|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 19:15:46, kedd
|
| |
| |
Érzelmi érvénytelenítés: a "csendes gyilkos"
N.N. 2006. november 21.
Az érzelmi érvénytelenítés (angol szakkifejezéssel élve emotional
invalidation http://www.eqi.org/invalid.htm ) olyannyira része emberi
kapcsolatainknak, hogy szinte észre sem vesszük.
Napjaink részévé vált, szinte öntudatlanul adjuk és kapjuk, romboló hatását
pedig legtöbbször csak tudatalatti szinten érzékeljük.
Ha visszatekintek eddigi életemre, bizony azt látom, hogy
hiperérzékenységemet gyerekkorom óta ostromolták ezzel a csendes fegyverrel.
Folyamatosan próbáltak megfaragni, "normálissá tenni", és ehhez remek eszköz
volt az érvénytelenítés.
Gyanítom, hogy sok Érzékeny életét keserítették, keserítik meg hasonló
élmények, ezért nagyon fontos, hogy felismerjük és kezelni tudjuk ezt a
jelenséget.
Az érzelmi érvénytelenítés azt jelenti, hogy egy ember érzelmeit
visszautasítják, semmibe veszik, kigúnyolják, megítélik, vagy tagadják azok
fontosságát.
A folyamatos érzelmi érvénytelenítés lehet az egyik legfobb oka annak, hogy
egy születetten magas érzelmi intelligenciájú ember nem tudja kielégíteni
érzelmi igényeit.
Egy érzékeny gyermek, akinek az érzelmeit rendszeresen érvénytelenítik,
összezavarodik, és elveszti bizalmát saját érzelmeiben.
Nem tanulja meg bizalommal és egészségesen használni érzelmi agyát -
holott az alapveto, természetadta túlélési eszköz.
Annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon egészségtelen környezetéhez,
eltorzul az érzelmei és gondolatai közötti "munkakapcsolat".
Érzelmi reakciói, indulati kontrollja és érzelmi fejlodése súlyosan és
valószínuleg maradandóan károsodik.
Azok az érzelmi folyamatok, melyek gyerekkorában segítették ot, felnottként
akadályozni kezdhetik.
Valójában a borderline személyiségzavar egyik meghatározása
"az érzékeny ember válasza az érzelmileg érvényteleníto környezetre".
Az érzelmi érvénytelenítés többet jelent puszta helytelenítésnél.
Azt próbálja elhitetni velünk, hogy érzelmeink nemcsak helytelenek, de
alapvetoen abnormálisak is.
Vagyis hogy valami nincs rendben velünk, mert nem olyanok vagyunk, mint
mások; hogy furcsák, másmilyenek, ijesztoek vagyunk.
Ez rosszul is esik, és nem is tesz jót senkinek.
Minél távolabb esik egy ember a tömegideáltól - például mert intelligensebb
vagy érzékenyebb az átlagnál -, annál valószínubb, hogy érzelmileg
érvénytelenítik.
Amikor érzelmileg érvénytelenítenek - vagyis visszautasítják érzelmeinket -,
a leheto legmélyebb szinten támadnak meg, mivel egyéniségünk érzelmeink
által nyilvánul meg a legtisztábban.
Azt mondani valakinek, hogy ne érezzen úgy, ahogy érez valamivel
kapcsolatban - körülbelül olyan, mintha a víztol kérnénk, hogy ne legyen
nedves, vagy a
szikláktól, hogy ne legyenek kemények.
Minden ember érzelmei valóságosak, attól függetlenül, hogy megértjük-e oket
vagy sem.
Az érzelmek visszautasítása a valóság visszautasítása is.
Bizonyos szempontból a természet ellen elkövetett buncselekmény,
"lélekgyilkosság".
Az érzelmei elleni küzdelem éppolyan hiábavaló és frusztráló, mintha a
természet törvényei ellen törnénk.
Ehelyett a következo megközelítés ajánlott:
Eloször fogadd el az érzést, aztán foglalkozz a hozzá kapcsolódó
viselkedéssel.
Rendszeresen érvénytelenítjük mások érzéseit, mert mi magunk is gyakran
estünk és esünk ennek áldozatául.
Lassanként szokássá válik.
Néhány példa:
. Burkolt vagy nyílt utasítás arra, hogy ne érezzünk úgy, ahogy érzünk
. Túlérzékenység, "túldrámázás" emlegetése
. Érzelmek semmibe vétele
. Érzelmek feletti ítélkezés
. Utalás arra, hogy az adott érzés nem helyénvaló, nem normális
Érzelmi sebeket nem lehet logikával begyógyítani.
A magas IQ-jú, de alacsonyabb érzelmi intelligenciájú emberek legtöbbször
logikai úton próbálják kezelni az érzelmeket.
Általában így érvelnek:
"Gondolkozz józanul. Nincs rá semmi okod, hogy így érezz. Nézd inkább a
tényeket."
Igazság szerint minden érzelemnek van tényszeru alapja, ám egy érzelem
logikai keretek közé szorítása jó eséllyel összezavarhatja,
elkedvetlenítheti és
feldühítheti az érzelem "tulajdonosát".
Végül dönthet úgy is, hogy függetleníti magát érzéseitol,
ennek pedig természetes érzelmi intelligenciája látja kárát.
