|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 13:05:59, péntek
|
| |
| |
Hetven vasútvonalon állnak le vonatok jövőre
[2007. Apr. 15. 08:46]
Hetven vonalán nem tudja finanszírozni a személyszállítást, így vonatai egy részének leállítására kényszerülhet a MÁV 2008-ban. A mostani menetrend fenntartásához 41 milliárd hiányzik.
A vasút leépítéséről vagy terven felüli pénzeléséről nincs döntés - írja a Népszabadság. A lap úgy értesült, hogy öt változatban vizsgálja a közlekedési tárca a MÁV 2008-as menetrendjének tervét. A papírra vetett forgatókönyvek közül kettő (a C és a D jelű) azzal számol, hogy a MÁV Start Zrt. (az állami vasút július elején magalakuló személyszállító cége) a költségvetés és a konvergenciaprogram kereteit meghaladó támogatással közlekedteti majd vonatait. A megszabott finanszírozási keretekbe beszorítható (A, B és E jelű) változatok szerint viszont a 14 szárnyvonalon decemberben elrendelt forgalomszüneteltetést a vasútvonalak mintegy felére ki kellene terjeszteni. A kiadáscsökkentő intézkedéseket az tenné teljessé, hogy a MÁV megmaradó hálózatán is ritkábban közlekednének a személyvonatok.
Jelenlegi menetrendje változatlanul hagyásához 131 milliárd forint állami költségtérítésre lenne szüksége 2008-ban a MÁV Startnak. Ebből az összegből a 2006 decemberében 13-14 százalékos menetrendbővítést végrehajtó vasút, ahogy az idén, úgy jövőre is, 1,18 millió vonatot közlekedtethetne. Ennek a C jelű, tehát nem a leginkább favorizált tervváltozatnak a támogatásigénye viszont 41 milliárd forinttal lépi túl a vasúti személyszállításra idén rendelkezésre álló, és egyúttal jövőre is változatlan összegben betervezett keretet. A MÁV a személyszállítási közszolgáltatásokra és a pályahasználati költségek fedezésére 102,9 milliárd forintot kap az államtól. Ebből 90 milliárdot fordítanak a személyszállításra.
Forrás: Népszabadság, hvg.hu
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 13:03:06, péntek
|
| |
| |
Tavaszi nagytakarítás Szentesen
[2007. Apr. 16. 00:08]
A Szentes városában zajló hulladékból termék kiállításhoz kapcsolódó környezetvédelmi programsorozat keretében átfogó tavaszi nagytakarítás volt, melyet a helyi iskolák végeztek. 10 helyszínen 400 zsák szemetet gyűjtöttek a diákok.
Szentes város Önkormányzatának és Városellátó Intézményének kezdeményezésére 10 helyi iskola 130 diákja jelentkezett és tisztította meg a várost az illegálisan elhagyott hulladékoktól. Az ÖKO-Pack Kht. is részt vett az akcióban, mint a Városellátó Intézmény partnere.
10 különböző helyszínen folyt a munka, főleg a bekötőutak mentét és a súlyosan szennyezett területeket érintették a lelkes csapatok. Az egész napos kemény munka eredményeképpen nem kevesebb, mint 25 köbméter szemetet szedtek össze a csapatok, amit 5 teherautóval kellett elszállítani (400 szemeteszsák)!
Az eredmények közé tartozik továbbá, hogy a résztvevők találtak egy illegális szemétlerakót is, ahonnan egyértelmű nyomok vezetnek az elkövető telkére. Ezen szabálysértés kivizsgálását a helyi Közterület-felügyelet megkezdte.
A gyerekek számára azonban a legnagyobb siker egy hatalmas teherautó alkatrész volt, melyet a szomszédban lévő vastelepen készpénzre válthattak. Érthetetlen volt számukra, hogy miért nem a hulladék tulajdonosa váltotta be a forgózsámolyt. Megdöbbentő volt számukra továbbá, hogy a szelektíven zsákszámra összegyűjtött palackokat valaki nem a közeli gyűjtőszigeten dobja ki, hanem a természetben helyezi el.
A környezettudatos és elszánt diákok hamburgerutalványt kaptak ajándékba, melyet a helyi népszerű étkezdében váltják majd be a csapatok a tavaszi szünetben.
A környezettudatos viselkedésre és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára kívánták felhívni a figyelmet a szervezők, s remélik ezentúl a szemetelők inkább a 39 szelektív gyűjtőszigetet látogatják majd a nádas helyett!
További képek sajtószobánkban >>>
Hankó Gergely
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 13:00:38, péntek
|
| |
| |
Lenkovics Barnabás zöld ügyei
[2007. Apr. 13. 06:10]
Lenkovics Barnabás jogász professzort, aki közel hat évig volt általános hatáskörű országgyűlési biztos, az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta. Lenkovics Barnabás a bírói széket április 21-én foglalja el. Az általános biztos és helyettese elé átlagosan évi hatezer ügy került, ez a hat év alatt 35-36 ezer panaszt, vagy vizsgálatot jelentett. Az ombudsman a Greenfo számára foglalt össze néhány zöld ügyet.
Mangel Gyöngyi: A közvélemény számára talán az a jelentés a legismertebb, amelyet az augusztus huszadikai vihar után készítettek. Este, a tűzijáték kezdetének idején óriási, orkán erejű vihar érte el a fővárost, és éppen a Duna partjainál csapott le, ahol az ünneplő tömeg várakozott, emiatt többen az életüket vesztették. Ezt a hatalmas szelet sokan már a globális felmelegedés jelének tartják. A tragédia után az Országgyűlési Biztosok Hivatala jelentést adott ki, amelyben a rendezvény előkészítését, lebonyolítását is vizsgálták. Önök a jelentésben a Miniszterelnöki Hivatal felelősségét is felvetették, és ajánlásukban javaslatokat tettek arra, hogy a hasonló tragédiákat hogyan lehetne elkerülni. A napvilágra jutott információk alapján úgy látszott, hogy a MEH hárítani igyekezett a felelősséget.
