|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 44
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 23:43:18, vasárnap
|
| |
| |
2007.08.17.
Fasizmus, globalizáció
Robert Fico kormányfő szerint jelenleg semmivel sem jobb a világ, mint a második világháború alatt volt. A miniszterelnök ezt a Szlovák Nemzeti Felkelés (SZNF) 63. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen jelentette ki. Szerinte a fasizmus elleni harchoz ugyanolyan bátorság kell, mint a globalizáció elleni fellépéshez. A Szlovák Rádió szerint Fico kifejtette: bátran fel kell lépni a globalizáció, a privatizáció és a liberalizáció ellen. Úgy vélte, ezeket a folyamatokat meg kell állítani, hogy ne olyan országban éljünk, amelyben minden ami körülvesz minket - a víz, a föld, az energia - másé lesz. Legyen bátorságunk, mivel a világ ma semmivel sem jobb, mint a második világháború alatt, most is a nyersanyagokért, a hatalomért, a befolyásért harcolnak - mondta a kormányfő. Szerinte a Szlovák Nemzeti Felkelés (SZNF) fő üzenete az a bátorság, amellyel akkor a fasizmus ellen harcoltak, de ennek a bátorságnak 2007-ben is léteznie kell. Milan Zemko történész szerint az SZNF előtt Szlovákia a Harmadik Birodalom szövetségese volt, amely megszállás alatt tartotta. Ez szerinte nem hasonlít Szlovákia jelenlegi helyzetére, amikor az ország az EU és a NATO tagja. ,,Ha ezt tényleg így gondolja a miniszterelnök, akkor egész más korba tartozik, legalább 20 évvel lemaradt“ - vélekedett a történész, aki úgy látja, Fico két összehasonlíthatatlan történelmi és politikai helyzetet hasonlított össze. ,,Mintha az Orion csillagképet hasonlítaná az Orion csokoládéhoz“ - mondta. Miroslav Kusy politológus szerint Fico nézetei sokkal inkább kommunisták, mint szociáldemokraták. ,,Ez olyan mint a Golf-áramlat, amit szintén az emberiség ellenségének nevezhetünk, ha nem tudjuk kihasználni."- vélekedett a politológus. A szlovák miniszterelnök összehasonlítását még az antifasiszta harcosok szövetsége is túlzottnak tartja. ,,Az SZNF ideje alatt a szlovákoknak sokkal nagyobb bátorságra volt szükségük, az életük is veszélyben volt. A globalizáció, és a liberalizáció terén biztos nem beszélhetünk életveszélyről“ - jelentette ki az antifasiszta szövetség titkára, Tomás Svec. (A képen az SZNF emlékére készítette ,,csodás"besztercebányai emlékmű látható.)
(forrás: bumm.sk)
http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2007/augusztus/17/1.htm |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 23:35:43, vasárnap
|
| |
| |
Európai hazugságok - avagy amikor a csúsztatás, mint fogalom, új értelmezést nyer
2007.08.19.
Emlékeznek még arra a magyar népmesére, amikor a lány elmegy a királyhoz, meg nem is, visz is neki ajándékot meg nem is? No, hát valami hasonló képződött meg a minap, amikor a postaládámban találtam az ,,Európa Péntek" - Europe Friday című lapot. A lapfejben még az is olvasható, hogy ez a sajtóorgánum lenne hivatott betölteni ,,Az európai információs hetilap" funkcióját. Ja! És mielőtt még elfelejtem, a lapfej jobb szélén egy-egy gyászkeretben az olvasható, hogy ,,Az európai hírek és lehetőségek lapja", valamint ,,Az újság, amit az emberek olvasnak".
Na most ahhoz képest, hogy az I. évfolyam 1. számát tarthatja kezében az olvasó - trendiül, international külhoni lengvidzsnek megfelelően a Vol. I. No. 1. jelölés is ott szerepel -, megállapíthatjuk, hogy a lapot kiadó pécsi székhelyű Péntek Média Kft. Munkatársai nem szenvednek önbizalomhiányban.
Annál inkább az objektivitásban és a szakszerű tájékoztatásban.
A címoldalon Elek Attila főszerkesztő úr által jegyzett ,,Tudjuk, mi az EU célja?" című, afféle vezércikk olvasható, melynek alcímeként a ,,Tájékozatlanok vagyunk Európai Uniós ügyekben" mondat szerepel.
Momentán az alcímben foglaltakkal magam is egyetértek az utolsó bötűig.
Rövid idézet a cikkből:
,,Magyarország 2004 május 1-jén belépett az Európai Unióba. Régi vágya valósult meg ezzel a magyar népnek, mindig is Európa részének tartottuk magunkat. Ezt a csatlakozás előtti népszavazás meg is erősítette.
A 2003. április 12-ére kiírt népszavazáson a magyar nép arra a kérdésre, hogy ,,Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" - elsöprő többséggel - 83,76% - azt válaszolta, hogy igen."
Elsőre azt mondanánk, nincs itt semmi gond, valóban ez történt. Látható többség! Vagy ahogyan a cikk írója, a főszerkesztő úr fogalmazott ,,elsöprő többség".
Na kérem tisztelettel, ilyen az, amikor a jég ellenállhatatlan vágyat érez magában, hogy korrepetálás céljából visszaüljön az iskolapadba, mer ugyanis a csúsztatás, mint fogalom, az nála új értelmezést nyer.
Ilyen az, amikor igazat is mondunk, meg nem is, objektívek is vagyunk meg nem is. Mint a lány a régi mesében.
Ezzel szemben mi a valóság?
Az összes szavazásra jogosult magyar állampolgárnak csak mintegy 45%-a járult az urnák elé.
Látható kisebbség!
Igen, tudjuk, mindannyian emlékszünk rá, aszonta, mit mondta, harsogta a szolgalelkületű ölebmédia, hogy azér' nem mentek el többen a népszavazásra, mer' a többiek automatikusnak vették, hogy belépünk az unijóba. Olyan, mintha ők is IGEN-nel szavaztak volna.
Vajon akkor is az unió tagja lennénk, ha sokkal többen elmennek és leadják a szavazatukat? Ezt persze már sohasem tudjuk meg.
(Mondjuk sejteni azért sejthetjük, legalábbis a legutóbbi két országgyűlési képviselőválasztás tapasztalatait leszűrve. Valószínűleg elcsalták volna ezt is. Tutti, hogy úgy is bent lennénk.)
A tények és a számok azonban makacs dolgok. 100 emberből mindössze 45 tartotta fontosnak, hogy véleményt nyilvánítson ebben a rendkívül fontos kérdésben. Ebből a 45 emberből sem mindenki szavazott az unióra, ,,csak" 83%, 16% pedig nemmel voksolt.
A legdöbbenetesebb az, ha az összes szavazásra jogosult állampolgárra vetítve nézzük meg a választás eredményét. Ez az összesítés azt mutatja, hogy az összes szavazásra jogosult polgárnak mindösszesen kb. 37-38%-a, azaz alig több mint 1/3-a szavazott az Európai Unióra.
És akkor elsöprő többség? Hát kérem tisztelettel, asszem magam is szükségét érzem annak, hogy korrepetálás céljából visszaüljek az iskolapadba, mert az objektív és hiteles tájékoztatás mint fogalom, nálam új értelmezést nyer a fent idézett sajtóorgánum cikkét olvasva.
Az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy óvatosabban bánjunk az olyan bombasztikus jelzőkkel, mint például az ,,elsöprő".
(Választások alkalmával ráncigálják elő a sufni legmélyéről még a ,,földindulásszerű" kifejezést, mely szintén alkalmas arra, hogy bombasztikus bulvár-külsőt kölcsönözzön egy méretes zakónak, vagy fölényes győzelemnek.)
Avagy ha már ilyen megfogalmazásra ragadtatjuk magunkat, mérjünk egyenlő mércével, és legalább ugyanilyen retorikát használjunk akkor is, amikor egy város élni akar, s lakossága legalább ilyen mértékben ad hangot élni akarásának és abbéli véleményének, hogy nem tűri, ha semmibe veszik.
(A Tubesre tervezett lokátorról kiírt referendum esetében aszonták, hogy az otthon maradt - azóta mögtudtuk, úgy híjják őtet, hogy ,,CSENDES" - többség, no hát az bizony NEM-mel szavazott. Egyszer igennel másszor meg nemmel szavaznak azok, akikről nem tudjuk, hogyan szavaztak volna, ha elmentek volna szavazni. A lényeg, hogy mindig úgy szavaztak volna, ahogyan az, az államhatalom szája ízének megfelelő lett volna. Punktum!)
Nem csak a pofátlanság minden elképzelhető és elképzelhetetlen határán megy túl, hanem már egyenesen a vérlázító kategóriába emelkedik az, amikor a politikum kénye-kedve szerint korlátozza az őt hatalomba juttató népet a közvetlen véleménynyilvánításban a népszavazási referendumok minimum limitjének ötletszerű módosítgatásával. Lásd NATO-népszavazás.
