|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 19:20:21, csütörtök
|
| |
| |
Hitelből növekvő gazdaság - Adósságokba menekülünk
2007. május 23. 08:08
Belejátszik a bruttó nemzeti össztermék (GDP) növekedésébe a lakosság
eladósodása
- hangsúlyozta Magyar Nemzetnek Csaba László közgazdász, aki szerint ennek
is köszönhető,
hogy az elemzői várakozásokkal ellentétben magasabb az első negyedéves GDP.
Eszerint részben az állampolgárok által felvett hitelek hajtják előre a
magyar gazdaságot.
A lakosság hitelfelvételei - mivel hozzájárulnak a GDP legnagyobb részét
befolyásoló fogyasztás
növekedéséhez - összességében rövid távon növelik a bruttó nemzeti
összterméket:
ezzel is magyarázható, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb lett az idei
első negyedév
GDP-gyorsjelentésében foglalt növekedési ütem - fogalmazott a Magyar
Nemzetnek Csaba László közgazdász.
A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint a lakosság a megszorítások
ellenére
nem fogta vissza kiadásait, hanem a hitelfelvételekbe menekült, ami
átmenetileg ugyan kedvezően
befolyásolja a fogyasztás szintjét, középtávon azonban tarthatatlan
folyamathoz vezet,
melynek csak a jövedelmek erőteljes növekedése vethet majd később véget.
- A háztartások sérülékenysége nőtt, csakúgy, mint a pénzintézetek
kockázata, miközben a bedőlt hitelek
és a rossz adósok aránya folyamatosan gyarapszik - szögezte le a közgazdász.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése szerint a háztartások
kötelezettségei továbbra is
növekvő tendenciát mutatnak, idén március végére elérték a 6228 milliárd
forintot,
amely a tavalyi GDP közel harminc százalékára rúg.
Miközben a munkanélküliség romló tendenciát mutat, a reálbérek csökkennek,
a fogyasztási célú hitelfelvételek egyre veszélyesebb mértékű
elszaporodásának lehetünk tanúi,
éppen ezért a pénzügyi felügyelet el kell hogy érje e folyamat
korlátozását - figyelmeztetett Csaba László.
Az ördögi kör ugyanis már hamarosan bezárulhat a problémás banki követelések
értékének növekedésével,
a nem fizető családok és végelszámolás vagy csődeljárás alatt álló
vállalkozások számának megugrása miatt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kimutatása szerint a
pénzügyi szektor
problémás hitelállománya a tavaly december végi 114 milliárd forintról
március végére 124 milliárdra növekedett.
Az egyik legnagyobb hazai követeléskezelő, az Intrum Justitia adatai szerint
tavaly megduplázódott
a pénzügyi szektortól hozzájuk érkező megbízások értéke.
Felfalusi Péter ügyvezető igazgató lapunknak kifejtette, hogy tavaly 416
ezer új ügyet vettek át adminisztratív behajtásra, míg az a szám 2005-ben
csak 254 ezer volt.
A vállalkozások hiteleivel kapcsolatosan sem jobb a helyzet:
a Coface követeléskezelő vállalat jelentése szerint 2007 első negyedévében
24 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai
cégeljárások száma,
és negyven százalékkal nőtt a végelszámolás alatt álló vállalkozások száma.
A PSZÁF tegnapi közleménye szerint a teljes pénzügyi szektor által
közvetített tőke mára
meghaladja a teljes GDP nagyságát.
Szabó Anna, Magyar Nemzet
fidesz.hu
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 19:11:30, csütörtök
|
| |
| |
Figyelmeztetés
Balavány György
2007. május 24. 0:01 Magyar Nemzet Vezércikk
A félelem politikája az emberi jogokkal való visszaélés szüntelen növekedéséhez vezet, és olyan világba visz bennünket, ahol semmilyen jog sem sérthetetlen, és egyetlen ember sincs biztonságban - áll az Amnesty International aktuális jelentésében. A tekintélyes szervezet idén ismét a világ közvéleménye elé tárta az emberi jogok helyzetét, s kitért hazánkra is, megállapítva, hogy baj van.
De nem azt a diagnózist rögzítették a nemzetközi jogvédők, mint amit a Timesnak két hónapja adott Gyurcsány-jelentés tartalmazott. A miniszterelnök szerint az a gond Magyarországon, hogy túl nagy lett az antiszemitizmus. Ilyen problémáról az Amnesty International nem tud, ellenben közli, hogy a rendőrség tavaly ősszel brutálisan bánt el a lakossággal, egy kalap alá véve a kődobáló rendbontókat és a békés polgárokat; a letartóztatottak pedig súlyos jogsérelmeket szenvedtek. Megállapítja a dokumentum azt is, hogy a romák - hatékony felzárkóztató, integráló programok híján - hátrányos megkülönböztetést szenvednek, s a családon belüli erőszak méretei is aggasztóak. A bántalmazott nők a jogvédők szerint alig számíthatnak jogorvoslatra, s a kormány által bevezetett "távoltartás" intézménye (értsd: az agresszív férfi elkülöníttetik családjától) nem vált be. Mármost az, hogy veszélyben vannak a nők és a cigányok, szokványos eleme az évente kiadott jelentésnek; új momentum viszont, hogy az állampolgárok ellen karhatalmat bevető kormánytól senki, így aztán a férfiak és a nem cigányok sincsenek biztonságban.