Érvénytelenítés és védekezo magatartás
Az érzelmi érvénytelenítés valamennyi formája pszichológiai támadás.
Az ember túlélési ösztöne úgy van programozva, hogy a támadásra meneküléssel
vagy ellentámadással reagáljon.
Az ismételt menekülo, elkerülo magatartás azonban csökkentheti az
önbecsülést,
és a tehetetlenség, a depresszió érzetét keltheti.
A támadási taktika viszont csak elmérgesíti a konfliktust,
vagy a helyzet visszájára fordul, és támadásunkkal már mi próbáljuk a
másikat megváltoztatni.
Az egészséges önbecsülés és a magas szintu érzelmi intelligencia egyik jele,
amikor a fenti védekezo taktikák egyikével sem élünk.
Ezeknél sokkal egészségesebb, semleges és nem támadó jellegu válaszlépés,
ha egy érzelmi támadásra csak érzéseink puszta közlésével reagálunk.
Például, "úgy érzem, most megítélsz / gúnyt uzöl belolem".
Partnerünk reakciójából lemérheto lesz, hogy:
§ Mennyire tisztel bennünket
§ Mennyire veszi figyelembe érzéseinket
§ O maga mennyire bizonytalan magában, mennyire hajlamos védekezo reakcióra
§ Mennyire próbál megváltoztatni vagy irányítani bennünket.
Néhány példa az érzelmi érvénytelenítésre:
"Parancs", hogy érezz másképpen
Mosolyogj.
Légy vidám.
Fel a fejjel!
Lépj túl rajta.
Noj fel.
Éld az életed.
Ne sírj.
Ne aggódj.
Ne légy szomorú.
Hagyd abba a nyafogást.
Hagyd abba a nevetést..
Ne haragudj/sértodj meg, de.
Fogadd el.
Akadj le a témáról.
Felejtsd el.
Ne panaszkodj már.
Ne dramatizálj.
Ne légy olyan érzékeny.
Ne szívd úgy mellre.
Hagyd abba az önsajnálatot.
Ne vegyél mindent magadra.
Tagadás, védekezés
De hát persze, hogy tisztellek téged.
De igenis figyelek rád.
Ez nevetséges (nonszensz, abszurd, stb.)
Csak vicceltem.
Én tényleg nem ítéllek meg annyira, mint hiszed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 17:37:23, kedd
|
| |
| |
Teremtsünk jövőt gyermekeinknek, unokáinknak!
Magyar nyelven MAGYARUL és "MAGYARÁN"!
MAGYARUL = a magyar nyelv törvényeinek betartásával:
elől és tisztán képzett hangokkal, lehetőleg idegen szavak nélkül.
Hangsúly a szó elején, szórend értelem szerint.
"MAGYARÁN" = erkölcsi tett volt, van és lesz!
Marad!
Jósszándékkal szólj, ne fecsegj összevissza!
Ne beszélj mellé!
Ne hazudj!
Mondj igazat tömören, világosan, úgy hogy akinek szánod szavad, az azt meg
is értse!
*
Amikor egy nő új életet hordoz a szíve alatt, akkor Ő VÁRANDÓS
*
1956 - 2006 - (2012) - 2056 A MÉLTÓ SZÁZADIKÉRT!
*
A REND - ÜNNEP - TELJESSÉG igényével a tiszta, tisztességes,
takarékosan tehetős Kárpát-medencéért, Európáért, a Földért.
GYERMEKEINKÉRT, UNOKÁNKÉRT
Minden tisztességes embert, magyart, más nemzetbélit vár
A magyar nyelv VÉDŐREI baráti társaság.
Minden más nemzetbélit tisztelve, minden más nyelvet
megbecsülve őrizzük, gondozzuk, védjük a sajátunkét.
(Jelentkezés az Al. címére küldendő vagy a gépcímre. A védőőrséget
vállalók tanúsítványt kapnak.)
"Szépen, emberül" Alapítvány Közhasznú így 1%-ra és támogatásra jogosult.
Adószám: 18013980-1-42 Cím: 1243 Budapest
Pf.698. szepenemberul@t-online.hu
Erste: 11991102-02123963 Nemz:HU42 1199 1102 0212 3963 0000 0000
0(0-3)6 - 1- 332-65-50 06-70-27-33-872
Kállai Eszter
*
Köszöntjük azokat a magyar nyelvvel hivatalosan foglalkozó szakembereket és
azon más személyeket, szervezeteket, akik támogatják ezt a mozgalmat.
Különösen számítunk a Széchenyi alapította MTA-ra, amelynek legfőbb
hivatása a magyar nyelv
őrzése, gondozása.
Ezt a mozgalmat a magyar nyelvet anyanyelvként használó magyar
nemzetbéliek indították el Kazinczy szellemében:
"A nyelv nem az enyém, nem a tied, az édes mienk", s azt vallják:
nem "beszélni nehéz", hanem mondani valamit, s ez nem nyelvészeti kérdés
elsősorban.
Elfogadják a Róm. Katolikus Egyháznak azt a tanítását:
Az embert elvégzett és elmulasztott tettei: gondolatai, szavai,
cselekedetei minősítik.
Az ember eszméktől vezérelt lény.
