|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2007-04-04 19:51:52, szerda
|
| |
| |
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
A keresztény világ vasárnap és hétfőn (2007 évben április 8-9) ünnepli Jézus Krisztus halálát, eltemettetését, feltámadását, egy szóban a megváltást.
Virágvasárnap
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent három nap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Utolsó vacsora Nagy csütörtök
Új parancsot adok néktek: Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!
A vacsora után néhány tanítványával kimegy az Olajfák-hegyére. Itt szokott imádkozni. Tudja ezt az áruló is. Jön, hogy a római katonák elvigyék Jézust
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizma szentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
1. Keresztelendők olaja
2. Betegek kenete
3. Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. (,,A harangok Rómába mentek...") Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
Nagy péntek
Ó én népem! Teellened mit vétettem? avagy miben szomorítottalak meg? Felelj nékem! Én Egyiptom földjéről kihoztalak téged, s te keresztet készítesz Üdvözítődnek?
" Nem értitek a dolgot! Nem fogjátok fel, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem az egész nép elpusztuljon." (Jn 11,50) - mondja Kaifás főpap.
Összefoglalva tehát: A zsidó vezetők az írott törvényhez akarnak hűek lenni, s másokat is erre kényszeríteni. Ez indítja el azt a lavinát, amely Jézus halálát okozza. De ez a halál megváltó halál
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
Nagyszombat
Jézus a sírban nyugszik, a zsidók most tartják a Pászkát. Ezért történt, hogy csak vasárnap reggel mentek ki az asszonyok a sírhoz
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.
Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
1. Fényliturgia
Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
2. Igeliturgia
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik.
3. Keresztségi liturgia
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
4. Eukarisztia liturgiája
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
5. Körmenet
Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel ,,hirdetni a világnak", hogy feltámadt Krisztus.
Húsvétvasárnap
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Forrás: Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás kiadó, Abaliget, 1993
Sonka, tojás, szenteltvíz
A keresztény húsvét időpontja kezdettől fogva egybeesett a nagy pogány tavaszünnepekkel. Mivel Európa népeinek többsége csak államhatalmi kényszer hatására és nem meggyőződésből vette fel a kereszténységet, ezért az emberek igyekeztek mennél többet továbbvinni addigi pogány szokásaikból, mágikus és babonás rítusaikból.
A katolicizmus terjesztése érdekében a római egyház késznek mutatkozott beépíteni az egyházi gyakorlatba pogány eredetű hitelveket és hitgyakorlatot, de csak miután azokat új elnevezéssel és valamilyen keresztény jellegű utalással látták el.
Így lett része a húsvéti liturgiának például a nagyszombati tűzgyújtás. A németek apostolaként tisztelt Szent Bonifác a 8. században sikertelenül igyekezett rábírni a népet, hogy hagyjanak fel a tavaszi nagy tűzgyújtások pogány szokásával. A pogány germánok ugyanis tavasszal isteneik tiszteletére hatalmas tüzeket gyújtottak
hogy elégessék a tél, a sötétség gonosz szellemeit, és termékenységet biztosítsanak földjeiknek. Bonifác, látva az emberek ragaszkodását ehhez, a rítust egyházias magyarázat kíséretében beépítette a katolikus liturgiába.
A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszőtték a bibliai kijelentésektől távol álló vallásos szokások. Húsvét vasárnapján történik a katolikus templomokban például az ételszentelés. Ennek során a papok megszentelik a misére vitt húsvéti ételeket: a piros tojást, sonkát, tormát stb. E szentelés azonban nem változtat azon a tényen, hogy a piros tojás eredendően a tavaszi pogány ünnepek középpontjában álló termékenységvarázsló szokások egyik fontos kellékeként ismeretes.
A pogány felfogás a tavasz kezdetén a vizeknek varázslatos erőt tulajdonított. Ezért kellett ilyenkor a férfiaknak locsolkodást végezniük, hogy e víznek a lányokra és asszonyokra hintésével egészséget és termékenységet biztosítsanak számukra. A meglocsoltaktól a férfiak hasonló céllal festett tojást kaptak. A pogány vallásokban jellegzetes termékenységszimbólumként szereplő tojás mágikus hatását a ráfestett különböző jelek és színek voltak hivatottak fokozni.
A pirosra festett tojásnak például bajelhárító hatást tulajdonítottak. (Kulcsár Árpád)
Az alábbi linken látható a művészien festett tojások:
Link
A húsvéti Bárányt
keresztények áldják juhait megváltotta, s az ártatlan Krisztusért a búnőst kegyébe vette Atyja.
Benne élet és halál csodás nagy párharcra szállt a holt Életvezér ma úr és él!
Mária Magdolna mond, mit láttál az utadon?