A médiára ebben is óriási felelősség hárul. Mint azt láthatjuk a nagy közös kontinentális olvasztótégely mellett érvelő sajtóorgánum példáján keresztül is. Elsöprő többség voksolt a nagyságos és fényességes Európai Portához történő csatlakozásra a kollektív felmérőn? Rendben van. Csak akkor kéretik mellőzni a kettős mércét! S mivel a radar kérdésében - az uniós népszavazás mintájára - szintén elsöprő többséggel született elutasító válasz - mert hát az uniós automatikus igen mintájára én meg mondhatom, hogy a radarra automatikusan nemet mondtak az otthon maradt pécsiek -, kéretik azonnal felhagyni a Tubes elleni próbálkozásokkal!
A kufárlelkületű politikum és hűséges fegyverhordozója, a szolgalelkületű ölebmédia előszeretettel alkalmazza a kettős mércét, amint azt az előbbiekben idézett két referendum kapcsán láthattuk. Van azonban egy másik momentum is, mely sajnálatos módon összeköti ezt a két népszavazást.
Ez pedig a nép közönye.
A boldog tudatlanság állapota ez, amelyben könnyelműen és pökhendien vetik oda a sorból kilógóknak, a Nemzetért és a Hazáért számukra érthetetlen módon még mindig aggódóknak, hogy ,,nem az én ügyem", meg hogy ,,mi közöm hozzá?". A fogyasztói létezés szánalmasan kicsinyes és rövidlátó, mindig az adott napnak élő ostobasága az, amely nem engedi láttatni a valóságot a virtuálisan létrehozott álomvilág után áhítozókkal. Pedig talán ők maguk lepődnének meg a legjobban azon, ha mondjuk minden bérből és fizetésből élőnek azonnal 30%-kal megemelnék a fizetését abban a pillanatban, hogy megszűnne hazánk adósságállománya.
Elek főszerkesztő úr azonban nem áll meg itt. Megosztja az olvasókkal az Európai Unió XXI. századi küldetésének néhány főbb pontját. Ezek rendre a következők (és akkor újból idézek a lapból):
,,Polgárainak békét, jólétet és stabilitást nyújtson;
Felülkerekedjék a kontinens megosztottságán;
Biztosítsa, hogy polgárai biztonságban élhessenek;
Előmozdítsa a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést;
Választ adjon a globalizáció kihívásaira, és megőrizze az európai emberek sokféleségét;
Fenntartsa az olyan közös európai értékeket, mint a fenntartható fejlődés és az egészséges környezet, az emberi jogok tisztelete és a szociális piacgazdaság."
Na ez volt az a pont, amikor hangosan felröhögtem. Hirtelen azt hittem, hogy valamiféle vicclapot tartok a kezemben. Utána gondoltam csak bele, hogy ez az impozáns, elsőre talán magasztosnak tűnő felsorolás valamelyik emlékbe eltett, még az uniós szavazás kampányidőszakából származó füzetecskéből származhat. Hiszen ma, alig pár pillanattal a csatlakozás után élő ember nincs Magyarországon, aki a gyarmati létezés perifériáján az életben maradásért küszködve egy szót is elhisz ebből a lózung gyűjteményből.
De vajon mi igaz az itt leírtakból, mi az, amit teljes jogú uniós állampolgárként a magyarok megtapasztalhatnak a fentiekből?
Nos itt van rögtön az első pont. A polgároknak szóló békéből, jólétből és stabilitásból mi maximum a stabilitást tapasztaljuk, de azt nyomorúságosan. Vagy a nyomorúságot stabilan. Mindenki válassza ki a neki megfelelőt. Kétségkívül, a posztkommunista kormányzat, vagyis az internacionalisták, elmaradhatatlan oldalnehezékük asszisztálásával, stabilan kormányon, de talán korrektebb, ha úgy fogalmazunk, hatalmon vannak. Mi meg stabilan nyomorgunk. Egyre többen. Ez a kabinet ugyanis nem úgy látja megvalósítani a társadalom egyes részei közötti különbség megszüntetését, hogy a leszakadó félben lévőket megpróbálja felemelni a középosztályhoz, hanem e helyett inkább az egyre zsugorodó középosztályt küldi le megalázóba, szegényedjenek hozzá a roncstársadalomhoz, s így máris eltűnnek a feltűnő különbségek.
Nézzük a második pontot. Van még ma Magyarországon, vagy a volt szocialista országok bármelyikében élő ember, aki hitelt ad annak a mondatnak, hogy a nagyságos és fényességes Európai Porta azér' él és tevékenykedik, hogy ,,Felülkerekedjék a kontinens megosztottságán"? Röhej. Mit röhej, közröhej! Most, amikor lépten-nyomon kétsebességes Európáról hallani?! Nevetséges!
Emberek ébresztő! Térjünk mán észhez! Ezek teljesen hülyének néznek bennünket!
S vajon mit gondoljunk az európai polgárok biztonságáról, amikor a televízió híradóban a párizsi gyújtogatásokkal meg robbantásokkal fűszerezett utcai zavargásokról szóló tudósításokat nézzük? És akkor még a többmilliós, integrációt tudatosan elutasító, Európába bevándorolt muzulmán kisebbségről egy árva szó nem sok, annyit sem ejtettünk.
(Csak zárójelben jegyzem meg, a mi szeretve tisztelt hórihorgas ripacsunk éppen most, ezekben a vérzivataros időkben riogat bennünket egymillió ázsiai betelepítésével. Azé' ez szigorú, nem?)
Magam ugyan nem vagyok közgazdász, de afelől nincs kétségem, hogy addig, amíg ez az eredeti tőkefelhalmozás korszaka után nosztalgiázó posztkommunista csürhe áll az ország kormányrúdjánál, addig akármilyen nemes az Európai Unió szándéka, és bármennyire tiszteletreméltó a törekvése, ha belegebed, akkor sem tudja ,,előmozdítani a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést".
Ami pedig a globalizációra adandó válaszokat illeti, asszem inkább Hugo Chavezhez kellene fordulnunk tanácsért.
(Lásd a ,,hogyan kezeljük le gyorsan és hatékonyan a Világbank, valamint a Nemzetközi Valutaalap nevű rablóbandákat?" című gyorstalpalót.)
De a szolgalelkűség, a bemagolt sztereótípiák biflázásszerű felmondása, valamint az emberi butaság és rövidlátás talán az utolsó pontban érhető tetten a legjobban.
Én most az egészséges környezettel és a fából vaskarika szociális piacgazdaság kifejezéssel nem is foglalkoznék, rágódjon rajta mindenki kedve szerint. De a ,,fenntartható fejlődés", mint közös európai érték, hát ez túl megy minden határon!
Nálam sokkal okosabb és intelligensebb emberek már elmondták párszor, én e helyütt csak ismételni tudom őket. Egy véges rendszernek egyetlen alrendszere sem fejlődhet végtelenül, mert akkor az a rendszer összeomlik. Lásd a rákos sejt. Nos Földünk is egy véges rendszer. Ökonómiailag (tehát gazdaságilag) és ökológiailag (biológiailag) is. Éppen ezért csak a buta, ostoba és korlátolt ember mondhat olyant, hogy a fenntartható fejlődés érték. Pláne, hogy közös európai érték.
Lószart!
A FENNTARTHATÓ ERŐFORRÁS AZ IGAZI ÉRTÉK! Azért a fenntartható erőforrás az érték, mert ha erőforrásaink egyszer kimerülnek, nekünk annyi. A fejlődés fenntartása helyett inkább lassítanunk kéne, megállni egy pillanatra és körülnézni, hogyan tovább, merre tovább.
Az értelmes gondolkozás sokszor persze nehéz folyamat, főleg akkor, ha közben a kollektív néphülyítés ilyen és ehhez hasonló példáival találkozik az ember nap, mint nap.
Visszatérve még egy röpke gondolat erejéig a mára magát önálló hatalmi ággá kinövő médiához. Az írástudók hazugsága és felelőtlensége az, mely egyúttal az értelmiség árulásaként nyilvánul meg a mai magyar valóságban. Ez az a kommunikáció, mely a ,,tisztelt nagyérdeműből" ,,fasiszta, antiszemita csürhét" csinál, mire a televízió képernyőjére kerül. Az istenadta pórnépet manipulált szelekciós technikákkal alul- és félretájékoztatja, miközben a végletekig fásulttá és közönyössé vált lakosság - mert ezek a biológiailag ugyan vegetáló, és kétségkívül még adót is fizető fehérjehalmazok már tényleg nem méltóak a nemzet, de lassan már a nép titulusra sem -, szóval ez a konzum-idióta csőcselék már semmi másra nem vágyik, csak szórakozni akar.
Persze korántsem mindegy, hogy az arénában a nézőtéren foglalsz helyet, és onnan élvezed a véres előadást, vagy pedig téged ért az a megtiszteltetés, hogy odavessenek vacsorára az oroszlánok elé?
Ahogyan Bódi Lajos, művésznevén Tüdő, az erőcsávó mondaná: árnyalatnyi különbség.
Isten áldja Magyarországot!