Mely eszméért mire képes adja emberségét.
*
Ember! Gondolkozz, kételkedj, kérdezz!
Megfontoltan cselekedj!
TISZTA SZÓVAL A TISZTA ÉGÉRT, VÍZÉRT A TISZTA LELKIISMERETÉRT !
*
/Szépen kérjük azokat, akik a fentiekkel egyetértenek: készítsenek
nyomtatható
változatot és terjesszék, vagy legalább ezt a felhívást tegyék ki nyilvános
helyre./
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 17:31:28, kedd
|
| |
| |
"ELÉG VOLT A HÁBORÚBÓL! Győzzön végre az értelem és a testvétriség! Ennek meg kell valósulnia, ha azt akarjuk, hogy a fegyverek dörgése ne nyomjon el minden más hangot!
A Boldogságos Szűz Mária közbenjárásával szálljon fel imádságunk a Mindenhatóhoz, hogy a kimondatlan szenvedésektől megtépázott népek számára megnyíljanak a kiengesztelődés és a véke új útjai."
(Részlet II. János Pál pápa beszédéből 1994. febr. 5.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 17:20:49, kedd
|
| |
| |
BOLDOGASSZONY ANYÁNK
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Ó Atya Istennek kedves szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Mert sírnak, zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Vedd el országodról ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet,
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Irtsd ki, édes Anyánk az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Fiad ellen sokat, megvalljuk, vétettünk.
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Jézus fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekszed, egy lábig elveszünk.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak, s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
(Nemzeti Imák/Kiadták Székelyudvarhelyen, 2004-ben) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 16:54:34, kedd
|
| |
| |
Ősi Székely Himnusz
Ó, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem!
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét!
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttem, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária
(Nemzeti Imák/Kiadták Székelyudvarhelyen, 2004-ben)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 16:39:30, kedd
|
| |
| |
Magyar ősvallás Ádamtól és Szent Istvántól a XXI. Századig
(3. részlet)
A VI. Magyar Világkongresszusra, Dr. Balogh Sándor, USA
A BOLDOGASSZONY TISZTELET
A kérdés eldöntésében nemzeti hitvilágunk tanulmányozása is segít. Az ősmagyar vallás eredete minden valószínűség szerint visszamegy az őskinyilatkoztatáshoz, mert a történelem nem beszél magyar, szittya vagy szumér profétákról, bár a zsidó profétákon kívül, még az Ószövetség tanúsága szerint is, Isten küldött a különböző népeknek is profétákat, akiknek csak a neveit említi a Biblia, tanításaikat csak elvétve. Az őskinyilatkoztatás és a protoevangélium lényege, hogy Isten küld majd egy Messiást, aki megváltja az emberiséget. Isten nem a magyaroknak vagy pártusoknak ígért vallásalapítót vagy az idegen elnyomástól való megszabadítót, hanem az emberiségnek ígért egy Megváltót aki megnyitja a mennyek országát. A nemzeti vallás hirdetői lealacsonyítják a Boldogasszony szerepét istenanyai méltóságából egy nemzeti szimbólummá. Így téves felfogás lenne őseink vallását mint exkluzív magyar vagy szittya, hun, esetleg pártus vagy szumir vallást értelmezni!
Itt még meg kell jegyeznünk, hogy a protoevangélium, akár csak az ószövetség, nem nevezi meg sem a Messiást, sem szűz Édesanyját, de tartalmaz profetikus részleteket személyeikről. Jézus küldetéséről, és hogy Jézus Isten Fia volt, csak az Ószövetségi próféciákból tudjunk. Ha elvetjük az Ószövetséget, nem tudunk érvelni Jézus megfeszítőivel, hogy Jézus volt az eljövendő Messiás, hogy Jézus ISTEN Fia volt, stb. Ez volt a zsidók tragédiája is, hogy nem ismerték fel Jézusban Isten Fiát, az ígért Megváltót. Az Ószövetség tanúbizonysága nélkül, Jézus csak egy volt a sok vallásalapító közül akik próbálkoztak vallásokat alapítani, és neki véletlenül sikerült.
Visszatérve az ősmagyar valláshoz, egyik jelentős vallási kultúrkincsünk volt a Boldogasszony azaz a BABA tisztelete, amely a szumerokon keresztül Ádám és Éváig vezethető vissza. Így a Boldogasszony tisztelet segít elhelyezni a magyarok ősvallását nagyobb kontextusba, és most ennek a tiszteletnek az eredetét szeretném megvizsgálni, mivel a hivatásos vallástörténészek nem sok figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek, főleg a II. Vatikáni Zsinat után nem, annak ellenére, hogy Zakar András[5] sokat várt ebben a kérdésben a II. Vatikáni zsinattól.