Valami rettenetes történik.
Az Amnesty International annak idején példaértékűnek nevezte a Gönczöl-bizottság gyors felállítását, elég naivan remélve, hogy a kormány szorgalmazza az elfogulatlan civil kontrollt az államhatalmi terrorral, vagyis önmagával szemben. A most kiadott anyag csalódottan hallgat a bizottság eredményeiről. A jogvédőknek tudomásul kellett venniük, hogy a Gönczöl-anyag csupán a játék része, az a mozzanat, amellyel a kormány befejezte a piszkos munkát. Nem le-, hanem elleplezték, így legitimálták a terrort. Ezért volt sürgős a Gönczöl-bizottság felállítása.
Szívesen megnézném, amint hazánk miniszterelnöke a liberális szervezet véleményéről értesülve könnyek között megtér, hamuba ül, megszaggatja ruháját, és port hint a fejére. Ám mindez elég valószínűtlen. Katarzis helyett jönnek a hatalompárti sajtótájékoztatók és lázas publicisztikák, jönnek a zsírosan jutalmazott szakértők a köztévében, s elmagyarázzák, miért nem úgy kell a jelentést érteni, ahogy. A kormányfő nem fogja beismerni, hogy az öt éve tartó liberálszocialista kormányzás - s még inkább a hároméves Gyurcsány-éra - eredménye az a már válságnak is csak jóindulattal nevezhető dolog (egész pontosan: totális csőd), amely kihat mind a gazdaságra, mind a kultúrára, mind az alapvető emberi szabadságjogokra. A romák problémája az, hogy szegények egy szegényellenes kormány alatt. A családban élő nőké, hogy a politika puszta tárgynak tekinti őket. A rezsim persze folyton katarzist ígér, hol jóléti rendszerváltozás, hol száz lépés program, hol reformok képében, de ha az ígért megtisztulás nem maradna mindig el, a Gyurcsány-kurzus nem is lenne önmaga.
Hogy idáig jutottunk, azoknak is köszönhető, akik - bár tehették volna - nem emeltek szót az állami terror ellen. Szégyen, hogy néhány elszigetelt és gyorsan lepisszegett értelmiségi s csak néhány polgári szervezet nyilvánította ki a rosszallását; az egész civil szférának fel kellett volna lázadnia. Azonban lázadóképes, hatékony civil szervezet a mai Magyarországon alig van. A zsarnokság, mint az Illyés-versben, áthat - egészen egyszerűen megvásárol - mindent. Ez a természete. Az Amnesty International így fogalmazza meg a helyzetet: "A gyenge, mélyen elszegényedett, gyakran velejéig korrupt országokban keletkező hatalmi űrt vállalatok és egyéb gazdasági szereplők töltik ki, és a nagy üzleti csoportok zabolátlan hatalmuknál fogva olyan koncessziókat szereznek a kormányoktól, amelyek megfosztják a helyi lakosságot a természeti erőforrások hasznától, és tönkreteszik megélhetését."
A rendszer, amelyben élünk, még hordozza a demokrácia vonásait. Például: e cikket megírhatom, s meg is jelenhet. Nem kis dolog. Mindazáltal hiba lenne a tavaly október 23-án történteket egyedülálló jelenségnek, főleg véletlen balesetnek tekinteni. Ami akkor történt, az nem maga a baj, hanem a baj tünete: a neoliberális hatalmi szisztéma velejárója. Sűrűsödnek a tünetek, amelyeket komolyan kell venni. Mindennapos az ellenvéleményt hangoztatók meghurcolása, kipellengérezése a hatalom - közpénzen fenntartott - sajtójában, s kirekesztése a közélet színtereiről. Mikor egy ellenzéki napilap tudósítóját maga a kormányfő perli be, ha neki nem tetsző véleményeket idéz; mikor a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottai lakásukon zaklatják az újságírókat, akik előzőleg a hivatalt felügyelő miniszter gazdagodásáról próbáltak információt gyűjteni; akkor nagy baj van.