Az élő Krisztusnak sírját s a föltámadt Urunk nagy diadalát.
Angyalok jelenését, Urunk halotti leplét.
Feltámadt Krisztus reményetek, Galileába megy előttetek!
Krisztus a halálból valóban feltámadt, tudjuk,
Győztes Királyunk könyörülj rajtunk
A húsvét története.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta világ a világ. Az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszített tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:
A név eredete
Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus - nagypénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-04-04 17:56:28, szerda
|
| |
| |
14 STACIO
Jertek hívek a szent Keresztútra,
Gondoljunk a szenvedő Urunkra,
Öleljük át a véres keresztfáját,
Sirassuk meg keserves halálát!
I. STÁCIÓ
Krisztus Pilátus előtt: ítélet, Pilátus mossa kezeit
Jézust megostorozzák, töviskoszorúval megkoronázzák, kezébe nádszálat adnak jogarul, bíbor köpenyt terítenek rá Barabást elengedik, ujjongva szalad a tömegbe.
A TÖMEG: Feszítsd meg! Feszítsd meg!
PONCIUS PILÁTUS: Legyen akaratotok szerint. Ám ezt a táblát szegezzétek a keresztfára. Ráírtam három nyelven: Názáreti Jézus a zsidók királya.
Elhangzik a kegyetlen ítélet,
Kínhalálra dobnak oda téged,Vétkeinkért átok alatt nyögtünk,
Szeretetből Te halsz meg helyettünk.
II. STÁCIÓ
Krisztus felveszi a keresztet
Jézus Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: ,,A názáreti Jézus, a zsidók királya!" A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: ,,Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok." De Pilátus azt felelte: ,,Amit írtam, azt megírtam!"
Vállaidra veszed a keresztet,
Árva szíved, ó, hogy sajog, reszket,
Ezer bűnünk iszonyatos terhe
Nehezedik súlyos keresztedre.
III. STÁCIÓ:
Krisztus először esik össze a kereszt súlya alatt
Jézus itt még nem elcsigázott, elesése inkább botlás, maga is igyekszik felkelni, folytatni az utat
Meginog a kereszt vérző vállán,
Összeroskad az ártatlan Bárány.
Ó boruljunk mi is véle porba,
Hiszen a mi bűnünk terhét hordja.
IV. STÁCIÓ
Krisztus találkozik anyjával, Máriával
A kísérők közül kiválik Mária, Jézus anyja, Mária Magdolna és Mária, Kleopás felesége. A keresztet hordozó Jézus útjába állnak, akaratlanul megállásra kényszerítik.
Üss engem, de hagyd az anyját beszélni! Így sem képes búcsúzó szókra, miért növelnéd kínjait?
MÁRIA, JÉZUS ANYJA:
Valék siralom-tudatlan, Siralomtól süppedek,
Bútól aszok, epedek. választ világomtól -Zsidó, fiacskámtól,
Édes örömömtől. Ó én édes uracskám, Egyetlenegy fiacskám!
Síró Anyád tekintsed, Bújából kihúzzad! Szemem könnytől árad,
JÉZUS:
Anyám, látod a Te fiadat, Ne tedd nehezebbé az én halálomat.
KÓRUS:
Fájdalmas, jaj, szívet tépő látvány,
A Szűzanya Jézus keresztútján.
Vérző szívét elönti a bánat
Zokogva megy Jézus, Te utánad.
V. STÁCIÓ
Cirénei Simon segít vinni a keresztet
Simon a kórus éneke alatt a következő stációig kelletlenül, de - jó erőben van - viszonylag könnyedén cipeli a keresztet. Amikor teheti, megkönnyebbülve adja vissza, Jézus megbocsátó mozdulattal megérinti a homlokát.
Drága Jézus, erőd egyre lankad,
Kényszeredve Simon segít rajtad,
Ó, ha tudná szenvedésed titkát,
De más szívvel vinné a Keresztfád.
VI. STÁCIÓ
Veronika odanyújtja kendőjét Krisztusnak, hogy megtörölhesse arcát
VERONIKA:
Uram, Te meggyógyítottál nehéz bajomból, s a lelkemet is felemelted! Én csak ennyivel hálálhatom meg, fogadd e kendőt, töröld meg véres, izzadt orcád, lelj percnyi enyhülést. Emlékezz rám, Uram, emlékezz Veronikára, hívedre és követődre!
Veronika közeledik hozzád,
Kendőjével törli véres orcád,
Csodaképed a jutalom érte,
Szent Arcodat lelkünkbe is vésd be!