A Boldogasszony eredetileg Isten-anyát jelentett. Mivel azonban az idők múltán az egyisten-hit elhomályosodott, egyes kultúrákban a Boldogasszony személye maga is isten-jelleget vett fel. Azonban a fogalom eredete nem lehet más, mint az Ádamnak adott kinyilatkoztatás illetve ígéret: az Asszony, akinek a gyermeke megtöri majd a Sátán hatalmát! Azt a kultúrhagyományt amely ezt a fogalmat, az őskinyilatkoztatás egyéb elemeivel tovább vitte és ápolta, nevezzük "proto-kereszténységnek," azaz elő-kereszténységnek, mivel hitte és várta a Megváltó Messiás eljövetelét még Jézus születése előtt, sőt, az Ábrahámmal kötött szerződéstől függetlenül és már annak létrejötte előtt is. Mint láttuk, ezek a népek, Ábrahámmal, a zsidóságősatyjával együtt, keresztény szelleműek voltak, mielőtt Jézus megszületett volna, vagy mielőtt Jézusról hallottak volna.
Általánosan elfogadott vélemény, hogy Isten Ábrahám illetve a zsidók kiválasztása előtt, és még azután is, nem hagyta magára az emberiséget, és küldött nekik is profétákat és elismerte azok papjait is. Így például az ószövetségi idők legismertebb papja volt Melchizedek, akit az ószövetségi történészek és teológusok "pap-királyként" emlegetnek. Melchizedek Ábrahám kortársa volt, akinek Ábrahám maga is áldozatot mutatott be, így elismerve annak felsőbbségét.[6] Azonkivül volt egy másik nem-zsidó pap, Balaam, aki "kedves volt Isten előtt" (lásd Számok, 22-24) és még a Messiás eljöttét is megjövendölte (u.o., 24:17-19).
Végül a három királyok, akik elsőkként imádták Jézust, szintén nem-zsidók voltak. Tehát a Biblia bőven ad bizonyságot a protokereszténység létezéséről. Hogy a szumirok is a proto-keresztény kultúrkörbe estek, a Boldogasszony fogalma mellett világosan bizonyítja, hogy a választott Ábráham is Úr városában élt, és onnan vándorolt Isten utasítására a későbbi Izrael területére. Így Szumer nemcsak földrajzilag esik egybe a Paradicsom valószínű helyével, hanem egyenesen a proto-keresztény idővonal közepében foglal helyet.
Most pedig ugorjunk pár ezer esztendőt. A magyarok, több ezer éves vándorlás után megjelennek a Kárpátoknál. A hagyomány szerint vezérük, Álmos, születését a Turul madár, aki őseink hitvilágában Istent (Szentlélek?) jelképezte, előre bejelentette. Így valószínűsíthető, hogy Álmos maga, és leszármazottai, Árpádtól Gézán és Szent Istvánon keresztül, az ószövetségi Melchizedek rendje szerinti pap-királyok voltak, akik táltosok segítségével Istennek áldozatot mutattak be népükért.
Az sincs kizárva, hogy táltosaink és mágusaink is proto-keresztény papok voltak, akik azonban a zsidók tévedésébe estek és nemzeti vallást kerestek a kereszténységben, azért vetették el a nyugati hittérítők által hirdetett és bevezetett "új" vallást.
Jól megindokolt politikai meggondolástól indíttatva, ami lehetséges, hogy isteni sugallattal is párosult, Géza nyugati keresztény misszionáriusokat hívott be. Lehet érvelni, hogy Géza fejedelem a nyugati kereszténységet azért választotta, mert az a nemzet érdekeit jobban szolgálta. Azonban fia, aki már keresztényként nevelkedett, és minden valószínűség szerint mélyen hitt a keresztény tanításban, és a kereszténységben természetfeletti célokat (is?) szolgáló vallást látott. Ezért folytatta Géza munkáját és szívesen látta a nyugatról jött papokat, akik közül az első püspökök is kikerültek. Ezek egyike, Szent Gellért püspök, felismerte, hogy a Boldogasszony, akit a magyarok tiszteltek, nem más, mint a történelmi Szűz Mária, és tanácsolta Istvánnak, hogy a Boldogasszonynak adjanak nevet, hívják Szűz Máriának, Szűzanyának. Így Gellért tanácsára, István egyesítette a két fogalmat, és így lettek magyar őseink, egy generáción belül nagy Mária-tisztelők. A magyarságban az ősi proto-kereszténység és a történelmi kereszténység egyesült.
Ezzel mi a kereszténységen belül nem az Ábrahámig visszamenő "judeo" vonalat, hanem az Ádámig visszamenő ős- illetve proto-kereszténységet képviseljük.
Ezért szerencsésebb lenne, ha püspökeink illetve a Püspöki Kar ezt megértenék és újra tudatosítanák nemzetünk körében, ahelyett, hogy minden disztinkció nélkül támadják ezt a felfogást. Radics Géza[7] idéz egy írást a Heti Világgazdaság 2OO3 szeptember 27-i számából, amelyben Pápai Lajos győri megyéspüspök bírálja azokat a tanokat és nézeteket "amelyek szerint a kereszténység és az ősmagyar 'pogány' hitvilág elvei összeegyeztethetők. Pápai püspök úr szerint "Az ilyen keresztényellenes támadásoknak helyet adó, azt valló, azt vállaló vagy támogató mozgalmakkal, sajtóval, egy gyékényen nem árulunk." Tény, hogy vannak szélsőséges, sőt, pogány képviselői is ennek a mozgalomnak, mint azt Radics is elísmeri, azonban a Boldogasszony tisztelete, Gellért püspöktől Zakar Andrásig és az erdélyi Lukács Atyáig, elfogadott része a katolikus tanoknak, amelyek nem csak Ábrahámig, hanem Ádámig vezetik vissza a keresztény üdvtörténetet. A prófétai hivatás nem csak az ószövetségben létezett, hanem az mai is működik. A katolikus katekizmus jelen időben írja, hogy "Krisztus ... a prófétai hivatást nem csak a hierarchia ...