Lenkovics Barnabás: Mi több törvénymódosításra tettünk javaslatot, amelyek egyértelművé teszik a rendező szerv felelősségét. Azt ajánlottuk, hogy minden ilyen nagy rendezvény esetében nevezzenek ki egy felelős személyt, akinek döntési joga van, és akinek egyben kötelessége is lesz a rendezvényt lefújása, ha hasonló életveszélyes helyzet merül fel, de már akkor is, ha ennek csupán a valószínűsége elég nagy. Tavaly augusztusban az volt a fő probléma, hogy a tűzijáték idején nem volt ilyen személy, vagy egyértelműen felelőssé tehető szervezet. Az egész rendezvénysorozat megrendelője, és az állam oldaláról a finanszírozója is a MEH volt, ezért nekünk ennek az intézménynek a felelősségét kellett megállapítanunk. A konkrét személyi, vagy az esetleges fegyelmi felelősség megállapítása nem a biztosok feladata, hanem a munkajogi kérdésekkel foglalkozó felettes szervezeté. A jelentés után a katasztrófavédelem, a rendőrség, a meteorológiai szolgálat, de leginkább a Miniszterelnöki Hivatal megkérdőjelezte az ombudsmanok szigorát, és arra hivatkoztak, hogy nem lehetett ekkora viharra számítani. Még olyan véleményt is hallottunk, mely szerint az állampolgárok a felelősek, minek mentek oda.
Azért a biztosok ajánlásának mindenképpen volt foganatja. Január közepén is volt egy emlékezetes nagy szélvihar, ami Angliában, Németországban, Dániában emberéleteket követelt, és Magyarország felé közeledett. Érdekes módon akkor jók voltak az előkészületek. Két nappal korábban már minden híradás figyelmeztetett a lehetséges veszélyre, időben összeült a Fővárosi Védelmi Bizottság, és figyelmeztették az állampolgárokat. Nálunk nem is következett be újabb haláleset, sem pedig számottevő vagyoni kár. Ez mutatja, hogy nem baj, ha az érintett intézmények vitatkoztak a biztosok véleményével, a fontos az, hogy tanultak a hibáikból, és még a kisebb veszély esetén is nagyobb hatékonysággal munkálkodtak a megelőzésen, hiszen mindig azon van a hangsúly.
Mangel Gyöngyi: Egy másik, részben környezeti ügy, ami nagyon nagy vihart kavart, a kecskeméti Malom Center ügye. Egy már felépült bevásárló és szórakoztató központról van szó, amelynél az építés előtt és alatt nagyon sok jogi probléma adódott. Környezetvédő szervezetek és helyi lakosok fordultak az ombudsman hivatalához, mert szerintük nem a jogszabályoknak megfelelően történt a beruházás. Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt, a civilek több határozat ellen fellebbezést nyújtottak be, ügyészi vizsgálatok és bírósági eljárások indultak. Többévi pereskedés után a Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy már a telek kialakítása is jogsértő volt, vagyis jogilag nem is létezik az a telek, amire építési engedélyt adtak ki. Az épület viszont áll, a bevásárlóközpont működik, de az eredeti állapot visszaállítására, vagyis a bontásra nincs határozat. Úgy tűnik, hogy a helyiek, a környezetvédők igaza ellenére a beruházó érdeke az első. Milyen tanulsággal szolgál ez a Malom Center ügy?
Lenkovics Barnabás: Nagyon sok problémát, joghézagot, hibát, hozott a felszínre a Malom Center ügye. Azzal kezdődött, hogy a helyi védettség alatt álló öreg malom, amiről a nevét kapta a bevásárló központ, védettségének a megszüntetése nem történt meg, és a lebontása is szabálytalan volt. A bontást követően, a mélyépítési munkák során nem történt meg a régészeti feltárás, amit mindig előírnak ilyen beruházásnál. Később jött a telekalakítás problémája, ott közterületet használtak fel jogtalanul. Azóta egy másik ítélet a földhivatali bejegyzést is megsemmisítette, vagyis a bíróságok döntései is visszaigazolták a hibákat, amiket megállapítottunk, illetve a biztosi hivatal ajánlásait.
A jogsértések mellett van egy másik nagyon súlyos probléma. A Malom Center a történelmi városközpontba épült, ami nemcsak nemzeti kulturális örökségünk része, hanem a kecskemétieknek büszkesége, az identitástudatuk szerves része. Ebbe most bekerült egy olyan objektum, ami nem illik oda, nem illeszkedik a városképbe. De nem mérték fel a bevásárlóközpont hatásait az épített környezetre és az infrastruktúrára sem. Az ilyen, nagy tömegeket vonzó létesítmények túlzsúfolttá teszik a környezetüket, nő az autóforgalom, a levegőszennyezés, a zajszennyezés, a környezeti rezgés.
A bevásárlóközpont esztétikai értelemben rombolja a városképet, növeli a környezetszennyezést, de a legsúlyosabb talán az, hogy a Malom Centerbe koncentrált kereskedelmi és szolgáltató tevékenység nem a helyi érdekeket szolgálja. Az itt megjelenő tulajdonosi kör nem azonos a helyi kisipari, szolgáltatói, kereskedelmi és vendéglátási háttérrel. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen hatalmas bevásárlóközpont megnyitásával általában háromszáz kisvállalkozás megy tönkre. Butikosok, étterem tulajdonosok, kisiparosok, javítóműhelyek zárják be a boltjaikat, úgy 30 km-es körzetben. Ha a látszólag kényelmes és gazdag kínálatú hipermarketek és szupermarketeknek, valamint a bevásárlóközpontok, a plazák beengedésének nem szabunk törvényi feltételeket, akkor azok a magyar termelési és kereskedelmi hátteret teszik tönkre. Mára már kiderült, hogy az olcsó, rossz minőségű termékeknek milyen nagy a veszélye, gondoljunk a mérgezett, vagy az átcímkézett élelmiszerekre, az élelmiszerként árusított ,,hulladékokra". Azóta hasonló problémák egész sora jött felszínre, amin el kell gondolkodnunk. Ma már köztudott, hogy a plazák a fogyasztói társadalom szentélyei, a fiatalok egy része nem könyvtárba vagy színházba jár, hanem a bevásárlóközpontokban tölti a szabad idejét, elmegy ,,shoppingolni". Ez az élvezeteket kereső, hedonista, pazarló életmódra szoktat, és már vannak olyan fiatalok is, akik a plazákban ,,szocializálódnak". Ez csak a tőkés, pénzügyi befektető csoportnak hoz hasznot. Vajon felmérte-e valaki, hogy milyen társadalmi, gazdasági környezeti hatásai vannak ennek?
