Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
"Semmi sem az, aminek látszik.
  2007-04-01 19:14:58, vasárnap
 
  "Semmi sem az, aminek látszik..."

Beszélgetés Stoffán György íróval, a magyarságról és a jövőről

- Régen beszélgettünk, és manapság keveset írsz... Legutóbb akkor kérdeztelek, amikor a Nemzeti Napló címmel megjelenő lapod csak terv volt. Mára ott látom az újságosoknál, igaz, több helyütt csak a pult alól merik adni. Beleolvasva azonban azt látom, hogy semmi olyan nem jelenik meg benne, ami ellenségeskedést vagy békétlenséget szülne. Inkább a kultúra, a történelem és csak kis részben a jelen eseményeiről szóltok...

- Ha most nem az Európai Idő címmel megjelenő Háromszék vármegyei lapnak készítenél velem interjút, akkor azt mondanám, hogy ne reklámozz... Így viszont legalább a lap híre eljut Háromszékre is. Igen, most havonta jelenik meg a Napló, és valóban nem a békétlenséget igyekszem szolgálni vele. De nem mondom azt sem, hogy indokolatlanul és minden áron békét akarok teremteni. Van, amikor a békéhez két jó nagy pofon kell. Ez sem hiányozhat a lapból. A Nemzeti Napló, mint azt az alcíme is mutatja, keresztény politikai és kulturális havilap. Nos, ennek az alcímnek a tudatában szerkesztem... keresztény magyar szemüvegen keresztül igyekszem láttatni a világot úgy, hogy saját írást alig közlök benne, de minél szélesebb körben óhajtom ismertetni a történelmi határokon belüli tájegységek magyarjainak gondolatait, a körülöttük vagy köztük zajló eseményeket, saját írásaik alapján. Mint teszem ezt fordítva, amikor az Európai Időnek adok hírt a történelmi Magyarország egyik legmagyartalanabb vidékéről, amelyet magyar országnak gúnyolnak manapság.

- Nem vagy te túlzottan cinikus?

- Úgy hiszem, nem! Én nem látok semmit a nemzeti lobogón és az újabban felkapott ősi Árpád-házi zászlón kívül, ami bizonyíthatná ennek a geopolitikai képződménynek a magyar voltát. A kormány? Nem! A baloldalnak nevezett vagy a liberálisnak titulált koalíció? Nem! A nem létező jobboldal? Netán az Árpád-sávos ünnepi kukaégetők? Ugyan! A nyelv? Az oktatás minősége és követelményei? Az erkölcsi normák? A haza iránti elkötelezettség? A közegészségügy helyzete? Az ismét orosz igába kényszerítő és az EU-t is elárulni képes kormányfő? Mondj egy valamit, vagy valakit, ami, vagy aki ebben az országban úgy magyar közszolga, ahogyan például Széchenyi István, Márton Áron vagy Csiha Kálmán volt...

- Úgy gondolod, hogy Erdélyben nincsenek efféle problémák?

Mindenütt vannak, de maholnap Erdély lesz a magyarság anyaországa, és mondom ezt annak tudatában, hogy ott is vannak erkölcsi, magyar politikusi, egyházi és egyéni bajok. Ám, én harminc éve járom Erdélyt, székely feleségem van, rengeteg ismerősön és barátom e tájon, de ha a statisztikát nézzük, csupán egyszer vertek át erdélyiek az elmúlt harminc év alatt, míg itt e geopolitikai képződményben nap-nap után megteszik. Kormányszinten...

- Ha nem vagyok indiszkrét, mivel vertek át Erdélyben, amiért az ennyire megmaradt benned?

- Nem vagy indiszkrét. Egy RMDSZ-es kézdivásárhelyi kiadó és nyomda vert át amúgy istenesen, amikor is közösen kiadtunk két könyvemet, (s hagytam náluk más könyveimből is értékesítésre nem kis mennyiséget), ám három esztendeje még csak azt sem mondták, hogy ne, itt van két lej... Pedig nem így volt a megállapodás. Sőt ennek a nyomdának - amelynek a tulajdonosai között ott van a város polgármestere is - a vezetője megengedte magának velem szemben, hogy a neki odaadott saját pénzemet is elsikkasztotta(!), én meg majd elsüllyedtem a kézdi-i bankban, amikor fel akartam venni a nekem, a könyvek eladása után járó pénzt. Kiderült, hogy még a számlanyitáshoz szükséges összeget sem fizette be a banknak, nemhogy a megállapodás szerint odautalta volna a könyvek után járó összeget. Ilyen emberek mindenütt vannak voltak és lesznek. Többé tehát, a Siculus Nyomdával és Kiadóval, kivált pedig Sárkány úrral, a nyomda vezetőjével nem dolgozom együtt... Ennyi. Ám, amikor Magyarországon mindenben, mindig és mindenütt ezt tapasztalod, akkor azt mondod, hogy azért Erdély nem a Siculus Nyomda... hiszen harmincévenként egy ilyen eset elenyésző.

- Tettél-e jogi lépéseket az ügyben?

- Tettem volna, ha Kézdivásárhelyen magyar közigazgatás volna. S mert nincs efféle, ezt megúszták ezek a gyászmagyarok, vagy ahogyan ott mondják: árnyékszékelyek. Én idegen hatalom bírái előtt nem perelek magyart, még ha olyan is, mint Sárkány úr és a Siculus vezetése, tulajdonosai. Persze más lenne, ha ott élnék, oda születtem volna...

- Mi a véleményed az MVSZ újra kezdett kettős állampolgársági kezdeményezéséről?

- Én megalázónak tartom a határon túl élő magyarságot illetően. Ma Magyarországon egy magyarellenes, választási csalással hatalomra került illegitim kormány van hatalmon, amely még az EU-t is képes elárulni... A nép túlnyomó része primitívvé vált, és ma itt a legkisebb gondja is nagyobb mint az, hogy nemzet... Tudomásul kell venni, hogy az egész Kárpát-medencében összesen mintegy hatmillió magyar él szórványban vagy kisebb tömbökben. Beleértve a Magyarországnak nevezett területet is. Nincs mit tenni, mint küzdeni a megmaradásért. Az Erdélyből áttelepült székely és magyar ne siránkozzon azon, hogy mi van otthon. Ne verje az asztalt, aki korábban azt mondta, hogy őt üldözték és ezért jött ki. Ne mondja senki önigazolásképpen, hogy innen többet tud segíteni. Ez hazug önáltatás. Aki Magyarországon él és oda született ott akarjon magyar maradni, aki Erdélyben, az meg menjen haza, mert kevésbé üldözik itt a magyarságot, mint a mai Románia területén bárhol... Értelmetlennek tartom tehát, ezt a Patruubány-i kezdeményezést és igen felelőtlennek mindazokat, akik ismét bedőlnek ennek a sötét aknamunkának. Ha Románia megadta a moldovánoknak népszavazás nélkül az európai állampolgárságot, akkor ezt - ha magyar lenne a kormány Budapesten -, itt is megtehetnék. Ugyanis másokkal eldöntetni, hogy ami jár azt megadjuk-e, olyan arcátlanság, és olyan nemzetárulás, amelyre azt hiszem eddig a világtörténelemben csak a magyarországi vezetők voltak képesek.

- Mit értesz azon, hogy "ha magyar lenne a kormány Budapesten"?

