|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 23:55:24, péntek
|
| |
| |
Takács Albert az új miniszter
http://jobbinfo.tvn.hu/news.php?readmore=1120
Takács Albertet nevezte meg Gyurcsány Ferenc Petrétei József utódjának. Az
állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese lett az új
igazságügyminiszter.
Gyurcsány Ferenc múlt vasárnap fogadta el Petrétei József igazságügyi és
rendészeti miniszter lemondását az utóbbi idők sorozatos rendőrbotrányai
miatt.
Takács Albert a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán
jogász, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán
szociológus végzettséget szerzett. 1993-ban állam- és jogtudományok
kandidátusa címet kapott.
1979-1980, illetve 1985-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és
Jogtudományi Intézetében dolgozott. 1986-87 között a Minisztertanács
Titkárságán, 1997-től két éven keresztül a Népjóléti/Egészségügyi
Minisztériumban töltött be posztot. 1990 óta Budapesti Közgazdaságtudományi
és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Karán tanszékvezető főiskolai
tanár. 1999-2002 között a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Alkotmányjogi Tanszékén tanszékvezető egyetemi docens volt.
2001 óta az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi
posztját töltötte be.
Merre van a miniszter szobája
Az új miniszter bemutatásakor Gyurcsány Ferenc kormányfő azt kérte, hogy a
tárca vezetője legyen "tízszer keményebb a rendőrbűnözéssel szemben". A
szabályokat betartókkal szemben legyen az eddiginél előzékenyebb a
rendőrség, míg a nem betartókkal szemben legyen határozottabb. A
miniszterelnök azt is feladatul szabta, hogy a miniszter hárítsa el az
ügymenetet feleslegesen lassító bürokratikus akadályokat. Gyurcsány
hozzátette: elvárja azt is, hogy Takács sikeresen fejezze be a Határőrség és
a rendőrség integrációját is, mert enélkül nem csatlakozhatunk a schengeni
övezethez.
Takács a rend, a bizalom és a bizalom jegyében szeretne dolgozni, ezért
kiemelt figyelemmel törödik majd a rendőrséggel, és "ki fogja szolgáltatni a
rendőrséget az igazságszolgáltatásnak". A miniszterjelölt ezután beszédében
elméletibb kérdésekre tért át, és a rendészeti minsztérium
jogszabályelőkészítő munkáját hangsúlyozta. Elmondása szerint élhetőbb
joganyagra van szükség, ami nemcsak papíron létezik, de polgárok számára
iránymutatást is ad. Beszéde befejezéseként Takács türelmet kért munkájához,
mert mint modta, "Időbe telik, míg megtanulja, hogy merre van a szobája." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 23:52:22, péntek
|
| |
| |
Jogerősen felmentették a Keller által feljelentett adónyomozókat
2007. május 24. 0:01 Magyar Nemzet
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette az APEH egykori Bűnügyi Igazgatóságának munkatársait, akiket még Keller László (MSZP) közpénzügyi államtitkárként jelentett fel. Az öt éve húzódó eljárás miatt a szervezet Győr-Moson-Sopron megyei hivatalvezetője öngyilkos lett.
Hűtlen kezelés, hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával tett büntetőfeljelentés az APEH már megszűnt Bűnügyi Igazgatóságának tíz munkatársa ellen Keller László volt közpénzügyi államtitkár a 2002-es kormányváltást követően. Az MSZP-s képviselő beadványa nyomán (amelyet névtelen bejelentés alapján tett meg) az akkori Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (ma már Központi Nyomozó Főügyészség a szervezet neve) vádat emelt többek között Kántor Tibor volt hírszerző, az adóhatóság Orbán-kormány alatti általános elnökhelyettese, valamint a polgári kabinet által létrehozott Bűnügyi Igazgatóság bűnügyi igazgatóhelyettese, a kiemelt ügyek főosztályának vezetője, a felderítő főosztály vezetője és még hat munkatárs ellen. A szigorúan titkos büntetőeljárás során az első fokon ítélkező Budai Központi Kerületi Bíróság felmentette a vádlottakat, akik közül akkora már ketten életüket vesztették.
Török László
Részletek a csütörtöki Magyar Nemzetben
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 23:48:36, péntek
|
| |
| |
Törvénytelenül használt eszközök
2007-05-23 Magyar Hírlap
Nem rendszeresített gumilövedékeket vetett be tavaly októberben a magyar rendőrség.
A napokban újabb társadalmi szervezet tesz feljelentést az október 23-i események kapcsán. Az Országos Közbiztonsági Szövetség beadványa új megvilágításba helyezi a történteket. A tömegoszlatást irányító rendőri vezetők katonai bűncselekményének gyanújáról és arról a rendőrség részéről elismert tényről szól, hogy október 23-án nem rendszeresített, nem bevizsgált gumilövedékeket használtak a tömeg oszlatására.
• Fegyverszakértői szakvélemény
A tényt egy fővárosi hetilap, a Helyi Téma március 21-i számában az Országos Rendőr-főkapitányság ismerte el, amikor a lap kérdésére válaszolva közölték: "A kényszerítő eszközök - köztük a gumilövedékű lőszerek - konkrét típusának bevizsgáltatása, megfelelőségük vizsgálata és minősítése a rendszeresítés folyamán történhet meg, de mivel általános műszaki paramétereket rendszeresítettek, ezért konkrét típusokra vonatkozó - külső minősítő szerv által elvégzett - minősítéseket, sőt próbahasználatot (csapatpróbára) sem alkalmazhattak. A kényszerítő eszközként használt lőszereket külső szervvel történő minősítés, összehasonlító vizsgálatok elvégzése, szakvélemények, megfelelőségi tanúsítványok és próbahasználati tapasztalatok figyelembevétele nélkül beszerezni, illetve használatba venni nem lehet."