A bevásárlóközpontok építésére ma nincs törvényi szabályozás. Ha a városok közepén épülnek, esztétikai és környezeti szempontból okoznak kárt, vagy rontják a városképet. Ha zöldmezős beruházásként a városokon kívül épülnek, akkor természetvédelmi aggályok merülhetnek fel. A finnek, a svédek, a norvégok, a dánok, és az írek külön törvényben szabályozták, hogy hány négyzetméter lehet egy bevásárlóközpont, hogyan működhet, hogyan lehet megközelíteni, vagyis csak szigorú feltételekhez kötötten építhetők, és a történelmi belvárosokban a legszigorúbbak a korlátok. Ennek a nagyon bonyolult ügynek az volt a végkicsengése, hogy azt javasoltuk, szülessen nálunk is jogszabály az építkezésre, kövessük a legfejlettebb országok példáját.
Mangel Gyöngyi: A közelmúlt egy másik jelentős ügye a Zengő, illetve a Tubes. A pécsi és Pécs környéki lakosok, valamint különböző környezetvédelmi szervezetek, így a Védegylet és a Greenpeace is tiltakozott az ellen, hogy katonai radart telepítsen a kormány a Mecsekbe. Először a Zengő hegy került szóba, majd a tiltakozások után a Tubes.
Lenkovics Barnabás: Ha az 1986 és 1990 közötti időszakban a Duna Kör és a Duna mozgalom volt a politikai rendszerváltás katalizátora, ami a szabadságjogok erőltetésén és gyakorlásán keresztül elősegítette, fölgyorsította a folyamatot, akkor a Zengő ügyet az értékrendszer-váltás fontos pontjának tekinthetjük, a szemléletváltás ügyének. A Zengő csúcsán lévő, fokozottan védett bánáti bazsarózsa állomány 90%-a ott van ezen a hegyoldalon, ezt nem szabad veszélyeztetni semmilyen katonai objektummal. A katonai biztonság, a polgári és katonai célú légtérvédelem nagyon fontos dolog, de más helyszínen is megoldható, az ott lévő, védendő természeti érték viszont sehol máshol nem menthető meg, csak ott.
A Tubesen ilyen fontos természetvédelmi érték nem áll szemben a katonai célú beruházással, vagyis ott a mérleg két serpenyőjében nem azonos súlyú értékek állnak. A Tubes jelenleg is állami tulajdonú katonai terület, ahol már van két torony, ami esztétikai értelemben is csúfítja a hegyet. A Tubest ellenzők még azt is felvetették, hogy tessék visszamenni a Zengőre. Ezzel leromboltuk volna azt az eredményt, amit ott elértünk. Még egy dolgot fontos hangsúlyoznom: a Honvédelmi Minisztériumban műszaki és nem nyilvános katonai adatok bemutatásával meggyőztek arról, hogy ezek a legkorszerűbb, legújabb radarok, és használatuk nem jelent nagyobb veszélyt a lakosságra, mint a mobiltelefonok használata. Az se felejtsük el, hogy a városaink és a vidék is tele van mobil átjátszó tornyokkal, a városokban a házak tetejére is telepítettek tornyokat, ami ugyanúgy lehet katonai célpont is, mert a háborúkban először a kommunikációs pontokat semmisítik meg.
A jövőre nézve más kompromisszumos lehetőségek is vannak, hiszen valószínű, hogy öt-tíz éven, tehát belátható időn belül a földi elhárítást, a radar megfigyelést akár teljesen kiváltják a műholdak, és akkor a földi radarokat le lehet szerelni. A technológiai fejlődés itt sem áll meg, a honvédségnek pedig most a működés ,,civil" ellenőrzését kell biztosítania. A városban monitor megfigyelőrendszer kiépítésével kell a civil kontrollt biztosítani. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál tett látogatásomnál is azt hangsúlyoztam, hogy a civil szervezetek bevonásával kell megvalósítani a létesítményt. Itt az együttműködő alkotmányosságnak kell érvényesülnie, mert hiszen a demokratikus jogállami intézményrendszerben nemcsak az állami szervek működnek kontroll szervként, hanem a civil társadalom is. Nagyon fontos, hogy a város lakossága is megnyugodjon, és főleg biztonságban érezze magát.
A szemléletváltást mutatja az is, hogy a Zengő ügy vége felé már a HM is korszerűbben gondolkodott, amikor olyan kompromisszumos ajánlatokat tett, hogy nem épít kiszolgálóbázist a hegyre, a hegy lábánál lévő katonai lőtérre helyezi a bázist, és csak vezetékekkel köti össze a radartoronnyal. Felajánlották azt is, hogy nem az előre tervezett módon, a hegy elején épül fel a szervizút, hanem a hátoldalon, még ha hosszabb és költségesebb is. Az építési technológiára vonatkozóan azt ígérték, hogy katonai helikopterekkel fogják a fő elemeket beemelni, nagy teherautók nem is mozognak majd a területen. Ezek a példák azt mutatják, hogy a környezet és a természet követelményeihez igazodó gondolkodás, ha lassan is de fejlődik. A mocsárban levő békákat is megkérdezzük, ha autópályát építünk a mocsáron keresztül, hogy hol szeretnének átmenni alatta, és ott alagutat építünk. Ez is jó példa arra, hogy a környezettudatosság konfliktushelyzetben is roppant fontos, de mind a két félnek ügyelnie kell erre. Ugyanilyen fontos magának a demokráciának a tiszteletben tartása, és az ismerete is. Ha egy helyi népszavazást alapos előkészítés után megtartottak, és az azért sikertelen, mert a távolmaradók nem tartották annyira fontosnak az ügyet, vagy olyan veszélyesnek a beruházást, mint a környezetvédők, akkor bizony nekik is tiszteletben kell tartani a demokrácia elemi szabályai szerint a többségi akaratot.