- Azt, hogy a kormány Budapesten nem magyar! És pont! A demokráciában a véleménynyilvánítás joga alapjog, tehát nekem ez a véleményem a budapesti kormányról, az eddigi tettei, döntései alapján. Te is itt élsz, tehát tudnod kell, hogy jelenleg genocídium folyik, és olyan mértékű, hogy Nicolae Ceausescu voltaképpen egy jó szándékú ipari tanuló volt Gyurcsányhoz képest... És nem félek attól, hogy az a társulat, amely Magyarországot ebbe az alagútba vitte, Romániában is célt érne. Ugyanis a romániai magyarságnak egyetlen szerencséje, hogy a román nép és kormány nacionalista. Mert ezzel a nacionalizmussal megvédi az erdélyi magyarságot is azoktól az erőktől, amelyek a nemzeteket (különösen a keresztény nemzeteket) meg akarják szüntetni, és világhatalmi törekvéseiket rákényszerítik minden eszközt bevetve az általuk lefizethető ország-vezetők (Magyarországot tekintve országvesztők) által az európai nemzetekre is.

- Ha nem tévedek te most vastagon zsidózol...

- De, vastagon tévedsz! Itt ma már nem zsidókról és nem zsidókról van szó. Mi bajom lenne nekem a szombatonként templomba menő zsidó nénikével? Mi bajom volna a táborokat megjárt zsidó vallású, de magyar identitású emberekkel? Mi bajom lenne a nem vallásos, de magát zsidónak tartó barátaimmal? Itt nem erről van szó. Van egy világhatalom, amelynek olaj kell, víz kell, arany kell, érték és vagyon... magyarán a világgazdaság kell nekik. Más kérdés, hogy ahol önként nem adják, ott előveszik a holocaust kártyát, és a zsidóellenességet. Hiszen azért is szervezték meg ők maguk annak idején a hitleri hatalmat, hogy később ebből profitálhassanak. Ez a gazdasági hatalom irtotta ki a befogadó országhoz lojális és hű "kis-zsidókat"... Ma nem azok ordítoznak antiszemitizmust, akik szenvedtek, hanem azok, akik ebből akarnak megélni. Akiket magyar keresztény emberek bújtattak... Én ezeket a senkiházi szemét trógereket politikai zsidóknak nevezem... ennyiben zsidózok csupán. De nem vagyok antiszemita. Bárki kezet emel a nemzetemre, azt - akár zsidó, akár protestáns, akár muszlim, akár román vagy tót -, nem tudom szeretni. A békés jobbot azonban elfogadtam mindig, mindenkitől...

- Látsz-e kiutat abból, amit elmondtál?

- Igen, mert semmi nem az, aminek látszik. Egy hatalmas forgatagban élünk, amit történelemnek nevezünk. A török időken a magyarok a török időket tartották a nemzet vesztének. Ma 1920-tól számítva a napjainkig tartó időt érezzük már-már elviselhetetlennek. De mi ehhez képest a történelmi távlat. Az ember végigbohóckodja az életét, harcol ezért-azért, netán tizenkét társával együtt fel is akaszthatják Aradon... és mi változik? Az ember ember marad... gyarló és kényelmes, harcos és gyűlölködő, békés és békét kereső - ki-ki amilyennek született. Talán az egész történelem más volna, ha Isten-hitünk nem csupán szócséplésből és üzleti vállalkozásokból (egyházakból) állna, hanem követnénk azokat a parancsokat, amelyeket ránk hagyott Krisztus. Ezekben a napokban, a szenvedés napjaiban különösen átélhető ez a gondolat. Ha tudnánk élni a szeretet ajándékával és lehetőségével... De nem tudunk. Egyszer Jakab Antal püspök Gyulafehérvárott azt mondta nekem: - Tudod, a magyar megkeresztelkedett, de sohasem tért meg!" Tán ez a megtérés hiányzik az egész emberiségből. A visszatérés Istenhez. De ne reménykedj... nem éljük meg ezt az idilli világot.

- Most mivel foglalkozol?

- Könyvet írok az abortusz ellen... és ebben is nagy tanúságra tettem szert. Néhány egyházi urat (protestánst és katolikust egyaránt) felkértem, hogy írja meg e könyvbe a tanulmányát, az abortuszt illetően... és tudod mi volt három (kettő közülük erdélyi!) egyházi méltóság válasza? Az, hogy ők csak egyházi kérdésekben tudnak nyilatkozni. Az abortusz pedig politikai kérdés... Nesze neked ötödik parancsolat. ÖLJ! Valahol itt van a gyökere mindannak, amiről most beszéltünk....

- Köszönöm a beszélgetést...

Emődi Béla - Európai Idő
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hatvanezer "eltartott" fizet e
  2007-04-01 15:36:20, vasárnap
 
 
Hatvanezer "eltartott" fizet ezután járulékot
Lánchíd Rádió, v, 2007-04-01 09:58

Áprilistól megszűnik a társadalombiztosításban az eltartotti jogviszony.
Így azok is járulékot fizetnek, akik eddig közeli hozzátartozójuk
biztosítása alapján részesültek
egészségügyi ellátásban.

Körülbelül 60 ezer embernek kell az új szabály alapján havi csaknem 6 ezer
forintot fizetnie.

A jelenlegi nyilvántartás szerint 136 ezren vannak, akik korábban úgy
nyilatkoztak,
hogy eltartotti jogviszonyuk van, ám több, mint 50 százalékuknak lett
időközben máshonnan
- például munkaviszonyból származó - társadalombiztosítási jogosultságuk is,
de ezt a változást nem jelentették be az OEP-ben - mondta Molnár Barbara, az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője.

Valószínű tehát, hogy körülbelül 60 ezren kerülnek abba a helyzetbe, hogy
eldöntsék:
valamely hozzátartozójuk a jövőben két ember (a saját maga és
hozzátartozója) után fizet járulékot vagy bejelentkezik külön az APEH-nál és
úgy rendezi a legalább a minimálbér 9 százalékát kitevő egészségügyi
szolgáltatási járulékot, ami most nem egészen 6 ezer forint.

A hatályos szabályok szerint majdnem százféle jogviszony alapján válhat
valaki biztosítottá, aki ezek bármelyikébe beletartozik, azt nem érinti a
változás.

Vagyis nem maradnak ellátatlanul például a 18 éven aluliak, a felnőtt,
nappali tagozaton tanuló egyetemisták, főiskolások, a nyugdíjasok, a gyesen,
gyeden, gyeten lévők, az álláskeresési pótlékban vagy különféle szociális
ellátásban részesülők, de még a börtönök elítéltjei sem.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szerint az érettségiző fiataloknak is
fizetniük kell járulékot.

Hiába tudja biztosan egy végzős középiskolás, hogy ősztől felvették egy
felsőoktatási intézménybe
- tehát újra alanyi jogon jár majd neki az egészségügyi szolgáltatás -, a
vizsga utáni naptól a főiskola/egyetem megkezdéséig magának kell rendeznie a
biztosítást.

A friss diplomásokkal szemben sem toleráns az új szabályozás, hiszen kevés
végzősnek lesz azonnal munkája. Például a tanári szakokon diplomázók
biztosan csak hónapokkal az utolsó vizsganap után kezdhetnek dolgozni,
hiszen akkor kezdődik az iskolaév.

Ez alatt az idő alatt nekik is kötelező a járulék fizetése.

Az APEH-ben nem tudták megmondani, hogy eddig hányan adták be azt a
nyomtatványt,
amellyel bejelentkeznek a járulékfizetők közé.
(FH)








 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pathofóbia - valahol Mazochors
  2007-04-01 11:01:39, vasárnap
 
 

Pathofóbia - valahol Mazochországon 2010-ben
MOK 2007.03.30. 11:21

A városszélen jártam, amikor megpillantottam azt az idős bácsit
összecsuklani a járdán.
Egy pillanatig azt hittem, hogy csak a szemem káprázik az esti szürkület
- két éve közvilágítás nélküli - világában, meg az erősödő szél is havat
hordott az arcomba,
igencsak zavarva a látásomat.