Ha nem indul mélyreható változás, a demokrácia rövidesen emlékké válik. S akkor majd elmesélhetjük a következő nemzedéknek: beszívhattunk valamennyit a szabadság levegőjéből, két totalitárius rendszer, a bolsevik és a neoliberális diktatúra közt. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 19:10:30, csütörtök
|
| |
| |
Módosítják a vízművek privatizációs szerződését
2007-05-23 18:58 EchoTV
Az 1990-es évek közepén 25 százalékban eladott Fővárosi Vízművek Zrt. privatizációs szerződésének felülvizsgálatát és a külföldi befektetőket megillető sikerdíj jogszerűségének, szakszerűségének és annak mértékének felülvizsgálatát támogatta a városvezetés helyszíni javaslatát elfogadva szerdai együttes ülésén a Fővárosi Önkormányzat két szakbizottsága.
A testület részben ellenzéki támogatással fogadta el a főváros 15 gazdasági társaságának múlt évi mérlegbeszámolóját. Hét másik gazasdági társaságról egy nappal korábban döntöttek.
Az idei üzleti terveket a városvezetés javaslatára minden cégnél azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy az első félév adatainak ismeretében újratárgyalják azokat, s ha szükséges, szeptember végéig módosítanak rajtuk. Kivétel ez alól a Fővárosi Vízművek Zrt. A cég üzleti tervét ugyanis eddig még nem hagyta jóvá sem a társaság igazgatósága, sem a felügyelőbizottsága. Emiatt szerdán a cég többségi tulajdonosa, a főváros sem döntött ez ügyben.
A cégbeszámolóknál a legnagyobb, illetve a leghosszabb ideig tartó vita a vízművek kapcsán alakult ki. Míg a vízművekre másfél órát, a Főkertre alig öt percet fordítottak, de még a BKV-sok is fél óra után távozhattak az ülésteremből.
Haranghy Csaba vízmű-vezérigazgató tájékoztatásából egyebek közt kitűnt, hogy jelenleg minden 100 millió forintnyi költségmegtakarításból 75 millió forint menedzsmentdíjjá, sikerdíjjá válik. Ennek mértéke egyébként tavaly annak ellenére meghaladta az előző évit, s érte el a 3,2 milliárd forintot, hogy a múlt évben csaknem egymilliárd forinttal elmaradtak a tervezett ivóvízdíj-bevételtől. A cégvezető közölte azt is, ha netán csökkentenék az idei menedzsmentdíjat, akkor 100 millió forintonként 11 millió forintos adóbírságot kellene megfizetniük.
Wintermantel Zsolt (Fidesz) aggasztónak tartotta, hogy a tavalyi mérleg elfogadásával gyakorlatilag arról is döntöttek, hogy 2008-ban minimum 800 millió forinttal növekszik a jelenlegi szabályozás szerint a befektetők sikerdíja.
Bagdy Gábor (KDNP) szerint igencsak időszerű a '90-es években speciális körülmények között lezajlott víz- és csatornacég privatizációt felülvizsgálni.
A Főtáv Zrt. beszámolója során Szaniszló Sándor (MSZP) nehezményezte, hogy egy ilyen nem profitorientált cégnél 1,2 milliárd forintos eredmény képződött. Ezáltal szerinte mintegy 50 ezer forintos nyereséghez jutott a cég lakásonként. Uhri László, a cég május végén nyugdíjba vonuló vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy országosan is legjobbak közé tartozik a Főtáv hatékonysága. Úgy vélte, hogy jelenleg egy második szemétégető építésével lehetne kiváltani a drága gázfűtést.
Hován Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes közölte, ha nem lesz újabb energiaár-emelés, jövő szeptemberig nincs szükség a távfűtés árának emelésére Budapesten. Hozzátette, hogy 2008-ban a hőközpont szétválasztási program befejezésekor kikerülhet az alapdíjba beépített 3 százalékos fejlesztési hányad.
A Budapest Gyógyfürdői Zrt.-ről szóló vitában elhangzott, hogy az idén az újpesti uszoda és az erzsébeti fürdő eladásából mintegy 1,3 milliárd forintot remélnek. Ferenczi Tibor, a céget júniustól irányító vezérigazgató, aki jelenleg az igazgatóság elnöke, azt hangsúlyozta, hogy új válaszokat akar adni a régi kihívásokra. Mint mondta, új és merész változásokra készül, hogy új pályára állítsa a céget.
A csatornázási művekről folytatott alig tízperces vitában kiderült az is, hogy a cég nem épít csapadékvíz-elvezető csatornákat, ez a kerületek, illetve a főváros feladata lenne.
A BKV külföldön tartózkodó vezérigazgatóját képviselő Tóth Norbert gazdasági vezérigazgató-helyettes megerősítette, hogy a megkezdett reorganizáció eredményeként jövőre üzemi szinten nullszaldósak lehetnek. A most benyújtott üzleti terv egyébként még csaknem 16 milliárd forintos veszteséget tartalmaz.
A túlórák csökkentésére a cégvezetés 117 fővel, 3 százalékkal növelni kívánja idén a járművezetők számát. A jövő hónaptól tíz új trolit állítanak üzembe, jövő évtől pedig biodízellel üzemeltetik a buszokat. Elhangzott az is, hogy a 2-es metró felújításakor idén nem építenek liftet a mozgássérültek részére a Moszkva téren, mivel ez több milliárd kerülne.