Október 23-án tehát olyan gumilövedékeket vetettek be, amelyeknek nem csupán a használata, a beszerzése is törvénysértő volt. A használt tömegoszlató eszközök konkrét típusait ugyanis nem rendszeresítették. Tehát használatuk éppúgy törvénytelen volt, mint a viperáé, s csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy haláleset nem történt. A rendőrségi törvény szerint "a rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait a miniszter állapítja meg".
Ráadásul a forgalmazó által bemutatott lövedékeket már nem gyártják, ellenben az újabb típusok, vagyis az október 23-án használt lövedékek tulajdonságaikat, sebességüket tekintve veszélyesebbek voltak, mint ami a gyártó katalógusában olvasható a hét és fél milliméteres sörétes gumigolyókról, illetve a tizenhét és fél milliméteres gumilövedékről. Abban ugyanis a 17,5 milliméteres gumilövedékről azt írják, sebessége 390 méter/másodperc, ám az október 23-án használt lövedékek még ennél is gyorsabban értek célba. Márpedig ha nő a lövedék sebessége, hatványozottan nő a kibocsátott energia, ennek arányában a veszélyessége.
Igazságügyi orvos szakértők szerint az október 23-án használt lövedékek közül mindkét típus súlyos sérüléseket képes előidézni, attól függően, milyen távolságról lövik ki, s milyen testrészt talál el. A legsúlyosabb sérülés akkor érheti az embert, ha a lövedék a fején vagy éppen a szemén éri. Ezekben az esetekben teljesen kiszámíthatatlan, milyen sérülést okoz a sörétes gumigolyó vagy a sokkal nagyobb felületű és energiájú 17,5 milliméteres gumilövedék. Ez az oka, hogy nem szabad vele fejmagasságban célozni, a gumilövedék tehát csak a ruhával fedett testrészek támadására alkalmas kényszerítő eszköz.
Egyes lövéssel csak rövid távolságra lehet célzott lövést leadni, az viszont nagy átütőerejű és roncsoló hatású. A sörétes gumigolyókkal pedig illúzió a célzott lövés. A gumisörétes lövedék tizenöt méterről, az egyes lövésre alkalmas fegyverből leadott 17,5 milliméteres gumigolyó pedig negyven méterről is veszélyes. S bár a ruha jelentősen felfogja a lövedék energiáját, ha testet ér, harminc méterről is halálos sérülést okozhat. Harminc méterről azonban nem lehet vele pontosan célozni, olyan nagy a szórása. Ezzel magyarázható a sok szemsérülés.
Az Országos Közbiztonsági Szövetség feljelentése nem csupán a nem rendszeresített lövedékek használatáról szól. A szervezet elnöke, Bonavent Pál szerint az október 23-i rendőrségi fellépés csapaterőben történt, s a törvény szerint "a csapaterő alkalmazásakor a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni". Elfogadhatatlan tehát, hogy az ügyészség csupán a "kisrendőrök" felelősségét vizsgálja. A bántalmazás meg sem történhetett volna, ha a parancsnokok a rendőrségi törvényben foglaltaknak megfelelően betartják az elöljárói ellenőrzésről és intézkedésről szóló paragrafusokat.
"A feljelentésben azt írtuk - mondta a szövetség elnöke -, hogy ha a csapaterő folyamatos alkalmazásakor az azonosító jel nélkül intézkedő rendőrök agyba-főbe rugdosnak, bántalmaznak magatehetetlen, védekezésre képtelen, ellenállást nem tanúsító állampolgárokat, akkor az állam demokratikus működése felett őrködő ügyészségnek ki kell vizsgálnia a katonai bűncselekményeket. Ki a felelős azért, hogy a rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt? Ki a felelős azért, hogy földön fekvő, védekezésre képtelen embereket ütöttek? Ki a felelős a nem rendszeresített lövedékek használatáért? Miért nem léptek közbe az elöljárók, amikor törvénytelenül, fejmagasságban lőtték ki a lövedékeket?"
Bán Károly
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 23:47:05, péntek
|
| |
| |
Pert indít az Index a gazdasági minisztérium ellen
2007-05-24 09:15
Pert indít az Index internetes portál a Kóka János vezette gazdasági minisztérium ellen, mivel az nem adta ki a Hankook gumigyártó céggel kötött szerződést, üzleti titokra hivatkozva.
A 2005 októberében aláírt dokumentum szerint 13-14 milliárd forintnyi készpénzzel és adókedvezményekkel támogatta a magyar állam a dél-koreai céget. Az internetes portál még áprilisban kérte az eredeti szerződés kiadását.
Emlékezetes: az MSZP-SZDSZ koalíció az üvegzseb törvény megalkotásakor éppen arra hivatkozott: azt akarják megakadályozni, hogy a közpénzek elköltéséről szóló információkat üzleti titokra hivatkozva tartsák vissza.
Közben a Hankook ügyben folytatódik a rendőrségi nyomozás különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanújával.
Mint a Magyar Nemzet feltárta, a 4 magánszemély által jegyzett Pentele kft. négyzetméterenként 800-900 forintért jutott hozzá ahhoz a dunaújvárosi földterülethez, amelyet később többszörös áron adott tovább a Hankooknak. Az ügylet többszázmillió forintos kárt okozhatott a szocialista vezetésű városnak.
hírTV
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 23:45:30, péntek
|
| |
| |
Medián: a főrendőrök menesztése nem javít a helyzeten
2007. május 24. 7:46 MNO
Az emberek háromnegyede helyesli, hogy menesztették a rendőri vezetőket és a Petrétei József rendészeti minisztert, de a javulást inkább a belső ellenőrzés helyreállításától várják - derül ki a Medián közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Az elmúlt hetekben a népesség kétharmadának romlott a véleménye a rendőrségről.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a miniszterelnök rövidesen, talán már holnap bejelenti, ki lesz az igazságügyi minisztérium új vezetője. A lap több forrása szerint a miniszteri posztra komoly esélye van Takács Albertnek, aki eddig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese volt.
A rendszerváltás után a rendőrség képes volt megváltoztatni az önmagáról szóló közvélekedést, jelentős bizalmat szerzett. Ez a bizalom tavaly ősszel elveszett, a mostani botránysorozat pedig tovább rontott a rendőrség megítélésén - áll a Medián, hét elején készített gyorsfelmérésében.