Az utcán nem járt senki: az emberek többsége nem merészkedett ki otthonából
ilyen cudar hidegben.
Odasiettem az öregemberhez s a pulzusát kezdtem keresni a nyakán.
Lassan vert a szíve, és gyengén lélegzett, de nem tudtam magához téríteni.
Sietve kotorásztam a zsebemben, majd előkaptam a mobilomat és tárcsázni
kezdtem a mentők számát,
06-90-104-104-1.
Még soha eddig nem hívtam ezt a számot, nem hozta úgy a sors.

A fülemhez szorítottam a telefont és a legnagyobb megdöbbenésemre egy gépi
hangot hallottam.

- Üdvözöljük!
Tájékoztatjuk, hogy hívását rögzítjük.
Köszönjük, hogy igénybe veszi az Országos Mentőszolgálat szolgáltatását!
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a hívás díja percenként kilencszáz forint plusz
áfa.
Kérjük várakozzon munkatársunk jelentkezéséig.
Talán jó három perc múlva, végre emberi hangra váltott a bejelentkezést
követő idióta aláfestő zene.

Egy unott női hang szólalt meg:

- Vasárnaphelyi mentők. Tessék!

Hadarva, de jól érthetően mondtam.

- A Rotschild sétány kilencvenöt előtt egy öregember összeesett! Pulzusa
van, de csak gyengén lélegzik!

A mentős diszpécser szinte nem is hagyta, hogy végigmondjam a mondatot.

- És van biztosítása a betegnek?

- Honnan tudjam?

- Hmm! Azt tudja ugye, hogy a mentő kiszállási díját önnek számlázzuk ki, ha
a betegnek nincs biztosítása...

- Nem érdekel! Küldjék már a segítséget, mert meghal ez az ember! -
szakítottam félbe a diszpécsert,
aki meg sem hallva, mit mondok, folytatta is.

- ... mert a bejelentő kezességet vállal a betegápolás során felmerülő
állami költségekért, a kétezerkilenc évi egészségügyi törvény hetes
paragrafusa szerint...
Kérem, diktálja le a nevét, lakcímét, TAJ-számát, különben nem áll módomban
autót küldeni.

Gyorsan elhadartam az adataimat, ha nem tudta leírni, majd visszahallgatja a
beszélgetést,
de a végén még belekiabáltam minden dühömet és türelmetlenségemet a
telefonba:

- Küldjék már az autót, ez az nyomorult öregember meghalhat!

- A mentő hamarosan odaér, viszont hallásra! - és már meg is szakította a
hívást.

A telefon elnémult, én meg visszaléptem a bácsikához és megkönnyebbülve
éreztem,
hogy még mindig van pulzusa.
A mentő két percen belül megérkezett, felhajtott a járdára, alig három
méterre állt meg tőlünk.
A kocsi hátuljából egy öltönyös fiatalember lépdelt hozzánk, végigmérte a
fekvő öregembert, aztán rám nézett.

- Nos, akkor hol is van az a tébé kártya?

Felpattantam, és értetlenül bámultam az érkezőre.

- Nézze doktor úr!
Itt egy beteg, most ne azzal foglalkozzon, hogy milyen papír van nála!
Miért nem teszi a dolgát?!

Az öltönyös megköszörülte a torkát, majd kimért hangon válaszolt.

- Először is, nem vagyok orvos, másodszor pedig megkérném, hogy a felmerülő
állami költségek
megtérülésének biztonsága érdekében adja át nekem a személyi igazolványát!

- Micsodaa?!! Maga nem orvos?

A fiatalember a szavamba vágott.

- Nyugodjon meg, jött orvos is velünk, de a sürgősségi vizitdíjat el kell
kérnem, különben nem teljesíthető a szolgáltatás!
Tehát kérem, fizesse ki ön, vagy ez a beteg a nyolcszáz forint díjat, akkor
tudom idehívni az orvost.
A mentő kiszállási költségét természetesen ráér később is rendezni.

A férfi - alighanem a biztosító képviselője volt - lehajolt és kutatni
kezdett az öregember zsebeiben,
majd, mivel a kabátjában semmi érdekeset nem talált, minden különösebb
elővigyázatosság nélkül oldalra fordította a beteget és egy tárcaféleséget
húzott elő annak farzsebéből.
A fiatalember felállt, majd úgy vizsgálta meg a tárca tartalmát a mentő
reflektora felé fordulva,
hogy én is jól láthassam.
Előbukkant egy személyi igazolvány, nyugdíjas bérlet, valamint
hatezernyolcszáz forint,
de ezen kívül semmi más.

A mentős kiemelte a személyit, meg hatezerháromszáz forintot, aztán
visszarakta az erszényt a beteg zsebébe, majd a mentő felé kiabált:

- Jancsek doktor, Klárika, jöhetnek!

A doktor a bácsikához sietett és vizsgálni kezdte.
Az öltönyös fiatalember pedig az odaérkező, kezében jegyzetfüzetet tartó
nőnek diktált.

- Tóth József névre írjon áfás számlát!
Kiszállási díj háromezernyolcszáz forint, sürgősségi vizitdíj nyolcszáz,...

Abbahagyta egy szemvillanásnyi időre a diktálást, mert elkapta dühös
tekintetemet,
ami feltehetően sérthette az önérzetét, s felém fordult:

- Maga meg miért bámul?!
A törvény az törvény!
Nem a kommunizmusban élünk, ember!
Egyébként maga lesz a tanú a jegyzőkönyvön, amiben megállapítjuk, hogy a
beteg nem rendelkezik biztosítással!
Láthatta, hogy nincs biztosítása!

- Talán, csak nincs nála a kártyája - morogtam.

Az öltönyös érzelemmentesen lökte tovább a sablonszöveget:

- Ha ön bemegy egy boltba, vesz ezt meg azt, talán azt mondja a pénztárnál,
hogy most éppen nincs magánál pénz, de majd..

Nem hagytam, hogy végigmondja.

- Nem szoktam ájultan vásárolni!!!

A fiatalember ismét Klárikára nézett.

- Rakodási díj ötszáz, ügyintézői járulék ezerkétszáz,...

Nem tudta befejezni, mert az orvos félbeszakította:
- Megállt a szíve!

- Hozhatják a defibrillátort, két kiütésre még futja az a pénz, ami nála
maradt! - számolta
ki gyorsan az öltönyös, s egyazon lendülettel lehajolt s elszedte a bácsika
utolsó fém ötszázasát is.

A mentőápoló közben megérkezett a defibrillátorral, majd visszahozták a
beteget,
hordágyra rakták s betolták a kocsiba.
Az öltönyös egy cetlit nyomott a kezembe, közben megindulva a mentőautó felé
visszakiabált nekem:

- Hívja fel a családját, ha akarja!
Hozzátartozó értesítési díjra neki már nem futja!
Ne felejtse el megemlíteni nekik a kórházi napidíjat!

A távolodó mentőautó fényei eltűntek a kereszteződésben, én pedig a kezembe
nyomott cetlire
bámultam, amin a beteg nevét és címét láttam.

Elindultam az öregember lakása felé, hogy pótoljam azt,
amit a harmadszor is megválasztott Gyurcsány-kormány elvár tőlem.









JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kóka a helikopter mellé most v
  2007-04-01 10:44:19, vasárnap
 
  KDNP: Kóka a helikopter mellé most vett egy pártot
2007. március 31. 19:07 MNO

Kóka János a helikoptere, és épülő villája mellé vett egy pártot is - komenntálta a gazdasági miniszter SZDSZ elnökké választását a KDNP. Úgy vélik: csak remélni lehet, hogy Kóka saját üzleti érdekein túl az ország valódi állapotával is szembesül. Ehhez kívánnak neki erőt, egészséget és bölcs belátást.

Fodor Gábor elnökké választása lett volna az SZDSZ utolsó esélye, hogy azt a tradicionális szabadelvűséget képviselve, amely a XIX. században nagyban hozzájárult a modern Magyarország megteremtéséhez, pozitívan befolyásolja a magyar politikai életben zajló folyamatokat - olvasható a KDNP Kóka János SZDSZ elnökké választását kommentáló közleményében.

A Halász Zsuzsa szóvivő által jegyzett dokumentum tájékoztat arról, hogy a jelöltek közül a KDNP Fodor Gábort tartja az autentikus, rendszerváltó liberalizmus letéteményesének, akivel vitás kérdésekben éles, ám minden esetben korrekt polémiát folytatott, míg Kóka Jánosról ez nem mondható el. Kóka János megválasztásával a nemzetért felelős politizálás helyett Magyarország lízingszerződések keretében történő irányítása nyert teret, úgy tűnik fel, hogy az új elnök az épülő villája és helikoptere mellé most vett magának egy pártot is.

Csak remélni lehet, hogy pártelnökként saját üzleti érdekein túl az ország valódi állapotával is szembesül majd, és visszafordul arról az útról, amin politikusként elindult, ami az ország számára a teljes széteséshez vezet, ezért járhatatlan - írja a közlemény. A kereszténydemokrata frakció ehhez kíván neki erőt, egészséget és bölcs belátást.

(OS)

**************

Tölgyessy Péter: Kóka nagyokat mond, és keveset csinál
Haász János 2007. 03. 31., 21:52 Index

Nem biztos, hogy Kóka János volt a legjobb választás, állítja Tölgyessy Péter politikai elemző, az Ellenzéki Kerekasztal egyik vezéregyénisége, 1991. novemberétől egy éven át az SZDSZ elnöke. Az elemző szerint a liberális párt nagyon nehéz helyzetben van, belső megosztottsága mellett meg kell küzdenie a vidék elvesztéséből és a gyurcsányi modernizálás népszerűtlenségéből fakadó nehézségekkel is.

Az SZDSZ alighanem eddigi történetének legnehezebb helyzetében van. Nem csoda, hogy Kuncze Gábor éppen most nem jelölteti magát újra pártelnöknek, mondta az Indexnek Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politikai elemző, az SZDSZ második elnöke. Az SZDSZ-t szerinte ugyanis elsősorban nem az elvont liberális eszme, hanem inkább önkormányzatai tartották öt százalék fölött. Az 1990-től szabad demokrata polgármesterek által vezetett városokban a párt a hasonló helyeken elért eredményeinél messze jobban, sokszor 12-18 százalék között szerepel az országgyűlési választásokon is.

Kiszolgáltatva a vidéknek és Gyurcsánynak

De tavaly polgármestereinek többségét - Békéscsaba, Szekszárd, Veszprém, Jászberény - elvesztette, és Demszky Gábor helyzete is egyre tarthatatlanabb, véli Tölgyessy. Ha ezeken a helyeken az SZDSZ eredménye 2010-ben közelíteni fog a nagy átlaghoz, máris könnyen alatta maradhat a parlamenti küszöbnek.

Az SZDSZ-nek legalább ennyire gondja, hogy sorsa jelentős részben a gyurcsányi modernizációs politika sikerén múlik. A párt egészségügyi miniszterével éppen a legzajosabb fronton küzd, de a gazdasági-közlekedési miniszter is igencsak a harcvonalban áll. Ha a miniszterelnök kudarcot vall, aminek ma nem kevés előjele akad, akkor az SZDSZ vele együtt merülhet el. "Kóka János elnökké választásával a szabad demokraták minden eddiginél inkább Gyurcsány Ferenc sikeréhez kötik jövőjüket" - mondja Tölgyessy Péter.

Három ember örülhet igazán

Az elemző szerint a választás eredményének három ember örülhet ma este igazán Kókán kívül. Először is Kuncze Gábor (és persze Magyar Bálint, a párt valódi erős embere): a régi vezetés kiválasztottjával ezután is kézben tarthatónak gondolhatja az SZDSZ-t. Gyurcsány Ferenc, aki most bizonyára úgy véli: ezután már két pártja is lesz; meg hát egyébként is: hasonló a hasonlónak örül. Végül Orbán Viktor gondolhatja, hogy hajdani kollégiumi szobatársánál sokkal előnyösebb ellenfél lesz Kóka János, aki szabályos illusztráció a Fidesz által oly gyakran emlegetett népidegen új arisztokrácia alakjához.

Kóka János és az SZDSZ régi vezetőinek öröme ugyanakkor nem lehet felhőtlen, figyelmeztet Tölgyessy. Az, hogy az első fordulóban döntetlennel zártak, a két hónappal korábbi erőviszonyokhoz képest jókora kudarc. Másfél évvel ezelőtt még úgy tetszett, Kóka határtalan ambíciójával az annyira hiányzó új lendületet adhatja az SZDSZ-nek. De mára világos lett, nemhogy hallatlanul messze áll a párt régi értelmiségi arculatától, hanem tipikus médiapolitikus: "folyvást nagyokat mond, ám keveset tesz".

Folytonos elégedetlenség

Az elnökválasztáson vesztes jelöltről, Fodor Gáborról Tölgyessy Péter azt mondta, bebizonyította, hogy pályája nagy esélyéért képes határozottan cselekedni. A rendszerváltás sikerei óta folytonos az elégedetlenség az SZDSZ-ben. Ezért a pártelit elnökjelöltje gyakran kapott kihívót a tisztújításokon. De a belső ellenzék embere sose tudta eddig így megszorítani a hivatalos jelöltet. A mai döntetlen az SZDSZ jelentős megosztottságát jelzi.

Kóka minden idegszálával akarja a sikert

"Kóka János minden idegszálával akarja a sikert. Csakhogy kérdéses, a már bajosan korrigálható újgazdag arculatával ki fog majd hinni neki" - mondta Tölgyessy. A hazai kisvállalkozói szféra nagyobbik fele a Fidesz biztos szavazója. Viszont a közalkalmazott-ellenes vállalkozói ideológia hangján megszólaló gazdasági miniszter néha nem is igazán érzékeli, mennyire megbántja pártja régi értelmiségi közönségét. A most kapott nagy nyilvánosság következtében egy ideig még javulhatnak is az SZDSZ népszerűségi mutatói, de nem sokára ismét előjönnek a párt régi strukturális bajai.

Tölgyessy ugyanakkor megjegyezte, hogy három év még nagy idő, azalatt sok minden történhet, akár az is, hogy Kuncze Gábor visszatér. A rendszerváltás vezető szervezetét kis párttá tevő 1994 utáni koalíciós konstrukciót még messze ő működtetette a legjobban. Általa az SZDSZ úgy mutatott fel valamit saját arculatából, hogy értelmiségi gőgjével nem sértette folyvást halálra a szocialistákat, és humorával még pártja sokszor bántó doktrinerségét is lekerekítette.