A temetkezési intézet zrt. beszámolója kitért arra is, hogy a 14 temető őrzésére plusz pénzt biztosítanak, ami így már több mint 150 millió forint lesz évente. Nyugaton egyébként csak egy portás van a temetőkben - jegyezte meg Simóka Kálmánné vezérigazgató.
Az idén parkfenntartásra és a köztisztaságra 450 millió forintos plusz támogatást kapott Főkert Zrt. a második félévtől nonprofit cégkén működik. Kocsis László vezérigazgató reményei szerint a kiemelt közhasznú szervezetté válástól évi 200 millió forintos megtakarítást várhatnak és 80 millió forintnyi pályázati pénzt nyerhetnek.
Az önkormányzat gazdaági bizottsága csütörtökön ismét helyszínen kiosztandó városvezetői javaslatra, szimpla névsor alapján dönthet 16 cég vezérigazgatójáról, az igazgatósági és a felügyelőbiztotsági tagokról. Egy hónapja hat cégnél zajlott le hasonló módon vezetőváltás.
Forrás: MTI
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 19:03:38, csütörtök
|
| |
| |
Csőd előtt a budapesti kórházak
Forrás: Weborvos Erdélyi Ildikó 2007-05-24 13:07
Ha nem módosul sürgősen a teljesítményvolumen-korlát, csődbe mennek a nyáron
a fővárosi kórházak.
Ilyen tartalmú levelet ír még ma az egészségügyi miniszternek Szolnoki
Andrea.
A fővárosi egészségügyi bizottság elnökét a testület kérte fel az írásos
jelzésre,
miután a bizottság mai ülésén kiderült, hogy minden budapesti kórházat
anyagi összeomlás fenyeget.
A vészjelzések sorát Badacsonyi Szabolcs, a Budai Gyermekkórház Kht.
vezetője nyitotta.
Arról tájékoztatta a bizottságot, hogy ha az intézmény nem kap több mint 50
millió forint előleget a fővárosi önkormányzattól, akkor vagy a
struktúra-váltás miatt májusban elbocsátott 15 dolgozónak képtelen kifizetni
végkielégítésüket, vagy pedig bérre nem futja a megmaradóknak.
Igaz, hogy a létszám-csökkentéshez pályázati úton nyerhető kormányzati
támogatás,
de abból várhatóan októberre lesz pénz.
Badacsonyi Szabolcs elmondta azt is, hogy a teljesítményvolumen-korlát miatt
olyan kevés díjazáshoz jutott a kórház az Országos Egészségbiztosítási
Pénztártól (OEP),
hogy májusban nem tudták befizetni dolgozóik után a járulékokat.
Ezek után a testület ülésén jelen lévő főigazgatók sorra számoltak be a
finanszírozásból fakadó gondjaikról.
Kiderült, hogy a Szent László Kórház csak az onkológiai ellátásra kapott az
OEP-től
teljesítmény-volument, az infektológiai kezelésekre nem.
A főigazgatók beszámolója szerint hasonló gondokkal küzd a Heim Pál
Gyermekkórház,
az Újpesti Kórház.
Itt abba is hagyták a bajok sorolását.
A többi intézményvezető már csak feltartott kézzel jelezte, hogy az ő
kórházuk is csőd előtt áll.
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 19:02:17, csütörtök
|
| |
| |
Gyurcsánynak vége
Stumpf András,
itthon@hetivalasz.hu
7. évfolyam 21. szám, 2007.05.24.
Gyurcsánynak vége
Igenis van Magyarországon társadalmi ellenállás - véli Hegedűs Zsuzsa, aki
szerint Fekete-Afrikánál
is rosszabb helyzetben van a hazai társadalom.
A francia-magyar kettős állampolgár szociológus úgy látja, Gyurcsány Ferenc
napjai meg vannak számlálva. Folyt.
- Néhány éve még a szocialisták kérték ki a véleményét, most meg
Fidesz-vezetők járnak vizitelni önhöz.
Mivel győzi meg a politikai elitet, hogy olyat tud, amit más nem?
- Semmivel.
Viszont szociológusként több mint harminc éve foglalkozom a tudásalapú
globális társadalomra jellemző új konfliktusokkal, s kutatom egyes
országokban az egyéni és kollektív ellenállás új formáit, a társadalom által
kikényszerített változások új mechanizmusát.
Ha valakit érdekel ez a társadalmat lentről, a hétköznapi emberek
szempontjából vizsgáló perspektíva, szívesen elmondom személyesen is. Ingyen
és bérmentve.
Ugyanazt, amiről nyilvánosan is beszélek, bár nem annyit, mint korábban,
mivel a legnagyobb példányszámú napilapban s a köztévében le vagyok tiltva.