Mangel Gyöngyi: Az utóbbi években több helyi népszavazást tartottak különféle környezetvédelmi ügyekben, vagy a környezetet veszélyeztető beruházások kapcsán. Pusztazámoron az elmúlt hetekben egy szennyvíziszap kezelő építését utasította el a helyi lakosság, de nemrégen több érintett település nem szavazata után, Nyergesújfalun igent mondtak a cementgyárra - pontosabban nem mondtak nemet. A helyi népszavazások a közvetlen demokrácia eszközei, az embereknek a tiszta, egészséges környezethez való jogát is jelenthetik, ha ők úgy gondolják, hogy egy létesítmény veszélyezteti a tiszta levegőt, a természeti környezetet, vagy bármi módon az egészségüket. A Tubes hegyi radarról tartott helyi, pécsi népszavazás kapcsán merült fel a helyi és az országos népszavazáson való részvétel különbségének a kérdése. A környezetvédők azért feszegetik ezt a kérdést, mert Pécsett a részvétel ugyan nem érte el az ötven százalékot, de a szavazók 90%-a, tehát az összlakosság több mint negyede nemet mondott a radarra.
Lenkovics Barnabás: Azt kérdi, diszkriminatív-e, hogy magasabb részvételhez köti a törvény a helyi népszavazást, mint az országost? Álláspontom szerint nem, mert a lokális és a regionális kérdések, a helybeliek számára átláthatóak. Ha a helyismeretre és a közvetlen érintettségre tekintettel magasabb részvételi arányt ír elő a törvény, az alkotmányosan elfogadható. Viszont azért szomorú vagyok, hogy helyi tulajdonjogi kérdésekben milyen kevés népszavazást tartottak. Szinte csak a korábban összevont települések szétválásáról írtak ki helyi voksolást, a lakosok sorsát érintő kérdésekben alig. Tulajdonjogi kérdésekről szóló egyetemi jegyzetemben is leírtam, hogy a helyi önkormányzati törzsvagyon hasznosítása, a közterületek használata, közfeladatok mikénti ellátása stb. tekintetében nagyon is fontos lenne ez a jogintézmény.
Ha már a helyi népszavazásoknál tartunk, el kell mondanom, hogy a hulladéklerakók építése elleni népszavazásokat már-már abszurdnak érzem. Egy-egy család évente másfél tonna szemetet termel, főleg a fogyasztói társadalomnak köszönhető csomagolóanyagokból, műanyag palackokból. Ugyanakkor, ha arról kell szavazni, hogy az általuk és az egész közösség által termelt irdatlan szeméttömeget hol helyezzék el, akkor azt mondják, hogy bárhol másutt, csak nálunk nem. Ez tudathasadásos gondolkodás. Inkább a fogyasztói szokásainkat kell megváltoztatni, és azt a fajta gazdasági, társadalmi értékrendet, ami azzal jár, hogy elönt bennünket a hulladék. De nemcsak bennünket, hanem a németeket is, akik illegálisan idehozatják a szemetüket. Ez uniós és világprobléma, méghozzá rendkívül súlyos probléma, de úgy nem kezelhető, hogy megtermeljük, és sehol nem helyezzük el. Ez képtelenség. Azt azonban kormányzati oldalról joggal várja el mindenki, hogy a hulladék lerakók és a feldolgozás, megelőzőleg a szelektív hulladékgyűjtés az eddigihez képest kapjon sokkal nagyobb kormányzati támogatást. Ha ez drága, költséges, akkor ennek az árát a hulladék termelőivel, az ilyen termékeket forgalmazókkal és fogyasztókkal meg kell fizettetni. Ez talán majd visszatart bennünket attól a gondolkodásmódtól és értékrendtől, hogy itt korlátlanul lehet szemetelni. Eközben pedig féltjük a környezetünket, és azt akarjuk, hogy a szemetet ne a közelünkben helyezzék el.
Nagyon sok panaszt kapunk falvakból, és kisvárosokból, hogy a környező utakon megállnak az autók, és az utasok kidobálják a szemetüket, vagy az elhasznált háztartási gépeket, autógumikat. Még az sem kizárt, hogy ugyanaz az ember, aki az út szélén hagyja a szemetét, másnap a hulladéklerakó ellen szavaz. Ha kinézünk a vonat ablakán egy szemetes ország képe tárul elénk, ha légi felvételről nézzük az országot, elborzadva látjuk, hogy mindenütt szeméttelepek vannak. Az önkormányzatoknak nincs pénze, hogy a hulladékhegyeket eltüntessék, és nincs annyi rendőr vagy közterületi felügyelő, hogy a szemetelőket rajtakapják és megbüntessék. Azért mégis történik valami, már a zöld kommandót is bevetették, hogy feltárják az illegális szemétlerakókat, és nyomozzanak a hulladék eredete után. De az egész folyamatot egyrészt az fogja megállítani, ha a hulladéklerakó és kezelő telepek megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek, a hulladékot fel is dolgozzák, másrészt az, amiről már szó esett, hogy a fogyasztói szemléletünkön kell változtatnunk.
Professzor Úr! Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok alkotmánybírói munkájához is.
Mangel Gyöngyi - greenfo |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 12:57:14, péntek
|
| |
| |
Újfajta természetvédelmi háttérintézmény Angliában
[2007. Apr. 16. 16:50]
A Bizonyíték-Alapú Természetvédelem Központ munkatársai a természetvédelmi irodalom áttekintésével adnak választ fontos gyakorlati természetvédelmi problémákra.
