08 17:08:00, hétfő
|
| |
| |
Már fel is oszlott a Vészfék Mozgalom
Mégsem lesz tömeges vonatleállítás január 19-én, az akciót tervező Vészfék Mozgalom pedig bejelentette önmaga feloszlatását. "Ugyanakkor tagjai, szimpatizánsai továbbra is tiltakoznak a kormány diákokat ellehetetlenítő intézkedései ellen. Ezen tiltakozásnak azonban más, törvényes formáját kell választani" - olvasható a Vészfék Mozgalom közleményében.
"Belátjuk, hogy a vasúti szerelvényeken a vészfékek meghúzása - főképp, ha ez nagy számban fordul elő - balesetveszélyes lehet. Mi, a mozgalommal szimpatizáló fiatalok nem szeretnénk személyi sérüléseket okozni, távol áll tőlünk az, hogy bárkinek is veszélyeztessük a testi épségét, vagy kárt tegyünk tulajdonában. Továbbá, mint törvénytisztelő polgárok, tekintettel vagyunk a magyar jogszabályokra is, éppen ezért nem szeretnénk azokkal mindenáron szembe menve, erőszakosan érvényesíteni akaratunkat, érdekeinket" - olvasható a közleményben.
"Ezért tehát a Vészfék Mozgalom eláll eredeti tervétől, s azonnali hatállyal lefújja a január 19-re tervezett akciót. Felhívunk mindenkit (szimpatizánsainkat, hallgatókat), hogy az utazók biztonságára tekintettel ne húzzák meg a vészféket, mert az emberek személyes biztonságának, testi épségének veszélyeztetése nem áll arányban követelésünkkel, ami a kedvezmények visszaállítására vonatkozik" - teszik hozzá a mozgalom szervezői.
A Vészfék Mozgalom egyúttal bejelenti megszűnését is, mert, mint állítják: "eddig sem állt szándékában, s ezután sem vesz részt törvényellenes megmozdulásokban". Hangsúlyozzák ugyanakkor: tagjai, szimpatizánsai továbbra is tiltakoznak a kormány diákokat ellehetetlenítő intézkedései ellen. Ezen tiltakozásnak azonban más, törvényes formáját kell választani.
Edupress |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-08 16:55:32, hétfő
|
| |
| |
Október 23. - a rendőrség szabotálja az eljárásokat?
A civileket már elítélték, a rend őrei büntetlenek
MNO 2007. január 8. 8:10
Egyelőre nem történt egyetlen konkrét gyanúsítás sem a szeptemberi
zavargások során és az október 23-án történt rendőri túlkapások ügyében
indított nyomozások kapcsán.
Ügyészi körökből származó információk szerint bizonyos rendőri vezetők
kifejezetten szabotálják
az eljárásokat - írja a Népszava.
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta a
Népszavát,
hogy eddig több mint százhetven esetben nyomoznak, többségében lakossági
feljelentés alapján.
Civilek ellen összesen több mint százhúsz eljárás indult, a gyorsított
eljárások keretében elítéltek
olykor többéves börtönbüntetést kaptak.
Szintén elgondolkodtató adat, hogy az október 23-i összecsapások után több
(ismeretlen) rendőr ellen indult eljárás, mint rendbontóval szemben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság nyolc, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat
(Rebisz) parancsnoka három feljelentést tett.
Furcsa módon mindegyik beadvány ismeretlen tettesről szól, vagyis még a
rendőrök sem tudták beazonosítani saját kollégáikat.
Ügyészi körökből származó vélemény szerint nem is akarták.
Sőt, bizonyos egységparancsnokok mintha kifejezetten szabotálnák az
eljárásokat azzal, hogy megvezetik az ügyészeket.
"Azonosítójel hiányában egyszerűen azt mondják, hogy ez a fiú nem az én
egységemben volt,
szerintem ez a kettes osztag.
A kettes osztag vezetője meg ugyanezt mondja, csak fordítva.
Mi meg széttárjuk a kezünket" - mondta az egyik ügyészségi forrás.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondta: nagy hátrány az
azonosítójel hiánya,
ezért húzódik az eljárás.
A vádhatóság minden lehetséges felvételt beszerzett a zavargásokról,
beleértve a hazai- és külföldi tévécsatornák, magánszemélyek filmjeit,
illetve a térfigyelőkamerák felvételeit is.
Borbély szerint a személyre szóló gyanú megállapításához az ügyészség
kénytelen a rendőri vezetők közléseire támaszkodni.