A szocialista nagyváros öntudatos polgára
www.johafigyelunk.hu
(FÚSZ)
http://www.fusz.hu/node/6243 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 23:10:34, vasárnap
|
| |
| |
Elindult a Magyar Gárda honlapja
A Magyar Gárda egy pártok és határok felett álló önvédelmi szövetség. A nemzetben nem csupán gondolkodók, de azért tenni is hajlandó magyarok szövetsége.
A Magyar Gárda célja, hogy összegyűjtse és értelmes célok mentén megszervezze - a jelenleg szétszóródott - haza védelmére kész közösségeket, csoportokat. A gárdisták képzésére komoly hangsúlyt kívánunk fektetni. A Gárda feladata szerteágazó - függően a szükséges teendőktől - a kulturális, hagyományőrző, szociális tevékenységeken keresztül a rend- és katasztrófavédelmi feladatokon át egészen a majdani nemzetőrség megteremtéséig. A Magyar Gárda csak indokolt esetben vehet részt pártrendezvényen.
A Magyar Gárda tagja lehet minden 18. életévét betöltött magyar férfi vagy nő, függetlenül attól, hogy melyik ország állampolgára.
A Magyar Gárda első avatási szertartására 2007. augusztus 25-én kerül sor. Az avatáson 56 gárdista veheti át az oklevelét. 3 szakaszba osztva kerül sor az avatásra: egy keleti, egy közép-magyarországi és egy nyugati szakasz áll majd fel, de ez a szervezeti beosztás csak erre az alkalomra érvényes. Augusztustól ugyanis megindul az országos toborzás, melynek célja, hogy megyénként legalább egy szakasz rövid időn belül felálljon. A Gárdának lesz egy országos központja, és ha a szervezettség ezt megköveteli, egy országos parancsnoksága is, de emellett a Gárda területi alapon szerveződik.
A gárdisták számára egyenruha készül. Az egyenruha fekete színű, amelyen jelzésként az Imre királytól örökölt és a Magyar Gárda jelképévé választott Árpád-sávos pajzs lesz látható. Az egyenruhát a gárdistának kell megvásárolnia, amely az ő tulajdonába is kerül. A rangjelzéseket a Magyar Gárda Egyesület adja.
A Magyar Gárda címerének szimbolikája. A pajzs vörös sávjaiban 9 oroszlán látható, 3-3-2-1 felosztásban. Első vörös sáv - Három oroszlán. A katonai erények: Bátorság, Erő, Fegyelem. Második vörös sáv - Három oroszlán. A polgári erények: Becsület, Szorgalom, Büszkeség. Harmadik vörös sáv - Két oroszlán. A tisztviselői erények: Hűség, Pontosság. Negyedik vörös sáv - Egy oroszlán. A vezetői erények: Bölcsesség.
A Magyar Gárda köszöntése.
- Adjon az Isten! - Szebb jövőt!
A Magyar Gárda a több bejelentett önvédelmi kezdeményezés közül az első bejegyzett, hivatalosan működő szervezet, amely a többi csoportosulással - amennyiben meggyőződött annak tisztaságáról - partneri viszonyra törekszik.
www.magyargarda.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 23:06:21, vasárnap
|
| |
| |
Tom Lantos vakarhatja a fejét: Egy amerikai magyar is belép a Magyar Gárdába
Egy amerikai magyar is belép a Magyar Gárdába, így tiltakozik Tom Lantos kijelentései ellen. Az amerikai politikus csütörtökön terroristaként beszélt az egyesület leendő tagjairól, és kijelentette, elintézi, hogy ne kapjanak vízumot az Egyesült Államokba.
Csörgics Gábor felháborodott Tom Lantos kijelentésén. Az amerikai magyar állampolgár szerint a politikus kirekesztő magatartása súlyosan árthat az Egyesült Államok megítélésének. A kamionsofőrként tíz évet a tengerentúlon élő Csörgics tiltakozásul jelentkezett a magyar gárdába. Azt mondja: Amerika nem erről szólt, amikor kiköltözött, hanem a szabadságról és a demokráciáról.
Hozzátette, ő Egyesült Államokban fog tagokat toborozni a gárdának, és kiváncsian várja, erre mit reagál "Tomi bácsi". Szerinte Tom Lantost olyan emberek veszik körül, akik dezinformálják és tévútra vezetik.
Hír TV
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4648 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 23:03:41, vasárnap
|
| |
| |
A TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMEZŐINEK
Magyarország
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Én egyáltalában nem fejezem ki véleményemet e levélben, csupán kételyeimet.
Kételyeim elsősorban arra irányulnak, hogy önök következetesek-e.
Vajon ha Magyarországon a Gyurcsány-kormány alatti berendezkedés már nem demokratikus, mint állítják, akkor az ellenzéknek kell-e ragaszkodnia a demokratikus játékszabályokhoz? A választ nem tudom, csupán felteszem a kérdést.
Az ifjabb Martin Luther King 1963-ban a birminghami börtönből kicsempészett levelében azt írta: ,,Nem szabad elfelednünk azt, hogy minden, amit Adolf Hitler tett Németországban, 'törvényes' volt, és minden, amit a magyar szabadságharcosok tettek Magyarországon, 'törvénytelen'".
Vajon lett-e volna szabadságharc Magyarországon, ha a magyar felkelők, mint olyanok, akik demokratikus rendet szerettek volna, magukra nézve betartják a demokrácia játékszabályait olyanokkal szemben, akik minden eszközzel saját zsarnoki hatalmukat kívánták az örökkévalóságig meghosszabbítani?
Amikor a rendőrség, a Gyurcsány-kormány erőszakszervezete megszünteti a nyomozást a tavaly október 23-án gumilövedékkel megvakított férfi feljelentéseinek ügyében, akkor ezzel a kormánnyal szemben helyén való-e a demokrácia valamennyi játékszabályának betartása? Amikor a kormány alá gyűrt ügyészség a fél szemére megvakult férfi esetének kivizsgálása érdekében nem volt hajlandó beszerezni a térfigyelő kamerák vagy a tévétársaságok felvételeit és nem hallgatta meg azokat sem, akik az eszméletlen férfit a mentőhöz vitték, akkor e kormánnyal szemben helyén való-e a demokrácia valamennyi játékszabályának betartása? Egy olyan ügyészségről van szó, amelyről tudható, hogy nincs az a súlyos bűncselekmény, amely ügyében ne a bűnelkövetők érdekében járna el, ha azok a kormány vezető tagjai. És egy olyan igazságszolgáltatási rendszerről, amely lehetővé teszi, hogy jogerősen börtönre ítéltek szabadon sétálgathassanak, mert őket kormánybeli patrónusaik a törvények fölé emelik.
Vajon nem kellene-e teljes mértékben átgondolniuk eddigi stratégiájukat, mert ahogyan egy sötét, elhagyatott utcában hasfelmetsző Jack-kel szemben nem sok esélye van a Harvard Egyetem oktatói klubjában szokásos szabályokat betartóknak, önök végzetesen elveszíthetik azt az esélyüket, hogy helyreállítsák az ennek az országnak az üdvét szolgáló rend helyreállításának akár a látszatát is?
Lovas István
http://jobbinfo.tvn.hu/news.php?readmore=1216 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 22:58:54, vasárnap
|
| |
| |
Pécsi abszurd: 140 millió hóeltakarításra egy hómentes télen
A pécsi önkormányzat mintegy 140 millió forintot költött hóeltakarításra a 2006/2007-es téli szezonban, annak ellenére, hogy a tél gyakorlatilag hómentes volt - írta hétfőn az Új Dunántúli Napló.
A lap tudomására jutott információk szerint a városi vagyonkezelő 2005-ben kötött szerződést a kivitelezővel, mely vállalta, hogy tíz éven át, szezononként mintegy 118,6 millió forint plusz áfa összegért végzi a baranyai megyeszékhely útjainak hóekézését és síkosságmentesítését.
A cikk írója szerint a kifizetés jogossága nem kérdőjelezhető meg, de felvetődik, nem volt-e könnyelmű a város, amikor olyan szerződést kötött, amelynek értelmében 2014-ig akkor is kifizet a munkáért másfél milliárd forintot, ha egyáltalán nem esik hó.
A Pécsnél nagyobb lélekszámú Miskolc ugyanebben a téli szezonban mindössze 47 millió forintot költött hóeltakarításra. Ezt a pénzt szóróanyag vásárlására és a készenlétben állás díjainak fedezésére fordították - olvasható a baranyai napilapban.
A hó- és síkosságmentesítés bruttó 140 milliójába került a város százszázalékos tulajdonában lévő, városgazdálkodással foglalkozó részvénytársaságának. Ugyanennyit fizet majd a következő telet követően is, feltéve, ha az is tavaszias lesz. A PVV Zrt. ugyanis tízéves szerződést kötött egy kft.-vel a munkálatokra.