hanem a hívek által is gyakorolja."[8] Joseph Ianuzzi OSJ Atya a Milleneummal és a végső időkkel fogalkozó, Imprimaturral ellátott könyvének előszavában, erre hivatkozva, azt írja, hogy "nincs hely kétkedésre a proféciai kinyilatkoztatással kapcsolatban, mikor az eredeti."[9] Majd hozzáadja, hogy "századokon át a hívők, hithű tanubizonyságuk erejével nyiltan és körültekintően, Istennek és az Egyháznak engedelmeskedve gyakorolták ezt a prófétai hivatást. Ezáltal gazdagították az Egyházat dogmái kidolgozásában és tanítói hivatalában."[10] A szenttéavatási folyamat is a nép önkéntes tiszteletével kezdődik illetve azon alapul. Úgy tűnik, hogy a Boldogasszony vagy Baba Mária tisztelet is az őskinyilatkoztatásból és a protokeresztény tanokból ered, és a sensus fidei kategóriába tartozik.
A Dési ferences kolostorban élő Lukács Atya (Ft. Daczó Árpád, O.F.M.), több éves munkájának a gyümölcse a Csíksomlyó titka című könyv, amelyben őseink Máriatiszteletéről ír. Szakács Gábor készített a Demokratában interjút Lukács Atyával, amelyben a ferences atya felveti és meg is válaszolja a magyarok különleges máriatiszteletének a magyarázatát: "Honnan tudta népünk, hogy ezt a csodálatos istenasszonyt mar kezdettől Boldogasszonynak nevezze el? Könyvemben erre is rátérek. Valószinüleg azért, mert eleink ismerték a protoevangéliumot, vagyis az őskinyilatkoztatást."[11]
Megértés és támogatás helyett Lukács Atya józan és jószándékú munkája megnemértést és elzárkózást talált. Azzal is vádolták, hogy "pogány alapokra akarja visszavezetni a Csíksomlyói Szűz Mária tiszteletet." Ez és ehhez hasonló vádak tévesen szűkítik le a "kereszténység" fogalmát: a protoevangéliumot elvetik és ahelyett csak az Ábrahámmal kötött szövetségig vezetik vissza a kereszténységet, és az általánosan elismert "proto-kereszténységet" pogánynak nyilvánítják. Ez a negatív és téves hozzáállás mind a rövid, mind a hosszú távon csak árt a híveknek és az Egyháznak. A protokereszténység elvetésének másik következménye a Melchizedek rendje szerinti papság elvetése. Ha a Boldogasszonyban hívő őseink pogányok voltak, Melchizedek is pogány volt, tehát Jézus is pogány pap lett volna!
Könyvében Lukács Atya is beszámol, hogy "... jó magyar emberek ... szellemi utakat keresnek .... Valami új magyar vallásról is álmodoznak, amelyiknek vezércsillaga éppen a Baba Mária lenne, az ősi Boldogasszonyunk."[12] Ez a felismerés és a kérdés tisztázásának fontossága sürgette Lukács Atyát munkájának mielőbbi megírására. Ha ez fontos volt Lukács Atyának, mennyivel fontosabb lenne a magyar hierarchiának foglalkozni ezzel a jóindulatú világi kezdeményezéssel és azt helyes irányba terelni ahelyett, hogy rájuk kényszerítenék a sokkal kevésbé megalapozott "judeo-kereszténységet"? Sőt, egy lépéssel továbbmenve, nem lehetne-e javasolni, hogy Mária Országának a teológusai és püspökei, Zakar András munkáját folytatva, elől járjanak és jó példát mutassanak más népeknek a kereszténység igazi gyökereinek megértésében és feltárásában? Elvégre itt saját nemzeti őstörténelmünkről van szó.
Németh László[13] (aki nem azonos a "Minőség forradalma" írójával) "A Regnum Marianum állameszme" című részletes tanulmányában rámutat,[14] egyetértve más szerzőkkel, hogy "a magyarság megtérésekor a magyarok ősi istenasszony kultusza elősegítette a keresztény értelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz kiválasztását.... A magyar katolikus megújulás Mária-tisztelete a magyar lélek időszerű igényeinek megfelelően sajátos, normatív jelleget öltött. Néha más népeknél is találunk a Mária-tiszteletben nemzeti színt, de ez nem kristályosodott ki olyan formában, mint a magyar Regnum Marianum."
Németh megemlíti a legendát, ahol a Szent Szűz tervében "Géza fejedelem születendő gyermeke viszi majd a főszerepet. A legenda szerint a Szent Szűz megjelenik Gézának, és figyelmezteti a születendő gyermek hivatására."
Így tehát "A Nagyasszony, a Boldogasszony tiszteletét őstörténetünk egyik nehezen vitatható tényének kell tekintenünk. Ősi, szkíta kori, nem keresztény, nem is egyszerűen pogány, hanem "ős-kinyilatkoztatásból" jövő hagyomány birtokosai vagyunk, amint azt Badiny Jós is mondja."