"Egyetlen önként jelentkező és vallomást tenni akaró rendőr sem volt, így
nekünk kell azonosítani a felvételek alapján bűncselekményt elkövető
személyeket.
Nem egyszerű az azonosítás, hiszen sisakot, maszkot viselő egyenruhásokról
van szó" - mondta Borbély.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: a parancsnokok minden
lehetséges módon együttműködnek az ügyészekkel.
(Népszava) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-01-08 09:52:09, hétfő
|
| |
| |
Mi teljesül a kormány ígéreteiből?
KDNP 2007.01.07
Könnyű megállapítani: fölöttébb elégedett önmagával a kormányfő.
Pártjai is vele, és ő is a pártjaival.
Ám, nem kell ahhoz zenésznek lenni, hogy észrevegyük a hamis hangot, -
állítják a KDNP soraiban, és szerte e hazában még sok millióan, akiknek
mégsem minden úgy jó, ahogy most van, lévén a kormány ott is akar aratni,
ahol nem vetett.
Platon szerint az igazságosság a lélek egészsége, az igazságtalanság a
betegsége.
Azt mondja Gyurcsán Ferenc: neki tiszta a lelkiismerete.
Mások szerint ez a rossz emlékezet jele.
És hogy mennyire így van, bizonyság rá e röpke elemzés.
Mi teljesül a kormány ígéreteiből?
Mi olvasható ki a büdzsé számaiból?
Milyen jövő vár ránk?
Miben számították el magukat a kormánypártok?
Oldalakon át sorolhatnánk a tényeket, az ígéretek és a valóság közötti
különbségeket, az egyszerűség kedvéért azonban csupán néhány területet
(költségvetés, infláció, munka világa, adók-járulékok, gázár, egészségügy)
vetettük górcső alá, összehasonlítva a választási programban
beharangozottakat a költségvetésben elfogadottakkal.
KÖLTSÉGVETÉS
Tény és a prognózis:
A 2002 májusában mért szinthez képest az adósság 6439 milliárd forinttal
nőtt, ami 77 százalékos emelkedésnek felel meg.
Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adataiból kiderül: sohasem
emelkedett még olyan mértékben hazánk államadóssága, mint 2006-ban. 14.719
milliárd forint jelenleg Magyarország adósságállománya, és csak 2006-ban
1975 milliárddal emelkedett.
Ez minden idők legnagyobb adósságnövekedése hazánkban!
Az adósság kamataira 2007-ben legalább 1112 milliárd forintot kell
fordítani, ami megközelíti az egész évre tervezett személyi
jövedelemadó-befizetések összegét.
INFÁCIÓ
MSZP választási program: "Éves átlagban 2-3 százalékos a fogyasztói
árszínvonal növekedés."
SZDSZ választási program: "Alacsonyabb infláció"
Az elfogadott költségvetés szerint:
2007-ben 4 százalékos reálkereset csökkenés, és emelkedő, 6 százalék feletti
infláció várható.
MUNKA VILÁGA
MSZP választási program: "Évente 40-50 ezer emberrel többnek lesz munkája"
SZDSZ választási programja: "Azt kell segíteni, aki munkát keres!"
Várható: 2007-ben és 2008-ban nő a munkanélküliség a jelenlegi szinthez
képest
Tény és a prognózis:
A legutóbbi statisztikai adatok szerint ma 38 ezer körül van a bejelentett
álláshelyek száma, miközben a munkanélkülieké megközelíti a 390 ezret.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003 óta a munkanélküliségi
ráta 5,6 százalékról 7,5 százalékra nőtt.
A kormány kiszámíthatatlan adó- és gazdaságpolitikájának hatására egyre
nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai mikró-, kis- és közepes vállalkozások,
miközben ők azok, akik a hazai munkavállalók 60 százalékának munkát tudnának
biztosítani, - ha megfelelő gazdaságpolitikája lenne az országnak.
A havi adatok szerint ugyanakkor elindult a vállalkozói igazolványok
visszaadása: négy hónap alatt több, mint húszezren döntöttek így.
ADÓK ÉS JÁRULÉKOK
MSZP választási program: "Csökkentjük a vállalkozások, az állampolgárok, a
családok adóterheit."
SZDSZ választási program: "Csökkentjük az adókat, növeljük a nyugdíjrendszer
biztonságát."
Tény és a prognózis:
A lakosság terhei bő 600 milliárd forinttal, a vállalkozásokéi 300
milliárddal nőnek az idén az adó- és járulékváltozások hatására.
