|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2007-07-23 22:07:31, hétfő
|
| |
| |
3) Margit híd
Hossza: 613 m.
Elhelyezkedése: Szent István körút és Margit körút
Története:
A Margit híd a főváros második állandóhídjaként 1876-ban épült, április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Gouin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére 1872-1876 között.
A híd a sziget melletti két Duna ágat 3-3, a hídközép felé kissé növekedő nyílással hidalja át. A nyílások méretkiosztása 73,5 + 82,67 + 87,88 + 87,88 + 82,67 + 73,5 m. A szigetnél a hídtengely megtörik, így a pillérek mindkét Duna-ágban párhuzamosak a sodorvonallal. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900-ban megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető. A híd eredeti kavartvas anyagú ívét, valamint a felette levő pályával összekötő kettős diagonálrácsozását ma már csak a szigeti szárnyhídon lehet megtekinteni. Külön érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepét és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.
A hidat 1935-37-ben déli irányban kiszélesítették, s így további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta. Ekkor helyezték középre a hídon 1879 óta közlekedő villamos pályáját is. 1944. november 4-én Pest felőli három pillérje máig tisztázatlan körülmények között felrobbant a délutáni csúcsforgalom idején, sok áldozatot (köztük Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnokot) követelve. A budai részeket 1945. január 18-án robbantották fel.
A háború után az újjáépítés előkészítésekor felmerült a merev vasbetétes vasbeton ívek építése, de a pillérek sérülékenysége miatt végül az acél ívszerkezetek mellett döntöttek. Az eredetihez képest a szerkezet három fő eltéréssel rendelkezik: az ívek és a pálya között elmaradt a rácsozat, az ívek nyílmagassága megnőtt, valamint a régi 8 főtartó helyett 6 ívet építettek be. Az újjáépített, félszélességű hidat 1947 őszén, a teljes hidat pedig 1948 nyarán adták át.
A Margit-híd átépítése, 1935-37
Az 1876-ban átadott Margit-híd mindig jelentős forgalomnak volt kitéve. Különösen a fakockákkal burkolt úttest igénybevétele volt nagy. Az 1920-ban beépített kőkocka burkolat; a könnyebb lóvasúti sínek villamospályára cserélése és a járműforgalom növekedése (1927-től autóbuszok is közlekedtek Pestről a Szigetre, 1929-től pedig már a híd teljes hosszában) a 30-as évekre a hídszerkezetet is megviselték. Szükségessé vált a híd kiszélesítése, valamint a sínpályáknak a járda mellől a híd közepére helyezése is, ez utóbbi munka együttj árt a Szent István körút és a Margit körút sínpályájának áthelyezésével is.
1929-30-ban el is határozták az átépítést, de a gazdasági válság miatt a tényleges munkák csak 1935-ben kezdődtek el. A terveket Dr. Mihailich Győző, a Műegyetem tanára készítette el. Még abban az évben megkezdődtek a munkálatok Újvári Pál és Zimányi István mérnökök irányításával. Mivel a Margit-híd nagyon fontos közlekedési kapocs Pest és Buda között, az építkezést úgy kellett megszervezni, hogy a forgalmat biztosítani lehessen a két városrész között, így a hidat nem zárták le.
Az átépítés során a teljes vasszerkezetet kicserélték, a pilléreket dél felé 1,40 méterrel kiszélesítették, a kocsipálya szélességét 11,05 m-ről 16,80 m-re növelték, a híd korlátok közötti szélessége 20,30 m lett. A síneket az útpálya közepére helyezték, az úttestet ismét fakockákkal burkolták, a járdák fapadlóját vasbetonnal helyettesítették. A híd közepére helyezett villamosmegállókhoz aluljárókat építettek. Korszerűsítették a híd világítását is. Az átépítés 1937 novemberében fejeződött be.
Az új híd sokakat megihletett, a megnyitás utáni évben Arany János megírta Hídavatás című balladáját, melyet két évtizeddel később Zichy Mihály festőnk illusztrált.
Előtte a folyam, az új híd,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé fel a komoly hit
S vidám zenével körmenet
Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet.
(Arany János: Híd-avatás 1877)
Hidak linkje:
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-23 21:43:07, hétfő
|
| |
| |
2) Árpád híd
Tervezte: Dr. Széchy Károly
Hossza: 981 m.
Elhelyezkedés: Budapest, III. Flórián tér és XIII.kerület
Története:
Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1942-ben, a világháború miatt félbehagyták, ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az 1958-ban Árpádra visszakeresztelt híd 1980-84 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2*3 sávosra bővült, korszerűsítve a hídon áthaladó villamosvonalat is.
Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.
Hidak linje:
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-23 21:38:55, hétfő
|
| |
| |
Minden Kedves Olvasóimnak kellemes időtöltést kívánok.
Látogassuk meg együtt a Budát és Pestet öszekötő hidakat.
Térkép a Budapest hidjairól
1) Északi összekötő vasúti híd
Hossza: 674,40 m.
Története:
Az Északi összekötő vasúti híd (korábban Újpesti vasúti híd) Budapest jelenlegi legészakobb hídja, amely a Népsziget fölött megy keresztül, és vasúti, valamint kerékpáros és gyalogos közlekedésre szolgál. A Budapest-Esztergom-vasútvonal halad át rajta. 1955-ben épült meg a mai szerkezet, amely a Roth-Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott "K"-híd. Anyaga részben a (régi) Déli összekötő vasúti híd elbontott anyaga, részben új gyártású elem. Próbaterhelése 1955.május 5-én volt. Jelenleg komoly sebességkorlátozás van rajta, felújítása nem gazdaságos, ezért teljes cserére fog sor kerülni előreláthatóan 2008-ban.
Tőle északra épül a Megyeri híd
Kérem a fotó album linkjét megnézni.
Látható az összes híd történelmi és jelen képei.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2007. Július
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
| 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
11 db bejegyzés |
| e év: |
102 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 949
- e Hét: 6750
- e Hónap: 39904
- e Év: 273651
|
|
|
Offline