A felmérésben megkérdezettek háromnegyede egyetért a rendőri vezetés menesztésével, a többség ugyanakkor nem hiszi, hogy ez javít a helyzeten: a megkérdezettek fele szerint ennek a rendőrség működése szempontjából semmilyen következménye nem lesz. Az emberek 62 százaléka vélte úgy, hogy elkerülhetők lennének a rendőri visszaélések a belső ellenőrzési szolgálat helyreállításával, és 55 százalék szerint ilyen hatása lenne, ha a rendőröknek kötelező lenne bemutatni igazolványukat minden intézkedés előtt.
A megkérdezettek fele szerint segítene, ha rendőri intézkedéskor a rendőröknek tájékoztatni kellene az állampolgárokat jogaikról, és helyreállítanák az önálló Belügyminisztériumot. A rendőrség civil ellenőrzésétől viszont a válaszadók többsége - 46 százalék - nem reméli a visszaélések elkerülését.
(mti)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 23:43:48, péntek
|
| |
| |
Iszonyat: agyonverték a a rendőrök az előállított férfit!
2007. május 22. 22:10 | Forrás: STOP/Új Szó
Folytatódik Karol Sendrei ügyének tárgyalása Besztercebányán. A roma férfit 2001 júliusában a nagyrőcei rendőrségen kínozták halálra.
Az ügyészség hét rendőrt vádol emberöléssel. Mind a heten tagadják, hogy közük lett volna az áldozat halálához. Testi sértéssel vádolják továbbá Nagyrőce akkori polgármesterét, akinek az udvarán a férfi és a rendőrök közötti incidens elkezdődött. Az expolgármester azt állítja, a hivatalos szervek túlpolitizálják az ügyet.
Az elhalálozott Sendrei három fia is bíróság előtt áll. Őket garázdasággal vádolják. Közülük ketten tanúi voltak a rendőrök kegyetlenkedésének - így nem csupán vádlottak, de tanúk is egyben. Ha a rendőröket bűnösnek találja a bíróság, nyolctól tizenkét évig terjedő letöltendő szabadságvesztéssel sújthatók.
STOP
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 23:42:14, péntek
|
| |
| |
Vass Zoltán hatvani lakos kérése
2007 május 22 - kedd, 23:41
Alulírott Vass Zoltán hatvani lakos, tisztelettel tájékoztatom Önt és baráti körét, hogy a posztkommunista hatalom igazságszolgáltatása "vevő " lett a korrupt ügyészi indítványra, mi szerint a gondnokság alá helyezésemet kezdeményezte az általam SOHA EL NEM KÖVETETT BŰNTETT ÜRÜGYÉN!
A székesfehérvári illetékességgel bíró Mikolay Sándor szakpszichológus és társai politikai vezető megrendelésére az erőszakos előállításom után "megállapította", hogy én elkövettem 14 hónappal korábban azt a bűntettet aminek vizsgálatában megnyomorított a magyar rendőrség.
Az igazságszolgáltatás most tanúbizonyságát adja annak, hogy 1989-ben NEM TÖRTÉNT semmilyen rendszerváltás, csak gengszertváltás. Példa erre mindaz ami az elmúlt egy évben történt a "nagy politikai zűrzavarban".
A hatamon maradt bűnöző poszkommunista "elit" ugyanazzal az emberiség elleni rendkívül aljas ÁVÓ-s módszerekkel teszik lehetetlenné a véleményt nyilvánító közérdekű bejelentőt, hogy a civil szervezeti és közéleti tevékenységében, az alapvető emberi jogaiban, KORLÁTOZVA legyen!
A csatolt mellékletek az utábbi három hónap terméke. Ha tudnának olyan ügyvédet ajánlani, a Magyar Köztársaságban, aki a nyilvánosság segítségével hajlandó és képes megfékezni a prostituált közélet szereplőit, közte a politikai befolyásoltság alatt álló magyar "igazságszolgáltatást", megköszönném!
Hatvan, 2007.május 20.
Tisztelettel
Vass Zoltán
a HAJLÉK Közhasznú Egyesület
elnöke, egy csodálatos gyermek édesapja
Tel: 06/70/507-9500, 06/30/224-8545 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 22:56:04, péntek
|
| |
| |
Újabb hálózatot építenek a szocialisták
2007. május 25. 14:13
- Újabb szocialista párti hálózat épül az ország egész területén közpénzen,
európai közpénzek elszívására
- mutatott rá Széles Sándor Máriakálnok polgármestere, a Felső-Mosoni
Dunatáj Önkormányzati Társulás
elnöke mai soproni sajtótájékoztatóján, amelyet Sopronban, a Hotel Szieszta
előtt tartott, azon,
a helyszínen, ahol tudomása szerint csaknem 150 helyi vidékfejlesztési iroda
vezetőinek kiképzése zajlik.
Széles Sándor elmondta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
pályázatot írt ki
Helyi Vidékfejlesztési Iroda cím elnyerésére, olyan irodákra, amelyek a
207-2013-as időszakban
a vidékfejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be, kistérségenként akár
1 milliárd forintot oszthatnak szét.
- Mára kiderült a nagyon szigorúnak tűnő pályázat valójában csak formalitás
volt, valójában volt MSZP-s polgármesterek, a fiatal baloldalhoz köthető
személyek, MSZP-tagok kapták meg a megbízatást.
A szocialisták így építik az országos hálózatukat, amelyet adott esetben
kampánycélokra is tudnak
majd használni, hiszen országosan egyértelművé vált, hogy minden szakmai
érvet figyelmen
kívül hagytak a vidékfejlesztési programok helyi megvalósítását, illetve a
pályázati pénzek
felhasználását koordináló nyertes HVI-k esetében - mondta Széles Sándor.
- Demokráciában megengedhetetlen és elfogadhatatlan a szocialisták által
alkalmazott
kulcspozíciók kisajátítása, azért, hogy uniós pénzekre tegyék a kezüket -
szögezte le a politikus.