Szent Gellért legendájának Toldy-féle múlt századi fordításából egyértelmű, hogy a szent férfiú egyenesen tanácsolta, miszerint Szűz Máriát hívják Magyarországon "Boldogasszonynak" vagy "ez világnak nagy asszonyának". Gellért a népi hagyományt használta fel a Szűz Mária tisztelet elfogadtatására.
Ezt a tényt azonban két sajnálatos fejlemény nagyon elhomályosítja. A nyugatról (főleg Németország és Svájc) származó reformáció a Szűz Mária-tiszteletet elvetette, illetve azt tévesen, bálványimádásnak tekintette, Luter Márton és Kalvin személyes tanítása ellenére. DAVE Armstrong, a luteránusból katolikussá lett amerikai konvert szerint Luter hitt a Szeplötelen Fogantatásban, Mária Istenanyaságában és mennybevitelében. A Máriatiszteletet Luter azzal indokolta 1531 évi karácsonyi beszédében, hogy Ö "a legmagasabb az asszonyok közt, és a Kereszténység legnemesebb ékszere Krisztus után.... Ö a megszemélyesült nemesség, bölcsesség és szentség.
Mi soha nem tisztelhetjük Öt eléggé. Mégis a tisztelet és dicséret nem szabad, hogy megsértse Krisztust vagy a Szentírást..." Armstrong szerint Luter máriatisztelete közelebb volt a katolikus Egyházéhoz, mint a mai luteránusokéhoz.
Luter német követői ezt azzal racionalizálják, hogy Luter mariologiája az ágostonrendi múltjának a maradványa, tehát nem veszik komolyan alapítójuk nézeteit ezen a téren. Nálunk a protestáns Heltai Gáspárnál Szűz Mária helyébe - a Hartvik-legendát követő Bonfini szövegének magyar fordításában - maga az Isten lépett. Németh megemlíti - a katolikus-protestáns ellentét jellemzésére - a protestáns Magyari István könyvét, aki 1602-ben a pápistákat újítóknak nevezi, akik bevezették többek közt "az Boldogasszony és több Szentek ünnepe ülését". Magyari kimondja a bálványozás bűnét, amelyért az Úristen ostorozza a magyarságot.
Ez a nyugatról származó tévhit annyira beleivódott tudatunkba, hogy még a Mária országa című írás, amelyet jelen írásomhoz is felhasználtam, talán tudat alatt, de ezt a tévhitet terjeszti utolsó mondatában, mikor "Boldogasszony-imádásról" ír:: "A Regnum Marianum alapjául szolgáló Boldogasszony-imádás sajátosan magyar jellegét, hazafiságát, karizmáját, bizakodást sugárzó erejét mutatja a XVIII. században első himnuszunknak tett ének:
Boldogasszony anyánk, Régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, Így szólít meg hazánk...
Bár ebből a Németh László által idézett első versszakból nem tűnik ki, hogy a vers illetve ősi himnuszunkban megnyilvánuló "Mária kultusz" Mária-tiszteletet vagy Mária-"imádást" jelent, de ha végigolvassuk a 12 szakaszos éneket, egyértelmű választ kapunk. A 10. szakasz így szól:
Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,
De könyörögj értünk s Hozzája megtérünk...
Ebből látható, hogy Mária csak könyöröghet értünk isteni Fiánál, de ő maga nem Isten! Anélkül, hogy a protestáns hit-tételeket kritizálnánk, ki kell mondanunk, hogy a Boldogasszony-tisztelet, idegen szóval "kultusz," nem azonos az "imádással," és nem szolgál magyar nemzeti érdeket a két fogalom összekeverése. Azonkívül azt is meg kell érteni protestáns honfitársainknak, hogy míg Nyugat-Európában nem létezett a miénkhez hasonló ősi Boldogasszony-tisztelet, nálunk a Boldogasszony-kultusz sokkal ősibb nemzeti hagyomány, mint a katolikus Mária-tisztelet. A Boldogasszony tisztelet nemcsak sokkal idősebb, mint az Ábrahámtól származó zsidó vallás, hanem egyenesen Ádámig és Éváig illetve az őskinyilatkoztatásig vezethető vissza. Így tehát a 16. században nyugatról indult és idekerült reformáció kedvéért elvetni ősi magyar hagyományunkat bibliailag megalapozatlan, és lényegében félreértésen alapul, és így téves álláspont. A protestáns vallás álláspontjának érdekes közjogi következménye is van. Szegfü szerint a Regnum Marianumnak koronázott királya csak katolikus lehet, aki tiszteli a Regnum Marianum koronázott királynőjét, a Baba Máriát. Mint tudjuk, a Szent Koronán is előkelő helyen szerepel Szűz Mária. Ezért a szebb magyar jövő érdekében szükséges nemzeti összefogás megköveteli, hogy ezen az alapon is egységesek legyünk. Ha ezt nem is követné dogmatikai és egyházszervezeti egyesülés, a közös Boldogasszony tisztelet mindenesetre közelebb hozná a magyar keresztény/keresztyén vallásokat egymáshoz.