Az MSZP-nek érdeke az SZDSZ létezése

Kérdésünkre, hogy az SZDSZ lesz-e az MSZP KDNP-je, Tölgyessy Péter azt mondta, "egész biztos: az MSZP-nek érdeke az SZDSZ létezése, ezért akár nagyvonalú ajánlat is érkezhet majd a közös listán való indulásra", hiszen a szocialisták sem 2002-ben, sem 2006-ban nem győzték volna le Orbán Viktort, ha elvesznek az SZDSZ-re adott szavazatok.

A párt csak akkor bízhat önálló indulása sikerében, ha nemcsak az ellenzéktől, hanem Gyurcsány Ferenc politikájától is képes meggyőzően elkülönülni. Ez pedig nem egyszerű feladat, ha a szabad demokraták túlfeszítik a húrt, annak előre hozott választás lehet a következménye, ha meg csak folyvást ágálnak, újra és újra gyengének bizonyulhatnak a választóik előtt. Így hát most minden jel arra utal, hogy az SZDSZ csak a szocialistákkal együtt lehet eredményes.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Objektív tájékoztatás Pártszav
  2007-04-01 10:37:23, vasárnap
 
  Objektív tájékoztatás Pártszava módra




szombat, 2007. március 31.

Pénteken a Népszava ismét kitett magáért. Az egy dolog, ha a lap publicistái
hülyeségeket beszélnek, vagy éppen az olvasóval ellentétes véleményen állnak, de
tegnap egészen más történt.

A Népszava egyszerűen eltagadta a megtörtént eseményeket.

Emlékezetes, a héten a római szerződés 50. évfordulója alkalmából konferenciát
tartott a Fidesz, melyen kisebb protokoll botrány alakult ki, miután az orosz
nagykövet kérés nélkül a pulpitushoz ment, és reagált Orbán Viktor szavaira. A
Népszava bőven taglalja Igor Szavolszkij hozzászólását, örömködve csámcsogott a
botrányon. Egyet azonban elfelejtett leírni: a litván nagykövet is felszólalt -
szintén kéretlenül ugyan -, azzal erősítette meg Orbán Oroszország-elemzését, hogy
az oroszok nyilvánvalóan politikai fegyvernek tekintve az olajcsapot, hazáját nyolc
hónapja "éheztetik", büntetésből azért, mert a nagy olajfinomítójuk
privatizációjakor nem orosz "magáncég" nyert - szóval ezt a döntő körülményt
egyszerűen eltagadta a lap.
Mindezt az objektív tájékoztatás jegyében.

Megtehet egy újság vajon ilyet? Hazudhat ekkorát? Láthatólag igen. A Népszava
egyébként ősi reflexeivel élt. Még Sztálin idején volt szokás, hogy a diktátor
kegyeiből kiesett - ezért kivégeztetett, jobb (?) esetben Szibériába száműzött -
politikusokat kiretustálták a fényképekről. A Népszava is retustál egyet, mert
számára nem tetszőt mondott a litván politikus. Ütötte az orosz nagykövet
mondanivalóját. És akkor miből lehetett volna kolumnás Orbán-fröcsögést írni? Az
egésszel annyi a baj, hogy jelenleg állítólag nem diktatúrában élünk, és
sajtószabadság van...

http://www.ma.hu/page/cikk/ai/0/166201/1
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Magyar kérdés? Vagon kérdés!
  2007-04-01 10:34:44, vasárnap
 
 
Stoffán György: Magyar kérdés? Vagon kérdés! (Sztálin)



Március 31-én Decsen - mint minden évben - idén is megrendezte Szekeres Imre Gyula (egykori ma 82 éves Gulág-lágerlakó) azt a találkozót, amelyen a magyar holocaust még élő elszenvedői vettek részt. A magyar történelem e rémes és kegyetlen időszakáról és a Gulágon elszenvedett évekről a mai történelemtanárok mit sem tudnak. Tiltott tantárgy!

Pedig könyvek százai jelentek meg a túlélők tollából a sztálini fasizmus koncentrációs táborainak kegyetlenkedéseiről. Volt olyan magyar elítélt csoport, amely negyvenezer emberből állt, de összesen háromezren jöttek vissza, élték túl e tragédiát. És ez csak egy elítélt csoport volt...

Idős beteg, a lágerekben megrokkant emberek meséltek szenvedéseikről, de voltak újabb generációk is e találkozón. Özvegyek, akik megvárták férjeiket, gyermekek, akik félelemben nőttek föl, mert a hazatért édesapa, édesanya még az 1980-as években is kihallgatásra járt... a mai kormány egy-két kommunista tisztségviselőjének parancsára.
Sok ezer kilométerre Magyarországtól tízezrek alusszák békétlen álmukat idegen földön, ártatlan ítéletük közben szenderülve, fagyva, agyonverve. Névtelen sírjaiknak már a helyét sem találhatja meg senki, hiszen soha nem gondozták a nyughelyet. Csak a hozzátartozók imája száll az Égbe értük... hozzájuk.
Az erről szóló könyveket nem adja ki hivatalos nagy kiadó, nem forgalmazza országos könyvterjesztő, s titokzatosság homályába vész minden emlék.
Idős emberek sírva mesélik el azt, amin keresztül mentek, s amihez az auschwitzi szenvedés csupán óvodai társasjáték lehetett. Voltak olyan táborhelyek, ahol egész évben a plusz öt fok volt a legmelegebb, ahol a gyilkos ösztönű barbár ítéletvégrehajtók szúnyoghalálra ítélték foglyaikat, ami azt jelentette, hogy keresztre feszítették a rabot, s hagyták, hogy a szúnyogok szívják vérüket mindaddig, amíg meg nem halnak... a bányákban is ezrek haltak meg, mert a rab nem számított. És ami mindebben a legkegyetlenebb, hogy Magyarországról a magyar hivatalnokok adták át a magyar fiatalokat az idegen megszállóknak ítéletre, elhurcolásra, meggyilkoltatásra. A kommunisták... a prolik, a senkiházi árulók... a rákosista férgek.
És ezek mai utódai lehelgetik és törlik tisztára a Szabadság téri ,,hősi" emlékművet, s vigyázzák az oktatást, nehogy bekerüljön a tananyagba a Gulág általuk előidézett borzalma.
Ma csak holocaust van, zsidó kárpótlás, és antiszemitizmus ordítozás... a hatalom érdekében. De nincs Gulág jóvátétel, magyar holocaust, tisztességes történelemtanítás, és a ma is élő felelősök előkotrása a hazai történelem bűzlő erkölcsi szemétdombjából. Mert akik ma kormányon vannak, azoknak az elődei intézték ezt a szenvedést, ők adták ki a magyarokat a szovjetnek, ők árultak hazát, nemzetet. Erről hallottunk 2007. március 31-én Decsen... az egyre fogyó túlélőktől és rokonaiktól. És ha kihal ez a nemzedék, amely szem és szenvedő tanúja volt a szovjet koncentrációs táboroknak, akkor - reméli a mai kormány -, kihal még az emlékezetből is mindaz, amiért a magyar nemzet még nem kapott kártérítést.
Ám, a történelem nagy úr, hatalmas erő! A gyilkost előbb-utóbb megnevezi és gyilkosnak mondja, az erkölcsöt visszaállítja és a bűnösöket megbünteti éppen úgy, mint a bűn ócska, gerinctelen támogatóit... akik ma is Ságvárit és az ő eszméit mondják követendőnek... És ha végignézzük a történelmet, mindig akkor következik be a megtisztulás, amikor az egykor szenvedők már nem élnek.... Csak a bűnösök és az áldozatok utódai. Most is így lesz. Mert minél nagyobb a bűn annál erősebbé válik a szenvedés értéke, és a megtorlás ereje. Ma pedig a bűn percről-percre halmozódik. És a történelem ítélni fog.
2007. március 31-én Decsen ennek az ítéletnek a még élő bírái gyűltek össze, hogy a haza és a nemzet iránti máig tartó szeretetüket és igazságvágyukat kifejezzék. Hogy felidézzék a felejthetetlent... Lassan hát, de fogalmazódik az ítélet... és ha én lennék az, aki fölött ez az ezernyi szenvedés ítélni fog hamarosan, már ma rettegnék... mert tízezrek, milliók halála nem marad megtorlatlanuk akkor sem, ha egy akoljában lassan mozgó népet látunk ma még szemben az ostort kezében tartó pásztor mellett. Mert a birkák bőrében a sok ezer éves nemzet minden ereje és elszántsága búvik meg... Mert nem kisebb a Gulág, mint Dachau, s nem kisebb a gyűlölet a lelkekben a Gulág és Dachau okán. Csak a különbség más: - az egyik ma üzlet és hatalmi eszköz, a másik a megtisztulás és a magyar nemzet záloga és alapja, méltósága és ereje! S amíg az egyik fölemészti önmagát, a másikra felépül egy új világ... a megtisztult magyar nemzet erős és hatalmas, mindenre kiterjedő és példamutató erkölcsi világa... Ezt láttam Decsen, 2007. március utolsó napján....
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
március. 31. Duft naplója
  2007-04-01 09:49:30, vasárnap
 