- Ne csodálkozzon: reformdiktatúrának nevezte Gyurcsány országlását.
- Mert ez a helyzet: a Gyurcsány-Kóka páros újra feltalálta a központi
tervutasításos rendszert.
Csakhogy ez már az ötvenes években sem működött.
- Akárminek nevezzük, egyelőre működik.
Gyurcsánynak lett igaza: a tüntetők hazamentek, s a szociális feszültség nem
vitte őket utcára megint.
- Óriási félreértés, hogy béke honol, hogy a válságnak vége.
A modern társadalmakban a különféle mozgalmak nem úgy érik el céljukat, hogy
megrohamozzák a Bastille-t.
Az ellenállásnak mára milliónyi formája jelent meg: a tüntetésektől az
orvosi kollégiumok önfeloszlatásáig.
A bezárt kórházak területére elrendelt építési tilalom is ide tartozik, vagy
amikor az önkormányzat
ingyen lakást ajánl fel gyermekes családoknak, hogy így biztosítsa az állami
finanszírozáshoz szükséges létszámot. Máshol, ahol megszűnt a középiskola,
kiszámolták: abból a pénzből, amennyiből a gyerekeiket utaztatnák,
ki tudják fizetni a tanárokat, úgyhogy működtetik az iskolát a saját
pénzükön.
- Ez ellenállás? Nem arról van szó, hogy az emberek beletörődtek a
megváltoztathatatlanba?
- Dehogy.
Nem gondolja senki, hogy ezután az idők végezetéig zsebből fogja
finanszírozni a gyereke oktatását.
Csak azt mondja: rendben van, átvertek, másodszor nem fognak, de addig sem
engedjük szétverni, ami a miénk.
Most a társadalom valóban megértette, hogy egy demokrácia nem csak
négyévenkénti szavazást jelent,
hogy a fontos döntéseket nem vehetik ki a kezükből.
- Akkor tehát a demokrata öntudat kialakulása miatt mégiscsak jó a
"reformdiktatúra"?
- Sovány vigasz.
Merthogy más szempontból mennyire nem jó a kormány helyzete, ahhoz elég
ránézni a közvélemény-kutatásokra.
Az MSZP áprilisi zuhanása annak köszönhető, hogy a hónap elején hatályba
léptek a "reformok".
- Na és? - idézhetnénk egy klasszikust. Messze még 2010.
- Nincs na és.
Nem is mondják.
Egy politikus nem teheti meg, hogy nem foglalkozik a
közvélemény-kutatásokkal.
Amikor a mezei szocialista képviselőhöz odalépnek, hogy most akkor hová is
vigyék a gyereket iskolába,
hogyan jussanak el egy kórházba, netán leköpdösik, és amikor ez már a
felmérésekben is látszik:
ekkor már nem érdekli, mit mond a miniszterelnök.
Látja, hogy ha így megy tovább, pártja sem marad.
1990 óta nem volt ilyen mélyponton az MSZP.
- Aztán 1994-ben mégiscsak kétharmados többséget szereztek.
- Ellenzékből fel lehet jönni, ha a szavazók a kormánypárt ellen szavaznak,
kormánypártként viszont
ekkora zuhanás végzetes lehet.
Az MDF példája is ezt mutatja.
Azóta sem tudtak kitörni a kispárti szerepükből.
A Szonda Ipsos szerint még a választásra jogosultak negyven százalékát
kitevő bizonytalanok
körében is 89 százalék a miniszterelnök elutasítottsága.
Vége van.
Ugyanis amikor Lendvai Ildikó, Szekeres Imre vagy Hiller István azt látja,
hogy a népszerűségi listán még a szélsőségesnek beállított Kövér László is
megelőzi őket, az bizony nem marad hatástalan.
Látszik is, mennyire hallgatag Gyurcsány Ferenc mondjuk a több biztosító
ügyében.
Ennek vagy az ingatlanadó bevezetésének elhalasztása már a társadalmi
ellenállás sikere.
- Ön itthon Orbán-párti, Franciaországban viszont régi baloldaliként nyilván
a hatvannyolcasokat
fitymáló Nicolas Sarkozy esküdt ellensége, miközben a két politikus között
rengeteg a párhuzam.
Hogy bírja meghasonlás nélkül?
- Könnyedén.
Az első fordulóban mindig az alterglobalista, radikális zöld jelöltre, jelen
esetben José Bovéra szavaztam,
és a másodikban sem Sarkozyre, esküdt ellensége mégsem vagyok.
Az ideológiák ugyanis másodlagossá váltak.
Itthon egyedül Orbán Viktor politikája utasítja el hatékonyan azt a felülről
diktált,
kirekesztő fejlődési modellt, melyben a forrásokat egy olyan szűk csoport
érdekében használják fel,
amely már ma is birtokolja az érvényesüléshez szükséges feltételek nagy
részét,
miközben a társadalom kétharmada az út szélén marad.