A cél
A gyakorlati természetvédelemben nap mint nap számos döntés születik az alkalmazandó kezelési eljárásokról. Bár a tudományos kutatók egyre több ökológiai információt szolgáltatnak, arra nézve kevés elemzés születik, hogy mely természetvédelmi kezelések működnek, és melyek nem. Így a döntéshozatal általában egyéni tapasztalatokon, és nem tudományos tényeken alapul. Ennek fő oka, hogy nehéz hozzáférni a kezelések eredményességéről szóló adatokhoz.
Ezen problémára talán a legjobb válasz, hogy független és elfogulatlan forrásból származó áttekintő elemzések segítsék a természetvédők munkáját. Ezt a célt tűzte ki maga elé azon angliai kutatóközpont, ahol nemrégiben egy hónapot vendégeskedtem.
A központ
A Bizonyíték-Alapú Természetvédelem Központja (Centre for Evidence-Based Conservation, CEBC) 2003-ban alakult Birminghamben, Anglia második legnagyobb városában. A városi egyetem keretein belül működő munkacsoport célja, hogy a tudományos ismeretek összegyűjtésével és szintetizálásával segítse a természetvédelmi döntéshozatalt. A Biological Conservation természetvédelmi tudományos lap egyik szerkesztője, Andrew Pullin által vezetett központban ún. ,,módszeres áttekintő tanulmányokat" (systematic reviews) készítenek és publikálnak különböző természetvédelmi kezelések hatékonyságáról.
A Birminghami Egyetemen három kutató foglalkozik a területtel, a létszám ugyanakkor rendszeresen kiegészül vendégkutatókkal és hallgatókkal. Ezen túl a központ egy gyorsan növekvő hálózat magja, amelynek tagjai egymással együttműködve módszeres áttekintő tanulmányokat készítenek. A munka egyik fontos eszköze a szervezet honlapja, a www.cebc.bham.ac.uk, amelyen a munkatervek, tanulmány-vázlatok és véglegesített tanulmányok jelennek meg.
Kutatási témák
2003 óta 15 módszeres áttekintő tanulmány készült el, melyek itt olvashatók angol nyelven. Jelenleg további 15 munka van folyamatban, ezekről itt lehet tájékozódni. Illusztrációként három példát említek.
Az egyik első tanulmány az Európa, USA, Auszráia, Új-Zéland és Ázsia számos folyótorkolatába betelepített, agresszíven terjeszkedő Spartina fűfélék kordába szorítására, illetve kiirtására kifejlesztett módszerek hatékonyságát tekintette át. Az eredmények szerint a Spartina anglica esetében a biológiai védekezés is hatékony, míg a Spartina alterniflora esetében nem. A gyomirtók mindkét fajnál hatékonynak bizonyultak, a növények levágása viszont nem.
Dr. Zoe Davis a korhadékevő rovarok védelmére irányuló intézkedések hatékonyságát vizsgálta. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutott, hogy a hosszú távú hatások számba vételéhez kevés a tudományos eredmény, és további kutatásokra van szükség. Ugyanakkor a létező eredmények alátámasztják az alkalmazott kezelések - például az idős fák meghagyása - jogosságát.
Az én doktori kutatási témám pedig - aminek kapcsán a központban jártam - a veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének sikerességét befolyásoló tényezők összegyűjtésén alapul. A visszatelepítési programok sikerét a program módszerei (pl. a kiengedett egyedek száma), a telepített egyedek származása (állatkerti, vagy vad), illetve ökológiai (pl. a ragadozók és prédaállatok jelenléte a területen) és társadalmi tényezők (pl. a helyi lakosság hozzáállása) egyaránt befolyásolják.
A módszerek
A módszeres áttekintő tanulmány eljárást az orvosi tudományok területén fejlesztették ki, ahol ennek mára komoly hagyományai alakultak ki. A terület fő intézményének, a Cochrane Collaboration-nek a weblapján ma már több száz kész, illetve folyamatban lévő kutatás eredményeiről olvashatunk.
A természetvédelmi alkalmazások kidolgozásánál Andrew Pullin és munkatársai az orvosi kutatások módszereit vették alapul. Fontos célnak tekintették az objektivitást, megbízhatóságot, átláthatóságot és megismételhetőséget. Egy-egy kutatás a következő fázisokból áll:
1. munkaterv (protocol) készítése;
2. a munkaterv publikálása az interneten, ezután egy hónapig bárki véleményezheti a tervet;
3. a munkaterv két bíráló általi véleményezése;
4. kulcsszavas keresések internetes folyóirat-adatbázisokban;
5. az adatbázisok által kiadott, általában több ezer találat szűrése, a valóban a témához kapcsolódó és megfelelő adatokat tartalmazó tudományos cikkek kiválasztása;
6. az adatok kinyerése a cikkekből;
7. az adatok feldolgozása statisztikai módszerekkel, illetve szöveges szintézis készítése;
8. a tanulmány vázlatának elkészítése és két bíráló általi véleményezése;
9. a tanulmány publikálása a CEBC honlapján és esetenként tudományos folyóiratban.
Reményteljes jövő
Úgy tűnik, a természetvédelmi biológus berkekben kezd egyre ismertebb és elfogadottabb lenni az új, gyógyászatból átvett módszer. Ennek egyik jele, hogy nemsokára a Biological Conservation c. lapban külön szekció lesz az ilyen típusú kutatásokról beszámoló cikkeknek.
Májusban a központ a walesi tengerparton lévő Bangorba fog költözni, ahol az ottani egyetem keretei között fogja folytatni a munkáját, négy állandó munkatárssal.
Angolul tudóknak érdemes megnézni a honlapon található tanulmányokat, vannak köztük igen érdekesek.
Forrás: Centre for Evidence-Based Conservation
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 12:55:21, péntek
|
| |
| |
Idegen fafajok védett területekre telepítését támogatná az FVM
[2007. Apr. 12. 11:52]
Idegenhonos fafajok, többek között akácosok Natura 2000 területekre történő telepítését is támogatná az FVM a most készülő rendeletével. Az akác lerontja élőhelyét, kiszorítja az őshonos növényzetet, így távozásra kényszerít számos erdőlakó állatot is. A WWF Magyarország és a Védegylet közös levélben kéri a jogszabálytervezet módosítását.