A pécsi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló PVV Zrt. még 2003-ban indított közbeszerzési eljárást a 2004-től 2008-ig tartó időszak téli síkosságmentesítésére és hóeltakarítására Pécs útjain. A feladatot pontosan meghatározták: hóekézés és síkosságmentesítés 178 km hosszban, síkosságmentesítés a csomópontokban és egyéb közterületeken 40 000 négyzetméter felületen, továbbá csak hóekézés a kijelölt úthálózaton, 15 km hosszban.
Az eredményhirdetésre 2004. január 13-án került sor, a nyertes ajánlattevő a BS-AXIS Építőipari Kft. volt, amely 119, 6 millió forint plusz áfa összegért vállalta a munkát úgy, hogy a további négy téli szezonban ez az ár a fogyasztói árindexszel növelendő.
Bár 2008-ig a feladatnak volt gazdája, 2004 decemberében újabb közbeszerzési eljárást kezdeményezett a PVV Zrt., ekkor a hóekézés és síkosságmentesítés a kiírás szerint a korábbi 178 helyett már 350 km hosszúságban volt kívánatos, a feladat végrehajtásának időtartama is növekedett, tíz esztendőre. 2005 februárjában ezt az eljárást is a BS-AXIS nyerte el, nem is történhetett volna másképp, hiszen egyedül indult a megmérettetésen.
2005. március 10-én kötött keretszerződést a PVV Zrt. és a BS-AXIS, amelynek értelmében a kft. 2014-ig, tehát tíz téli évszakon keresztül végzi el a fenti munkálatokat igen precízen kiszámítva 118 664 134 forint plusz 25 százalék áfa összegért szezononként. A szerződést Kelemen László vezérigazgató és Bögyös Sándor ügyvezető írta alá. Információnk szerint a 2005/2006-os szezon téli munkálataiért a PVV Zrt. kifizetett kis híján bruttó 192 milliót, a 2006/2007-es téli szezonra pedig valamivel több mint bruttó 140 milliót, miközben az előző tél sem volt erősnek mondható, a legutóbbi pedig gyakorlatilag teljesen hómentes volt.
ÚDN
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 22:39:00, vasárnap
|
| |
| |
Szavazás
- Ön szerint a jobboldalnak mit kell tennie azért, hogy a következő választáson átvehesse az ország vezetését?
Az Alternatív hírportál aktuális kérdése így hangzott:
Ön szerint a jobboldalnak (mérsékelt=FIDESZ, KDNP és radikális=Jobbik és egyéb szervezetek) mit kell tennie azért, hogy következő választáson átvehesse az ország vezetését?
Szavazatok száma: 215
A mérsékelt jobboldal határolódjon el a jelenlegi kormánypártoktól és végre fogjon össze a radikálisokkal: 57.2%
Igen, a konszenzus. Olvasóink itt gondolhattak a valódi összefogásra, vagy az érdekek előtérbe állítására. Egy dolgot azért látni kell! A FIDESZ és a KDNP az MSZP-sektől tud szavazatokat szerezni, már amennyit hagy neki a beszivárgó MDF. Az MSZP-szavazók több okból szavaztak ,,balra". Becsapták őket, vagy tényleg azt hitték/hiszik, hogy a kenyér 3,60 lesz, vagy, mert nagyon utálják Orbán Viktort. Az első csoport megszerezhető és látható is a közvélemény-kutatások szerint ez az irány.
A második csoport, ha éhen hal, akkor is bízik az új munkahelyekben, a nyugdíj-emelésben és hasonlókban. Ők menthetetlenek, fogalmuk sincs arról, hogy mi folyik az országban. Már csak öt deka parizert tudnak vásárolni a sarki közértben, de még mindig lenyűgözve hallgatják az Új Magyarország terveit.
A harmadik csoport érdekes. Lehet választást nyerni egyszer, esetleg kétszer az ellenzék démonizálásával, no de egyszer csak betelik a pohár. Sokan gondolkoznak már azon, hogy: biztos Orbán Viktor a sátán?
Az SZDSZ-szavazóktól nem lehet voksokat szerezni. Hitetlen erős a bázisuk, még ha egyre kisebb is. Ők a rendszerváltás nyertesei és nincs az az Isten, hogy másfelé forduljanak. Egy a cél: én jól éljek, a többi meg kit érdekel.
De nézzük a radikálisokat. Ahonnan szinte tilos szavazatokat elvennie a mérsékelt jobboldalnak, azok a radikálisok. Ezt a hibát már elkövette a FIDESZ a MIÉP letiprásával és a kisgazdák leszalámizásával. Ne feledjük, hogy az MSZP szívfájdalom nélkül kiállt egy főkommunista, Che Guevara mellett, amikor a szélsőséges Fiatal Baloldal ünnepelte. A FIDESZ-nel nem kell kiállni sem Hitler, sem Szálasi mellett! Mindössze meg kell értenie, hogy hazánk jelenlegi állapota kitermelt egy olyan nemzedéket, akik a nemzetért, a magyarokért, a saját népükért akarnak tenni. Leegyszerűsítve: A FIDESZ-nek a magyarokért, a magyarságért kell kiállnia és szövetséget kötnie, de legalábbis nem akadályozni a radikálisok bejutását a parlamentbe.
A radikálisok járjanak be saját utat, ne ,,feküdjenek le" senkinek: 27.4%
A felkínált válasz sarkított volt, de a lényege, hogy nem kell összefogás. De kell! A jelenlegi alkotmányos rendszerben az az első lépés, hogy meglegyen a parlamenti küszöb. Ha megvan, akkor viszont még 5-6 százalékkal nem sok mindent lehet elérni. Lehet háborogni, sőt lehet forradalomban is gondolkodni, de sajnos ez nem célravezető. Meg kell nyerni az embereket! A radikális céloknál nem kell hitelesebb, mindössze el kell mondani az embereknek, meg kell őket érinteni. Ezen az oldalon nincs szükség fellengzős hazugságokra, nem kell átverés, mindössze őszinteség kell. Magyarország a magyaroké, ezért mindent alá kell rendelni a nemzet érdekeinek. Ha ismét sarkítunk, akkor szinte kijelenthetjük, hogy pont az ellenkezőjét kell tenni mindennek, mint a mai kormány.
Felesleges szavazgatni, úgyis a jelenlegi kormánypártok nyernek: 7.4%
A válaszadók vagy megrögzött kormánypártiak, vagy hitüket vesztett emberek. Előbbiekhez nincs mit hozzáfűzni, de az utóbbi csoportnál fontos megemlítenünk a közhelyet: a remény hal meg utoljára!
A mérsékelt jobboldalnak már összefogásra sincs szüksége, simán nyer: 5.1%
Ez már kétszer nem jött be; reméljük már másképp látják a jobboldali döntéshozók.
Legyen újra FIDESZ-MDF paktum: 1.9%
Nos, ez sem jött be eddig. Aki egy kicsit is követi a belpolitikai eseményeket, az láthatja, hogy az MDF nem az a párt, amely az ország szekerét előrevinné. Nála már csak az SZDSZ határolódik el többször.
A mérsékelt jobboldal fogjon össze a szocialistákkal és a liberálisokkal, míg a radikálisoktól határolódjon el: 0.9%
Talán ez lenne a legsúlyosabb döntés. Nincs is annál szebb, amikor mindenki mindenkivel összefog, csak ezek a magyarpártiak nehogy a hatalom közelébe jussanak. Ez a döntés minden bizonnyal elérné, azt a régi szoclib álmot, hogy az emberek szokjanak már le a politizálásról, négyévente szavazzanak az egyedüli lehetőségre, egyébként pedig mindenki menjen haza dolgára, vagy ha nem tetszik, akkor el is lehet menni.
Althir.org |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 22:36:49, vasárnap
|
| |
| |
Melegfront
2007 augusztus 16 - csütörtök, 23:17
http://www.lelkiismeret88.hu/about2333.html
,,És mi mind, Csabának új népe,
Egymásra lelten esküszünk,
Hogy a Bakonyok Bakonyából
Minden rest álom messzetünt.
Itt már csak az igazságtevés jön,
Mert a bűnösök már nagyok:
Adjon a Sors belénk oly bosszút,
Amilyent Csabának hagyott.