Joggal kérdezhetik az önkormányzatok, hogy megfelelő volt-e a döntéssorozat
a jelöltek kiválasztása esetében?
Joggal tehető fel a kérdés, hogy a folyamatos kormányzati pénzelvonás ,
megszorítások mellett, az MSZP-SZDSZ -koalíciónak ezen a módon kell-e pénzt
és munkát
adni belső embereinek?
Mert a Fidesz szerint : nem - szögezte le Széles Sándor.
(fidesz.sopron.hu)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 22:49:07, péntek
|
| |
| |
Vádindítvány Gergényi Péter ellen
Központi Nyomozó Főügyészség
1066 Budapest, Zichy J. u. 14.
Tisztelt Főügyészség!
A hivatali visszaélés bűntette miatt, dr. Szerdahelyi Szabolcs az '56-os
Deportálások Tény-feltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke által tett
feljelentés tárgyában, a Központi Nyomozó Főügyészségen Nyom. 54/2007.
számon iktatott büntető ügyben, a pótmagánvádlóként fellépő dr. Szerdahelyi
Szabolcs sértett képviseletében, a Fővárosi Bírósághoz intézett
Vádindítványt
nyújtok be, Gergényi Péter, (Budapest 1946. november 20.) a Budapesti
Rendőr-főkapitányság időközben leváltott vezetője ellen.
A tényállás
"2006. szeptember 17-én - máig ismeretlen körülmények között
"kiszivárogtatva" - nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc 2006. májusi
balatonöszödi beszéde, amelyet a Magyar Szocialista Párt frakcióülésén
mondott el. E szónoklatában a miniszterelnök elismerte, hogy az
országgyűlési választások előtt a magyar gazdaság helyzetére vonatkozóan
alapvető jelentőségű kérdésekben - meg nem nevezett társaival együtt -
hazudott. Belátta, hogy az ország valós helyzete miatt a választási ígéretek
teljességgel megalapozatlanok voltak, s így a választókat, az ország népét
becsapták. Világossá vált, hogy az ígért szociáldemokrata szellemiségű,
jóléti jellegű program helyett egy teljesen más alapokon nyugvó
neoliberális, neokonzervatív programot szántak az országnak, amely kirívó
súlyú terheket fog a lakosságra róni. Ezen túlmenően számos megdöbbentő
adatot, információt tárt fel arról, hogy a kormányzat illetve a párt hogyan
tétlenkedett és hogyan hazudozott, trükközött az elmúlt évek során.
A közel kétszáz országgyűlési képviselő előtt elmondott beszéd hangneme
olyan mértékben volt trágár, amelyhez hasonlóra sem magyar, sem külföldi
állami vezető esetében ezt megelőzően nem ismerünk példát. Gyurcsány Ferenc
nyomdafestéket nem tűrően vulgáris kifejezéseket használt, egyebek mellett
Magyarország jelzőjeként is. A beszéd stílusát sok elemző "szenvedélyesnek"
nevezte, igen sokan viszont egyszerűen zavarba ejtőnek gondolták. A
megdöbbentő tartalom és a trágár kifejezésmód mellett ezt eredményezte az a
mértékű ön-központúság, nárcizmus, amelyet sokan patológiásnak, kórosnak
értékeltek általánosságban is a miniszterelnök személyiségjegyeként. A
májusi kihelyezett frakcióülésen jelenlévő MSZP-s országgyűlési képviselők
között egy sem volt, aki kritikus szót emelt volna a beszéd bármely tartalmi
eleme vagy stílusa miatt.
A beszéd nyilvánosságra kerülését követő órákban több ezer ember érkezett a
budapesti Kossuth térre, a Parlament elé. (Vidéki városokban szintén
jelentős létszámú csoportok jöttek össze.) Ettől az időponttól kezdve
egészen október 23-án hajnalig békés gyülekezés helyszíne volt a budapesti
Kossuth tér.
Az "öszödi beszédben" feltárt kirívó súlyú hazugságok, majd később a
kormányfői bocsánatkérés hiánya miatt Gyurcsány Ferenc lemondását követelők
létszáma e budapesti helyszínen az elkövetkező hetekben változó volt,
alkalmanként az ötvenezer főt is elérte."
Az idézet a 2006. október 23-i Budapesti Erőszakos Cselekmények
Kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság Jelentéséből való.
Ilyen előzmények után történt, hogy Gergényi Péter Budapest
rendőr-főkapitányaként, 2006. október 23-án a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. Tv. (Rtv.) 46. §-ra hivatkozással elrendelte, hogy 2006. október 23.
nap 02. 35 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2006. november 24. nap
24.00 óráig az Országház előtti Kossuth tér lezárásával biztonsági műveleti
terület kerüljön kialakításra.
Személy- és létesítménybiztosítási intézkedésnek nevezett határozatát azzal
indokolta, hogy a 2006. október 23-ai ünnepi rendezvények idején kialakult
közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények, illetve a további rendbontások
megelőzése érdekében a védett személyek, és az Országház, mint az állami
működés szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény biztonságának
megőrzése tette szükségessé a terület lezárását.
A határozat jogalapját a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. §
(1) d) pontjában jelölte meg.