Az ez ellen hirdetett harcot nevezem én baloldaliságnak.
- És az jó, ha a Fidesz baloldali?
FOLYTATÁS:
AZ INTERJÚ TELJES TERJEDELMÉBEN A HETI VÁLASZ NYOMTATOTT LAPSZÁMÁBAN, A
18-19. OLDALON OLVASHATÓ.
A cikket a HetiVálasz.hu oldalon a következő címen találja:
http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=15804 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 11:38:02, csütörtök
|
| |
| |
Jogerősen felmentették a Keller által feljelentett adónyomozókat
2007. május 24. 0:01 Magyar Nemzet
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette az APEH egykori Bűnügyi Igazgatóságának munkatársait, akiket még Keller László (MSZP) közpénzügyi államtitkárként jelentett fel. Az öt éve húzódó eljárás miatt a szervezet Győr-Moson-Sopron megyei hivatalvezetője öngyilkos lett.
Hűtlen kezelés, hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával tett büntetőfeljelentés az APEH már megszűnt Bűnügyi Igazgatóságának tíz munkatársa ellen Keller László volt közpénzügyi államtitkár a 2002-es kormányváltást követően. Az MSZP-s képviselő beadványa nyomán (amelyet névtelen bejelentés alapján tett meg) az akkori Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (ma már Központi Nyomozó Főügyészség a szervezet neve) vádat emelt többek között Kántor Tibor volt hírszerző, az adóhatóság Orbán-kormány alatti általános elnökhelyettese, valamint a polgári kabinet által létrehozott Bűnügyi Igazgatóság bűnügyi igazgatóhelyettese, a kiemelt ügyek főosztályának vezetője, a felderítő főosztály vezetője és még hat munkatárs ellen. A szigorúan titkos büntetőeljárás során az első fokon ítélkező Budai Központi Kerületi Bíróság felmentette a vádlottakat, akik közül akkora már ketten életüket vesztették.
Török László
Részletek a csütörtöki Magyar Nemzetben
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 11:37:28, csütörtök
|
| |
| |
Törvénytelenül használt eszközök
2007-05-23 Magyar Hírlap
Nem rendszeresített gumilövedékeket vetett be tavaly októberben a magyar rendőrség.
A napokban újabb társadalmi szervezet tesz feljelentést az október 23-i események kapcsán. Az Országos Közbiztonsági Szövetség beadványa új megvilágításba helyezi a történteket. A tömegoszlatást irányító rendőri vezetők katonai bűncselekményének gyanújáról és arról a rendőrség részéről elismert tényről szól, hogy október 23-án nem rendszeresített, nem bevizsgált gumilövedékeket használtak a tömeg oszlatására.
• Fegyverszakértői szakvélemény
A tényt egy fővárosi hetilap, a Helyi Téma március 21-i számában az Országos Rendőr-főkapitányság ismerte el, amikor a lap kérdésére válaszolva közölték: "A kényszerítő eszközök - köztük a gumilövedékű lőszerek - konkrét típusának bevizsgáltatása, megfelelőségük vizsgálata és minősítése a rendszeresítés folyamán történhet meg, de mivel általános műszaki paramétereket rendszeresítettek, ezért konkrét típusokra vonatkozó - külső minősítő szerv által elvégzett - minősítéseket, sőt próbahasználatot (csapatpróbára) sem alkalmazhattak. A kényszerítő eszközként használt lőszereket külső szervvel történő minősítés, összehasonlító vizsgálatok elvégzése, szakvélemények, megfelelőségi tanúsítványok és próbahasználati tapasztalatok figyelembevétele nélkül beszerezni, illetve használatba venni nem lehet."
Október 23-án tehát olyan gumilövedékeket vetettek be, amelyeknek nem csupán a használata, a beszerzése is törvénysértő volt. A használt tömegoszlató eszközök konkrét típusait ugyanis nem rendszeresítették. Tehát használatuk éppúgy törvénytelen volt, mint a viperáé, s csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy haláleset nem történt. A rendőrségi törvény szerint "a rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait a miniszter állapítja meg".
Ráadásul a forgalmazó által bemutatott lövedékeket már nem gyártják, ellenben az újabb típusok, vagyis az október 23-án használt lövedékek tulajdonságaikat, sebességüket tekintve veszélyesebbek voltak, mint ami a gyártó katalógusában olvasható a hét és fél milliméteres sörétes gumigolyókról, illetve a tizenhét és fél milliméteres gumilövedékről. Abban ugyanis a 17,5 milliméteres gumilövedékről azt írják, sebessége 390 méter/másodperc, ám az október 23-án használt lövedékek még ennél is gyorsabban értek célba. Márpedig ha nő a lövedék sebessége, hatványozottan nő a kibocsátott energia, ennek arányában a veszélyessége.