/Ady Endre, Csaba új népe/
Politikai uborkaszezonnak kellene lennie Hunniában. Azonban Hunniát is megrázta a nemzetközi pénzvilágban bekövetkezett drámai fordulat, az amerikai másodlagos ingatlan hitelezési piacon bekövetkezett hitelválság, amely azonnal tovább terjedt. A nemzetközi hitelválság méreteire jellemző a világ központi bankjainak (USA, Fed. Reserve, Európai Központi Bank, a japán, ausztrál, új-zélandi, malajziai, stb.) a pénzpiacok részére nyújtott gyorshitele, ami már most elérte a mintegy 320 milliárd US $-t. Szerencsére nálunk, Hegyeshalomnál minden rossz hír elakad. Vezetőik megérdemelt szabadságukat töltik valahol; legutóbb az egyik a kárpátaljai Munkácson ukrán nemzeti fekete kenyeret kóstolt, s óriási földgáztároló építéséről értekezett, a másik pedig az erdélyi Tusnádfürdőn nemzeti demokrata, versenypárti, szociális politikáról, és arról beszélt, hogy az (elszegényedés ellen küzdő) középosztálynak szövetséget kellene kötnie a szegényekkel. A két kicsi közül a meghatározó az azonos neműek gyermek örökbefogadását, és egy Magyar Gárda nevű társadalmi szervezet megalakulását véli Hunnia jelenleg legégetőbb társadalmi problémájának, majd elmegy szabadságra, míg a hanyagolható másik kicsi, lázas vibrációval keresi helyét a már kisajátított ,,antalli örökség" útján. De baj van azonban a sokat hivatkozott ,,antalli örökséggel". Bíró Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum első elnöke, ha megkésetten is, de kimondja: a rendszerváltást kívülről vezényelték. 17 évvel a rendszermódosulás után, végre mi, a nép is szembe nézhetünk azzal a ténnyel, hogy nálunk (s valószínűleg egész térségünkben) a bársonyos forradalmak megszervezése és levezénylése idegen érdekeket szolgált, s idegen közreműködéssel zajlott le. ,,A Magyar Demokrata Fórumba Antall Józseffel együtt beépítettek embereket, akik ezért vállalták és vállalhatták...hogy gátlástalanul végigvigyék ezt a privatizációt...Az, hogy Antall a semmiből, egy kicsi múzeum éléről került a rendszerváltó miniszterelnök székébe, nem volt véletlen." (A demokrácia karikatúrája, Interjú, MN, 2007. 07. 21. 5. old.) Vagyis, a rendszer módosulás célja nem volt egyéb, mint, hogy a teljes közvagyon (állami tulajdon) eladását idegen érdekeknek megfelelően kiválasztott magyar politikai csoportok vezényeljék le. Amit Bíró Zoltán állít, az minden országban kimerítené az egyéni, és kollektív testületi hazaárulás fogalmát, s a megfelelő szankcionálást vonná maga után. Valószínűleg Bíró Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum első elnöke, büntetőjogi felelőssége tudatában állította a fentieket. S érdekes módon, Bíró Zoltán állításainak cáfolatai inkább a volt miniszterelnökre vonatkoztak, mint sem a rendszerváltás levezénylésének, s a közvagyon eladásának történetére.
Franciaországban, a francia nemzeti ünnepen, július 14-én, a magyar kormányőrség egy alakulata is részt vehetett. Mint valami birodalmi seregszemlén, együtt vonultak Európa katonái, a főseregek és a segédnépek. Ehhez hasonlót Gárdonyinál olvastam utoljára, a 'Láthatatlan emberben', amikor a rómaiak ellen vonuló Attila hunjai mellett ott találhattuk a gótoktól kezdve az alánokig mindenkit, aki valamit is számított. A katonai parádé felemelő volt, a francia grandeur magára találása, egy fiatal, agilis, újonnan választott francia elnök vezetésével. Aki nem csak Franciaországot, de Európát is megszemélyesíti multikulturális örökségével, hiszen apja magyar nemesi származású, anyja pedig görög zsidó felmenőkkel büszkélkedhetik.
Tegyük hozzá azonban, hogy nem a származás számít, hanem az, hogy az új francia elnök milyen politikai elképzelésekkel próbálja az Európai Uniót dinamizálni. Különösen egy olyan Európát, amely a maastrichi szerződés következtében eltért organikus fejlődésének irányától. Bár a maastrichi szerződés formailag a (nyugat-európai) Európai Közösség szervezési elmélyítésének folytatása volt, tartalmilag azonban egy, attól teljesen eltérő szándék következménye lett. Maastrichnek meg kellett akadályoznia a német egyesítés várható következményeit, amit területi elhelyezkedése, lakosságának száma, s gazdasági ereje jelentett volna. Ezért kellett az egyesült Németországot bekényszeríteni abba a gazdasági/pénzügyi béklyóba, amit 'Maastricht' jelent. Gyakorlati ellenőrzés alá kellett vonni a német monetáris, gazdasági, politikai szuverenitást ahhoz, hogy az egyesült Németország ne jelenhessen meg a nemzetközi politikai porondon ismételten vetélytársként. Ezzel az aktussal kikapcsolták Németországot Közép-Európa gazdasági újra szervesésének, technikai és technológiai know-how-k átadásának lehetőségétől. A német gazdasági csoda nem ismétlődhetett meg Közép-Kelet Európában: ebben a térségben csak az amerikai von Hayek, Milton Friedman féle shock terápiáknak, neoliberalista, vadkapitalista alapokon álló új elit építésnek lehetett csak helye.
Az energikus, Sárközy francia elnök előtti kihívások óriásiak. Funkcionálisan működőképes birodalmat kellene építenie egy olyan Európai Unióból, amely lassan, területi kiterjedésében nagyobb, mint a valaha legnagyobb európai hatalom a maga korában: a Római Birodalom. Az Európai Unió, azonban, még nem a Római Birodalom. A köztársasági Rómát fővárosának, Rómának feltétlen engedelmességgel tartozó, s annak minden parancsát végrehajtó légiói tették területileg naggyá, amit majd a későbbi birodalom területén kibontakozó kereskedelem s kereskedelmi jog kovácsolta össze, s a szigorú feltételekhez kötött római polgár jogállásának elnyerése tette vonzóvá. Mindenki szabad római polgárrá akart válni, hogy élvezhesse a birodalom egészéből származó előnyöket. Igen, minden út Rómába vezetett, de minden út Rómából is vezetett. Az evolúció tette Rómát naggyá, de a császárságot a szabad kereskedelem és a tőke szabad áramlása rombolta le. Minden és mindenki megfizethetővé, megvehetővé vált. A több mint 1500 év távlatából nézve, a Római Birodalom tette az akkori Európát naggyá és egységessé. Amíg köztársaság volt, a szenátus képviselte a hatalmat, a szabad, római polgárjoggal rendelkezők akaratából. Mégis, csak addig, amíg a területi kiterjedés, s a kereskedelmi/pénzügyi érdekek meg nem követelték a központosított hatalmat, a császárság intézményének evolúcióját. S vajon, véletlen egybe esés-e, hogy ezt a fizikai evolúciót majdnem azonnal egy szellemi evolúció is követte: Jézus Krisztus nevével meghatározható szellemi irányzat, amely az egyeduralomra törő pénz hatalmának mindenhatóságát próbálta visszaterelni az őt megillető helyre: a fizikai javak cseréjének lebonyolításához szükséges eszközre. A 'panem et circem', vagy az 'ora et labora' sziszifuszi küzdelme végül is kiegyezéshez vezetett, miközben kimúlt és darabokra tört a fizikai Római Birodalom, de megmaradva helyére lépett a szellemi, a Cristianum Universum.
A francia elnök Mediterán Unió létrehozásának javaslata hűen tükrözheti az EU bürokrácia technokrata-menedzser, valamint EU multinacionális gazdasági/banki vezetőinek realitását, hogy az EU, jelenlegi formájában kormányozhatatlan, fejlődés -és növekedésképtelen. A 'maastrichi' alapokon nyugvó Unió szabadversenyes, szabad piaci és tőkeáramláson nyugvó rendszerének új, kiaknázható területekre van szüksége. Közép-Kelet Európa gazdasági felosztása megtörtént, a politikai és gazdasági befolyási övezetek megszilárdultak. Azonban 17 év alatt ez a térség kimerült, társadalma belefáradt, kiábrándult az EU által is diktált neoliberális, gazdasági kizsákmányolás miatt. Társadalmi robbanáshelyzetek alakultak ki, amiket csak ideig-óráig képes a Brüsszelnek alárendelt helyi politikai felépítmény kontrolálni. Az Unió sem igazán kormányozható: a rotációs elnökség, az EU Parlament, és az egyre nagyobb EU bürokrácia döntései nem kiegyenlítődést hoz a tagállamok között, hanem fenn tartja és még jobban elmélyíti a Nyugat és a Kelet közötti életszínvonal konfliktusos különbségeit. Az elöregedő Nyugat társadalmainak életszínvonala biztosításához Keletről magához szívja az aktív, szakképzett munkaképes tömegeket, míg a neoliberális vadkapitalista keretek közé beszorított, aránytalanabbul gyorsabb negatív reprodukciós arányt felmutató keleti társadalmak romló életkörülményeihez szoktatott tömegei csak fogyasztóként szerepelnek. Fogyasztóként és olcsó munkaerőre alapozott, tömeggyártásra szakosodott termelő egységekként. És, kolonizálható területekként.
Ami jó Brüsszelnek, az nem biztos, hogy jó Magyarországnak. Jégkár, majd aszálykár, és az intervenciós kukoricát, amely az EU tag Magyarországon termett és itt raktározzák, nem szabad a magyarországi állattenyésztőknek kedvező áron felvásárolni, eljuttatni, mert: mert a kukorica az EU tulajdona. S aki a legtöbbet kínál érte, az viheti. Többek között a Cargill, USA, termény nagykereskedő multinacionális cég már jelentkezett. S ebből a szempontból, tulajdonképpen lényegtelen, hogy Magyarországon az állattenyésztők tömege mehet tönkre. Megismételve az antalli időket, amikor fizettek az állattenyésztéssel foglalkozóknak, hogy levágják a teheneiket, mert akkor úgy vélték, túl sok volt belőlük. Mert kellett a piac a nyugati tejipari termékeknek. Most nem fizetnek.