Gergényi Péter az intézkedését 2006. november 22-én, határozatlan időre
meghosszabbította.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs budapesti lakos, magyar állampolgár, az '56-os
Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke, 2006. november
24-én bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy 2006. december
9-én, délelőtt 10 órától délelőtt 11 óráig tartó tüntető felvonulást szervez
a Kossuth térre, tiltakozásul a tér lezárása miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2006. november 25-én írásban közölte a
bejelentővel, hogy a bejelentett rendezvény a megadott időpontban a
megjelölt helyszínen nem tartható meg, mert a Budapest rendőrfőkapitánya
által a szükséges ideig elrendelt személy és létesítménybiztonsági
intézkedése értelmében a Kossuth tér jelenleg is elkerített részén
demonstráció nem tartható. 2006. november 26-án pedig egy olyan végzést
hozott, amelyben megállapította hatáskörének hiányát. A végzést személyesen
Gergényi Péter írta alá. Indokolásában kifejtette, hogy az Rtv. 46. §-
alapján a Kossuth teret 2006. október 23-án biztonsági műveleti területnek
nyilvánította, amely intézkedés azzal a joghatással, jogkövetkezménnyel jár,
hogy a terület elveszteti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény
(Gytv.) 15. § a) pontja értelmében vett közterület jellegét. Erre
tekintettel a bejelentés a Gytv. keretén belül nem értékelhető, a rendőrség
kénytelen hatáskörének hiányát megállapítani. A végzés azt is tartalmazta,
hogy a tér lezárására az Országgyűlés működésének biztosítása érdekében
került sor.
Ezt követően dr. Szerdahelyi Szabolcs a lehetséges összes jogi lépést
megtette annak érdekében, hogy jogorvoslathoz jusson.
1) A végzés ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Gytv.
alapján, az ott biztosított gyors és hatékony jogorvoslati lehetőség
keretében. A végzést tartalma szerint, a bejelentett rendezvénynek a
megjelölt helyen és időben való megtartását megtiltó határozatnak kérte
tekinteni, amely arra van alapítva, hogy a bejelentéshez kötött rendezvény
megtartása a népképviseleti szerv működését súlyosan veszélyeztetné. Érdemi
vizsgálatot kért és ennek alapján a határozat hatályon kívül helyezését. A
Fővárosi Bíróság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasította, és ez
ellen további jogorvoslattal nem lehetett élni. A bíróság kizárólag alaki
szempontból közelítette meg az ügyet, és abból indult ki, hogy nem járhat el
a Gytv. alapján, ha a bejelentéssel kapcsolatban a rendőrség nem hozott
érdemi határozatot.
2) A végzést megfellebbezte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) alapján, vitatva a
Kossuth tér lezárásának jogszerűségét. Az Országos Rendőr-főkapitányság
végzéssel helybenhagyta Gergényi Péter végzését, amelyben hatáskörének
hiányát állapította meg, ugyanakkor a végzés indokolásában, érdemben
állásfoglalt Gergényi Péter Kossuth teret lezáró határozataival
kapcsolatban, és azokat jogszerűnek minősítette, azzal a megjegyzéssel, hogy
biztonsági műveleti terület kifejezés használata helytelen, de ez önmagában
a határozatokat nem teszi jogellenessé. Dr. Szerdahelyi Szabolcs a másodfokú
végzés ellen 2006. december 19-én kereseti kérelmet terjesztett elő a
Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. A Pp. 330. § (2) bekezdése szerint az
elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt
napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, amely
azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt
tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Az adott ügyben, tehát
legkésőbb 2007. január 11-én meg kellett volna érkeznie a keresetlevélnek a
Fővárosi Bíróságra. Ezzel szemben, csak 2007. február 5-én érkezett meg a
keresetlevél. Ezzel kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési
biztosának általános helyettese vizsgálatot folytatott le és OBH-1549/2007.
számú jelentésében alkotmányos visszásságot állapított meg. A Fővárosi
Bíróság a keresetlevelet kettébontotta, egy nemperes és egy peres eljárásra.
A nemperes eljárásban a rendőrség hatáskör hiányát megállapító végzését
vizsgálta, amelynek során megállapította, hogy a bíróság kizárólag a végzés
indokolásában rögzített szempontokat értékelheti, így nincsen relevanciája
annak, hogy a rendőrségnek, konkrétan Budapest rendőr-főkapitányának volt-e
hatásköre és illetékessége a terület korábban történt lezárására, az a
jogszabályoknak megfelelő módon történt-e? Erre tekintettel a jogorvoslati
kérelmet elutasította, azzal, hogy a végzés ellen további jogorvoslatnak
nincs helye. A peres eljárás tárgyának a Kossuth tér lezárását elrendelő
Gergényi féle határozatokat tekintette, és alperesnek a Budapesti
Rendőr-főkaptányságot. A bíróság ebben a vonatkozásban dr. Szerdahelyi
Szabolcs keresetét idézés nélkül elutasította. A bíróság álláspontja szerint
a Budapest rendőrfőkapitánya formailag intézkedésnek nevezett, indokolással
ellátott döntései, melyek a "biztonsági műveleti terület" elrendelésére, és
annak meghosszabbítására irányulnak, a szolgálati szabályzat 96. § (11)
bekezdése alapján utasításnak minősülnek, amely ellen nincs jogorvoslati
lehetőség. Ez ellen dr. Szerdahelyi Szabolcs fellebbezéssel élt, amely még
nem került elbírálásra.
3) Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. XI. 27-én a rendőrségi törvényben
biztosított panaszjogával élve is kifogásolta, hogy lezárva tartják a
Kossuth teret, és kérte az intézkedés feloldását. A panaszt személyesen
Gergényi Péter utasította el, határozatában megismételte azokat az
indokokat, amelyeket a rendőrségi hatáskör hiányát megállapító végzésben
leírt. Dr. Szerdahelyi Szabolcs az elutasító határozat ellen fellebbezéssel
élt. Ebben egyúttal panaszt jelentett be azért, mert Gergényi Péter a
határozatát, csak 2007. január 11-én hozta meg, holott a törvény szerint
2006. december 13-ig döntenie kellett volna. Az Országos
Rendőr-főkapitányság az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta akként,
hogy a 111-325/2006. számú személy- és létesítménybiztostási intézkedés
határozatlan időre szóló meghosszabbítását jogszabálysértőnek minősítette,
és utasította budapesti rendőrfőkapitányt, hogy az intézkedés időbeli
hatályát - feltéve, hogy az intézkedés alapjául szolgáló biztonsági
kockázatok fennállása továbbra is megállapítható - határozott időtartamban
állapítsa meg. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A korábbi
végzésekkel szemben végre született egy jogerős érdemi határozat, amelyet
dr. Szerdahelyi Szabolcs 2007. február 19-én vehetett kézhez. Ez ellen
azonnal keresettel élt, amely keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság
2007. március 10-én továbbított a bíróságnak. A Fővárosi Bíróság 2007. május
8-án kézbesített végzésével 2007. évi július 10. napjának 10,000 órájára
tűzte ki az ügy tárgyalását. Az Országos Rendőr-főkapitányság érdemi
ellenkérelmében, azzal az indokolással kéri a kereset elutasítását, hogy a
Gergényi féle határozatok belső utasításoknak minősülnek, amelyek bíróság
előtt nem támadhatók.