A Natura 2000 területek hálózatát egész Európában a természet értékeinek megőrzésére hozták létre. Egy részükön ma mezőgazdasági területeket találunk, melyek erdősítésére támogatás vehető igénybe. Ám meglehetősen furcsa, hogy védett területeken olyan erdők telepítésére adnának támogatást Uniós forrásokból, amelyek természetvédelmi szempontból károsak.
Magyarországon ma több akácerdő és ültetvény van, mint Európa összes többi országában együttvéve, holott ez a fafaj nem is őshonos nálunk, Észak-Amerikából származik. Főként az Alföldön találkozunk hatalmas, telepített állományaival, sokan kedvelik szívós fájáért, jó mézet adó virágjáért. Ugyanakkor természetes erdeinkkel, például a tölgyesekkel összehasonlítva a helyükre telepített akácerdőkben nagyon kevés élőlény tud megélni, az eredeti erdőlakók (pl. gyöngyvirág, szarvasbogár, kakukk, harkály) nagy része örökre távozik a területről. Az akác szinte kiirthatatlan, könnyen terjed át más élőhelyekre, kiszorítja az őshonos növényzetet és hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
A WWF Magyarország és a Védegylet közös fellépésével azt akarja elérni, hogy a természeti értékek megőrzésére szolgáló területeken - a Natura 2000 területek - valamint olyan hegy- és dombvidékeken, ahol őshonos fafajok telepítésével is teljesíthetők a rendeletben megfogalmazott célok, ne legyen támogatható akácerdők telepítése. Annál is inkább, hiszen bár Magyarország is aláírta 1992-ben a Rio-i Egyezményt(1), amelynek célja a tájidegen, invazív fajok visszaszorítása, ennek ellenére továbbra is állami támogatásban részesíti az egyik legagresszívabb, a nemzeti parkok számára jelentős rehabilitációs költségeket okozó faj telepítését.
,,Az őshonos erdők helyreállítására kellene inkább törekedni, amelyek a gazdasági haszon mellett az erdő számtalan lakójának életteret, a természetjáró ember számára pedig kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak." - nyilatkozta Gálhidy László, a WWF Magyarország szakértője.
--------------------------------------------------------------------------------
(1)A Biológiai Sokféleség Megőrzéséről szóló egyezmény aláírójaként 1992-ben Magyarország vállalást tett az idegenhonos, invazív fajok visszaszorítására, a már meglévő fertőzött területek folyamatos megfigyelésére, a terjedés megakadályozására, valamint a megtisztított területeken a természetközeli társulások helyreállítására.
További információ:
Gálhidy László, WWF Magyarország, 30/250-5869, (1) 214-5554/118,
e-mail: laszlo.galhidy@wwf.hu
Jávor Benedek, Védegylet, 20/512-7168 e-mail: bjavor@vedegylet.hu
Kapcsolódó sajtófotók:
A sajtóközleményhez kapcsolódó sajtófotók a WWF Magyarország honlapján tölthetők le. A képek csak a készítői és a WWF nevének megemlítésével, a sajtóközleménnyel kapcsolatban használhatók fel.
Forrás: WWF Magyarország
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 12:53:13, péntek
|
| |
| |
ZÖLD IRODA NAP - börze és képzés
[2007. Apr. 09. 17:19]
Napjaink több mint egyharmadát zárt irodában ülve töltjük, így joggal merül fel az igény egy egészségesebb, emberbarátabb munkahely kialakítására. És ha az átalakítás még környezeti és gazdasági hasznokkal is párosul, talán a főnökünk is hamarabb meggyőzhető arról, hogy itt az ideje irodánkat környezet és emberbaráttá tenni.
A KÖVET-INEM Hungária immár 10. éve futó Zöld Iroda programjának újabb állomásaként, 2007. április 27-én megrendezésre kerül a Zöld Iroda Nap. Magyarországon először a hazai környezetbarát irodai eszközök és berendezések gyártóinak és forgalmazóinak seregszemléjével várják az érdeklődőket. Ötletek, tanácsok, gyakorlati példák Zöld Iroda kialakítására és működtetésére
A KIÁLLÍTÁS:
A rendezvény egy olyan platformot igyekszik biztosítani, ahol az egyes kiállítók megismertethetik az érdeklődőkkel a gyakran kevésbé ismert környezetbarát irodaszereket, illetve azok előnyös tulajdonságait.
A KÉPZÉS:
A kiállítás kísérő rendezvényeként tartandó képzésen előadásokkal és esettanulmányokkal várják az érdeklődőket. Fókuszban a környezetbarát iroda kialakításának gyakorlati lépései.
ZÖLD IRODA VERSENY és ZÖLD IRODA MINŐSÍTÉS:
A Követ 2007-ben ismét szeretné megrendezni a Zöld iroda versenyt, továbbá új projektként Zöld iroda minősítő programot is indít.
A rendezvény helyszíne: a Magyar Telekom székháza 1013 Budapest, Krisztina körút 55.
Időpont: 2007. április 27 (péntek), 9:00 - 16:30
Vállalata szeretne egy környezet- és emberbarátabb munkahelyet kialakítani, de nem tudják hogyan lássanak hozzá, vagy hol szerezhetnének be olyan irodai berendezéseket és eszközöket, melyek garantáltan környezet és emberbarát tulajdonságokkal rendelkeznek?
Ezen rendezvényünk célja egy olyan platform megteremtése, ahol a Zöld Irodát kialakítani szándékozó, vagy már üzemeltető vállalatok kapcsolatot teremthetnek környezetbarát irodai berendezések és eszközök gyártóival, forgalmazóival.