Itt kell sajnálattal beszélnünk a másik egység-bontó kezdeményezésről, amire már hivatkoztunk: a "magyar vallás" megteremtésére irányuló törekvésekről amelyek hasonlóak a jeruzsálemi Szanhedrin állaspontjához. Mint Niebuhr felismerte, a zsidóság két részre szakadt, és a spirituális megváltót várók elfogadták Jézust, és ők lettek a kereszténység alapító tagjai és apostolai, míg a forradalmár Messiást váró Szanhedrin követői megmaradtak zsidónak a mai napig.
Minden kezdeményezés, amely az egyetemes kereszténységből partikuláris "nemzeti vallást," vagy "magyar hitet" akar kialakítani[15], mint fentebb láttuk, egyrészt félreérti Jézus isteni küldetését és ugyanabba a hibába esik, amelybe a zsidók vezetői, a Szanhedrin, estek mikor Jézus keresztrefeszítését követelték Pilátustól, mivel Jézus nem nemzeti politikával foglalkozott. Ezek a kereszténységet és a papságot azért kritizálják, mert megmaradt természetfeletti értékeket valló és hirdető vallásnak nemzeti ideológiává válás helyett.
Másrészt a magyar hit pártosai feleslegesen és esetleg tragikus következményekkel megosztja a magyarságot is. A magyar nemzet többsége vallja és elfogadja, hogy kereszténység természetfeletti vallás, amely lelki ügyekkel foglalkozik, és nem nemzeti ideológia, bár a kettő közt nincs ellentét és lehet átfedés, de a kettő semmi esetre nem azonos. A történelemből tudjuk, hogy vallási különbségek milyen ellenségeskedést tudnak okozni. Erre most semmi szükség nincs! . A politikai megosztottság mellett amúgy is vannak vallási ellentétek hivők és nem hívők, katolikus és protestáns vallások közt. Sőt, még a zsidóság is megoszlott: vannak kulturálisan asszimilálódott, zsidó vallást követő magyarok, és vannak akik a magyarságban automatikusan és alaptalanul zsidóellenességet, antiszemitizmust látnak. Nincs szükség a magyarságot még egy irányba megosztani. Inkább a nemzet egységesítésén kellene minden magyarnak dolgoznia.
Érdekes, hogy a nemzeti vallás alapjai, ahogy azt a Szanhedrin is bizonyította, a Ószövetségi Bibliában is megtalálhatók, mégis a "magyar hit" apostolai közül sokan, Zajti Ferencet követve, elvetik az Ószövetséget mert az a nemzeti vallás nem magyar hanem zsidó. Azonban Zajti Ferencnek csak részben van igaza, mikor az egyházatyákról azt írta, hogy az "ótestamentum szellemével jézusi módra szembeszállva akarták és törekedtek keresztülvinni az attól való végleges elszakadást."[16] Egyrészt az Ószövetség szellemisége kedvez a nemzeti vallásnak. Másrészt Zajti nem veszi figyelembe, hogy a szükséges elszakadás már maga Jézus illetve Szent Pál[17] idejében megtörtént. nemcsak a nemzeti-vallás szellemétől, hanem a zsidó kultúra külsőségeket hangsúlyozó szellemétől is. Jézus és a kereszténnyé lett zsidóság már rég megtisztította a keresztény hitet az Ószövetség nemzeti, ideiglenes jellegű tanításaitól, az "ótestamentum szellemétől," és felszabadította az emberiséget a régi Törvény alól anélkül, hogy az Ószövetséget a maga teljességében, annak maradandó értékű részeitől, főleg a Jézusra vonatkozó próféciákat elvetették volna.
Zajti idézi az irgalmas szamaritánus esetét[18], de nyilván nem érti annak lényegét. Jézus azt akarta ezzel a példabeszéddel kimutatni, hogy a felebaráti szeretet egyetemes, mindenkire vonatkozik, zsidóra és nem-zsidóra egyaránt, szemben a partikuláris zsidó felfogással, akik a felebaráti szeretet csak zsidókra vonatkoztatták. Így nincs szükség az Ószövetség teljes elvetésére, mint azt Zajtiék javasolják. Sőt, mivel az őskinyilatkoztatás alapján nem lehet Jézus messiási küldetését igazolni (ahogy a Boldogasszony személyét sem lehetett felismerni őseinknek), az Ószövetség általuk javasolt "végleges" elvetésével Jézus küldetését teszik igazolhatatlanná. Ha nincs Ószövetség, nemcsak kereszténység nincs, hanem Jézus-hit sem. Azonban Zajti ennél sokkal ravaszabb. Az Ószövetségből kiválogatja azt, ami az ő nemzeti vallást támogató álláspontját látszik igazolni, hogy t.i. Jézus nem zsidó, hanem pártus volt.
Itt egy súlyos félremagyarázást kell megemlíteni: Zajti különböző fordításokat idéz Ezekiel próféta 38. fejezetének egy részéről[19] annak bizonyítására, hogy Isten az Ábrahámnak tett ígéretet áttette Gógra. Egy mondat különböző fordításainak összehasonlításával eltereli a figyelmet a szöveg többi részéről. Az történt ugyanis, hogy Isten meg akarta büntetni a zsidóságot, mivel azok letértek a helyes útról, és Góg seregeit akarta használni mint "Isten ostora." Azonban miután Gog megbüntette a zsidókat, Isten megsemmisíti Góg seregeit is,[20] így bizonyítja hatalmát mindkét nép felett. Tehát legalább is Ezekielnél szó sincs arról, hogy Góg népe lett volna az újonnan "választott nép," ha a teljes szöveget nézzük. Csupán az Isten ostora" szerepet töltötték be, arra kaptak küldetést, "választottságot".