Igazságügyi orvos szakértők szerint az október 23-án használt lövedékek közül mindkét típus súlyos sérüléseket képes előidézni, attól függően, milyen távolságról lövik ki, s milyen testrészt talál el. A legsúlyosabb sérülés akkor érheti az embert, ha a lövedék a fején vagy éppen a szemén éri. Ezekben az esetekben teljesen kiszámíthatatlan, milyen sérülést okoz a sörétes gumigolyó vagy a sokkal nagyobb felületű és energiájú 17,5 milliméteres gumilövedék. Ez az oka, hogy nem szabad vele fejmagasságban célozni, a gumilövedék tehát csak a ruhával fedett testrészek támadására alkalmas kényszerítő eszköz.
Egyes lövéssel csak rövid távolságra lehet célzott lövést leadni, az viszont nagy átütőerejű és roncsoló hatású. A sörétes gumigolyókkal pedig illúzió a célzott lövés. A gumisörétes lövedék tizenöt méterről, az egyes lövésre alkalmas fegyverből leadott 17,5 milliméteres gumigolyó pedig negyven méterről is veszélyes. S bár a ruha jelentősen felfogja a lövedék energiáját, ha testet ér, harminc méterről is halálos sérülést okozhat. Harminc méterről azonban nem lehet vele pontosan célozni, olyan nagy a szórása. Ezzel magyarázható a sok szemsérülés.
Az Országos Közbiztonsági Szövetség feljelentése nem csupán a nem rendszeresített lövedékek használatáról szól. A szervezet elnöke, Bonavent Pál szerint az október 23-i rendőrségi fellépés csapaterőben történt, s a törvény szerint "a csapaterő alkalmazásakor a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni". Elfogadhatatlan tehát, hogy az ügyészség csupán a "kisrendőrök" felelősségét vizsgálja. A bántalmazás meg sem történhetett volna, ha a parancsnokok a rendőrségi törvényben foglaltaknak megfelelően betartják az elöljárói ellenőrzésről és intézkedésről szóló paragrafusokat.
"A feljelentésben azt írtuk - mondta a szövetség elnöke -, hogy ha a csapaterő folyamatos alkalmazásakor az azonosító jel nélkül intézkedő rendőrök agyba-főbe rugdosnak, bántalmaznak magatehetetlen, védekezésre képtelen, ellenállást nem tanúsító állampolgárokat, akkor az állam demokratikus működése felett őrködő ügyészségnek ki kell vizsgálnia a katonai bűncselekményeket. Ki a felelős azért, hogy a rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt? Ki a felelős azért, hogy földön fekvő, védekezésre képtelen embereket ütöttek? Ki a felelős a nem rendszeresített lövedékek használatáért? Miért nem léptek közbe az elöljárók, amikor törvénytelenül, fejmagasságban lőtték ki a lövedékeket?"
Bán Károly |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 11:36:26, csütörtök
|
| |
| |
Pert indít az Index a gazdasági minisztérium ellen
2007-05-24 09:15
Pert indít az Index internetes portál a Kóka János vezette gazdasági minisztérium ellen, mivel az nem adta ki a Hankook gumigyártó céggel kötött szerződést, üzleti titokra hivatkozva.
A 2005 októberében aláírt dokumentum szerint 13-14 milliárd forintnyi készpénzzel és adókedvezményekkel támogatta a magyar állam a dél-koreai céget. Az internetes portál még áprilisban kérte az eredeti szerződés kiadását.
Emlékezetes: az MSZP-SZDSZ koalíció az üvegzseb törvény megalkotásakor éppen arra hivatkozott: azt akarják megakadályozni, hogy a közpénzek elköltéséről szóló információkat üzleti titokra hivatkozva tartsák vissza.
Közben a Hankook ügyben folytatódik a rendőrségi nyomozás különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanújával.
Mint a Magyar Nemzet feltárta, a 4 magánszemély által jegyzett Pentele kft. négyzetméterenként 800-900 forintért jutott hozzá ahhoz a dunaújvárosi földterülethez, amelyet később többszörös áron adott tovább a Hankooknak. Az ügylet többszázmillió forintos kárt okozhatott a szocialista vezetésű városnak.
hírTV |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 11:34:16, csütörtök
|
| |
| |
Gazdasági bohózat...
Molnár Géza Pál 2007. május 24. 06:17
A bankszektor 2007 első negyedévében 121 milliárd forint adózott nyereséget
ért el,
20,5 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Sajtóelemzések szerint ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
honlapján közzétett adatokból.
Dübörög a pénzipar - állapíthatjuk meg.
Vajon attól dübörög, hogy erős termelő gazdaság - ipar, agrárium,
szolgáltatás -
termeli a nyereséget, s azt lefölözi a bankári elit?
Jó lenne.
De mit mond az Állami Számvevőszék vezetője a Magyar Nemzetnek?
Arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagyvállalatok 370 milliárd forintnyi
támogatást és 118 milliárd forintnyi adókedvezményt kaptak a magyar államtól
2005-ben, így a támogatásuk 200 milliárd forinttal
volt több az általuk befizetett társasági adónál.
"Nagyvállalatok".
Vajon milyen tulajdonban lehetnek ezek a nagyok?
Hazai kézben?
Erre nem tér ki az ÁSZ-vezető.
Talán jobb is?
Alighanem a multik is részesednek, sőt azok leginkább a magyar adófizetők
támogatásából.
Pontosabban mérve nem az adóforintokból, hanem a közvagyon eladásakor
keletkező egyszeri bevételből.
Valamint az állami hitelek fölvételekor, az állampapírok kibocsátásakor -
túlnyomórészt
nyugati pénzintézetektől busás kamatért - kapott pénzből.
Az adóbefizetések ugyanis már régóta - 2002 ősze óta - nem elegendőek az
elsődleges állami kiadások pénzelésére.
"Az ország nyakig eladósodott, a költségvetés adóssága több mint
tizenötezermilliárd forint, a lakosság is hatezermilliárddal tartozik a
pénzintézeteknek.
A legkisebb ebből a tételsorból az önkormányzatok hitelállománya, ami 500
milliárd forintot tesz ki"
- mondja a legfőbb számvevő.
A bankszektor busás nyereséget zsebel be, az állam dübörögve adósodik el.
Kinőheti-e ezt az adósságterhet a magyar gazdaság?
Dübörögnek-e a termelő ágazatok is?
A kérdésre Andrew Dean, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,
a párizsi székhelyű OECD igazgató-helyettese válaszol:
"Azt is látnunk kell, hogy jelenleg ez a felzárkózási folyamat elakadt,
hiszen Magyarországon a gazdasági növekedés idén, illetve jövőre 2,5-3
százalék lesz,
így néhány évig eltart, amíg a felzárkózási folyamat helyreáll."
Igen: a pénzágazat pörög.
Mind mohóbban szivattyúzza a pénzt.
Az életerőtől ekként megfosztott ágazatok pedig vergődnek.
Az évezredes vagyonból még maradt.
Még akad fedezete a kamatköltségnek, de a növekedés föltételei mintha
elapadtak volna.
Bohózat, ami történik gazdaságunkban? Mintha ez derülne ki a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének,
az Állami Számvevőszéknek és az OECD-nek hivatalos közléseiből.
Talán bohózat.
De valahogy nem tudunk rajta nevetni.
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-24 11:32:34, csütörtök
|
| |
| |
2010-ig is várhatnak műtétjükre a szegényebb betegek
Akinek van pénze, kikerülheti a várólistát
MNO 2007. május 23. 10:37
Az Országos Gerincgyógyászati Központban a csípőműtétre a korábbi fél
helyett egy évet kell várni,
de aki ma jelentkezik be egy stabilizációs gerincműtétre, 2010 második
negyedévénél korábbi időpontra nem számíthat.
A várólistát meg lehet kerülni, csak pénz kell hozzá.
Az ország több kórházában jelentősen kitolódtak a várólistákon feltüntetett
határidők -
derül ki a Népszabadság cikkéből.
Miskolcon egy epekőműtétet tavaly egy héten belül elvégeztek, most hat hetet
kell rá várni.
Sérvműtétnél két hétről három hónapra nőtt a várakozási idő.
Az Országos Gerincgyógyászati Központban a csípőműtétre a korábbi fél
helyett egy évet kell várni,
de aki ma jelentkezik be egy stabilizációs gerincműtétre, 2010 második
negyedévénél korábbi időpontra nem számíthat.
Pécsett a halasztható érsebészeti műtétre két hét helyett másfél hónap az
előjegyzés.
A várólistát azonban meg lehet kerülni, csak pénz kell hozzá:
Miskolcon egy alvállalkozóval szerződtek, aki a biztosító által be nem
fogadott ágyakon
az intézmény orvosaival és felszerelésével végzett ellátást értékesíti,
Pécsett pedig ugyanerre a célra egy nonprofit szervezetet terveznek
létrehozni.
A területileg az intézményhez tartozó betegeket kötelező ellátni, de ha
marad szabad kapacitás,
az értékesíthető - nyilatkozta a lapnak Molnár Attila, az OEP finanszírozási
főosztályának helyettes vezetője. Hozzátette: a várólisták kialakulásának
okait az egészségbiztosító hamarosan vizsgálni fogja.
Így például a feltűnően megugrott csípőprotézis-előjegyzésnél is megnézik:
valóban indokolt-e annyi beavatkozást végezni, mint amennyit az intézmények
vállalnak.
(hirado.hu, Népszabadság)
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2007. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
250 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1999
- e Hét: 7731
- e Hónap: 18842
- e Év: 172338
|
|
|
Offline