Ismerve a szabad piaci logikát, a túl kevés is túl sok lehet. Hiszen, még a túl kevés is versenyhelyzetet teremthet, amikor a cél a tiszta fogyasztói piac megteremtése. Ebben a térségben. Ahol olyan vezető elitje van a népnek, amely mindent elkövet, hogy saját hatalmát permanenssé tegye. S a permanens küzdelem a saját hatalom időtlenné tételéért nem folyhat másként, mint permanens küzdelemmel, a saját népe ellen. Sztálin 1928-1933 között 5-10 millió ukrán paraszt éhhalálát okozta a padlássöpréses módszerrel, hogy az így összegyűjtött gabonát Nyugaton értékesítve fegyverkezhessen. Mellékesen egy másik problémát is megoldottnak vélt. Pacifikálta az ukrán parasztokat. Magyarországon nem a fegyverkezéshez, a nehézipar, vagy az ipari tevékenység feltámasztásához szükséges a társadalomból kiszorított, minden címszó alatt kisajtolt adó pénzforrás, hanem a misztikusan hangzó konvergencia előírások teljesítése érdekében. Az adósságspirálba, az adósságcsapdába bezavart magyar társadalom számára előírt egyetlen utasítás a szufficites költségvetés elérése. Egy olyan nemzetközi gazdasági/pénzügyi környezetben, mint amilyen az Európai Unió, lehetetlen kitermelni a költségvetési többletet. A multinacionális tulajdonú termelő-összeszerelő ipari üzemek, energiaszolgáltatók-szállítók, kereskedelmi láncok, feldolgozók, alap közhasznú tevékenységet végzők (víz-csatorna) országában az egyetlen adózási alany a multinacionális vállalatérdekeknek megfelelő alacsony bérköltségű élőmunkaerő maradt.
A magyar fizetőeszköz feladása sem a magyar társadalom érdekében történik. Hanem a multinacionális érdekhálózatok egymás közötti elszámolását, és profit, valamint menedzser díjainak kivonását könnyítené meg. Kevésbé közismert tény, hogy a magyar költségvetési hiány nagyobb részét nem a társadalom túlfogyasztása okozza, hanem az itt tevékenykedő multinacionális cégek profit és menedzser díjainak hazautalásai. Könnyebb lenne nélkülük? Talán, könnyebb. Lehetne őket pótolni? Talán, lehetne.
Ehhez, azonban, egy társadalom orientált elit kellene. Egy olyan elit, amely a vezetésére bízott népet először közösséggé, majd nemzetté formálja ismét. Mi történne, ha ezt az elitet nem sikerülne a társadalomnak magából kiemelnie rövid időn belül?
Tetveinktől ellepetten, elgyengülve várhatjuk, hogy mit kezd velünk más népek sorsa. Valamelyik nép gyarmatbirtokába olvadunk be? Szomszédaink darabolnak fel, hogy egységüket védjék? Vagy az internacionalista néptestvériségnek leszünk osztjákjai? Mindegy.
,,Korszakok tűzdühe nem edzett s fölolvaszt a világ kohója, s elveszünk, mert elvesztettük magunkat".
Csontos Gábor
(R-F.E)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 22:34:56, vasárnap
|
| |
| |
A magyar nép történelmének egyik nagy tragédiája!
2007 augusztus 17 - péntek, 15:16
(A szerző a hitelesség kedvéért szó szerint idézte a nyilatkozó személyeket, nem mindenben ért egyet a megszólalókkal)
A magyarországi demokratikus erőd utóvédharcai és a kékcédulás választások.
A KOMMUNISTA PÁRTBAN ELHATÁROZTÁK, HOGY HAMIS KÉKCÉDULÁKAT FOGNAK NYOMTATNI, MÉGHOZZÁ ÁLLAMI PÉNZEN, MÉGHOZZÁ ÁLLAMI NYOMDÁBAN A BELÜGYMINISZTER ÁLTAL ADOTT SEGÍTSÉGGEL. A BELÜGYMINISZTER EKKOR R A J K (AZELŐTT REICH) LÁSZLÓ VOLT...
Nagy Ferenc miniszterelnök távozása után lemondott Szegedi Maszák Aladár washingtoni, Auer Pál párizsi követ valamint több más vezető diplomata. Auer Pál így emlékszik vissza lemondására és disszidálására:
"Tulajdonképpen már Kovács Béla (kisgazdapárti képviselő) elhurcolása idején határoztam el, hogy lemondok. Kovács Béla jóbarátom volt. Tudtam, hogy ahol olyan becsületes, jószándékú magyar embert mint ő - idegen katonák büntetlenül elhurcolhatnak - ott nincs többé jog és igazság. Az első hetekben Párizsban azonban nem láttunk még ilyen tisztán ebben az ügyben....Mikor azonban Nagy Ferenccel - aki Svájcban volt - közölték, hogy visszahívják, elmentem a francia külügyminisztériumba és bejelentettem, nem tekintem magam többé a magyar kormány képviselőjének. Ezt a bejelentésemet Párizsban nagy megértéssel fogadták. B i d a u l t külügyminiszter élőszóval és írásban is hangsúlyozta, hogy személyem nekik kellemes volt és annak a reményének adott kifejezést, hogy távozásom baráti viszonyunkat nem érinti.
Bidault egyúttal közölte velem, hogy a Becsületrend parancsnoki keresztjének adományozására tesz felterjesztést a köztársasági elnöknek.
Idősebb Antall József munkatársa volt a lengyelmentő balatonboglári plébános, V a r g a Béla prelátus:
"Kovács Béla elhurcolása, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után nem volt kétséges, hogy az én napjaim meg vannak számlálva. Választanom kellett két lehetőség: kommunista pártbíróság vagy menekülés között. Az igazat megvallva szívesebben haltam volna meg 1947-ben otthon, tisztességesen elveimért, hitemért, hazámért. Tudtam, hogy az ellenem előkészített perben vádolnom kellene mindent, ami eddig szent és szép volt. Ezért választottam a másik utat, amelyre a háború alatt annyi ezer és ezer embert indítottam el és segítettem különféle nemzetekből. Mielőtt letartóztattak volna, ráléptem a legszomorúbb útra, a száműzöttek útjára.
A Parlament elnökségéről nem mondottam le; a háború alatt a világ legjobb földalatti mozgalmának mestereitől, a lengyelektől tanultam meg és gyakoroltam évekig a mentést és a menekülést. Heteken keresztül már körülvett az orosz Vörös Hadsereg, a magyar Katonapolitikai Osztály (az ÁVH elődje) és a kommunista rendőrség detektívekkel. Ebből a gyűrűből kellett kitörni és ezt egyedül végrehajtani. Erről nem lehetett senkivel tárgyalni, mert az már veszett ügy lett volna."
A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ FELSZÁMOLÁSÁNAK ÉS A SZOCIALISTA ÁTALAKULÁS MÁSODIK SZAKASZÁNAK BEVEZETŐJEKÉNT KERÜLT SOR AZ 1947 NYÁRI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKRA.
Rákosiék a Parlamentben is biztosítani akarták azt a befolyást, amelyet a kormányban, a rendészeti apparátusban és a gazdasági életben már megszereztek, csellel vagy erőszakkal kivívtak.
A Kisgazdapárt megsemmisítése valamint a másik két koalíciós partner gyengítése volt a az elsőszámú céljuk. a Kisgazdapártból kiszorult valamint a koalíciós pártok politikájával elégedetlen csoportok először S u l y o k Dezső Szabadságpártjában, majd annak feloszlatása után Pfeiffer Zoltán Zoltán Függetlenségi Pártjában gyülekeztek.
Az 1981 augusztusában New-Yorkban elhunyt P f e i f f e r Zoltánt volt igazságügyi államtitkárt és a volt Függetlenségi Párt elnökét száműzetésében megkérdezték, hogyan és miért alakította a Függetlenségi Pártot. Pfeiffer válasza:
"Nem térek el a kérdéstől, ha Kovács Béla letartóztatása előtt és után tett erőfeszítéseimet pártom alapításának tényei közé számítom. A Kisgazdapárt sokszor megszégyenítő és nem is veszélyes oppozícióját azért vállaltam, mert megismervén ki nem használt lehető tartalékait, energiáit, a sok csetlés- és botlás ellenére egyedül a pártot találtam alkalmasnak a káoszból való kilábolásra. Rendbe hoztam az együttműködést a tagsággal és a sajtóval. Egy folyton retiráló pártot csak úgy lehetett rendben tartani, ha folyton rendezzük soraikat. Féltek attól, hogyt megmakacsolja magát, és n y í l t ellenzékbe csap át. Még akkor is, ha már nincs más kiút.