Miközben dr. Szerdahelyi Szabolcs kitartóan, de minden eredmény nélkül járta
a jogállami utat, a Kossuth téri kordon túlélte 2007. március 15-ét is.
A jogi minősítés
A Btk. 225. §-a szerint: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan
hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét
megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntettet követ, el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Ket. 1. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének
gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség,
az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek
megfelelően köteles eljárni.
Az Alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a
békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az Alkotmány
70/K. §-a szerint pedig az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett
igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami
döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.
Az Alkotmánybíróság 1039/B/2006. AB határozatában kifejtette, hogy "a békés
gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető
értéke. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények
elválaszthatatlanul kapcsolódnak demokratikus nyilvánosság értékéhez, e
rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot
kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. A békés rendezvények a
politikai és társadalmi rend, a képviseleti szervek legitimitásának
megszilárdítása szempontjából is értéket jelentenek. A tüntetések, tiltakozó
akciók a képviseleti szervek, a kormányzat és a közvélemény számára is
jelzik a társadalomban megjelenő feszültségeket, lehetővé téve azt, hogy az
illetékesek időben megfelelő lépéseket tegyenek a feszültségek okainak
csökkentésére. Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás
elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai
szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának
jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással
az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl. A gyülekezési jog alapján
megtartott rendezvények célja az, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok
közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák, és
közösen juttassák kifejezésre."
A Kossuth teret ideiglenesen, legfeljebb arra a pár órára lehetett volna
lezárni, amíg 2006. október 23-án a külföldi delegációk részvételével a
Kossuth téren folyt az ünnepség. Akkor sem az Országház épületének őrzése,
hanem a téren tartózkodó nagyszámú külföldi kormány- és államfő
biztonságának védelme érdekében.
2006. október 23-a után Gergényi Péter megtehette volna, hogy a Kossuth
térre bejelentett rendezvények ügyében a Gyvt. 8. § (1) bekezdése alapján
egyedi tiltó határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények
megtartása a népképviseleti szerv, az Országgyűlés zavartalan működését
súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a szervezők a határozatok
közlésétől számított három napon belül kérhették volna a bírósági
felülvizsgálatot, amely eljárásban a bíróságnak három napon belül döntenie
kell. Gergényi Péter azért, hogy ettől a gyors és hatékony jogorvoslattól
megfossza az állampolgárokat, többek között dr. Szerdahelyi Szabolcsot is, a
joggal való visszaélés tilalmának kötelezettségét megszegve a rendőrségi
törvényre hivatkozással kijátszotta a gyülekezési jogról szóló törvényt.
A Gönczöl Bizottság 2007 február 2-án kelt vizsgálati jelentésének 75.
oldalán olvasható, hogy a budapesti rendőrfőkapitány október 23-án a több
mint ötven külföldi állami vezető védelmében indokoltan vonta ki a Kossuth
teret a közterület fogalma alól a rendőrségi törvény, valamint a 24/1997.
(III. 26.) BM rendelet alapján, ugyanakkor nem volt indokolható, hogy nem
határozta meg az intézkedés időtartamát, és az még jelenleg is érvényben
van.
Ugyanerről a 77. oldalon Halmai Gábor a következőket írja: "Megítélésem
szerint a Kossuth térnek a budapesti rendőrfőkapitány által október 23-án
először november 24-ig elrendelt, majd később határozatlan időre
meghosszabbított lezárása az elrendeléskori okokkal (védett személyek
biztonsága; Rtv. 46. §) ma már nem indokolható. Véleményem szerint a
rendőrségi törvénynek azok a rendelkezései (58. és 17. §) sem indokolják a
tér teljes lezárását, amelyek lehetővé teszik az állam működése
szempontjából kiemelten fontos létesítmények csapaterővel történő őrzését és
védelmét, ennek során a személyes szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő jogok
korlátozását, illetve a területnek a személy- és járműforgalom elől történő
elzárását. Az Országház mint kiemelten fontos létesítmény [24/1997. (III.
26.) BM rendelet 1. § a) pont] közvetlen környezete ugyanis a gyalogos és
járműforgalom elől elzárt területként eddig is védelmet élvezett. Nem
magyarázza az intézkedés fenntartását a tér talajának a szeptember-októberi
rossz tapasztalatok miatti óvása, hiszen - ahogy arra a bizottság jelentése
helyesen rámutat - a károkat helyes jogalkalmazással, a permanens gyűlés
feloszlatásával, illetve a közegészségügyi hatósági előírások következetes
érvényesítésével akkor is meg lehetett volna előzni, és ennek a jövőben
sincs jogi akadálya. Így tehát ezek a célok sem alapozzák meg a lezárást,
ezért az, mint a gyülekezési szabadság alkotmányos jogának szükségtelen
korlátja haladéktalanul feloldandó. Álláspontom szerint a bizottságnak erre
nézve javaslatot kellett volna tennie, még akkor is, ha ajánlásai között a
jövőre nézve szerepel az Országház környékének kivonása a gyülekezési jog
lehetséges helyszínei közül. Az pedig a törvényi szabályozás pótlandó
hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül
közigazgatási határozatnak és jogorvoslattal nem támadható meg."