A tavalyi 1 millió 550 ezer forint helyett 2007-ben az 1,7 millió forint
fölötti jövedelemrészt terheli 36 százalékos adó, alatta 18 százalék a
teher.
2007-ben már nem érvényesíthető adókedvezmény szellemi tevékenység és
számítógép-beszerzés után, és a felnőttképzés díja, továbbá
lakáshitel-törlesztés után is csak akkor, ha ez 2006. december 31-e
előtti megfizetésre épül.
Az adókedvezmények többsége egyébként teljes egészében a tavalyi 6 millió
forint helyett évi 3,4 millió forint jövedelemig érvényesíthető.
A számtalan veszteséges vállalkozás megadóztatásását célozza az elvárt adó.
Ezt a költségekkel csökkentett bevétel után kell leróni, mértéke két
százalék.
A cégek már ismerik, - nekik már szeptembertől fizetniük kell -
a magánszemélyek azonban "csak" idén ismerkednek meg a négy százalékos
szolidaritási adóval.
A súlyadót idén felváltja a teljesítmény alapú gépjárműadó.
Hároméves korig 300, 4-7 évig 260, 8-11 év között 200, 12-15 évig 160, 16
éves kor felett
pedig 120 forintot kell kifizetni kilowattonként az autó után.
Az igazán nagy felhördülést a gépjárműadó ügyében a motorostársadalom
megdöbbenése okozta.
Az új rendszer szerint ugyanis egy ezer köbcentis chopper után 30 ezer
forintot kell fizetni, ami tíz-tizenötször több, mint a tavalyi súlyalapú
adó.
A 2005-ben bevezetett, két évre tervezett banki különadó egy reinkarnáció
után tovább él.
Idén a kamatkedvezmények után kell öt százalékos adót befizetniük a
bankoknak,
amit nyilván a lakosságnak "továbbítanak".
Megszűnik a szellemi tevékenységhez kapcsolódó, legfeljebb ötvenezer
forintos kedvezmény,
de búcsút kell mondani a lakáscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó
évi 120 ezer forinttól is.
Az egyéni társadalombiztosítási járulék mértéke 6-ról 7 százalékra
emelkedik, és annak a mezőgazdasági őstermelőnek is kell majd járulékot
fizetnie, aki egyébként nem biztosított.
Januártól 1 százalékponttal, 7 százalékra nőtt az egyéni egészségbiztosítási
járulék,
a minimum-járulékalap pedig havi 125 ezer forintról 131 ezerre (jóllehet,
mintegy másfél millió munkavállaló esetében az adóhatósághoz tett bejelentés
alapján továbbra is a minimálbér után fizetik a járulékokat).
Járulékot kell fizetniük a mezőgazdasági őstermelőknek, áprilistól pedig a
szociálisan nem rászoruló eltartott hozzátartozók után is.
4-ről 14 százalékra nő az egyéni egészségügyi hozzájárulás, amit
tőkejövedelmük után azoknak kell fizetniük (legfeljebb 450 ezer forintos
mértékig), akik után munkáltatójuk évi 450 ezer forintnál kevesebb
egészségbiztosítási járulékot fizet.
Az Egészségbiztosítási Alap januártól nem finanszíroz számos szolgáltatást,
így az extrém sportok (például vízisí, jet-ski, vadvízi evezés, szikla- és
falmászás, sárkányrepülés)
miatti baleseti ellátást, a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátását,
a detoxikálást.
Nem maradt változatlan a járulékok rendszere sem.
A legfontosabb szigorítások a nyugdíjjal kapcsolatosak.
A változások arra irányulnak leginkább, hogy a nyugdíj melletti munkavégzést
jobban megadóztassák.
Egyrészt a járandóság januártól beleszámít majd az adóalapba, ez azt
jelenti, hogy összességében több adót kell majd fizetni a jövedelem után.
Másrészt a nyugdíj melletti jövedelmek után is több járulékot kell majd
fizetni.
A korábbi rendszerrel ellentétben ugyanis meg kell fizetni a jövedelem után
a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Ezzel lényegében annyi történik, hogy
megszűnik a nyugdíj melletti jövedelmek kedvezőbb adóztatása, és ezek a
bevételek is ugyanolyannak minősülnek, mintha azt egy pályakezdő vagy aktív
korú szerezte volna.
A nyugdíjjáruléktól egyetlen esetben szabadulhat meg az érintett: ha a
munkavégzés idejére nem kéri a nyugdíj folyósítását, - ez esetben csak három
százalékos járulékot kell fizetnie.