Félelmünknek egy nagyon jól sikerült főpróba volt az oka:
Az alföldi és a viharsaroki pártvezetőkkel egy hétig tartó izgalmas összejövetelen beszéltünk és vitattuk meg a kiskunhalasi pártszervezetet. Ez a szervezet, mint egy jól organizált párt sorakozott fel mellettem. 1947 nyárközepén a Parlament elnökénél majd Szviridov marsallnál, a Szövetségi Ellenőrző Bizottság elnökénél kötelességszerűen bejelentettem a Magyar Függetlenségi Párt megalakulását. Szviridov Puskinnal, a leendő szovjet követtel fogadott. Titkárom az orosz épületcsoportnál várta visszajövetelemet....Sajtónk nem volt, és mivel nem volt sajtó, az, és annyi jelent meg velem és a párttal kapcsolatban, amit elsősorban a vidéki kisgazdapárti lapok jóakaratúan közöltek. A Kisgazdapárt lapjában a Kisúsjégban enyhe kritikában részesültem.
Bármennyire is hihetetlenül hangzik, a baloldali sajtó volt az igazi támogatóm. A kommunisták ellenség nélkül nem tudnak működni. Az ellenfél gyűlölete tartja mozgásban a párt lendületét, gerjeszti a marxista elméletet és alkalmat ad a gyűlölködőknek megvillantani kardjukat. A kommunista és a kisgazdapárt céllövöldéjéban én voltam az egyik állandó célpont. Vagy hogy maradjunk a kardnál: a vívóteremben a szúrópárna...Olyan otrombán támadtak, hogy a jóérzésűek pártkülönbség nélkül mellém állottak...A Lúdas Matyi jótollú munkatársai, Máté, Pintér humorral igyekeztek ellensúlyozni Révai József vérbeborult támadásait.
Bizonyosak voltunk, hogy egy új választást nem kerülhetünk el...hangoztattam:
VISSZA KELL ÁLLÍTANI AZ 1945 ŐSZÉN KIALAKULT MAGYAR-OROSZ JÓ VISZONYT. SOKAN ELFELEJTETTÉK, HOGY EGY VILÁGBIRODALOM SZOMSZÉDJAI VAGYUNK."
Pfeiffer és hívei választási gyűlését a kommunista rendbontók állandóan megzavarták. A legnevezetesebb gyűlés a csongrádi gyűlés volt, amelyen többen megsebesültek. ez 1947 augusztus 25-én történt, Pfeiffer és hívei Szentesről mentek át Csongrádra.
"Csongrádra érve a Mezőgazdasági Szövetkezet gondnoka várt bennünket, bejelentve, leszereltette a mikrofonokat és nem adja át a kerthelységet gyűlés céljára, menjünk a Városházára...A képviselőjelöltek, B.Szabó István, Hajdu Kálmán, Keresztes Tamás megtanácskoztuk, mitevők legyünk. Abban állapodtunk meg, hogy nem hátrálhatunk. A városban halotti csend honolt, csak az utánunk kocogó kubikusok talicskája zörgött...A városban együtt találtam a kommunista cinkosokat, vagy százan lehettek, Zöld Sándornak megmondtam, megkeserülik, ha újabb merénylettel tetézik felelősségüket. Ahogy elaegytam a kommunista főhadiszállást, a kint várakozókkal együtt a városháza felé tartottunk, ahol a kommunista polgármester már messziről kiáltozta, hogy oda ne tegyük be a lábunkat. Azt feleltem, hogy akkor kint tartjuk meg a gyűlést...Ekkor a kubikusok, akik az elkőző nap 600 forint segélyt kaptak Révai Józseftől és Zöld Sándortól...
600 FORINT A NEGYVENES ÉVEK VÉGÉN EGY IGEN JÓL FIZETETT SZAKEMBER EGY HAVI FIZETÉSE VOLT.
A kubikusok a helyi kommunista bandával együtt nekünk estek...kapanyéllel, husánggal, biciklipumpával hamarosan földre terítettek bennünket. Keresztes Tamást a felismerhetetlenségig összeverték. B. Szabó Istvánnak lábát törték. Hajdu Kálmánnak benyomták bordáit. Én agyrázkódást szenvedtem...
A KUBIKUSOK JÓL MEGSZOLGÁLTÁK A HATSZÁZ FORINTOT, A RENDŐRÖK SZÉPEN FELSORAKOZVA ASSZISZTÁLTAK A MERÉNYLETHEZ.
Révai és Zöld bandája egyszerre felfedezte, hogy nem vagyok az áldozatok között, és elkezdték a környék házait, bokrait kutatni. Egy óra múlva megérkezett a mentő, és sérült barátaim csak akkor engedték magukat kezelni, amikor a rendőrségi fotós képeket készített róluk."
P e y e r Károly helyzete is lehetetlenné vált a Szociáldemokrata Pártban. Miután a párt nem jelölte, a Zöld Béla és Csécsi Imre vezetése alatt álló Radikális Párt listáján indult. Peyer és a Szoc. Dem. Párt közötti vitára és ellentétre K é t h l y Anna így emlékezett vissza:
"A később olyan általánossá és jól ismertté vált szalámitaktika talán először éppen ebben a kérdésben jelentkezett a magyar eseményekben. A kommunisták minden olyan vezető pártembert, akiknek a népszerűsége, a szakszervezetek és a tömegek között vitathatatlan volt, igyekeztek kikapcsolni, és szereplésüket meggátolni. ebben a kérdésben talán a legélesebben foglaltak állást Peyer ellen, akinek úgy a pártban, mint a szakszervezetekben is a legerősebb és a legvitathatatlanabb volt a népszerűsége. Ugyanígy támadták Szeder Ferencet is.
A szalámitaktikának ez a korai jelentkezése elsősorban Peyer Károly személyével foglalkozott, és ez olyan felháborodást keltett a párttagság és a szakszervezeti tagság között, hogy a főtitkárságnak nyilatkoznia kellett egy Rákosi-beszéddel kapcsolatban a pártvezetőség és Peyer Károly között, hogy a párt vezetősége erőteljesen megvédte Peyert azon vádakkal szemben, amelyben Rákosi Mátyás, a szalámitaktika fővezére adott hangot."
A VÁLASZTÁSOKAT 1947. AUGUSZTUS 31-ÉN TARTOTTÁK.
Miután Rákosiék fő célja a Kisgazdapárt megsemmisítése, az ellenzéki pártok felszámolása volt, a két baloldali koalíciós pártnak segédletét szerették volna igénybe venni. Arra akarták rávenni a Szociáldemokrata és a Parasztpártot, vegyen részt a készülő választási csalásban, az úgynevezett "KÉK CÉDULÁS" akcióban.
A kékcédulák lényege a következő: ha a választó nem a lakhelyén szavazott, ahol személyazonosságát a választási névjegyzékből megállapíthatták, akkor egy kék színű cédulát kapott, hogy lakhelyétől távol szavazhasson. A kommunista szavazatszedő küldöttségek elnökei - felsőbb utasításra - nem vizsgálták a kékcédulák jogosultságát, hanem az minden kötöttség nélkül ott és annyiszor szavazott, amennyire ideje engedte.
A példa nélküli kommunista csalás ténye még a külföld közvéleménye előtt sem maradhatott titok.
Befejezésül egy részlet az Amerika Hangja adásából:
"Itt New-York, Amerika Hangja, a 19, 31 és 49 méteres rövidhullámon, a 251 méteres középhullámon és az 1731 méteres hosszúhullámon...
Az Amerikai Egyesült Államok Hangja....
...az amerikai sajtó ma élénken foglalkozik a tegnap Magyarországon tartott választásokkal. Az egyik new-yorki lap tudósítája azt jelenti, hogy már tegnap este 8 órakor még mielőtt az eredményeket megtudták, a magyar polgárság számára is nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy Magyarország történelmében a tegnapi szavazás tisztességtelenség tekintetében párját ritkítja. A jelentések mindegyike olyan nagymértékű választási visszaélésekről számolnak be a kommunisták részéről, amelyek a választás eredményét teljesen semmitmondóvá teszik. A kommunisták által alkalmazott taktikák logikus magyarázatát adják annak, hogy a kormány miért nem óhajtotta nyilvánosságra hozni azoknak a polgároknak a számát, akiket az utolsó napokon belül megfosztott a szavazati jogtól; és magyarázatát adják ezek a taktikák annak a hihetetlenül nagy számnak, amelyet a kormány nyilvánosságra hozott, mint a szavazásra bocsájtott polgárok számát; ugyanis - mint ahogy az ma már köztudomású - a kommunisták a kormány támogatását csak arra használták föl, hogy a kommunistát vagy olyan polgárt, akibnen biztosak lehettek, hogy az a kommunistákra fog szavazni, többször megszavaztattak!
Ezt olyan nyíltan csinálták, hogy a panaszok özöne zúdult a Központi Választó Bizottsághoz!