Végül, Zajti követőinek állításai nemcsak tévesek az Ószövetséget és Jézus tanítását illetően, hanem, mint láttuk, súlyosan megosztják a ma élő keresztény/keresztyén magyarságot is, pont amikor a nemzet történelmének talán legnagyobb válságát éli. Lehetne és kellene "magyar ideológiát" kialakítani, de anélkül, hogy a nemzetet vallási alapon megosszuk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 11:42:36, kedd
|
| |
| |
Belehalunk, ha kihalnak a méhek
2007.04.16 17:26
Lehetséges, hogy a mobiltelefonok felelősek méhek ezreinek rejtélyes
eltűnéséért.
A rovarok rendkívül fontosak az ökoszisztéma fenntartásához, kipusztulásuk
akár az emberi faj végét is jelentheti.
Az Egyesült Államokban a méhészek által tartott rovarok kétharmada
odaveszett,
valószínűleg a mobiltelefonok káros hatása miatt:
a rovarok hirtelen elhagyták a kast, és nem tértek vissza.
A jelenség már Európában is megfigyelhető: egy vezető brit méhész, John
Chapple elmondta,
hogy 40 méhkasból 23-at egyszerűen otthagytak az apró állatok.
Gyilkos mobilok?
Tudósok szerint az ok az lehet, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott
jelek zavarják a méhek természetes radarját, amelynek segítségével a rovarok
visszatalálnak a kasukba pollengyűjtő körútjuk után.
Egy német kutató szerint a méhek nem repültek vissza a kasba, ha annak
közelébe mobiltelefont tettek.
Az elveszett, zavarodott méhek a természetben hamarosan elpusztulnak.
A telefonok a harmadik legnagyobb veszélyt jelentik a Föld méhpopulációjára,
amelynek nagysága az 1970-es évek óta 60 százalékkal csökkent.
Nem az egyetlen veszély
Az újonnan felbukkant jelenség előtt a méheket egy Indonéziából származó
parazita tizedelte
Nagy-Britanniában.
A tudósok megtalálták ugyan az ellenszert, és a méhészek által tartott rajok
egy részét még sikerült
megmenteni, a vadon élő, mézet készítő méhek legnagyobb része elpusztult.
Veszély azonban nemcsak a mézet készítő, hanem a poszméhekre is leselkedik.
A füves területeken elő méhek, amelyek rendkívül fontos szerepet játszanak a
virágok beporzásában,
egyre nehezebben tudnak megélni, mivel a réteket egyre többször kaszálják,
így a késő nyári virágoknak esélyük sincs szirmot bontani.
Belehalnánk
A méhek jelentőségét már az 1600-as években felismerte egy brit mezőgazdász:
Gervase Markham szerint az apró rovarok minden állat közül a legfontosabbak
és leghasznosabbak
az ember számára.
Albert Einstein egyszer állítólag kiszámolta:
ha a méhek egyszer csak eltűnnének a Föld színéről, az emberiség nem lenne
képes életben maradni
négy évnél tovább.
http://inforadio.hu/hir/tudomany/hir-116172
Egy apró híradalék ahhoz: miért hamis az a kérdésfeltevés a Tubes kapcsán:
bánáti bazsarózsa, vagy az emberek.
Mindkettő rólunk, emberekről szól.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-17 11:39:52, kedd
|
| |
| |
Földanya Dalfesztivál
zenés-verses találkozó egy tiszta, békés holnapért
Immár 10. éve a Föld Napja alkalmából
2007. április 21-én, szombaton
14-21 óráig
a Békásmegyeri Közösségi Házban
(Bp. III. Csobánka tér 5.)
A program megálmodója és házigazdája:
Labant Csaba
dalszerző-előadóművész, a béke utazó nagykövete
Sztárvendégek:
Dévai Nagy Kamilla
Prof. Dr. Papp Lajos
Tolcsvay Béla
Huzella Péter
Csizmadia Sándor
Kercsmár Zsolt
Szalai Éva
Schirilla Gyuri
Bacsa Ferenc
Bordi András
Alexander Horsch
A Krónikás Zenede diákjai
és még sokan mások
A belépés ingyenes.
Adományokat köszönettel fogadunk.
A szünetekben és az est végén CD dedikálás.
Ajándékok, biosütemény kóstoló.
Támogatóink útlevelet kapnak, mely egy békés jövőbe hivatott
beléptetni.
Minden rendezvényünkön pecsételünk bele.
A szünetekben Székelyföldről külön erre az alkalomra érkezett
varroda népi ruhái, és korondi faékszerek,
valamint hímzett öltözetek vására.
Szeretettel várunk!
Csillagösvény Alapítvány
70/380 4940
csillagosvenyalapitvany@gmail.com |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2007. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
225 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 363
- e Hét: 1200
- e Hónap: 9804
- e Év: 45745
|
|
|
Offline