A kiállítás ideje alatt zajló képzés tervezett programja:
9:15 - 9:30 Regisztráció, reggeli kávé
9:30 - 10:00 Mitől környezetbarát egy iroda? Vadovics Edina (CEU) A Zöld iroda kézikönyv szerzője
10:00 - 10:30 Hogyan kezdjünk hozzá? Problémák és célok...(Irodai ökotérképezés) Havasi Péter (KÖVET)
10:30 - 11:00 Szünet, börze
11:00 - 12:00 A környezet- és emberbarát munkahely kialakításának főbb lépései Tóth-Baltási Péter (KÖVET)
12:00 - 12:30 Egy sikertörténet- és a hozzá vezető rögös út... Bartha Judit (Holcim Hungária Zrt.)
12:30 - 13:00 Ebéd, börze
13:00 - 13:30 Irodai megtakarítások számítása, példák, gyakorlat Tóth-Baltási Péter (KÖVET)
13:30 - 14:00 Hogyan egyeztessük össze az üzemeltetők érdekeit a Zöld iroda programmal?- műhelybeszélgetés Perneczky László (HuMuSz) vezetésével
14:00 - 14:15 Zárás, értékelés
Jelentkezés, információ:
Részvételi díjak: KÖVET tagoknak Nem KÖVET tagoknak
Belépés a kiállításra ingyenes 500 Ft (ÁFA-val)
A képzés részvételi díja 10.000 Ft+ÁFA 15.000 Ft+ÁFA
A képzés részvételi díja magában foglalja a kávészünetet, a büféebédet, egy Zöld iroda kézikönyvet, az Ökotérképezés című kiadványt, valamint a kiállításon való részvételt. A képzésre jelentkezni lehet faxon, vagy levélben április 20-ig a jelentkezési lapon.
Zöld Iroda Nap - képzés jelentkezési lap (word 44KB)
Bővebb információért, keresse a KÖVET munkatársát az alábbi elérhetőségen, vagy látogasson el a KÖVET honlapjára:
Vályi Zsuzsa
Programasszisztens
Tel: 1/473-2290
Forrás: www.kovet.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 12:51:40, péntek
|
| |
| |
Újságírói háttérbeszélgetés az FCSM Zrt. Dél-pesti szennyvíztisztító telepén
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága új programot indított. A www.greenfo.hu zöld hírportál készítése mellett szeretnénk, ha a környezetvédelemmel - rendszeresen, vagy esetenként - foglalkozó kollégák a különböző zöld témakörökben naprakész ismeretekkel rendelkeznének. Ezért indítottuk el háttérbeszélgetés sorozatunkat, melynek keretében különböző helyszíneken és témakörökben szervezünk ,,továbbképzést" a későbbiekben negyedéves rendszerességgel.
Az első találkozónkat 2007 április 13-án a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén tartottuk - értelemszerűen a szennyvízkezelés témakörében. Makó Magdolna, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály vezetője három témában tartott rövid előadást: a szennyvízbírság, a szennyvíztisztítás gazdasági kérdései, az új típusú vegyi anyagok szennyvizeinkben (pl. hormonháztartást befolyásoló anyagok), és az ezek kiszűrésére, ártalmatlanítására irányuló kutatások, trendek, valamint a fővárosi kisvízfolyások vizsgálata - pl. Rákos, Aranyhegyi, Szilas, Gyáli patakok vízminősége.
Hogyan lesz a szennyvíziszapból biogáz? Erre a kérdésre a telep bejárása során kaptunk kimerítő választ Barabás Győzőtől, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep vezetőjétől, aki bemutatta a náluk folyó munkát. Jelenleg napi 550.000 M3 szennyvíz keletkezik Budapesten. Ebből itt 60.000 m3 tisztul meg biológiailag. Megtekintettük azt is, hogy mi lesz a sorsa a lejárt szavatosságú élelmiszereknek.
Végezetül a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Föld Napjához kapcsolódó programjairól kollégáink előzetes információkat kaptak Bátori Marianna kommunikációs vezetőtől.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 12:47:26, péntek
|
| |
| |
Megmenekül a szovjet emlékmu?
2007. április 20. 11:20 | Forrás: STOP/MTI nyomtat | elküld
Az észt példa ragadós, de van remény a budapesti szovjet hosi emlékmu
sorsának civilizált rendezodésére - emelte ki egy orosz hetilap pénteki
kommentárjának címében és alcímében.
A Moszkovszkije Novosztyi budapesti tudósításában arról számolt be, hogy az
egészen jó nevu, bár politikailag súlytalan Magyarok Világszövetsége (MVSZ),
amely már tett egy elvetélt kísérletet a Szabadság téri emlékmu sorsának
népszavazásra bocsátására, most - szemlátomást észt elvrokonainak sikerén
felbuzdulva - úgy döntött, hogy kiveszi a maga részét a magyar jobboldaliak
átfogó offenzívájából. "Az MVSZ aktivistái szerint maga a tér neve sem
egyeztetheto össze külföldi katonáknak állított emlékmuvel, akiknek a
szerepét ráadásul nem egyértelmuen értékelik a mai Magyarországon. A
reálisan gondolkodó magyar politikusok a kérdés civilizált rendezéséért
lépnek fel. Így megállapodást ajánlanak az obeliszk áthelyezésérol a
Budapest közelében levo katonai temetobe, ahova egy öt évvel ezelotti
parkoló-építés során a tér alatti szovjet katonasírokat már átköltöztették -
írta a liberálisból Kreml-baráttá vált moszkvai hetilap.
A cikk szerzoje, Borisz Sesztakov szerint az emlékmu körül az MVSZ által
keltett hisztériát nem lehet a magyar-orosz kapcsolatok tágabb összefüggésén
kívül szemlélni. "A jelenlegi évtized küszöbére úgyszólván nullára redukált
kapcsolatok mára lendületet vettek magyar baloldali-liberális koalíció
kormányzása alatt, többek között az üzleti szférában. A tények önmagukért
beszélnek: a magyarországi orosz befektetések a 300 millió eurós szinthez
közelítenek. Ez az élénkülés nyilvánvalóan nincs ínyére az ellenzék fo
erejét alkotó, jobboldali Fidesznek" - fejtegette Sesztakov, idézve Orbán
Viktor pártelnök, volt miniszterelnök nyilvános megjegyzését, amely szerint
"nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni".