Nemcsak a Kisgazdapárt és az ellenzéki pártok részéről, de még a Szociáldemokrata Párt részéről is, amelyik pedig a Kommunista Párt szövetségesének vallja magát. A jelentések, panaszok, tiltakozások és szemtanúk állításai szerint Budapestről és más városi gócpontokról a kormány zsúfolt teherautókon egész nap katonákat, rendőröket és polgárembereket szállítottak a különböző vidékekre. Az utasok zsebében ott volt a kék kártya, amely a viselőjét a választókerületen kívüli szavazásra jogosítja. Egy embernél azonban nem e g y ilyen kék kártya, hanem tíz, húsz! Néha negyven! Szegedről a Főispán 12 tiltakozó táviratot menesztett R a j k László kommunista párti belügyminiszterhez, választ azonban nem kapott. Ez az egész ország területén így ment. A botrányos csalás így olan nyilvánvalóvá lett - mondják a sajtó jelentések - amelyet még a bizottságok kommunista tagjai sem tagadtak le egyetlen esetben sem."
A hozzáférhető dokumentumok szerint 12 000 ember hajtotta végre ezt a példátlan választási csalást. Összesen kb. 200 000 a bizonyítottan hamisított kékcédulák száma.
Két évvel a háborúban kivérzett országban, a lehetséges választók tízezrei a Don-i ütközetben estek el, ugyancsak tízezrek a Szovjetunióban ették a hadifoglyok keserű kenyerét. Ezek hazatérése azért sem volt kívánatos a kommunisták számára, mert valamennyien potenciális ellenszavazói lehettek volna Rákosiék pártjának.
A magyar nép történelmének egyik nagy tragédiája!
És hogy mennyi volt az, amit ebből tanultunk, ítélje meg a kedves Olvasó!
(Összeállította: Czékus Jób)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 22:32:40, vasárnap
|
| |
| |
Wayne Madsen: Tom Lantos hazugságai - A képviselőház Lugosi Bélája
2007 augusztus 18 - szombat, 23:29
Egy ember aki szélhámos, a velejéig hamis csaló. Állandóan az áldozat szerepében tetszeleg: Először is mint Holocaust-túlélő a nácik által megszállt Magyarországon, majd a kommunista terror elől elmenekült üldözött. Meggyőződése szerint ő a Kongresszus legnagyobb szaktekintélye az emberi jogok terén. Valójában ez a gyűlölködő úgynevezett demokrata a félrevezetés és propaganda mestere, aki a korrupt kampánypénzek posványában dagonyázik.
Íme, Tom Lantos képviselő. A Gollam-szerű Tom Lantos legutóbbi kirohanásait Franciaország, Németország és Belgium ellen intézte. Kijelentette: ,,Az, hogy ez a három állam nem tesz eleget kötelezettségeinek, egyszerűen kritikán aluli", és hogy ő személy szerint ,,rosszul van a konokságtól és végtelen hálátlanságtól" Amerika eme három NATO-szövetségese részéről.
A Kalifornia 12. választókörzetét (San Mateo) képviselő Lantos hírhedt arról, hogy hajlamos egyszerűen hazudni, és az aljas terveit keresztezőket megfélemlíteni.
Egyszer azt közölte egy kongresszusi meghallgatáson Craig Livingstone-nal, Clinton biztonsági főnökével, aki az ún. ,,Travelgate" ügyben tanúskodott, hogy el kellene gondolkodnia az öngyilkosságon. A Lugosi Bélára erősen emlékeztető Lantos azt mondta a szorongatott helyzetben lévő tanácsadónak: ,,Legalább Boorda tengernagyban volt annyi jó érzés, hogy megölte magát". Ez a rosszindulatú utalás a tengeri hadműveletek vezérkari főnökének tragikus halálára vonatkozott.
És ugyan ki felejthetné el a legutóbbi előadást, amikor Lantos falazott Bushnak egy iraki háborúhoz? 1990. október 10-én Lantos, aki röhejes módon a Kongresszus Emberi Jogi Választmányának elnöke volt, egy meghallgatást tartott. Itt egy tizenöt éves kuvaiti lány, akiről csak annyit lehetett megtudni, hogy Nayirának hívják, elmondta a pityergő hallgatóságnak, hogy egy kuvaiti kórházban önkéntesként dolgozva a saját szemével látta, ahogyan az iraki katonák kivették az újszülötteket az inkubátorokból, hogy ellophassák a berendezéseket, majd a csecsemőket a hideg kőpadlóra téve sorsukra hagyták. Mint kiderült, Lantos szélhámosságáról volt szó, melyet az ,,Állampolgárok a Szabad Kuvaitért" egyesület és a ,,Kongresszusi Emberi Jogi Alapítvány" (melynek ő maga volt az elnöke) segítségével szervezett. Valójában mindkét jogi személy fantomszervezet, melyet a Hill & Knowlton nevű PR cég alapított. Jelenleg e cég épp a szaúdiaknak dolgozik, hogy elhallgattassák az Osama Bin Laden valódi finanszírozóit kritizáló hangokat.
Lantos, a mellébeszélés csúcsaként azt mondta, Nayira utónevét nem hozhatják nyilvánosságra, nehogy a családja kerüljön bajba az irakiak megszállta hazájában. Nem rossz, de hamar kiderült, hogy Nayira valódi családneve Al Sabah, és nem más, mint Kuvait washingtoni nagykövetének lánya. De a szélhámosság így is működött, George H. W. Bush járta az országot, és nem győzte elítélni a Bagdadi Szörnyeteget, aki kuvaiti kórházak kőpadlóira dobáltatja az újszülött csecsemőket. Ennek eredményeként Bush háborújának támogatottsága az egekbe szökött.
Ezúttal egy másik Bush elnök csiszolgatja terveit Irak ellenőrzésére, helytartója és texasi földije, Tommy Franks tábornok segítségével. Lantos tovább bégeti hamis állításait a franciák, németek és belgák ,,árulásáról", mivel ezen államok nem ugrottak Bush ölébe úgy, mint a brit Tony Blair vagy az ausztrál John Howard.
Lantos méregtől fröcsögő, rosszindulatú politikai stílusa kivívta számos képviselőtársa megvetését, különösen a Kongresszus Fekete Választmányának tagjai között. Lantos, aki sietve leantiszemitázza azokat, akik nem állnak Izrael mellé nem szenvedheti, hogy egyes afroamerikai képviselők a nemzetközi gyémántipart teszik felelőssé Afrika véres polgárháborúinak és forrongásainak jelentős részéért. Lantos többször kinyilvánította megvetését azon színes bőrű emberek iránt, akik megkérdőjelezik alkalmasságát arra, hogy capitol hill-i piedesztáljáról az emberi jogi kérdések teljhatalmú döntnöke legyen. Felháborító arcátlanság, hogy Lantos, akinek közismertek kapcsolatai a kétes hírű Hill & Knowlton céggel, egykori indonéziai és törökországi brutális diktatúrák ügynökeivel, a Kongresszusban az emberi jogok kizárólagos szószólójának monopóliumát bitorolja.
1992-ben egy számítástechnikai üzletember, Glenn Tenney kihívóként jelentkezett a demokrata jelöltségért. Bár Lantos Washingtonban közismert arroganciájáról, Tenney és támogatói rámutattak, hogy mindez átterjedt már a kaliforniai 12-es választókörzetbe is. De Lantos, akinek választási pénzalapját többek között a san franciscói repülőtér közismerten maffiás szakszervezete is támogatta, könnyedén visszaverte a támadást.
Bár Lantos életrajzában büszkén hangoztatja, hogy ő az egyetlen Holocaust-túlélő aki valaha is bekerült a Kongresszusba, könnyedén elsiklik a tény felett, hogy felesége, aki szintén Holocaust-túlélő, és két lányuk elhagyták a zsidó hitet és a mormon vallást gyakorolják. Közismert, hogy az Utolsó Nap Szentjeinek Egyháza a Republikánus Párt és George W. Bush egyik fő támogatója. Mindezek ellenére Lantos bőszen vagdosta elcsépelt antiszemita vádjait legutóbbi két kihívója fejéhez is - a republikánus Michael Moloney szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok állítsa le Izrael anyagi támogatását, a liberálisok jelöltje, Maad Abu Gazalah, egy palesztinai menekült pedig egyenlőbb amerikai külpolitikai bánásmódot követelt az izraeli-palesztin kérdésben - hallatlan!
Amíg a Demokrata Párt tekintélyes személyei, mint a west-virginiai Robert Byrd szenátor, vagy a wisconsini Russ Feingold szenátor sorban kérdőjelezik meg Bush iraki kalandját, és figyelmeztetnek a hátországba beosonó diktatúrára, Lantos marad, hogy őt magát idézzük, ,,kritikán aluli".
Wayne Madsen amerikai tényfeltáró újságíró, Washington DC, a Tiltott Igazság című könyv bevezető anyagának szerzője
http://www.antiwar.com/justin/?articleid=11204
Fordította: Havlik Máté
(R-F.E.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 44
|
|
|
|
2007. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
353 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1832
- e Hét: 5596
- e Hónap: 9341
- e Év: 162837
|
|
|
Offline