A fentieken túlmenően Gergényi Péter idézi az Alkotmányt, a rendőrségi
törvényt, a védett személyek és kijelölt létesítmények védelméről szól
160/1996. (XI.5.) Korm. rendeletet, a 24/1997. (III.26.) BM rendeletet, a
rendőrségi szolgálati szabályzatot, csak éppen a Köztársasági Őrezred
feladatáról, hatásköréről és illetékességéről szóló 69/1997. (XII.29.) BM
rendeletről és annak végrehajtásáról kiadott 3/1998. (BK 2.) BM utasításról
feledkezik meg, amelyekből kiderül, hogy a meghatározott személyek
védelméről és a meghatározott létesítmények őrzéséről a Köztársasági Őrezred
gondoskodik, amelyet országos hatáskörrel és illetékességgel lát el.
Gergényi Péter azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon hatáskörét is túllépte.
2006. december 9-én szombaton, amikorra dr. Szerdahelyi Szabolcs a békés
tüntetését bejelentette, az Országgyűlés nem működött, és az Országház
épületében sem tartózkodtak védett személyek, tehát az általa bejelentett
tüntetést tudomásul lehetett volna venni, mindenféle kockázati veszély
nélkül. Erre az időre beengedhették volna őket a kordonok közé, ahol
elmondhatták volna, hogy miért nem értenek egyet a tér lezárásával, és a
gyülekezési jog korlátozásával.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. november 27-én benyújtott panaszát Gergényi
Péter szándékos időhúzással, csak 2007. január 11-én meghozott határozatával
bírálta-, és utasított el. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 33. § (7) bekezdése
alapján ugyan mód van arra, hogy az ügyintézési határidőt indokolt esetben
egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítsák, de ezzel a
joggal nem lehet visszaélni. Adott esetben a 11-948-5/2006. RP. számú, 2007.
január 11-én meghozott határozat, és a 111-2/1215/2006. számú végzés, amely
már 2006. november 26-án megszületett, tárgyánál fogva, szinte szó szerint
megfelel egymásnak, tehát semmiféle nehézséget nem okozott volna a
határozatot a törvényes határidőben 2006. december 13-ig meghozni. Gergényi
Péter hivatali helyzetével élt vissza, amikor arra a nyilvánvaló
valótlanságra hivatkozással, hogy a panasz elbírálására a törvényes határidő
nem elegendő, harminc nappal meghosszabbítatta az ügyintézési határidőt,
elérve ezzel azt, hogy a másodfokú határozatot csak 2007. február 19-én
kapta kézhez dr. Szerdahelyi Szabolcs.
Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) birtokába jutott
egy olyan, még Kuncze Gábor belügyminisztersége idejéből származó, a
Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Jogi osztályán született "Feljegyzés",
amely segít megérteni a Kossuth tér lezárása körüli jogi visszásságot.
1997-ben a BRFK megtiltotta a METÉSZ bejelentett tüntetésének az adott
helyen és időben való megtartását. A feljegyzés arról szól, hogy miként kell
a szervező jogorvoslathoz való jogát kijátszani.
"Javasoljuk, hogy a jogszabályban előírt rendelkezésünkre álló idő
felhasználásával - amely egyrészt a határozat meghozatalára szóló 48 órára
illetve a kézbesítésre megadott 24 órára vonatkozik - előzzük meg, hogy a
szervező a demonstráció bejelentett időpontja előtt 3 nappal bírósági
felülvizsgálatot kezdeményezzen."
Majd részletesen leírja, hogy a rendőrség tiltó határozatát utolsó napon, a
délutáni órákban célszerű kézbesíteni, így a szervezőt meg lehet akadályozni
abban, hogy még aznap nyújtsa be a bíróságon a közigazgatási határozat
felülvizsgálata iránti kérelmét. Ez azt eredményezi, hogy a bíróság már csak
megkésve tud dönteni.
A feljegyzés azzal fejeződik be, hogy: "Ezen a törvényben biztosított
határidők kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy esetleg szülessen egy
olyan, határozatunkat hatályon kívül helyező végzés, amelynek alapján az
eredeti időpontban megtartható lenne a demonstráció."
A jelen ügyre fordítva ez a belső rendőrségi feljegyzés a következőképpen
szólna:
"Javasoljuk, hogy a rendőrségről szóló törvény 46. §-ban foglalt
lehetőséggel élve zárjuk le a Kossuth teret, amellyel elérhető, hogy az ide
bejelentett tüntetéseket, érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányát
megállapító végzéssel utasítsuk el, amely ellen a szervező nem tud élni a
gyorsított bírósági eljárás lehetőségével. A szervezőnek előbb ki kell
merítenie a fellebbezés lehetőségét, és csak a másodfokú határozat ellen
fordulhat bírósághoz. Az eljárást lassíthatjuk azzal, hogy az iratokat
késedelmesen küldjük meg a bíróságra, de egyébként is számíthatunk arra,
hogy a bírósági eljárás el fog húzódni, hiszen ebben az eljárásban nem
érvényesül a soron kívüliség követelménye, és különösen nem érvényesül a
három napon belüli döntés kényszere, amely csak akkor állna fenn, ha a
gyülekezési törvény alapján tiltottuk volna meg adott helyen és időpontban a
tüntetés megtartását. Ha a szervező a Kossuth tér lezárása ellen közvetlenül
terjeszt elő panaszt, amellyel kapcsolatban kénytelenek vagyunk nem végzést,
hanem határozatot hozni, javasoljuk, hogy éljünk a jogszabályban előírt
rendelkezésünkre álló idő felhasználásával, és az ügyintézési időt harminc
nappal hosszabbítsuk meg, a kész határozatot pedig egy hét múlva adjuk
postára, így elérhetjük azt, hogy a szervező csak ezután tudja beadni a
fellebbezését, és mire megkapja a másodfokú határozatot, amely ellen a
keresetet megint hozzánk kell benyújtania, már nem sok reménye lesz arra,
hogy a bíróság a tárgyalást 2007. március 15-e előtt ki tudja tűzni. A
törvényben biztosított lehetőségek kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy
esetleg szülessen egy olyan, határozatunkat hatályon kívül helyező végzés
vagy ítélet, amelynek alapján 2007. március 15-re a Kossuth teret fel
kellene szabadítanunk a jelenlegi zárlat alól."