VII. STÁCIÓ
Krisztus másodszor esik össze a kereszt súlya alatt
Jézus sokáig néz Veronika és a gyülekező asszonyok felé, majd féloldalasan, rogyadozva megindul. Néhány lépés után földre roskad, a keresztfa messze gurul. Nem akar felkelni, pihenne, de a katonák fegyverrel kényszerítik az azonnali menetre. A jelenet Radnóti erőltetett menetét idézi meg, a római katonák alakisága segít a párhuzam meglelésében.
Agyonkínzott, gyötört tested gyönge,
Másodszor is leroskad a földre,
Új estednek oka, jaj, én voltam,
Bűnből bűnbe annyit bukdácsoltam.
VIII. STÁCIÓ
Krisztus találkozik a síró jeruzsálemi asszonyokkal
MÁRIA, JÉZUS ANYJA:
Ó, én szerelmetes fiam, így kell látnom téged!
JÉZUS:
Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
Mert ímé jönnek napok, melyeken azt mondják: Boldogok a meddők, és amely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mind reánk, és a halmoknak: Borítsatok el minket!Mert ha a zöldellő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
Az út mentén könnyvirágok nyílnak,
Jeruzsálem leányai sírnak.
Ó nem elég itt a sírás-rívás,
Megtört szívet keres a Messiás.
Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: ,,Asszony, nézd, a fiad!" Aztán a tanítványhoz fordult: ,,Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
IX. STÁCIÓ
Krisztus harmadszor esik össze a kereszt súlya alatt
Jézus harmadszori földre kerülése a végsőkig elgyötört test drámája, csaknem öntudatlan, amikor felcibálják, újra lerogy, már állandó ösztökélés, s némi - korántsem jóindulatú - segítség kell ahhoz, hogy eljuthasson végső stációkhoz.
Ó, ég ura, újra, harmadszorra
Erőtlenül leroskad a porba.
Hóhéraid könyörtelen vernek
Vonszold tovább iszonyatos terhed.
X. STÁCIÓ
Krisztust megfosztják ruháitól
Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: ,,Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen." Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
Megérkezett a menet a kivégzés színterére.
Leszaggatják testedről a köntöst,
Minden sebből új vérpatak öntöz,
Láztól égő sebeid szent vére
Legyen gyarló lelkünk üdvössége.
XI. STÁCIÓ
Krisztust a keresztre szögezik
A keresztre szegezik szent Tested,
Fájdalmadon szívünk roskad, reszket.
Roskadj össze kereszt kemény fája,
Ne légy Jézus kínhalálos ágya!
XII. STÁCIÓ
A kereszt felállítása - Krisztus a kereszten
A kereszteket felállítják. A tövüket kiékelik.
JÉZUS:
Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek.
Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. - Elvégeztetett.
Jézus meghal.
Ó keserves, rettenetes óra,
Tikkadt ajkad nyílik végső szóra.
Visszaadva Atyádnak szent lelked,
Vérző fejed halálban csüggeszted.
XIII. STÁCIÓ
Krisztus testét leveszik a keresztről
A keresztről Jézus drága testét
Édesanyja karjaiba tették.
Nincs a földön annyi tenger bánat,
Mint amennyi szent szívében támadt.
XIV. STÁCIÓ
Krisztus sírba tétele
A katonák, asszonyok, tanítványok méltóságteljes lassú menetben viszik a testet a sírkamrába. A menetet tompa dobszó kíséri. A sírba csak József és a Százados lép be a holttesttel. Az asszonyok félrehúzódnak, két katona elfoglalja őrhelyét.
Szent Asszonyok, tanítványok sírva
Jézus testét leteszik a sírba,
Mint a kenet édes illat-árja,
Úgy kísérje szívünk hő imája.
A passio képeit az alábbi linken lehet megnézni::/utoksó két oldalon/
Link
Jó hír a feltámadásról
Az asszonyok odaérnek a sírhoz, az Angyal kilép, fehér ruhában nagy fényjelenség kíséretében.
Mit keresitek a holtak között az élőt?
Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt.
És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból: és íme előttetek ment Galileába, ott meglátjátok őt, íme, megmondottam néktek.
Szentírásból ajkunk hittel vallja,
Nem győzhetett bűn és halál rajta,
Feltámadott, amint meg mondotta,
Hogy ég és föld zengje, Alleluja!
Jézus Krisztus mindenség királya
Üdvünk lett már szent kereszted fája,
Add, hogy mindig csak nyomodban járjunk,
S egykor mennyben mindörökre áldjunk!
"Békesség nektek!"
Jézus a Krisztus, az Isten Fia.
És ezáltal nektek mint hívőknek életetek legyen az ő nevében
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2007. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
| 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
8 db bejegyzés |
| e év: |
102 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4727
- e Hét: 16357
- e Hónap: 49511
- e Év: 283258
|
|
|
Offline