Akkor sem lesz könnyebb a helyzet, ha a nyugdíjas vállalkozásban
tevékenykedik.
Ebben az esetben jóval magasabb terheket kell megfizetnie.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozások számára a járulékteher a
tavalyi tíz százalékról 24,5 százalékra emelkedik. Ebben benne van egy
szimpla emelés, és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék terhe is.
Hasonlóképpen járnak az evások is: az eva alap tíz százaléka után 25,4
százalékot kell befizetni.
13 százalékos többletjárulékot vet ki a kormány 2007-ben a korkedvezményes
munkakört biztosító munkaadókra. Ez azt jelenti, hogy a megemelt 21 százalék
nyugdíjjárulék mellé (a tb-járulékok aránya változik, 18 helyett 21 százalék
nyugdíjjárulék és 11 helyett kilenc százalék egészségbiztosítási járulék
formájában) hozzá kell számítani plusz 13 százalékot.
Vagyis a hozzávetőleg 800 munkakörben, amelyek esetében engedélyezett a
korkedvezmény, 34 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni.
E változást fokozatosan vezeti be a kormány.
GÁZÁRAK
MSZP választási program: "Nem lesz gázáremelés.
A gáz és a távfűtés szolgáltatásában kedvezményes tarifát vezetünk be annak
érdekében, hogy mérsékeljük az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelműek
terheit."
SZDSZ választási program: "Senki sem maradhat ki a szociális
ellátórendszerből."
Tény és a prognózis:
A KDNP távhőár-kalkulátora alapján gyorsan belátható: a távhőszolgáltatás
díjemelése legjobban a nyugdíjasokat érinti, de az átlagos családoknak is
éves szinten több tízezer forint többlet kiadást jelent jövőre a
díjváltozás, illetve a kormány támogatáspolitikája. D
eák András és Soltész Miklós hat külön példán mutatta be, hogy az újabb
emelések milyen mérvű változásokat hoznak majd az emberek életében.
Soltész arra is kitért, hogy az augusztusi áremeléseket beleépítették a
kalkulátorba.
Eszerint egy 35 négyzetméteres garzonban 45 ezer forint nyugdíjból élő idős
embernek havonta várhatóan 2850 forinttal kell majd többet fizetni a
melegért.
Egy ugyanekkora lakásban élő idős embernek, aki 70 ezer forintból él, ez a
többletkiadás várhatóan 4390 forint lesz.
A családok esetében a lakás méretétől, a gyermekek számától és a havi nettó
jövedelemtől függően ez a többletkiadás havonta 2970 és 8200 forint között
várható.
Ráadásul a rendszer rendkívül bonyolult, így megvan annak is a veszélye is,
hogy a jogosultak közül is sokan elesnek a támogatástól.
EGÉSZSÉGÜGY
MSZP választási program: "Nagyszabású kórházfelújításokat, bővítéseket,
rekonstrukcuiókat hajtunk végre."
SZDSZ választási program: "Az ellátások árát nem a beteg, hanem a
biztosítója fizeti. Alapvető elv, hogy minden biztosítottnak azonos
szolgáltatást nyújtson."
Tény és a prognózis:
Bezárásra vár 20-25 kórház.
A támogatási kulcsok csökkentésével 57 milliárdos többletköltséget hárítanak
a betegekre.
Az eddigi 90 százalékos támogatást 80-ra, a 70 százalékost 50-re, az 50
százalékost pedig 30 százalékra csökkenttik.
Február 15-étől a kórházakban naponta, a rendelőkben pedig évente legfeljebb
húsz alkalommal 300 forintos vizitdíjat kell fizetni.
Az eddig térítésmentesen kiadható gyógyszerekért szerekért - kivéve a
közgyógyellátotti igazolványra, illetve a külön keretből finanszírozott
nagyon súlyos betegek szereiért - is 300 forintot kell fizetniük a
betegeknek.
Csak az utóbbi változástól kétmilliárd forintot, a támogatási kulcsok
csökkentéséből pedig további 53 milliárd forint megtakarítást remél a tárca
rendelettervezete.
***
Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője:
- A megszorítás miatt jelentős népszerűségvesztést már az intézkedések
bejelentésekor "learatta" a kormány,
ezért az életbe lépő változások a többségnek már nem okoznak meglepetést.
KDNP webszerkesztőség |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2007. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
198 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 174
- e Hét: 5926
- e Hónap: 9671
- e Év: 163167
|
|
|
Offline