Az orosz hetilap tudósítójának magyarázata szerint ez a megjegyzés az
orosz-magyar energiaszállítási szerzodésekkel kapcsolatban, és a Kék
Áramlat, illetve a Nabucco gázvezetékek feletti vitában hangzott el. Az
orosz újság szerint a magyar "jobboldaliaknak rövid az emlékezete: a jelek
szerint már elfelejtették, milyen megrendíto csapást mért a magyar
gazdaságra az orosz piacról való másfél évtizeddel ezelotti lemondás. De
Magyarországon még nagyon sokan emlékeznek erre."
STOP
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 12:46:19, péntek
|
| |
| |
Ha Herényi tud a cigánybűnözésről, miért nem tesz ellene?
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője április 17-én a cigánybűnözés egy tipikus formájáról, a színesfémlopásról tartott sajtótájékoztatót. Herényi e bűncselekménytípus társadalmi veszélyességét ugyan érzékeli, de megoldási javaslataiban tévúton jár, mert nem ismeri fel, hogy annak orvoslása lehetetlen a cigánybűnözés problematikájának mellőzésével.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a színesfémlopás drasztikus hazai elterjedését nem lehet a frakcióvezető által javasolt felszínes, pusztán technikai jellegű intézkedésekkel meggátolni, mert annak megoldására kizárólag egy a cigánybűnözés létezéséből kiinduló komplex válságkezelési program lehet alkalmas.
A Jobbik meglátása alapján sajnos jelenleg a cigányság egyre szélesedő rétegei veszélyeztetik a Magyar Köztársaság jogkövető állampolgárainak személyi és vagyoni biztonságát, és Herényi Károly felelőssége is, ha az etnikai indíttatású bűnözés tényét felismerve, mégis tagadva, látszatintézkedési javaslatokkal lassítja a cigány bűnözői csoportok elleni hatékony fellépés megvalósítását.
Bíber József Tibor,
a Jobbik alelnöke
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-20 12:42:16, péntek
|
| |
| |
A március 15-i nemzeti ünnep teljesen kiürítette a kasszát
2007. április 20. 9:59 Magyar Nemzet
Előre nem látható biztonságtechnikai okokra hivatkozva gyakorlatilag a teljes tartalékkeretet felélte az állam a március 15-i nemzeti ünnep lebonyolítására - derül ki a legfrissebb Közbeszerzési Értesítőből.
A Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal és a rendezvények lebonyolításával 150 millió forintért megbízott Leon Szolgáltató Kft. még az ünnep előtt, március 10-én úgy módosította a szerződést, hogy a 15 millió forintos tartalékkeretből 14,7 milliót felhasználnak. A költségek között szerepelt például, hogy 354 ezer forintért dobogót építettek a történelmi zászlóknak a Kossuth térre. A Nemzeti Múzeum kertjébe már egy egész dobogórendszert alakítottak ki közel 1,2 millió forintért arra hivatkozva, hogy a felázott föld nem járható.
Az emelvények miatt viszont a múzeum kerítésén kívülre rekesztett érdeklődők egy része nem láthatta volna a műsort, ezért két darab kivetítőt is felállítottak, amely mintegy 4,6 millió forintot emésztett föl. A Roosevelt térre tervezett 10,8 millió forintos plakátkiállítás elmaradt, cserébe 12 millióért modern, interaktív bemutatót rendeztek.
A szerződésmódosítás indoklása (előre nem látható biztonságtechnikai okok) azért is furcsa, mert már hetekkel a nemzeti ünnep előtt másról sem szóltak a híradások, csak a rendőrség, a köztársasági őrezred és a titkosszolgálatok fokozott készültségéről, készülődéséről. Ebbe a sorba illeszkedett Szilvásy György nagy vihart kavart kijelentése, miszerint szélsőjobboldali csoportok az ünnep megzavarására és állami intézmények megtámadására készülnek.
A kormányszóvivői irodán mára ígértek választ a Magyar Nemzet kérdéseire.
Pilhál Tamás
**************
Május elseje: 24 millióért reklámozzák a kormányünnepet
2007. április 19. 11:41 MNO
Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját az Európai Unió, amelyhez 2004. május 1-jén Magyarország is csatlakozott. Ezért a kormány a három évvel ezelőtti csatlakozási ünnepség helyszínén, a Hősök terén egész napos ünnepséget rendez. Csak a program reklámozására 24 millió forintot költenek.
Az ünnep alkalmából a Hősök terén állítják fel az ország májusfáját, amelyen 3175 szalag jelzi majd Magyarország 3175 települését. Az ország májusfáját az Európai Uniót jelképező 12 kisebb fa veszi majd körül, amelyek egyszerre fejezik ki Európához való tartozásunkat és közös hagyományainkat.
Az ünnepi programok elsősorban a tánc köré szerveződnek: erre a napra a Hősök tere az ország legnagyobb táncházává alakul. Napközben különböző nemzetiségek táncait, szalon- és modern táncokat tanítanak neves tánctanárok óránként váltva egymást.
Este 8 órakor kezdődik Rúzsa Magdolna ingyenes koncertje a Hősök terén, amit fél 10-kor a Himnusz és az Örömódát kísérő tűzijáték zár majd. Ezt követően este 11 óráig - a Táncház Egyesület szervezésében - magyar táncház várja az érdeklődőket.
A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a rendezvények lebonyolítója a Hungarofest Közhasznú Társaság. A rendezvényhez kapcsolódó médiavásárlási feladatokat az állami tulajdonban lévő kht. megbízásából a Café Média Kft., a SKY Marketing Communications Kft., valamint a Media Insight Médiaügynökség Kft. látja el, összesen bruttó 24 millió forint értékben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2007. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
225 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 192
- e Hét: 1572
- e Hónap: 2519
- e Év: 38460
|
|
|
Offline