Az ügyészség szerint a támadott intézkedésekben megjelölt célt a feljelentés
és mellékletei nem tették kétségessé. Az a körülmény, hogy az intézkedések
megalapozottságát, céljait, jogszerűségét, kiterjedését, hatályát,
alkotmányosságát vitatják, nem alapozza meg bűncselekmény törvényi
tényállásának elemét. A jogszabálysértő határozatok tekintetében egyébiránt
a következetes bírói gyakorlat állásfoglalása az, hogy önmagában - célzat
nélkül, még kötelességszegés esetén is - a jogszabálysértő határozat
szerkesztése nem valósít meg bűncselekményt, ugyanis nincs olyan fokú
társadalomra veszélyességük, amelyek azokat büntetendővé, bűncselekménnyé
tennék. A hivatali visszaélés büntette törvényi tényállásának kimerítéséhez
szükséges célzat hiányában, konkrét ügyekben hozott döntések
megalapozottsága, jogszerűsége, indokolásának színvonala kizárólag szakmai
kérdés. Annak a körülménynek a vizsgálata, hogy a budapesti
rendőr-főkapitány határozatai megfelelne-e a különböző szintű jogszabályok
rendjének vagy az alkotmányosság kritériumának, - mivel ez szakmai kérdés -
nem a büntető ügyekben eljáró hatóságok feladata. Erre elsődleges eszköz a
mindenki számára nyitva álló bírói felülvizsgálat lehetősége, illetve más
arra hivatott szervek alkotmányossági vizsgálata.
Az ügyészi érveléssel szemben Gergényi Péter cselekménye többek között azért
meríti ki a hivatali visszaélés bűntettét, mert kijátszotta a gyülekezési
jogról szóló törvény rendelkezéseit, és megfosztotta az állampolgárokat,
köztük dr. Szerdahelyi Szabolcsot a jogorvoslat lehetőségétől. Az ügyészség
hiába küldi dr. Szerdahelyi Szabolcsot a közigazgatási bíróságra, mert éppen
azt intézte el Gergényi Péter, hogy ezzel eredményesen ne lehessen élni. A
vádindítványban ezt részletesen leírtam és a mellékletekkel bizonyítottam.
Gergényi Péter megtehette volna, hogy a Kossuth térre bejelentett
rendezvények ügyében a Gyvt. 8. § (1) bekezdése alapján egyedi tiltó
határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények megtartása az
Országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Ekkor azonban
minden esetben vállalnia kellett volna a bírói megmérettetést, mert a
szervezők várhatóan éltek volna a törvényben biztosított jogorvoslati
lehetőségükkel.
A Be. 231. § (4) bekezdése szerint a vádindítványt nem lehet elutasítani
abból az okból, hogy nem tartalmazza a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében
felsorolt személyi adatait, és azok az iratokból nem állapíthatók meg, ha a
vádlott személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan
megállapítható.
Indítványozom, hogy a bíróság szerezze be a Kossuth tér lezárásával
kapcsolatban keletkezett rendőrségi iratokat.
Indítványozom, hogy a bíróság folytassa le a bizonyítási eljárást, és annak
eredménye alapján állapítsa meg a vádlott bűnösségét a Btk. 225. §-ba ütköző
hivatali visszaélés büntettében, és szabjon ki vele szemben szabadságvesztés
büntetést.
A tárgyalásra vádlottként kérem idézni Gergényi Pétert, a BRFK (1139 Bp.
Teve u. 4/6) útján.
Tisztelettel:
A pótmagánvádló jogi képviselője |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-05-25 16:56:28, péntek
|
| |
| |
Sárgából zöld
[2007. May. 24. 06:42]
New Yorkban 2012-től csak hibridüzemű taxik és bérautók közlekedhetnek - jelentette ki Michael Bloomberg főpolgármester. Évente így a mostani - jellemzően sárga színű - taxiállomány ötödét cserélni kell majd. Bloomberg azt is bejelentette, hogy a metropoliszra új CO2-kibocsátási normát állapítanak meg és ennek megfelelően a szennyező gáznak 30 százalékkal kell csökkennie 2030-ra.
A jövő évre egyébként egy új üzemanyagfogyasztási normát is be szeretne vezettetni Bloomberg a járművekre. A hibridkocsik elsősorban a jópénzűek körében népszerűek az Egyesült Államokban, mert a hagyományosnál drágábbak, bár mostanában fokozódó népszerűségük kapcsolható a benzin történelmien magas árához, valamint a lakosság környezettudatosságának növekedéséhez is. Emellett a hibridkocsik választéka is szélesedik és megjelentek vagy rövidesen megjelennek a többség számára is már inkább megfizethető modellek.
A taxisoknál messze nem volt jellemző eddig a hibrid: kevesebb mint 400 ilyen taxi fut New York városában, jóllehet legalább 13 ezer taxi közlekedik itt. Bloomberg szerint ez a szám irdatlanul nagy, másrészt sokszor álldogálnak, vagy lépésben haladva ontják a sok füstgázt.
A taxivállalatnál már javában tesztelik a különböző hibrid járműveket, elsősorban három Toyota modell jön számításba. A japán gyártó a közelmúltban jelentette be, hogy Lexus nevű luxusautó-családjában is hibriddel jelentkezik.
A New York-i taxisok mostani legkedveltebb autója a Ford Crown Victoria nevű modellje, amelyik a helyi közlekedésben nagyjából 6 kilométerenként eszik meg egy litert.
2008-tól csak olyan autókat engednek majd taxizásra, amelyek liternyi benzinnel legalább 10 kilométert képesek megtenni. Egy taxis egy ilyen felhasználás mellett akár évi 10 ezer dollár pluszkiadástól mentesülhet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
2007. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
344 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 629
- e Hét: 2339
- e Hónap: 10943
- e Év: 46884
|
|
|
Offline