 

"A hazának háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet,
de mióta isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány árulást nem
hallott az embernek fia,
mint aminővel most hazánkat meg akarják rontani."
Kossuth Lajos


Holnap ünnepeljük Jézus urunk bevonulását szamár háton Jeruzsálemben!
Megállt Lázár sírjánál, és csendesen sírdogált, majd miután feltámasztotta
Őt, elindult a zsinagóga felé.
Itt már valósággal zokogott, amit látott, oly messze állt Isten akaratától,
hogy keserves sírásba kezdett.
Ma se lenne másként, ami manapság zajlik a Magyarok szent templomába,
kétségbeejtő!
A hazugság, a mély szegénység, és a politikai bűnözés, ami sújtja népünket!

A "farizeusok" ismét csak a keresztre feszítést tudják alkalmazni a
többséggel szemben, már készítik a szögeket!
Isten velünk, ki ellenünk!?
Szól az ige szakasz!
Valóban, csak Isten segíthet rajtunk!
Ma is számtalan kilátástalan helyzetért kérjük a megtartó Isten segítségét!
Az ország irányítójától hiába is várnánk bármit is!
Ők semmi mást nem látnak, csak a pénzt, amit nem a nemzet javára, hanem a
nemzet ellen használnak fel.
Ma olvastam egy hírt, miszerint Gyurcsány Ferenc, örvend egy lapnak adott
interjújában, hogy 0, 2 tized százalék tüntet ellene, ez számára azt
jelenti, minden rendben a sarcokért könyörög az ország, hogy nekik még több
profit, nekünk, még több megszorító intézkedés legyen!

Íme, egy boldog tudatlanságban élő ember példány!
Kóka úr is az önfényezéssel van elfoglalva.
Nála az számít, a legnagyobb dolognak, hogy sikert érjen el, a maga számára,
és a SZDSZ, a maga 6%-val irányítsa az országot.
Senkinek se legyen illúziója afelől, hogy a MSZP-nek máig bármily döntése
lenne, Gyurcsány és Kóka irányít, a maguk extra -profitja érdekében.
Azt, hogy sorra büntető feljelentést tesznek ellenük, ezt is talán sikernek
könyvelik el, hisz e két párt, már-már úgy tűnik, az e szellemben, és bűnben
esők gyűjtő klubjává válik

Minden napra, hála az önkormányzati választásoknak, kiderülnek olyan esetek,
ami köztörvényes büntetnek számít!
Kiderülnek, de, hogy következménye is lesz, az már a jövő, a hosszú távú
jövő zenéje.
Tapasztalatból tudhatjuk, az Ő oldaluknál nincs számonkérés.
De, mint olvashatjuk tőlük, sikert sikerre halmoznak!

A farizeusok is sikernek tekintették, Jézus urunk keresztre feszítését!
Majd, mikor üressé vált a sír, manipulálni kezdtek...

Máig sem változott ez, a farizeusok tudják, hogy senki sem hisz nekik, de
mindig lesznek olyan "segítőjük", akik nagy hanggal hirdetik, hogy sikerre
vittek mindent a maguk számára, hisz "dől a lé"!,
A nép, meg eközben, egyre mélyebb szegénységben él!


"Védelmezd hát magad, szegény elárult magyar nép!
Védelmezd magad, ten tűzhelyedet, gyermekeidet, feleségedet,
elszántan, rettentetlenül: mint a hogy védelmeznéd magadat,
midőn útonálló rablók támadnak meg"
Kossuth Lajos


http://duft.extra.hu/?p=972





JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megcsúfolt búcsúztatás
  2007-04-01 01:36:22, vasárnap
 
 
2007.03.30.

Megcsúfolt búcsúztatás,

avagy dr. Lukács László és a Budai Gyermekkórház kálváriája



Február elsején, hosszan tartó, súlyos betegség után 93 éves korában elhunyt a Budai Gyermekkórház alapító igazgatója, Dr. Lukács László, nyugdíjas egyetemi docens. Szeretett betegei és rokonai február 26-án búcsúztatták a Farkasréti temetőben. 1956 novemberének első napjaiban Dr. Lukács László tanár urat bízták meg a Heine-Medin Utókezelő Kórház megszervezésével és vezetésével. Igen nehéz körülmények között, a forradalom harcaiban megsérült épületekből rövid idő alatt működő kórházat hozott létre. Most ez a kórház agóniára van ítélve. A Budai Gyermekkórházat ugyanis sikerült megmenteni a bezárástól, de műtéteket nem végezhet, ha egyetlen ágya sem marad. A gyógyító személyzet áprilisban még megkapja a fizetését, de hogy mi lesz azután, arról nincs információjuk.

Az 1950-es években ismételten előforduló Heine-Medin (gyermekparalízis) járványok nagy számban szedték áldozataikat, és eredményeztek olyan tartósan mozgássérült, illetve tartós lélegeztetési nehézségben szenvedő betegeket, akiknek az utógondozását meg kellett oldani. Itt kezdődik a kórház története. Lukács Lászlónak sikerült 1955-ben a volt menhely helyén lévő Heim Pál Gyermekkórházban 30 Heine-Medin-utókezelő ágyat kapni, amelyet gyakorlatilag csak a kórház folyosóján tudtak elhelyezni. Ez természetesen nem volt elegendő. Önálló kórház kellett a beteg gyerekek kezelésére. A forradalom idején kiürült a Rózsadombon lévő, és az ÁVH tulajdonában lévő Rákosi Mátyás Gyerekotthon. Ez az intézmény egyfajta kollégium volt a pártfunkcionáriusok gyerekei számára. Lukács ezeket a megüresedett házakat szerezte meg a beteg gyerekek számára a forradalom napjaiban. Itt nem csak jóval több ágyat tudott elhelyezni, mint a Heim Pál Gyermekkórházban, hanem egy egyedülálló ortopédiai utókezelő intézetet fejlesztett ki. Mind a bent fekvő, mind a bejáró betegek számára megoldotta a kezelést. Az esetenként felutazó gyerekek ebédet, uzsonnát kaptak. Sajnos az állam később megvonta ezt a lehetőséget. Igénybe vette a svédek és a svájci Vöröskereszt segítségét a gyógyító eszközök tekintetében. Dr. Lukács Lászlót nagy energiákat fektetve a szervezésbe, megfelelő számú orvost, gyógytornászt, nővért toborozva a László Kórház hathatós szakmai segítségével megteremtette a Heine-Medin Utókezelő Kórházat, melynek ő volt az igazgatója. A munka 226 ágyon kezdődött meg, és hozzátartozott az épületegyütteshez egy külön épület, amelyben nővérszállást létesítettek. Az intézmény döntően gyógytornán és lélegeztetésen alapuló, valamint ortopédiai műtéti kezeléseket végzett. Ez a kifejlesztett Heine-Medin Utókezelő Kórház Európában akkor a legfelszereltebbnek bizonyult. Lukács doktor további érdeme, hogy a Sabin-cseppek adásának gyors megszervezésével a járvány továbbterjedését kívánta megakadályozni. A kórházban tornaterem is volt, ahol gyógytornával próbálták elsődlegesen korrigálni a deformációkat, sőt száraz és vízi masszázst is alkalmaztak. A kórházigazgató az ágyhoz kötött betegekhez tanárokat hívott, akik bejártak a gyermekekhez és felkészítették őket a különböző vizsgákra. Kiemelendő: dr.Lukács László még szakmához is segítette a hosszan mozgáskorlátozottságra ítélteket. Pl. bőrdíszművesek jártak be oktatni a betegeket. A vezetőség arról is gondoskodott, hogy a kórházból hazaérők méretre elkészített orvosi segédeszközökkel utazhassanak haza. Az igazgató korát jóval megelőzte, amikor azért vizsgálta meg a kis pácienseket, hogy nem csípőficamosok-e. Az igazgatása alatt működő kórházban volt csecsemő-és gyermekosztály, gégészet, röntgen, műtők gipszelővel. Csak 1993-ban, jóval nyugdíjazása után kaphatta meg elismerését, a Köztársaság Kiskeresztjét.

Miután a '60-as évek elején a Salk majd Sabin oltások rendszeressé válásával a poliomyelitis (gyermekbénulás) járványszerű megjelenése megszűnt, és az utógondozó-utókezelő munka kitűnő eredményű volt, az ott lévő betegek száma fokozatosan csökkent. Ez is lehetővé tette, hogy 1964. július elsejétől a Heine-Medin Utókezelő Kórház átminősüljön szakosított gyermekkórházzá Budai Területi Gyermekkórház néven. Ebben az időszakban ugyanis az aktuális egészségügyi kormányzat felismerte, hogy a gyermekellátás legmagasabb, kórházi-klinikai szintjén, az európai gyakorlatnak megfelelően a szakosított gyermekkórházaké a jövő. A szakosított gyermekkórházak koncentráltan tudják biztosítani mindazokat a szakmai feltételeket, amelyek a 0-18 éves korosztály számára kórházi ellátás szintjén érvényesek. Ez magyarázza, hogy a már működő Heim Pál Kórházon túl, ebben az időszakban még további három gyermekkórház létesült Budapesten. Ezek közé tartozik a Budai Területi Gyermekkórház is. Ez az új kórház 242 ággyal kezdte meg működését. A három gyermekgyógyászati osztályon kívül 50 ágyas ortopédiával, 24 ágyas gyermek gégészettel, valamint a Heine-Medin Utókezelő Kórház igényeiből maradva 42 úgynevezett légzésrehabilitációs ággyal rendelkezett. Jelenleg a kórház Budapest XII. kerületének a kivételével a teljes budai oldal, valamint öt pilisi község, összességében évente háromezer fekvő- és 150 ezer járóbeteg gyermekének az ellátását végzi. Tavaly ősszel szellőztette meg a sajtó, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, több milliárd forintot érő kórházat az egészségügyi reform megvalósítása részeként be akarják zárni. Többek tudni vélik, hogy egy magánkézben lévő részvénytársaság, elsőként az országban, fizetős magángyermekkórházat szeretne ott működtetni. A budai gyermekkórházban a fekvő- és járóbeteg-ellátás szerkezetét 1982 és 1995 között, többnyire a kórház kezdeményezésére, jelentősen átalakították. Az ágyszámot 242-ről 130-ra csökkentették azért, hogy a fekvőbeteg-ellátás komfortosabbá váljék. (Az 1995-ös ágyszámcsökkentés, újabb 55 ágy, már csak részben az intézmény egyetértésével, nem a tényleges számszerűségek alapján történt.) A korábban néhány ezer főnyi ambuláns forgalom a kilencvenes évek elején már meghaladta az ötven-, később pedig a százezret. A korábbi néhány profil helyett fokozatosan kereken húszra emelkedett a speciális rendelések száma, az allergológiától, az audiológiától kezdve a pulmanológiáig, a szemészetig. Ezekhez két-három-féle szakképesítéssel is rendelkező orvosok, szakasszisztensek munkacsoportjainak kialakítására volt szükség. A százezres nagyságrend egészen máig tartotta magát. Megtörtént tehát az a reformlépés, amelyről manapság sokat hallhatunk, vagyis a fekvőbeteg-ellátás átrendeződése a járóbeteg-ellátás irányába. Jó tíz évvel ezelőtt felvetődött a kórház bezárásának gondolata azzal az indokkal, hogy több utcában, villaépületekben működik, ami nem gazdaságos. A szakma, az érintett lakosság, az önkormányzatok egyértelmű kiállása a szakosított gyermekkórház továbbfejlesztése mellett oda vezetett, hogy 1997-98-ban megépült a főváros legújabb, gyermekbeteg-ellátás céljára tervezett, nívódíjjal elismert színvonalon megépített új központi épülete a Bolyai utcában, amely az elmúlt közel tíz év alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Évtizedek óta a szegedi gyermekklinikán és a budai gyermekkórházban történik az összes magyar újszülött veleszületett anyagcsere- és endokrinbetegségeinek szűrése, a kiszűrt babák gondozása.

A Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet 2005. október elsejétől közhasznú társaságként működik. Az intézmény vezetője, dr. Badacsonyi Szabolcs már több alkalommal felemelte a szavát a kórház esetleges bezárása ellen. Az intézmény megmentése ügyében az ügyvezető igazgató - aki egyébként SZDSZ-es önkormányzati képviselő -, Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere, valamint Takács Beáta, a főváros MSZP-frakcióvezetője február 14-én közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol hangot adtak azon véleményüknek, hogy az intézménybezárásoknak nem szabadna pártideológiák alapján eldőlniük. Talán közös tiltakozásuknak köszönhető, a Budai Gyermekkórház ideiglenes megmenekülése. Ám ezzel sok minden nincs megoldva. A Budai Gyermekkórházban dolgozók például csak azt tudják biztosan, hogy az összes ágyuk harminc százalékát krónikus, hetven százalékát pedig rehabilitációs célra kell fordítaniuk a jövőben. Minden más kérdéses. A gyógyító személyzet áprilisban még megkapja a fizetését, de hogy mi lesz azután, arról nincs információjuk. Az is csak találgatás, hogy hány orvost és ápolót bocsátanak el. A szakemberek szoronganak saját jövőjük miatt, s a szülőkkel együtt a beteg gyerekekért aggódnak. Kérdéses továbbá a kórházhoz tartozó szakrendelő sorsa is. Nincs világos tájékoztatás arról sem, hová kerülnek a betegek, akiket eddig ez a kórház vett fel. Kérdéses, miként zajlanak a kivizsgálások, amelyekre már most is több száz gyermek vár, nem beszélve a beavatkozást igénylő esetekről. A Budai Gyermekkórház évente sok ezer gyermeket fogad, egyes osztályokon májusra is van előjegyzés. Az orvosok és a szülők is tanácstalanok a jövőt illetően, így címet, telefonszámot cserélnek, hogy végszükség esetén ismét megtalálhassa egymást gyógyító és páciens. A kórház tehát lassú és fájdalmas halálra van ítélve. Eközben az egészségügyi kormányzat vezetői úton-útfélen arról beszélnek: minden reform a beteg érdekében történik. Csak remélni tudjuk, hogy Dr.Lukács Lászlót nem fogja követni ,,teremténye" a sírba.



Medveczky Attila
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bankárdiktatúra
  2007-04-01 01:34:03, vasárnap
 
  2007.03.30.

Bankárdiktatúra

Megbízunk egymásban - hirdeti óriásplakátokon, tévéreklámokban az OTP szlogenje, ám a legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank számára a bizalom, mint elvárás meglehetősen egyoldalú. A bank ugyanis igényt tart a megértésre, esetleges tévedéseinek elnézésére, de lakossági üzletfelei részéről még a legapróbb - vélt vagy valós - szabálytalanságot is hihetetlen pitiánerséggel párosult brutális agresszivitással torolja meg. Nyilvánvalóan a kényszerből banki ügyfelekké tett kisemberek eltulajdonított forintjaiból milliárdokat összeharácsoló bankvezérek - élükön Csányi Sándorral - döntése áll annak a hátterében is, hogy újabban az OTP már ezer forintnyi vélt tartozás esetén is fenyegető levelekkel kedveskedik lakossági ügyfeleinek. Olyan szolgáltatásokért követelve pénzt, amikért a banknak semmiféle munkát nem kellett végeznie.

Csányiék kisstílűségére példa annak a fiatalasszonynak az esete is, akit munkáltatója kötelezett bankkártya kiváltására, mivel csak ennek birtokában juthatott hozzá keresetéhez. A kártya kiadásakor azonnal levonták tőle az éves használati díjat, majd a munkájáért átutalt pénzösszegek részletekben történő felvételekor rájött, hogy - visszájára fordítva a régi reklámszlogent - az OTP-ben minden forint kevesebbet ér. Az automatákból történt pénzkivétel ugyanis minden alkalommal komoly százalékok levonásával járt együtt.

Más lehetőség híján a rokkantnyugdíjas férjéről és két kisgyermekéről is gondoskodó asszonynak persze el kellett tűrnie az OTP által kirótt sarcot, ám gondjait tetőzte, hogy az elmúlt év nyarán felmondott neki munkáltatója. Szerencsére rövidesen sikerült új állást találnia, ahol lehetősége volt munkabérének készpénzben történő felvételére is, így a bankkártya használatáról teljesen megfeledkezett. A kártyára nem érkezett pénz és kivétel sem történt róla, hónapokon keresztül nulla volt a pénzforgalma.

Március elején azután meghökkentő tartalmú levelet küldött ügyfelének az OTP. Az értesítés tárgya számlaszerződés felmondás volt, amit az ezer forintot alig meghaladó tartozásra hivatkozva látott indokoltnak a legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank. A durván fenyegető hangvételű felszólítás szerint: ,,Sajnálattal állapítottuk meg, hogy korábbi felszólításaink ellenére sem rendezte számlatartozását, melynek tárgyhavi nyitóegyenlege a nyilvántartásunkhoz beérkezett és feldolgozott adatok szerint 1385 forint. (...) Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben jelen levelünk kézhezvételétől számított 15 napon belül nem rendezi tartozását, hivatkozva a lakossági forintszámla szerződésnek fedezethiányról, illetve szerződés szerint lejárt és ki nem egyenlített fizetési kötelezettségről szóló pontjára, jelen levelünket annak kézbesítésétől számított 15. napra szóló azonnali felmondásnak tekintjük és követelésünk behajtása érdekében a szükséges jogi, végrehajtási és egyéb intézkedéseket megtesszük. (...) Felhívjuk továbbá figyelmét, hogy amennyiben tartozását a megadott határidőn belül nem rendezi és a számlához kapcsolódó bankkártyáját a fenti határidőig nem adja le Bankunknál, kénytelenek vagyunk azt letiltani, melynek költsége Önt terheli.

Korábbi levelünkben már jelzetteknek megfelelően ismételten felhívjuk figyelmét arra, hogy a megjelölt tartozás megfizetésének elmulasztásának esetén - az 1996. évi CXII. törvény 130/C §-ában foglaltak feltételének fennállása esetén - adatait átadjuk a pénzügyi intézmények által működtetett központi hitelinformációs rendszernek (KHR), melynek következtében a későbbiekben - más pénzügyi intézményeknél is - korlátozottabbak lesznek hitel-, kölcsönfelvétel és bankszámlanyitási lehetőségei."

A Csányi-féle bank által megfenyegetett kétgyermekes anya egyébként soha semmiféle kölcsönt vagy hitelt nem vett fel az OTP-től. Amikor bankkártyáján megszűnt a pénzforgalom, az körülbelül még 600 forint többletet tartalmazott. Bár a levélben többször is hivatkozik az OTP a korábbi értesítésekre és felszólításokra, ilyet a megfenyegetett ügyfél egyetlen alkalommal sem kapott.

Tehát a követelt tartozás valamiféle kezelési költség lehet, amit a nulla pénzforgalommal járó banki munka ellentételezéseként számolt fel az OTP. Méghozzá olyan visszataszító, aljas és kicsinyes módon, ami jogállami viszonyok között tűrhetetlen és vérlázító.

Elképesztő, hogy a milliárdokat eltékozló magyarországi bankrendszer havi sokmilliós jövedelemmel rendelkező irányítói micsoda kegyetlen kíméletlenséget tanúsítanak a nekik kiszolgáltatott kisemberrel szemben. Olyan hangnemet megengedve maguknak, amitől még a pártállami diktatúra kiváltságosai is tartózkodtak.



Varga Imre

fuggetlenseg.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A "Der 13." című újság március
  2007-04-01 01:16:05, vasárnap
 
  A "Der 13." című újság márciusi száma


A német érsekek egy csoportja látogatást tett a Szentföldön azzal a
céllal,
hogy megismerjék az ott kisebbségben élő keresztények helyzetét.

Tapasztalataikról hosszabb cikkben számolt be a "Der 13." című újság
márciusi száma.

A szerzett ismeretek alapján erős szavakkal bírálták Izraelt.

Többek között a Palesztin kisvárosok állapotát az egykori Warsói
gettóhoz hasonlították.

Legsúlyosabb helyzetet Bethlehem és Ramallah városokban találtak,
amelyek lakosai többszörösen elzártak a külvilágtól, az itteniek
élete gettó, vagy gettó szerű keretek között folyik.
Meisner kardinális - az újság szerint - a látottakkal kapcsolatban
kijelentette :
"Ilyent csak állatokkal tehetnek csak meg, nem emberekkel.
Nem gondolta volna, hogy még egyszer életében ilyent láthat."

A zsidó Központi tanács erős hangon reagált a német érseki
küldöttség megállapítására.
A vita még sokáig el fog tartani, fejezi be írását a újságíró.




JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2007.03 2007. április 2007.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 142 db bejegyzés
e év: 6477 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 9
  • e Hét: 2893
  • e Hónap: 19686
  • e Év: 152603
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.